Élet és Irodalom Szeptember 6.
|
|
- Gizella Tamásné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 Élet és Irodalom Szeptember 6. GÖNCZÖL KATALIN: A büntető populizmus (Populizmus a kriminálpolitikában) A nemzetközi kriminológiai irodalomban az 1980-as évek közepe óta egyre több szó esik a büntető populizmus (penal populism) jelenségéről. Sokan ennek tulajdonítják ugyanis a büntető igazságszolgáltatásról, a bűnözéskontrollról szóló viták átpolitizálálódását, a büntetések indokolatlan szigorodását, a bűntetetendő cselekmények és személyek körének lényeges bővülését. A büntető populizmus a legmarkánsabban az Egyesült Államokban jelent meg, de hamar átterjedt más angolszász országokra, majd hazánkra is. A büntető populizmus lényege Büntető populizmusról akkor beszélhetünk, ha az uralkodó politikai elit a közvélemény nyomására hivatkozva a bonyolult társadalmi jelenségekre különösen a bűnözésre és más ön- és közveszélyes deviáns magatartásokra folyamatosan leegyszerűsítő, látványos és gyors sikereket ígérő módon reagál. A súlyos társadalmi konfliktusok enyhítésének érdemi kezelése helyett az elit gyakran nyúl a társadalmi kontroll kiterjesztéséhez, a korábbinál indokolatlanul szigorúbb büntetések alkalmazásához, és az eltévelyedettek megregulázását tarja egyedül hatékony politikai megoldásnak. A büntető populizmust a neves skót-amerikai kriminológus, David Garland a jelentős közfelháborodást keltő, amúgy ritkán előforduló bűncselekményekre adott, nagy médiaérdeklődést és érzelmileg fűtött válaszokat kiváltó, tartós politikai folyamatként határozta meg. 1 Ez a jelenség más szakértők szerint akkor alakul ki, amikor a tájékozatlan közvélemény a média egy részének tevékeny közreműködésével nyomást gyakorol az igazságszolgáltatásra, arra hivatkozva, hogy megnövekedett a bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb elbánás igénye. A populista politikusok ilyenkor szavazatmaximálási célokból a közvetlen demokráciára hivatkoznak. Úgy tesznek, mintha a média által felkorbácsolt érzelmekre reagálnának, és a legyen végre rend jelszavával szakítanak a hagyományos jogállami büntetőpolitika értékeivel. Arra építik a filozófiájukat, hogy egy valódi demokráciában közvetlenül kell reagálni a tömegigényre. Arról értekeznek, hogy az emberek szenvednek a közbiztonság hiányától. Szerintük a büntető jogalkotásnak és a jogalkalmazásnak változtatnia kell az eddigi gyakorlaton, mert csak ilyen módon elégítheti ki a nagyközösségnek az igazságossággal kapcsolatos elvárását, és így nyerheti vissza a korábban elveszett közbizalmat. 2 Tony Bottoms brit kriminológus azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a képzettebb, tájékozottabb közvéleménynek is lehetnek olyan büntetőpolitikai igényei, amelyekre az uralkodó elitnek valóban új és szakmailag korrekt konszenzuson alapuló módon kell reagálnia. A populista büntetőpolitikát tehát szerinte meg kell különböztetni a tájékozott közvélemény reakcióira fogékony, védekező büntetőpolitikától. Ennek és a populista reakciónak egyaránt az lehet a következménye, hogy a kormányok az eddiginél szigorúbb 1 David Garland (1990): Punishment and modern society: A study in social theory. Chicago, University of Chicago Press. valamint (2001): The culture of control: Crime and social order in contemporary society. Chicago, University of Chicago Press. 2 Julian V. Roberts, Loretta J. Stalans, David Indermaur, Mike Hough (2003): Penal Populism and Public Opinion: Lessons Form Five Countries. Oxford University Press.
2 2 büntetési formákat vezetnek be. 3 Más szakértők is azt vallják, hogy a politikusok nem minden esetben marasztalhatóak el azért, mert reagálnak a közvéleményre, hiszen ez a demokrácia működésének egyik lényeges kritériuma. 4 A büntető populizmust tápláló közvélemény A mindenkori közvélemény alakulása természetesen kultúrafüggő, országonként más és más tradíciókból táplálkozik, és a bűncselekményről, a bűnelkövetőkről, valamint a büntetésről is kialakítja az álláspontját. Meglepő, de ez gyakran teljesen független a bűnözés alakulásától, a veszélyeztetés mértékétől. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy bűnözés a nagy hagyományokkal rendelkező, modern demokráciákban 1960 és 1980 között jelentősen emelkedett, majd az 1990-es évek eleje óta stagnált vagy jelentős mértékben csökkent. Az emberölések száma az elmúlt három évtizedben relatíve alacsony szinten maradt. Sajátos módon éppen e kedvező fordulat időszakában kapott a büntető populizmus intenzív kormánytámogatást az Egyesült Államokban, és terjedt tovább az angolszász kulturális múlttal rendelkező országokban, végül pedig megjelent az európai demokratikus államokban is. 5 Mi lehet a mindenütt növekvő szorongás és a rettegés forrása egy olyan időszakban, amikor az egyes személyeket, közösségeket érintő konkrét veszély éppen csökkenőben van? Mi táplálja az emberekben a felfokozott érzelmeket? A válasz valószínűleg abban keresendő, hogy az uralkodó elit politikai célokra használja fel a posztmodern társadalomban általánossá vált biztonság-deficitet és a közvélemény inkorrekt tájékoztatását. Veszélybe kerültek ugyanis az emberek életkörülményeit meghatározó tényezők (a biztonságot jelentő, tartós munkaviszony, a hagyományos rend szerinti életmód, az együvé tartozásból, a közösségi létből fakadó stabilitás érzése). Az emberek szoronganak távollévő hozzátartozóikért. Félnek az idegenektől, legyenek azok bevándorlók vagy új szomszédok. Féltik személyi és vagyonbiztonságukat, és nem számíthatnak szolidaritásra. Megszűnt az életpálya tervezhetősége, hiszen az emberek folyamatosan új kihívásokkal szembesülnek, egyebek között az élethosszig tartó tanulás vagy a migráció kényszerével. 6 A folyamatos szorongás kedvez az érzelmi alapon történő állásfoglalásoknak, fogékonnyá tesz a leegyszerűsítő magyarázatokra, a gyorsnak és eredményesnek ígért megoldásokra. Ezt ugyan enyhíthetné, sőt bizonyos esetekben ellensúlyozhatná a korrekt és szakszerű tájékoztatás, ez azonban rendszerint elmarad. Az érzelmi beállítódás és az elbizonytalanodás egyik forrása az egyéni felelősség és a kockázatvállalás átértékelődése, különösen az angolszász kultúrájú országokban. Napjainkban az átlagember a hagyományos és az új típusú egyenlőtlenséget nem kollektív sorsként, hanem egyéni kudarcként kénytelen megélni. A személyes érdemek és kudarcok morális szempontok szerint ítéltetnek meg, mind az egyéni, mind a közfelfogásban. A többségi társadalomban növekszik az ellenszenv, sőt harag a terhes, a társadalomból kirekesztődött, folyamatos társadalmi konfliktusokat okozó, a mindennapi versenyben vesztes kisebbséggel szemben. A többségi társadalom tagjai úgy vélik, hogy ők alkotják az erkölcsi fölényben lévők, a becsületesen dolgozók társadalmát. Ők adóznak, de az egyre szűkülő állami forrásokon mégis osztozni kényszerülnek az arra érdemtelenekkel. Ezért az élősködőnek és veszélyesnek nyilvánított, kirekesztett rétegekben fedezik fel a démonizált ellenséget. A globális világban zajló, a helyzetüket alapvetően meghatározó, sorsukat alakító folyamatokat legfeljebb 3 Tony Bottoms (1995): The philosophy and politics of punishment and sentencing. In C. Clarkson and R. Morgan (eds.), The politics of sentencing reform. Oxford: Clarendon Press. 4 Roberts (2003): i. m o. 5 Roberts (2003): i. m. II.,172.o. 6 Bővebben Gönczöl Katalin (2010): Pesszimista jelentés a posztmodern büntetőpolitika klimatikus viszonyairól. Mozgó Világ. 4. sz o.
3 3 érzékelik, de érteni már kevesen értik. Ezért kizárólag a kormányaik kötelességének tartják a nem kívánatos, sőt veszélyesnek ítélt folyamatok féken tartását, főleg a kirekesztett rétegekhez köthető közbiztonsági problémák enyhítését. 7 A kormányzatok által uralni próbált helyzetet Stanley Cohen nyomán morális pániknak is nevezhetnénk, ami az uralkodó erkölcs alapértékeinek olyan veszélyeztetettségi állapotát jelenti, amelyben ellenségkép alakul ki a megbélyegzett csoportokkal szemben. 8 Ma már azonban nem a szakértő, hanem az érzelmileg túlfűtött, laikus közvélemény határozza meg a közbiztonság percepcióját, a bűnözéskontroll politikai gyakorlatát. Egyes országokban ezért David Green szerint a populista büntetőpolitikát befogadó közhangulat már kulturálisan és strukturálisan rögzült, egymással összefüggő és egymást erősítő folyamatok hatásának eredménye. Már nem is pánikreakció tehát, hanem tartós állapot. 9 A büntető populizmus a demokráciadeficit eredménye A populista szemlélet és ezen belül a büntető populizmus terjedésének egyik legfontosabb oka a globális társadalom szerkezetében és a politikai elit átalakulásában keresendő. A fejlett demokráciákban az elmúlt három évtizedben az alacsonyan képzett népesség politikai aktivitása jelentősen csökkent, politikai szerepe pedig éppen eltűnőben van. A társadalomban, illetve a politikai közéletben jelentősen nő a szakadék a magasan képzett és az alacsonyan képzett rétegek között. Egyes kutatók már a diplomademokrácia megjelenéséről beszélnek. 10 A politikai elit néhány országban hajlamos a lakosság többségét alkotó alacsony képzettségű népességre, az egyszerű emberekre hivatkozni, és szavazatszerzési célból úgy alakítja ki kampányprogramját, hogy abban igen előkelő helyet foglalnak el a közbiztonság helyreállításáról és a büntetőpolitika reformjáról szóló kormányzati tervek. A szegényebb körülmények között élők jelentős része meglepően kedvezően fogadja a kemény, szigorú büntetőpolitikai programokat. A bűncselekmények áldozatai ugyanis többnyire nem a védett körülmények között élő gazdagok, hanem azok, akiknek az átlagosnál hátrányosabb helyzetben, rossz környezetben élnek. Ők szenvedik el a hétköznapi erőszak (testi sértés, rablás, családon belüli és iskolai erőszak, garázdaság) lelki és fizikai következményeit, ők a leggyakoribb áldozatai a betöréses lopásoknak, az ő környezetüket szennyezi a graffiti. Ez az alsó középosztályhoz tartozó népesség a legfogékonyabb a law and order jelszavával kampányoló és magukat néha nyíltan populistának valló politikai pártok programjára is. 11 Tekintélyes szakértők szerint a büntető populizmus eluralkodását egy-egy országban a börtönnépesség számának jelentős emelkedése jelzi. A sokasodó börtönépítések és a börtönbüntetések hosszának növelése azonban csupán pótcselekvés írja Zigmund Bauman, amellyel az állam voltaképpen beismeri, hogy képtelen megküzdeni az egyéb társadalmi problémákkal, mert ez az egyetlen terület, ahol személy- és vagyonbiztonságot ígérhet a polgárainak, miközben nem képes megmenteni őket a globalizáció hatásaitól. Az aktuálisan üldözendő közönséges bűncselekmények túlnyomó többsége helyhez és időhöz kötődő tradicionális bűntett, amelyet leggyakrabban a társadalom kirekesztettjei követnek el. Az állam valójában csak velük szemben ígéri a védelmet, a leghatékonyabban csak velük szemben gyakorolja a bűnözéskontrollt. A területenkívüliséget élvező, globalizált elit ma még 7 Uo. 8 Stanley Cohen (1972): Folk Devils and Moral Panic. London, Routledge. 9 David A. Green (2009): Punitativeness and Culture. European Journal of Criminology. No. 6, Vol o. 10 Hollandiában a 2006 novemberében tartott országos választások óta a parlamenti helyek 80 százalékát magasan képzett emberek foglalják el, miközben csak a lakosság felének van magasabb oktatási intézmény által kiállított diplomája. David Van Reybrouck (2010): A populizmus védelmében. Gondolat Kiadó. 27. o. 11 Henrik Tam (2013): Law and order from below or from above? The challenge for criminologists. European Journal of Crimnology. Vol.10. No o.
4 4 szinte érinthetetlennek tűnik. 12 Ezek a megfontolások szerencsére ma már a nagypolitika narratívájában is megjelennek. Az Obama-adminisztráció progresszív igazságügy-minisztere, Eric Holder például mostanában több fórumon is támogatatta a börtönnépesség-csökkentési programot. 13 A kriminológusok szívesen tesznek különbséget két demokratikus modell között. David Green szerint az egyik a többségi, a másik a konszenzusos. A többségi demokrácia alapvetően azokban a két párti rendszerekben valósul meg, amelyekben a politikai kultúra a verseny kegyetlen szabályai szerint működik. A választási verseny ezekben az államokban olyan küzdelemmé válhat, amelyben a választópolgárok erős érzelmi, indulati impulzusok hatása alatt állnak. Ez a szellemiség hatja át közrenddel és a közbiztonsággal kapcsolatos választási programokat, és ennek befolyása érvényesül a büntetőpolitikai klíma alakulásában is. Ez a politikai kultúra igen fogékony a büntető populista kampányra. A Green szerinti igazi, konszenzusos demokráciákban ugyanakkor olyan többpártrendszer működik, amelyben koalícióban kormányoznak. Ebben a politikai és morális kultúrában a kompromisszumkeresés, az együttműködés, a bizalom, a szolidaritás és a szakértelem megbecsülése dominál. Ebből következően a kormányzás számára a büntető populizmus nem hatalmi támaszt, hanem leküzdendő, enyhítendő politikai kihívást jelent. 14 Ismert szakértők kutatásai azt mutatják például, hogy a klasszikusan két párti Egyesült Államokban a halálbüntetés alkalmazása a büntetőpolitikai populizmusnak tulajdonítható. Amíg más fejlett országok politikai elitjei szembeszállva a közvéleménnyel képesek voltak a halálbüntetés eltörlésére, addig a föderáció számos tagállamának elitje még nem kész erre. 15 A washingtoni legfelsőbb bíróságot is meghátrálásra kényszerítette a helyi demokrácia prioritásának eszméje, a legitim erőszak kultusza, a fegyverviselés szabadságának és a hétköznapi rasszizmusnak a destruktív hagyománya. A bíróság szerint a halálbüntetés kérdésében továbbra is a helyi közvélemény felfogása és a helyi politikai erők szándéka a meghatározó. A halálbüntetés ugyanis jelentősen növeli a helyi politikai erők támogatottságát és a helyi büntető igazságszolgáltatás tekintélyét. 16 A skandináv országokban tehát a konszenzusos demokráciákban ugyanakkor a valóságnak megfelelőbb, szakmailag korrekt információk birtokában árnyaltabb, racionálisabb közvélemény alakult ki a bűnözésről, a büntető politikáról, annak ellenére, hogy ezekben a társadalmakban is szembesültek a globalizáció következményeivel. A közvélemény mégis elfogadja azt, hogy a végrehajtandó szabadságvesztést csak a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőire és a súlyosabb bűncselekményekért felelős visszaesőkre kell kiszabni. Ez a közvélemény támogatja a visszaesés megelőzése érdekében a börtönökben 12 Bauman (2000): i. m o. 13 Az Egyesült Államokban 2012-ben közel 2 millió ember volt börtönben, ez 25 százaléka a világ összes börtönnépességének. A jelenlegi kormányzat azonban már büntetőpolitikai reform végrehajtásával próbálkozik. Eric Holder igazságügy miniszter augusztus 13-án megtartott előadásában elismerte a börtönbüntetés elrettentő hatását, a társadalmat fizikai értelemben vett védő szerepét és a reintegrációban betöltött funkcióját. Kiemelte azonban, hogy a végrehajtandó szabadságvesztés alkalmazásának gyakorlata az Egyesült Államokban az évi 80 milliárd dolláros kiadásával megengedhetetlenül drága és ebbe még nem számítható be a börtön okozta emberi és morális károkozás. Nick Wing: Here Are All of The Nations That Incarcerate More of Their Population Than The U.S. ( 14 Green (2009): i. m ben az Egyesült Államokban 43 elítéltet végeztek ki, 3146 elítélt reménykedett a kegyelmi eljárásban ( A halálbüntetés támogatottsága az elmúlt 20 évben lassan, de csökken ben a lakosság 80 százaléka, míg 2011-ben már csak 63 százaléka nyilvánított pozitív véleményt a kivégzések fenntartása mellett. ( Year). 16 David Garland (2010): Peculiar Institution. American s Death Penalty in an Age of Abolition. Belknap Press of Harvard University Press, 432. o.
5 5 indított reintegrációs programokat. A skandináv államokban széles körben elterjedt a közösségben végrehajtott büntetések alkalmazása, a bűncselekmények fizikai sértettjei és a megsértett közösségek anyagi és erkölcsi kompenzálása. Arrafelé bíznak a bűnözés új kihívásaira reagáló, progresszív büntetőpolitikai reformok hatékonyságában, magában a büntető igazságszolgáltatásban, a bíróságok ítéletében. 17 Ehhez jelentős mértékben hozzájárul a korrekt, a közérthető és szakszerű tömegtájékoztatás is, amely nemcsak kormányzati feladat, hanem a bíróságok kötelezettsége is. Svédországban és közeli szomszédjaiban minden hatósági döntést, különösen a közérdeklődésre számot tartó bírósági ítéleteket szakmailag korrekt módon, közérthetően kell ismertetni a közvéleménnyel. A skandináv médiában az európai átlagnál felkészültebb sajtómunkások tudósítanak a közbiztonsági helyzetről, az egyes bűnestekről és a meghozott ítéletekről. A magyar büntető populizmus A hazai társadalomtudomány képviselői a rendszerváltozást követően viszonylag korán felismerték a populizmus térnyerésének veszélyét. 18 A posztszocialista országokban viszonylag rövid idő alatt alakult ki a piacgazdaság, amelyet a tömeges mobilitás és a társadalom strukturális átalakulása követett. Ezt az átalakulást az emberek jelentős része nem a szabadság beköszöntének örömteli, tartós élményeként, hanem inkább zavaró, külső adományként élte meg. 19 Nem véletlen, hogy Közép-Európában a közvélemény a hagyományos kapitalista országokhoz képest nagyobb jelentőséget tulajdonít a rendnek. 20 Közel negyedszázaddal a rendszerváltás után az állampolgárok többsége még ma sem az alapvető demokratikus értékek szerint él és ítél. A globalizáció kényszereihez, a piaci társadalom elvárásaihoz inkább alattvalóként, mint öntudatos polgárként viszonyul. Úgy tűnik fel, hogy a rendszerváltó országokban, így nálunk is, nosztalgiával fogadják a felülről szolgáltatott biztonságot. 21 Ez a demokráciadeficit azonban Magyarországon egészen ig nem vezetett a bűntető populizmus uralmához. Az egymást váltó kormányzatok a büntetőpolitikai reformokat a többi posztszocialista országhoz hasonlóan a nyugat-európai modellhez, az uniós elvárásokhoz igazították. A 2010-ben kétharmados többséget szerző kormányzat azonban a közvetlen demokráciára, a közvélemény nyomására hivatkozva, a legyen végre rend jelszavát hangoztatva a nagypolitika játékterébe terelte a kriminálpolitikát. Ettől kezdve az egyre növekvő szociális feszültségek feloldásában a büntető populizmus hatalomtechnikai eszközei kerültek előtérbe. 12 évre szállították le a büntető felelősségre vonás korhatárát. Gyakorlatilag megszűntették a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásának nagy hagyományokkal rendelkező, önálló rendszerét. A bűnelkövetők széles körére kiterjesztették a három csapás és a tényleges élethosszig tartó szabadságvesztés intézményét. Nagymértékben bővítették a tényleges szabadságelvonással fenyegetett kriminális szabálysértések körét, aminek eredményeként még a szomszédos országokhoz képest is jelentősen növekedett a börtönnépesség, túlzsúfoltakká váltak a börtönök. 22 Fokozatosan rendőri kontrollal váltották fel a társadalmi bűnmegelőzés 2003-ban bevezetett komplex rendszerét, idén szeptembertől pedig már rendőrök biztosítják az iskolai békét. Szankcionálni kezdték a társadalom kirekesztettjeinek nemkívánatos szokásait is. Egyes településeken máris megvonható a közmunkára vagy a rendszeres szociális segélyre 17 Henrik Tam (2013): i.m o. 18 Pataki Ferenc (2000) Rendszerváltók és bűnbakok. Osiris, Budapest, , 159., o. 19 Csepeli György (2010): A demokrácia felfalja gyermekeit. Mozgó Világ, 1. sz o. 20 Kornai János (2010) Liberé, Égalité, Fraternité. Gondolatok a szocialista rendszer összeomlását követő változásokról. Mozgó Világ, 1. sz o. 21 Bővebben Gönczöl (2010): i. m. 22 Nagy Ferenc (2013): Gondolatok a hosszú tartamú szabadságvesztésről és az európai börtönnépességről. Börtönügyi Szemle. 1. sz o.
6 6 való jogosultság, ha nincs megfelelő rendben az érintett háza tája. Büntethetővé vált a hajléktalanság komplex társadalmi, szociális jelensége is. Úgy tűnik, hogy jelenlegi kormányzat számára a büntető populizmus a hatalom megtartásának egyik nélkülözhetetlen eszköze. A szavazatszerzés pillanatnyi vágya elnyomja a hosszú távú veszélyek felismerését. A hatalmi elit köreiben nem számolnak a demokratikus alapintézmények összeomlásából származó társadalmi konfliktusokkal. Az ország pedig nagy árat fizethet azért, ha a kormányzat továbbra is figyelmen kívül hagyja a konszenzusos demokrácia Európában honos értékeit.
A HAGYOMÁNYOS PÖNOLÓGIÁTÓL A POSZTMODERN KRIMINÁLPOPULIZMUSIG
A HAGYOMÁNYOS PÖNOLÓGIÁTÓL A POSZTMODERN KRIMINÁLPOPULIZMUSIG GÖNCZÖL KATALIN ELŐADÁSA (Az előadást lejegyezte: Takács Judit) Az alábbi ismertetés Gönczöl Katalin A fegyelmezés és az elismerés hétköznapi
RészletesebbenBŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2003 2011. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2012. Bűncselekmények 2003 2005 2007 2009 2011 Összes regisztrált bűncselekmény 413 343 436 522
RészletesebbenA bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály
A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Általános rész Büntető
RészletesebbenB NÖZÉS ÉS LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE
B NÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS KÖZZÉTESZI A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE 2008. Bűncselekmények 1999. 2001. 2003. 2005. 2007. Összes ismertté vált bűncselekmény 505 716 465 694 413 343 436 522
RészletesebbenTájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években
Tájékoztató az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a 2004-2008. években 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási
RészletesebbenÖsszes regisztrált bűncselekmény
Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett
RészletesebbenBŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941
RészletesebbenVII. FOGALOMTÁR SZERVEZETI ALAPFOGALMAK
VII. FOGALOMTÁR Az alább felsorolt fogalmak nem pontos jogi definíciók, elsősorban a statisztikák megértését szolgálják. Céljuk, hogy komolyabb jogi előképzettség nélkül is értelmezhetővé váljanak a börtönstatisztikákban
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
RészletesebbenGyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében
Gyermekkor A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 8. dr. Ficsór Gabriella
RészletesebbenA bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint
VAVRÓ ISTVÁN: A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint A büntetőjogi normákkal történő ismételt szembekerülés a bűnügyi tudományok régi, kedvelt témája. Két változata: a halmazati bűnelkövetés
RészletesebbenAz Országos Kriminológiai Intézet évi munkaterve
Az Országos Kriminológiai Intézet 2015. évi munkaterve KUTATÁSI FELADATOK A.) Kiemelt főirányokban folytatandó kutatások Első főirány: Társadalom és bűnözés 1. A felnőttek és gyerekek közötti bántalmazás
RészletesebbenA Szociális Szakmai Szövetség Elnökségének. állásfoglalása. A gyermekek által megvalósított, a büntető törvénybe ütköző magatartásokról
A Szociális Szakmai Szövetség Elnökségének állásfoglalása A gyermekek által megvalósított, a büntető törvénybe ütköző magatartásokról 2008 januárjában nagy érdeklődést váltott ki a hazai közvéleményben
RészletesebbenKriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:
RészletesebbenA Büntető Törvénykönyvr ől szóló évi IV. törvény módosításáról
Fidesz Magyar Polgári Szövetsé g Képviselőcsoportj a Ti... számú törvényjavaslat A Büntető Törvénykönyvr ől szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról Előterjesztő: Dr. Lázár János Dr. Répássy Róbert Budapest,
RészletesebbenA KAPCSOLATI ERŐSZAK ÉS SZEXUÁLIS KÉNYSZERÍTÉS MUTATÓI A RENDŐRSÉG ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS RÉSZÉRE
A KAPCSOLATI ERŐSZAK ÉS SZEXUÁLIS KÉNYSZERÍTÉS MUTATÓI A RENDŐRSÉG ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS RÉSZÉRE EIGE 2017. november 1. mutató A (18. életévüket betöltött) férfiak által elkövetett kapcsolati erőszak
RészletesebbenPlatón Párt EU Program VAN ERÉNY! Európainak maradni
Európainak maradni Európa a jogállamiság és a demokrácia bölcsője. Ezek sírjává is válhat néhány erénytelen politikusbűnöző örömére. Rajtunk múlik. Hitler ámokfutása után az Európai Unió hat alapértékre
RészletesebbenA.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás.
A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász
RészletesebbenBűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy
Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,
RészletesebbenTájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a
Tájékoztató az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a 2003-2007. években BUDAPEST 2008. év Kiadja: a Legf bb Ügyészség Számítástechnika-
RészletesebbenKüzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen
Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenA büntetéskiszabás egységesítése Angliában és Walesben: tanulságok Magyarországnak?
JULIAN V. ROBERTS A büntetéskiszabás egységesítése Angliában és Walesben: tanulságok Magyarországnak? A bírói mérlegelési jog körülhatárolása olyan próbatétel, amellyel valamennyi jogrendszernek szembe
RészletesebbenÖnkormányzat- Rendőrség kérdőíves felmérés 2015.
1 Önkormányzat- Rendőrség kérdőíves felmérés 215. VI. Hogyan minősíti összességében a településen végzett rendőri tevékenységet? kérdésre adott válaszok megoszlása (értékelési skála 1 5) 211 2,96% 18,65%
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI RACIONALITÁS ÉS A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI REFORMOK PÁLNÉ KOVÁCS ILONA *
KÖZIGAZGATÁSI RACIONALITÁS ÉS A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI REFORMOK Tisztelgés Verebélyi Imre több évtizedes közigazgatás korszerűsítési tevékenysége előtt PÁLNÉ KOVÁCS ILONA * Verebélyi Imre, az önkormányzati
RészletesebbenDr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály
Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály Jobb megelőzni a bűntetteket, mint büntetni azokat. Ez a fő célja minden jó törvényhozásnak... Meg akarjátok előzni a bűntetteket?
RészletesebbenAki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna
Bűnpártolás 244. (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b) a büntetőeljárás
RészletesebbenÖsszes regisztrált b ncselekmény
B ncselekmények Összes regisztrált b ncselekmény 465 694 413 343 436 522 426 914 394 034 Vagyon elleni b ncselekmény összesen 1/ 317 900 275 891 270 740 276 193 253 366 szabálysértési értékre elkövetett
RészletesebbenDEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy
DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -
RészletesebbenRegisztrált bűncselekmények Összesen
2018 Regisztrált bűncselekmények 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Összesen 408 407 394 034 447 186 451 371 472 236 377 829 329 575 280 113 290 779 226 452 Az élet, a testi épség és az
RészletesebbenKiemelt főirányokban folytatandó kutatások
I. KUTATÁSI FELADATOK A.) Kiemelt főirányokban folytatandó kutatások Első főirány: Társadalom és bűnözés 1. A bűnelkövetéshez vezető út megismerése vagyon elleni bűncselekményeket elkövető, felnőtt korú,
RészletesebbenForrás: ENyÜBS. 18 d 000
Összes bűncselekmény 14 kiemelten kezelt bűncselekmény összesen 3 d 25 2 15 1 5 Felderítési eredményesség (%) 1 % 6,6 56,2 58, 51,8 51,5 55,2 56,6 47,4 41,5 26 13 22 255 27 18 23 424 18 915 16 617 14 991
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó. bűnüldözésről
T Á J É K O Z T A T Ó a bűnüldözésről 2008. év Kiadja: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Büntetőpolitikai Főosztály, valamint Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály
RészletesebbenGerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk
Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső
RészletesebbenA bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy
A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül
Részletesebben1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
I/1. A Btk. Általános része: A.: 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban
RészletesebbenA.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei
A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma
RészletesebbenAz egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
RészletesebbenBÖRTÖNÜGYI KÖRKÉP AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN ÉS MAGYARORSZÁGON június 14.
BÖRTÖNÜGYI KÖRKÉP AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN ÉS MAGYARORSZÁGON 2018. június 14. EURÓPA TANÁCS 2016. ÉVI BŰNÜGYI STATISZTIKÁJA Az ET 47 tagállamának 52 börtönigazgatóságából 47 tett eleget a kérdőíves
RészletesebbenProf. Dr. RUZSONYI Péter tanszékvezető egyetemi tanár head of Department of Corrections
BÜNTETÉS VÉGREHAJTÁS A konferencia főbb következtetései Main conclusions from the conference Prof. Dr. RUZSONYI Péter tanszékvezető egyetemi tanár head of Department of Corrections Mediáció és resztoratív
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenMérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint
Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről
T Á J É K O Z T A T Ó a 2012. évi bűnözésről Kiadja: Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 1217-0046 - 3 - I. A BŰNÖZÉS TERJEDELME
RészletesebbenAz Intézet munkatársainak évi publikációi
Az Intézet munkatársainak 2003. évi publikációi Barabás Andrea Tünde 1. A pénzmosás fantomja újra Ügyészségi kiadvány. 2. Látszat és valóság Belügyi Szemle 2003. 7-8. szám 131-143. p. 3. InSec, Insecurities
RészletesebbenLáthatatlan elkövetõk és kézzelfogható börtönök, avagy kell-e Magyarországnak börtönépítési program?
KEREZSI KLÁRA Láthatatlan elkövetõk és kézzelfogható börtönök, avagy kell-e Magyarországnak börtönépítési program? A lényeget illetõen évszázadok óta megoldatlan kérdés, hogy a társadalom milyen módon
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia
RészletesebbenRendhagyó gondolatok a magyar büntetõpolitika új fejezetérõl
Gönczöl Katalin Rendhagyó gondolatok a magyar büntetõpolitika új fejezetérõl Nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy e nagy múltú és tekintélyes nemzetközi társaság rangos rendezvényén elmondhatom
RészletesebbenGLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016
GLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016 Lakossági attitűdök Magyarországon, nemzetközi összehasonlításban Martin József Péter ügyvezető igazgató Budapest, 2016. november 16. Transparency International Magyarország
RészletesebbenÉlet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája
Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető
RészletesebbenTisztelt Elnökség, tisztelt végzett kriminológus hallgatók, tisztelt kolléganők és kollégák tisztelt Vendégek!
1 Tisztelt Elnökség, tisztelt végzett kriminológus hallgatók, tisztelt kolléganők és kollégák tisztelt Vendégek! 38, záróvizsgáját sikeresen teljesítő kriminológus hallgató vár arra, hogy néhány perc múlva
RészletesebbenRendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények számának és nyomozás-eredményességének alakulása az ENyÜBS évi adatai alapján
428 785 Rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények számának és nyomozás-eredményességének alakulása az ENyÜBS 21-216. évi adatai alapján 431 935 451 51 358 81 39 394 267 628 278 263 Bűncselekmények
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27
TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus
RészletesebbenVizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16
RészletesebbenA KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON
A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1418-7493 - 3 - I. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK 2007-ben
RészletesebbenA HELYREÁLLÍTÓ IGAZSÁGSZOLGÁLATATÁS GONDOLKODÁSMÓDJA
A HELYREÁLLÍTÓ IGAZSÁGSZOLGÁLATATÁS GONDOLKODÁSMÓDJA PARADIGMAVÁLTÁS ARÁNYOSSÁGELVE A BŰN KÖVETKEZMÉNYE és ÉRINTETTEK KÖRE ÖRDÖGI KÖR és a MEGBOCSÁTÁS FOLYAMATA FELELŐSSÉGVÁLLALÁS és KÖZÖSSÉGI JÓVÁTÉTELI
RészletesebbenÜDVÖZÖLJÜK VENDÉGEINKET!
ÜDVÖZÖLJÜK VENDÉGEINKET! Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság 4400 Nyíregyháza, Bujtos u. 2. sz. Tel. BM: (03/32) 30-00, 30-01 Városi: (06/42) 524-601 Fax. BM: (03/32) 30-02 Városi: (06/42)
RészletesebbenDöntéshozatal, jogalkotás
Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések
RészletesebbenA BAGázs-módszer A BAGázs Közhasznú Egyesület szakmai munkájának rövid bemutatása
A BAGázs-módszer A szakmai munkájának rövid bemutatása Írta: dr. Aczél Zsófia, dr. Both Emőke 2018. november A Pest megyei romatelepeken settlement típusú közösségi munkával komplex és holisztikus megközelítésű
RészletesebbenA rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS DECEMBER 3.
A rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS 2018. DECEMBER 3. Az előadás szerkezete Mit jelent a rendszerparadigma? Szocializmus vs kapitalizmus A nyugati civilizáció fejlődésének fő
RészletesebbenTartalom. Források...58
Tartalom I. RÉSZ ELMÉLETI ALAPOK: KRIMINÁLPOLITIKA, BŰNMEGELŐZÉS ÉS HELYREÁLLÍTÓ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS Szerk.: Borbíró Andrea...13 Bevezetés...15 1. Társadalmi kirekesztődés, bűnözés és kriminálpolitika...19
RészletesebbenA JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2016.
A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 216. Rendőri eljárásban regisztrált 1 ezer lakosra jutó bűncselekmények megoszlása országtérkép A regisztrált összes bűncselekmény számának alakulása
RészletesebbenMunkanélküliség Magyarországon
2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel
Részletesebben1 32 9 658 9 924 7 962 5 82 5 139 22 958 23 591 25 763 21 21 19 639 14 891 24,9 2, 17,1 24,2 25,4 31,6 36 12 41 983 46 726 32 621 31 319 26 551 2 928 3 392 3 753 2 678 2 566 2 165 Összes bűncselekmény
RészletesebbenFiatalkorúak
2010 11 19 Fiatalkorúak A fiatalkorú fogalma 107. (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. (2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra
RészletesebbenA KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA
A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenBarabás E. Tünde (2004): Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternatív szankciók Európában. Budapest, KJK-Kerszöv.
SZAKIRODALOM BÜNTETŐJOGI MEDIÁCIÓ BARABÁS A. Tünde WINDT Szandra (2004): Elterelés vagy elzárás? In. Irk Ferenc (szerk.) Kriminológiai Tanulmányok, 41. kötet. Budapest. Országos Kriminológiai Intézet.
RészletesebbenBorbíró Andrea amikor a kriminálpolitika a probléma
Borbíró Andrea amikor a kriminálpolitika a probléma a hajléktalanság kriminalizációja És az exkluzivitás veszélyei A hajléktalanság kriminalizációjával kapcsolatos kérdések összetettségét mi sem jelzi
RészletesebbenMagatartástudományi és Módszertani Tanszék által javasolt szakdolgozati témák BA szakon nappali és levelező tagozaton
Magatartástudományi és Módszertani Tanszék által javasolt szakdolgozati témák BA szakon nappali és levelező tagozaton Dr. Hegedűs Judit: 1. A rendészeti munkához kapcsolódó értékorientáció a pályaválasztási
RészletesebbenA nemzeti büntetőpolitikák magyarázatai és ezek kelet közép európai vonatkozásai
A nemzeti büntetőpolitikák magyarázatai és ezek kelet közép európai vonatkozásai Kezd kirajzolódni a büntetőpolitikai irányzatok modern értelmezéseinek természete. A történet önmagába visszatérő: attól
RészletesebbenA KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON
A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON 2011. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1418-7493 3 I. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK 2010-ben
RészletesebbenKüzdelem a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorításáért. Ivány Borbála és Udvari Márton 2014. november 19. ORFK
Küzdelem a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorításáért Ivány Borbála és Udvari Márton 2014. november 19. ORFK KIK VAGYUNK? civil szervezetek és 3 egyéni szakember (MTA JTI, ELTE Á JK) MIT CSINÁLUNK ÁLTALÁBAN?
RészletesebbenBudapesti Mozaik 15. Budapest bűnügyi helyzetének főbb jellemzői, Ország. Budapest. 100 ezer lakosra jutó regisztrált
területi V. évfolyam 56. szám 2011. augusztus 19. 2011/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 15. bűnügyi helyzetének főbb jellemzői, 2005 2010 A tartalomból 1 Bevezető 1
RészletesebbenÜdvözli a megjelenteket Tusjak Tamás a Polgárőrség vezetője
Üdvözli a megjelenteket Tusjak Tamás a Polgárőrség vezetője A polgárőrség szerepe a közrend biztosításában, a bűncselekmények megelőzésében a tanyás térségben Szarvason. A rendszerváltáskor jelentős gazdasági
RészletesebbenRENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY T Á J É K O Z T A T Ó. Tisztelt Képviselőtestület!
Ügyszám: 14050/1058/2013. ált. RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY Cím: 7500 Nagyatád Zrínyi u.7. / Pf.:14. Tel :82/553-210 / BM: 03-23/55-11 E-mail: nagyatadrk@somogy.police.hu T Á J É K
RészletesebbenAz Országos Kriminológiai Intézet évi munkaterve
Az Országos Kriminológiai Intézet 2006. évi munkaterve A.) Kiemelt főirányokban folytatandó kutatások 1. Első főirány: Tettes és áldozata 1.1. A sértett jogai, és azok érvényesülése a magyar büntetőeljárásban.
RészletesebbenMélyponton a teljes politikai elit
Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,
RészletesebbenMegyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport
Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport Kovács Edina Felzárkózás-politikai együttműködések támogatása Békés megyében EFOP-1.6.3.-17-2017-00013 2018. január 1. - 2020. december 31. Fórum célja Megyei
RészletesebbenKözigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013
Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -
RészletesebbenA MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.
A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:
Részletesebben3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás
3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 1. Társadalmi egyenlőtlenségek Fogalma: az egyének, családok és más társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban jelentős
RészletesebbenJAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS
JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS A 21. SZÁZAD TÁRSADALMI KÉRDÉSEI ÉS KIHÍVÁSAI Budapest 2016. április 6. Előadó: Laki Ildikó Ph.D Szegedi Tudományegyetem Zsigmond Király Főiskola főiskolai docens Tartalmi
RészletesebbenMISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
RészletesebbenMinél jobban fogy-fogy a jövendő, annál értékesebb lesz a múlt
Minél jobban fogy-fogy a jövendő, annál értékesebb lesz a múlt 1 Élettapasztalat és/vagy fenntarthatóság Dr. Molnár Katalin Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar 2 Élettapasztalat Mindazon tapasztalatok
RészletesebbenFelsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek
Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám
RészletesebbenA közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA
A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenA feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban
1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó Kétegyháza Nagyközség közrendjéről, közbiztonságáról
Szám: 04030/2379-1 /2011. ált. Tisztelt Képviselő-testület! 1 Gyulai Rendőrkapitányság 5700 Gyula, Béke sgt. 51., Pf.: 67; : 66/361-644, BM: 51-10 Fax: 66/361-644, BM: 33/51-01, 33/51-06 Email : gyula..rk@bekes.police.hu.
RészletesebbenAlapjogvédelem az EU-ban
Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága,, integrációs célkitűzések, alapértékei szeptember 18. Az EU hatáskörei és a tagság szeptember 25. Az
RészletesebbenAz Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban?
Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye Hogyan mőködik a gyakorlatban? A törvény születése 4 oldalas törvényjavaslat készült a Föld Barátai EWNI (Anglia, Wales és É-Írország) londoni irodájában 2004-ben
RészletesebbenAz új parlamenti választókerületi beosztás és a politikai semlegesség elve
Az új parlamenti választókerületi beosztás és a politikai semlegesség elve Bor Alexander, Tóka Gábor 2012.11.14. 1 Ka roli Ga spa r Reforma tus Egyetem, Budapest 1. rész Bevezetés 2012.06.22. 2 A 2011-es
RészletesebbenÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ALTERNATÍV KONFLIKTUSKEZELÉSI MÓDOZATOK BEHOZATALA AZ ÖNKORMÁNYZATI
RészletesebbenA dél-koreai magánbiztonság helyzete és a koreai Magánbiztonsági Törvény gyakorlati alkalmazása
DOI: 10.18427/iri-2016-0024 A dél-koreai magánbiztonság helyzete és a koreai Magánbiztonsági Törvény gyakorlati alkalmazása Rottler Violetta Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Doktori
RészletesebbenEmberi jogok védelme a nemzetközi jog területén
Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenCselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -
Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi
RészletesebbenAz Európai Unió tagállamainak közigazgatása
Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának
RészletesebbenEurópai visszaélési és korrupciós felmérés. magyarországi eredmények május. Page 1
i visszaélési és korrupciós felmérés magyarországi eredmények 2009 2009. május Page 1 A felmérésről és résztvevőkről 2009 január-februárban a kutatóink egy 2246 interjúból álló, telefonon vagy interneten
RészletesebbenTartalom. III. RÉSZ ÁLDOZATPOLITIKA, ÁLDOZATSEGÍTÉS, SÉRTETTI JOGOK Szerk.: Kiss Anna Az áldozatpolitika alapjai... 17
Tartalom III. RÉSZ ÁLDOZATPOLITIKA, ÁLDOZATSEGÍTÉS, SÉRTETTI JOGOK Szerk.: Kiss Anna... 11 Bevezetés...13 7. Az áldozatpolitika alapjai... 17 7.1. Az áldozatpolitika története, elmélete és gyakorlata nemzetközi
Részletesebben