A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2016) 165 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK Első jelentés a migránsok EU-n belüli áthelyezéséről és áttelepítéséről HU HU

2 1. Bevezetés 2015-ben mintegy személy érkezett az Európai Unióba Görögországon és Olaszországon keresztül májusában az európai migrációs politika történetében először a Bizottság javaslatot tett az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyek EU-n belüli, rendkívüli nyomás alatt lévő tagállamokból más uniós tagállamokba való áthelyezésére szeptemberében a Tanács két jogilag kötelező erejű határozat 1 elfogadásával szükséghelyzeti áthelyezési mechanizmust hozott létre egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló kérelmező Görögországból és Olaszországból való áthelyezése céljából 2. A Bizottság ezzel egy időben a globális migrációs válság átfogó kezelése és az azonos mértékben érintett harmadik országokkal való szolidaritás kifejezése érdekében nemzetközi védelemre szoruló személy áttelepítését célzó programra tett ajánlást júliusában a tagállamok és a dublini társult államok megállapodtak abban, hogy két éven belül nemzetközi védelemre szoruló személyt telepítenek át a Közel-Keletről, Afrika szarváról és Észak-Afrikából. A migrációs áramlások 2016-ban sem apadnak, ugyanakkor Olaszországból és Görögországból mindeddig csupán 937 személy áthelyezésére került sor, és csak 4555 személyt telepítettek át. A két program elégtelen végrehajtása számos különböző tényezőnek tudható be, többek között annak, hogy a tagállamokból hiányzik a politikai akarat az áthelyezésre vonatkozó jogi kötelezettségeik teljes körű és kellő időben történő teljesítésére. Az áthelyezési programot egészen mostanáig akadályozta a nyugat-balkáni útvonalon megvalósuló továbbáramoltatás is, hiszen a legtöbb jogosult kérelmező a rendezett áthelyezés helyett továbbutazott. Ezzel párhuzamosan a tagállamok az áttelepítéstől is ódzkodnak, mivel az irreguláris beáramlásnak nem szakadt vége. A tagállamok a rendnek a Földközi-tenger keleti térségében és a Nyugat-Balkánon húzódó útvonalon történő helyreállításáról szóló bizottsági jelentés 3 és az Európai Tanács február i következtetései fényében, az állam-, illetve kormányfők március 7-i ülését 4 követően megállapodtak egy európai megközelítés elfogadásában és a továbbáramoltatás megszüntetésében. Egyetértettek abban is, hogy a helyszínen gyorsan változó, rendkívül nehéz humanitárius helyzetre tekintettel ki kell állni Görögország mellett e nehéz időkben. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) szerint ugyanis a migrációs áramlások folytatódásával egy hónapon belül több mint migráns rekedhet Görögországban. A tagállamok ezért jelentősen fel kívánják gyorsítani a migránsok tagállamok közötti áthelyezésének végrehajtását, hogy enyhíteni tudják a jelenleg Görögországra nehezedő súlyos terheket. 1 A Tanács szeptember 14-i (EU) 2015/1523 határozata a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról és a Tanács szeptember 22-i (EU) 2015/1601 határozata a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról. 2 A Bizottság eredeti javaslata szerint a főből et Magyarországról helyeztek volna át, de amennyiben az áthelyezésről szóló második tanácsi határozatot 2016 szeptemberéig nem módosítják, úgy az áthelyezésre csak Olaszországból és Görögországból fog sor kerülni. 3 COM(2016) 85 final. 4 EUCO 1/16; SN 28/16. 2

3 A Bizottság ezzel a közleménnyel a két tanácsi határozat 12. cikke szerinti kötelezettségét teljesíti, amelynek értelmében hathavonta jelentést tesz a Tanácsnak a határozatok végrehajtásáról és az Olaszországra és Görögországra vonatkozó ütemtervek végrehajtásáról. A közlemény egyúttal a schengeni rendszer helyreállítására vonatkozó ütemtervben 5 vállalt azon kötelezettség teljesítésének is tekinthető, amely szerint a Bizottságnak havonta jelentést kell tennie az áthelyezés és az áttelepítés terén elért haladásról. A közlemény összefoglalja az áthelyezési és az áttelepítési program végrehajtásának első hónapjaiban azonosított kihívásokat és a szerzett tapasztalatokat, továbbá rövid távú ajánlásokat és intézkedéseket fogalmaz meg a végrehajtási arány javítása érdekében. 2. Áthelyezés 2.1. Az uniós áthelyezési mechanizmusok jogi háttere és részt vevő országai A két szeptemberi határozat értelmében szeptemberéig menedékkérőt kell áthelyezni Olaszországból 6 és Görögországból. 7 A fennmaradó menedékkérőt szintén Olaszországból és Görögországból jelölik ki áthelyezésre, kivéve, ha a Bizottság szeptember 26. előtt az áthelyezési mechanizmus módosítására irányuló javaslatot terjeszt a Tanács elé 8. Emellett a Tanács július 20-i következtetéseinek megfelelően a tagállamoknak még felajánlásokat kell tenniük az első tanácsi határozat keretében meghatározott helyből fennmaradó 7744 hely elosztására vonatkozóan. A tagállamok Olaszországból és Görögországból kötelesek áthelyezni az (EU) 2015/1601 tanácsi határozat 9 I. és II. mellékletében meghatározott felosztásnak megfelelő számú személyt, illetve az (EU) 2015/1523 tanácsi határozat 10 szerint a július 20-i tanácsi következtetéseknek megfelelően áthelyezendő személyeket. Ezt a kötelezettséget két éven belül kell teljesíteni. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 21. és 22. jegyzőkönyve szerinti különleges helyzetüknek megfelelően az Egyesült Királyságot és Írországot nem kötik e határozatok, de dönthetnek azok alkalmazása mellett. Írország október 6-án úgy döntött, hogy mindkét tanácsi határozatot alkalmazza, és már át is helyezett kérelmezőket Olaszországból és Görögországból. Emellett a dublini társult államok (Svájc, Norvégia és Liechtenstein) is kifejezték részvételi szándékukat az áthelyezési programban, és az áthelyezés mielőbbi megkezdése érdekében már az ehhez szükséges kétoldalú megállapodások véglegesítésén dolgoznak. Magyarország és Ausztria nem ajánlott fel egyetlen áthelyezési férőhelyet sem a 2015/1523 határozat keretében. Magyarország és Szlovákia az EU Bírósága előtt kereseteket 11 nyújtott be, mivel vitatják az áthelyezésről szóló második tanácsi határozat jogszerűségét. E kereseteknek nincs felfüggesztő hatásuk, vagyis a tagállamok kötelesek végrehajtani a szóban forgó határozatban előírt áthelyezést. 5 COM(2016) 120 final. 6 Olaszországból menedékkérőt kell áthelyezni a két, áthelyezésről szóló tanácsi határozat értelmében. 7 Görögországból menedékkérőt kell áthelyezni a két, áthelyezésről szóló tanácsi határozat értelmében. 8 Az (EU) 2015/1601 tanácsi határozat 4. cikkének (3) bekezdése. 9 A Tanács szeptember 22-i (EU) 2015/1601 határozata. 10 A Tanács szeptember 14-i (EU) 2015/1523 határozata. 11 C-643/15 és C-647/15. 3

4 Svédország és Ausztria a rájuk nehezedő migrációs nyomás miatt az áthelyezésről szóló tanácsi határozatok szerinti kötelezettségeik felfüggesztését kérte. A Bizottság e kérésnek engedve 2015 decemberében tanácsi határozatra irányuló javaslatot fogadott el a két, áthelyezésről szóló tanácsi határozat értelmében Svédországra vonatkozó kötelezettségek felfüggesztéséről 12, 2016 februárjában pedig egy tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslatot fogadott el az (EU) 2015/1601 tanácsi határozat értelmében Ausztria által áthelyezendő kérelmezők számának átmeneti, 30 %-os csökkentéséről. Az Ausztriával kapcsolatos határozatot a Tanács március 10-én elfogadta. Ennek eredményeként Ausztria egy évig nem köteles végrehajtani az 1065 kérelmező áthelyezését. A Svédországgal kapcsolatos javaslatról még folynak a tárgyalások a Tanácsban és az Európai Parlamentben Az Olaszország és Görögország által benyújtott ütemtervek Az áthelyezési határozatok 8. cikkének megfelelően Görögország és Olaszország olyan ütemtervet nyújtott be a Bizottságnak és a Tanácsnak, amely az áthelyezési határozatok megfelelő alkalmazását biztosító intézkedések mellett olyan intézkedéseket tartalmaz a menekültügy, az első fogadás és a visszaküldés területén, amelyek révén fokozható az e területeken működő rendszereik kapacitása, minősége és hatékonysága. Az ütemterveket minden tagállam és dublini társult állam megkapta, azokat a Bizottság által szeptember 21-én tartott áthelyezési műhelytalálkozó és a október 1-jei, a migránsoknak az EU határain kívülről történő áttelepítésével és Unión belüli áthelyezésével foglalkozó fórum keretében megvitatták. A Bizottság rendszeresen jelentést tesz 13 a Görögország és Olaszország által az ütemterv következő öt kulcsterületén meghatározott kiemelt intézkedések végrehajtásában elért eredményekről: működő uniós fogadóállomások létrehozása, az áthelyezési program végrehajtása, a nemzetközi védelemre nem jogosult migránsok hatékony visszatérésének biztosítása, a határigazgatás javítása, valamint elegendő és megfelelő befogadási kapacitás kialakítása. Olaszország az ütemtervben hat uniós fogadóállomás létesítését vállalta: ötét Szicíliában, egyét Apuliában. Jelenleg négy uniós fogadóállomás működik, egyet pedig áthelyezési csomóponttá alakítottak, továbbá Olaszország a Bel- és Igazságügyi Tanács március 10- i ülésén bejelentette az ötödik fogadóállomás létesítését, amelynek végleges helyszínéről mihamarabb tájékoztatni fogja a Bizottságot. Az olaszországi uniós fogadóállomások az ütemtervvel összhangban közvetlenül az áthelyezési folyamatot szolgálják, és az e célból az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) hathatós részvételével kidolgozott egységes és hatékony eljárást alkalmazzák. A kísérő nélküli kiskorúaknak az áthelyezési határozatokkal összefüggésben történő áthelyezésére még nem dolgoztak ki eljárást. A 12 COM(2015) 677 final. 13 A Bizottság közleménye A menekültügyi válság kezelése: azonnali operatív, költségvetési és jogi intézkedések az európai migrációs stratégia keretében (COM(2015) 490, szeptember 23.). A Bizottság közleménye A menekültügyi válság kezelése: Az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt intézkedések végrehajtásának helyzete (COM(2015) 510, október 14.). A Bizottság közleménye Eredményjelentés az uniós fogadóállomások görögországi megvalósításáról (COM(2015) 678, december 15.). A Bizottság közleménye Az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt intézkedések végrehajtásának helyzete (COM(2016) 85, február 10.). A Bizottság közleménye Eredményjelentés az uniós fogadóállomások görögországi megvalósításáról (COM(2016) 141, március 4.). 4

5 menedékkérők második szinten történő hosszabb távú elhelyezését szolgáló, jelenleg rendelkezésre álló férőhelyek megfelelnek az ütemtervben vállaltaknak. Ugyanakkor a rendszer hatékonyságát növelni lehetne, különösen ami a menedékkérők Olaszország területén való elosztásának szervezettségét illeti. A kísérő nélküli kiskorúak befogadási férőhelyei az ütemtervnek megfelelően rendelkezésre állnak, noha a befogadás első és a második szintje közötti zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében célszerű lenne további helyeket is rendelkezésre bocsátani. A visszatérésre kötelezett személyek befogadása azonban továbbra is rendkívül korlátozott, nem éri el az ütemtervben meghatározott szintet, ami jelentősen nehezíti a visszatérési műveletek gyors végrehajtását. Az olasz menekültügyi- és befogadórendszer reformját a nyár kezdete előtt be kell fejezni: meg kell szüntetni a még fennálló hiányosságokat, és egyszerűsíteni kell a menekültügyi eljárást, ideértve az ország különböző részein hozott határozatok eltéréseinek csökkentését is. Görögország az ütemtervben öt uniós fogadóállomás létesítését vállalta. Jelenleg négy fogadóállomás működik, az ötödik Kósz szigetén még nem teljesen működőképes. A harmadik országbeli állampolgárok nagy számban történő napi regisztrációja alapján úgy tűnik, az uniós fogadóállomások hatékonyan és eredményesen működnek, miközben a központi informatikai rendszert még tökéletesítik annak érdekében, hogy elbírja az ujjnyomatvételek számának jelentős növekedését. Teljes körűen biztosítani kell a biztonsági adatbázisokban való szisztematikus ellenőrzést, és további erőfeszítések szükségesek az okmányhamisítási esetek felderítése és nyomon követése céljából. Az áthelyezendő személyek tájékoztatása és regisztrációja Görögországban részét képezi az uniós fogadóállomások koncepciójának, de a görög menekültügyi szolgálat és az EASO csak három szigeten van jelen. Görögország a területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok számának hirtelen emelkedése miatt jelenleg a katonaság bevonásával és az Európai Unió által rendelkezésre bocsátott finanszírozással, illetve az uniós polgári védelmi mechanizmus útján nyújtott támogatással bővíti elhelyezési kapacitásait. Az EASO a görög regisztrációs kapacitás fokozása érdekében megkezdte tevékenysége kiterjesztését. Ami a visszatéréseket illeti, Görögország egy ideje fokozza a Törökországba visszaküldöttek számát. Mindazonáltal az őrizeti kapacitás továbbra is meglehetősen korlátozott, több idegenrendészeti fogda is felújításra szorul. Meg kell jegyezni, hogy Görögországnak továbbra is javítania kell általános menekültügyi rendszerét. Az ehhez szükséges intézkedéseket a Bizottság február 10-i ajánlása 14 tartalmazza. Az ügyben Görögország március 4-én tájékoztatott a fejleményekről. A Bizottság e tájékoztatást előzetesen értékelte, és további információkat fog kérni a görög hatóságoktól. A Bizottság továbbra is szoros figyelemmel kíséri a Görögország által tett előrehaladást, és az Európai Tanács júniusi ülése előtt értékelni fogja, hogy a tagállamok a feltételek fényében fokozatosan helyreállíthatják-e a Görögországba irányuló, dublini rendszer keretében történő egyedi átadások folyamatát. A 3. és a 4. melléklet áttekintést ad az Olaszország és Görögország által az ütemtervek végrehajtásában elért előrehaladásról és a fennmaradó lépésekről. 14 A Bizottság ajánlása a Görög Köztársaságnak a 604/2013/EU rendelet szerinti átadás folytatására való tekintettel meghozandó sürgős intézkedésekről, C(2016) 871, február 10. 5

6 2.3. Az áthelyezési programok végrehajtásának öt hónapja utáni fő tendenciák A végrehajtás üteme lassú, de már vannak pozitív tendenciára utaló jelek: március 15-ig 937 személyt helyeztek át (368-at Görögországból, 569-et Olaszországból). Március első heteiben azonban 287 személy (ebből csak Görögország esetében 241 személy) gyors áthelyezésére került sor, vagyis az áthelyezés működhet, ha a tagállamok elkötelezettek. Amint az 1. ábra is mutatja, az áthelyezés üteme március első heteiben jelentősen növekedett, de továbbra sem elégséges a két, áthelyezésről szóló tanácsi határozat célkitűzéseinek megvalósításához, hiszen azok céljuk szerint a Görögországra és Olaszországra nehezedő jelentős menekültügyi nyomás enyhítésére szolgáló sürgősségi intézkedések. Mivel e nyomás különösen Görögországban nagyon komoly, az intézkedések fokozása igencsak szükséges. 1. ábra Az áthelyezések száma október és március 15. között A tagállamok különböző fórumokon 6884 áthelyezési hely rendelkezésre bocsátását jelezték. Mindazonáltal március 15-én a nemzetközi védelmet kérelmezők gyors áthelyezésére irányuló tagállami szándéknyilatkozatok (a hivatalos felajánlások ) összesen 3723 személy áthelyezésére vonatkoznak. Kedvező fejlemény, hogy a tagállamok többsége kijelölte az eljárás során kulcsszerepet játszó összekötő tisztviselőket. A kérelmezők számának gyors növekedése: A végrehajtás első öt hónapja során az áthelyezést kérelmezők száma alacsony volt (Görögországban például naponta mintegy 20 fő). Ez részben annak tudható be, hogy a migránsok nem igazán bíztak az áthelyezési programban. Március első heteiben azonban jelentősen megnőtt a kérelmezők száma (Görögországban például napi 300 főre). Ez részben a Görögország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti határon bevezetett korlátozásoknak tudható be, részben pedig a tájékoztatási erőfeszítések fokozásának, ideértve a tájékoztatás hatókörének maximalizálása érdekében az EASO mobil csoportjainak az uniós fogadóállomásokon kívüli bevetését is. Mindazonáltal továbbra is fennáll annak a 6

7 veszélye, hogy az érintett személyek megszöknek, amint a tagállam értesíti őket az áthelyezésről. Az áthelyezésre jogosító állampolgárságok száma bővült, de ezzel együtt nőtt az azzal kapcsolatos bizonytalanság is, hogy potenciálisan mely állampolgárságok tartozhatnak a tanácsi határozatok hatályába: Az áthelyezésre azok az állampolgárságok jogosíthatnak fel, amelyek nemzetközi védelemmel kapcsolatos átlagos uniós elismerési rátája legalább 75 %. Ezt az információt az Eurostat adataiból nyerik, és az Eurostat jelentései alapján negyedévente aktualizálják. A Bizottság az aktualizálást követően tájékoztatja az EASO-t az áthelyezésre jogosító állampolgárságokról, az EASO pedig a nemzeti kapcsolattartó pontokat értesíti. Ez azt jelenti, hogy az áthelyezésre jogosító állampolgárságok jegyzéke négy havonta változhat egyes állampolgárságok felkerülhetnek a listára, mások lekerülhetnek arról, ami bizonytalanságot teremt a migránsok és az érdekeltek körében. Az Eurostat legfrissebb ( negyedévi) negyedéves adatai alapján jelenleg 15 a következő országok állampolgárai jogosultak az áthelyezésre: Burundi, Közép-afrikai Köztársaság, Eritrea, Costa Rica, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, Bahrein, Irak, Maldív-szigetek, Szíria, valamint a brit tengerentúli országok és területek 16. Az előző negyedéves jelentéshez képest Jemen és Szváziföld állampolgárai már nem jogosultak az áthelyezésre. A kiszolgáltatott helyzetben lévő, nemzetközi védelmet kérelmező személyek, köztük a kísérő nélküli kiskorúak áthelyezése kihívásokat támaszt: Annak ellenére, hogy az áthelyezésről szóló tanácsi határozatok a kiszolgáltatott helyzetben lévő kérelmezők ügyének elsőbbségi kezelését kérték, a kísérő nélküli kiskorúak közül csak igen kis számban helyeztek át személyeket (egy-két főt Görögországból Finnországba). Ennek számos oka van, többek között a tagállamok vonakodása a kísérő nélküli kiskorúak áthelyezésének elfogadásától, illetve a kísérő nélküli kiskorúak áthelyezésére vonatkozó görög és olasz speciális eljárások hiánya. A kísérő nélküli kiskorúak áthelyezése összetett folyamat, és egyes migránsok, különösen az Olaszországban tartózkodó eritreaiak felnőttnek állítják be magukat azért, hogy ne válasszák el őket a csoporttól, amelyikkel érkeztek. Olaszország és Görögország a kísérő nélküli kiskorúak gyors áthelyezésének biztosítása céljából jelenleg a gyermek mindenek felett álló érdekének és a nemzeti jogszabályoknak megfelelő új eljárásokon dolgozik. Az olasz hatóságok és a Frontex szakértőket alkalmaznak a tényleges életkor megállapítására. Több szervezet Görögországban is fokozza az erőfeszítéseket a megfelelő fogadó létesítmények biztosítására (ilyenek például az UNICEF gyermekés családtámogató központjai). A kiszolgáltatott helyzetben lévő, nemzetközi védelmet kérelmező személyeket érintő áthelyezések számáról általánosságban nem állnak rendelkezésre konkrét adatok. A 15 A tanácsi határozatok elfogadásakor Szíria, Irak és Eritrea állampolgárai voltak jogosultak az áthelyezésre. Az első aktualizálás után ( negyedév) a következő országok állampolgárai voltak jogosultak az áthelyezésre: Bahrein, Közép-afrikai Köztársaság, Eritrea, Irak, Szíria, Szváziföld és Jemen. 16 A referenciaidőszakban ezen állampolgárságok némelyike kevesebb mint 200 nemzetközi védelmet kérelmező személlyel jelent meg az uniós statisztikákban. Mivel az áthelyezésről szóló tanácsi határozatok nem rendelkeznek az uniós átlag számításához szükséges határozatok számának minimumáról, az igen kevés, de csak pozitív határozatokkal rendelkező állampolgárságok könnyebben kerülhetnek az áthelyezésről szóló tanácsi határozatok hatályába. 7

8 helyszíni tapasztalatok alapján azonban kijelenthető, hogy sok kérelmező tartozik e kategóriába (például állapotos nők, fogyatékossággal élő személyek, idősek). Annak ellenére, hogy felkérést kaptak a különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek fogadására vonatkozó kapacitásaik közlésére, szinte egyetlen tagállam sem számolt be valós kapacitásokról A Bizottság és az uniós ügynökségek intézkedései A Bizottság február 10-én adminisztratív levélben kérte az áthelyezési céltagállamokat a tanácsi határozatok végrehajtásának felgyorsítására és számos azonosított akadály megszüntetésére. Olaszországnak és Görögországnak hasonló levélben az áthelyezési eljárás tökéletesítését és felgyorsítását ajánlotta. A Bizottság emellett Olaszországgal és Görögországgal szemben kötelezettségszegési eljárást indított az Eurodac-rendelet végrehajtásával kapcsolatban, illetve Görögországgal szemben a befogadási feltételekről szóló irányelvvel kapcsolatban is. Az áthelyezés elősegítése érdekében Olaszország és Görögország az áthelyezési program keretében a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alaphoz tartozó nemzeti programok révén finanszírozást (minden áthelyezett személy után további 500 EUR-s átalányösszeget ) kap. Az áthelyezési céltagállamok is kapnak pénzügyi támogatást: a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alaphoz tartozó nemzeti programok révén minden áthelyezett személy után 6000 EUR-t fő áthelyezése céljából összesen 1040 millió EUR-t különítettek el, és az említett nemzeti programokat úgy módosították, hogy áthelyezendő személynek megfelelő összeget (összesen 644,5 millió EUR-t) tartalmazzanak. Végül, a görögországi és olaszországi szükséghelyzeti áthelyezési mechanizmus végrehajtásának támogatása céljából a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap sürgősségi segélye révén jelentős pénzügyi támogatást bocsátottak a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) rendelkezésére is. A Bizottság március 10-én módosította évi munkaprogramját: 275,5 millió EUR-val növelte a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és a Belső Biztonsági Alap sürgősségi segélyével kapcsolatos finanszírozást. A sürgősségi segély többletfinanszírozása a két alap 2016-os uniós költségvetésben szereplő allokálatlan forrásaiból történik. A többletfinanszírozás az Európai Tanács február i ülésének következtetéseire vezethető vissza, amelyek szerint Görögországban és a nyugat-balkáni útvonalon fekvő országokban haladéktalanul javítani kell a migránsok humanitárius helyzetét, és ehhez az összes rendelkezésre álló uniós és nemzeti eszközt igénybe kell venni. A tagállamok menekültügyi válsággal összefüggő legsürgősebb finanszírozási igényeinek kielégítése érdekében a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és a Belső Biztonsági Alap szerinti sürgősségi segély 2016-ban eredetileg 188,98 millió EUR összegű költségvetését 193,5 millió EUR, illetve 82 millió EUR összegben növelték, így a évi költségvetés összesen 464 millió EUR-t tesz ki. A Bizottság az összes érintett intézményi szereplőt bevonva létrehozta a migránsok tájékoztatására vonatkozó stratégiával foglalkozó munkacsoportot (MIS), ezzel eleget téve az IB Tanács arra irányuló kérésének, hogy biztosítsák a menedékkérők és a migránsok megfelelő tájékoztatását. A munkacsoport intézményközi szinten koordinálja a tájékoztatási tevékenységeket, ideértve a tartalom-előállítást és a tájékoztató anyagok terjesztését is, továbbá garantálja sz ilyen tevékenységeknek a migránsok tájékoztatására vonatkozó stratégiával való összhangját. 8

9 A Bizottság létrehozott egy külön uniós fogadóállomási munkacsoportot is, amely a helyszínen működik együtt a Frontexszel, az EASO-val és az Europollal. Az EASO a szakértők köztük a mobil csoportok jelentős számban történő kihelyezése mellett több olyan eszközön is dolgozik, amelyek az áthelyezés különböző szakaszaiban nyújtanának segítséget (tájékoztató füzetek, indulás előtti tájékoztatás, egyeztető eszköz, a kiszolgáltatott személyek azonosítására szolgáló eszköze). Sor került egy olyan speciális képzési koncepció kidolgozására is, amely a kísérő nélküli kiskorúak és az uniós fogadóállomások igényeihez szabott modulokat is tartalmaz Az áthelyezési céltagállamok által végrehajtandó intézkedések Fő akadályok és kihívások Nem kielégítő és korlátozott számú hivatalos felajánlás A preferenciák helytelen tagállami alkalmazása Az áthelyezési kérelmekkel kapcsolatos hosszú válaszadási idő A biztonsági ellenőrzésekkel összefüggő akadályok Indokolatlan elutasítások Az áthelyezési céltagállam által nyújtott indulás előtti tájékoztatás hiánya A szakértők rendelkezésre bocsátására irányuló EASO-felhívásokra való elégtelen válaszadás Nem kielégítő és korlátozott számú felajánlás: a felajánlások száma nyilvánvalóan nem elegendő az áthelyezésről szóló tanácsi határozatokban foglalt követelmények teljesítéséhez. A március 15-i adatok szerint a tagállamok összesen 3723 főre vonatkozóan tettek hivatalos felajánlást, ami az előirányzott áthelyezést 2,33 %- ának felel meg. Három tagállam (Horvátország, Magyarország és Szlovákia) mindeddig egyáltalán nem bocsátott rendelkezésre áthelyezési férőhelyeket. Görögországból mindössze 18 tagállam, Olaszországból pedig 19 tagállam vállalt áttelepítést. Számos tagállam a rájuk jutó teljes létszámot tekintve igen korlátozott felajánlást tett, és mindössze egy meghatározott időszakra vonatkozóan. A vállalások alacsony szintje Görögországot különösen érzékenyen érinti. A Görögország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság határán bevezetett korlátozások miatt feltétlenül és sürgősen növelni kell a felajánlások mértékét, hogy ezáltal enyhíteni lehessen a helyszínen kialakult rendkívüli és rohamosan súlyosbodó humanitárius helyzetet. A preferenciák helytelen tagállami alkalmazása: a preferenciák elsődleges célja az áthelyezett személy beilleszkedésének megkönnyítése az áthelyezési céltagállamban 17. Egyes tagállamok azonban hosszú és korlátozó jellegű preferenciajegyzékeket állítottak össze az áthelyezést kérelmezők profilját illetően. Vannak olyan áthelyezési céltagállamok, amelyek bizonyos állampolgárságú személyek, egyedülálló kérelmezők 17 Vesd össze az (EU) 2015/1523 tanácsi határozat (28) preambulumbekezdésével és az (EU) 2015/1601 tanácsi határozat (34) preambulumbekezdésével. 9

10 vagy kísérő nélküli kiskorúak esetében a tolmácsolási kapacitások, az integrációs programok vagy a befogadási kapacitás elégtelenségére hivatkozva elzárkóznak az áthelyezési kérelem befogadásától; más tagállamok egyértelműen leszögezik, hogy kizárólag családokat hajlandók befogadni. A tagállamok többsége a preferenciákat nem a sikeres beilleszkedést szolgáló megfeleltetési eljárás javítása, hanem a potenciális jelöltek kizárása céljából alkalmazza. Az olasz és görög hatóságok mindent megtesznek a megadott preferenciák figyelembe vétele érdekében (minden esetben tiszteletben tartva a megkülönböztetésmentesség elvét), még akkor is, ha azok Görögországra és Olaszországra nézve nem kötelező erejűek. Egyes áthelyezési céltagállamok a preferenciák figyelmen kívül hagyásával indokolták egy-egy áthelyezési kérelem elutasítását, ami a tanácsi határozatok 18 értelmében nem megengedett gyakorlat. Az áthelyezési kérelmekkel kapcsolatos hosszú válaszadási idő: Az áthelyezési céltagállam gyors visszajelzése meghatározó jelentőségű az áthelyezési program hitelességének fokozása szempontjából. Ugyanakkor az áthelyezési eljárás általában túllépi az áthelyezésről szóló két tanácsi határozatban rögzített kéthónapos időkorlátot, ami részben annak tudható be, hogy az áthelyezési céltagállamok nem válaszolnak elég gyorsan a kérelmekre 19. Ebből adódóan az áthelyezési program nem képes rendes és egyenletes ütemben haladni, ami pedig elengedhetetlen lenne működésének teljes körűvé tételéhez és a legsürgetőbb helyszíni szükségletek kielégítéséhez. A késedelmes visszajelzések ráadásul még összetettebbé teszik az áthelyezések gyakorlati megvalósítását, mivel a nagy csoportok befogadása és átadása logisztikai nehézségeket okoz Olaszországnak, Görögországnak és az IOM-nak is. A hosszú válaszadási idő az áthelyezési program hatékonyságát is rontja, mivel aláássa a programban való részvételt választó migránsok bizalmát, akik gyakran azzal szembesülnek, hogy a gyors áthelyezés puszta ígéret marad, és így a szökés kockázata is emelkedik. A biztonsági ellenőrzéssel és az ujjnyomatadatok cseréjével kapcsolatos kockázatok: Az áthelyezési kérelmekre való késedelmes válaszadás elsősorban a kiegészítő biztonsági ellenőrzéseknek tudható be. A novemberi párizsi terrortámadások óta több tagállam az áthelyezési kérelemre való válaszadást megelőzően biztonsági ellenőrzésnek akarja alávetni az áthelyezést kérelmezőket. Ez összhangban áll az áthelyezési határozatokkal, ugyanakkor a kiegészítő biztonsági ellenőrzéseket a lehető legrövidebb időn belül kell elvégezni. A biztonsági ellenőrzést övező fő problémák a következők: o Szisztematikus biztonsági meghallgatások 20. Egyes tagállamok szisztematikus meghallgatást követelnek meg annak értékelése céljából, hogy a benyújtott kérelem 18 Az áthelyezésről szóló tanácsi határozatok 5. cikkének (7) bekezdése szerint kizárólag abban az esetben tagadható meg az áthelyezés, ha alapos okkal feltételezhető, hogy az illető veszélyt jelent a nemzetbiztonságra vagy a közrendre nézve, vagy ha nyomós okok indokolják a 2011/95/EU irányelv 12. és 17. cikkében foglalt kizáró rendelkezések alkalmazását. 19 Lengyelország például december 16-án tett felajánlást. Március 15-ig nem került sor áthelyezési kérelem elfogadására. Másrészről Portugália február 26-án tette második felajánlását és az áthelyezést március 7-én végrehajtották. Portugália esetében Görögország kérelmének kézhezvételét követően egy héten belül sor került az áthelyezésre. 20 Az áthelyezési kérelem befogadását megelőzően a kérelmező menekültstátuszának megállapítására irányuló meghallgatás egyértelműen ellentmondana az áthelyezési program betűjének és szellemének, és nem szabadna kötelezővé tenni az ilyen meghallgatást. 10

11 elutasítható-e a tanácsi határozatokban rögzített indokok alapján. Ez gyakran azzal áll összefüggésben, hogy a tagállamok igen kiterjedten alkalmazzák a tanácsi határozatokban 21 foglalt kizáró záradékot 22, holott azt szigorúan kellene értelmezni. Az elutasítási indokoknak főként az Olaszország és Görögország által benyújtott áthelyezési kérelmeken kellene alapulniuk, amelyek az eljárás során azonosított, az említett elutasítási indokok esetleges fennállására utaló elemeket feltüntető adatlapokat is magukban foglalják. o Több tagállam ismételten kérte, hogy a DubliNeten keresztül tegyék hozzáférhetővé a kérelmezőknek az Eurodac-rendelettel 23 összhangban rögzített ujjnyomatait, hiszen azok elengedhetetlenek a biztonsági ellenőrzés elvégzéséhez. A Bizottság már értesítette a tagállamokat arról, hogy a hatályos jogi keret ezt nem teszi lehetővé, és alternatív megoldásokat vázolt fel a tagállamok számára az ujjnyomatok rendőrségi együttműködési csatornákon keresztül történő megosztására. Az áthelyezési céltagállamok ezzel kapcsolatos aggodalmaira reagálva Görögország és Olaszország fokozta erőfeszítéseit a biztonsági ellenőrzések végrehajtását illetően mind az uniós fogadóállomásokon, mind a szárazföldi területeken. Az ellenőrzés keretében még az áthelyezési kérelem benyújtása előtt kereséseket hajtanak végre a nemzeti, valamint az európai és a nemzetközi adatbázisokban (SIS, az Interpol SLTD-adatbázisa, VIS). Az uniós fogadóállomásokon szintén bővítették a kapacitásokat: többek között további Eurodac-készülékeket és röntgengépeket szereztek be, megbízható internetkapcsolatot biztosítottak és növelték a szerverkapacitást. Ezen túlmenően Olaszország biztonsági kapcsolattartót kíván kinevezni, aki a biztonsági kérdésekben szorosan együttműködik majd az összekötő tisztviselőkkel. Az ellenőrzések azt szolgálják, hogy az áthelyezési céltagállamok kielégítő biztosítékokhoz jussanak, és csökkenteni lehessen a kiegészítő biztonsági ellenőrzések és meghallgatások számát. Az áthelyezési kérelmek indokolatlan elutasítása: Egyes tagállamok a nemzetbiztonságra, a közrendre vagy a kvalifikációs irányelv 24 kizáró rendelkezéseinek alkalmazására való általános hivatkozással, konkrét indokolás nélkül utasítottak el kérelmeket. Az indokolás nélküli elutasítás ezen gyakorlata nem egyeztethető össze az áthelyezésről szóló tanácsi határozatokkal, és ellentmond a lojális együttműködés elvének. Az áthelyezési céltagállam által nyújtott indulás előtti tájékoztatás hiánya: az indulás előtti információk rendelkezésre bocsátása elengedhetetlen mind a kérelmezők együttműködő magatartásának biztosítása, mind a szökés és a szabálytalan továbbutazás elkerülése szempontjából. Sok migráns egy konkrét tagállamba kíván eljutni, és előzetes elképzeléseit csupán az általa (pl. ott élő rokonai vagy ismerősei révén) ismert néhány tagállam figyelembevételével alakította ki. Emellett a közösségi médiában folyamatosan félrevezető információk terjednek. A kérelmező áthelyezési határozatról való értesítésének pillanatában rendelkezésre álló, indulás előtti információ ezért rendkívüli jelentőséggel bír. Az olasz és a görög hatóságoknak képesnek kell lenniük színvonalas és vonzó tájékoztatást nyújtaniuk, hogy a kérelmezők megbízható információkhoz jussanak az áthelyezési céltagállamról. Az összekötő tisztviselők meghatározó szerepet játszanak 21 Az áthelyezésről szóló mindkét tanácsi határozat 5. cikkének (7) bekezdése. 22 A 2011/95/EU irányelv 12. és 17. cikke. 23 A 603/2013/EU rendelet. 24 A 2011/95/EU irányelv. 11

12 ebben, hiszen ők adnak választ a kérelmezők kérdéseire és aggályaira. Mindazonáltal az áthelyezési céltagállamok zöme mindeddig nem állított össze megfelelő indulás előtti információs csomagot. Ez megnehezíti a kevésbé ismert tagállamokba áthelyezendő kérelmezők bizalmának elnyerését és annak biztosítását, hogy a szökés helyett végigcsinálják az áthelyezési eljárást. A szakértők rendelkezésre bocsátására irányuló EASO-felhívásokra való elégtelen válaszadás: bár az EASO 374 szakértő rendelkezésre bocsátására irányuló felhívása nyomán a tagállamok 201 szakértőt mozgósítottak, a célirányos felhívásokra és a tényleges kiküldésekre való válaszadás továbbra sem megfelelő. Az általános és különösen a görögországi helyzet súlyosságát tekintve a tagállamok szerepvállalása egyértelműen elégtelen. Ezen túlmenően a szakértők rendszerint csak korlátozott időre állnak rendelkezésre, ami csökkenti a kiküldés hatékonyságát, hiszen a már megfelelő gyakorlattal rendelkező szakértők távoznak, és az újonnan érkezetteknek képzéseken kell részt venniük. Március 1-jén az EASO új felhívást tett közzé 39 szakértő Görögországba történő kiküldésére a tagállamok mindössze 12 szakértőt bocsátottak rendelkezésre. A görögországi helyzet súlyosbodása miatt március 9-én újabb felhívást tettek közzé, amely 57 további szakértő rendelkezésre bocsátására irányul Az Olaszország és Görögország által végrehajtandó intézkedések Fő akadályok és kihívások Valamennyi uniós fogadóállomás működőképessé tétele és az ütemtervek további végrehajtása Elégtelen befogadási és regisztrációs kapacitás Görögországban Elégtelen koordinációs kapacitás A kérelmezők elégtelen nyomon követése Olaszország és Görögország részéről egyaránt Olaszországnak és Görögországnak valamennyi uniós fogadóállomást működőképessé kell tennie és folytatnia kell az ütemtervek végrehajtását: A Görögországban tervezett 5 uniós fogadóállomás közül 4 (3. melléklet), az Olaszországban létrehozott 6 uniós fogadóállomás közül pedig 4 (4. melléklet) működése tekintetében az eddig érkezettek viszonylag kis létszáma ellenére lényeges haladás tapasztalható, mindazonáltal mihamarabb biztosítani kell valamennyi uniós fogadóállomás teljes körű működését. A fogadóállomások működésének kiteljesítése ugyanakkor nem indokolhatja a felajánlások számának korlátozását. Emellett akár az uniós fogadóállomásokon kívül tartózkodó személyek áthelyezése is lehetséges, amennyiben teljesülnek a tanácsi határozatok 3. cikkének (2) bekezdésében és 5. cikkének (9) bekezdésében rögzített feltételek (az állampolgárságra, az azonosításra, a nyilvántartásba vételre és az ujjnyomatvételre vonatkozóan). Elégtelen koordinációs kapacitás: az áthelyezési eljárásban részt vevő szereplők számának emelkedése, valamint a kérelmezők regisztrálásának és átadásának felgyorsítása iránti igény fokozott koordinációt követel meg, amely kiterjed az uniós 12

13 fogadóállomásokon tájékoztatást nyújtó számos nem kormányzati szervezet tevékenységének összehangolására is. A szabványos működési eljárások kidolgozása és a most készülő jegyzőkönyvek a várakozások szerint javítják majd a helyzetet. A kérelmezők elégtelen nyomon követése: kulcsfontosságú, hogy a kérelmezők rendszeres és megfelelő tájékoztatást kapjanak a kérelmükre vonatkozó eljárás aktuális állásáról, mivel ez hozzájárul a szökés megelőzéséhez, valamint biztosítja a kérelmezőket afelől, hogy még mindig számon tartják őket az áthelyezési programban ez különösen az áthelyezési céltagállam késedelmes válaszadása esetén lényeges. Jelenleg azonban nem valósul meg szoros nyomon követés. Görögország részéről Elégtelen befogadási kapacitás Görögországban: a megfelelő befogadási kapacitások megléte nélkülözhetetlen ahhoz, hogy kiküszöbölhető legyen a szökés veszélye, és biztosítható legyen a migránsok áthelyezési eljárásról való alapos tájékoztatásához szükséges tér. A nyugat-balkáni útvonalon tapasztalható menekültmozgásokkal foglalkozó, október 25-i vezetői találkozót követően Görögország ütemtervével összhangban kötelezettséget vállalt szálláshely kialakítására a menedékkérők és az irreguláris migránsok befogadási szükségleteinek kezelése céljából. Az adatok szerint jelenleg befogadási férőhely áll rendelkezésre. Emellett az UNHCR nem kötötte meg a bérleti program keretében kitűzött férőhelyes cél eléréséhez szükséges valamennyi megállapodást. Ezen túlmenően a bérleti rendszer a biztosított szálláshelyek jellegéből és szórványos elhelyezkedéséből adódóan inkább a menedékkérők, semmint az áthelyezést kérelmezők közép- vagy hosszú távú befogadására alkalmas. Görögországban egyre több kérelmező torlódik fel, ezért haladéktalanul létre kell hozni a kifejezetten az áthelyezést kérelmezők számára kialakított fogadóhelyeket. A Bizottság ennek tükrében most térképezi fel az UNHCR bérleti rendszerének módosítási lehetőségeit. A Bizottság továbbá késedelem nélkül meg fogja kezdeni a vészhelyzeti és válságreagálási terv 25 végrehajtását, amely keretében Görögország kiegészítő pénzügyi támogatásban részesül. A regisztrációs kapacitás Görögországban: az áthelyezési programba belépő migránsok száma egyre nő és máris jócskán meghaladja a görög menekültügyi szolgálat napi regisztrációs kapacitását. Jelenleg a migránsoknak az áthelyezési programba való belépésre vonatkozó döntésük meghozatala után mintegy három hetet kell várniuk, hogy benyújthassák menedékjog iránti kérelmüket. Görögország a kapacitás megerősítésének jegyében júniusig további 100 fővel kívánja bővíteni személyzetét 26. Emellett az EASO jelenleg új rendszert tesztel, amely a görög menekültügyi hivatalnak nyújtana támogatást ahhoz, hogy az áthelyezési eseteket közvetlenül angol nyelven vegyék nyilvántartásba. Amennyiben a rendszer sikeresnek bizonyul, azt Görögország minden olyan regionális menekültügyi hivatalára kiterjesztik, ahol szükség lehet az áthelyezési esetek nyilvántartásba vételére. 25 A Bizottság március 10-én további 275,5 millió EUR támogatást hagyott jóvá Görögország számára a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból és a Belső Biztonsági Alapból. 26 A menekültügyi szolgálat április folyamán 29 új taggal fog bővülni. Az idei év júniusáig összesen 100 új alkalmazottat vesznek fel. A szolgálat jelenlegi regisztrációs kapacitása országos szinten napi 80 eset. 13

14 2.7. Az azonosított kihívások kezelésére vonatkozó ajánlások Az áthelyezési céltagállamoknak szóló kiemelt ajánlások Jelentősen növelni kell a felajánlások számát és gyakoriságát; Az Olaszországtól és Görögországtól érkező áthelyezési kérelmekre a kézhezvételt követő egy héten belül válaszolni kell; Fel kell gyorsítani a kiegészítő biztonsági ellenőrzéseket, hogy végrehajtásukra egy héten belül sor kerüljön, és az ellenőrzéseknek a kellően indokolt esetekre kell összpontosulniuk; Indulás előtti információs csomagokat kell kidolgozni, amelyek színvonalas és vonzó tájékoztatást nyújtanak a kérelmezők számára az EASO iránymutató feljegyzésének megfelelően; Haladéktalanul reagálni kell az EASO szakemberek rendelkezésre bocsátására irányuló felhívásaira, ezáltal támogatva Olaszországot és főként Görögországot, valamint biztosítva a szakértők kiküldésének folytonosságát; A Görögországnak és Olaszországnak szóló kiemelt ajánlások Az EASO segítségével bővíteni kell a görög menekültügyi szolgálatnak az áthelyezést kérelmezők regisztrálására vonatkozó kapacitását, a rendszerbe belépni kívánó, jogosult migránsok lényegesen megnövekedett számának megfelelő mértékben; Valamennyi uniós fogadóállomás működését teljes körűvé kell tenni; Fokozni kell az erőfeszítéseket a szisztematikus biztonsági ellenőrzések végzése és a tagállamoknak küldött áthelyezési kérelmekben foglalt információk minőségének javítása terén, valamint ki kell nevezni egy biztonsági kapcsolattartót; Javítani kell a koordinációs kapacitást az áthelyezésre vonatkozó szabványos működési eljárások és jegyzőkönyvek mihamarabbi véglegesítése és végrehajtása révén; Növelni kell Görögország befogadási kapacitását az ütemtervben vállalt férőhely lehető leghamarabbi rendelkezésre bocsátása révén; Mihamarabb véglegesíteni kell a kísérő nélküli kiskorúak áthelyezését megkönnyítő eljárásokat. A Görögországban március első hetében szerzett tapasztalatokon alapuló, ideális áthelyezési forgatókönyv leírása az 5. mellékletben található Az áthelyezési céltagállamok részéről A felajánlások korlátozott számának kezelését célzó intézkedések: Valamennyi áthelyezési céltagállamnak több hivatalos felajánlást kell tennie a DubliNeten keresztül, betartva a tanácsi határozatokban meghatározott három hónapos időkeretet. A felajánlásoknak illeszkedniük kell az áthelyezési céltagállamra jutó kvótához és teljes mértékben figyelembe kell venniük a helyszínen kialakult szükséghelyzetet. A preferenciák helytelen alkalmazásának visszaszorítását célzó intézkedések: Az áthelyezési céltagállamoknak a lehetőségekhez képest a minimálisra kell korlátozniuk a megadott preferenciákat, és azokat kizárólag a jobb integrációérdekében alkalmazhatják, továbbá készen kell állniuk a migránsok bármely kategóriájának (családok, kísérő nélküli kiskorúak vagy egyedülálló férfiak) befogadására. 14

15 Az áthelyezési kérelmekkel kapcsolatos válaszadási idő lerövidítését célzó intézkedések: Az áthelyezési céltagállamoknak egy héten belül kell válaszolniuk az áthelyezési kérelmekre. Ennek megfelelően a biztonsági ellenőrzéssel összefüggésben a Frontexnek szisztematikus ellenőrzéseket kell végeznie az ellenőrzési pontokon többek között a SIS adatbázisának felhasználásával, az elkülönített helyen történő ellenőrzést illetően pedig meg kell erősíteni az Europol szerepét, míg Olaszországnak és Görögországnak változatlanul törekednie kell a szisztematikus biztonsági ellenőrzés végzésére és a tagállamoknak küldött áthelyezési kérelmekben foglalt információk minőségének javítására. Az áthelyezési céltagállamoknak a kiegészítő ellenőrzéseket és mindenekelőtt a biztonsági meghallgatást a kellően indokolt esetekre kell összpontosítaniuk, azaz azokra a helyzetekre, amikor megalapozottan és okkal feltételezhető, hogy az adott személy valamelyik elutasítási indok hatálya alá tartozik. Az olasz és a görög hatóságokat a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatni kell erről az indokolásról. A kiegészítő ellenőrzéseket köztük a meghallgatást minden esetben a célul kitűzött egyhetes válaszadási időn belül kell elvégezni, hogy ne késleltessék a folyamatot. Amennyiben az áthelyezési céltagállam a nemzetbiztonságra, a közrendre vagy a kirekesztés kockázatára hivatkozva megalapozottan indokoltnak tartja a kérelem elutasítását, ezen indokokról részletes tájékoztatást kell küldenie Olaszországnak, illetve Görögországnak. A kiszolgáltatott helyzetben lévő kérelmezők és a kísérő nélküli kiskorúak áthelyezésével kapcsolatos kihívások kezelését célzó intézkedések: Az áthelyezési céltagállamoknak a lehető leghamarabb férőhelyeket kell rendelkezésre bocsátaniuk a kiszolgáltatott személyek és a kísérő nélküli kiskorúak számára, valamint bővíteniük kell az e kategóriába tartozó kérelmezők befogadására vonatkozó kapacitásaikat, és megfelelő képviseletet kell biztosítaniuk számukra. A migránsok körében a rendszerelfogadhatóbbá tételét és az iránta való bizalom erősítését, valamint a kilépés elkerülését célzó intézkedések: Az áthelyezési céltagállamoknak különösen a migránsok körében kevésbé ismert tagállamoknak jelentősen javítaniuk kell az indulás előtti tájékoztatást. Az áthelyezési céltagállamoknak a lehető legrövidebb időn belül tájékoztató anyagokat kell továbbítaniuk a görög és az olasz menekültügyi hatóságok, valamint az EASO és az IOM számára, az EASO által kidolgozott iránymutató feljegyzéssel összhangban. Az összekötő tisztviselőknek megfelelő információs anyagokkal kell rendelkezniük és jelen kell lenniük az értesítési szakaszban, hogy megválaszolják a migránsok kérdéseit és kezeljék aggályaikat. Az EASO által tervezett képzési tevékenységeknek ki kell terjedniük a bevált módszerek tagállamok közötti megosztására, többek között a tájékoztatást és a kölcsönös bizalom kiépítését illetően. Az áthelyezést követő szabálytalan továbbutazás elkerülését célzó intézkedések: Az áthelyezési céltagállamoknak maradéktalanul ki kell használniuk a menekültügyi vívmányok keretében rendelkezésre álló eszközöket (jelentéstételi kötelezettségek, a nemzetközi védelmet kérelmezők számára a befogadás kizárólag természetbeni juttatásként biztosított anyagi feltételei, bizonyos körülmények között idegenrendészeti őrizet). A Görögországba irányuló, dublini rendszer keretében történő átadásokat a feltételek teljesülése esetén újra kell indítani A Bizottság ajánlása a Görög Köztársaságnak a 604/2013/EU rendelet szerinti átadás folytatására való tekintettel meghozandó sürgős intézkedésekről (C(2016) 871, február 10.); A Bizottság közleménye az 15

16 Az Olaszország és Görögország támogatására vonatkozó EASO-kapacitás megerősítését célzó intézkedések: valamennyi tagállamnak válaszolnia kell a szakemberek rendelkezésére bocsátására irányuló EASO-felhívásokra, és rugalmasabbá kell tennie a szakemberek kiküldését a tanácsi határozatokban megjelölt kétéves időszak lefedése érdekében Olaszország és Görögország részéről A kérelmezők regisztrálásának felgyorsítását célzó intézkedések: Görögországnak mihamarabb végre kell hajtania a személyzet 100 fővel való bővítését, továbbá el kell fogadnia és ki kell terjesztenie az EASO által a regisztrációs eljáráshoz nyújtott megerősített támogatást. A cél annak biztosítása, hogy a migránsok menedékjog iránti kérelmét a rendszerbe való belépésüktől számítva legfeljebb három napon belül regisztrálják. A koordináció javítását célzó intézkedések: Olaszországnak el kell fogadnia és teljes körűen érvényesítenie kell az uniós fogadóállomásokra vonatkozó szabványos működési eljárásokat. Olaszországnak és Görögországnak valamennyi releváns érdekelt fél (UNHCR, IOM, EASO, nem kormányzati szervezetek és a Bizottság) bevonásával véglegesítenie kell és maradéktalanul végre kell hajtania az áthelyezésről szóló jegyzőkönyveket. A görögországi befogadási kapacitás javítását célzó intézkedések: Görögországnak mihamarabb rendelkezésre kell bocsátania az ütemtervben vállalt férőhelyet, többek között az újonnan érkező migránsok számára. Az UNHCR-nek meg kell kötnie a bérleti rendszerrel kapcsolatos végrehajtási megállapodásokat, hogy a lehető leghamarabb rendelkezésre álljon a célul kitűzött férőhely, továbbá létre kell hoznia az áthelyezési programban részt vevő migránsok elszállásolásának központi rendszerét. Ez meghatározó jelentőségű az eljárás különböző szakaszaiban történő hatékony átadás és a kulturális orientáció biztosítása, valamint a szökés veszélyének csökkentése szempontjából. Az áthelyezési kérelmekkel kapcsolatos válaszadási idő lerövidítését célzó intézkedések: Olaszországnak és Görögországnak szisztematikus ellenőrzéseket kell végeznie, amelyek keretében felhasználja a nemzeti, valamint az európai és nemzetközi adatbázisokat is (SIS, az Interpol adatbázisai, VIS), továbbá biztonsági meghallgatást kell végeznie bármely áthelyezési kérelem benyújtása előtt. Olaszországnak és Görögországnak teljes körű információkat kell szolgáltatniuk az áthelyezési céltagállamoknak küldött áthelyezési kérelmekben. Az áthelyezési kérelemnek tartalmaznia kell (1) a regisztrációs dossziét; (2) az elvégzett biztonsági ellenőrzésekre vonatkozó információkat; (3) a biztonsági ellenőrzések eredményét; valamint (4) az adott migránst fogadó uniós fogadóállomás megjelölését. Olaszországnak és Görögországnak biztonsági kapcsolattartót kell kineveznie, aki elősegíti az információk köztük az ujjnyomatadatok rendőrségi együttműködési csatornákon keresztüli megosztását. A bizottsági és a tagállami szakértőknek támogatniuk kell Olaszországot és Görögországot a biztonsággal kapcsolatos kérdések részletesebb kidolgozása terén, valamint az elutasító válaszok megfogalmazására vonatkozó iránymutatás nyújtása révén. A kiszolgáltatott helyzetben lévő kérelmezők és a kísérő nélküli kiskorúak áthelyezésével kapcsolatos kihívások kezelését célzó intézkedések: Olaszországnak és Görögországnak az EASO által kidolgozott eszközöket felhasználva a lehető leghamarabb le kell zárnia az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak: A schengeni rendszer helyreállítása ütemterv (COM(2016) 120 final, március 4.). 16

17 eljárásokat a kísérő nélküli kiskorúak áthelyezésének előmozdítása érdekében, az érintett kiskorúak mindenek felett álló érdekeinek megfelelően Az EASO részéről A preferenciák helytelen alkalmazásának visszaszorítását célzó intézkedések: Az EASOnak mihamarabb de legkésőbb június végéig ki kell fejlesztenie egy egyeztetési eszközt, amely megkönnyíti majd az áthelyezési kérelmek feldolgozását. Ez különösen fontos a kérelmek számának a nyár folyamán várható megugrására való tekintettel. Az egyeztetési mechanizmus mindazonáltal csakis akkor válhat ésszerű és hatékony eszközzé, ha a tagállamok által megadott preferenciák kellően tágak. Az áthelyezési kérelmekkel kapcsolatos válaszadási idő lerövidítését célzó intézkedések: Az EASO-nak Olaszország tekintetében fenn kell tartania, Görögország tekintetében pedig meg kell kezdenie a támogatásnyújtást a lehetséges elutasítási indokok feltárására irányuló, a kérelmek regisztrálása során végzett célzott meghallgatások végrehajtása terén. A kiszolgáltatott helyzetben lévő kérelmezők és a kísérő nélküli kiskorúak áthelyezésével kapcsolatos kihívások kezelését célzó intézkedések: Az EASO-nak továbbra is terjesztenie kell a kiszolgáltatott kérelmezők azonosítására szolgáló eszközét, és javítania kell a kiszolgáltatott személyek áthelyezésére vonatkozó adatgyűjtést. Emellett az EASO most dolgozik az áthelyezésre jogosult, kísérő nélküli kiskorúak mindenek felett álló érdekeinek értékelésére szolgáló eszköz kifejlesztésén, amely az uniós fogadóállomásokon és azokon kívül is hasznosnak bizonyulhat. A migránsok körében a rendszer elfogadhatóbbá tételét és az iránta való bizalom erősítését, valamint a kilépés elkerülését célzó intézkedések: Az EASO-nak láthatóbbá kell tennie az információs pontokon (az uniós fogadóállomásokon és a szárazföldi területeken) végzett tevékenységét. Egyértelműen ki kell jelölni az EASO-szakértőket, és megfelelő eszközöket kell számukra biztosítani. Szintén meghatározó a tájékoztatás következetességének biztosítása például az EASO egy- vagy kétnapos képzést nyújthatna az újonnan kijelölt szakértőknek a standard tájékoztatási eljárásról és a tájékoztatás mikéntjéről. Az EASO-nak emellett a migránsok elvárásait is figyelembe kell vennie az információnyújtás során, kiváltképp az eljárást illetően, és nyomatékosítania kell, hogy nem választhatják meg az áthelyezési céltagállamot; Az EASO-nak és az IOM-nak nagyobb szerepet kell vállalnia az indulás előtti tájékoztatásban és a kulturális orientációban az értesítéstől kezdve egészen az áthelyezési céltagállamba való távozásig. Helyénvaló lenne, ha az EASO vagy az IOM egy tagja személyesen is jelen lenne a határozatról való értesítéskor. Az EASO-t haladéktalanul tájékoztatni kell abban az esetben, ha egy menedékkérő bizonytalan a határozat elfogadását illetően. A határozatról szóló értesítést követően az EASO és az összekötő tisztviselő célirányos tájékoztató előadásokat tarthatna; Az EASO-nak a Bizottsággal és más érdekelt felekkel együttműködve fejlesztenie kell a tájékoztató kampányokat, kihasználva a további tájékoztató kiadványok és videók, valamint a közösségi média jelentette csatornákat. Ez kulcsfontosságú az áthelyezést kérelmezők bizalmának növelése és az embercsempészek által terjesztett információk 17