Mezőgazdasági hulladékokból történő megújuló energia-termelés és felhasználás lehetőségei az agrárium területén

Átírás

1 Mezőgazdasági hulladékokból történő megújuló energia-termelés és felhasználás lehetőségei az agrárium területén Szerződésszám: VKSZI/188/2008 GreenCapital-4/2008 Készült: az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából 2008

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 6 A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA... 7 Szabályozás az EU-ban... 8 A megújuló energiaforrások mezőgazdasági összefüggései...8 EU stratégiák, tervek, irányelvek...9 Uniós stratégiai célok...9 A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása néhány EU tagállamban Szabályozás Magyarországon A villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény A távhőszolgáltatásról szóló évi XVIII. törvény A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló 29/2008. (III. 20.) OGY határozat Energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési Cselekvési Program A BAU és a Policy forgatókönyvek A tervezett megújuló energia stratégia ( ) A stratégai célok (Policy) megvalósításának pénzügyi vonatkozásai A támogatások főbb elemei A szabályozás összefoglalása MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKOK Hulladékok a mezőgazdaságban Szalma A szalma jelenlegi kezelése A szalma mezőgazdasági hasznosítása A szalma ipari- és egyéb felhasználása Kukoricacsutka, kukoricaszár A kukoricacsutka és szár jelenlegi kezelése A kukoricacsutka és szár mezőgazdasági hasznosítása A kukoricacsutka és szár ipari- és egyéb alkalmazása Napraforgószár, illetve tányér A napraforgószár és tányér jelenlegi kezelése A napraforgószár és tányér mezőgazdasági hasznosítása A napraforgószár és tányér ipari- és egyéb hasznosítása

3 Szőlővenyige és gyümölcsfanyesedék A szőlővenyige és gyümölcsfa nyesedék jelenlegi kezelése A szőlővenyige és gyümölcsfa nyesedék mezőgazdasági hasznosítása A szőlővenyige és gyümölcsfa nyesedék ipari- és egyéb alkalmazása Trágya, hígtrágya Az állati trágyák jelenlegi kezelése Az állati trágyák mezőgazdasági hasznosításai Az állati trágyák ipari- és egyéb alkalmazásai Erdőgazdasági melléktermékek és hulladékok Erdőgazdasági melléktermékek és hulladékok jelenlegi kezelése Erdőgazdasági melléktermékek és hulladékok mezőgazdasági hasznosítása Erdőgazdasági melléktermékek és hulladékok ipari- és egyéb felhasználása Mezőgazdasági hulladékok összefoglalása MEGÚJULÓKÉNT FIGYELEMBEVEHETŐ HAZAI MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉK POTENCIÁL Megújuló energiaforrásaink Biomassza a mezőgazdaságban Előnyök és hátrányok a hasznosításban Mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek (MHM) A hazai MHM mennyiségi adatai Az energetikai célú felhasználás aránya Az MHM-ből nyerhető energiák MHM potenciál összefoglalása ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSOK Korszerű MHM kezelés módok Fa alapú MHM termikus hasznosítása Tüzelésre használható egyéb MHM biomassza Biogáz Az MHM kezelésének módszerei hazánkban Visszaforgatás, komposztálás Közvetlen energetikai hasznosítás Közvetett energetikai hasznosítás Javaslat a hazai hasznosításra Zöld Kiserőmű Program megvalósítása Állati trágyák hasznosítása biogáz előállításra Biomassza anyagok erőművi együttégetése

4 A javasolt energetikai hasznosítások értékelése Az alkalmazott értékelés módszere Az értékelés lefolytatása Az értékelés végeredménye Az energetikai hasznosítások összefoglalása ÖSSZFOGLALÁS, JAVASOLT HAZAI HASZNOSÍTÁSOK Mellékletek

5 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében megbízta a Green Capital Zrt.-t öt darab, az agrárium és a környezet-, természetvédelem közös fókuszába eső tanulmány elkészítésével. A tanulmányok témája a következő: 1. Agrár-környezetvédelmi támogatási rendszerek az EU és a hazai természetvédelmi szabályozás szempontjából nemzetközi és hazai gyakorlat 2. Mezőgazdasági hulladékokból történő megújuló energia-termelés és felhasználás lehetőségei az agrárium területén. 3. A magyar mezőgazdaság jövője a GMO-mentesség szempontjából. 4. Az állattartás környezetvédelmi hatásai, helyzete és viszonya a hazai és EU-s szabályozáshoz. 5. Állattartó telepek bűzhatásának elemzése, és javaslat kidolgozása a lakosságot zavaró hatások megszüntetésére egy mintaterület példáján Jelen tanulmány a második téma (Mezőgazdasági hulladékokból történő megújuló energiatermelés és felhasználás lehetőségei az agrárium területén) keretében elkészült kutatási jelentés. Az energiaforrások kezelése az egész világon kiemelt jelentőségű. A fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos közismert problémákkal összefüggésben a megújuló energiák szerepe dinamikusan erősödik. Ezen belül a biomassza látszik hazánkban az egyik legjelentősebb energiapotenciálnak. Közismert, hogy a termőterületeket elfoglaló energianövényekről lemondtak a szakértők és előtérbe kerültek a biomassza hulladékok, melyek a mezőgazdaságban keletkeznek. Ez a hulladék potenciál hazánkban jelentősnek mutatkozik és igen fontos kérdés, hogy ez a potenciál milyen mértékben és milyen feltételek mellett hasznosítható. Áttekintve a rendelkezésre álló adatokat megállapítható, hogy hazánkban az általunk vizsgált mezőgazdasági hulladék és melléktermék 39,2 millió tonnát tesz ki évente. A realitásokat figyelembe véve ennek csupán mintegy30-50%-a hasznosítható energetikailag. Vizsgálataink azt mutatták, hogy bizonyos támogatásokkal megvalósítható gazdaságos energiatermelés ezen az energiapotenciálon. A felvázolt szcenário szerint a fosszilis tüzelőanyagok költségei tovább nőnek és ezzel együtt megfizethetővé válik az e potenciálon termelt energia. A jövőképünk szerint országosan kb db kiserőmű működik majd mezőgazdasági eredetű biomassza hulladékot felhasználva. A kiserőművek a hő mellett villamos energiát és egyes helyeken vezetékes használatra alkalmas biogázt állítanak majd elő. Ezzel együtt megmarad a biomassza erőművi hasznosítása is. A mezőgazdasági eredetű biomassza hulladék begyűjtése, tárolása, szállítása, szárítása, tömörítése, kezelése jelentős költségekkel jár. Ezért a kiserőművek telepítési helyszíneit a hulladékok keletekézési helyeinek figyelembevételével kell kijelölni. Természetesen a 4

6 kiserőművek a napenergiát (napelemek, napkollektorok) és a geotermális energiát (hőszivattyú) is hasznosítanák. Amennyiben ez a Zöld Kiserőmű Program megvalósul, számolni kell azzal, hogy a mezőgazdasági eredetű biomassza hulladék jelentős része nem kerül a jelenlegi módon komposztálásra, vagyis a talajerő utánpótlás ezen eszköze csökken, esetleg kiesik. Számolni kell továbbá azzal, hogy az érintettek egy része meglehetős szkepticizmussal fogadja majd a biomassza hulladék ilyen hasznosítását. Ezért szükséges a résztvevők meggyőzésére erőforrásokat fordítani, valamint egy mintaprojekt végigvitelével meggyőzni a kételkedőket. 5

7 BEVEZETÉS Magyarországnak igen jó természeti adottságai vannak a megújuló energiaforrásokon belül a biomassza energetikai célú hasznosításához. Kérdés azonban, hogy ennek mekkora jelentőséget tulajdonítsunk, és milyen szinten kezeljük? A biomassza más megújulókhoz hasonlóan legnagyobb hátránya, a hagyományos energiahordozókkal szemben kis energiasűrűségű anyag. Ezt az előnytelen tulajdonságát viszont ellensúlyozza azzal, hogy nagyságrendekkel kevésbé terheli a környezetet a felhasználásával történő energiatermelés. A megfelelő szinten való kezelés érdekében fontos, hogy a megújuló energiaforrásokra, köztük a biomassza hasznosítására is ne úgy tekintsünk, mint amely önmagában teljes mértékben megoldja majd a növekvő energiaigényünkből és a fogyatkozó fosszilis készleteinkből fakadó problémáinkat. Ez a gondolkodásmód legalább olyan káros lehet, mint az, amely teljes mértékben elutasítja a megújuló energiaforrások szerepvállalását az energiatermelésben. A biomassza energetikai hasznosítása egy nagyon hasznos kiegészítő forrásként jöhet csak számításba, melynek számos pozitív hatása lehet a vidékfejlesztésen keresztül az emberek környezetükhöz való viszonyának szemléletformálásáig, amennyiben ésszerűen gazdálkodunk ezen erőforrásainkkal. A decentralizált energiatermelésből fakadó előnyök egy-egy település, de akár kistérség, vagy régió életében jelentős szerepet játszhatnak annak ellenére, hogy a nemzeti energiamérlegben valószínűleg nem ezen energiaforrások fognak dominálni még jó ideig. Fontos körülmény, hogy megváltozott a szakemberek egy részének a véleménye a tekintetben, hogy szabad e a termőföld egy részét elvenni a kultúrnövények elől és azon energetikai felhasználású növényfajokat termeszteni. A termőterületeket elfoglaló energianövények helyett ezért előtérbe kerültek a biomassza hulladékok, melyek a mezőgazdaságban keletkeznek. A hazai megújuló energia hasznosításban a legnagyobb lehetőséget a mezőgazdasági melléktermékek szalmák, szárak, nyesedékeke, erdei apadékok energia kiaknázása jelenti. Jelen tanulmányban megvizsgáltuk a mezőgazdaságban keletkező biomassza hulladékok energetikai felhasználásának lehetőségeit. A jelen munka során azt tekintettük mezőgazdasági eredetű biomassza hulladéknak és mellékterméknek saját terminológiával mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek - nek (továbbiakban: MHM)-, amely a mezőgazdaságban keletkezett és az elsődleges- és másodlagos biomassza csoportba sorolható. Áttekintettük az egyes mezőgazdasági hulladékokat, a mezőgazdasági hulladékpotenciált, a hulladékok kezelésének kérdéseit és javaslatot állítottunk össze a hasznosításra. 6

8 A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA A megújuló energiaforrások-, köztük a biomassza hasznosítása nem új keletű, de a technikai fejlődés a fosszilis energiahordozók alkalmazásának széles körű elterjedését eredményezte. Ebben a folyamatban az első jelentős törést az ún. energiaválság kirobbanása és az üvegházhatású gázkibocsátás (ÜHG 1 ) problémájának felismerése hozta. Az éghajlatváltozás elleni nemzetközi fellépés első jelentős lépése az ENSZ 1992-es Éghajlatváltozási Keretegyezménye, amelyben fejlett ipari országok kötelezték el magukat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett. Ennek felemás eredményét felismerve került sor 1997-ben a Kiotói Egyezmény aláírására, amelyben a 38 aláíró ország vállalta, hogy 2012-re kibocsátásaikat átlagosan 5,2%-kal csökkentik az 1990-es bázisévhez képest. A Kiotói Jegyzőkönyvben az EU akkori 15 tagállama 8%-os kibocsátás-csökkentés vállalt, amely átlagos csökkentést a tagországok között kvótaszerűen osztottak fel. Magyarország 2002-ben csatlakozott a Kiotói Jegyzőkönyvhöz, és az es bázisévhez képest végrehajtandó 6%-os üvegházhatású gázkibocsátás mérséklésre tett vállalást. Az Európai Unió Kiotói Jegyzőkönyvben tett vállalása alapozta meg az EU közös éghajlatpolitikáját, amelynek elsőszámú célkitűzése az üvegházhatású gázok kibocsátásainak csökkentése. A célkitűzések elérésének stratégiai programja a 2000-ben indított Európai Éghajlatváltozás Program, amely kiterjed ipari, közlekedési, mezőgazdasági, energiafelhasználási, és energiaellátási kérdésekre. Ennek eredményeként került sor 2005-ben az emisszió-kereskedelmi rendszer bevezetésére márciusában újabb ambiciózus célkitűzést fogalmazott meg az Európai Tanács: 2020-ra 15-30%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést irányozott elő a fejlett ipari országok számára. A Környezetvédelmi Tanács pedig az üvegházhatású gázok globális kibocsátás csökkentésének célkitűzését 2050-re az évi szint 60-80%-ában állapította meg. Az Európai Tanács 2007 tavaszi ülésszakán tárgyalta az Európai Bizottság által előterjesztett éghajlat-változási és energiapolitikai integrált javaslatcsomagot. A csomag alapvető célkitűzése az éghajlatváltozás megfékezése, az uniós energiabiztonság növelése és a versenyképesség fokozása. Ennek megfelelően a Tanács határozott arról, hogy az Unió ra legalább 20%-kal csökkentse az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A Tanács támogatta továbbá, hogy a közötti időszak alatt más fejlett országokkal együtt az Unió lépjen fel az 1990-es szinthez képest 30%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentés elérése érdekében. Az Európai Tanács energiacsomagjának megújulókra és bioüzemanyagokra vonatkozó célok kitűzése mellett megerősítette továbbá, hogy 2020-ig 20%-kal kívánja csökkenteni a teljes primer energiafogyasztást. Az üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentés érdekében emelni kell az energiatermelésben a megújulók arányát. Az EU és hazánk is előírásokat alkotott a megújuló energiaforrások alkalmazásának szabályozására. 1 üvegházhatású gáz(ok) 7

9 Szabályozás az EU-ban Az Európai Unió elkötelezett a megújuló energiaforrások alkalmazásának területén, bár a megújulók hőtermelési célú támogatására egyelőre nem vonatkozik egységes európai szabályozás. Az egyes tagországok elsősorban beruházási kedvezmények biztosításával támogatják a megújulók felhasználását a hőtermelésben. Az egységes hőpiaci támogatási szabályok szükségességét az Európai Unió is felismerte: a Bizottság 2006-os döntése alapján ki kell dolgozni egy megújuló hő irányelvet, amely számszerű célkitűzéseket tartalmaz a megújulók felhasználására vonatkozóan a fűtés és hűtés területén. A megújuló alapú hőtermelés legnagyobb részben az EU-ban is biomasszán alapul, az elhanyagolható maradék 2/3-1/3 arányban oszlik meg a geotermikus- és a napenergia között. A biomassza-felhasználás csaknem 60%-át a háztartások tűzifaigénye teszi ki, 15% körüli a közcélú kogeneráció és 10% feletti az ipar részaránya. Az EU célkitűzése 2010-re, hogy a megújuló energiaforrások felhasználásának részaránya érje el a 12%-ot (jelenlegi uniós átlag 5,3%). Konkrét - jogszabályokban megfogalmazott - elvárás, hogy az EU átlagában 2010-re a megújulókból termelt villamos energia érje el a 22%-ot (2001/77/EK irányelv), a bio üzemanyagok felhasználása pedig - energiatartalomra vetítve - az 5,75%-ot (2003/30/EK irányelv). A bio üzemanyagok tekintetében a 2003/30/EK irányelv 2005-re 2%-ot tűz ki célul, amelyet évente 0,75%-kal növelve 2010-re el kell érni az 5,75%-ot. Ennek területén hazánk jelentős lemaradásban van, január 1-én még csak 0,6%-ot értünk el. A megújuló energiaforrások mezőgazdasági összefüggései Az európai közösségek bizottsága COM(2005) 628 számú Közleménye tartalmazza a biomasszával kapcsolatos cselekvési tervet. Az EU az energiapolitikának-, és különösen a megújuló energiaforrások előmozdításának szélesebb összefüggésében mutatja be a szükséges intézkedéseket. Ez a terv a célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedéseknek csupán egyik összetevője amely azonban fontos, mivel a biomassza jelenlegi mennyisége körülbelül az EU-ban felhasznált megújuló energia felét teszi ki. Ez a cselekvési terv intézkedéseket ír elő a biomassza-energia fából, hulladékból és mezőgazdasági termékekből való fejlesztésének növelésére azáltal, hogy piaci alapú ösztönzőket hoz létre a használatára vonatkozóan, illetve elmozdítja az akadályokat a piac fejlődése elől. Így Európa csökkentheti a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, valamint serkentheti a gazdasági tevékenységet a vidéki területeken. Az intézkedések főbb elemei - tüzeléstechnikai úton, hő- és villamos energia előállítására; - bio-üzemanyag formájában; - biogáz előállítás céljára. 8

10 A legfontosabb agrárgazdasági összefüggés, hogy az energetikai igény pótlólagos keresletet indukál az agrár-termékpályákon, új, fizetőképes piacokat teremtve. Ez által a mezőgazdaság termelési- és piaci szerkezete kedvező irányban befolyásolható, csökkenthető a hagyományos termékpályákra nehezedő nyomás. A számos előny ellenére a megújuló energiaforrások jelenleg nem versenyképesek a fosszilis eredetű energiahordozókkal (részben azok externális költségeinek el nem ismerése miatt), ezért elterjedésükhöz kormányzati támogatás szükséges. A támogatásnak számos EU-konform módja alakult ki, ezek lehetnek közvetlen ártámogatás, dotáció (ritkán alkalmazott); adópreferencia (bio-üzemanyagok esetén alkalmazott); beruházási támogatás (általánosan alkalmazott); hatósági árakon keresztül történő közvetett támogatás (villamos-energia esetén alkalmazott); jogi-szabályozási lehetőségekkel történő elősegítés (pl. zöld-áram rendszer); a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatások, fejlesztések, információátadás elősegítése, támogatása. EU stratégiák, tervek, irányelvek Az alábbiakban a legjelentősebb EU stratégiákat és terveket, irányelveket ismertetjük. 2001/77/EK irányelv a zöld villamos energia támogatásáról Bio-üzemanyag stratégia Biomassza Cselekvési Terv 2003/30/EK irányelv a közlekedésben használt bio-üzemanyagokról 2003/87/EK irányelv az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról 2006/32/EK irányelv az energia végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról 2002/91/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról Megújuló Energetikai Útiterv 2010 utáni célok Készülő ÚJ EU-IRÁNYELV a megújulók forrásokból előállított energia támogatásáról (tagországok számára konkrét növelési célok kijelölése 2020-ra Uniós stratégiai célok Az EU stratégiai céljai a klímavédelem területén nagyon határozattak. Európai Tanács márciusi ülésének ambiciózus célkitűzései az új EU energia-klíma csomag szerint: Az energiafogyasztás felelős az üvegházgázok 80 %-áért, ezért az EU 1990-hez képest 2020-ra 20 %-al csökkenti az ÜHG kibocsátásait; 9

11 Globális összefogás esetén az EU 30 %-os kibocsátás csökkentést vállal 2020-ra hez képest; Az összes megújuló energia termelést 2010-re a jelenlegi 6%-ról 12%-ra, 2015-re 15%-ra, 2020-ra 20%-ra kell növelni. (évi 18 Mrd Euro támogatás) (a tagállamoknál differenciált vállalással az adottságok, lehetőségek függvényében); A bio-üzemanyag részarányát 2010-re 5,75%-ra, 2015-re 8%-ra, 2020-ra 10%-ra kell növelni; EU energiafelhasználását relatíve 20 %-al kívánja csökkenteni 2020-ra; Szükségesek a támogatások, a K+F-re nagy hangsúlyt kell helyezni a jövőben. AUSZTRIA A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása néhány EU tagállamban Ausztriában a kormány többféle eszközzel támogatja a megújuló energiaforrások hasznosítását. Az osztrák adórendszer ökológia-orientált módon történő átalakítására már évekkel ezelőtt sor került: első lépésként a földgázra és a villamos energiára vetettek ki többlet adót, majd a benzinre és gázolajra, legújabban pedig a szénre. A megújuló alapú villamosenergia-termelést kedvező, technológiánként differenciált árak előírásával támogatják és biztosítják a zöld áram kötelező átvételét. A zöld áram termelés támogatásán felül a megújulókat évről évre jelentős összegekkel támogatják központi programokból, valamint szövetségi és tartományi szinten is nyújtanak vissza nem térítendő támogatást, és kedvezményes kölcsönöket a megújuló energiák felhasználásához. A napenergia hőtermelési célú felhasználása, a biomassza, a geotermikus energia, és a szélenergia hasznosítására projekt alapon a beruházási költségek 30%-ára lehet támogatást kapni. Szintén jelentős összegeket fordítanak energetikai kutatásokra, amelynek 7-9%-át megújuló technológiákkal kapcsolatos K+F-re fordítják. SVÉDORSZÁG Svédországban 1991-ben vezették be a széndioxid adót, a meglévő energiaadók új elemeként. A CO2 adó legnyilvánvalóbb eredménye az volt, hogy növekedett a svéd távfűtésben a biomassza alapú hőtermelés, így ma a távfűtés energiaellátásának 50%-a megújuló alapú. A fa iránt jelentkező többletkereslet a fa-felhasználás új módszereinek fejlesztésére ösztönözte a piacot, ami végső soron az alapanyag árának csökkenéséhez vezetett. DÁNIA Dániában fontos szerepet játszanak a megújuló energiák terjedésében az önkéntes megállapodások. A szélenergia széleskörű felhasználása a villamosenergia-iparral kötött önkéntes megállapodáson nyugszik. A megújuló energiák elterjedésének támogatása a biomassza esetében kötelező felhasználási előírásokon alapul, piaci védelmet élveznek továbbá a magán szélerőművek és decentralizált hőt és villamos energiát kombináltan termelő rendszerek (biomassza és hulladékfelhasználás). Az adózási rendszer (energia-adó, CO2-adó, SO2-adó) is maximálisan támogatja a megújuló energiafelhasználást, pl. zéro CO2 és SO2 emisszió (szél) esetén. 10

12 Vissza nem térítendő támogatás jár azoknak az áramtermelőknek, akik azt megújuló energiából állítják elő, illetve hulladékból történő áramtermelés esetén. Ugyancsak kapható beruházási támogatás széntüzelésű távfűtő rendszerek biomasszára történő átalakítására. A megújuló energia hasznosítását az Energia Kutatási Program is jelentős összeggel támogatja. NÉMETORSZÁG Németországban a piaci ösztönzés egyik eszközét a megújuló energiaforrások felhasználását célzó beruházásokhoz nyújtott támogatás jelenti. A 2007 januárjától érvényes támogatások két fő csoportját a napkollektorokhoz és a biomassza-kazánokhoz biztosított, valamint a biomasszát, vagy geotermikus energiát felhasználó nagyobb (fűtőművi) létesítményekhez igénybe vehető támogatás képezi. A támogatás célja a megújuló energiaforrások térnyerésének előmozdítása mellett a megújuló energia berendezések versenyképességének, az iparág fejlődésének ösztönzése is. Így a támogatható beruházásoknál az alkalmazott berendezések korszerűségére és környezetbarát voltára vonatkozó előírásokat is be kell tartani. A korszerűbb (innovatív) berendezések például a több lakásegységet ellátó (kollektív) napkollektoros rendszerek emelt szintű támogatásban részesülnek. A helyi távhőt szolgáltató fűtőművi (100 kw feletti) hőforrások preferált támogatásával egyidejűleg a szükségessé váló távhőrendszer-építéshez-, vagy bővítéshez további beruházási hozzájárulás is igénybe vehető. A támogatás kedvezményezettjei a lakosság, bizonyos intézmények és a kis- és középvállalkozások. Az alaptámogatás a megvalósulást követően igényelhető, az innovációs támogatást a szállítási, vagy beruházási szerződés megkötése előtt kell igényelni. A távhőt támogató megújuló energiaprogram esetében a beruházási hitel összegét csökkenti az elnyert támogatás. A megújulók felhasználásának növelését célzó másik eszközt a német megújuló energia törvény 2 jelenti, amely alapvetően a megújuló bázisú villamosenergia-termelés támogatását célozza az átvétel szabályozásával. Szilárd biomassza beruházások esetén a rendszer differenciál a tervezett kapacitás mérete szerint. Az energiaadók területén is kedvező diszkriminációban részesülnek a megújuló energiaforrások. Szabályozás Magyarországon A megújuló energiaforrások felhasználását az uniós gyakorlatnak megfelelően Magyarország különféle támogatási eszközökkel igyekszik ösztönözni, bár meg kell jegyezni, hogy Magyarországon nincs külön törvény a megújuló energiahordozó felhasználás növeléséről. Magyarország az EU csatlakozáskor vállalta, hogy az összes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások jelenlegi 3,6%-os értékét megduplázza, illetve a villamos energiatermelést tekintve megújulókból 3,6%-ot igyekszik elérni 2010-ig. A megújulóból előállított villamos energia tekintetében vállalt 3,6%-ot (a évi 0,7%-os bázisról) már 2005-ben túlteljesítettünk: 2005-ben a zöldáram termelés elérte a 4,5%-ot. Ugyanakkor az EU törekvésekből (Biomassza Akcióterv, ill. az EU csúcstalálkozón elhangzottak) kiolvasható, hogy a 2010 utáni elvárások jelentősen növekedni fognak hazánkkal szemben elérve a 12-15%-ot is. 2 Erneuebare Energien Gesetz = EEG 11

13 A villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény A villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény (VET) elődje vezette be a kötelező átvétel intézményét, amely lehetővé tette a megújuló energiaforrást felhasználó villamosenergia-termelők támogatását. A VET céljai között megfogalmazza, hogy elősegíti a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelését [1.. h)]. Ezzel összefüggésben a VET az alábbiakat tartalmazza [9-10..]: A felhasználható energiaforrások bővítése érdekében elő kell segíteni a megújuló energiaforrás, a hulladék, mint energiaforrás, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználását. A megújuló energiaforrás, a hulladék, mint energiaforrás, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználásának elősegítése érdekében differenciált, kötelező átvételi rendszert hoz létre 3. A háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői által termelt villamos energiát az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő külön jogszabály szerint köteles átvenni. A távhőszolgáltatásról szóló évi XVIII. törvény A távhőszolgáltatásról szóló évi XVIII. törvény (továbbiakban: Távhő tv.) kimondja, hogy az árak megállapításánál figyelembe kell venni a kapcsolt és a megújuló energiaforrással történő energiatermelés kimutatható környezetvédelmi és gazdasági előnyeit [57. (2) c)]. A Távhő tv. kimondja, hogy kormányrendeletben kell szabályozni a a távhő előállítására szolgáló megújuló energia hasznosításának szabályait [60.. (1) h)] Az alábbi előírást ugyan nem a Távhő tv. tartalmazza, de a távhő támogatás miatt itt szerepeltetjük. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól szóló 19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet kijelöli a támogatások előirányzatok szerinti jogcímeit. A Regionális Fejlesztés Operatív Programok forrásainál szerepel a Távfűtő rendszerek kialakítása és korszerűsítése főcím és ezen belül a biomassza megújuló energiaforrásként való felhasználását célzó beruházások, mint jogcím. 3 ezt szabályozza a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 12

14 A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló 29/2008. (III. 20.) OGY határozat Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvény 3. (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján az Országgyűlés a 29/2008. (III. 20.) OGY határozatot hozta. Ebben az alábbi fontos, -a mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek hasznosítására is vonatkozó- főbb megállapítások 4 találhatók: Magyarországon a hulladékgazdálkodásból, valamint a szennyvízkezelésből származik a teljes üvegházhatású gázkibocsátás 6-7 százaléka. A kibocsátást az elszállított és lerakott települési (és ipari) hulladék anaerob bomlási folyamatából származó, illetve a szennyvízkezelés során képződő metán teszi ki. A helyzet várhatóan javul, hiszen az európai uniós jogszabályokkal összhangban 2009-ig körülbelül 2000 hulladéklerakót kell bezárni. Ezen lerakók nagyobb hányadára készültek már rekultivációs tervek, mely által lehetőség nyílik a bezárt hulladéklerakóknál a képződő üvegházhatású gázok befogása, s így elkerülhető a metán gáz légkörbe kerülése, s ezzel egy időben pedig alternatív energiaforrásként is fel lehet használni. Ugyanígy használható alternatív energiaforrásként a szennyvízkezelés során képződő metán is. Erre gazdaságossági szempontok miatt elsősorban a nagyobb városokban van mód. Jó példa az észak-csepeli szennyvíztisztító beruházás, ahol úgy tervezték meg a fejlesztést, hogy a képződő metánra alapított gázmotorok fedezik a telep energiaellátását. A nagyobb városok és egyéb akár a 15 ezer lakosegyenértéknél nagyobb (szennyvíz-) agglomerációk esetében is lehetőség nyílik a fenti megoldásokra. Magyarországon a megújuló energiatermelés igen alacsony, mindössze 4,1 százalékot képviselt a teljes energiafelhasználáson belül 2005-ben, és azt is jelentős részben környezetileg fenntarthatatlan módon érte el. Az ipari hulladék energiák maximális hasznosítását, illetve az ipar energiaszükségletének minél nagyobb mértékben hulladék és megújuló forrásokból történő fedezését elő kell segíteni és ösztönözni szükséges. Pozitív társadalmi hatás még, hogy az alacsony széntartalmú gazdaságban elterjedten használt megújuló energia előállítása sokszor munkaigényesebb, mint a hagyományos energiatermelés. Ezért az átállás munkahelyeket teremt. Az alacsonyabb széntartalmú pályára állás paradigmaváltást igényel. Az alacsony és a magas széntartalmú gazdaság közötti alapvető különbségeket meg kell ismerni. A megújuló energiaforrások hasznosításának magyarországi adottságait tekintve több becslés is napvilágot látott az elmúlt években, de ezek eredményei nagyon eltérőek. Ezek alapján a mai technológiákkal alternatív módon megtermelhető energia évi PJ között változik. A becsléseknél nincs érdemi eltérés ugyanakkor az elméletileg megújuló forrásokkal megtermelhető energiát illetően: ez akár évi 2500 petajoule-t is elérhet. Ekkora energiamennyiség több mint kétszerese a jelenlegi energiafelhasználásnak. Az egyes tanulmányok abban is megegyeznek, hogy a közeljövőben kihasználható legnagyobb lehetőséget a biomasszának tulajdonítják, ezt követi a földhő (geotermális), a szél, valamint a napenergia hasznosítása. 4 részletesebb ismertetés a 2. sz. mellékletben található 13

15 A NÉS az ország Megújuló Energia Stratégiájában tartalmazott célokkal összhangban van, az abban meghatározott célt célértéknek tekinti. Eszerint a megújuló energia felhasználást az országos teljes végső energiafelhasználáson belül 186,4 PJ-ra kell emelni 2020-ra. Ez a végső energiafelhasználás nagyságától függően eltérő arányt jelenthet a teljes energiafelhasználáson belül és minden bizonnyal alatta marad az EU átlagaként meghatározott 20%-nak. Ennek oka, hogy Magyarország megújuló energiapotenciálja összességében elmarad az átlagos EU tagállam megújuló potenciáljától - a biomassza termelésben és a geotermális energiatermelésben rendelkezünk elsősorban relatív előnnyel a többi tagállamhoz képest. Az első energiafajta alkalmazása egy bizonyos mértéken felül azonban természetvédelmi problémákat vet fel, a második alkalmazása pedig jelenleg alacsony a megújuló energiafajtákon belül. Így a NÉS a megújuló energiatermelés feltétlen növelése helyett elsősorban az energiafelhasználás csökkentésére helyezi a hangsúlyt az energiatakarékosságon és az energiahatékonyság fejlesztésén keresztül. Biomassza A 2006-os év villamos energiatermelésének közel 4,3 százalékát fedeztük biomasszahasznosítással, és ez az arány is döntőrészt erdei tűzifa égetéséből származott, rossz hatásfok mellett. A biomassza alapú villamos energia- és hőtermelés felmérések szerint jelentős bővítési lehetőségekkel rendelkezik, de fenntarthatósági megfontolások és valós kibocsátás-csökkentési potenciálja alapján mégse jelent valódi alternatívát. A biomassza hasznosításakor a klímavédelmi és környezeti szempontokat alaposan mérlegelni kell. Erre a megújuló energiafajtára ott és oly mértékig érdemes támaszkodni, ahol és ameddig az nem bontja meg a természeti egyensúlyt, nem veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot és az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése szempontjából is előnyös. A biomassza-termelés a következő természetvédelmi, élelmiszerbiztonsági és klímavédelmi kockázatokat veti fel: - az energetikai célú biomassza-hasznosításhoz szükséges alapanyag területi igénye versenyt jelent a biomassza egyéb hasznosítási formáinak, így az élelmiszertermelésnek, a takarmányozásnak vagy az agráripari termékek alapanyaggyártásának, illetve a természetes élővilágon belüli hasznosulásának; - az alapanyag-termesztés környezeti terheléssel jár, s az általában intenzív művelés műtrágya- és növényvédőszer-igénye jelentős; - a természetes élőhelyeken megtermelt biomasszából származó energiatermelés ösztönzésével (pl.: erdei fakitermelés fokozása), a természetes és természetközeli élőhelyek kiterjedésének csökkentésével, illetve a korábbi extenzív művelési eljárásokkal érintett területek művelésének intenzifikálásával csökkenti a biológiai változatosságot, s ezeken túl a nyelő kiterjedése is csökken; - génmódosított, illetve inváziós fajok energianövényként történő felhasználásával veszélyezteti a természetes vegetáció faji és genetikai sokféleségét; - egyes biomassza-hasznosítási módok a teljes életciklusukat tekintve több kibocsátással járhatnak, mint a kiváltani kívánt fosszilis energiahordozók; energiamérlegük sokszor negatív. 14