KIVITELI TERV. a Fehérvárcsurgó, Petőfi u épületek megerősítésére. (EBR-azonosító szám : ) Budapest, január

Átírás

1 KIVITELI TERV a Fehérvárcsurgó, Petőfi u épületek megerősítésére (EBR-azonosító szám : ) Budapest, január

2 - 2 - ALÁÍRÓ CÍMLAP Tárgy: KIVITELI TERV Fehérvárcsurgó, Petőfi u. 22., 24. épületek megerősítéséhez EBR: Építtető:... Fehérvárcsurgó Község Önkormányzata (8052 Fehérvárcsurgó, Petőfi u. 22.) Képviseli: Schmidtné Cser Viktória polgármester TERVEZŐ: GEOTESZT Kft Budapest, Kérő u. 20. geotesztkft@gmail.com, 20/ , )... Felelős tervező: Kenesei József, GT, VZ, T, KÉ / (2040 Budaörs., Őszirózsa u. 55.)... Tervező: Kozma Zoltán építőmérnök, (6723 Szeged, Vajda J. u. 18/B.II.9.) Budapest, január

3 - 3 - TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ, ELŐZMÉNYEK TERVEZÉSI SZEMPONTOK, ENGEDÉLYEZÉS HELYSZÍNI VISZONYOK Beépítés, közművek Földtani és talajmechanikai adottságok (talajvizsgálatok) A KÁROSODÁSOK ISMERTETÉSE, OKA A HELYREÁLLÍTÁSOK MŰSZAKI MEGOLDÁSA Alap (lábazat) megerősítés Falazati repedések rögzítése Repedések helyreállítása Fal- felületi-helyreállítás BALESETELHÁRÍTÁS... 9 Árazatlan költségvetési kiírás (önállóan dokumentálva) Rajzi mellékletek 1.rajz: Petőfi u. 22. épület megerősítési terve 2.rajz: Petőfi u. 24. épület megerősítési terve 3.rajz: Részletrajzok

4 BEVEZETŐ, ELŐZMÉNYEK Jelen épület megerősítési kiviteli tervet Fehérvárcsurgó Község Önkormányzatának megbízásából készítettük el a Polgármesteri Hivatal és a mellette lévő Önkormányzati lakás ( épület) szerkezeti megerősítésére, helyreállítására. A helyreállítási terv az Önkormányzati tulajdonban lévő Petőfi u. 22. és 24. ingatlanok legszükségesebb fal- megerősítési beavatkozásaival foglalkozik. A Petőfi u. 26. épület elbontásra kerül, arra önálló technológiai leírás készül. A károsodásokra februárban az Önkormányzat vis-maior szakértői véleményt készíttetett (készítette: Dr. Károlyi Csaba igazságügyi szakértő), mely alapján elnyerte a helyreállításra szükséges pályázati támogatást. Jelen terv keretében az alapozási viszonyok, illetve az üreg- jelenlét tisztázására talajmechanikai és üregkutató feltárások, valamint alapfeltárások készültek, mely alapján-, a vis- maior szakvéleményben kidolgozott műszaki megoldás részleteit tartalmazza jelen dokumentáció, támaszkodva a részletes geodéziai munkarészekre, illetve az üregkutató fúrások eredményeire. Jelen terv Dr. Károlyi Csaba szakértő engedélyével készült. A vis-maior szakvélemény az alapok alá- injektálását is előirányozta. Azonban a talajmechanikai fúrások és alapfeltárások alapján kijelenthető, hogy az épületek környezetében kb. 60 cm vastag lazább humuszos törmelékes feltöltés alatt szürkés sárga közepesen tömör kissé iszapos finom homok települt. Ez alapozásra alkalmas, emiatt nem kell az alapokat alá- injektálni. Az egyenlőtlen süllyedések az ereszcsatorna vizeknek a faltőben-, a gáz házi bekötő vezeték munkaárkába történő beszivárgása okozta. Ezt beton folyókákkal kell megakadályozni és akkor az alapok alá- ázása megszűnik. 2. TERVEZÉSI SZEMPONTOK, ENGEDÉLYEZÉS A tervezés során az alábbi főbb szempont-rendszert tartottuk szem előtt: - Csak a károsodott falszerkezeteknél irányoztunk elő szerkezeti megerősítéseket - Csak a 22. és 24. épületek megerősítése történik, a 26. épületet elbontják - A szerkezeti megerősítéseknél a gázvezetéket ideiglenesen ki kell kötni, szakfelügyelettel - A fal- repedéseket rugalmas habarccsal kell kitölteni, az érintett falakat kívül- belül le kell festeni - A felszíni vizeket a faltőtől távol kell tartani, a folyókákat az újjáépülő vápás betonúthoz kell csatlakoztatni A tervezett beavatkozások az alábbi ingatlanokat érintik: 472., 467/1. hrsz. A veszély- elhárítási munkákra a 312/2012. (XI. 8.) korm rendelet 5. -alapján nem szükséges építési engedély beszerzése az alábbi indokok miatt sem :

5 - 5 - "44. Veszélyhelyzet esetén építési tevékenység tudomásulvétele 55. (1) Az építésügyi hatóság a veszélyhelyzet elhárítása érdekében vagy a kihirdetett veszélyhelyzet következtében végzett, az Étv. 48. (2) bekezdése szerint jogszerűtlen építési tevékenységgel a) megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet, építési tevékenység fennmaradását, b) az építmény, építményrész, építményszerkezet elbontását, c) veszélyes állapotú építmények, építményrészek, építményszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő halasztást nem tűrő veszélyelhárítása, vagy részleges elbontása esetén a megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére - ha az elvégzett építési tevékenység az előírásoknak megfelel - építésügyi bírság kiszabásának mellőzésével hallgatással tudomásul veszi. (2) A tudomásulvételi eljárásra a fennmaradási engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az eljárás során az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítést és hiánypótlásra felhívást nem bocsát ki, a szakhatóságot nem keresi meg. (4) Az építésügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti kérelemben az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül az előírt feltételek fennállása esetén a) az elutasításról határozatban dönt, vagy b) a szabálytalanságot - bírság kiszabásának mellőzésével - tudomásul veszi. " Tehát az engedélyező hatóság a veszélyelhárítás érdekében szükséges kiviteli munkálatokat tudomásul veszi, erről nyilatkozik. A terv ennek ellenére építési engedélyeztetésre alkalmas tartalmi kidolgozással készült. A veszélyhelyzet tényét három dokumentum rögzíti, melyek az Önkormányzatnál rendelkezésre állnak: - Fejér Megyei Kormányhivatal jegyzőkönyve - Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jegyzőkönyve - Belügyminisztérium Pince- és Partfalbizottság jegyzőkönyve 3. HELYSZÍNI VISZONYOK 3.1. Beépítés, közművek A károsodás helyszíne egy több-teraszos -, alápincézett partfal középső szakaszán található. A Petőfi S. utca itt két ágra szakad, felső ágán a Községháza és két Önkormányzati tulajdonú SZOLGÁLATI épület, valamint katolikus templom található, míg alsó ága mélyútként fut le a süllyedékre épült (Deák F. - Kossuth L. u.) településrészre. A mélyutat terméskő bélésfalak, térdfalak szegik le. A hivatal épületével szemben szintén egy dombhát van, melyen a református templom épült fel. A területen több nagy légterű vájt pince is található-, közülük egy bejárható éppen a Hivatal területe alá menve keresztezi a közutat, egy másik feledésbe merült üreg a lépcsőnél okozott horpát, ill. egy rosszul feltöltött űrgödör tönkretette a Petőfi u. 26. épület D-i traktusát.

6 - 6 - A Polgármesteri Hivatal előtt aszfalt burkolatos közút található, melybe gázvezeték (partélen) -, vízvezeték ( Hivatal előtt) és szennyvízcsatorna (út közepén) közművek vannak. A partélen beton lábazatos korlát fut végig, mely a Hivatal előtt álló elektromos légvezeték oszloppal együtt erőteljesen megbillent. A Petőfi u. 24. épület előtt deformálódott lépcső vezet fel a partélre, mely mellett a régi beton surrantó burkolata szinte teljesen megsemmisült, a korlátot tartó térdfal kidőlt. A rézsűben a egy beomlott pince egykori bejáratánál felszíni horpa látható. A vizsgált területen egyidejűleg többféle károsodás is történt (épület károsodás, térdfal kibillenés, suvadás, út- süllyedés, vízelvezető tönkremenetel, lépcső tönkremenetel). A károsodások oka azonban azonos: valamennyi a partéli vastag ( h= 2,0-2,1 m) laza feltöltéses homok talajba beszivárgó jelentős mennyiségű csapadékvíz áztató hatása miatt keletkezett, ill. terjedt ki, melyet a közműárkok laza visszatöltése felgyorsított, felerősített. A bekövetkezett károsodások okai azonban összetettek. Fő kiváltó okuk természeti eredetű: elsődlegesen a vízre érzékeny -, roskadásra hajlamos laza iszapos finom homok és feltöltés fokozatos átázása volt. A tönkremeneteli folyamatot felgyorsította a közút űrszelvényében lévő közműárkok jelenléte-, a közúti járműforgalom dinamikus hatása -, ill. a meglévő vájt pincék jelenléte, a pincék feletti elvizesedett összlet lazulása is. Sajnos az épületek sarkainak letörését az ereszcsatornákból a gázvezeték házi bekötések közműárkába bevezetett csapadékvíz okozta. A lesüllyedő főfalak a padozat süllyedését és a csatlakozó válaszfalak meghúzását okozták Földtani és talajmechanikai adottságok (talajvizsgálatok) Földtani értelemben Fehérvárcsurgó a Vértes - Velencei hegyvidéken belül a Móri -árok nevű kistáj része-, annak közepe -táján helyezkedik el. A kistáj belső területe a fő szerkezeti vonalak mentén két nagyobb ÉNY-DK-i csapásirányú peremi vonulatra tagozódik. A két vonulatot a medence közepén lévő árkos süllyedék (Kisbér - Mór - Bodajk - Moha vonalában) választja el egymástól. A K-i és NY-i vonulat egyaránt erősen asszimetrikus felépítésű, felszínük vetődésekkel és helyi jellegű süllyedésekkel tagolt sasbérc - szerű sorozatokból áll. Kialakulásukban a szerkezeti mozgások mellett a pleisztocén areális és lineáris eróziónak-, ill. deflációnak is szerepe volt. A vonulatok legmagasabb tetői kavicstakarós eróziós tanúhegyeket hordoznak, melyek a medence belsejének pleisztocén - kori lepusztulásának mértékéről tanúskodnak (pl. Öreg -hegy, Kövesdomb, Kőhegy, Csárdahegy, Maracskó-hegy, Sándor -irtás stb.) Az árok középső része (Fehérvárcsurgót is beleértve) lépcsős levetődésekkel kialakult fiatal árkos süllyedék. Kialakulása a NY-i és K-i vonulat pleisztocén időszaki kiemelkedésével és sasbérc szerű feldarabolódásával egyidejűleg történt. Az É-i rész ma is emelkedik-, a D-i süllyedő részt a patakok (Gaja - patak, Mór - Bodajki vízfolyás) széles allúviális síkságként m vastag homokos - iszapos - agyagos és dolomit törmelékes üledékkel töltötték fel a Bodajk - Fehérvárcsurgó- Moha vonalban. A vastag hordalékkúppal kitöltött árok szeizmikusan aktív. A medenceüledékek felett a völgyoldalakat pleisztocén áthalmozott (lemosott) lösztakaró fedi, mely meszes kötésű iszapos homoklisztnek-, mélyebb fekvésben homoklisztes iszapnak és sovány agyagnak minősül. A löszplatót eróziós árkok teszik tagolttá, melyet a község közúthálózata követ. Ez

7 - 7 - a földtani és morfológiai adottság pincevájásra kiválóan alkalmas, melyet a település magasabban fekvő partfalas részein ki is használtak. Üregkutatási-, illetve alapozási és földnyomás számítási okok miatt 12 db kisátmérőjű feltáró fúrást mélyítettünk két ütemben. A fúrásokat a SZÁMGEO Bt. készítette között. Talajvíz a 12F fúrásban jelentkezett. A fúrások a szakirogódalomból ismert iszapos finom homok képződményeket tárták fel homogén fekvésben a teljes terület alatt. A fúrások közül a megtámasztó szerkezet tervezéséhez az 1F, 2F, 3F, 12F-, illetve bevetítve a 10F fúrás mélyült. A fúrási eredményeket az R1-R1 rétegszelvény és a 2-2 metszet mutatja be (3., 6. rajzok). Eszerint a Hivatal épülete környezetében 0,3-0,7 m vastag-, a partélen 2,1 m vastag-, a körömvonalon 0,7 m vastag laza, humuszos törmelékes finom homok FELTÖLTÉS alatt végig szinte homogén, szürkés sárga, sárga, rozsdafoltos, változó-, de gyengén iszapos finom HOMOK települt, közepesen tömör fekvésben. A partéli fúrások nem érték el a talajvizet, nedvesedés volt tapasztalható -5,7-7,0 m között. A körömvonali 12F fúrás elérte a talajvizet, annak megütött szintje én a terep alatt -4,10 m-en volt ( 144,87 m.bf.), mely 3 óra múlva -3,64 m-en (145,33 m.bf.) állt be-, az enyhe nyomással áramlik a völgytalp (DKi) irányba. A talajvíz helyzete a beavatkozások szempontjából indifferens ( a pincetalp helyzete: 148,91 m.bf, az a nyugalmi talajvízszint felett van 3,58 m-rel). Megállapítható, hogy az előzetes szakvéleménnyel összhangban a partéli laza törmelékes feltöltés átázása okozta a konszolidációs- kúszási mozgásokat, mely tönkretette az utat, lépcsőt, beton szegélyt, vízelvezető folyókát és valószínűleg meghúzta a közműveket. A Polgármesteri Hivatal előtt az úton van egy háromszögelési geodéziai alappont (HP). A méréseket összehasonlítottuk a kő eredeti (telepítéskori) koordinátáival: a völgy- irányú elmozdulás meghaladta a 8-12 cm-t. A 24. épület utcafronti lerepedt sarkánál készített I. Af. jelű alapfeltárás eredményei az alábbiak: A felszín alatt -0,6 m-ig aszfalt- darabos, köves, szürkés barna iszapos finom homok feltöltés van, közepesen tömör, kissé nedves állapotban. Alatta -1,10 m-ig szürkés sárga közepesen tömör kissé iszapos finom homok települt. Az alapok erre támaszkodnak. Az épületek alapozási síkja a terep alatt -1,10 m-en vannak. Alul 55 cm magas rakott tégla alaptest, felette 55 cm vegyesen rakott kő- és tégla lábazati fal készült, mely a földszinti padlóig tart. A Petőfi u. 22. épület utcafrontján terméskő-, egyéb helyen cement vakolatos lábazati fal létesült. Az alap alatti talaj megfelelő állapotú és teherbírású, ezért az alá- injektálást nem javaslom, az csak többlet- súlybevitelt és újabb konszolidációs mozgást eredményezne a közepesen tömör finom homok összletben. 4. A KÁROSODÁSOK ISMERTETÉSE, OKA Konkrétan az alábbi károsodások keletkeztek a mozgások miatt: - a Polgármesteri Hivatal előtt a közúton négy nagyobb kiterjedésű felszíni horpa jelent meg

8 a közúti burkolat széle 66 m hosszban hálósan összerepedezett, az útszél végig markánsan lesüllyedt, azon már alig lehet közlekedni - a partélen lévő beton lábazati fal, a korlát és a villanyoszlop elbillent - a sz. előtti lépcső lesüllyedt, eldeformálódott az alatta lévő feledésbe merült pince miatt (feltételezett) - a Petőfi u. 22. Polgármesteri Hivatal épület DK-i sarka lesüllyedt, a falak megrepedtek - A Petőfi u. 24. szolgálati lakás DK-i sarka lesüllyedt, a falsarok lerepedt - A Petőfi u. 26. szolgálati lakás D-i traktusa életveszélyessé vált, a falak szétrepedtek, kibillentek, a padozat lesüllyedt az alatta beszakadt feledésbe merült pince miatt - a meglévő beton surrantó műtárgy megsemmisült, anyaga a mozgások miatt széttöredezett, szétfagyott - a közút és Hivatal alá menő bejárható bélelt pince kissé nedvesedik a főte és az oldalfalak deformációja megindult, az egyik süllyedés éppen a főte felett alakult ki - egy feltételezett feledésbe merült pince a lépcső és a 26. sz. épület alatt valószínűleg beszakadt, az egykori lejáratánál felszíni horpa jelentkezett A károsodások oka a kedvezőtlen hidrogeológiai adottságokon-, ill. a partélen vezetett közműárkok lazító és vízelnyelő hatásain túl a január végén és február elején leesett jelentős mennyiségű csapadék volt, Közrejátszott a tönkremenetelekben a partélen lévő közúti forgalom dinamikus hatása és a pincék, üregek, űrgödrök jelenléte is. 5. A HELYREÁLLÍTÁSOK MŰSZAKI MEGOLDÁSA 5.1. Alap (lábazat) megerősítés Az alapok alá- injektálása nem javasolható, mert a süllyedéseket az ereszcsatornából elszivárgó víz okozza. Az alapok a közepesen tömör iszapos finom homok összleten állnak. A szakaszos aláfalazással sem lehet operálni, mert az alapok eltörtek. Helyettük a lábazati falba ( tartófalba) a terep felett 50 cm-re beréselt és Dübelekkel ideiglenesen rögzített U-260 mm melegen hengerelt acél gerendákkal lehet az egyenlőtlen süllyedéseket talp- koszorú szerűen megakadályozni. A falsarkokon az alaprajzilag L alakban elhelyezett és rögzített gerendákat élük mentén össze kell hegeszteni, majd cementhabarccsal és tégla- ékekkel a falazatot az övlemezre rá kell ékelni ( ültetni). Ezután az eredeti lábazati fal visszaépítendő Falazati repedések rögzítése A billenő és süllyedő külső homlokzati főfalakat a Hivatal (Petőfi u. 22.) felül a koszorú szintjén (ami nincsen) -, a Petőfi u. 24. épületnél a koszorú- és parapet- szinten (két szinten) 20 mm-es feszített vonóvasakkal abroncs-szerűen össze kell fogni. A vonóvasakat a homlokzati falazatba be kell vésni ( illetve a falazatba be is lehet fúrni). A Hivatal épületénél (22. sz.) a kőzetcsavarok végét a belső falakba befúrt és műgyantával beragasztott D=30 mm-es rudakhoz kell hegesztéssel rögzíteni. A falsarkokon L300x80x80x10 mm acél alátétlemezekkel a menetes végű rudakat

9 - 9 - egymáshoz kell feszíteni, 2 tonna erővel (20 kn). A teherelosztást tehát a falsarkokon sarkonként és rúd- végenként 1-1 db 300x80x80x10 mm L alakú acél alátétlemezek biztosítják, melyeket a vakolatba kell beréselni, majd cementhabarccsal ki kell tölteni (vakolni) a feszítést követően. A rudak fészkeit is cementhabarccsal kell kitölteni. Ehhez a munkához a homlokzatot be kell állványozni Repedések helyreállítása A falrepedéseket szerkezetileg külön nem kell összefogni, mert a kőzetszegecsek nyomott feszültségi állapotban tartják a faltárcsákat, így a repedések tovább már nem tudnak tágulni. A repedések látható részét a homlokzatokon és a belső terekben is ki kell tisztítani és rugalmas habarccsal kell kitölteni ( MAPEI ). A vakolat leverése után a repedéseket acél rabichálóval kell fedni. A vakolat ezután állítható helyre Fal- felületi-helyreállítás A kijavított repedéseket le kell vakolni ( rabicolva), majd le kell glettelni. Ezután az érintett falfelületeket kívül homlokzati diszperziós lélegző festékkel három rétegben le kell festeni. Az épületen belül három rétegű beltéri diszperziós falfestéssel kell a falak helyreállítását elvégezni. 6. BALESETELHÁRÍTÁS Az épület -helyreállítási munkálatok fokozottan balesetveszélyesek mind a bontási és előkészítési-, mind pedig a végleges építkezési fázis ideje alatt. A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény alapján a felelős kivitelező a munkálatok megkezdése előtt balesetvédelmi oktatást köteles tartani, az erről szóló, dolgozók által aláírt jegyzőkönyv az építési napló mellékleteként a helyszínen tartandó. A terv technológiai fejezetei figyelembe veszik a biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit a fenti törvény III. fejezetében előírt rendelkezések alapján. A forgalmas közút közelében a szállításokat csak óvatosan lehet elvégezni, a munkák idejére a járda érintett szakaszát a Hangya közig le kell zárni. Az alábbi veszélyforrásokra külön felhívjuk a figyelmet: az omlásveszélyes, stabil-labil határhelyzetben lévő épületszerkezetek omlásveszélyére,

10 állványozási és bontási munkák balesetveszélye, elektromos vezetékek, berendezések érintésvédelme a kézi anyagmozgatások, anyagleadások veszélyes körülményei vasszerelési és szegecsfeszítési munkák baleseti forrásai a vezérgépek hatósugarában TILOS a munkavégzés, a szállító-járműveket a munkaterületen külön forgalomirányító vezesse a megfelelő helyre, ügyelve a 6-os út forgalmának biztonságára. a meglévő gáz- házi bekötések hibaforrásainak veszélyei ( szakfelügyelettel ki kell ideiglenesen kötni) A falra kívülről felszerelt vezetékeket (telefon, kamera, riasztó stb.) ideiglenesen ki kell kötni, a szerelvényeket el kell távolítani) A munka során kötelező egyéni védőfelszerelések az alábbiak: védőszemüveg védősisak pormaszk védőkesztyű védőöv biztosító kötél. Az egyéni védőfelszerelések használata kötelező, azt a kivitelezőnek rendszeresen ellenőriznie kell. Budapest, január Kenesei József okl. építőmérnök,felelős tervező GT, VZ, T, KÉ /