Alapjogok. Alkotmánytan II. Sári, János Somody, Bernadette

Átírás

1 Alapjogok. Alkotmánytan II. Sári, János Somody, Bernadette

2 Alapjogok. Alkotmánytan II. írta Sári, János és Somody, Bernadette Publication date Szerzői jog János, Sári; Bernadette, Somody Kivonat A tankönyv átfogóan, a magyar alkotmányjog szemszögéből dolgozza fel az alapjogok témakörét.

3 Tartalom 1. I. AZ ALAPJOGOK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI AZ ÁLLAMPOLGÁROK EGYENJOGÚSÁGA ESZME- ÉS INTÉZMÉNYTÖRTÉNETI TÁMPONTOK A TERMÉSZETJOGI GONDOLKODÁS ÉS A SZERZŐDÉSES ELMÉLETEK AZ ANGOL JOGNYILATKOZATOK ÉS BÍRÓI ÍTÉLETEK ADEKLARÁCIÓK AZ AMERIKAI FEJLEMÉNYEK A FRANCIA DEKLARÁCIÓ AZ ALAPJOGOK TÉTELES JOGGÁ VÁLÁSA AZ ALAPJOGOK MINT ALKOTMÁNYOS JOGOK JOGI POZITIVIZMUS A GAZDASÁGI, SZOCIÁLIS, KULTURÁLIS JOGOK HANYATLÁS ÉS TAGADÁS A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁNI FEJLEMÉNYEK VISSZATÉRÉS AZ EMBERI JOGOK ESZMÉJÉHEZ A SZOCIALISTA ALKOTMÁNYOK SZOCIÁLIS ALKOTMÁNYOZÁS A JOGOK NEMZETKÖZIVÉ VÁLÁSA A HARMADIK GENERÁCIÓS JOGOK A JOGOK A KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPAI VOLT SZOCIALISTA ORSZÁGOKBAN AZ ALAPJOGOK MAGYARORSZÁGI TÖRTÉNETÉRŐL Jegyzetek AZ ALAPJOGI NORMA JOGOK ÉS SZABADSÁGOK EMBERI JOGOK, POLGÁRI JOGOK AZ ALAPJOGOK FORRÁSAI AZ ALKOTMÁNY A TÖRVÉNYEK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI NEMZETKÖZI DOKUMENTUMOK AZ ALAPJOGOK RENDSZERE A KELETKEZÉSTÖRTÉNETET ALAPUL VEVŐ RENDSZEREZÉS ÉRTÉKRENDI CSOPORTOSÍTÁS AZ EGYÉNILEG ÉS A KOLLEKTÍVA ÁLTAL GYAKOROLHATÓ JOGOK AZ ALAPJOGOK ALKOTMÁNYI MEGFOGALMAZÁSA, ALANYI JOGI JELLEGE AZ ALAPJOGOK KORLÁTOZÁSA AZ ALAPJOGOK KORLÁTOZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI AZ ALAPJOGOKTÓL VALÓ ELTÉRÉS, A JOGOK FELFÜGGESZTÉSE AZ ALAPJOGOK ALANYAI. JOGKÉPESSÉG AZ ALKOTMÁNYJOGBAN MINDEN EMBER JOGKÉPES A JOGOK CÍMZETTJEI: A TERMÉSZETES ÉS JOGI SZEMÉLYEK AZ ALAPJOGOK GYAKORLÁSA: A CSELEKVŐKÉPESSÉG A JOGRÓL VALÓ LEMONDÁS A KORLÁTOZOTT ALAPJOGI JOGKÉPESSÉG: A KÖZJOGI JOGI SZEMÉLYEK AZ ÖNKORMÁNYZATOK, KÖZTESTÜLETEK, KAMARÁK: AZ ALAPJOGOK SAJÁTOS ALANYAI KÖZJOGI JOGKÉPESSÉG MAGÁNJOGI JOGKÉPESSÉG Jegyzetek AZ ÁLLAMPOLGÁROK EGYENJOGÚSÁGA JOGEGYENLŐSÉG, ESÉLYEGYENLŐSÉG, A DISZKRIMINÁCIÓ TILALMA KVÓTA- ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI EGYENJOGÚSÁG iii

4 Alapjogok. Alkotmánytan II A FAJI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA A TÖRVÉNY(SZÉK) ELŐTTI EGYENLŐSÉG AZ EGYENJOGÚSÁG MAGYAR DIMENZIÓI A JOGKÉPESSÉG A KISEBBSÉGEK VÉDELME A NŐK ÉS A FÉRFIAK EGYENJOGÚSÁGA Jegyzetek II. A SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK AZ ÉLETHEZ ÉS AZ EMBERI MÉLTÓSÁGHOZ VALÓ JOG AZ ÉLETHEZ VALÓ JOG A MAGZATI ÉLET VÉDELME A HALÁLBÜNTETÉS ÉS ELTÖRLÉSE JOG A HALÁLHOZ: AZ EUTANÁZIA AZ EMBERI MÉLTÓSÁGHOZ VALÓ JOG A KÍNZÁS ÉS AZ EMBERTELEN, MEGALÁZÓ BÁNÁSMÓD TILALMA Jegyzetek SZEMÉLYES SZABADSÁG ÉS MOZGÁSSZABADSÁG SZEMÉLYES SZABADSÁG ÉS BIZTONSÁG A SZEMÉLYES SZABADSÁG KORLÁTOZÁSÁNAK IRÁNYAI AZ ŐRIZETBE VÉTEL ÉS ELŐZETES LETARTÓZTATÁS: A HABEAS CORPUS A SZEMÉLYES SZABADSÁG KORLÁTOZÁSÁNAK EGYÉB ESETEI A MOZGÁSSZABADSÁG ÉS A TARTÓZKODÁSI HELY SZABAD MEGVÁLASZTÁSA A MIGRÁCIÓS JOGOK Jegyzetek A MEGFELELŐ VAGY TISZTESSÉGES ELJÁRÁSHOZ VALÓ JOG A MEGFELELŐ VAGY TISZTESSÉGES ELJÁRÁS FOGALMÁRÓL A TISZTESSÉGES ELJÁRÁS EGYES ELEMEI Jegyzetek A JÓ HÍRNÉVHEZ, A MAGÁNLAKÁS SÉRTHETETLENSÉGÉHEZ ÉS A MAGÁNTITOK VÉDELMÉHEZ VALÓ JOG A JÓ HÍRNÉVHEZ VALÓ JOG A MAGÁNLAKÁS SÉRTHETETLENSÉGE A MAGÁNTITOK VÉDELME A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME AZ INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉSI JOG A SZABÁLYOZÁS ELVI ALAPJAI A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME A SZEMÉLYAZONOSÍTÓ JEL HELYÉBE LÉPŐ AZONOSÍTÁSI MÓDOKRÓL ÉS AZ AZONOSÍTÁSI KÓDOK HASZNÁLATÁRÓL Jegyzetek A LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG AZ ÁLLAM ÉS AZ EGYHÁZ EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYA A SZEKULARIZÁCIÓ IRÁNYAI A HATÁLYOS SZABÁLYOZÁS ALAPJAI Jegyzetek III. A POLITIKAI JOGOK AVÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA NORMATÍV ALAPOK A VÉLEMÉNYSZABADSÁG HATÁRAI Jegyzetek A SAJTÓSZABADSÁG ÉS A MÉDIAJOG FOGALMI TÁMPONTOK SAJTÓSZABADSÁG ÉS SAJTÓTÖRVÉNY A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ A NEMZETI HÍRÜGYNÖKSÉG INTERNET-KÉRDŐJELEK Jegyzetek AZ EGYESÜLÉSI JOG iv

5 Alapjogok. Alkotmánytan II AZ EGYESÜLETEK ÉS A TÁRSADALMI SZERVEK A KÖZHASZNÚ SZERVEZETEK A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM A NEMZETKÖZI CIVIL SZERVEZŐDÉSEK APÁRTOK A SPORTEGYESÜLETEK Jegyzetek A GYÜLEKEZÉSI JOG A GYÜLEKEZÉSI JOG TÖRTÉNETE, ELMÉLETE A SZABÁLYOZÁS ALAPJAI A GYÜLEKEZÉSI JOG GYAKORLÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI Jegyzetek A KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓHOZ VALÓ JOG NORMATÍV ALAPOK A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉNEK KORLÁTAI Jegyzetek A KÖZÜGYEKBEN VALÓ RÉSZVÉTEL JOGA A KÖZHIVATAL VISELÉSÉHEZ VALÓ JOG Jegyzetek A KÉRELMEZÉSI ÉS PANASZJOG Jegyzetek IV. A GAZDASÁGI, SZOCIÁLIS, KULTURÁLIS JOGOK A TULAJDONHOZ VALÓ JOG ÉS A VÁLLALKOZÁS SZABADSÁGA ÁLTALÁNOS ALKOTMÁNYELMÉLETI TÁMPONTOK A MAGYAR ALKOTMÁNYI SZABÁLYOZÁS A RÉGI TULAJDONI, ILLETVE TULAJDONJOGI VISZONYOK LEBONTÁSA: PRIVATIZÁCIÓ VAGY REPRIVATIZÁCIÓ? A TULAJDONFORMÁK PREFERÁLÁSÁNAK, ILLETVE DISZKRIMINÁCIÓJÁNAK TILALMA A TULAJDON ALKOTMÁNYJOGI VÉDELME AZ ÖNKORMÁNYZATI TULAJDON A PIACGAZDASÁG: A VÁLLALKOZÁS JOGA, A GAZDASÁGI VERSENY SZABADSÁGA ÉS A SZERZŐDÉSI SZABADSÁG A SZÖVETKEZETEK TULAJDONA ÉS GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGE AZ ÖRÖKLÉSI JOG Jegyzetek A SZOCIÁLIS ÁLLAM - ALKOTMÁNYELMÉLETI ÉS TÖRTÉNETI KIINDULÓPONTOK Jegyzetek A SZOCIÁLIS JOGOK: NORMATÍV KIINDULÓPONTOK A LEHETŐ LEGMAGASABB SZINTŰ TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGHEZ VALÓ JOG A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGHOZ VALÓ JOG,ILLETVE A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSHOZ VALÓ JOG. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS VEGYES RENDSZERE AZ EGYES SZOCIÁLIS JOGOK MEGÍTÉLÉSE A VÁSÁROLT JOG, ILLETVE A TÁRSADALMI SZOLIDARITÁS ELVE ALAPJÁN A SZOCIÁLIS JOGOK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS HATÁRÁN TÚL: A RÁSZORULTAKRÓL VALÓ GONDOSKODÁS JOGBIZTONSÁG ÉS SZOCIÁLIS BIZTONSÁG A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGHOZ VALÓ JOG MEGÉLHETÉSI MINIMUM? Jegyzetek A MUNKÁHOZ VALÓ JOG A MUNKÁHOZ ÉS A FOGLALKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG AMUNKABÉR A PIHENÉSHEZ VALÓ JOG A SZAKSZERVEZETI SZERVEZKEDÉS JOGA ASZTRÁJKJOG A MUNKÁHOZ VALÓ JOG TOVÁBBI ELEMEI v

6 Alapjogok. Alkotmánytan II Jegyzetek A MŰVELŐDÉSHEZ VALÓ JOG AZ OKTATÁS, A TUDOMÁNY ÉS A MŰVÉSZETEK SZABADSÁGA A KÖZOKTATÁS: INGYENES ÉS KÖTELEZŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA, INGYENES KÖZÉPISKOLA A FELSŐOKTATÁS: AUTONÓMIA ÉS A KÉPESSÉG ALAPJÁN HOZZÁFÉRHETŐ OKTATÁS A MŰVELŐDÉSHEZ VALÓ JOG TOVÁBBI TERÜLETEI: A KÖZMŰVELŐDÉS KITERJESZTÉSE ÉS ÁLTALÁNOSSÁ TÉTELE A MŰVÉSZETI ÉLET SZABADSÁGA, A MŰVÉSZI SZABADSÁG A TUDOMÁNYOS ÉLET SZABADSÁGA Jegyzetek A HÁZASSÁG ÉS A CSALÁD VÉDELME Jegyzetek A GYERMEKEK JOGAI A GYERMEKEK, AZ IFJÚSÁG VÉDELME AZ ÁLTALÁNOS GYERMEKI JOGOK MEGJELENÉSE A GYERMEK JOGAI A CSALÁDBAN ÉS A TÁRSADALOMBAN Jegyzetek V. A HARMADIK GENERÁCIÓS JOGOK A KÖRNYEZETHEZ VALÓ JOG Jegyzetek A BETEGJOGOK A BIOETIKAI VAGY BIOMEDICINÁLIS JOGOK A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSHOZ VALÓ JOG AZ EMBERI MÉLTÓSÁGHOZ VALÓ JOG A KAPCSOLATTARTÁSHOZ VALÓ JOG AZ INTÉZMÉNY ELHAGYÁSÁNAK JOGA A TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG AZ ÖNRENDELKEZÉSHEZ VALÓ JOG AZ ELLÁTÁS VISSZAUTASÍTÁSÁNAK JOGA AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOKUMENTÁCIÓ MEGISMERÉSÉNEK JOGA AZ ORVOSI TITOKTARTÁSHOZ VALÓ JOG A BETEG KÖTELEZETTSÉGEI A BETEG JOGAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSE A PSZICHIÁTRIAI BETEGEK JOGAI ÖNKÉNTES GYÓGYKEZELÉS SÜRGŐSSÉGI GYÓGYKEZELÉS BIOETIKAI JOGOK A BETEGJOGOKON TÚL AZ EMBEREKEN VÉGZETT ORVOSTUDOMÁNYI KUTATÁSOK MEGENGEDÉSE, ILLETVE TILALMA A MŰVI MEDDŐVÉ TÉTEL A SZERV- ÉS SZÖVETÁTÜLTETÉS A HALOTTAKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK A JOGORVOSLAT A BETEGJOGOK ÚJABB FEJLEMÉNYEI Jegyzetek A FOGYATÉKOSOK JOGAI Jegyzetek VI. AZ ÁLLAMPOLGÁROK KÖTELESSÉGEI AZ ÁLLAMPOLGÁRI KÖTELESSÉGEK Jegyzetek VII. AZ ALAPJOGOK VÉDELME, ÉRVÉNYESÜLÉSÜKBIZTOSÍTÉKAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÁLTALI JOGVÉDELEM Jegyzetek A RENDES BÍRÓSÁGOK SZEREPE AZ ALAPJOGOK VÉDELMÉBEN Jegyzet AZ ALAPJOGOK NEMZETKÖZI VÉDELME Jegyzetek vi

7 Alapjogok. Alkotmánytan II. 8. AZ 1988 UTÁNI MAGYAR EMBERI JOGI SZAKIRODALOM VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIÁJA I. AZ ÁLLAMPOLGÁRI ALAPJOGOK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI AZ ÁLLAMPOLGÁROK EGYENJOGÚSÁGA ESZME- ÉS INTÉZMÉNYTÖRTÉNETI TÁMPONTOK AZ ALAPJOGI NORMA AZ ÁLLAMPOLGÁROK EGYENJOGÚSÁGA II. A SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK AZ ÉLETHEZ ÉS EMBERI MÉLTÓSÁGHOZ VALÓ JOG A SZEMÉLYES SZABADSÁG ÉS MOZGÁSSZABADSÁG A MEGFELELŐ VAGY TISZTESSÉGES ELJÁRÁSHOZ VALÓ JOG A JÓ HÍRNÉVHEZ, A MAGÁNLAKÁS SÉRTHETETLENSÉGÉHEZ, A MAGÁNTITOK VÉDELMÉHEZ VALÓ JOG A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME: AZ INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉSI JOG. A POLGÁROK SZEMÉLYI ADATAINAK VÉDELME ÉS LAKCÍMÉNEK NYILVÁNTARTÁSA A LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG III. POLITIKAI JOGOK A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA A SAJTÓSZABADSÁG ÉS A MÉDIAJOG AZ EGYESÜLÉSI JOG A GYÜLEKEZÉSI JOG A KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓHOZ VALÓ JOG A KÖZÜGYEK VITELÉBEN VALÓ RÉSZVÉTEL JOGA A KÉRELMEZÉSI ÉS PANASZJOG IV. A GAZDASÁGI, SZOCIÁLIS, KULTURÁLIS JOGOK A TULAJDONHOZ VALÓ JOG A SZOCIÁLIS ÁLLAM A SZOCIÁLIS JOGOK: AZ EGÉSZSÉGHEZ, ILLETVE A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGHOZ VALÓ JOG A MUNKÁHOZ VALÓ JOG A MŰVELŐDÉSHEZ VALÓ JOG AZ OKTATÁS, A TUDOMÁNY, A MŰVÉSZETEK SZABADSÁGA A HÁZASSÁG ÉS A CSALÁD VÉDELME A GYERMEKEK JOGAI A GYERMEKEK, AZ IFJÚSÁG VÉDELME V. A HARMADIK GENERÁCIÓS JOGOK A KÖRNYEZETHEZ VALÓ JOG A BETEGJOGOK A FOGYATÉKOSOK JOGAI VI. AZ ÁLLAMPOLGÁROK KÖTELESSÉGEI VII. AZ ALAPJOGOK VÉDELME, ÉRVÉNYESÜLÉSEK BIZTOSÍTÉKAI vii

8

9 1. fejezet - I. AZ ALAPJOGOK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI AZ ÁLLAMPOLGÁROK EGYENJOGÚSÁGA ESZME- ÉS INTÉZMÉNYTÖRTÉNETI TÁMPONTOK A TERMÉSZETJOGI GONDOLKODÁS ÉS A SZERZŐDÉSES ELMÉLETEK Az alapjogok eszmetörténeti vonulata a természetjogi gondolkodás, illetve az ehhez sok szálon kötődő társadalmi szerződéses elméletek mentén kísérhető nyomon. 1 Az a gondolat, hogy létezik egy természeti, tehát az emberi természetből származtatható vagy isteni", égi" jog, s ennek elsőbbsége van a világi vagy pozitív, az ember által alkotott joggal szemben, már az ókori görög irodalomban és filozófiában, illetve az ókori Róma gondolkodóinál megjelent. A kétféle jog vagy parancs érvényességének dilemmája fogalmazódik meg Szophoklész drámájában, az Antigonéban. Antigoné Kreón parancsa ellenére, a lelkiismeret parancsának engedelmeskedve temeti el bátyja holttestét. Arisztotelész azt vallja, hogy az igazságtalan törvények jogtalanok". Cicero szerint nincsenek különböző jogok Rómában vagy Athénben, most vagy a jövőben, hanem egy örök és változhatatlan jogrend létezik minden népnek, minden korban. A természetjog jellegzetes irányának nagy hatású kifejtését Aquinói Szent Tamásnál ( ) találjuk a középkorban, aki Summa teologiae című munkájában megkülönbözteti az örök törvényt, a lex aeterná"-t, amely nem más, mint a világot kormányzó isteni ész; a természeti törvényt, a lex naturalis"-t, amely az észnek az emberben természetszerűleg benne rejlő tökéletességre való képességnek megfelelő emberi magatartást írja elő, és amely nem ellenkezhet az isteni örök törvénnyel; s végül a tételes törvényt, a lex humaná"-t, amely külső kényszer alkalmazásával tartja vissza a rossztól azokat, akik önmaguktól nem tartózkodnának tőle. 2 Valójában a szerződéses elméleteknek is messzire visszanyúló gyökerei vannak. Ezeknek az elméleteknek az a jellemzőjük, hogy a politikai közösség, az állam az azt megelőző természetes állapotból egy képzelt vagy valós szerződéssel jött létre, s az ember státusát ez a szerződés határozza meg. Ami a modern kori szerződéses elméletekben új, az az, hogy egyrészről az államot, a közösséget létrehozó szerződést, másrészt pedig a természetjogi gondolkodást e világi keretek között képzelik el, s az emberi jogok meglétének vagy hiányának igazolásával kötik össze. A szerződéses elméletek egyik áramlata szerint a politikai közösséget az uralkodó és a nép hozza létre. Thomas Hobbes ( ) még akként vélekedik, hogy az alattvalók egy alávetési szerződéssel minden jogukról egyszer s mindenkorra, visszavonhatatlanul lemondtak. Éppen az ellenkező következtetésre jut John Locke ( ) és Jean-Jacques Rousseau ( ). Locke szerint 3 az állam létrehozásával az emberek kettős szerződést kötnek. Az egyikkel megegyeznek a politikai közösség létrehozásában, a másikkal alávetik magukat a közösség hatalmának. Ebben a gondolkodásban az angol parlamentarizmus logikájának megfelelően a többségi elv alkalmazása az emberi jogok érvényesülésének biztosítéka. A francia felvilágosodásban, illetve a francia forradalom előkészítésében oly nagy szerepet játszó rousseau-i felfogás 4 kiindulópontja az, hogy az emberek szabadnak és egyenlőnek születnek, a civilizáció azonban megfosztotta őket ettől a természetes állapotuktól. Az ősi, természetes állapothoz való visszatérést, a civilizáció által elrabolt teljes szabadság és egyenlőség helyreállítását Rousseau egy olyan társadalmi szerződés (contrat social) megkötése útján vélte megvalósíthatónak, amelyben a társadalom tagjai természetes jogaikról lemondanak ugyan a közakaratot (volonté générale) megtestesítő állam javára, e jogokat azonban most már állampolgári jogok formájában vissza is kapják. 5 1

10 I. AZ ALAPJOGOK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI AZ ÁLLAMPOLGÁROK EGYENJOGÚSÁGA A szerződéses eszme Rousseau-nál magában rejti az egyenjogúság gondolatát: a főhatalomnak soha nem áll jogában nagyobb terhet róni az egyik alattvalóra, mint a másikra, mert akkor az ügy ezáltal magántermészetűvé válik, és vége a főhatalom illetékességének". 6 A természetjogi gondolkodásban tehát a jogok társadalmon kívüli eredete, illetve a természetes jogoknak" a pozitív jog felettisége fejeződik ki. A természetjogi gondolkodás és az ezzel szorosan összekapcsolódó szerződéses elméletek az amerikai alkotmány elfogadásához vezető dokumentumokban s jelentőségét tekintve mindenekelőtt a francia forradalom idején elfogadott, Az ember és polgár jogairól szóló deklarációban manifesztálódnak AZ ANGOL JOGNYILATKOZATOK ÉS BÍRÓI ÍTÉLETEK Az alapjogok kialakulásához vezető történelmi út más volt Angliában, mint a kontinentális Európában. Az ennek kapcsán kialakult vita, hogy az alapjogok modern kori történetében vajon az angoloké vagy a franciáké-e a meghatározó szerep, valószínűleg sohasem lesz lezárható. Az alapjogok angol alkotmánytörténeti fejleményeit két nagy vonulat mentén lehet megrajzolni. Az egyiket a jognyilatkozatoknak, közjogi paktumoknak charta, bill, petíció stb. az a történeti sorozata képezi, amelyeket a rendek már a XIII. századtól kezdve kikényszerítettek az uralkodótól jogaik, illetve privilégiumaik elismeréseként: Magna Charta Libertatum 1215, Petition of Right 1628, Habeas Corpus Act 1679, Bill of Rights A hivatkozási alap szinte valamennyi esetben az éppen aktuális sérelmek orvoslása a szokáson alapuló rég megvolt" ősi jogokhoz való visszatérés, illetve azok megerősítése által. A jognyilatkozatokban olyan jogok fogalmazódtak meg személyes szabadság, az önkényes letartóztatás tilalma, a parlament adóztatási hatásköre stb., amelyek az alapjogok modern katalógusaiban is előkelő helyet foglalnak el. A jogok címzettjei eredetileg természetesen a kiváltságosok: a rendek, a bárók voltak, tehát nem a társadalom egésze. A társadalmi-történeti fejlemények az évszázadok során fokozatosan meghozzák majd a jogok rendi privilégium jellegének a megszűnését. Ebben a folyamatban a jogok címzettje a társadalom egésze, az állampolgárok összessége lesz. A jognyilatkozatokban foglalt jogok ilyen módon egyre inkább általános állampolgári joggá válnak. Nem abban az értelemben persze, amilyen értelemben a francia deklaráció igényt tart majd az egyetemességre. A petíciós jogok" az angol korona alattvalói jogainak számítanak. Az alapjogok angol alkotmánytörténeti fejleményeinek másik vonulata a bíróságok alkotmányos szerepe mentén rajzolható meg. Azt mondottuk az előbb, hogy a paktumjogok általános angol alapjogokká válnak. Ez az állítás azonban csupán társadalmi tartalmát tekintve igaz. Egyébként azonban a paktumjogok nem abban a formában lesznek az alapjogok forrásává, ahogyan a kontinensen a deklaráció típusú okmányok. Angliában ugyanis a törvényi, a parlament által alkotott jog a kontinentálisétól eltérő viszonyban van a bírói ítélettel. Ezzel kapcsolatban Horváth Barna nyomán Bacon aforizmáját idézzük, mely szerint az ítéletek a törvénynek, a törvények az államnak a horgonyai. Az írott jog csak indikálja, de még nem konstituálja az élő törvényt, amelynek csakis az eset a próbaköve." 7 A törvényhozó inkább új lehetőségeket nyit a bíróságok előtt, új irányt jelöl ki számukra, minthogy ő maga ténylegesen új jogot alkosson." 8 Más oldalról, s némileg leegyszerűsítve a kérdést, azt mondhatjuk: a petíciós jogok miután a common law részévé válnak, a bírói ítéletekben konkretizálódnak. Maguk az alapjogok ezután már a konkrét bírói ítéletekből levonható általánosítások. E jogok tehát voltaképpen a bírói gyakorlat termékei, annak általánosításai, amiként a törvény is a High Court of Parliament által kinyilvánított jog egyik formája. 9 Az angol alapjogok tehát a bírói gyakorlatból levont általános következtetések. Mondhatjuk állítja Dicey, hogy az alkotmányban azért uralkodik a jog, mert az alkotmánynak általános elvei (például a személyes szabadság, a nyilvános gyülekezés joga) nálunk bírói döntések eredményei, amelyek az egyéni jogoknak vitássá vált eseteiben keletkeznek..." 10 Akár a paktumjogokat, akár a bíróságoknak az alapjogok történetében játszott szerepét vesszük alapul, azt mondhatjuk, mindkettő azon az angol alkotmánytörténetben meglehetősen korán, már a XIII. században megfogalmazódott feltételezésen alapul, mely szerint a jog, a törvény a király, illetve a királyi hatalom felett áll. Bracton szerint a király nem állhat más ember alatt, hanem csak Isten és a törvény alatt, mert éppen a törvény teszi őt királlyá. Hatalmát a törvény mint fék korlátozza, s a király semmi mást nem tehet, mint amit a jog lehetővé tesz számára. 11 2

11 I. AZ ALAPJOGOK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI AZ ÁLLAMPOLGÁROK EGYENJOGÚSÁGA Tehát a természetjogban rejlő gondolkodás, az angol jogtörténetben e világi, szekularizált formában alakult ki a jog természetes evolúciója során. Végül is azt mondhatjuk: az angol alapjogok, szabadságjogok rendszere nem elvont filozófiák eredménye, hanem a tételes jog, illetve a bírói joggyakorlat szerves fejlődése során jött létre ADEKLARÁCIÓK AZ AMERIKAI FEJLEMÉNYEK Az amerikai alkotmányozás XVII-XVIII. századi története során lényegében három forrásból táplálkozott. Az egyik ezek közül az angol jogrendszer hagyományai, a common law továbbélése. Mivel a gyarmati kolóniák angol fennhatóság alatt épültek ki, alapító chartáik az államokon belül a common law érvényességét deklarálták az angol alattvalókra". Az alkotmányozás másik forrásának szerepét Péteri Zoltán így foglalta össze: A Stuart-abszolutizmus és az angol államegyház üldözései elől menekülő puritán kivándorlók az új hazába is magukkal hozták szigorú vallásuk tanításait, amelyek a közösségi élet minden vonatkozását a Bibliában kinyilatkoztatott isteni akarat alá helyezték." 12 Végül, főképpen a XVIII. század közepétől megjelenik emellett a természetjogi érvelés is. A virginiai Jogok Nyilatkozata és a Függetlenségi Nyilatkozat szerint: minden ember egyenlőnek teremtetett., az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről nem mondhat le, s ezek közé a jogok közé tartoznak a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra törekvéshez". Az angol jogi hagyományok továbbélése, illetve a természetjogi gondolkodás terjedése sajátos összefonódást eredményezett: a common law-ra visszavezethető jogokra úgy tekintettek, mint az ember természetes és elidegeníthetetlen jogaira A FRANCIA DEKLARÁCIÓ Az emberi jogok modern kori történetére a francia forradalom idején elfogadott Az ember és polgár jogairól szóló deklaráció gyakorolta a legnagyobb hatást. A francia deklaráció egyetemes jellegű, nemcsak azért, mert a francia társadalom egészére, minden tagjára érvényesnek tekinti magát, hanem mert nemzetek, országok felett átívelő érvényessége van. A deklarációban már elnevezése szerint is ember és polgár jogai egyszerre van benne egyrészt a természetjogi gondolkodásnak az a jelentése, mely szerint az embernek természetes és elidegeníthetetlen jogai vannak, másrészt pedig a szerződéses elméletnek az a Rousseau által képviselt felfogása, mely szerint az emberek a társadalmi szerződéssel emberi jogaikról nem mondanak le; a társadalmi szerződésből tehát csupán" politikai jogaik eredeztethetők. Miről is szól a deklaráció? Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik.; minden politikai társulás célja természetes és elévülhetetlen jogainak érvényesülése.; minden szuverenitás elve természeténél fogva a nemzetben lakozik.; a szabadság annyit jelent, mindent szabad, ami másnak nem árt, a törvénynek csak a társadalomra nézve ártalmas cselekedetek megtiltására van joga.; a törvény a közakarat kifejezése.; vád alá helyezni, letartóztatni s fogva tartani bárkit is csak a törvény által meghatározott esetekben s a törvény által előírt formák közt lehet.; mindaddig, amíg bűnössé nem nyilvánítják, minden ember ártatlannak vélelmezendő.; senkit meggyőződése, vallási és egyéb nézetei miatt háborgatni nem szabad.; a gondolatok és vélemények szabad közlése az embernek egyik legértékesebb joga.; 3

12 I. AZ ALAPJOGOK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI AZ ÁLLAMPOLGÁROK EGYENJOGÚSÁGA a társadalomnak joga van a közigazgatás minden tisztviselőjét számadásra vonni.; tulajdonától lévén a tulajdon szent és sérthetetlen senki meg nem fosztható." Általános különösképpen angol irányból érkező vád a deklarációval szemben, hogy a jogok érvényesülésének nincsenek biztosítékai. Ezzel szemben a deklaráció XVI. cikke kimondja: Az olyan társadalomnak, amelyből e jogok biztosítékai hiányoznak, és ahol a törvényhozó és végrehajtó hatalom szétválasztását nem hajtották végre, semmiféle alkotmánya nincs." A jogok biztosításával kapcsolatban azonban a deklaráció szerzői egészen másra gondoltak, mint amit ma már azon értünk, s amit a korabeli és az azt megelőző angol felfogás számára a bíróság garantált. A deklaráció a felállítandó karhatalomban látja a jogok érvényesülésének biztosítékát. XII. cikkelyében ekként rendelkezik: Az ember és polgár jogainak biztosítása karhatalom fenntartását teszi szükségessé [majd hozzáteszi:] e karhatalomnak tehát az összesség hasznára kell szolgálnia, nem pedig azoknak különleges céljaira, akiknek személyére e karhatalom rábízatik." Erre nézve azonban nem rendelkezik. Más szóval tehát a deklaráció a jogok biztosítékát az állami erőszak nem bíróság alkalmazásának lehetőségében fedezi fel AZ ALAPJOGOK TÉTELES JOGGÁ VÁLÁSA AZ ALAPJOGOK MINT ALKOTMÁNYOS JOGOK A jogoknak ahogyan az előzőekben szó volt róla Angliában két forrása volt: az uralkodó és a rendek által megkötött paktum, illetve a common law gyakorlatában a bíró által érvényesített jog. Ezzel szemben a deklarációk már a törvényhozás egyoldalú" aktusai. Ennek következtében azonban hosszú időn keresztül politikai okmányoknak vagy elsősorban annak számítottak. A francia deklaráció talán utolsó ebben a műfajban", azaz az emberi jogok kinyilatkoztatása utoljára kapott ilyen ünnepélyes formát. Elfogadásával kezdetét veszi ugyanis az a folyamat, amelynek során az emberi jogok fokozatosan tételes joggá válnak. A folyamat első állomása a jogok alkotmányba foglalása. Már az évi francia alkotmány első címe tartalmaz egy emberi jogi katalógust is. 14 Alkotmányba foglalásuk nyomán ahhoz hasonlóan, ahogyan a rousseau-i társadalmi szerződés esetében történt az emberi jogok valamiképpen polgári jogokká", valamilyen formában állam által elismert, a szerződésből eredő" jogokká válnak. Ezt a felfogást támasztja alá, hogy az alkotmányelmélet egyik nagy történelmi vonulata a modern kori alkotmányok keletkezését a szerződéses elméletekre vezeti vissza. 15 Az alkotmányok a törvényi jog felett állnak. Az alkotmányos alapjogok törvényi jog felettisége, valamint az alkotmányok általános funkciója tehát kínálja az analógiát a természeti jog, illetve a szerződéses elmélet tételes jog felettiségével. A francia forradalom eszméi a konzervatív Európában egy ideig még tiltottnak számítottak. Ennek ellenére azok fokozatosan kiléptek a francia alkotmányozás határai mögül. A francia intézményi rendszer közvetítésében jelentős szerepet játszott az évi belga alkotmány, amely jórészt adaptálta a francia alkotmányozás történelmi eredményeit. Mivel azonban monarchikus kormányzati rendszert létesített, annál szalonképesebbnek" minősült a korabeli Európában, hiszen az eredeti francia deklaráció még a jakobinus diktatúra lehetőségét is magában hordozta. A francia alkotmányos elvek közöttük az emberi jogokra vonatkozó elgondolások adaptálását persze nagymértékben befolyásolta a befogadó ország jogrendszere, jogi kultúrája, hagyományai stb JOGI POZITIVIZMUS Az alapjogok történelmi sorsát tételes joggá válása folyamatában két fontos egymásnak sok ponton ellentmondó tényező befolyásolta már a XIX. századtól kezdve. Az egyik ezek közül a jogi pozitivizmusnak nevezett jogelméleti, jogfilozófiai irányzat, a másik pedig a társadalomban, gazdaságban végbemenő változások, amelyeknek a nyomán a jogok új generációja jelenik meg, nevezetesen a gazdasági, szociális, kulturális jogoké. Ami a jogi pozitivizmust illeti: ez az a jogi gondolkodás, amely szinte kizárólag a jogi normára összpontosítja figyelmét, s nem tud mit kezdeni az olyan nézetrendszerrel, amely a jogalkotót, a jog jogon túli tartalmát, létrehozásának társadalmi körülményeit egyaránt és egyszerre tekintetbe veszi. 4

13 I. AZ ALAPJOGOK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI AZ ÁLLAMPOLGÁROK EGYENJOGÚSÁGA A jogi pozitivizmus számára csupán az állam által alkotott jog létezik, ezen belül tehát a természetjogi eredetű emberi jogok nem vagy alig értelmezhetők. Ez a fajta gondolkodás legalábbis két irányban befolyásolja az emberi jogokról való további felfogást. Egyfelől a hatalmat, államhatalmat korlátozó mozzanat, ami a természetjogi eredetű emberi jogok eszméjében benne rejlik, a jogpozitivizmusban feledésbe merül, elenyészik. Itt minden állam által alkotott jog jog; ezen belül persze lehetséges a megkülönböztetés az alapvető és nem alapvető jelentőségű jogszabályok között. Ez a megkülönböztetés azonban meglehetősen relatív. Másfelől: a jogok, alapvető jogok katalógusa szinte tetszés szerint bővíthető egymás rovására is. Ebben a felfogásban válik például a választójog alapvető vagy emberi joggá. 16 A jogi pozitivizmusban az alapjogok bővülésén túlmenően, azok mellett megjelenik az (alap)kötelességek fogalma, ami az emberi jogi felfogás számára majdhogynem értelmezhetetlen A GAZDASÁGI, SZOCIÁLIS, KULTURÁLIS JOGOK Főként a XIX. század második felétől a magántulajdonra épülő polgári társadalom viszonyai között óriási társadalmi feszültségek keletkeztek: a nem tulajdonos társadalmi osztályok nagy része munkanélkülivé vált, elszegényedett, szociálisan, egészségügyileg ellátatlan volt stb. A forradalmi eseményekbe gyakran átcsapó társadalmi mozgalmak, illetve a szociális kérdéseket felvállaló vallási törekvések mint a Rerum novarum című pápai enciklika nyomán az állam a szegényebb osztályok megsegítése végett beavatkozásra kényszerült a magánjellegű életviszonyokba. Az állami beavatkozás nyomán, annak eredményeként jön létre történetileg a jogok új, második generációja, a gazdasági, szociális, kulturális jogok (röviden a továbbiakban: szociális jogok). Ezek a második generációs jogok az előzőekhez, a klasszikus jogokhoz képest alapvető változást hoznak abban, hogy érvényesülésükhöz nem elegendő az állam tartózkodása, be nem avatkozása, hanem éppen ellenkezőleg: az állam aktivitását feltételezik. Nemcsak anyagi értelemben, ahogyan erről a későbbiekben szó lesz, hanem a szegényebb osztályok jogi megsegítésével, azzal például, hogy munkaidő-korlátozást írnak elő, megtiltják a gyermekmunkát. A szociális jogok kezdetben a jogalkotásban-törvényalkotásban jelennek meg szociális törvényhozás, majd az első világháború után egyre inkább az alkotmányokban is megfogalmazódnak, alkotmányos jogokká válnak. A folyamat első állomásaként az 1917-ben elfogadott, s 1920-ban hatályba lépett mexikói alkotmányt szokták említeni; klasszikus példaként pedig a Német Birodalom 1919-ben elfogadott weimari szociális alkotmányát. Ezt követően sorra születnek az első világháború után függetlenné vált vagy jelentős területi változáson átment államok szociális alkotmányai: Finnország 1919; Ausztria, Csehszlovákia 1920; Jugoszlávia 1921; Írország 1922; Románia 1923; Törökország 1924; Görögország HANYATLÁS ÉS TAGADÁS a. A dolgozó és kizsákmányolt nép jogairól szóló deklarációt az oroszországi forradalom idején fogadták el január 20-án, amely azután az orosz föderáció évben elfogadott alkotmányának bevezető fejezete lett. Elnevezése utal ugyan a francia deklarációra, csakhogy annak alapelveit nem fogadja el: nem a magántulajdonra épül, hanem éppen ellenkezőleg, a magántulajdon kisajátítására, államosítására, ezzel kívánván megteremteni a kizsákmányolás megszüntetésének, illetve a társadalmi egyenlőség biztosításának feltételeit. A deklaráció, illetve az alkotmány nyíltan vállalja az emberek közötti különbségtételt, amennyiben a politikai jogokat csak a dolgozóknak" biztosítja. A volt uralkodó osztály tagjait, a volt kizsákmányolókat, lelkészeket stb. korlátozza a jogok gyakorlásában, illetve kirekeszti őket. A jogok érvényesülésének általános biztosítékaival adós marad, csupán a materiális biztosítékokkal számol, értvén ezen a termelési eszközök társadalmi tulajdonát, azt tehát, hogy a szólásszabadság érvényesüléséhez szükséges anyagi eszközök, a nyomdák, a papírkészletek a dolgozók", az állam tulajdonában vannak. Ettől kezdve a szocialista alkotmányokban a gazdasági, szociális, kulturális alapjogoknak kiemelt szerep jut, a jogok katalógusának élére kerülnek. Ugyancsak ettől kezdve az alapjogokkal egységben, mintegy azok biztosításának ellentételezéseként kerülnek az alkotmányokba az állampolgárok kötelességei. A Szovjetunió az 1930-as évek közepére igyekezett elfogadtatni, szalonképessé tenni magát a nemzetközi színtéren. Nem utolsósorban ezzel magyarázható, hogy 1936-os alkotmánya az évihez képest felfogásában, szemléletében változást hoz: szakít az állampolgárok közötti nyílt különbségtétellel, az egyenjogúság elvéből indul ki; miközben a gazdasági, szociális, kulturális jogokat preferálja, a jogok élére helyezi, a klasszikus alapjogokat is többé-kevésbé az eredeti formájukban adaptálja. Fenntartja, illetve 5

14 I. AZ ALAPJOGOK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI AZ ÁLLAMPOLGÁROK EGYENJOGÚSÁGA bevezeti azt a jogok érvényesülése szempontjából nem sok jót ígérő" formulát, amely szerint a jogok, elsősorban a politikai jogok csak a dolgozók érdekeinek megfelelően gyakorolhatók. Az a felfogás tehát, amely az 1936-os szovjet alkotmányban megfogalmazódik, nemhogy tagadja az alapjogokat, hanem éppen ellenkezőleg: úgy minősíti önmagát, mint az alapjogok történetének, fejlődésének" meghaladhatatlan csúcspontját. Ez tűnik ki Sztálin előadói beszédéből. Valójában az évi alkotmánnyal kapcsolatban és azt követően sem az alapjogok kinyilvánításával volt baj", hanem az érvényesülésükkel. Az alapjogok, az egyenjogúság alkotmányos kinyilvánítása mellett működtek gulág"-ok, folyt a kulákok, később pedig egyes nemzetiségek, etnikai csoportok, zsidók szülőhelyeikről történő kitelepítése stb. Ilyen módon az alapjogok alkotmányi kinyilvánítása nem volt más, mint propaganda, Potemkin-falu, amely arra volt jó, hogy elfedje, elleplezze a valóságos társadalmi folyamatokat. b) Ahogyan haladunk időben előre az első világháború után, megjelennek, illetve drámai módon felerősödnek és uralkodóvá válnak azok a fejlemények, amelyek végül is az emberi jogok eszméjének és tételes jogának teljes megsemmisítéséhez vezetnek. A náci ideológiáról van szó, amelynek a középpontjában a fajelmélet áll. Eszerint a magánszférába korlátlanul beavatkozó, totális államban az emberek helyzetét, jogait" a fajhoz való tartozásuk határozza meg. A fajok között tehát különbség van, s ez az értékkülönbség rányomja bélyegét az egyes személyek, illetve a társadalmon belüli politikai hierarchia megítélésére. 18 Egy olyan világnézetnek, amely arra törekszik, hogy ezt a földet a demokratikus tömeggondolat elutasításával a legkiválóbb népnek, tehát a legmagasabb rendű embereknek adja, logikusan kell követnie. az arisztokratikus elvet és vezetést, valamint a szóban forgó népen belül a legmagasabb befolyást a legjobb koponyák számára kell biztosítani. Ily módon e világnézet nem a többség, hanem a személyiség elvére épül" olvasható a Mein Kampfban. 19 A fajok között nincs átjárhatóság", azaz a különböző fajhoz tartozók közötti magánjogi kapcsolat, például a házasságkötés, tilos. Ez a különbségtétel vezetett végleges formájában az alacsonyabb rendű fajok" kiirtásának, az Endlösung"-nak a tervéhez A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁNI FEJLEMÉNYEK VISSZATÉRÉS AZ EMBERI JOGOK ESZMÉJÉHEZ A náci ideológia elutasításának döntő szerepe volt abban, hogy a második világháború utáni időszak meghatározó jelentőségű fejleménye az emberi jogok eszméjéhez való visszatérés volt. Ez annak beismerése is, hogy a jogok pozitivista felfogása nemhogy nem volt képes megakadályozni, hanem inkább eszközként a hatalom segítségére volt az emberi jogok tartalmát képező értékek megsemmisítésében. Az emberi jogok természetjogi felfogása ezzel szemben biztos támaszt jelent az alapjogok relativizálódása ellen. Eszerint vannak olyan alapjogok az élethez való jog, az emberi méltósághoz való jog stb., amelyeknek történelmi korszakokat átívelő érvényessége van. Az emberi jogok" tehát attól függetlenül megilletik az embereket, hogy a tételes jogban megjelennek-e vagy sem. A háborús és emberiség elleni bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása lényegében erre az elvre épült. Az alapjogok természetjogi alapjaihoz való visszatérés azonban elmaradt a közép- és kelet-európai országokban. Miután a második világháborúból a Szovjetunió győztesen került ki, befolyásának a közép- és kelet-európai, s egyes ázsiai országokra való kiterjesztése azzal járt, hogy a szocialista alkotmányozás kilépett" a Szovjetunió határai mögül. Az alapjogokra vonatkozó szocialista felfogás ettől kezdve ezekben az országokban is érvényesült A SZOCIALISTA ALKOTMÁNYOK Az a trend, amelyet az évi alkotmány nyitott meg, a szocialista alkotmányokban folytatódik. Ez egyebek mellett azt jelenti, hogy a természetjogi felfogással szemben, amely alapjogoknak, emberi jogoknak tértől és időtől független, egyetemes jelentőséget tulajdonít a szocialista vélekedés éppen az ellenkező következtetésre jut: eszerint a szocialista típusú emberi jogok mind minőségükben, mind mennyiségükben, mind pedig funkciójukban különböznek a polgári előzményektől; nincs tehát folyamatosság a jogok történetében. 20 Eszerint tehát az emberi jogoknak van egy szocialista és egy polgári koncepciója, sőt a kettő szemben áll egymással. 21 A szocialista felfogás az alapjogokat a polgár és az államhatalom viszonyában gondolja át, mivel azonban azt vallja, hogy egy bizonyos fejlődési szinten" megszűnik az antagonisztikus ellentét a polgár és az állam között, az alapjogok úgyszólván elveszítik értelmüket. 6

15 I. AZ ALAPJOGOK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI AZ ÁLLAMPOLGÁROK EGYENJOGÚSÁGA Ami az alapjogok alkotmányi szabályozását illeti: kétségtelen, hogy az emberek közötti nyílt különbségtétel fokozatosan megszűnik, az alkotmányok azonban megőriznek olyan általános klauzulákat például a jogok a társadalom érdekeivel összhangban értelmezendők, amelyek a jogok értékét viszonylagossá teszik; a jogok érvényesülésének nincsenek biztosítékai; a gazdasági, szociális, kulturális jogoknak kiemelt jelentőséget tulajdonítanak stb. Az állampolgári jogok eszméjének születése és jogi szabályozása először politikai és csak»másodszor«jogi kérdés." 22 Az évi szovjet alkotmány 125. cikke például a dolgozók érdekeinek megfelelően és a szocialista rend erősítése céljából" biztosítja a polgárok számára a szólásszabadságot, sajtószabadságot, gyülekezési jogot stb SZOCIÁLIS ALKOTMÁNYOZÁS Folytatódik a szociális alkotmányozás: ennek korai példái az évi francia, illetve az évi olasz alkotmány. Az első, miközben megerősíti a deklaráció érvényességét, gazdasági, szociális kulturális jogokkal egészíti ki azt. Az olasz alkotmány már az alapjogokra vonatkozó rendelkezések több mint egyharmadát szenteli a szociális jogoknak. A későbbi európai alkotmányozás fontosabb állomásai: az 1975-ben elfogadott görög, a holland alkotmány módosításai az 1960-as, az 1970-es és az 1980-as években, az 1976-ban elfogadott portugál, az 1978-ban elfogadott spanyol, az ben elfogadott török alkotmány. Ezekben az alkotmányokban 23 az időközben elfogadott nemzetközi dokumentumok hatása tükröződik. A szociális jogok, s a szociális állam fogalma nemcsak hogy tovább él, de új dimenzióban jelenik meg: feltűnnek a szociális állam, illetve a jóléti állam jellemzői, sőt az alkotmányok némelyike például a portugál jelentős lépést tesz a termelési eszközök államosítása irányába. Ennek okán a portugál alkotmányt már" a szocialista alkotmányokhoz átvezető átmeneti alkotmánynak" is tekintették. 24 A portugál alkotmány 1. cikke szerint: Portugália. egy osztály nélküli társadalom irányába halad", 2. cikke szerint a Portugál Köztársaság célja., hogy biztosítsa az átmenetet a szocializmusba". A harmadik fejezet címében megjelenik a dolgozók jogai, szabadságai és biztosítékai" fogalom stb. A gazdasági rendszerről szólva 80. cikkében kimondja, hogy a gazdasági-társadalmi szervezet alapelve egyebek mellett az alapvető termelési eszközök és a föld, valamint a természeti erőforrások kollektív tulajdonba vétele. A szóban forgó alkotmányok megerősítik az emberi-állampolgári jogok örök értékeit, az ember személyiségének, méltóságának védelmét. Ugyanakkor, ahogyan az idézetek mutatják, a klasszikus jogokat összekapcsolják az egyén szociális biztonságával; megerősítik az egyenjogúság elvét, diszkriminációs tilalmakat állítanak fel stb A JOGOK NEMZETKÖZIVÉ VÁLÁSA A jogok természetjogi felfogásában nemcsak a természetjog írott jog felettisége, hanem a jogok védelmének egyetemessége is benne rejlett. Az alapjogok egyetemessége a második világháború után nemzetközi dokumentumokban manifesztálódik. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát december 10-én fogadta el az ENSZ harmadik közgyűlése. Azóta ezt a napot az emberi jogok napjaként ün- neplik a világban. Egyes jogokkal kapcsolatban például a rabszolgaság tilalmáról természetesen korábban is születtek nemzetközi dokumentumok. A nyilatkozat jelentőségét elsősorban egyetemessége adja: egyetemesség a jogok körének, illetve az általuk közvetített értékek meghatározásában (ámbár a népek önrendelkezési joga, illetve a kisebbségi jogok kimaradtak belőle); s egyetemesség a kötelezettek körének megállapításában (bár jogi értelemben vett kötelező jellegét vitatják). Ettől kezdve az emberi jogok szabályrendszere kikerült az állami szuverenitás köréből, s az egyes államok szabályozása számára példának, kiindulópontnak számít. 25 Ugyancsak az ENSZ keretében került elfogadásra ban a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya (PPE), s a Gazdasági, szociális, kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya (GSZKE). A jogok szélesítésében, érvényesítésében fontos szerepet játszik a PPE-hez fűzött fakultatív jegyzőkönyv. Az Európa Tanács keretében került elfogadásra 1950-ben az Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről (EE), majd ezt követően egy sor kiegészítő jegyzőkönyv. Egységes szerkezetbe foglalt 7

16 I. AZ ALAPJOGOK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI AZ ÁLLAMPOLGÁROK EGYENJOGÚSÁGA szövegét az Országgyűlés 58/1998. (X. 2.) OGY határozatában tette közzé. Ugyancsak az Európa Tanács keretében került elfogadásra 1961-ben az Európai Szociális Charta (SZCH). Az emberi jogok nemzetközivé válásának második világháború utáni történetét a két világrendszer szembenállása határozta meg. A szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió belső jogi felfogásukkal összhangban a gazdasági, szociális, kulturális jogokra helyezték a hangsúlyt, míg a nyugatiak a klasszikus jogokra; a szocialista országok a klasszikus jogok nemzetközivé válását jelző dokumentumokat a szociális jogokkal való ellentételezés árán fogadták el. A szocialista országok ugyanakkor ellenálltak, amikor a jogok érvényesülése nemzetközi biztosítékai megteremtésére került volna sor. Napjainkban a jogok egyre inkább nemzetközivé válnak nemcsak szabályozásukat, hanem kikényszeríthetőségüket tekintve is. Ha egy állam ma nem akarja kirekeszteni magát a nemzetközi közösségből, nem engedheti meg magának, hogy függetlenítse magát mindattól, ami az alapjogokkal kapcsolatban a világban végbemegy. Ez a jogok érvényesülésének egyik fontos biztosítéka. A nemzetközivé válás ugyanakkor azt is jelenti, hogy az alapjogok elveszítik objektív, természetjogi kiindulópontjaikat: a jogok keretei, tartalma nemzetközi megállapodások tárgyává válik. Hagyományosan az alapjogok a többségi akarat korlátainak számítanak. A nemzetközivé válásban a (köz)megegyezés lép elő fontos tényezővé. Talán ezzel is magyarázható, hogy a nemzetközivé válás folyamatában olyan új jogok jelennek meg, amelyek a természetjogi gondolkodás kereteibe nem illeszthetők be A HARMADIK GENERÁCIÓS JOGOK A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején az alapjogoknak egy új harmadik generációja jelenik meg, amelyeket szolidaritási jogoknak is neveznek. Közéjük tartozik a fejlődéshez, a békéhez, az egészséges környezethez, valamint az emberiség közös örökségéből való részesedéshez való jog A JOGOK A KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPAI VOLT SZOCIALISTA ORSZÁGOKBAN Az európai alkotmányozás, benne az alapjogok történetének új és sajátos szakaszát jelenti a volt szocialista közép- és kelet-európai országok alkotmányozása. A szocialista alkotmányok minden lényeges ponton tagadták a polgári alkotmányozás klasszikus alapelveit. Az elmúlt évtizedben a volt szocialista országok alkotmányai visszatértek a klasszikus alkotmányozás alapelveihez; ilyen módon a tagadás tagadása alkotmányainak számítanak. 26 Az első és talán legfontosabb fejlemény, hogy a volt szocialista országok alkotmányai átveszik a nemzetközi dokumentumok szabályozásának nemcsak az alapelveit, hanem igen gyakran tételes jogi megfogalmazásait is. Ez már önmagában biztosítékot jelent arra, hogy szinkronban vannak velük. Ugyancsak példának tekintik a fejlett alkotmányos rendszerekkel rendelkező országok alkotmányait. A klasszikus alapjogok az alkotmányok szerkezetében is kifejeződően visszanyerik eredeti rangjukat, a gazdasági, szociális, kulturális jogok elé kerülnek. Megkülönböztetett szerepet kap a (magán)tulajdonhoz való jog. Ami ugyancsak jelentős: az alapjogok érvényesítésének jogi-intézményi biztosítékai újra fontossá válnak. Ez megmutatkozik már abban is, hogy számos országban több alkotmányos jog közvetlenül alkalmazható joggá válik. A jogi-intézményi biztosítékok között kiemelt jelentősége van az alkotmánybíráskodás megteremtésének. A dilemmák inkább az alapjogok biztosítékai tekintetében jelentkeznek. A szocialista alkotmányok meglehetősen nagyvonalúak" voltak elsősorban a szociális jogok szabályozásában; tehették ezt, hiszen a jogok érvényesülésének nem voltak igazi biztosítékai. 27 Kelet-Európa új alkotmányai már a jogok érvényesülésének biztosítékai tekintetében is nagyvonalúak", azaz széles körű garanciarendszert teremtenek. A társadalmigazdasági feltételek azonban ehhez a gazdaság stagnálása, sőt visszaesése következtében hiányoznak, s ez állampolgárokban csalódást, sőt nemegyszer kiábrándulást okoz AZ ALAPJOGOK MAGYARORSZÁGI TÖRTÉNETÉRŐL Az alapjogok eszmerendszerének magyarországi elterjedését több tényező befolyásolta. 28 Mindenekelőtt említeni kell azt az alkotmányelméleti örökséget, amely rokonságot fedezett fel vagy vélt felfedezni egyrészről az angol, másfelől a magyar történeti alkotmány között. Különösen a Magna Charta, illetve az Aranybulla közti hasonlóságra mutattak rá. Ma már az angol, illetve magyar alkotmánytörténeti rokonság bizonyítása, illetve bizonyíthatósága nem nagyon merül fel. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a történeti alkotmányok logikájában 8

17 I. AZ ALAPJOGOK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI AZ ÁLLAMPOLGÁROK EGYENJOGÚSÁGA felfedezhetünk némi párhuzamosságot. Ami az Aranybullát illeti, ismeretes, hogy azt is a királyi hatalom korlátozása érdekében alkották: a nemeseknek személyes szabadságot, adómentességet és ellenállási jogot biztosítottak arra az esetre, ha a király a megegyezést megsérti. Hasonlóképpen a magyar alkotmánytörténetben meghatározónak tekinthető Szent Korona-tan belső logikai szerkezete magában foglal olyan kizárólag a nemesség javára szóló hatalomkorlátozási mozzanatot, amely rokonítható az alapjogokkal. Ahogyan Werbőczyt interpretálva Eckhart Ferenc mondja: Miután a magyarok, a közösség, minden különbség nélkül királyt választottak., a nemesítés és birtokadományozás jogát a közösség a maga akaratából»az ország Szent Koronájának joghatóságára«és következésképpen a koronázással a királyra ruházza,.az egész nemesség.a királytól van, viszont a királyi hatalom az egész nemességtől. Minden nemes egyformán a Szent Korona tagja, és csak az ő akaratából megkoronázott királynak a hatalma alatt áll." 29 Az alapjogok éltető forrásának", a természetjogi gondolkodásnak Magyarországon is voltak hagyományai. Különösen a magyar protestantizmusban megjelenő természetjogi gondolkodás képviselői például Apáczai Csere János feszegették" már igen korán a társadalmi szerződés gondolatát, az elnyomó zsarnokkal szembeni fellépés jogosságát. 30 Az emberi jogok eszméjének magyarországi elterjedésére persze a legközvetlenebb, leglátványosabb és legmeghatározóbb hatást a francia felvilágosodás, illetve a francia forradalmi gondolkodás gyakorolta. Ezzel kapcsolatban azonban itt csak arra utalunk, hogy az alapjogok eszmerendszerének befogadásában döntő szerepet játszó nemesség a nemzet fogalmából saját magán kívül mindenkit kizárt, s ha politikai kényszerek hatása alatt tett is engedményeket a nem nemesek javára, a természetjog alapján megillető jogok címzettjének, illetve az uralkodóval kötött társadalmi szerződés által feljogosított félnek kizárólag önmagát tekintette. Ez a gondolkodás igazából nem az emberi jogok védelmére, hanem a Habsburg-uralkodók hatalmának korlátozására irányult. Fejlett polgári társadalom nem lévén, az emberi jogok eszmerendszerében rejlő radikálisabb mondanivalót azt tehát, hogy minden embernek veleszületett jogai vannak, illetve hogy a társadalmi szerződés megkötésében az egyenjogúság következtében mindenki részt vehet csak a honorácioroknak egy szűkebb csoportja értette meg, illetve képviselte. A nemességnek ez a rétege jut el a jobbágyfelszabadítás gondolatáig, sőt egy radikálisabb irányzat már a királyság megszüntetésének követeléséig is. 31 Az 1848-as polgári átalakulás meghozza a jobbágyfelszabadítást, s ha nem is egyszerre, de fokozatosan a formális jogegyenlőséget: megszűnik az úrbér, eltörlik a papi tizedet, az úriszéket, bevezetésre kerül a közteherviselés stb. A kiegyezés után kezdetét vette az a folyamat, amelynek során a polgári átalakulás vívmányai a törvényalkotásban a korszak színvonalán többé-ke- vésbé megvalósultak. Az ebben az időben újra felfedezett Szent Korona-tan aktualizált értelmezése szerint a Szent Korona most már mintegy az egyenjogúság kifejezéseként is a magyar nép egészét jelképezte. Az Országgyűlés az alapjogokra vonatkozó fundamentális jelentőségű törvényeket fogad el: a személyes szabadság és sérthetetlenség tekintetében a Büntető Törvénykönyvet (1878), illetve a büntető perrendtartásról szóló törvényt (1896), valamint a vallás szabad megválasztásáról és gyakorlásáról (1895) és a sajtóról (1914) szóló törvényt. Az egyesülési és gyülekezési joggal azonban meglehetősen mostohán bánt a jogalkotás egészen a második világháborúig, illetőleg azt követően is: rendelet, s nem törvény szabályozta. A jogok mindenekelőtt a személyes szabadság és sérthetetlenség érvényesülésének biztosítékai tekintetében a Büntető Törvénykönyvnek azt a rendelkezését kell kiemelni, amely a jogok megsértése esetére büntetést helyezett kilátásba a jogsértő közhivatalnokokkal (és magánosokkal) szemben. 32 Az első világháború utáni időszak jogalkotása fokozatosan visszaveszi" az alapjogokban azt, amit a kiegyezés utáni törvényhozás megadott. Az 1912-ben elfogadott felhatalmazási törvény hatályának fenntartása 1919 után lehetőséget adott személyes szabadságot korlátozó intézkedések és intézmények bevezetésére: internálás, rendőri felügyelet, tartózkodási hely kijelölése stb.; bevezetik a numerus clausust; s a második világháborúhoz közeledve a személyes szabadságot korlátozó intézkedések szigorodnak. A második világháború előtti fejlemények végül is a zsidókkal szemben alkalmazott diszkriminatív törvényhozásba torkollanak. Az alapjogok elméleti, tudományos feldolgozását, rendszeres tárgyalását a kiegyezéstől kezdve átfogó közjogi tankönyvekben, kézikönyvekben találjuk. Azt kell azonban mondani, hogy az alapjogokat személyes szabadság, tulajdonjog, egyesülési és gyülekezési jog stb. egészen a második világháborúig szinte kizárólag tételes jogként tárgyalják, rendszerint az egyes intézmények magyar jogtörténeti előzményeivel együtt. Úgyszólván alig tartalmaznak azonban utalásokat az intézmények általános eszmetörténeti, összehasonlító 9