HELYI TANTERV CNC GÉPKEZELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Átírás

1 HELYI TANTERV a CNC GÉPKEZELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ I. A szakképzés jogi h{ttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény, valamint az Orsz{gos Képzési Jegyzékről és az Orsz{gos Képzési Jegyzék módosít{s{nak elj{r{srendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm{nyrendelet, az {llam {ltal elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm{nyrendelet, a(z) CNC gépkezelő szakképesítés-r{épülés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapj{n készült. II. A szakképesítés-r{épülés alapadatai A szakképesítés-r{épülés azonosító sz{ma: A szakképesítés-r{épülés megnevezése: CNC gépkezelő A szakmacsoport sz{ma és megnevezése: 5. Gépészet [gazati besorol{s sz{ma és megnevezése: IX. Gépészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok sz{ma: 1 1

2 Elméleti képzési idő ar{nya: 35 % Gyakorlati képzési idő ar{nya: 65 % III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: - Bemeneti kompetenci{k: - Szakmai előképzettség: Gépi forg{csoló Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmass{gi követelmények: szükségesek P{lyaalkalmass{gi követelmények: - IV. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény előír{- sainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az al{bbi tant{rgyak oktat{s{ra az al{bbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tant{rgy - - Szakképesítés/Szakképzettség T{rgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolít{s{hoz szükséges eszközök és felszerelések felsorol{s{t a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek tov{bbi részletei az al{bbiak: nincs Aj{nl{s a szakmai képzés lebonyolít{s{hoz szükséges tov{bbi eszközökre és felszerelésekre: nincs V. A szakképesítés-r{épülés óraterve nappali rendszerű oktat{sra A szakképző iskolai képzés összes szakmai órasz{ma 1 évfolyamos képzés esetén: 1120 óra (32 hét 35 óra) A szakképző iskolai képzés összes szakmai órasz{ma szabads{v nélkül 1 2

3 évfolyamos képzés esetén: 1008 óra (32 hét 31,5 óra) A szakképző iskolai képzés összes szakmai órasz{ma 0,5 évfolyamos képzés esetén: 560 óra (16 hét 35 óra) A szakképző iskolai képzés összes szakmai órasz{ma szabads{v nélkül 0,5 évfolyamos képzés esetén: 504 óra (16 hét 31,5 óra) 1. A szakmai kerettanterv alapj{n kidolgozott óraterv 1. sz{mú t{bl{zat A szakmai követelménymodulhoz rendelt tant{rgyak heti órasz{ma Szakmai követelménymodulok CNC-forg{csol{s Tant{rgyak Elméleti heti Gyakorlati heti órasz{m órasz{m Gy{rt{s előkészítés 2 CNC programoz{s 4+1 CNC programoz{si gyakorlat 5+1,5 CNC szersz{mgépek 5 CNC forg{csol{si gyakorlat 15,5 Oszt{lyfőnöki 1 Összes óra ,5+2,5 Összes óra 35 3

4 2. sz{mú t{bl{zat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak és témakörök órasz{ma Szakmai követelménymodul CNC-forg{csol{s Tant{rgyak/témakörök Elméleti ór{k sz{ma Gy{rt{s előkészítés 64 Technológiai alapok 32 Gy{rt{si folyamatok 32 CNC programoz{s Koordin{ta rendszerek, nullpontok 16+4 Programnyelv szerkezet 32+8 Programutasít{sok 32+8 Rögzített eszterg{l{si ciklusok 16+4 Rögzített fúr{si, köszörülési ciklusok 16+4 Rögzített mar{si ciklusok 16+4 Gyakorlati ór{k sz{ma CNC programoz{si gyakorlat Gy{rt{si folyamattervezés 32 CNC programoz{s CNC szersz{mgépek 160 Forg{stest jellegű alkatrészek megmunk{ló gépei 32 Szekrényes alkatrészek megmunk{ló gépei 32 CNC vezérlések 32 Jellegzetes szerkezeti elemek, részegységek 32 Gy{rtóeszközök 32 CNC forg{csol{si gyakorlat 496 CNC eszterg{l{s 144 CNC mar{s 144 CNC köszörülés 144 Gépkarbantart{sok 64 Oszt{lyfőnöki +32 Összesen Összes ór{k sz{ma Elméleti/gyakorlati órasz{mok %-os ar{nya 384 óra 34% 736 óra 66% A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 8. paragrafus jel (5) bekezdésének megfelelően a t{bl{zatban a nappali rendszerű oktat{sra meghat{rozott tanulói kötelező szakmai elméleti és gyakorlati órasz{m legal{bb 90%-a feloszt{sra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghat{rozott elmélet/gyakorlat ar{- ny{nak a teljes képzési idő sor{n kell teljesülnie. 4

5 A tant{rgyakra meghat{rozott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított órasz{m pedig aj{nl{s. 2. A szabad s{v felhaszn{l{sa, szakmai tartalma A szabad s{v felhaszn{l{s{n{l a következő priorit{sokat vettük figyelembe: A szakmai tartalom meghat{roz{sa sor{n figyeltünk arra, hogy a szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghat{rozott elmélet/gyakorlat ar{ny{nak a teljes képzési idő sor{n teljesülnie kell. (35% szakmai elmélet, 65% szakmai gyakorlat) Emellett az is meghat{rozó volt, hogy a tanulókat fel kell készíteni a komple szakmai vizsga követelményeire. 3. A tanulók munkarendjének megszervezése A tanulók munkarendjét kétheti ciklusban szervezzük. Az elméletet képzési meg{llapod{ssal a Linamar Hungary Zrt.-nél, gyakorlatot pedig tanulószerződéssel töltik. 4. A tant{rgyak értékelésének módja, elvei Az értékelés sor{n a következő elveket tartjuk szem előtt: a mérés-értékelés megbízhatóan tükrözze a tanuló tud{s{t; ugyanazt a teljesítményt mindig ugyanúgy értékeljük; teremtsünk optim{lis feltételeket, hogy a tanuló teljesítményét ne befoly{solj{k a külső körülmények, illetve a sz{monkéréssel j{ró feszültség; a sokoldalú és v{ltozatos form{k, módszerek alkalmaz{s{ra törekszünk, hogy a tanulók minél többféle sz{monkérési form{ban kiprób{lhass{k magukat, illetve hogy az egyik területen gyengébb készségeiket (péld{ul verb{lis) egy m{sikkal kompenz{lhass{k; az értékelés nem korl{tozódik csup{n a tartalomtud{s (ismeretek) mérésére, hanem az eszköztud{s (készségek, képességek) vizsg{lat{ra is kiterjed; arra törekszünk, hogy a méréseket gyakorlatiasabb{, élet közelibbé tegyük, hogy a produktív tud{s, az ismeretek alkalmaz{sa és a problémamegoldó gondolkod{s kiemelt területe legyen az értékelésnek; az értékelés nem merülhet ki a tanuló teljesítményének minősítésében, ezért az oszt{- lyoz{st mindig szóbeli értékeléssel egészítjük ki, a teszteknél, feladatlapokn{l pedig sz{zalékos form{ban is kimutatjuk az eredményeket. 5. A sz{monkérés, besz{moltat{s form{i, rendje, a tanulók tud{s{nak értékelésében betöltött szerepe, súlya Szóbeli sz{monkérés, besz{moltat{s a, Felelet 5

6 azokn{l a tant{rgyakn{l, amelyeknél a z{róvizsg{kon a tanuló szóban ad sz{mot felkészültségéről, kötelező a rendszeres tanórai szóbeli sz{monkérés; a sz{monkérés nem korl{tozódik a napi tananyagra, hanem a szaktan{r ismétlő kérdésekkel győződhet meg arról, hogy a tanuló rendszeresen elkészül-e az ór{kra; b, Kiselőad{s önként v{llalt feladat, ezért az értékelés sor{n a szaktan{r ink{bb a pozitív megerősítés motiv{ló eszközeivel éljen; Ír{sbeli sz{monkérés, besz{moltat{s a, Ír{sbeli felelet kiterjedhet az egész oszt{lyra vagy csak néh{ny tanulóra; a kidolgoz{sra biztosított idő {lljon ar{nyban a kérdések, feladatok mennyiségével és az elv{rt minőséggel; b, Röpdolgozat kisebb vagy speci{lis anyagrészből íratott dolgozat; ha olyan ismeretket kér sz{mon, amelyek feltételei a tov{bbhalad{snak (péld{ul definíciók), a szaktan{r szigorított pontoz{si rendszer t alkalmazhat, de adjon lehetőséget a javít{sra; c, Témaz{ró dolgozat egy nagyobb tananyagegység lez{r{saként íratjuk kellő gyakorl{s, illetve rendszerező ismétlés ut{n; a dolgozat tém{j{t a szaktan{r pontosan hat{rolja körül, emelje ki a hangsúlyos területeket, és adjon szempontokat a felkészüléshez; d, H{zi dolgozat tém{j{ban és form{j{ban tant{rgyanként különböző lehet, de mindig gondos előkészítés és a szempontok kijelölése előzze meg; hogy a tudom{nyos kutatómunka módszereit is elsaj{títs{k a tanulók, az esszéjellegű munk{kn{l a formai vonatkoz{sok (hivatkoz{sok, szakirodalom stb.) is képezzék az értékelés részét; e, Projektmunka egy nagyobb-esetleg a tananyaghoz laz{n kötődő-téma egyéni vagy csoportos feldolgoz{sa; 6

7 a tanulók szoci{lis kompetenci{inak fejlesztése érdekében ösztönözzük a csoportmunk{t, ebben a csoporttagok érdemjegyét a pedagógus és a csoport közösen {llapítja meg előre megbeszélt szempontok alapj{n; A szaktan{r a pedagógiai szempontok mérlegelésével biztosíthatja a javító dolgozat ír{- s{nak lehetőségét, s mivel a javító dolgozat írat{sa, értékelés stb. tant{rgyanként és tananyagonként különböző lehet, a szaktan{r egyéni módszereket alkalmazhat, de erről a tanév elején t{jékoztatnia kell a tanulókat, és alkalmazkodnia kell azokhoz az alapelvekhez, amelyekben a szakmai munkaközösség meg{llapodott. 6. A félévi és az év végi oszt{lyzatok meg{llapít{sa A tanév végi oszt{lyzat azt tanúsítja, hogy a tanuló az adott évfolyam tantervi követelményeit milyen mértékben teljesítette; ismeretei elegendőek-e, hogy a következő évfolyamba lépjen, illetve, hogy szakmai vizsg{ra lehessen bocs{tani. A félévi és év végi teljesítmény minősítése az ötfokú oszt{lyoz{si sk{la alapj{n történik. Ha a szakmai tant{rgy több résztant{rgyból {ll, akkor annak értékelése a következők szerint történik: először a szaktan{rok meg{llapítj{k az egyes tant{rgyak oszt{lyzatait; a részoszt{lyzatokból {ltal{ban {tlagol{ssal a szaktan{rok együtt meghat{rozz{k a végső, összesített oszt{lyzatot; ha az {tlagsz{mít{s alapj{n nem egyértelmű az oszt{lyzat, a nagyobb órasz{mban tanult tant{rgy alapj{n kell kialakítani a végső oszt{lyzatot; Az év végi oszt{lyzatot az egész éves teljesítmény alapj{n {llapítjuk meg, de figyelembe vesszük a teljesítmény v{ltoz{s{nak tendenci{it (ront{s esetén esetleg azok okait), valamint a tanuló képességeit, szorgalm{t és órai munk{j{t; ha az oszt{lyzat az eredmények alapj{n nem {llapítható meg egyértelműen, a m{sodik félév eredményei sz{mítanak hangsúlyosabban, illetve a szaktan{r a tanuló sz{- m{ra a pedagógiai szempontok mérlegelésével biztosíthatja a javít{s lehetőségét (ettől eltekinthet, ha a tanulónak kellő sz{mú érdemjegye van, és év közben nem törekedett a jobb teljesítményre); a témaz{ró és évfolyamonkénti tant{rgyi felmérő dolgozatok érdemjegyei a félévi, illetve az év végi oszt{lyzatok meg{llapít{sakor nagyobb hangsúlyt kapnak (dupl{n sz{mítanak, de nem írjuk be kétszer). 7

8 A azonosító sz{mú CNC-forg{csol{si feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei 8

9 Technológiai alapok Gy{rt{si folyamatok Koordin{ta rendszerek, nullpontok Programnyelv szerkezet Programutasít{sok Rögzített eszterg{l{si ciklusok Rögzített fúr{si, köszörülési ciklusok Rögzített mar{si ciklusok Gy{rt{si folyamattervezés CNC programoz{s Forg{stest jellegű alkatrészek megmunk{ló gépei Szekrényes alkatrészek megmunk{ló gépei CNC vezérlések Jellegzetes szerkezeti elemek, részegységek Gy{rtóeszközök CNC eszterg{l{s CNC mar{s CNC köszörülés Gépkarbantart{sok A azonosító sz{mú CNC-forg{csol{si feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci- {k Gy{rt{s előkészítés CNC programoz{s CNC progra moz{si gyakorlat CNC szersz{mgépek CNC forg{- csol{si gyakorlat CNC forg{csol{si feladatok FELADATOK Elvégzi a munka megkezdése előtti ellenőrzési műveleteket (a gép rendszereinek működőképessége, szersz{mok {llapota, techno- lógiai paraméterek) Előkészül a munk{ra (szersz{mkorrekció-értékt{rak, nullpontt{roló tartalmak, szersz{mkioszt{s, CNC-program, főbb pozíciók ellenőrzése) Ellenőrzi a szersz{mokhoz, műveletekhez megadott technológiai paramétereket, szükség esetén beavatkozik, teszteli a programot CNC-gépet kezel (munkadarabot ellenőriz, befog, megmunk{l{st végez, szükség szerint beavatkozik, technológiai paramétereket korrig{l, méréseket végez) Gondoskodik az elhaszn{lódott szersz{mok pótl{s{ról Sz{mítógéppel t{mogatott méré- 9

10 seket végez (SPC) Robotokat, robotkarokat, palett{- kat, munkadarab-elkapókat, forg{cskihordót kezel A CNC-gép esetleges meghib{sod{s{ról jelentést tesz feletteseinek Elvégzi a munka befejezése ut{ni műveleteket (szersz{mokat kit{- raz, készülékeket leszerel, elvégzi az előírt karbantart{si munk{kat, elsz{mol a felvett eszközökkel) Kitölti a gy{rtm{nykísérő lapot, jegyzőkönyvet készíttet a selejtről és elkülöníti azt a gy{rt{stól Gondoskodik az utolsó munkadarab ellenőrizhetőségéről Bonyolult geometriai kialakít{sú munkadarabokat munk{l meg CNC gépeken Tanulm{nyozza az új munkadarab rajz{t, technológiai dokument{ciój{t és a gy{rt{shoz CNC megmunk{ló programot ír Alkalmazza az adott szersz{mgép-vezérlés elemi utasít{s készletét, szükség esetén ciklusutasít{- sokat, alprogramtechnik{t épít be a programba Grafikusan ellenőrzi a megmunk{- ló programot Bonyolult megmunk{ló programot betölt m{gneslemezről vagy sz{mítógépes adat{tviteli rendszeren keresztül Elhelyezi, be{llítja és rögzíti a munkadarab-befogó készüléket a gépen Külső szersz{mbemérő-gép esetén beméreti vagy beméri, belső szersz{mbemérés esetén beméri a szersz{mokat Felszersz{mozza a gépet a megadott terv szerint Beírja a szersz{mkorrekciók adatait a korrekció értékt{rakba Felveszi a szersz{mgép és a munkadarab nullpontj{t Programfuttat{st végez forg{csol{s nélkül Szükség esetén módosítja az {ltala írt megmunk{ló programot, majd 10

11 munkadarab belövést végez Ellenőrzi, illetve ellenőrizteti az első darab méreteit, alak- és helyzettűréseit Szükség esetén programot módosít, vagy egyeztet a programmódosít{sról a programozó technológussal Szakmai kapcsolatot tart munkat{rsaival, v{ltót{rsaival Gépészeti szakrajz, gépelemek jelképes {br{zol{sa, szabadkézi v{zlatkészítés Tűrések, illesztések, alak- és helyzettűrések, felületi érdesség Gépkönyvek, kezelési utasít{sok, katalógusok, szabv{nyok CNC-szersz{mgépek szerkezete: {gyaz{s, főhajt{s, mellékhajt{s, mérőrendszer szersz{mbefog{s Koordin{ta-rendszerek, pozicion{- l{s szab{lyai (gépi, munkadarab és szersz{m nullpont) Szersz{mgép-vezérlések, energiaell{tó, kenő-, hűtő-, védőrendszerek típusai Kapcsolat a koordin{tarendszerek között, koordin{tatranszform{ciók, nullponteltol{s, - megad{s Szersz{mkorrekció fogalma, meghat{roz{sa, megad{sa, szersz{mkorrekció-t{rak CNC-program fogalma, a programok felépítése, egyszerű megmunk{ló programok ír{sa Relatív szersz{mmozg{s, élsug{rkorrekció, marósug{rkorrekció alkalmaz{s{- nak szab{lyai CNC-megmunk{lógép kezelőelemei: kezelőpanelek, kijelzők, Munkadarab-befogók kezelése, szersz{mok befog{sa, szegnyereg mozgat{sa Munkatér és védelme, biztons{gi elemek Az MDI-programoz{s szab{lyai, algoritmusa, MDI-programok végrehajt{sa SZAKMAI ISMERETEK 11

12 A programszerkesztés szab{lyai, szerkesztőbillentyűk, a szerkesztés végrehajt{sa A grafikus ellenőrzés szab{lyai, végrehajt{sa, paramétereinek be{llít{sa A sz{razfuttat{s, a programfuttat{s, programmegszakít{s és újraindít{s szab{lyai A munkadarabok méretének be{llít{si módszerei (korrekcióz{s), a munkadarab legy{rt{sa Nullpont meghat{roz{s módjai, meghat{roz{sa, ellenőrzése, nullpontt{roló kezelése Szersz{mkorrekció meghat{roz{- s{nak módjai, értékt{rak kezelése, szersz{mbemérés végrehajt{sa A soros adat{tviteli rendszer felépítése, adat{tvitel sz{mítógépről a CNC-szersz{mgépre és vissza Ciklusutasít{sok, alprogramok szerepe, felépítése, Ciklusok futtat{sa CNCesztergagépeken, - megmunk{ló központokon, - köszörűgépeken Alprogramok futtat{sa CNCesztergagépeken, - megmunk{ló központokon, - köszörűgépeken Összetett ciklusok (felületek l{ncol{sa), szab{lyozó, felhúzó ciklusok Alprogramtechnika szerepe, alprogramok szervezése, hív{sa, z{- r{sa, alkalmaz{sainak esetei Forgat{s, tükrözés, léptékezés Szersz{mkorrekció módosít{sa programból A minőségir{nyít{si kézikönyv tartalma, fő fejezetei, minőségtanúsít{s a gy{rt{si folyamatokban SZAKMAI KÉSZSÉGEK Elemi szintű számítógép használat, számolási készség, mennyiségérzék Szakmai és köznyelvi beszédkészség, szövegértés, információforrások kezelése Szerszámgépek, szerszám- és munkadarab-befogó készülékek, forgácsoló szerszámok használata Grafikus ellenőrzés, hosszmérő és ellenőrző eszközök használata Külső és belső szerszámbemérés, 12

13 szerszámkorrekció megadása a szerszámgépeken SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Pontosság Döntésképesség Felelősségtudat T[RSAS KOMPETENCI[K Határozottság Kapcsolatteremtő készség Közérthetőség MÓDSZER KOMPETENCI[K Ismeretek helyén való alkalmazása Logikus gondolkodás Gyakorlatias feladatértelmezés 13

14 1. Gy{rt{s előkészítés 64 óra 1.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A gy{rt{s előkészítés tant{rgy tanít{s{nak alapvető célja a szakképesítést tanuló szakmai alapozó ismereteinek felújít{sa, mely {ltal képessé v{lnak a gépi forg{csol{s területén belül a CNC forg{csol{si ismeretek hatékony elsaj{tít{s{ra. A tant{rgy tanul{sa sor{n rendelkezik a CNC forg{csol{shoz szükséges szakmai alapismeretekkel, valamint megismerik a CNC forg{csol{s alapj{t képező gy{rt{si folyamattervezés fontosabb ismereteit, lépéseit Kapcsolódó szakmai tartalmak Gépészeti szakrajzok, jelképes {br{zol{sok, szabv{nyok, gy{rt{si sorrendtervezés, művelettervezés, műveletelemek tervezése. A tant{rgy elsaj{tít{s{hoz logikus gondolkod{s és műszaki szemléletmód szükséges Témakörök Technológiai alapok 32 óra Géprajz Szabadkézi v{zlatvezetés Gépelemek jelképek {br{zol{sa Műhelyrajzok értelmezése, készítése Méretmegad{s szab{lyai Tűrések, illesztések Alak-és helyzettűrések, felületi érdesség Gépkönyvek, kezelési utasít{sok Katalógusok Szabv{nyok Gy{rt{si folyamatok 32 óra Gy{rt{stervezés Technológiai folyamatok jelentése Egyedi, típus- és csoporttechnológi{k A technológiai tervezés feladatai A technológiai tervezés szintjei Sorrendtervezés feladati (geometria, méretl{ncok, megmunk{l{si elj{r{sok, sorrendiség, gépv{laszt{s, készülékv{laszt{s, b{zis meghat{roz{s) Művelettervezés feladatai (forg{csol{si feltételek, szersz{mp{ly{k, matematikai modellek, forg{csol{si norm{k, mozg{stervek) 14

15 Egyéni Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa) Csoportbont{s Oszt{lykeret Illesztési feladatok (megmunk{l{si programkészítés, adatkonverzió) 1.4 A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) gépészeti szaktanterem 1.5 A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m Alkalmazott oktat{si módszer neve A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport oszt{ly 1.1. magyar{zat 1.2. kiselőad{s 1.3. megbeszélés 1.4. szemléltetés 1.5. projekt 1.6. h{zi feladat Alkalmazandó eszköz Sorsz{m A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok) 1. Inform{ció feldolgozó tevékenységek 1.1. Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa 1.3. Olvasott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel 1.4. Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel 1.6. Inform{ciók ön{lló rendszerezése 2. Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok 2.1. Ír{sos elemzések készítése 2.3. V{laszol{s ír{sban mondatszintű kérdésekre 2.4. Tesztfeladat megold{sa 2.5. Szöveges előad{s egyéni felkészüléssel 2.6. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban 3. Képi inform{ciók körében 3.1. Gépészeti rajz értelmezése 3.3. Műhelyrajz készítés t{rgyról 15

16 3.4. Gépészeti rajz kiegészítés 4. Komple inform{ciók körében 4.3. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapj{n 4.4. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés ut{n 5. Csoportos munkaform{k körében 5.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal 5.4. Csoportos helyzetgyakorlat 6. Gyakorlati munkavégzés körében 6.2. Műveletek gyakorl{sa 6.3. Munkamegfigyelés adott szempontok alapj{n 7. Üzemeltetési tevékenységek körében 7.1. Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapj{n 8. Vizsg{lati tevékenységek körében 8.3. Geometriai mérési gyakorlat 1.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény. 54, paragrafus{nak (2) a, pontja szerinti értékeléssel. 16

17 2. CNC programoz{s óra 2.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A CNC programoz{s tant{rgy tanít{s{nak célja a szakm{t tanulók CNC programoz{si ismereteinek kialakít{sa. A tant{rgy tanul{s{t követően a szakemberek birtok{ban lesznek a programoz{si ismereteknek, képesek lesznek különféle programnyelvek alapvető jelkészletének alkalmaz{s{ra, egyszerű és összetettebb CNC megmunk{ló programok, ciklusutasít{sok valamint robotprogramok elkészítésére, tesztelésére Kapcsolódó szakmai tartalmak Koordin{t{k fogalma, síkbeli és térbeli koordin{ta rendszerek, vonatkoz{si pontok, programoz{si alapismeretek, p{lyagener{l{s, szersz{msug{r korrekciók, programmondat felépítés, útinform{ciók, technológiai inform{ciók, segédinform{ciók, szersz{minform{ciók, ciklusutasít{s fogalma, alprogramrendszerek. A tananyag elsaj{tít{s{hoz alapvető technológiai és forg{csol{si ismeretek szükségesek Témakörök Koordin{ta rendszerek, nullpontok 16+4 óra Koordin{ta-rendszerek típusai Koordin{ta rendszerek jellemzői A gépi koordin{ta rendszer szerepe A munkadarab koordin{ta rendszer szerepe, megad{s{nak módja A szersz{m koordin{ta rendszer szerepe Kapcsolat a koordin{ta-rendszerek között CNC-szersz{mgépek vonatkoztat{si pontjai Koordin{ta-rendszerek szersz{mgéphez rendelésének szab{lyai Koordin{ta transzform{ciók Nullponteltol{s fogalma Nullponteltol{s meghat{roz{sa Szersz{mkorrekció fogalma Szersz{mkorrekció meghat{roz{sa Koordin{ta-rendszerek, pozicion{l{s szab{lyai (gépi, munkadarab és szersz{m nullpont) Szersz{mgép-és szersz{mbemérési ismeretek Programnyelv szerkezet 32+8 óra CNC-program fogalma, a programok felépítése Programmondat fogalma, jellemzői Elemi utasít{sok, a programszó fogalma A programszó jellemzői 17

18 Dekódol{s fogalma ISO előír{sok, szabv{nyosít{s fontoss{ga Karakterek és jelentésük Az alkatrészprogram felépítése Programoz{si nyelvek Címkódos programoz{si rendszer A programszerkesztés szab{lyai Mondaton belüli javasolt sorrend Szerkesztőbillentyűk A szerkesztés végrehajt{sa MSZ 9226 és MSZ 9227 szabv{nyok utasít{sainak alkalmaz{sa Az MDI programoz{s szab{lyai, algoritmusa Az ellenőrzés paraméreteinek be{llít{sa A grafikus ellenőrzés szab{lyai Az ellenőrzés végrehajt{sa Az ellenőrzés paramétereinek be{llít{sa Programutasít{sok 32+8 óra DIN szabv{ny utasít{sai Programtechnikai utasít{sok és haszn{latuk szab{lyai Mondatsz{m Geometriai utasít{sok és haszn{latuk szab{lyai Útinform{ciók jelentése, sz{nmozg{sok programoz{sa Gyorsmenet Line{ris és körinterpol{ció X ir{nyú útinform{ciók Y ir{nyú útinform{ciók Z ir{nyú útinform{ciók Egységsug{r korrekció, p{lyagener{l{s Technológiai utasít{sok típusai, programoz{suk M funkciók (főorsó fordulatsz{m bekapcsol{sa, kikapcsol{sa főorsó fordulat ir{nya, ir{nyv{lt{sa, hűtőfolyadék ki-, bekapcsol{sa) Fordulatsz{m nagys{ga Előtol{s Fog{smélység Szersz{minform{ciók programoz{sa Szersz{melnevezések Programszervezési utasít{sok és haszn{latuk Program kezdete Programvége Szersz{mcsere fogalma, kivitelezése 18

19 Főorsó indeelt meg{ll{sa Rögzített eszterg{l{si ciklusok 16+4 óra Paraméteres programoz{s fogalma, szab{lyai Főprogram - alprogram kapcsolata Az alprogramszerkezet saj{toss{gai Ciklusok alkalmaz{s{nak szerepe a CNC-esztergagépeken A ciklusok felépítése, inform{ciótartalma Rögzített ciklusok felületelem csoportokhoz A ciklusban alkalmazott utasít{skészlet Hossznagyoló ciklusok felépítése, jellemzői Síknagyoló ciklusok felépítése, jellemzői Kontúrp{rhuzamos-nagyoló ciklusok felépítése, jellemzői Meneteszterg{ló ciklusok felépítése, jellemzői Beszúró ciklusok felépítése, jellemzői Simító ciklusok felépítése, jellemzői Rögzített fúr{si, köszörülési ciklusok 16+4 óra Ciklusok alkalmaz{s{nak szerepe a CNC - fúró - maróműveken Fúr{si ciklusok felépítése, jellemzői Menetfúr{si ciklusok felépítése, jellemzői Ciklusok pontmint{zatok, furatmint{k készítéséhez Ciklusok alkalmaz{s{nak szerepe a CNC-köszörűgépeken Hosszköszörülő ciklusok felépítése, jellemzői Síkköszörülő ciklusok felépítése, jellemzői Összetett ciklusok (felületek l{ncol{sa) Szab{lyozó, felhúzó ciklusok felépítése, jellemzői Rögzített mar{si ciklusok 16+4 óra Ciklusok alkalmaz{s{nak szerepe a CNC megmunk{ló központokon Csap ciklusok felépítése, jellemzői Üreg ciklusok felépítése, jellemzői Körmar{s ciklusok felépítése, jellemzői Menetmaró ciklusok felépítése, jellemzői Horonymaró ciklusok felépítése, jellemzői 2.4. A képzés javasolt helyszíne gépészeti CAD szaktanterem 19

20 Egyéni Csoportbont{s Oszt{lykeret 2.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m A tanuló tevékenység szervezeti kerete Alkalmazott oktat{si módszer neve egyéni csoport oszt{ly 1.1. magyar{zat 1.2. megbeszélés 1.3. szemléltetés 1.4. projekt 1.5. szimul{ció 1.6. h{zi feladat Alkalmazandó eszköz A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) Sorsz{m Tanulói tevékenységforma A tanuló tevékenység szervezeti kerete (differenci{lis módok) Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6.pont lebont{sa, pontosít{sa) 1. Inform{ciós feldolgozó tevékenységek 1.1. Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa 1.3. Olvasott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel 1.4. Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel 1.5. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa 1.6. Inform{ciók ön{lló rendszerezése 2. Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok 2.3. V{laszol{s ír{sban mondatszintű kérdésekre 2.4. Tesztfeladat megold{sa 2.5. Szöveges előad{s egyéni felkészüléssel 3. Képi inform{ciók körében 3.1. Alkatrészrajz értelmezése 4. Komple inform{ciók körében 4.3. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapj{n 20

21 4.4. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés ut{n 5. Csoportos munkaform{k körében 5.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal 5.4. Csoportos helyzetgyakorlat 5.5. Csoportos versenyj{ték 6. Gyakorlati munkavégzés körében 6.2. Műveletek gyakorl{sa 6.3. Munkamegfigyelés adott szempontok alapj{n 2.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 54. (2) a, pontja szerinti értékeléssel. 21

22 3. CNC programoz{si gyakorlat óra 3.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A CNC programoz{si gyakorlat tant{rgy tanít{s{nak alapvető célja a szakm{t tanulók programoz{si ismereteinek begyakoroltat{sa CAD-CAM és műhelykörülmények között. A tant{rgy teljesítése ut{n a szakemberek képesek lesznek adott alkatrészek gy{rt{si folyamat{ban a CNC megmunk{l{sok elhelyezésére, a CNC megmunk{l{sok programkészítéséhez szükséges sorrendtervek, művelettervek, szersz{mtervek, mozg{stervek meghat{roz{s{ra, a CNC eszterg{l{si, CNC mar{si, CNC köszörülési feladatokhoz megmunk{ló programok készítésére, tesztelésére valamint robotprogramoz{si feladatok ell{t{s{ra Kapcsolódó szakmai tartalmak Gy{rt{stechnológiai ismeretek, Gy{rt{si folyamattervezési ismeretek, forg{csol{si ismeretek, programoz{si ismeretek, informatikai ismeretek, szakrajzi ismeretek. A tant{rgy teljesítéséhez logikus és műszaki szemléletű gondolkod{s, CAD-CAM ismeretek szükségesek Témakörök Gy{rt{si folyamattervezés 32 óra Gy{rt{si sorrendtervezés végzése Alkatrészgeometria elemzés Megmunk{l{si elj{r{sok kiv{laszt{sa Megmunk{l{si sorrendek megtervezése Megmunk{ló gépek kiv{laszt{sa B{zisok meghat{roz{sa Készülékv{laszt{s Gy{rt{si sorrendterv elkészítése Művelettervezés végzése Műveletelemek meghat{roz{sa R{hagy{sok megtervezése Műveletelem sorrendiség meghat{roz{sa Megmunk{ló szersz{mok megv{laszt{sa Szersz{melrendezés meghat{roz{sa Gy{rt{si műveletterv elkészítése Műveletelem tervezés végzése Szersz{mp{lya meghat{roz{sok végzése Forg{csol{si feltételek behat{rol{sa Szersz{m mozg{stervek készítése 22

23 M{sodlagos optim{l{s végzése CNC programoz{s óra A legy{rtandó munkadarab rajz{nak értelmezése Technológiai dokument{ció (Műveletterv, műveletelem terv, szersz{mterv) ellenőrzése Megmunk{l{si paraméterek ellenőrzése Egyszerű és összetett megmunk{ló (eszterg{ló, maró, köszörülő) programok ír{sa Paraméteres programoz{s Alprogramtechnik{k alkalmaz{sa Ciklusutasít{sok alkalmaz{sa CAD-CAM technika alkalmaz{sa Megmunk{ló program grafikus ellenőrzése Ütközésvizsg{lat Programbevitel, adatkonverzió végzése MDI - programok készítése műhelykörülmények között Az adott szersz{mgép-vezérlés elemi utasít{s készletének alkalmaz{sa Megmunk{ló programok tesztelése műhelykörülmények között Programfuttat{s végzése forg{csol{s nélkül 3.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) gépészeti CAD szaktanterem 3.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m Alkalmazott oktat{si módszer neve A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport oszt{ly 1.1 magyar{zat 1.3. kiselőad{s 1.4. megbeszélés 1.6. szemléltetés 1.7. projekt 1.9. szimul{ció h{zi feladat Alkalmazandó eszköz 23

24 Egyéni Csoportbont{s Oszt{lykeret A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) Sorsz{m Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok) Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa) 1. Inform{ció feldolgozó tevékenységek 1.1. Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa 1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa 1.3. Inform{ciók ön{lló rendszerezése 1.4. Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése 2. Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok 2.1. Tesztfeladat megold{sa 2.2. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban 2.3. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban 3. Képi inform{ciók körében 3.1. Műhelyrajz értelmezése 3.2. Alkatrészrajz elemzés, hibakeresés 3.3. Gépészeti rajzelemzés, hibakeresés 4. Komple inform{ciók körében 4.1. Esetleír{s készítése 4.2. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapj{n 4.3. Esemény helyszíni értékelés szóban felkészülés ut{n 5. Csoportos munkaform{k körében 5.1. Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal 5.2. Csoportos helyzetgyakorlat 5.3. Csoportos versenyj{ték 6. Gyakorlati munkavégzés körében 6.1. Műveletek gyakorl{sa 6.2. Munkamegfigyelés adott szempontok alapj{n 24

25 Üzemeltetési tevékenységek körében Üzemelési hib{k szimul{l{sa és megfigyelése 3.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 54.. (2) a, pontja szerinti értékeléssel. 25

26 4. CNC szersz{mgépek 160 óra 4.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A CNC szersz{mgépek tant{rgy tanít{s{nak alapvető célja a CNC vezérlésű a forg{csoló szersz{mgépek alkalmaz{si területeinek, szerkezeti elemeinek, mechanikus, elektromos és elektromechanikus részegységeinek, vezérléstípusainak valamint szersz{m-és készülékrendszereinek megismertetése a szakm{t tanulókkal. Az ismeretek elsaj{tít{sa ut{n a szakemberek ismerni fogj{k a CNC megmunk{ló gépek szerkezeti elemeinek, részegységeinek, vezérléseinek felépítését, működési elvét, képesek lesznek ezek működtetésére, karbantart{s{ra, apróbb hib{k elh{rít{s{ra. Mindezek mellett olyan szersz{m-és készülékismeretre tesznek szert, melyeket alkalmazva a CNC megmunk{l{s tervezése és kivitelezése egyar{nt könnyebbé v{lik Kapcsolódó szakmai tartalmak Gépészeti alapismeretek, forg{csol{si ismeretek, géprajzi ismeretek, kinematikai ismeretek, alapvető matematikai és mechanikai ismeretek, alapvető gy{rt{stechnológiai ismeretek. A tant{rgy anyag{nak elsaj{tít{s{hoz logikus gondolkod{s, és műszaki szemléletmód szükséges Témakörök Forg{stest jellegű alkatrészek megmunk{ló gépei 32 óra Forg{sszimmetrikus alkatrész fogalma Forg{sszimmetrikus alkatrészgy{rtó gépek Eszterg{k jellegzetességei, jellemzői Forg{csoló főmozg{s, mellékmozg{sok Eszterg{k oszt{lyoz{sa (főorsó helyzete szerint, munkatér mérete szerint, pontoss{g szerint, automatiz{lts{g szerint) Vízszintes vezetékrendszerű eszterg{k jellemzői Ferde {gyelrendezésű eszterg{k jellemzői Rövideszterg{k jellemzői Többorsós eszterg{k jellemzői Egyetemes eszterg{k jellemzői Revolvereszterg{k jellemzői CNC programvezérlésű eszterg{k jellemzői CNC eszterg{ló központok jellemzői CNC esztergagépek szersz{mell{t{sa Szersz{mt{r, szersz{mcserélő szerepe, működtetése Szekrényes alkatrészek megmunk{ló gépei 32 óra 26

27 Szekrényes alkatrészek fogalma Szekrényes alkatrész megmunk{ló gépek Marógépek, fúrógépek, fúró-maróművek, megmunk{ló központok jellemzői Forgó főmozg{sok, előtoló mozg{sok Marógéptípusok főorsó elhelyezkedés szerint [llv{nykonzolos marógépek jellemzői Keresztasztalos marógépek jellemzői Mozgó{llv{nyos marógépek jellemzői Konzolasztalos marógépek jellemzői Mozgóasztalos marógépek jellemzői Univerz{lis marógépek Szersz{mmarógépek Hosszmarógépek Fúró-maróművek Port{l marógépek M{soló marógépek Fúrógépek (asztali, oszlopos, {llv{nyos, revolverfejes, többorsós, sug{r, koordin{ta, hosszlyuk, finom) Megmunk{ló központok saj{toss{gai, jellemzői, kiszolg{ló eszközei CNC vezérlés Mérési és felügyeleti funkciók Rugalmas gy{rtó rendszerek Gy{rtócell{k CNC vezérlések 32 óra CNC vezérlések kialakul{sa Sz{mjegyes vezérlések (NC) Az NC vezérlések programbeviteli és t{rol{si funkciói Az NC vezérlések programértelmezési, feldolgoz{si funkciói Az NC vezérlések engedélyezési és felügyeleti funkciói Az NC vezérlések alapjel gener{l{si funkciója a szersz{mgéphajt{sok részére Az NC (CNC) vezérlések felépítése NC interpreter, PLC, interpol{tor szerepe DNC rendszerek Szersz{mgépek-vezérlések típusai Logikai építő elemek és jellemzőik A korszerű vezérlések struktúr{ja Vezérelt tengelyek sz{ma Pontvezérlés jellemzői A pontvezérlés alkalmaz{si területei 27

28 Szakaszvezérlés jellemzői A szakaszvezérlés alkalmaz{si területei P{lyavezérlés jellemzői Mozg{sok geometriai függvénykapcsolatai A p{lyavezérlés alkalmaz{si területei Jellegzetes szerkezeti elemek, részegységek 32 óra A jelenlegi szerkezetek fejlődését meghat{rozó tényezők CNC-szersz{mgépek {gyszerkezete, {llv{nyszervezete [gyszerkezetek, {llv{nyszerkezetek funkciói, kialakít{suk, anyaguk Velük szemben t{masztott követelmények Különféle {llv{nyszerkezet kombin{ciók Vezetékkialakít{sok és jellemzőik Vezetékfajt{k (csúszóvezetékek, edzett acélvezetékek, hidrodinamikus vezetékek, hidrosztatikus vezetékek, aerosztatikus vezetékek, gördülő vezetékek) Sz{nmozgató rendszerek (hidraulikus henger, fogaskerék-fogasléc, golyósorsógolyósanya, line{ris motor) Forg{csoló szersz{mgépek hajtómotorjai (aszinkron, pólusv{ltós) Fogaskerekes fő-és mellékhajtóművek Előtoló hajt{sok motorjai A szersz{mgép főorsója (pontoss{g, csap{gyaz{s, kenés, hűtés) CNC-megmunk{ló gép mérőrendszerei CNC-megmunk{ló gép kezelőelemei: kezelőpanelek, kijelzők, Munkatér és védelme, biztons{gi elemek Pozicion{l{s a szersz{mgépeken Energiaell{tó rendszerek Kenőrendszerek Hűtőrendszerek Védőrendszerek Gy{rtóeszközök 32 óra Gy{rtóeszköz fogalma, csoportosít{sa MKGSI rendszer A helyzet meghat{roz{s, szabads{gfok fogalma Munkadarab-befogó készülékek Ülékek, t{maszok (egyszerű ülék, mozgó vagy be{lló ülék, központosító ülék) Szorító elemek (csavarok, körhagyók, ékek, csuklós szerkezetek, rugók, hidraulikus szerkezetek) Kézi szorít{s Gép szorít{s (pneumatikus, hidraulikus, m{gneses, v{kuumos) 28

29 Szabv{nyos munkadarab befogó, készülékek, szersz{mgép tartozékok (tokm{ny, síkt{rcsa, EÖK szegnyereg, b{b, menesztő) Szersz{mbefogó készülékek ({lló és forgószersz{m befogók) Szersz{mbefogók feladata Morse kúpos befogók Meredek kúpos befogók (behúz{s, menesztés megold{sai) Forg{csolószersz{mok Szersz{manyagok, követelmények Forg{csoló szersz{mok élgeometri{ja Eszterg{ló szersz{mok Marószersz{mok Köszörűszersz{mok Szersz{mell{t{si körfolyamat Szersz{mrendszer (szersz{mhordozók, szersz{melemek, modul{ris kialakít{s) A modulrendszer építőelemei Szersz{mbemérés, szersz{mbe{llít{s 4.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) gépészeti szaktanterem sz{mítógépekkel, szimul{torral 4.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m Alkalmazott oktat{si módszer neve A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport oszt{ly 1.1. magyar{zat 1.2. kiselőad{s 1.3. szemléltetés 1.4. projekt 1.5. kooperatív tanul{s 1.6. h{zi feladat Alkalmazandó eszközök 29

30 A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) Sorsz{m Tanulói tevékenységforma A tanulói tevékenység szervezeti kerete (differenci{l{si módok) egyéni 1. Inform{ció feldolgozó tevékenységek 1.1 Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa 1.2. Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel csoportbont{s oszt{lykeret 1.3. Inform{ciók ön{lló rendszerezése 2. Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok 2.1. Leír{s készítése Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6.pont lebont{sa, pontosít{sa) 2.2. Tesztfeladat megold{sa 2.3. Szöveges előad{s egyéni felkészüléssel 3. Képi inform{ciók körében 3.1. Szersz{m-és készülékrajt értelmezése 3.2. Szerkezeti rajt kiegészítés 4. Komple inform{ciók körében 4.1 Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapj{n 4.2. Utólagos szóbeli besz{moló 5. Csoportos munkaform{k körében 5.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgoz{s 5.2. Csoportos versenyj{ték 4.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 54.. (2) a, pontja szerinti értékeléssel. 30

31 5. CNC forg{csol{si gyakorlat 496 óra 5.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A CNC forg{csol{si gyakorlat tant{rgy tanít{s{nak alapvető célja, hogy a szakm{t tanulók megszerzett ismereteiket elmélyítsék a CNC technika alkalmaz{sa sor{n. Kellő j{rtass{got szerezzenek a CNC eszterg{l{s, a CNC mar{s, a CNC köszörülés, a CNC programkészítés és programoz{s, valamint robotprogramoz{s szakmai területeken. A szakemberek a tant{rgy követelményeinek teljesítése ut{n képesek lesznek alkalmaz{s szinten készíteni és feltölteni a szersz{mgép vezérlésébe egyszerűbb CNC megmunk{ló programokat, valamint képesek lesznek ön{llóan munkadarab belövéseket végrehajtani, gépi forg{csoló tevékenységet végezni CNC megmunk{ló gépeken Kapcsolódó szakmai tartalmak Gépészeti alapismeretek, forg{csol{si ismeretek, géprajzi ismeretek, kinematikai ismeretek, alapvető matematikai és mechanikai ismeretek, alapvető gy{rt{stechnológiai ismeretek Témakörök CNC eszterg{l{s 144 óra A CNC gép működőképességének ellenőrzése, (olajnyom{s, levegőnyom{s, a hűtőfolyadék szintje, a gépi mérőrendszer, kenési rendszer, a gép védőrendszere, megmunk{ló szersz{mok, szersz{mtartók, forg{csoló lapk{k {llapota, rögzítettsége, haszn{lhatós{ga) Előkészülés az eszterg{l{sra (szersz{mkorrekció - értékt{rak, nullpont-t{roló tartalmak, szersz{mkioszt{s, CNC program, főbb pozíciók ellenőrzése) Egyszerű megmunk{ló program betöltése m{gneslemezről vagy adat{tviteli rendszeren keresztül Bonyolult megmunk{ló program betöltése m{gneslemezről vagy adat{tviteli rendszeren keresztül A program tanulm{nyoz{sa, tesztelése Programfuttat{s végzése forg{csol{s nélkül CNC gép kezelése (munkadarab ellenőrzése, befog{sa, megmunk{l{s végzése, szükség szerint beavatkoz{sok végzése, technológiai paraméterek korrig{l{sa, mérések végzése) Hosszeszterg{l{sok, síkeszterg{l{sok, beszúr{sok, leszúr{sok, meneteszterg{l{sok, fúr{- sok, furateszterg{l{sok végzése CNC esztergagépen Az elhaszn{lódott szersz{mok cseréje Sz{mítógéppel t{mogatott mérések végzése (SPC) CNC mar{s 144 óra 31

32 A mar{si munka megkezdése előtti ellenőrzési műveletek elvégzése (a gép rendszereinek működőképessége, szersz{mok {llapota, technológiai paraméterek) Előkészülés a mar{si munk{ra (szersz{mkorrekció - értékt{rak, nullpont-t{roló tartalmak, szersz{mkioszt{s, szersz{mok bet{raz{sa, CNC- program, főbb pozíciók ellenőrzése) Munkadarab felfog{s, be{llít{s elvégzése A mar{s megmunk{ló programj{nak betöltése m{gneslemezről, vagy adat{tviteli rendszeren keresztül A program tanulm{nyoz{sa, tesztelése Programfuttat{s végzése forg{csol{s nélkül CNC megmunk{ló központ, CNC marógép kezelése Síkmar{si, pal{stmar{si, zsebmar{si, fúr{si, furatbővítési, alakos felület mar{si műveletek végzése CNC marógépeken, megmunk{ló központokon Méretellenőrzések végzése (AC) CNC köszörülés 144 óra Köszörülési munka megkezdése előtti ellenőrzési műveletek elvégzése (a gép rendszereinek működőképessége, korongok {llapota, technológiai paraméterek) Előkészülés a köszörülési munk{ra (munkadarab felfog{sa, rögzítése, be{llít{sa, nullpont-t{roló tartalmak, CNC program, főbb pozíciók ellenőrzése) A köszörülés megmunk{ló programj{nak betöltése m{gneslemezről, vagy adat{tviteli rendszeren keresztül A program tanulm{nyoz{sa, tesztelése Programfuttat{s végzése forg{csol{s nélkül CNC köszörűgép kezelése Síkköszörülési, pal{stköszörülési, furatköszörülési, menetköszörülési, fogköszörülési és lefejtő köszörülési műveletek végzése Méretellenőrzések Köszörűkorong élezés CNC szersz{mélezőn Gépkarbantart{sok 64 óra Elvégzi a munka befejezése ut{ni műveleteket Szersz{mokat kit{raz Készülékeket leszerel Archiv{lja a megmunk{ló programot Elvégzi az előírt karbantart{si munk{kat Letakarítja a gépet Karbantartja az energiaell{tó rendszereket Karbantartja a mérőrendszereket Karbantartja a mozgatórendszereket 32

33 Egyéni Csoportbont{s Oszt{lykeret Karbantartja a hűtőrendszereket, feltölti a folyadékszinteket Karbantartja a kenőrendszereket, feltölti a folyadékszinteket Karbantartja a védőrendszereket Elsz{mol a felvett eszközökkel A CNC gép esetleges meghib{sod{s{ról jelentést tesz feletteseinek 5.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) CNC forg{csoló tanműhely Kisüzemi CNC forg{csoló termelőhely Nagyüzemi CNC forg{csoló termelőhely 5.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m Alkalmazott oktat{si módszer neve 1.1. kiselőad{s 1.2. megbeszélés 1.3. szemléltetés 1.4. projekt A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport oszt{ly Alkalmazandó eszköz A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) Sorsz{m Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok) Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa) 1. Inform{ció feldolgozó tevékenységek 1.1. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa 1.2. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa 1.3. Inform{ciók ön{lló rendszerezése 1.4. Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése 2. Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok 33

34 2.1. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban 5. Csoportos munkaform{k körében 5.1. Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal 6. Gyakorlati munkavégzés körében 6.1. [rutermelő szakmai munkatevékenység 6.2. Műveletek gyakorl{sa 6.3. Munkamegfigyelés adott szempontok alapj{n 7. Üzemeltetési tevékenységek körében 7.1. Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapj{n 8. Vizsg{lati tevékenységek körében 8.1. Geometriai mérési gyakorlat Szolg{ltat{si tevékenységek körében Ön{lló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Ön{lló szakmai munkavégzés közvetlen ir{nyít{ssal A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény. 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 34