KIVITELI TERV a Fehérvárcsurgó, Petőfi u alatti pincék hatástalanítására (472., 467/1. hrsz.)

Átírás

1 EBR-azonosító szám : KIVITELI TERV a Fehérvárcsurgó, Petőfi u alatti pincék hatástalanítására (472., 467/1. hrsz.) Budapest, január

2 - 2 - ALÁÍRÓ CÍMLAP Tárgy: KIVITELI TERV Fehérvárcsurgó, Petőfi u alatti pincék hatástalanítására EBR: Építtető:... Fehérvárcsurgó Község Önkormányzata (8052 Fehérvárcsurgó, Petőfi u. 22.) Képviseli: Schmidtné Cser Viktória polgármester TERVEZŐ: GEOTESZT Kft Budapest, Kérő u. 20. geotesztkft@gmail.com, 20/ , )... Felelős tervező: Kenesei József, GT, VZ, T, KÉ / (2040 Budaörs., Őszirózsa u. 55.)... Tervező: Kozma Zoltán építőmérnök, (6723 Szeged, Vajda J. u. 18/B.II.9.) Budapest, január

3 - 3 - TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ, ELŐZMÉNYEK TERVEZÉSI SZEMPONTOK, ENGEDÉLYEZÉS HELYSZÍNI VISZONYOK Beépítés, közművek Földtani és talajmechanikai adottságok (talajvizsgálatok) A KÁROSODÁSOK ISMERTETÉSE, OKA A TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK ISMERTETÉSE Üregkutatás Szakaszos pince megerősítések Ráinjektálásos pince- tömedékelés BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI TERV A kijelölt irányító feladatai Általános biztonsági előírások Egyéni védőfelszerelések használata Leesés elleni védelem Földmunkák, feltárások Kőműves munkák Beton-, vasbeton és tömedékelési munkák Anyagmozgatás Szállítási útvonalak Teheremelés és - szállítás segédeszköz nélkül MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ÉS MINŐSÉGELLENŐRZÉSI TERV Árazatlan költségvetési kiírás (műszaki leíráshoz csatolva) 1.rajz: Átnézetes helyszínrajz 2.rajz: Beavatkozási helyszínrajz 3.rajz: Minta- szelvények 4.rajz: Réteg- szelvények Rajzi mellékletek

4 BEVEZETŐ, ELŐZMÉNYEK Jelen pince- beavatkozási kiviteli tervet Fehérvárcsurgó Község Önkormányzatának megbízásából készítettük el a Polgármesteri Hivatal előtti közterületi út- épület-, pince - és partfal károsodás helyreállítására. A pince- hatástalanítási terv az Önkormányzati tulajdonban lévő Petőfi u ingatlanok alá menő bejárható- és feledésbe merült (feltételezett) pincék leg- szükségesebb beavatkozásaival foglalkozik. A tervet nagy volumenű üregkutatási munka előzte meg, de sajnos a feltételezett pince- irányok nem igazolódtak, ezért kivitelezéskor egy következő üregkutatási ütem szükséges. A szintén a vis-maior pályázat részét képező épület- megerősítések út- vízelvezető és lépcső helyreállítás, illetve a partéli megtámasztó szerkezet dokumentációkban szerepelnek. Fehérvárcsurgó község egyik legfontosabb közútja (a Polgármesteri Hivatal előtt) közvetlenül egy mozgásveszélyes magaspart peremén van, mely partfal ráadásul alápincézett is. Több feltételezhető feledésbe merült és egy nagy légterű bejárható pince is alámegy a partélen lévő Hivatali-, és a mellette lévő két szolgálati lakás épületeinek. A Petőfi utcában a partélen közművek (víz, gáz, szennyvíz, elektromos és telefon légvezeték), aszfalt burkolatos közút, burkolt vízelvezető és lépcső-, valamint Önkormányzati tulajdonban lévő épületek találhatók. A körömvonalon az aszfalt burkolatos közút mellett egy régi terméskő térdfal húzódik, mely a rézsűs partfal körömvédelmét látja el. Ennek É-i meghosszabbított szakaszából indul a bejárható pince, illetve leomlott részéből feltételezhetően több feledésbe merült pince lejárata lehetett régebben. Mára ezeknek semmi nyomuk, emiatt történt az üregkutató fúrás- sorozatok lemélyítése. A partfal -, ill. a felette lévő közút, Önkormányzati épületek nyarától kezdődően folyamatosan kisebb-nagyobb károsodást szenvedtek január 7-én az épületek falazata kissé összerepedezett. Ekkor készült az előzetes felmérés február 3-ára a károsodások ijesztő méreteket öltöttek. A partélen lévő térdfal és korlát kidőlt, a vízlevezető beton surrantó szinte teljesen megsemmisült, az elektromos légvezeték oszlop elbillent, a közúton négy helyen is mély horpa jelent meg, az út széle akkor 50 m hosszban (mára már 66 m-en) hálósan összerepedezett. A feljáró lépcső megsüllyedt és a Petőfi u. 26. szolgálati lakás hátsó traktusa teljesen tönkrement, életveszélyessé vált (valószínűleg a feledésbe merült, rosszul feltöltött üreg, űrgödör károsodása miatt.) A Hivatal épületének falai összerepedeztek a lassú kúszó mozgás miatt. A közlekedés a közúton jelenleg már veszélyessé vált, a víz - gáz és csatorna közművek a térszín -közeli mozgások miatt igen nagy húzási igénybevételt kaphattak, mely hatás további súlyos károsodásokat okozhatott. A károsodásokra februárban az Önkormányzat vis-maior szakértői véleményt készíttetett (készítette: Dr. Károlyi Csaba igazságügyi szakértő), mely alapján elnyerte a stabilizációhoz szükséges pályázati támogatást. Jelen terv keretében a földnyomások és alapozási viszonyok, illetve az üreg- jelenlét tisztázására talajmechanikai és üregkutató feltárások készültek, mely alapján-, a vis- maior szakvéleményben kidolgozott műszaki megoldás részleteit tartalmazza jelen dokumentáció, támaszkodva a részletes geodéziai munkarészekre, illetve az üregkutató fúrások eredményeire. Jelen terv Dr. Károlyi Csaba szakértő engedélyével készült.

5 - 5 - A vis-maior szakvélemény nagy méretű feledésbe merült pince jelenlétet is valószínűsített (olyat, mint a meglévő bejárható pince). A geodéziai felmérések és talajmechanikai- üregkutató fúrások azonban üresen tátongó pince- jelenlétet nem igazoltak, csak rosszul feltöltött üreget, űrgödröket tártak fel. Azonban továbbra sem zárható ki nagyobb légterű feledésbe merült pince jelenléte. Ezt a kivitelezés során (tervezői művezetői közreműködéssel ) tovább kell majd vizsgálni a feledésbe merült pincék esetleges lehetséges jelenlétét. 2. TERVEZÉSI SZEMPONTOK, ENGEDÉLYEZÉS A tervezés során az alábbi főbb szempont-rendszert tartottuk szem előtt: - A pince- beavatkozások volumene nem nagy, csupán meglévő üregek megerősítése, illetve ráinjektálásos tömedékelése történik, ezért építési engedély nem kell - A tervben a bejárható pince további akadálytalan használatát lehetővé tevő beavatkozások (szakaszos megerősítések, gurtnizások, beszakadt pincevég ráinjektálása) szerepelnek. - A beavatkozásokat a pince tulajdonosaival egyeztetni kell a kivitelezés megkezdése előtt (Pince tulajdonosai: Rivnyák Zoltán: 70/ , Gosztola János: 30/ ) - Az üregkutatással feltárt rosszul feltöltött üregekre, űrgödörre ráinjektálásos tömedékelést irányoztunk elő. Ennek volumene az újabb üregkutatások eredményei alapján módosulhatnak A tervezett beavatkozások az alábbi ingatlanokat érintik: 472., 467/1. hrsz. A veszély- elhárítási munkákra a 312/2012. (XI. 8.) korm rendelet 5. -alapján nem szükséges építési engedély beszerzése az alábbi indokok miatt sem : "44. Veszélyhelyzet esetén építési tevékenység tudomásulvétele 55. (1) Az építésügyi hatóság a veszélyhelyzet elhárítása érdekében vagy a kihirdetett veszélyhelyzet következtében végzett, az Étv. 48. (2) bekezdése szerint jogszerűtlen építési tevékenységgel a) megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet, építési tevékenység fennmaradását, b) az építmény, építményrész, építményszerkezet elbontását, c) veszélyes állapotú építmények, építményrészek, építményszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő halasztást nem tűrő veszélyelhárítása, vagy részleges elbontása esetén a megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére - ha az elvégzett építési tevékenység az előírásoknak megfelel - építésügyi bírság kiszabásának mellőzésével hallgatással tudomásul veszi. (2) A tudomásulvételi eljárásra a fennmaradási engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az eljárás során az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítést és hiánypótlásra felhívást nem bocsát ki, a szakhatóságot nem keresi meg.

6 - 6 - (4) Az építésügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti kérelemben az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül az előírt feltételek fennállása esetén a) az elutasításról határozatban dönt, vagy b) a szabálytalanságot - bírság kiszabásának mellőzésével - tudomásul veszi. " Tehát az engedélyező hatóság a veszélyelhárítás érdekében szükséges kiviteli munkálatokat tudomásul veszi, erről nyilatkozik. A terv ennek ellenére építési engedélyeztetésre alkalmas tartalmi kidolgozással készült. A veszélyhelyzet tényét három dokumentum rögzíti, melyek az Önkormányzatnál rendelkezésre állnak: - Fejér Megyei Kormányhivatal jegyzőkönyve - Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jegyzőkönyve - Belügyminisztérium Pince- és Partfalbizottság jegyzőkönyve 3. HELYSZÍNI VISZONYOK 3.1. Beépítés, közművek A károsodás helyszíne egy több-teraszos -, alápincézett partfal középső szakaszán található. A Petőfi S. utca itt két ágra szakad, felső ágán a Községháza és két Önkormányzati tulajdonú SZOLGÁLATI épület, valamint katolikus templom található, míg alsó ága mélyútként fut le a süllyedékre épült (Deák F. - Kossuth L. u.) településrészre. A mélyutat terméskő bélésfalak, térdfalak szegik le. A hivatal épületével szemben szintén egy dombhát van, melyen a református templom épült fel. A területen több nagy légterű vájt pince is található-, közülük egy bejárható éppen a Hivatal területe alá menve keresztezi a közutat, egy másik feledésbe merült üreg a lépcsőnél okozott horpát, ill. egy rosszul feltöltött űrgödör tönkretette a Petőfi u. 26. épület D-i traktusát. A Polgármesteri Hivatal előtt aszfalt burkolatos közút található, melybe gázvezeték (partélen) -, vízvezeték ( Hivatal előtt) és szennyvízcsatorna (út közepén) közművek vannak. A partélen beton lábazatos korlát fut végig, mely a Hivatal előtt álló elektromos légvezeték oszloppal együtt erőteljesen megbillent. A Petőfi u. 24. épület előtt deformálódott lépcső vezet fel a partélre, mely mellett a régi beton surrantó burkolata szinte teljesen megsemmisült, a korlátot tartó térdfal kidőlt. A rézsűben a egy beomlott pince egykori bejáratánál felszíni horpa látható. A vizsgált területen egyidejűleg többféle károsodás is történt (épület károsodás, térdfal kibillenés, suvadás, út- süllyedés, vízelvezető tönkremenetel, lépcső tönkremenetel). A károsodások oka azonban azonos: valamennyi a partéli vastag ( h= 2,0-2,1 m) laza feltöltéses homok talajba beszivárgó jelentős mennyiségű csapadékvíz áztató hatása miatt keletkezett, ill. terjedt ki, melyet a közműárkok laza visszatöltése felgyorsított, felerősített. A bekövetkezett károsodások okai azonban összetettek. Fő kiváltó okuk természeti eredetű: elsődlegesen a vízre érzékeny -, roskadásra hajlamos laza iszapos finom homok és feltöltés fokozatos átázása volt. A tönkremeneteli folyamatot felgyorsította a közút űrszelvényében

7 - 7 - lévő közműárkok jelenléte-, a közúti járműforgalom dinamikus hatása -, ill. a meglévő vájt pincék jelenléte, a pincék feletti elvizesedett összlet lazulása is. A közút mellett több nagy törzsű koros fa is található, ezeket a támfalépítés során meghagyjuk. Sajnos a gáz házi bekötéseket mindenütt az ereszcsatorna kivezetések tövében helyezték el, ezáltal valamennyi épület- sarok alapját szétáztatták. Ez is nagyban közrejátszott az épületek összerepedezéséhez. A felső kibillent, lesüllyedt beton szegély és az alsó terméskő bélésfal között változó magasságú és hajlású feltöltéses rézsű található, mely cserjékkel, bokrokkal benőtt Földtani és talajmechanikai adottságok (talajvizsgálatok) Földtani értelemben Fehérvárcsurgó a Vértes - Velencei hegyvidéken belül a Móri -árok nevű kistáj része-, annak közepe -táján helyezkedik el. A kistáj belső területe a fő szerkezeti vonalak mentén két nagyobb ÉNY-DK-i csapásirányú peremi vonulatra tagozódik. A két vonulatot a medence közepén lévő árkos süllyedék (Kisbér - Mór - Bodajk - Moha vonalában) választja el egymástól. A K-i és NY-i vonulat egyaránt erősen asszimetrikus felépítésű, felszínük vetődésekkel és helyi jellegű süllyedésekkel tagolt sasbérc - szerű sorozatokból áll. Kialakulásukban a szerkezeti mozgások mellett a pleisztocén areális és lineáris eróziónak-, ill. deflációnak is szerepe volt. A vonulatok legmagasabb tetői kavicstakarós eróziós tanúhegyeket hordoznak, melyek a medence belsejének pleisztocén - kori lepusztulásának mértékéről tanúskodnak (pl. Öreg -hegy, Kövesdomb, Kőhegy, Csárdahegy, Maracskó-hegy, Sándor -irtás stb.) Az árok középső része (Fehérvárcsurgót is beleértve) lépcsős levetődésekkel kialakult fiatal árkos süllyedék. Kialakulása a NY-i és K-i vonulat pleisztocén időszaki kiemelkedésével és sasbérc szerű feldarabolódásával egyidejűleg történt. Az É-i rész ma is emelkedik-, a D-i süllyedő részt a patakok (Gaja - patak, Mór - Bodajki vízfolyás) széles allúviális síkságként m vastag homokos - iszapos - agyagos és dolomit törmelékes üledékkel töltötték fel a Bodajk - Fehérvárcsurgó- Moha vonalban. A vastag hordalékkúppal kitöltött árok szeizmikusan aktív. A medenceüledékek felett a völgyoldalakat pleisztocén áthalmozott (lemosott) lösztakaró fedi, mely meszes kötésű iszapos homoklisztnek-, mélyebb fekvésben homoklisztes iszapnak és sovány agyagnak minősül. A löszplatót eróziós árkok teszik tagolttá, melyet a község közúthálózata követ. Ez a földtani és morfológiai adottság pincevájásra kiválóan alkalmas, melyet a település magasabban fekvő partfalas részein ki is használtak. Üregkutatási-, illetve alapozási és földnyomás számítási okok miatt 12 db kisátmérőjű feltáró fúrást mélyítettünk két ütemben. A fúrásokat a SZÁMGEO Bt. készítette között. Talajvíz a 12F fúrásban jelentkezett. A fúrások a szakirogódalomból ismert iszapos finom homok képződményeket tárták fel homogén fekvésben a teljes terület alatt. A fúrások közül a megtámasztó szerkezet tervezéséhez az 1F, 2F, 3F, 12F-, illetve bevetítve a 10F fúrás mélyült. A fúrási eredményeket az R1-R1 rétegszelvény és a 2-2 metszet mutatja be (3., 6. rajzok). Eszerint a Hivatal épülete környezetében 0,3-0,7 m vastag-, a partélen 2,1 m vastag-, a körömvonalon 0,7 m vastag laza, humuszos törmelékes finom homok FELTÖLTÉS alatt

8 - 8 - végig szinte homogén, szürkés sárga, sárga, rozsdafoltos, változó-, de gyengén iszapos finom HOMOK települt, közepesen tömör fekvésben. A partéli fúrások nem érték el a talajvizet, nedvesedés volt tapasztalható -5,7-7,0 m között. A körömvonali 12F fúrás elérte a talajvizet, annak megütött szintje én a terep alatt -4,10 m-en volt ( 144,87 m.bf.), mely 3 óra múlva -3,64 m-en (145,33 m.bf.) állt be-, az enyhe nyomással áramlik a völgytalp (DKi) irányba. A talajvíz helyzete a beavatkozások szempontjából indifferens ( a pincetalp helyzete: 148,91 m.bf, az a nyugalmi talajvízszint felett van 3,58 m-rel). Megállapítható, hogy az előzetes szakvéleménnyel összhangban a partéli laza törmelékes feltöltés átázása okozta a konszolidációs- kúszási mozgásokat, mely tönkretette az utat, lépcsőt, beton szegélyt, vízelvezető folyókát és valószínűleg meghúzta a közműveket. A Polgármesteri Hivatal előtt az úton van egy háromszögelési geodéziai alappont ( HP). A méréseket összehasonlítottuk a kő eredeti (telepítéskori) koordinátáival: a völgy- irányú elmozdulás meghaladta a 8-12 cm-t. 4. A KÁROSODÁSOK ISMERTETÉSE, OKA Konkrétan az alábbi károsodások keletkeztek a mozgások miatt: - a Polgármesteri Hivatal előtt a közúton négy nagyobb kiterjedésű felszíni horpa jelent meg - a közúti burkolat széle 66 m hosszban hálósan összerepedezett, az útszél végig markánsan lesüllyedt, azon már alig lehet közlekedni - a partélen lévő beton lábazati fal, a korlát és a villanyoszlop elbillent - a sz. előtti lépcső lesüllyedt, eldeformálódott az alatta lévő feledésbe merült pince miatt (feltételezett) - a Petőfi u. 22. Polgármesteri Hivatal épület DK-i sarka lesüllyedt, a falak megrepedtek - A Petőfi u. 24. szolgálati lakás DK-i sarka lesüllyedt, a falsarok lerepedt - A Petőfi u. 26. szolgálati lakás D-i traktusa életveszélyessé vált, a falak szétrepedtek, kibillentek, a padozat lesüllyedt az alatta beszakadt feledésbe merült pince miatt - a meglévő beton surrantó műtárgy megsemmisült, anyaga a mozgások miatt széttöredezett, szétfagyott - a közút és Hivatal alá menő bejárható bélelt pince kissé nedvesedik a főte és az oldalfalak deformációja megindult, az egyik süllyedés éppen a főte felett alakult ki - egy feltételezett feledésbe merült pince a lépcső és a 26. sz. épület alatt valószínűleg beszakadt, az egykori lejáratánál felszíni horpa jelentkezett A károsodások oka a kedvezőtlen hidrogeológiai adottságokon-, ill. a partélen vezetett közműárkok lazító és vízelnyelő hatásain túl a január végén és február elején leesett jelentős mennyiségű csapadék volt, Közrejátszott a tönkremenetelekben a partélen lévő közúti forgalom dinamikus hatása és a pincék, üregek, űrgödrök jelenléte is. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Petőfi u. 24. Önkormányzati épület D-i szélső főfala éppen a közművekkel megközelített pincefőte hosszában, annak tengelyvonala alatt található. A pince bárminemű további károsodása (deformáció, talp -süllyedés, felszakadás stb.) esetén a középület súlyos megrongálódása várható, ezért a beavatkozások igen sürgetőek.

9 A TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK ISMERTETÉSE 5.1. Üregkutatás Jelen tervezési munka keretében az üregkutatás 1. üteme elkészült, két különálló időpontban, az eredmények folyamatos értékelésével. Ezzel a vis-maior szakvéleményben feltételezett pince- jelenlét ellenőrzése történt meg. Összesen üregkutatási céllal az alábbi fúrások mélyültek: október között: 4F, 5F, 6F, 7F, 8F, 9F, 10F, 11F december 14-én: ÜK1, ÜK2, ÜK3, ÜK4 Az volt a feltételezés a vis-maior szakvéleményben, hogy a bejárható nagy légterű pince melletti leomlott térdfalból még két pince ment a felső ingatlanok alá és ezek a pincék okozták az épületek tönkremeneteleit. A 26. épület hátsó sarka is emiatt süllyedt le és repedezett össze. Emellett lakossági elmondás alapján az alábbi további üreg- gyanús információkat ellenőriztük le: - A bejárható pince jobb oldali ága a templomig tartott, de az kb. 30 éve beszakadt - A 26. ingatlan hátsó udvarán egy betonlappal megjelölt helyen kb. 10 éve volt egy szakadási kürtő, mely falazott üregbe vezetett Sajnos ez utóbbi feltételezésekből egy sem igazolódott be. A bejárható pince nem folytatódott a templomig ( ÜK1 fúrás alapján) -, azaz egyenes ág- folytatódás nincsen, a szakadás a pince vájvége közelében történhetett. Az udvari beszakadás helye vagy nem ott volt, ahol a lakosok megmutatták (ÜK2), vagy egy kisebb felszín- közeli akna okozhatta a felszíni tönkremenetelt. Az eredeti feltételezés alapján lemélyített fúrások közül egyedül a 7F jelű fúrás -2,50 m-ig a beszakadt pincelejárat törmelékes feltöltését tárta fel-, de sem z ÜK4, sem a partéli sorozat ( 5F, 6F, 9F, 10F, 11F, ÜK3) nem találta el a pincét. Ezek a fúrások az alábbi összletet tárták fel : - felszín közelben 1,2-1,3m vastag laza, törmelékes humuszos FELTÖLTÉS alatt - a fúrástalpakig ( -6-8 m) sárgásszürke, közepesen tömör tömör fekvésű, rozsdafoltos kissé iszapos finom HOMOK összletet értek el A 26. épület DNY-i sarkánál a II.Af. alapfeltárás érdekes eredménnyel szolgált: az alap rakott kő anyaga nedves mállott, alatta -1,8 m-ig barna tégla- és kőtörmelékes feltöltés-, majd a 4F fúrásban -1,8 m-ig laza barna homokliszt jelentkezett: mintha utólag feltöltött űrgödör vagy verem lett volna. Lehet, hogy az épület sarka emiatt süllyed ( illetve a szennyvízvezeték is itt megy ki, valamint az ereszcsatorna vizét is ide vezették.) Az üregkutatási munka harmadik ütemeként a kivitelezés alatt a 2. rajzon szaggatott körvonalakkal megjelölt területeken kell további 4-5 db 6-6 m-es kutató fúrást lemélyíteni. Ennek indoka a következő:

10 A 6F- ÜK3 fúrások között ( a surrantó alatt) éppen elférne egy pince (a távolságuk 7,6 m ( kutatás-1 helyszín) - Ráadásul a 7F fúrás vonalában mélyített ÜK4 fúrás -1,60 m től szürkéssárga tömör finom homokot harántolt: azaz a pince nem a támfalra merőlegesen, hanem kissé D-i irányban ferdén mehet - Az udvaron történt beszakadást tovább célszerű ellenőrizni-, nem zárható ki, hogy a bejárható nagy légterű pincének volt egy udvar alá visszakanyarodó oldalága esetleg. ( kutatás-2 helyszín) - A lépcső túloldaláról egy nagy légterű pince indul a templom- park irányába, mellette szintén gyaníthatóan elfért volna még egy pince-, ráadásul ez az irány éppen a károsodott épületsarokhoz mutat ( kutatás-3 helyszín) Az üregkutatási munka 3. ütemét tervezői művezetői közreműködéssel kell elvégezni, a fúrásokat bemérni, a térképen ábrázolni és az eredményeket kiértékelni. Az újabb fúrásokhoz és a kiértékeléshez további lakossági információkat kell begyűjteni, majd ezután dönthető el, hogy szükség lesz- e további pincebeavatkozásokra Szakaszos pince megerősítések Két szakaszon kell a bejárható pincénél megerősítéses beavatkozásokat végezni a bejárati-, út-, támfal és az Önkormányzati épület alatti részen. Az 1. szakasz az újonnan épülő támfal alatt, a pincében lévő első válaszfaltól visszafelé 4,5 m hosszban szükséges ( ezt a támfal terveire is átvezettük). Itt 12 cm vastag T-100 I.o. km. tégla folyamatos dongaboltozatos aláfalazás szükséges. A 2. szakaszon az első válaszfaltól 4,40 m-re a Petőfi u. 24. épület főfala ( mely már megrepedt) alatt 9,80 m hosszban u.n. szakaszos aláfalazásos (GURTNIZÁSOS) megerősítés szükséges: 1 m-enként 80 cm széles, 12 cm vastag falazott boltövekkel. Mivel mindkét megerősítő szerkezet azonos, így e két szakasz szerkezeteit egyben tárgyaljuk. Megerősítésként a meglévő 14 cm-es ( régi nagymértű tégla ) boltozaton belülre T-100 I. o. km. tégla boltozatot (illetve boltöveket ) kell megépíteni 12 cm szerkezeti vastagsággal. Bár az 1. szakaszon a pince feletti alaplemezt 4 db csőcölöp váltja ki, de a geosztatikus nyomás- növekedés miatt kell plusz erősítő boltozatot a pince támfal alá eső szakaszán alkalmazni. A pincetalpon mindkét szakaszon 5-6 cm talp- utánvét készül a belmagasság megőrzése miatt ( H= 1,9-1,92 m). Az alkalmazott erősítő szerkezet ( a meglévő boltozatba belülről befalazva)az alábbi: - alap: 40x40 cm C30/37 beton sávalap v. 40x40x90 cm pontalap (gurtnizásnál) - állófal: 12 cm vastag T-100 I. o. km. tégla (v. betontégla), H-50 habarcs - dongaboltozat: 12 cm vastag T-100 I. o. km. tégla (v. betontégla), H-50 habarcs A két boltoztat közötti 0,5-1 cm-es hézagot a falazással egyidejűleg H-50 habarccsal kell kitölteni.

11 Az érintett pinceszakaszon a meglévő tégla boltozatot letisztítás után egységesen H-50 cementhabarccsal kell kifugázni Ráinjektálásos pince- tömedékelés Az üregkutatások eredményei alapján a laza feltöltésekre az u.n. ráinjektálásos tömedékelést kell végrehajtani a bejárható pince templom felé eső beszakadásánál, a Petőfi u. 26. épület DNY-i sarkánál feltárt űrgödörnél és a lépcső alatt feltárt régi pincelejáró laza feltöltésénél. Az üregkutatási munka 3. ütemének eredményei alapján ezek a beavatkozások bővülhetnek, kiegészülhetnek ( pl. bányászati akna, vágat, H-10 tömedékelés stb.) A ráinjektálásos tömedékelés technológiája az alábbi: - anyagleadó furatok készítése a kemény összletig - réselt 2 -os acél njektorcsövek elhelyezése a furatokban - H-25 híg cementhabarcs besajtolása 6-8 bár nyomáson a laza anyagba Az anyag- besajtolást mindaddig folytatni kell, amíg a laza omladék, feltöltés a habarcsot felveszi és a nyomás értéke ugrás- szerűen nem nő. Az injektáló rések a terep alatt -1,5 m-en induljanak, mert különben a cementhabarcs a felszínre feltör. Az injektálás befejeztével az injektor csövet vissza kell húzni. A ráinjektálásra a kivitelezőnek külön műveleti (technológiai) utasítást kell kidolgozni, ügyelve a nagy nyomás miatti biztonság- technikai kérdésekre (tömlőcsatlakozások rögzítése, épsége, a szivattyú üzembiztonsága stb.). 5. BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI TERV A károsodott pince bányászati feltárása, üregkutatása csak speciális bányászati technikával végezhető. Erre vonatkozóan a kivitelezőnek külön műveleti utasítást és balesetvédelmi tervet kell kidolgozni-, ill. csak szakkivitelezővel lehet ezeket a munkákat elvégeztetni. A munka viszonylag kis volumenű, az építési sorrend teljesen egyértelmű, több munkavállaló egyidejűleg nem lesz a területen. A felelős műszaki vezető adatait, elérhetőségét az építési naplóban rögzíteni kell. A szükséges balesetvédelmi oktatás jegyzőkönyveit szintén a munkahelyen kell tartani. Csak olyan személy tartózkodhat az építési területen, aki balesetvédelmi oktatásban részt vett. A kivitelezés idejére az érintett közműüzemeltetőktől ( víz, gáz, csatorna) szakfelügyeletet kell kérni ( ld. támfal kiviteli terv) 5.1. A kijelölt irányító feladatai Építési munkát csak szakirányú szakmai képesítéssel rendelkező, és intézkedési joggal fel-ruházott, minimum 5 éves szakmai gyakorlattal, a munkavédelmi előírások

12 megvalósításáért is felelős, a munkáltató által kijelölt személy irányítása mellett szabad végezni (építésvezető). A kijelölés hiányában a munkáltató személyesen köteles a szükséges, az egészséges és biztonságos munkavégzést érintő irányítási-, intézkedési feladatokat megvalósítani. A munka irányítására olyan személyt kell kijelölni, aki megfelelő gyakorlati ismeretekkel rendelkezik, a szükséges tapasztalatok birtokában van és képes a munkák olyan megszervezésére és irányítására, hogy az ott dolgozókat veszély, ártalom illetve munkabaleset ne érje. Az irányító személyt fel kell készíteni, hogy a feladatok ellátásához szükséges munka-védelmi előírásokat megismerje, és ezeket megfelelően alkalmazni tudja. Az irányító személy köteles a munkavégzés ideje alatt a munkahelyen tartózkodni. Amennyiben a munkahelyet elhagyja, kijelöli azt a személyt, aki távollétében a munka irányítását végzi, illetve a biztonság érdekében szükséges intézkedéseket megteszi. A helyettesítés tényét a többi beosztott dolgozónak is a tudomására kell hozni. Az irányító személy köteles ellenőrizni, hogy az építési munka végzése során valamennyi leesés elleni védelem, elhatárolás megfelelő állapotban legyen, állványokat vagy egyéb létesítéseket a munkavállalók önhatalmúlag ne változtassák meg, a szükséges egyéni védőfelszereléseket az érintett személyek viseljék és alkalmazzák Amennyiben a munkát valamilyen okból meg kell szakítani, vagy a munkaidő lejárt, az irányító személy gondoskodni köteles arról, hogy a munkavégzéssel összefüggő, ideiglenesen megbontott, eltávolított védőberendezések helyreállításra kerüljenek, vagy pedig azonos értékű, más védőintézkedés megvalósuljon. Az irányító személy kötelessége a szükséges intézkedések megtétele a munkavállalókat fenyegető veszély és/vagy ártalom megszüntetésére, ha ez nem lehetséges, a munkavégzés leállítása és veszély körzetéből az érintett személyek eltávolítása. Az irányító személy gondoskodik arról, hogy az építkezés területe úgy körül legyen kerítve, illetve határolva, hogy oda illetéktelen személy ne jusson be. Illetéktelenek bejutása esetén azok eltávolítására azonnal intézkednie kell Általános biztonsági előírások Az építési és bontási munkahelyen különböző munkáltatók egyidejűleg nem végeznek munkát, így külön külön irányító személy nem szükséges. A munkaterület átadásakor az érdekeltek pontosítsák és aktualizálják a munkavédelmi követelményeket. Az elkülönített munkaterületek átadottak a szállítási és tárolási munkaterületek pedig kijelöltek legyenek a munka megkezdésének időpontjára. A munkahely tisztántartása, az üzemi rend biztosítása csökkenti a balesetveszélyt, így megléte és állandó ellenőrzése szigorú követelmény. A munkavégzés során számítani kell a közlekedést akadályozó tárgyak, kiálló és esetleges sérülést okozó szerkezetek, csúszós járófelületek jelenlétére, illetve időszakosan a vágatban történő munkavégzésnél a csökkentett megvilágítási viszonyokra is. Megfelelő nagyságban és minőségben gondoskodni kell a környezet, a környezetben lévő berendezések és eszközök védelméről a kivitelezés során.fokozott figyelmet kell fordítani a rendellenes testhelyzetben végzendő munkák munkavédelmi követelményeire. A pinceterek esetében a munkavégzéshez mindig az adott munkakategóriának megfelelő ideiglenes világítást és szellőztetést kell alkalmazni. A kivitelezés során a menekülési útvonalakat mindig szabadon kell hagyni, a közlekedési útvonalakon, a közút területén az anyagtárolás tilos. A kivitelezés során

13 munkát csak munkavédelmi oktatásban részesített dolgozók végezhetnek, és a foglalkozás egészségügyi orvosi vizsgálaton részt vett, valamint a vizsgálat eredményeképpen a munkakör betöltésére alkalmas dolgozók alkalmazhatók. A kivitelezési munka során a kivitelezést végző gazdálkodók SZERELÉSI UTASÍTÁS -ai által meghatározott anyagok, munkaeszközök, felszerelések kerülhetnek használatra. Munkát végezni csak olyan munkaeszközökkel, felszerelésekkel szabad, amelyek a biztonságtechnikai előírásoknak (munkavédelmi, érintésvédelmi) megfelelnek. Munkaruha, védőkesztyű használata kötelező. Védősisak használata kötelező. A fúrásoknál, szikraképződéssel járó munkáknál védőszemüveg használata kötelező. Főbb előírások az ABBSZ (Általános Bányászati Biztonsági Szabályzat) alapján: A feltárt pince megközelítésekor a vágat főtéjében és az oldalakban megvált vagy laza kőzetdarabokat le kell kopogózni. Az esetlegesen jelentkező vetőlapok miatt meggyengült, felszakadásra hajlamos vágatszakaszokat biztosító szerkezetekkel (ácsolatok beépítésével, főte és oldalbéleléssel) kell megerősíteni. Egy kijáratú tárók szellőztetését a diffúziós távolságon túl (szintes vágat esetében max. 15 m) gépi (szellőztető csőventillátor és 300 mm csőrakat beépítése) szellőztetéssel kell biztosítani. A munkahelyek szellőztetését (nyomóüzemű ventillátorral és műanyagcsővel ) a mindenkori vájvégig ki kell építeni. Jelen esetben a szellőztetési távolság 15 m alatti, emiatt elegendő a szellőzőfuraton át történő gravitációs szellőztetés.a vágat talpán jelentkező fakadóvizeket csorgába befogva kell a külszínre kivezetni. Ilyen a tervezett pincében nem várható, esetlegesen csőtörésből és felszíni csapadékból lehet beszivárgás. Hosszabb vágatszakaszok esetén a helyi fakadóvizeket, járásra illetve a biztonságos szállítás követelményeinek megfelelő, méretezett lefedésű zsompba lehet össze- gyűjteni és abból időszakosan a vizet eltávolítani. Gondoskodni kell a munkahely homlokának és a közlekedő út megfelelő megvilágításáról. A munkahelyen a jövesztés és rakodás során keletkező nagymennyiségű, egészségre káros porképződést lehetőleg minimálisra kell csökkenteni a munkahelyi homlok folyamatos vizes permetezésével. A dolgozóknak egyéni védőfelszerelést kell biztosítani (fejvédő, munkavédelmi + kesztyű, valamint porálarc) és a használatát, cseréjét biztosítani. A munkagépek és a munkahelyre beosztott dolgozók közlekedési útvonalát, a gépek veszélyeztetési sugarán belüli tartózkodást a felelős műszaki vezetőnek írásban kell szabályozni és a dolgozókkal balesetvédelmi oktatás keretén belül, heti gyakorisággal ismertetni. A menekülési útvonalat táblával meg kell jelölni. Vonatkozó jogszabályok: Irányelv: Európai Tanács 92/57/EGK irányelve az időszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeinek végrehajtásáról (nyolcadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) 14/2004.(IV.19.) FMM rendelet hatályos az építőiparra 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet ÉKBSZ helyett A rendeletek hatálya: - építési munkahelyre - szervezett munkavégzésre - építési munkavégzésre terjed ki.

14 Építési munkahely: - Felvonulási terület (közút ) - Előkészítési terület - Építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények, felvonulási épületek elhelyezésére, szolgáló terület - Előkészítő munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület. Hőmérséklet, pihenőidő A munkavégzés teljes időtartalma alatt az alkalmazott munkamódszereket, a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók megterhelését figyelembe véve az emberi szervezet számára megfelelő hőmérsékletet kell biztosítani.a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyen a munkahelyi klíma a 24 C (K) EH értéket meghaladja, valamint a hidegnek minősülő munkahelyen.a munkahely hidegnek minősül, ha a hőmérséklet a munkaidő 50%-ánál hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a +4 C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 C-ot nem éri el. Ha a munkahelyi klíma zárttéri vagy szabadtéri munkahelyen a 24 C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy az mesterséges édesítőszerrel ízesített. A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a munkavállalók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények megtartásával történhet Egyéni védőfelszerelések használata A jogszabályokban meghatározott egyéni védőfelszerelést úgy kell megválasztani, hogy: - biztosítsa a fellépő veszély és/vagy ártalom elleni védelmet, - megfeleljen a munkavállalók testi méretének. Amennyiben többféle veszély együttes hatása ellen kell egyéni védőeszközt biztosítani, ezeket egymással összhangban kell megválasztani oly módon, hogy valamennyi hatás ellen védelmet biztosítsanak. Az egyéni védőeszközt mindazon dolgozók részére biztosítani kell, akik az adott munkaterületen munkát végeznek, vagy egyéb ok miatt ott tartózkodnak. Védősisak használata Építőipari kivitelezési munkaterületen védősisak viselése minden dolgozó számára kötelező!. Munkaöv, biztonsági hevederzet, zuhanásgátló, biztosító kötél használata Amennyiben a leesés elleni védelmet műszaki megoldással nem lehet megvalósítani, akkor a leesés megelőzhető a tevékenység biztonságos végzéséhez szükséges megfelelő védelmi

15 képességű egyéni védőfelszerelés megválasztásával és munkáltatói juttatásával, és azok munkavállalói kötelező, ellenőrzött használatával. Ilyen esetben előzetesen ki kell alakítani vagy jelölni azokat a szerkezeteket, ahova a munkavállaló a védőfelszerelést rögzíteni tudja. (az akna mellett a felszínen dupla rögzítési pont: acél karó, v. meglévő oszlopok ) A teherbíró szerkezethez rögzített, a munkavállaló által használt zuhanás elleni egyéni védőeszközök ( kötélzet, hevederek) : - zuhanás esetén hatásos védelmet nyújtanak, - a fékezés során egyenletesen adják át a terhelést a testnek, - a teherbíró kikötési pontok között kifeszített biztosító kötélhez csatlakozott védőfelszerelések megfelelő mozgásteret biztosítanak a munkavégzéshez, - kikötési pontok hiánya esetén biztonságot nyújtó nehezékhez csatlakoztathatók Leesés elleni védelem A munkavállalók és a felhasznált anyagok leesése ellen elsődlegesen biztonságot nyújtó berendezésekkel kell a védelmet kialakítani. Vonatkozik ez a kiépítendő feltáró aknára és a felvonulási - anyagtárolási területre. Amennyiben végleges leesés elleni szerkezetek kialakítására nincs mód, illetve a leesés elleni védelmet műszaki berendezéssel kielégítően nem lehet megvalósítani, akkor a munkavállaló a munkát csak munkaöv, biztonsági hevederzet, illetve zuhanásgátló használatával végezheti. Ilyen esetben előzetesen ki kell alakítani vagy kijelölni azokat a teherhordó szerkezeteket, ahova a munkavállaló a védőfelszerelést rögzíteni tudja. A rögzítés dupla biztosító kötéllel két különálló ponton történhet Földmunkák, feltárások A végzendő földmunkák biztonságtechnikai és egészségvédelmi követelményeit a geológiai, hidrológiai és talajmechanikai vizsgálati adatok alapján terveztük meg. A kopogózás a tömbösödött, vastag padokban elváló főtéken a munkák megkezdése előtt feltétlenül szükséges. A biztonsági védőidomok kijelölésre kerültek. Közművezeték nem keresztezi a tervezési területet, de a vízvezeték a szakadási kürtő közelében található Kőműves munkák A falazó állás (szakaszoló fal) padozatának szintjéről mérve legfeljebb 1,4 m magasságig (falazó magasság) végezhető falazó munka. Préslég üzemeltetésű szerszámmal végzett vésés, szelvénykitörés esetében a várható dinamikus igénybevételnek is megfelelően kialakított munkaterületet kell biztosítani. Az építési munka során a munkaterületen tartózkodók részére közlekedési útvonalakat kell kijelölni, ahol biztosítani kell a veszélymentes közlekedést, illetve tartózkodást.

16 Az építési munka során a le nem zárható közlekedési útvonalon az építési munka sajátosságától függően meghatározott szélességű, tisztán tartott területet kell hagyni a közlekedés céljára. E sávnak minimum 60 cm-nek kell lennie Beton-, vasbeton és tömedékelési munkák A betonozási (tömedékelési) munka elvégzéséhez leesés és megcsúszás ellen kialakított munkaterületet kell létesíteni, úgy, hogy a munkát végző részére elegendő mozgástér álljon rendelkezésre. Ennek minimális szélessége 80 cm. A betonozás (tömedékelés) megkezdése előtt a az állványokat, a zsaluzatot, zárófalazatot a munka irányítójának meg kell vizsgálni, és csak ezután adhat engedélyt a betonozás (tömedékelés) megkezdésére. Kézi beton bedolgozásnál a szállítási útvonalat teherbíró kivitelben, a szállítóeszköz méretéhez igazodó szélességben rögzített padozattal kell kialakítani. A beton bedolgozását végző dolgozóknak a munkavégzéshez védőkesztyűt, gumicsizmát, munka után bőrvédő krémet kell biztosítani. A beton tömörítését végző vibrátor kezelőjének gumicsizmát és vibrációs hatás ellen minősített védőkesztyűt kell biztosítani. A betonkeverő gépet - ha a betonozás (tömedékanyag - keverés) a helyszínen történik - úgy kell elhelyezni, hogy az biztonságosan megközelíthető legyen, a keverendő, illetve a kész anyag oda-, illetve elszállítására megfelelő méretű és biztonságosan kialakított szállítási út álljon rendelkezésre. Ha a betonkeverő gép emelvényen, állványon áll, az ürítéshez csúszdát kell építeni. Az etetőputtony hatósugarában tartózkodni tilos! A puttony alatti terület megközelítését kényszerkapcsolatban működő korláttal kell megakadályozni. A gép puttonyának akaratlan lezuhanásából eredő veszélyt biztonsági berendezés alkalmazásával meg kell akadályozni. A betonkeverőt úgy kell elhelyezni, hogy a gép vészleállítását biztosító "ki" kapcsoló a kezelőállásból elérhető legyen. A betonkeverő gép keverőtartályának tisztítását csak úgy szabad végezni, hogy a gép leválasztása megtörtént az energiahálózatról, az indítóberendezést "A gépet elindítani tilos!" táblával ellátták, továbbá a gép kezelője meggyőződött arról, hogy nem áll fenn olyan veszély, mely a keverődob akaratlan elmozdulása, vagy egyéb okok miatt a tisztítást végző munkavállalót veszélyeztetné. Szivattyús betonozásnál a betonszivattyú 5 m-es körzetében tilos a munkavégzés Anyagmozgatás Anyagok mozgatásának megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy a szállítandó anyagok, tárgyak vagy azok csomagolási módja, illetőleg mozgatása nem veszélyezteti-e a dolgozók egészségét, testi épségét. Amennyiben a rakodást végzők, illetve a rakodás közvetlen környezetében tartózkodók biztonsága szükségessé teszi, a veszélyeztetett területekre való behatolást meg kell akadályozni, és figyelmeztető táblát kell elhelyezni. A kijelölt irányítónak rakodásban jártas, 18 éven felüli, kellő gyakorlattal, rendszeres szállítás esetén biztonságtechnikai vizsgával is rendelkező dolgozónak kell lennie. Az irányító 200 kg vagy annál súlyosabb osztatlan teher mozgatása esetén az irányításon kívül más munkát nem végezhet. Az irányító a munka megkezdése előtt köteles a dolgozókat tájékoztatni a végzendő

17 munkáról, a szállítás, rakodás munkamenetéről, a helyes fogásokról és az alkalmazásra kerülő vezényszavakról. A mozgatott tárgyak biztonságos megfogási lehetőségeiről (pl. fogantyúk, fülek kialakítása, alátétre helyezés) gondoskodni kell, vagy erre a célra megfelelő segédeszközt kell biztosítani. Tárgyak lerakásánál, megemelésénél a rakodási technológiát meg kell határozni. Anyagok kitermelését, megbontását fokozatosan, felülről lefelé haladva, szimmetrikusan kell végezni. Rakodás közben rakaton, ömlesztett depónián stb. tartózkodni csak akkor szabad, ha az otttartózkodás biztonságos. Azoknál az anyagmozgatási munkáknál, illetve eszközöknél, ahol a kézsérülés veszélye fennállhat, gondoskodni kell a kéz védelméről. Anyagokat, tárgyakat úgy kell szállítani, hogy közben ne veszélyeztessék sem a szállítást végzőket, sem a környezetben levőket. Például hosszú tárgyak vállon vagy kézen egy dolgozó által történő szállításakor a tárgyak mellső végét felfelé kell tartani úgy, hogy legalább 2 m magasan legyenek a föld felszínétől, vagy villamos szabadvezetékek esetén veszélyes közelségbe meg ne közelítsék azokat. Csoportos anyagmozgatásnál biztosítani kell az emelés egyenletességét és egyidejűségét. Hosszú tárgyak (oszlopok, gerenda stb.) több dolgozó által történő szállítása esetén a dolgozók csak egy oldalon helyezkedhetnek el. Rúdon történő szállításnál a szállított terhet a rúdon elmozdulás ellen biztosítani kell. A szállítóeszközön végzett munkáknál (rakodás, javítás stb.) a szállító eszközt elmozdulás ellen biztosítani kell. Szállítóeszközön a le- és felrakodást úgy kell végezni, hogy annak stabilitását e munka ne veszélyeztesse. Ha ez nem biztosított, akkor rakodás előtt a veszélyeztetett oldalon alátámasztást kell alkalmazni. A szállítóeszközre felrakott rakomány terjedelme csak akkora lehet, mint amennyit a biztonságos szállítás lehetővé tesz. A szállítóeszközön alkalmazott oldalfalakat, rakoncákat, valamint a kibillenthető rakfelületeket, billenőszekrényeket akaratlan kioldás ellen biztosítani kell. A szállítóeszközt úgy kell megrakni, illetve a terhet úgy kell rajta elhelyezni, hogy a rakomány súlypontja minél mélyebben legyen. A súlyosabb tárgyakat alul, a könnyebbeket felül kell elhelyezni. Egytengelyes szállítóeszközöknél a teher súlypontja a tengely fölé, illetve annak közelébe essék. A szállítóeszköz kezelőjét a rakomány a szabad kilátásban ne akadályozza. A szállítóeszközök, illetve gépek, berendezések mozgatását, indítását, illetve leállítását a kezelőnek egyértelműen az ott dolgozók tudomására kell hoznia. Egészségre ártalmas, porzó anyagok göngyölegeinek kibontási és ürítési módját úgy kell kialakítani vagy megszervezni, hogy az a dolgozók egészségét ne veszélyeztesse. Porzó anyagok szállításánál a porzást, a zárt rendszerekből a por- és gázkiáramlást meg kell akadályozni. Gázpalackok rakodására, szállítására a vonatkozó előírások az irányadók.tűz- és robbanásveszélyes anyagok rakodásakor a vonatkozó tűzvédelmi előírások az irányadók. A villamos hálózatról táplált szállítóeszközöket, gépeket, berendezéseket elhelyezés, áthelyezés, elmozdítás, javítás, karbantartás és az üzemeltetés szüneteltetésének idejére feszültségmentesíteni kell. Amennyiben a szállítóeszközök, berendezések a hálózathoz dugaszolóval csatlakoznak, és munka közben elmozdítás, áthelyezés szükséges, úgy a dugaszolóval történő feszültségmentesítést és a feszültség alá helyezést a felelős vezető által kijelölt, az előírást biztonságtechnikai vizsgával rendelkező dolgozó is végezheti. A kábelek sérülésmentes elhelyezéséről gondoskodni kell. Mozgó járműre fel- vagy arról leugrani tilos! Rakodáskor a járművön csak akkor szabad tartózkodni, ha ezt a rakodási technológia szükségessé teszi, és a veszélymentes ott-tartózkodás biztosított. Munkagépet, pótkocsit vagy más erőgépet csak merev, hibátlan vonórúddal szabad vontatni.anyagleadásra a szakadási kürtő kibővített szelvénye is használható, ekkor azt

18 keretácsolattal kell kibiztosítani. Aknán történő anyagleadáskor a pincetérben tartózkodni TILOS! A járóosztály nem lehet az anyagleadó aknában, az a meglévő pincelejáratban adott Szállítási útvonalak Szállítást végezni csak olyan útvonalon szabad, ahol az akadálymentesség biztosított és senkit sem veszélyeztet. A pince felettti védőidomon belül tilos az anyagszállítás. A szállítási útvonalat - a szállítóeszközök és a rakomány fajtájának, méreteinek, súlyának, a megrakott jármű önsúlyának, összsúlypontjának, a kerék felületi nyomásának, a közlekedés módjának, a terep-, valamint útviszonyoknak, az útvonalon közlekedőknek, a környezetnek és a szállítás sebességének figyelembevételével - a munka kiadásakor kell meghatározni. Rakodási munkához, amennyiben szükséges, az igénybevételnek megfelelő anyagú és szilárdságú, elmozdulás, lengés ellen biztosított, hibátlan áthidalást kell rendelkezésre bocsátani. Az áthidalás legalább 0,9 m széles legyen. A szintkülönbségek áthidalása teherszállítás esetén legfeljebb 10% emelkedésű lehet. Több palló alkalmazása esetén a pallókat elmozdulásmentesen kell összekötni. A rézsűn történő anyagleadás kötéllel történhet, dupla biztosítással ( zsaluanyag, acélbetétek), gépek, kézi szerszámok). Nagy súlyú anyagok szállítása a rézsűn és a munkaterületen nem lesz. A kezelőjárdákat csúszásmentesíteni kell; 10 -os dőlés felett csúszásgátló lécekkel kell ellátni. Amennyiben a dőlés szöge a 30 -ot meghaladja, lépcsőt kell alkalmazni. Áttekinthetetlen terepen levő szállítási útvonalat jól látható módon meg kell jelölni Teheremelés és - szállítás segédeszköz nélkül Ha a teherszállítás emelkedőn történik, az egyedi szállításnál a súlyhatárokat 1%-os emelkedőnél 10 kg-ra, 2%-os emelkedőnél 5 kg-ra kell csökkenteni. A 18 éven felüli férfi legfeljebb 50 kg-ot emelhet és vihet. A szállítási távolság 50 kg-ig, sík terepen 90 m, 10%-os emelkedés mellett 30 m. Az 50 kg-nál kisebb terhek arányosan nagyobb távolságra szállíthatók. Lépcsőn legfeljebb 3 m magasságig 50 kg-os teher szállítható. Ennél magasabb szintre a 18 éven felüli férfi sem vihet saját kéziszerszámán kívül más terhet. A 200 kg és ennél súlyosabb osztatlan terhek emelését, szállítását, rakodását megfelelő szállító-, illetve rakodóeszközzel szabad végezni. 6. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ÉS MINŐSÉGELLENŐRZÉSI TERV A kivitelezési, átalakítási munkákat csak építés-szerelési jogosultsággal, bányászati gyakorlattal, Bányakapitánysági engedéllyel és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező kivitelező szervezet illetve személy végezheti el az építés-szerelési tevékenységgel kapcsolatban előírt jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezető irányítása alatt.

19 MINŐSÉGELLENŐRZÉSI TERV Sz. Munkafolyamat Menny. Egység Minősítő vizsgálat A vizsgálat, ellenőrzés alapja Gyakoriság Jellege Elvégzője Bizonylat 1. Felvonulás, levonulás 1 egys. Helyszínrajz alapján beazonosítás Kiv. terv Szerz. mellékletei Munkaterület átadási jkv. egyszeri szemrevételezés Vállalkozó jegyzőkönyv 2. Tereprendezés, bontás teljes m 2 Szintezés Kiviteli terv Ütemenként szemrevételezés Vállalkozó építési napló 3. Tömedékelés teljes m 2 ;m Erősítő falazat ( tégla és habarcs) Munkaárkok visszatemetése teljes m 2 teljes m Alkalmassági engedély gyártómű bizonylat szállítólevél Alkalmassági engedély gyártómű bizonylat szállítólevél Talajtömörség vizsgálat (lapszonda) MSZ / MSZ /1 Kiviteli alapján terv 1/szállítmány 1/szállítmány Termékátvétel Termékátvétel Vállalkozó, Műszaki ellenőr Vállalkozó, Műszaki ellenőr termék műbizonylat szállítólevél termék műbizonylat szállítólevél MSZ /1 egyszeri Minősítő vizsgálat Vállalkozó jegyzőkönyv

20 A bányászati jellegű kivitelezési fázisokat csak erre a munkára jogosult és referenciával rendelkező szakkivitelező végezheti, külön technológiai utasítás és balesetvédelmi terv alapján. Az építés-szerelési munkák végzése során be kell tartani a tervdokumentációban, a technológiai előírásokban és az alkalmazástechnikai útmutatókban foglaltakat! A munka minőségét folyamatosan ellenőrizni és biztosítani kell. A beépítendő anyagokat és berendezéseket lehetőség szerint már a szállítást megelőzően, de a beépítés előtt kötelező jelleggel - minőségi átvétel keretében - ellenőrizni kell. Építőipari anyagok, félkész- és késztermékek átvételekor ellenőrizni kell a szállítólevélben foglaltak és a leszállított termék azonosságát, megfelelőségét, a minőségtanúsító bizonylatok meglétét és megfelelőségét. Az építés-szerelési tevékenységet végzőnek a minőségbiztosítás, minőségtanúsítás és minőségellenőrzés vonatkozásában meg kell felelnie A 3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendeletében foglaltaknak, a saját minőségbiztosítási rendszere követelményeinek, valamint a vonatkozó szabványokban előírt követelményeknek. A vállalkozó kivitelező a kivitelezési szerződést megelőzően, a 207/2008. (VIII.27.) Korm. rendelettel módosított 209/2007. (X.31.) Korm. rendelet II. Fejezet 3. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően eljárva jelzi az építtetőnek a tervdokumentáció minden olyan hibáját, melyet elvárható szakmai gondossága mellett észlel! A vállalkozó kivitelező, a kivitelezési vállalkozási szerződés megkötését követően, a munkavégzés megkezdéséig el kell készítse a Minőségbiztosítási és minőségellenőrzési terv -et.a kivitelezés során a szakáganként és munkanemenként szabványokban előírt minőségellenőrző- biztosító vizsgálatokat (ellenőrzéseket és méréseket, pld: ÉV, MSZ 10900, stb. ) el kell végezni, és dokumentálni kell. Az építőmesteri és bányászati tevékenységekre, munkanemekre, termékekre vonatkoztatva, a minőségellenőrzés és a vizsgálatok tekintetében, az alábbi minőségellenőrzési terv vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni: Budapest, január Kenesei József okl. építőmérnök,felelős tervező GT, VZ, T, KÉ /