Szűrővizsgálatok Felépítés. Prevenció - megelőzés. Halálozás főbb okai a KSH adatai alapján Magyarországon

Átírás

1 Felépítés Szűrővizsgálatok Dr. Hargittay Csenge, tanársegéd Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi Tanszék Családorvosi ismeretek fakultáció Prevenció Adatok (hazai, európai) Szűrővizsgálatok követelményei, értékmérői 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet Szervezett szűrővizsgálatok Egyéb szűrővizsgálatok Mit tehet a családorvos? Prevenció - megelőzés Primer prevenció - betegségek egyáltalán ne forduljanak elő Az egészségkárosodás bekövetkezésének megelőzése. pl. - környezetvédelem, környezeti veszélyek csökkentése (pl. fertőtlenítés), munkavédelem - egészségnevelés, egészséges életmód, rizikó faktorok kiiktatása, táplálkozás, sport, mentális egészség megfelelő stresszkezelési stratégiák - betegségekkel szembeni fogékonyság csökkentése védőoltás: - kötelező - megbetegedés veszélye áll fenn (harapás) - külföldre utazók - idősek - munkakör miatt egészségügyi dolgozók Szekunder prevenció a betegség korai szakaszban történő felismerése, lehetőleg tünetmentes szakaszban, majd kezelése. Szűrővizsgálatok. A tumorok kialakulásának folyamata: Forrás: Döbrőssy: Szervezett szűrés az onkológiában Eü.M Tercier prevenció a már kialakult betegség gondozása, a betegség szövődményeinek kezelése, progresszió lassítása, rokkantság kivédése. Rehabilitáció. Halálozás főbb okai a KSH adatai alapján Magyarországon Halálozás főbb okai a KSH adatai alapján Magyarországon 2016-ben Halálozás összesen: Halálozás a keringési rendszer betegségei miatt: A leggyakoribb halálozási ok a keringési rendszer betegsége: agyvérzés, szívinfarktus Halálozás daganatos betegség miatt: A daganatos betegségek miatti halálok: emlő, tüdő és az emésztőrendszer daganatai. Halálozás fertőző és élősdiek okozta betegség miatt: 760 Magyarországon a lakosság szűrővizsgálatokon való részvétele bizonytalan. 1

2 Európai nyilvántartás 2014 Keringési rendszer betegségei tekintetében a standardizált halálozási arány Litvániában, Lettországban, Magyarországon, Szlovákiában volt a legmagasabb ( lakosra több, mint 350 halálozás), a legalacsonyabb pedig Franciaországban, Hollandiában, Spanyolországban, Portugáliában, Belgiumban, Luxemburgban, Dániában, Olaszországban, Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban ( lakosra kevesebb, mint 100 halálozás). Magyarországon, Horvátországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Dániában hunytak el a legtöbben ( lakosra 300 halálozás) rákban. A tüdőrák ( lakosra 90 halálozás) és a vastagbélrák ( lakosra 55 halálozás) standardizált halálozási arány Magyarországon volt a legmagasabb az uniós tagállamok között. Ischaemiás szívbetegség okozta halálozások standardizált halálozási arány, 2014 EU nyilvántartása Forrás: Forrás: Európai nyilvántartás öngyilkosság Öngyilkosság okozta halálozások standardizált halálozási arány, 2014 Az öngyilkosság tekintetében a halálozási arány Litvániában háromszorosa ( lakosra 32 halálozás) volt az EU-28 átlagának ( lakosra 11 haláleset). A legalacsonyabb standardizált halálozási arány Ciprusban és Görögországban volt ( lakosra 5 halálozás). Viszonylag alacsony ( lakosra kevesebb mint 8 haláleset) volt ez az arány Olaszországban és az Egyesült Királyságban. Szűrővizsgálatok WHO ajánlása szűrőprogramokra: A szecunder prevenció fázisában a panasz- és tünetmentes szakaszban történő felismerése a egészségkárosodásnak. 1. A betegség komoly népegészségügyi jelentőséggel rendelkezzen Fontos a megelőzés, a betegség kialakulására hajlamosító genetikai, környezeti tényezők felismerése. 2. A betegség korai és látens fázisait pontosan ismerjük Követelményei: - gyorsan elvégezhető, egyszerű (szakasszisztens által is elvégezhető) - biztonságos, lakosság számára nem megterhelő, ártalmatlan, fájdalmatlan, ne legyenek nem-kívánatos mellékhatásaik 3. A betegség korai stádiumban gyógyítható legyen 4. A szűrés biztosítson előnyt a betegség gyógyíthatóságában, vagyis legyen érdemi különbség a korán felismert és a későn felismert kórkép kezelésének eredményeiben - olcsó - biztosított pozitivitás esetén a kivizsgálás, kezelés 2

3 5. Létezzen hatásos szűrési eljárás, a mellékhatások álljanak arányban a várt nyereséggel szenzitivitás specificitás pozitív prediktív érték negatív prediktív érték 6. A szűrési költségek elfogadhatóak legyenek az adott ország számára 7. A vizsgálandó populáció fogadja el a szűrési módszert, legyen bevonható a kampányba 8. Lehessen adekvát minőségbiztosítási és információs rendszert kiépítésére a szűrési program bevezetésével párhuzamosan. A szűrővizsgálati módszer alkalmasságának értékmérői: érzékenység (szenzitivitás), fajlagosság (specificitás), jósló érték Érzékenység (szenzitivitás): ráknak mondja a rákot, a szűrővizsgálati módszer mekkora biztonsággal képes felismerni a rejtett célbetegséget, a vizsgált daganatos betegek hány százalékában járt a vizsgálat pozitív eredménnyel. Akkor érzékeny egy módszer, ha a tévesen negatív esetek száma alacsony. Ha értéke 1, minden pozitív lelet beteget jelez. Fajlagosság (specificitás): csak a rákot mondja ráknak, a daganatmentes esetek hány százalékában ad negatív eredményt. Annak a valószínűségét fejezi, hogy negatív szűrővizsgálati lelete lesz annak, aki nem daganatos beteg. Akkor fajlagos egy módszer, ha a tévesen pozitív esetek száma alacsony. Ha értéke 1, minden negatív lelet egészségest jelez Jósló (prediktív érték): a módszer megbízhatóságát jelzi. A kapott eredmény mennyire áll összefüggésben a valódi állapottal. Pozitív prediktív érték: azoknak a személyeknek, akiknek a teszt pozitív lett, hány százaléka valóban daganatos beteg Negatív prediktív érték: azoknak a személyeknek, akiknek a teszt negatív lett, hány százaléka valóban daganatmentes FONTOS!: az érzékenység és a fajlagosság a lehető legnagyobb legyen, mert így lehet az ál-negatív és álpozitív esetek számát csökkenteni! Szűrések Alkalomszerű szűrések A vizsgált személy kezdeményezi, önkéntes, más vizsgálathoz is csatlakozhat. - kampányszűrés - munkahelyi szűrés Szervezett lakosságszűrés A szűrést az egészségügyi ellátórendszer kezdeményezi, nagyobb tömegeket vesz célba, a veszélyeztetett életkorban lévőket személyes meghívás útján érik el. Csak akkor kezdeményezhető, ha a szűrési módszer eredményessége tudományosan (randomizált, klinikai vizsgálatokkal) bizonyítottan csökkenti a mortalitást. A hatékonyság vizsgálata akár évet is igénybe vehet és nem minden tumor alkalmas szűrésre a tumorok sokfélesége miatt. - emlőszűrés - méhnyakszűrés - vastagbélszűrés 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról Szabályozza az életkorhoz kötött szűrővizsgálatokat. Az újszülöttek, és a tanköteles korú gyermekek szűrése kötelező. (4) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során a háziorvos és a házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos) a melléklet II. fejezetében foglalt, az adott korcsoport számára ajánlott valamennyi, a szakellátás orvosa pedig a kompetenciájába tartozó szűrővizsgálatok igénybevételének lehetőségére köteles felhívni az általa ellátott biztosított, illetve törvényes képviselője (a továbbiakban együtt: biztosított) figyelmét. Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok 3. (2) Az (1) bekezdésben foglalt szűrővizsgálatok közül a) az 1. számú melléklet tartalmazza a gyermekkori szűrővizsgálatokat, b) a 2. számú mellékletben foglalt, felnőttkori szűrővizsgálatokat az adott korcsoportba tartozó személyek önkéntesen vehetik igénybe, illetőleg külön jogszabály a szűrővizsgálat eredményének igazolását, ennek hiányában a szűrővizsgálaton való részvételt elrendelheti. 4. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok közül a) a háziorvosi szolgálat feladatkörébe tartozik minden olyan szűrővizsgálat elvégzése, amelyre e rendelet nem jelöl ki más egészségügyi szolgáltatót, valamint e rendelet 3. számú mellékletében foglalt szűrővizsgálatokban való közreműködés, d) a tankötelezettség megszűnését követően a háziorvos az 1. számú melléklet 4. pontjában foglalt szűrővizsgálatokat végzi, Forrás: 3

4 Egyéni kockázati tényezőkön alapuló szűrővizsgálatok 7. (1) A környezeti tényezőkből adódó lehetséges egészségkárosodások megelőzését szolgáló szűrővizsgálatok indokoltságát a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal állapítja meg. (2) A fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) értesíti az érintett területen működő háziorvosi szolgálato(ka)t arról, hogy az (1) bekezdés szerinti rizikófaktorok közül melyek érintik az adott lakosságot. (3) A járási hivatal értesítése alapján a háziorvos felhívja az érintett lakosság figyelmét a szűrővizsgálatok igénybevételének lehetőségére és helyére. A szűrővizsgálaton való részvétel nyilvántartása és igazolása 8. (1) Az 1-3. számú mellékletben foglalt vizsgálatok elvégzését az egészségügyi szolgáltató a - külön jogszabály szerinti - nyilvántartásában dokumentálja, és az érintett személy (törvényes képviselője) részére a vizsgálat eredményéről leletet ad. Az 1. számú melléklet szerinti vizsgálatok eredményét az Egészségügyi Könyvben is rögzíteni kell. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a háziorvosi szolgálat nyilvántartást vezet a) az általa elvégzett szűrővizsgálatok időpontjáról és eredményéről, b) más egészségügyi szolgáltató feladatkörébe tartozó szűrővizsgálatra - ideértve a külön jogszabály szerinti szájüregi szűrővizsgálatokat is - történő beutalásról és a vizsgálat eredményéről kiállított leletről, c) a szűrővizsgálat eredménye alapján a háziorvosi szolgálat által gondozásba vett személyekről. 1. számú melléklet az 51/1997. (XII. 18.) NM rendelethez Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok napos életkorban: a) teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére, b) testtömeg, testhossz, fejkörfogat mérése és a hazai standardok szerinti értékelése, c) ideggyógyászati vizsgálat, d) csípőficam szűrése, e) érzékszervek működésének vizsgálata: ea) hallás objektív vizsgálata, eb) látás vizsgálata, f) veleszületett anyagcsere-betegségek: fa) galactosaemia (összgalaktóz-szint és Gal-1-PUT), hypothyreosis, biotinidáz hiány, fb) tömegspektográfiás vizsgálattal, egy vizsgálati mintából: jávorfaszörp betegség (MSUD), tyrosinaemia I, II, citrullinaemia I (argininosuccinát synthase hiány, ASS), arginosuccinic aciduria (arginosuccinát lyase hiány, ASL), homocystinuria, rövid-láncú acyl-coa dehydrogenase hiány (SCAD), közép-láncú acyl-coa dehydrogenase hiány (MCAD), hosszú-láncú hydroxi-acyl-coa dehydrogenase hiány (LCHAD), nagyon hosszú-láncú acyl-coa dehydrogenase hiány (VLCAD), Carnitin-palmytoil transferase hiány (CPT-I, II), Carnitin transzport zavara (CT), multiplex acyl- CoA dehydrogenase defectus (glutársav aciduria GA II), beta-ketothiolase (oxothiolase) hiány, glutársav aciduria I (GAI), isovaleriánsav acidaemia (IVA), metilmalonsav acidaemia (MMA), propionsav acidaemia (PA), 3-hydroxi-3-metilglutaryl-(HMG-)-CoA lyase, methylcrotonyl CoA karboxylase hiány (MCC) multiplex carboxylase hiány, phenylketonuria újszülöttkori szűrése. 2. Újszülött hazaadását követő első vizsgálat esetén, valamint 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos életkorban: a) teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére, b) mozgásszervi vizsgálat, csípőficam szűrése 4 hónapos korig, c) idegrendszer vizsgálata, d) rejtettheréjűség vizsgálata, e) adaptáció, gondolkodás, preverbalis képességek, kommunikáció, szocializáció, testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) vizsgálata, f) érzékszervek, érzékelés, észlelés vizsgálata (látás, hallás), g) testhossz, testtömeg, fejkörfogat mérése, a fejlődés és tápláltsági állapot értékelése a hazai standardok alapján, h) rizikószűrés a hazaadást követően 1 hónapon belül és az életkörülményekben történő egészségi, környezeti változás esetén hónapos, szükség esetén 15 hónapos, 18 hónapos, 2 éves, szükség esetén 2,5 éves, 3 éves életkorban és ezt követően 6 éves életkorig évente: a) teljes fizikális vizsgálat, b) idegrendszer vizsgálata, c) rejtettheréjűség vizsgálata 2 éves korig, herék vizsgálata évente, d) testmagasság, testtömeg (fejkörfogat szükség szerinti mérése), a fejlődés és tápláltsági állapot értékelése hazai standardok alapján, e) adaptáció, gondolkodás, preverbalis képességek, kommunikáció, szocializáció, testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) vizsgálata, f) érzékszervek, érzékelés, észlelés vizsgálata (látás, hallás), g) mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc rendellenességeire (tartáshiba, scoliosis), hónapos, szükség esetén 15 hónapos, 18 hónapos, 2 éves, szükség esetén 2,5 éves, 3 éves életkorban és ezt követően 6 éves életkorig évente: (folytatás) h) vérnyomás mérése 3-6 éves életkor között, i) korai fogászati szűrés és gondozás. j) rizikószűrés az életkörülményekben történő egészségi, környezeti változás esetén. 4

5 év között kétévente: a) teljes fizikális vizsgálat, b) a kórelőzmény és családi anamnézis ismételt felvétele, c) az anamnézis alapján veszélyeztetett gyerekek kiszűrése, szükség esetén szakorvosi vizsgálatra irányítása, d) pajzsmirigy tapintásos vizsgálata 4. évfolyamtól, e) a testmagasság, testtömeg, a testi fejlettség és tápláltsági állapot hazai standardok szerinti értékelése, a nemi fejlődés értékelése, f) pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés, magatartásproblémák feltárása, g) érzékszervek működésének vizsgálata a szakmai irányelveknek megfelelően, a színlátás vizsgálata, h) mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc-rendellenességekre, i) vérnyomásmérés, j) fogászati szűrés és gondozás éves korban (a szeptember 1-je és a következő év augusztus 31-e között 16. életévüket betöltők) - 16 éves kori záró állapotvizsgálat a) teljes fizikális vizsgálat, b) a kórelőzmény és családi anamnézis ismételt felvétele, az anamnézis alapján veszélyeztetett gyerekek kiszűrése, szükség esetén szakorvosi vizsgálatra irányítása, c) a tápláltsági állapot, a szív- és érrendszeri állapotfelmérés, d) testmagasság, testtömeg mérése, a testi fejlettség és tápláltsági állapot hazai standardok szerinti értékelése, e) pszichés, motoros, mentális szociális fejlődés és magatartásproblémák feltárása, f) érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás), g) mozgásszervek vizsgálata, különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc-rendellenességekre (tartáshiba, scoliosis), h) vérnyomásmérés, i) pajzsmirigy tapintásos vizsgálata. A családi anamnézis, a teljes körű fizikális vizsgálat eredményei alapján, amennyiben a szakorvos indokoltnak tartja, célzott vizsgálatok végzése szükséges. 2. számú melléklet az 51/1997. (XII. 18.) NM rendelethez éves korban a felnőttkori alapstátusz meghatározása: a) a családi anamnézis adatainak frissítése, különös tekintettel a szülők és a testvérek között a korai életkorban (férfiaknál 55 évnél, nőknél 65 évnél fiatalabbaknál) jelentkező szívkoszorúér-betegségre, érelmeszesedéssel kapcsolatos szélütésre, verőérszűkületre, b) életmódbeli tényezők (táplálkozási szokások, fizikai aktivitás, dohányzás, alkoholfogyasztás) feltárása, c) részletes fizikális vizsgálat, testsúly, haskörfogat, testmagasság, testtömegindex meghatározása, vérnyomásmérés, d) abdominális obesitas (haskörfogat nőknél 80 cm, férfiaknál 94 cm) esetén a metabolikus szindróma más alkotóelemei (triglicerid-szint, HDL-koleszterin-szint, vérnyomásérték, éhomi vércukorszint) fennállásának a vizsgálata, e) a 2-es típusú diabetes mellitus szempontjából nagy kockázatú személyeknél (elhízás, a diabetes mellitus családi halmozódása, a kórelőzményben gestatios diabetes) orális glükóz tolerancia teszt elvégzése (éhomi és 120 perces értékek értékelése) vagy ennek kivitelezhetetlensége esetén éhomi és postprandiális vércukorszint meghatározása, f) a teljes kardiovaszkuláris kockázat felmérése, Igen nagy kockázat Nagy kockázat Közepes kockázat Kis kockázat VI. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus konferencia ajánlása: g) vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél (öröklődő vesebetegség familiáris előfordulása, hipertónia, diabetes mellitus stb. fennállása) szérum kreatininszint, a kreatinin clearance becsült értékének a meghatározása vizeletvizsgálat (tesztcsíkkal): fehérje- és haematuria meghatározása, h) a családi kórelőzmény elemzése a 40 éves kor alatt a szülők és a testvérek között előforduló benignus és malignus szolid tumorokra, hajlamosító állapotokra, i) sztomato-onkológiai vizsgálat, különös tekintettel a parodontosisra, mint ateroszklerózisra is hajlamosító tényezőre, valamint az ajak- és szájüregi rákra hajlamosító állapotokra, j) látásvizsgálat. 5

6 év között a) ötévente kis kardiovaszkuláris kockázatú egyéneknél: az 1. pont a)-f) alpontjaiban szereplő vizsgálatok ismétlése, b) kétévente közepes és nagy kardiovaszkuláris kockázatú egyéneknél: az 1. pont a)-f) alpontjaiban szereplő vizsgálatok ismétlése, c) kétévente a vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél (hipertónia, diabetes mellitus) szérum kreatininszint meghatározása, vizeletvizsgálat (tesztcsíkkal): mindkét nemben fehérjeürítés, haematuria meghatározása, d) kétévente sztomato-onkológiai szűrővizsgálat éves kor között a) ötévente kis kardiovaszkuláris kockázatú egyéneknél: az 1. pont a)-f) alpontjaiban szereplő vizsgálatok ismétlése, b) kétévente közepes és nagy kardiovaszkuláris kockázatú egyéneknél: az 1. pont a)-f) alpontjaiban szereplő vizsgálatok, c) kétévente a nagy kardiovaszkuláris kockázatú személyeknél a panaszt nem okozó ateroszklerózis tüneteinek a vizsgálata (a perifériás artériák tapintása és meghallgatása), ultrahangos áramlásméréssel ( mini- Doppler ) a boka-kar index meghatározása, d) kétévente a vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél (hipertónia, diabetes mellitus) szérum kreatininszint, a kreatinin clearance becsült értékének a meghatározása, vizeletvizsgálat (tesztcsíkkal: fehérjeürítés, haematuria meghatározása, e) kétévente sztomato-onkológiai szűrés, f) évente mellkas-szűrővizsgálat (tüdőszűrés) éves kor felett a) az életkorral járó fokozott kardiovaszkuláris kockázat miatt kétévente az 1. pont b)-e) alpontjaiban szereplő vizsgálatok ismétlése, b) kétévente a panaszt nem okozó ateroszklerózis tüneteinek a vizsgálata (a perifériás artériák tapintása és meghallgatása), ultrahangos áramlásméréssel ( mini- Doppler ) a boka-kar index meghatározása, c) kétévente a vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél (hipertónia, diabetes mellitus) szérum kreatininszint, a kreatinin clearance becsült értékének a meghatározása, vizeletvizsgálat: fehérjeürítés, haematuria meghatározása, d) kétévente sztomato-onkológiai szűrés, e) évente az érzékszervek vizsgálata (látás, hallás), f) évente mellkas-szűrővizsgálat (tüdőszűrés) Népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok Egy-egy betegség kockázatának kitett populáció körében, az egészségügyi ellátórendszer kezdeményezi és menedzseli a szűrést. 3. számú melléklet az 51/1997. (XII. 18.) NM rendelethez és 65 év között népegészségügyi céllal egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévenként méhnyakszűrés, különös figyelemmel a méhnyakelváltozások sejtvizsgálatára (citológia), és 65 év között népegészségügyi céllal kétévenként az emlő lágyrész röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrés (mammográfia). Szervezett szűrővizsgálatok: Emlőrák év közötti nők 2 évente, kijelölt szűrőállomásokon, mammographia Emlő fizikális vizsgálata: Havonta, 20 éves kortól. Nem önálló szűrővizsgálat Hívjuk fel a beteg figyelmét az emlőrák jeleire: - Csomót észlel az emlőben, ami nem fáj. - Megváltozik az emlő alakja, nagysága - Emlő bőre narancshéjszerű lesz, szokatlan kidudorodások, bemélyedések a melleken, illetve a bimbókon. - A mell bőre duzzadttá, keménnyé, pirossá válik vagy hámlik. - Az emlőbimbóból váladékozást észlel, esetleg befelé fordul, behúzódik. - A hónalj alatti csomót észlel. - Fokozott vénás rajzolat a mellen. Magasabb rizikó esetén (gén mutáció hordozás, anyánál, lánytestvérnél előforduló emlő tumor) a szűrővizsgálatot már 25 éves korban elkezdik vagy 10 évvel korábban, mint ahány éves korban a családtag emlőtumorát diagnosztizálták Emlők orvosi vizsgálata: éves korig 3 évente, 40 év felett évente Mammográfiát legkorábban általában 30 éves korban végeznek. A szakma 50 éves kor felett évente javasolja a mammográfiát minden nőnek. Emlő UH vizsgálata: nem önálló szűrés, ha a mammographia során észlelnek elváltozást segít a diagnózisban. Szövettani mintavétel. 6

7 Méhnyakszűrés óta létezik államilag finanszírozott és szervezett méhnyakszűrő program, év közötti nők 3 évente, citológiai mintavétellel történik - költséghatékony nem központosított, de területi alapon szervezett, akkreditált citopatológiai laboratóriumokhoz kötött Szakmai szempontból: az első szexuális aktus megkezdését követően évenként elvégzett szűrővizsgálat ajánlott. Felhívni a figyelmüket a védőoltásra (12 éves korban kampányoltás keretében önkéntes) Vastagbélrák szűrése év közötti férfiak és nők évente, székletminta alapján. A területi lakossági szűrővizsgálat szervezési egysége a háziorvosi körzet. Az egész magyar népességre kiterjedő szűrési program még nem valósult meg. Átlagos kockázat: 50 éves kor felett, anamnézisben nincs vastagbél tumor vagy polip + negatív családi anamnézis 50 éves korban ajánlott kezdeni Emelkedett kockázat: - elsőfokú rokonnál, vagy távolabbi vér szerinti rokonnál, 50 éves kor alatt jelentkező vastagbél daganatos megbetegedés - hosszú ideje fennálló gyulladásos vastagbél betegség - anamnézisben vastagbélpolipok vagy rák a családban előforduló legkorábbi diagnózist megelőzően 10 évvel ajánlott a szűrés Magas kockázat: öröklődő vastagbél polipózis szindrómák egyénileg meghatározott módon a 20-as években Vastag- és végbélrákok vizsgálatára: 1. rectális digitális vizsgálat, a végbélgyűrűtől számított 7-10 cm távolságon belül elhelyezkedő polipok és daganatok észlelésére képes, szűrővizsgálatra nem alkalmas 2. colonoszkópos vizsgálat, a vastagbél teljes hosszának áttekintésére alkalmas. Szűrővizsgálati módszerként nem jön szóba, mert eszköz- és időigényes. 3. székletvér kimutatás Székletvér vizsgálat Pozitivitás esetén colonoszkópia! Weber-étrend (diéta) hemoglobinmentes étrend Az élelmiszerekben lévõ hemoglobin hamis pozitív reakciót adhat, ezért a diéta során csak olyan étel fogyasztható, ami nem idéz elõ a vérhez hasonló reakciót. Ajánlott élelmiszerek: tej, tejtermékek, tojás, gabonafélék, cukor, zsír, margarin, burgonya, tök, karfiol, karalábé, spárga, gyümölcsök. Korlátozott mértékben fogyasztható: színes és zöldfõzelékek (paradicsom, sárgarépa, vörös káposzta, saláta, spenót, zöldborsó, zöldbab (a bennük lévõ klorofill zavarhatja a laboratóriumi eredmények kiértékelését). Tiltott élelmiszerek: hús, húskészítmények, felvágottak, vér, belsõségek, szárnyasok, halak. Forrás: Szalayné Kónya Zsuzsa dietetikus ajánlása Egyéb szűrővizsgálatok Tüdőrák (40 éves kortól évente) - Mellkas röntgen vizsgálat: hatástalan a tüdőrák vizsgálatára, felfedezhető a tüdőrák, gyakrabban találnak még operálható tüdőrákot, növekedett a betegség felismerése és a halál bekövetkezése közötti idő, de a mortalitás nem csökken. - A tüdőrák sokszor gyorsan fejlődik ki. Az évenként végzett tüdőszűréskor a korábbi szűrés során még láthatatlan tüdőrák egy év múlva, már előrehaladott állapotban kerül felfedezése. - A tbc miatti tüdőszűrés, viszont hatékony. A cél, hogy a tünetmentes tbc-s beteget idejében kiemeljék, így csökkentve a fertőzés terjedését és mértékét. - Magyarországon a jelenlegi tbc és tüdőrák előfordulási gyakorisága miatt, a vizsgálat továbbra is hasznos és ajánlott a tüdőgyógyászok szakmai véleménye alapján. Prosztatarák 50 (45) éves kor felett, évente PSA meghatározás fajlagossága korlátozott A PSA emelkedése nem prosztatarák specifikus (a PSA-t a prosztata normális hámsejtjei is termelik, szintje pl. gyulladásban és prosztatahyperplasiaban is megnő), sokszor álpozitív eredményt ad. Előfordulhat, hogy kicsi prosztatarák esetén a PSA még közel normális koncentrációban van jelen. Panaszmentes, átlagos kockázatú személyek tömeges szűrővizsgálata indokolatlan. Fokozott kockázató, panaszos betegnél viszont indokolt. A fentiek alapján látszik, hogy a PSA-meghatározás egyedül nem elég a prosztatarákosok kiszűrésére. Után követésre, progresszió követésére alkalmas RDV Ultrahang vizsgálat Biopszia - Végleges diagnózishoz vezet Hererák Önvizsgálat havonta, 20 éves kortól, egyénileg változhat 7

8 Mit tehet a családorvos? Bőrrák szűrése Szakorvos általi dermatoszkópos szűrés évente, egyéni esetekben félévente. Önvizsgálat havonta. Önvizsgálat megtanítása a betegeknek: ABCDE kritériumok: A Asymmetry (aszimmetria): nem kerek vagy ovális B Border (határ): szabálytalan vagy nem éles C Colour (szín): nem egyenletes szín D Diameter (átmérő): 5 mm-nél nagyobb E Evolution: változó, növekvő anyajegy Elsődleges megelőzés: rizikófaktorok kiiktatása (elhízás, cigaretta, alkohol, DM, napfény), egészséges életmód, megfelelő táplálkozás, testmozgás fontossága, védőoltások. Családi anamnézis feltárása daganatos betegségek szempontjából is. Lelki egészség megőrzése. A rák megelőzésének 12 pontja - az Európai Rákellenes Kódex ajánlásai (4. kiadás, 2015) életmódbeli változtatások 1. Ne dohányozzon! Ne fogyasszon semmiféle dohányterméket! 2. Otthonát, munkahelyét tegye dohányfüstmentes övezetté. 3. Tegyen az egészséges testsúly eléréséért! 4. Iktassa napirendjébe a rendszeres mozgást. Minél kevesebb időt töltsön ülve! 5. Táplálkozzon egészségesen: - egyen sok teljes kiőrlésű gabonából készült terméket, hüvelyeseket, zöldséget és gyümölcsöt. - Mértékkel fogyasszon magas kalóriatartalmú (sok cukrot vagy zsírt tartalmazó) ételeket, és kerülje a cukrozott italokat. - Kerülje a feldolgozott hústermékeket; mértékkel fogyasszon vörös húsokat és magas sótartalmú élelmiszereket. 6. Ha bármilyen alkoholt fogyaszt, tartson mértéket! A rákmegelőzés szempontjából az a legjobb, ha egyáltalán nem iszik alkoholt. 7. Óvakodjon a túlzott napozástól, különös tekintettel a gyermekekre. Használjon napvédő termékeket. Kerülje a szoláriumot! 8. Munkahelyén kövesse az egészségügyi és biztonsági előírásokat, hogy óvja egészségét a rákkeltő anyagoktól. 9. Járjon utána, nincs-e kitéve otthonában a természetes, magas radonsugárzásnak. Tegyen intézkedéseket a radonsugárzás szintjének csökkentésére. 10. Az anyák a szoptatással csökkenthetik az emlőrák kockázatát. - Ha csak teheti, szoptassa a csecsemőjét. - A hormonpótló kezelések növelik a rák bizonyos fajtáinak kockázatát. Korlátozottan alkalmazzon hormonpótló kezeléseket! 11. Gondoskodjon róla, hogy gyermekei részt vegyenek az alábbi oltási programokban: Hepatitis B, Humán papillomavírus (lányok). 12. Vegyen részt szervezett rákszűrő programokban: vastagbélrák (férfiak és nők), emlőrák (nők), méhnyakrák (nők). Másodlagos megelőzés: Rosszindulatú tumoros betegségek minél korábbi felismerése a családorvos fontos feladata. Szűrővizsgálatokon való részvétel ösztönzése. Rákgyanús esetben, szakrendelésre irányítás. Cardiovascularis status felmérése. Szorongás, depresszió kiszűrése. (Rövidített Beck depresszió kérdőív, Hamilton Szorongás kérdőív.) A családorvosi praxisban a szűrésen való részvétel önkéntes. Abban az esetben lehet kötelező, ha fertőző betegségről van szó, így a kötelező jelleget a közösség egészségének védelme indokolja. Mikor tudja elvégezni a háziorvos: - alkalomszerűen, kampányok, különböző akciók szervezésével - orvoshoz forduláskor, receptíráskor - egészségügyi alkalmassági vizsgálatkor (jogosítvány OSAS szűrése!!!!!- 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról) Tercier prevenció daganatos beteg gondozása: - együttműködés a szakellátással (vizsgálatok kérése) - alternatív terápiák ismerete - onkológiai kezelések mellékhatásainak csillapítása - fájdalomcsillapítás - lelki támogatás (beteg, család) - szakorvossal tartani a kapcsolatot - kontrollvizsgálatok követése - háziápolás, hospice, gyógytornász bevonása - munkaképesség, keresőképtelenség elbírálásának elindítása - egyéb betegségek gondozása Fontos hangsúlyozni, hogy nem minden daganatos betegség előzhető meg életmód változtatással, de a családban előforduló daganatos betegségek ismeretével és a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétellel együtt jelentősen csökkenthetők a rizikótényezők. Forrás: Ádány Róza, Papp Magor: Prevenciós szolgáltatások az alapellátásban,

9 Köszönöm a figyelmet! 9