Interhabitat kapcsolatok szerepe, gyümölcs ültetvények ízeltlábú együtteseinek szerveződésében

Átírás

1 Interhitt kpcsoltok szerepe, gyümölcs ültetvények ízeltláú együtteseinek szerveződéséen OTKA kuttási zárójelentés Időszk: OTKA nyilvántrtási szám: T4638 AG3 Készítette: Dr. Mrkó Viktor témvezető és Dr. Blázs Klár résztvevő kuttó Vizsgáltink három témkör köré csoportosultk: 1. GYÜMÖLCS ÜLTETVÉNYEK ARTHROPODA EGYÜTTESEINEK SZERKEZETI VIZSGÁLATA A mgyrországi lm és körte ültetvényeken kilkuló kóc (Auchenorrhynch) együttesek fjösszetételéről és dominnci viszonyiról, néhány szórványos megfigyeléstől eltekintve, OTKA pályáztunkig szinte semmilyen ismerettel nem rendelkeztünk. Ökofunisztiki vizsgáltink során összesen egyedet identifikáltunk, melyek 114 fj trtoztk (Bleicher et l., 26). Külön elemeztük z ültetvények lomkoronszintjén mozgó és gyepszinten előforduló fjok összetételét. Meghtároztuk zon fjok körét, melyek leglá 2%-os reltív gykorisággl fordultk elő vizsgált ültetvények vlmelyikéen: gyepszinten z Emposc solni, Psmmotettix lienus, Eupteryx tropunctt, Emposc decipiens, illetve Lodelphx stritellus fjok elterjedtek és lokálisn gykorik lehetnek, vlmint továi 18 fj fordult elő leglá 2%-os reltív gykorisággl. A lomkoron szinten z E. decipiens, E. tropunctt, Edwrdsin rose, Zyginidi pullul, Eupteryx clcrt, Riutin tenerrim, Kyos populi, Kyos virgtor, Cicdell viridis és z Edwrdsin crtegi tekinthetők elterjedtnek és továi 9 fj fordult elő 2%-nál ngyo reltív gykorisággl leglá egy ültetvényen. Megállpítottuk, hogy kis peszticid terhelésű ültetvényeken z E. rose-nál ngyo egyedszámn szporodht fel mgyrországi lm ültetvényekől még nem jelzett E. crtegi. Vlószínűleg z E. rosenek tuljdonított kise kártételek ennek, rózskócához txonómii szempontól közel álló fjnk számlájár írhtjók (Bleicher et l., 26, 27). A témkören, részen pályázt támogtásávl, PhD. dolgozt készült Bleicher Krisztin, Budpesti Corvinus Egyetem melyet jelölt 27-en sikeresen megvédett. Korái gyűjtéseink során 12 cslád trtozó összesen 334 Aculet (Hymenopter) fjt mutttunk ki lm ültetvényekől. Jelenlegi OTKA pályáztunkn folytttuk z Aculet együttesek felmérést és 166 fj összesen 1496 egyedét gyűjtöttük. Összességéen négy településen, összesen nyolc különöző kezelésű lm ültetvényéen mértük fel z Aculet együtteseket, leglá kétévi Mlise cspdázássl. Az dtokt dtázis rendeztük és pulikációr előkészítettük. A mgyrországi lm ültetvények Aculet együttesek összetételéről, mennyiségi viszonyiról mindeddig nem jelentek meg rendszeres megfigyelésen lpuló dtok. A témkören pályáztunk támogtásávl egyetemi szkdolgozt készült Kovács Gáor, Budpesti Corvinus Egyetem, melyet Környezetkímélő Növényvédelem Alpítvány 27-en első díjjl jutlmzott). Meghtároztuk mgyrországi lm ültetvények holyv (Stphylinide) együtteseien 2%-nál ngyo dominnciávl előforduló fjokt. Ezek, csökkenő dominnciájuk sorrendjéen következők voltk: Dinre ngustul, Omlium cesum, Drusill cnlicult, Sphenom dominle, Plporus nitidulus, Xntholinus lineris, Dexiogy corticin, Coprochr ipustult, Mocyt ort, Oligot pumilio, Xnthlinus longiventris, Tchyporus, Hypnorum és Pycnot vicin. Összehsonlító vizsgáltokt végeztünk gyümölcsültetvények holyv együtteseinek fjgzdgságávl, diverzitásávl és undnciájávl kpcsoltn (Blog és Mrkó, 27) 1

2 Átfogó gyűjtéseket végeztünk két éven keresztül öt mgyrországi lmültetvény lomkoronáján és tljfelszínén z Arnee, Heteropter és Formicide együttesek meghtározás céljáól. A mintákt egyűjtöttük, válogttuk és jelenleg identifikáció ltt állnk. 2 GYÜMÖLCS ÜLTETVÉNYEK KÖRNYEZETÉNEK ÉS NÖVÉNYVÉDELMÉNEK HATÁSA A BETELEPÜLÉSI DINAMIKÁKRA Almültetvények kóc együttesei esetén mennyiségi dtok lpján elemeztük, hogy mely kóc fjok táplálkozhtnk lm növényen (Bleicher et l., 27). Megállpítottuk, hogy vizsgált hét lmültetvényen, gykori kócfjok közül z E. crtegi, z E. rose és z E. decipiens kötődik z lmnövényhez, és vlószínűleg R. tenerrim és z Edwrdsin lmellris is ee csoport trtozik. A Cicdell viridis, Philenus spumrius és Emposc solni lágyszárúkhoz kötődő fjok, melyek lklmilg lmán is táplálkozhtnk. A Kyos populi, Kyos virgtor és Eurhdin kirschumi fásszárúkhoz kötődő fjok, melyeket lmán eddig nem jeleztek, vizsgáltink lpján zonn esetleges lmán vló táplálkozásuk sem zárhtó ki. Külön pulikáción elemeztük vizsgált lm ültetvények szegélyén kilkuló kóc együtteseket (Bleicher et l., 27), vlmint külön vizsgáltuk z ültetvények és szegélyén (erdők és cserjés szegélytársulások), vlmint z ültetvények elsejéen kilkuló kóc együttesek kpcsoltát (Bleicher et l., 27). Ngy-ritnnii gyűjtések lpján megállpítottuk, hogy gyepszint és lomkoron szint együttesei élesen elkülönülnek. Megállpítottuk, hogy kócák második nemzedéke csk kis mértéken kolonizálj z ültetvényeket, és hogy ősszel egyrészt nő hímek rány z lm ültetvények kóc együtteseien, másrészt ez növekedés korán ngyo inszekticid terhelést kpott prcellákn jelentőse. Eredményeinket közlésre ledtuk (Journl of Applied Entomology). Holyv (Stphylinide) együtteseket vizsgálv különöző tljtípusok és kezelések esetén hsonlítottuk össze z együttesek egyedsűrűségét és összetételét (Blog és Mrkó, 26, 27c). Meghtároztuk homoki és kötött tljú ültetvényekhez kötődő fjok körét, vlmint megállpítottuk, hogy széles htásspektrumú inszekticidek negtív htását, vlószínűleg gyors etelepedésük következtéen holyvák képesek kompenzálni. Vizsgáltinkkl z újfehértói, lávetéses vizsgáltok (lásd következő fejezeten) egyehngzó eredményt dtk. A holyv együtteseket kilkító tényezőket külön pulikáción elemeztük (Blog et l., 28). Részletesen elemeztük pók (Arnee) együttesek kezelések utáni rekolonizációját efolyásoló tényezőket. Egy új növényvédelmi technológi, (1) peszticidmentes integrált növényvédelem (PIPM - hol terméskötődés előtt és szüret után természetes ellenségeket kevésé károsító inszekticideket lklmzunk, két időszk között pedig z ökológii termesztésen engedélyezett ágenseket) és (2) hgyományos növényvédelem (HAGY - mely széles htásspektrumú inszekticideken lpul) htását lm ültetvények pók együtteseire. Kontrollként (3) peszticidmentes prcellákt lkítottunk ki (KONT). A vizsgáltok 21 és 26-között, négy éven keresztül folytk Ngy-Britnnián, z Est Mlling Reserch kísérleti lm ültetvényéen. A mintákt rendszeres kopogttássl és fűhálózássl gyűjtöttük. Külön figyelmet fordítottunk potenciális zsákmány álltok egyedsűrűségének lkulásár. Vizsgáltink eredményeként megállpítottuk, hogy két növényvédelmi technológi közel zonos htékonysággl szályozt kártevőket, zz közel zonos potenciális préd denzitás lkult ki mind lomkoronán, mind gyepszinten. Tvsszl pók együtteseken főként dult egyedeket, míg ősszel szinte kizárólg juvenilis egyedeket gyűjtöttünk, zz z ültetvényeke szálröpítéssel elsősorn ősszel telepedhetnek e pókok. A tvszi és őszi, vlmint juvenilis és dult együttesek között, összetételük 2

3 tekintetéen jelentős különséget figyeltünk meg, függetlenül kezelésektől. Tvsszl szelektív inszekticidek lklmzásánk eredményeként PIPM prcellákn 3-1%-l ngyo egyedsűrűségű pók együttesek lkultk, ki, mint HAGY prcellákn. Ugynkkor ezt z előnyt nem tudták megtrtni PIPM prcellák pók együttesei. Nyár közepétől HAGY prcellákn pókok egyedszám jelentősen, míg PIPM prcellákn csk kis mértéken nőtt, így két kezelésen z egyedszámok kiegyenlítődtek. A KONT prcellákn z egész vegetációs periódus során ngyo egyedsűrűségen fordultk elő pókok, mint HAGY és PIPM prcellákn, tehát z egyedsűrűségek kezelt és kezeletlen prcellák között vegetációs periódus második feléen sem egyenlítődtek ki. Hsonló eredményeket kptunk gyepszint, lomkoronától jelentősen eltérő pók együtteseinek vizsgáltkor is. Összességéen megállpítottuk, hogy mennyien HAGY kezelések július első feléen efejeződnek, juvenilis egyedek képesek gyorsn etelepülni z ültetvénye. A kémii zvrások utáni egyedszám növekedést elsősorn zsákmány mennyisége htározz meg. Az ültetvények eltrtó képessége (zsákmány kínált) erősen korlátozz z ültetvényen előforduló pókok egyedsűrűségét ezzel mgyrázhtó PIPM prcellákn megfigyelt kis növekedési rát vegetációs periódusmásodik feléen. Összességéen eől z következik, hogy szelektív inszekticidek, melyek ugyn kímélik pókokt, de jelentősen csökkentik zok préd-ellátottságát, csk rövid távú előnyökhöz jutttják pók együtteseket. Hsonló következtetésekre jutottunk egy új, környezetkímélő növényvédelmi eljárássl kpcsoltos korái kuttásink mintáink feldolgozáskor (Mrkó et l., 28). Előzetes eredményeinek közöltük (Mrkó és mtsi., 28, Sipos és mtsi., 28), illetve teljes kuttást összefoglló kézirtot közlésre ledtuk (Biologicl Control). 3. ALMA ÜLTETVÉNYEK GYEPSZINTJÉNEK HATÁSA A LOMBKORONÁN ÉS TALAJSZINTEN KIALAKULÓ ÍZELTLÁBÚ FAUNÁRA Az integrált gyümölcsfvédelem rendszerszemlélete fogysztó és környezet védelme érdekéen szelektív készítmények előrejelzésen lpuló hsználtávl nem törekszik károsító szervezetek kiirtásár, hnem zok egyedszámát, illetve fertőzési nyomást kívánj olyn mértéken korlátozni, hogy ne következzen e gzdságilg jelentős károsodás, termésveszteség. Htékonyságánk fontos értékmérője gyümölcsösök hsznos élőlényeinek przitoidoknk és predátoroknk kímélése, etelepülésének, helyen mrdásánk és felszporodásánk elősegítése, ezáltl felhsználás kártevők egyedszámánk csökkentéséen, populációdinmikájuk szályozásán. A kuttási tém kidolgozás során z lmültetvények különöző típusú sorköztkrásánk htását figyeltük meg. Új elemként sorközöke telepített virágzó növények szerepét vizsgáltuk, melyek feltételezésünk szerint kedvező telelőhelyet, lterntív prédálltokt és ngyo nektárforrást nyújthtnk számos przitoid és rgdozó fjnk. Természetvédelmi és iológii termesztési szempontól sem elhnygolhtó, hogy diverze és ngyo orítású lágyszárú szinthez egyen diverze élőlény együttes kpcsolódik. Ennek megfelelően, négy, egyenként 1 h-os prcellán, két védekezési technológi és három különöző sorköztkrás (IPM+VIRÁG, IPM+UGAR, IPM+GYEP, HAGYOMÁNYOS védelem) htását vizsgáltuk terméskárosítókr, lomozton előforduló ízeltláúkr, molylepke populációk lkulásár, przitoid népességére, vlmint tljfelszíni ízeltláúkr. Mindegyik prcellán megtlálhtó volt Florin fjt, z IPM+VIRÁG prcellán ezen túl még Idred, míg továi három kezelésen Jonthn fjt is előfordult. A sorköztelepítésre számítás jöhető virágzó növények közül csillgfürtöt, tvszi zot, fehérherét, fcéliát, pohánkát, vörösherét és lucern + évelő rozs keveréket teszteltük, gyepesített prcellákn sorközöket rendszeresen kszáltuk, míg z 3

4 ugros prcellákn sorközöket gyommentesen trtottuk. A mintvételezéseket 22-en kezdtük és z OTKA támogtásávl 24 és 27 között folytttuk. Minthogy z eredeti tervekhez képest vizsgáltokt meghosszítottuk, ezért eddig csk z előzetes eredményekről számoltunk e (Blázs és mtsi., 25, 27,, 28, Fekete és mtsi., 25). Éppen ezért z eredményeket z láikn részleteseen tárgyljuk. A termés mennyisége 27-en mindhárom fjtán és 26-n Florin fjtán olyn kicsi volt, hogy fertőzöttséget nem tudtuk értékelni. Ezért teljes kép kilkításához termésfertőzöttség esetén, 22-es (mindhárom fjt) és 23-es (csk Jonthn és Idred fjták) eredményeit is emuttjuk, zz Florin fjtán három, míg Jonthn (illetve z IPM+VIRÁG prcellán Idred) fjtákon 5 éven tudtuk termést értékelni, összesen tehát nyolc lklomml végeztünk összehsonlítást. A HAGYOMÁNYOS prcellát hsonló sorköz kilkítású IPM+GYEP prcellávl összehsonlítv z egészséges (rovrkártételtől mentes) termés mennyisége csk egy összehsonlításn muttott különséget (z IPM technológián szignifikánsn ngyo volt z ép gyümölcsök szám), míg töi 7 összehsonlításn (éven, illetve fjtán) nem figyeltünk meg szignifikáns eltérést (1. tálázt). A különöző lávetések esetén z IPM+VIRÁG prcellán egy összehsonlításn kise volt z egészséges gyümölcsök szám, mint z IPM+ugr prcellán, továi 7 összehsonlításn viszont nem tpsztltunk különséget. Az IPM+VIRÁG prcellán, egy összehsonlításn volt kise z egészséges gyümölcsök szám, mint z IPM+GYEP prcellán, míg továi ht összehsonlításn nem különöztek (1. tálázt). Összességéen megállpítottuk, hogy egyrészt környezetkímélő integrált növényvédelmi technológi, hsonlón htékony volt terméskártevők szályozásán, mint hgyományos növényvédelmi technológi. Másrészt virágzó lágyszárú növények telepítése, integrált növényvédelmi technológi lklmzás esetén, nem csökkentette terméskártételt. 1. tálázt. Egészséges lmák átlgos szám (egészséges/1 d ± szórás) különöző növényvédelmi technológi és lávetés esetén Jonmthn/Idred HAGY. 98,7 (1,2) 65,7 (5,4) 78, (5,8) 82,4 (5,1) 94,1 (2,8) IPM+UGAR 98,1 (1,4) 8,2 (5,1) 65,2 (4,4) 6,6 (12,7) 92,2 (5,) IPM+GYEP 98,3 (1,3) 69,5 (6,8) c 74,2 (6,8) c 6,5 (22,8) 94,3 (2,9) IPM+VIRÁG 93,2 (1,7) 74,5 (6,5) c 69,7 (5,5) c 64,1 (8,8) 89,2 (5,9) Florin HAGY. 97,4 (1,3) 73,7 (5,6) 7,6 (1,2) IPM+UGAR 97, (1,9) - 8,4 (2,9) 72,8 (1,6) - IPM+GYEP 96,6 (1,4) 82,1 (5,3) 71,7 (21,6) IPM+VIRÁG 97,5 (2,2) 81,1 (4,3) 74,5 (17,4) Egy oszlopon elül különöző etűk p<,5 szinten szignifikáns különséget jelölnek. Külön vizsgálv terméskártevők közül z lmmolyt (Cydi pomonell) megállpítottuk, hogy két növényvédelmi technológi nem mutt jelenős különséget (egy lklomml Hgyományos, egy lklomml z IPM prcellákn volt ngyo fertőzés, míg ht összehsonlításn nem volt különség). A különöző lávetések esetén, z IPM+VIRÁG prcellán, egy összehsonlításn állpítottunk meg z IPM+UGAR prcellánál ngyo kártételt, míg z IPM+GYEP prcellához hsonlítv három lklomml ngyo és egy összehsonlításn kise kártételt regisztráltunk (2. tálázt). A töi összehsonlítások nem különöztek. Összességéen megállpítottuk, hogy z lmmoly szályozásán 4

5 virágzó lágyszárúk telepítése nem eredményez pozitív változást, sőt egyes éveken és fjtákon növelhette kártétel mértékét. Feltűnő, hogy z integrált növényvédelem esetén Florin fjtán áltlán kise volt z lmmoly fertőzöttség, mint z zonos kezelésű prcellákn, z Idred/Jonthn fjtákon (2. tálázt). 2. tálázt. Almmoly áltl károsított lmák átlgos szám (fertőzött/1 d ± szórás) különöző növényvédelmi technológi és lávetés esetén Jonmthn/Idred HAGY.,4 (,5) 12,6 (3,8) 9, (4,3) 12, (5,4),7 (,7) IPM+UGAR 1, (1,2) 11,6 (3,) 26,1 (2,4) 3,8 (14,8),6 (,8) IPM+GYEP,2 (,4) 15,6 (2,1) 11,1 (5,7) 27,7 (18,3) 1,7 (1,1) IPM+VIRÁG 3,7 (2,3) 1,7 (4,7) 23,8 (4,2) 29,9 (9,2) 1,4 (1,4) Florin HAGY. 1,4 (1,3) 11,4 (4,) 11,9 (4,) IPM+UGAR,5 (,7) - 15,3 (2,5) 2,2 (9,7) - IPM+GYEP,3 (,5) 3,4 (1,4) 17, (14,4) IPM+VIRÁG 1,3 (1,3) 14,9 (3,5) 17,1 (13,6) Egy oszlopon elül különöző etűk p<,5 szinten szignifikáns különséget jelölnek. Mgyrországon lm termésen muttkozó polosk kártételről mindmáig nem számoltk e. Vizsgáltinkn 26-n figyeltünk meg termésen olyn kártételt, mit poloskáknk tuljdoníthtó. A kártétel mértéke különöző prcellákn 1 termésre vetítve (±szórás) következőképpen lkult: HAGYOMÁNYOS: 2,1 (1,2), IPM+UGAR: 1,5 (1,), IPM+GYEP: 2,4 (1,), IPM+VIRÁG: 3,4 (1,5) ( különöző etűk p<,5 szinten szignifikáns különséget jelölnek). Láthtó, hogy polosk kártételre vontkozó külföldi megfigyelésekkel összhngn ngyo növényorítássl nőtt kártétel mértéke is. Az lmilonc (Adoxophyes orn) kártételét fentiek szerint vizsgálv HAGYOMÁNYOS prcellán z IPM+GYEP prcellánál két összehsonlításkor kise, és két összehsonlításkor ngyo terméskártételt mértünk, míg négy eseten nem volt különség (3. tálázt). 3. tálázt. Almilonc (Adoxophyes orn) áltl károsított lmák átlgos szám (fertőzött/1 d ± szórás) különöző növényvédelmi technológi és lávetés esetén Jonmthn/Idred HAGY.,9 (1,) 21,7 (3,8) 13, (3,3) 5,6 (2,3) 2,8 (1,) IPM+UGAR,9 (,7) 8,2 (3,2) c 8,7 (3,3) c 8,6 (6,1) 3, (1,4) IPM+GYEP 1,5 (1,3) 14,9 (7,6) c 14,7 (6,8) c 11,8 (5,8) 3,5 (1,8) IPM+VIRÁG 3,2 (2,5) 14,8 (3,5) 6,5 (2,4) 6, (2,9) 3,2 (2,) Florin HAGY. 1,2 (,9) 14,9 (5,4) 17,5 (7,2) IPM+UGAR 2,5 (1,8) - 4,3 (2,1) 7, (3,) - IPM+GYEP 3,1 (1,7) 14,5 (4,7) 11,3 (7,7) IPM+VIRÁG 1,2 (1,5) 4, (2,) 8,4 (5,2) Egy oszlopon elül különöző etűk p<,5 szinten szignifikáns különséget jelölnek. 5

6 Az IPM+VIRÁG percellán z IPM+ugr prcellávl történő nyolc összehsonlításól egyszer figyeltünk meg ngyo termés kártételt, míg z IPM+GYEP prcellávl vló összehsonlításn háromszor szignifikánsn kise terméskártételt. Ez utói összehsonlításn lehetséges nyolcól hét eseten számszerűen kise volt z lmilonc kártétel z IPM+VIRÁG prcellán (3. tálázt). Összefogllv megállpíthtjuk, hogy áltlánosságn virágzó lágyszárúk telepítése nem eredményezi z lmilonc kártételének csökkenését. Egyes éveken, és főként Florin fjtán kártétel mértéke csökkenhetett (3. tálázt). A lomkoronszinten végzet gyűjtések eredményei lpján, z ültetvényen minden éven jelen lévő lmilonc, csk z első nemzedéken fordult elő jelentős egyedszámn. Az IPM területek HAGY területhez viszonyított przitáltsági értékei, z lmilonc hernyók esetén, minden éven jok voltk. Közülük is kiemelkedett z IPM+VIRÁG területé. 26- n például virágos sorköz hgyományos területhez viszonyított háromszoros przitáltság lomfertőzés 1-szeres csökkenését eredményezte (csk,4 % volt), de ez 17,7 %-os przitáltság sem volt elegendő 2. nemzedék gyümölcsfertőzésének megkdályozásár (4. tálázt). 4. tálázt. Adoxophyes orn przitáltság (Újfehértó, lm, 26) Lomfertőzés Przitáltság mértéke/% IPM+VIRÁG,4 17,7 IPM+GYEP 1,4 12,5 IPM+UGAR,7 1,1 HAGY+GYEP 4,1 5,3 Összefogllv tehát megállpíthtjuk, hogy sorközök ngyo növényorítás, vlmint virágzó lágyszárú növények jelenléte ugyn növelte z lmilonc hernyók przitáltságát, de przitáltság mértéke nem volt elegendő hhoz, hogy érdemen efolyásolj második nemzedék termés kártételét. A lomozton molylepkék közül z knázómolyok szerepe volt jelentős. A vizsgált időszk elején lomosf-fehérmolyr (Leucopter mlifoliell) kellett odfigyelni, z utói éven viszont szerepét z lmlevél-knázómoly (Phyllonorycter lncrdell) kezdte átvenni. Ez ugyn még főleg szexferomoncspdák fogásdtin nyilvánult meg, lomfertőzés mértékéen nem (1. és 2. melléklet). (A töi minimális egyedszámn jelenlévő knázómoly fj előfordulás przitoidok területen trtás mitt érdemel említést.) A fertőzés mértéke minden éven z IPM prcellákn volt legkise (2,27%-3,66%), míg hgyományos területen 5,36 11,1%. Érdemes ezeket z dtokt przitáltság dtivl összevetni (5. tálázt). 5. tálázt. A lomosf-fehérmoly (Leucopter mlifoliell) przitáltság (Újfehértó, lm) Przitáltság (%) IPM+VIRÁG 14,8 18,2 2,2 1,6 32,1 IPM+GYEP 16,4 8,8 8,9 5,8 14,8 IPM+UGAR 13, 9,2 9,2 6,2 14,5 HAGY+GYEP 2,6 6,5 6,5,3 13,9 6

7 A virágos területen 1,6-32,1%, gyepesített területen 5,8-16,4%, z ugros területen 6,2-14,5% volt z átlgos przitáltság. A hgyományos védelemen részesített területen,3-13,9%-os értékeket mértünk. Kiemelkedik z IPM+VIRÁG területen przitáltság mértéke, mely z áttérési év (23) kivételével minden eseten szignifikánsn is különözött töi területétől. Ez virágzó ljnövényzet kedvező szerepére utl (5. tálázt) A populációcsökkentő tevékenységen 12 Chlcidoide fj szerepét mutttuk ki. A Chrysochris pentheus Wlker volt mindegyik területen domináns fj, szudominánsként Closterocerus trifscitus Westwood és Neochrysorchris formos Wlker fjok fordultk elő. Jelentős szerepe volt időnként és helyenként Pniglio pectinicornis, P. grules, Briscpus nigroviolceus, Pedioius pyrgo, Sympiesis sericeicornis, S. gordius, Minotetrstichus frontlis, Cirropilus lyncus és Cirrospilus pictus fjoknk. Megállpítottuk, hogy virágzó növények sorköztkrás nemcsk przitáltság mértékét, przitoidok egyedszámát, hnem fjszámánk lkulását is kedvezően efolyásolt (6. tálázt). 6. tálázt. Przitoidok fjszám Leucopter mlifoliell (Újfehértó, lm) IPM+VIRÁG (2) 1 (3) 2 (4) 3 (5) 4 (3) 3 IPM+GYEP (4) 1 (1) 1 (1) 1 (4) 2 (1) 1 IPM+UGAR (3) 1 (1) 1 (3) 2 (5) 2 (1) 1 HAGY+GYEP (1) 1 (6) 3 (4) 2 (1) 1 Megjegyzés: ( )-en, melyől csk időszkosn fordult elő néhány példány A levéltetvek közül elsősorn zöld lm-levéltetű (Aphis pomi) fordult elő, Dysphis plntgine és D. devect telepeket csk kis számn tláltunk. A levéltetű telepek szám évenként és kezelésenként jelentős ingdozást muttott. A vizsgált fjtákon ht év során 16 lklomml számláltuk levéltetű telepek számát. A HAGYOMÁNYOS és IPM+GYEP prcellák vizsgáltkor egy lklomml (z IPM kezelésen) gyűjtöttünk szignifikánsn tö telepet, míg töi 15 lklomml nem volt különség, zz két kezelés egyformán htékony volt. A különöző sorköz telepítések esetén, 16 összehsonlításól z IPM+VIRÁG kezelésen, tíz hjtásr vetített kolóniák szám 3-szor különözött szignifikánsn z IPM+GYEP-től (2-szer ngyo, 1-szer kise volt), és 16 összehsonlításól 5-ször különözött szignifikánsn z IPM+UGAR kezeléstől ( 3-szor ngyo, 2-szer kise volt telepek átlgos szám). Összességéen tehát megállpíthtjuk, hogy sorközök virágzó növényekkel vló telepítése nem eredményezte z A. pomi telepek számánk csökkenését. Összesen 2 kticogár (Coccinellide) fjt gyűjtöttünk lomkoronán, melyek közül 18 volt rgdozó. A leggykori fjok egyedszámuk csökkenő sorrendjéen: Coccinell septempunctt, Propyle qutourdecimpunctt, Hippodmi vriegt, Stethorus punctillum és z Adli ipunctt voltk. Az fidofág fjok egyedszámát Hgyományos kezelések z IPM+GYEP kezeléshez viszonyítv minden éven csökkentették, ez különösen vegetációs periódus első felére volt jellemző. Az tk fogysztó Stethorus punctillum jelentős egyedszám növekedését figyeltük meg 27-en, HAGYOMÁNYOS prcellán, mi z ismételt dimetoát kezelések nyomán felszporodó tkácstk fertőzéssel hozhtó összefüggése. Az IPM+VIRÁG percellán másik két IPM prcellához hsonlítv csk 24-en, május elején figyeltünk meg jelentősen ngyo C. septempunctt egyedsűrűséget. A 24-es év továi részéen, illetve z ezt követő három éven virágzó lágyszárúk jelenléte nem növelte kticogrk egyedsűrűségét. A ogrkr vontkozó 7

8 vizsgáltok részét képezik egy egyetemi szkdolgozti munkánk (Pinke Viktóri, Budpesti Corvinus Egyetem). A lomkoronán összesen 48 pókfjt gyűjtöttünk. Az dult egyedek között leggykorik, csökkenő sorrenden Crrhotus xnthogrmm, Misumenops tricuspidtus, Xysticus ulmi és Mngor clyph voltk. A domináns C. xnthogrmm teljes fogás 69%-át dt. Megállpítottuk, hogy pókok egyedsűrűségét HAGYOMÁNYOS kezelések, hsonló sorköz kilkítású IPM+GYEP prcellákhoz viszonyítv, minden éven csökkentették (1. ár, 3. melléklet). A különöző tljtkrású prcellákn sorközök növényorításánk növekedésével nőtt pókok egyedsűrűsége lomkoronán. A vizsgált ht év dtit összesítve z IPM+UGAR kezeléshez viszonyítv 121%-l növekedett pókok egyedsűrűsége sorközök virágzó lágyszárúkkl történő telepítése esetén, de még rendszeresen kszált gyep is 41%-os növekedést eredményezett. Fontos megemlíteni, hogy ngyo növényorítás ngyo pók denzitás összefüggés csk vegetációs periódus második felétől, ugusztus közepétől érvényesül, mi kártevők szályozás szempontjáól kedvezőtlen (4. melléklet). 1. ár. Pókok összesített egyedsűrűségének lkulás lm ültetvények lomkoronáján, különöző inszekticid terhelés és sorköz kilkítás esetén. Újfehértó, d Egyed/ 2f 3 2 c 1 HAGY IPM-gyep IPM-ugr IPM-vir A különöző etűk p<,1 szinten szignifikáns különséget jelölnek. (Kéttényezős rousztus ANOVA: kezelés és évek htás) Meg kell továá említenünk, hogy különöző pókfjok, illetve genuszok ( juvenilis egyedeket csk genusz szintig lehet identifikálni) esetén sorközök ngyo növényorításánk pozitív htás eltérően érvényesült: C. xnthogrmm, M. tricuspidtus és Tetrgnth spp. (főként T. extens) esetén teljes pók együttesnél emuttott mintáztot figyeltük meg (5. és 7. melléklet). A Xysticus spp. (főként X. ulmi), Philodromus spp. (P. cespitum) és Theridion spp. (főként T. impressum) sorközök ugrolásánk gyepesítéshez viszonyítv nem volt egyedszám-csökkentő htás (6. és 7. melléklet). Végül meg kell említenünk, hogy míg fent említett pókfjok egyedsűrűsége HAGYOMÁNYOS prcellán lklmzott, széles htásspektrumú inszekticidek htásár csökkent, ddig Tetrgnth genusz trtozó juvenilis egyedek (főként T. extens) ősszel települtek e z ültetvényeke, és HAGYOMÁNYOS prcell ngyo peszticid terhelését kompenzálták, (vlószínűleg túlkompenzálták). Pontos képet 27-en gyűjtött nygok identifikációj után kphtunk. Külön vizsgáltuk sorközök különöző tljtkrásánk htását tljfelszíni ízeltláú együttesekre. A tljcspdázásos vizsgáltok egyrészt információt szolgálttnk rról, hogy vizsgált ízeltláú csoportok milyen mértéken muttják z eltérő peszticid 8

9 terhelés htásit, mennyire lklmzhtók indikátor szervezetként. Másrészt tljfelszínen vdászó, számos más mezőgzdsági kultúrán is jelentőséggel író futóogrk (Cride), holyvák (Stphylinide), pókok (Aree) és százláúk (Chilopod) esetén mechniki gyomirtás ökológii htásit, illetve z egyes fjok hitt kötődését is vizsgálhtjuk. Munkáns során kísérleti prcellákn tö mint 5 futóogár fjt gyűjtöttünk ( 27-en gyűjtött nygok identifikációj folymtn vn). A leggykori fjok Hrplus rufipes, Hrplus distinguendus, Hrplus trdus, Amr ene és Clthus miguus voltk. Hgyományos kezelések csökkentették futóogrk fjszámát és legtö fj egyedsűrűségét. Néhány f, így H. rufipes és H. distinguendus képes volt ellensúlyozni széles htásspektrumú inszekticidek negtív htásit. Az IPM+VIRÁG prcellához kötődött H. rufipes és H. trdus, míg z IPM+UGAR prcellához H. distinguendus. Tö mint 6 holyv fjt mutttunk ki tljfelszínről. A leggykori fjok Podoxy vicin, Mocyt ort, Coprochr ipustult, Sphenom dominle, Dinre ngustul, Omlium cesum, Sphenom togtum és z Oxypod dominlis voltk. A felsorolt domináns és szudomináns fjok különöző éveken jelentős egyedszámeli ingdozást mutttk. Ugynkkor minden éven szignifikánsn tö holyv fjt és egyedet gyűjtöttünk HAGYOMÁNYOS prcellán, mint z IPM+GYEP prcellán és ez z összefüggés z egyedszámok vontkozásán z egész vegetációs periódus során érvényesült. Vlószínűsíthető, hogy HAGYOMÁNYOS prcellán, futóogrk, különösen Clthus fjok kise egyedszám, esetleg kise pók ktivitás-denzitás z intrguild predáció, vgy z interspecifikus kompetíció csökkenését eredményezi, továá széles htásspektrumú peszticidek negtív htásit holyvák vlószínűleg gyors etelepülésükkel is ellensúlyozzák. Hsonló összefüggést figyeltünk meg Chilopod együttes esetén is. A különöző növényorítású élőhelyeken z egyes fjok között jelentős különségek voltk. Az Omlium cesum z IPM+VIRÁG prcellához kötődött, Mocyt ort pedig itt fordult elő legkise egyedsűrűségen, míg Coprochr ipustult z IMP+UGAR prcellán fordult elő kimgsló egyedszámn. A legtö holyv egyedet összességéen z IPM+UGAR prcellán gyűjtöttük. A futóogrk és holyvák vizsgált részét képezi három, 28 tvszán záruló egyetemi szkdolgozti munkánk (Kovács Nór, Link Judit Budpesti Corvinus Egyetem, Trch Ktlin Szent István Egyetem). A tljfelszíni pókokt megszámláltuk és lkoholn tároljuk. Feldolgozásuk részét képezi egy jelenleg is folyó doktori munkánk (Keresztes Blázs Pnnon Egyetem). Az egyedszám dtok lpján tljfelszíni pókok számát jelentősen csökkentették HAGYOMÁNYOS kezelések, míg z IPM prcellákn tljfelszíni pókok egyedsűrűsége hsonlón lomkoronán tpsztltkkl növekvő növényorítássl nőtt. A jelentésen említett pulikációkt, vlmit továi témkören készített pulikációkt z OTKA online rendszeréen, külön rögzítettük. A jelentést dr. Mrkó Viktor és dr, Blázs Klár írt. A kuttásokn jelentést készítők mellett, dr. Kutsi Cs, dr. Bleicher Krisztin, dr. Blog Adlert, Keresztes Blázs, Mihályi Krisztin, Ádám László, Józn Zsolt, dr. Kondorosy Előd, Kovács Gáor, Kovács Nór, Link Judit, Pinke Viktóri és Trch Ktlin vett részt. Ezúton is köszönettel trozunk minták gyűjtéséen segítő Ngy Csánk, Sipos Péternek, vlmit z Újfehértói Gyümölcstermesztési Kuttó és Szktnácsdó Kht. dolgozóink, elsősorn Fekete Zoltánnk, Szilágyi Veronikánk és dr. Lktos Tmásnk. 9

10 1. Melléklet. Aknázómolyok rjzásánk lkulás feromon cspdás vizsgáltok lpján, különöző peszticid terhelésű és sorköz orítású lm ültetvényeken. Újfehértó, 26. imágó d/ 2 cspd átlg IPM virágos lm, knázóm olyok Újfe hé rtó, 26 Almlevél knázómoly Lomosf fehérmoly Almlevél sátorosmoly imágó d/2 cspd átlg IPM ugr lm, knázóm olyok Újfe h é rtó, 2 6 A lmlevél knázómoly Lomosf fehérmoly Almlevél sátorosmoly ápr. 18. ápr. 27. má j. 8. má j. 18. má j. 29. jún. 8. jún. 19. jún. 29. júl. 1. júl. 2. júl. 31. ug. 1. ug. 21. szept. 1. szept. 11. szept. 21. okt. 2. okt. 12. okt. 24. ápr. 18. máj. 2. máj. 15. máj. 29. jún. 12. jún. 26. júl. 1. júl. 24. ug. 7. ug. 21. szept. 4. szept. 18. okt. 2. okt. 16. IPM gye pe s lm, k n áz óm olyok Újfe h é rtó, 26. H g y o m á n y o s l m, k n á z ó m o l y o k Ú jfe h é rtó, 2 6 imágó d/2 cspd átlg ápr. 18. ápr. 27. Almlevél knázómoly Lomosf fehérmoly Almlevél sátorosmoly máj. 8. máj. 18. máj. 29. jún. 8. jún. 19. jún. 29. júl. 1. júl. 2. júl. 31. ug. 1. ug. 21. szept. 1. szept. 11. szept. 21. okt. 2. okt. 12. okt Melléklet. Aknázómolyok rjzásánk lkulás feromon cspdás vizsgáltok lpján, különöző peszticid terhelésű és sorköz orítású lm ültetvényeken. Újfehértó, 27. IPM virágos lm, knázóm olyok Újfe h é rtó, 2 7 imágó d/2 cspd átlg ápr. 27. máj. 11. máj. 25. jún. 8. jún. 22. júl. 7. júl. 2. ug. 3. ug. 17. A lm lev él k n ázó m o ly Lomosf fehérmoly A lm lev él sát o ro sm o ly szept. 1. IPM ugr lm, k názómolyok Újfe hé rtó, 2 7 szept. 14. szept. 28. okt A lm le v é l kn á zó mo ly Lomosf fehérmoly A lmlevél s átorosmoly 6 5 A lm le v é l kn á zó mo ly Lomos f fehérmoly A lmlevél s átoros moly imágó d/2 cspd átlg imágó d/2 cspd átlg ápr. 5. ápr. 16. ápr. 26. máj. 7. máj. 17. máj. 29. jún. 7. jún. 18. jún. 28. júl. 9. júl. 19. júl. 3. ug. 9. ug. 21. ug. 3. szept. 1. szept. 2. okt. 1. ápr. 5. ápr. 16. ápr. 26. máj. 7. máj. 17. máj. 29. jún. 7. jún. 18. jún. 28. júl. 9. júl. 19. júl. 3. ug. 9. ug. 21. ug. 3. szept. 1. szept. 2. okt. 1. IPM gyepes lm, k názómolyok Újfe hé r tó, 2 7 Hgyományos lm, k názómyolyok Újfe h é r tó, A lm le v é l kn á zó mo ly Lomosf fehérmoly A lmlevél s átorosmoly 6 5 A lm le v é l kn á zó mo ly Lomosf fehérmoly A lmlevél s átorosmoly imágó d/2 cspd átlg imágó d/2 cspd átlg ápr. 5. ápr. 16. ápr. 26. máj. 7. máj. 17. máj. 29. jún. 7. jún. 18. jún. 28. júl. 9. júl. 19. júl. 3. ug. 9. ug. 21. ug. 3. szept. 1. szept. 2. okt. 1. ápr. 5. ápr. 16. ápr. 26. máj. 7. máj. 17. máj. 29. jún. 7. jún. 18. jún. 28. júl. 9. júl. 19. júl. 3. ug. 9. ug. 21. ug. 3. szept. 1. szept. 2. okt. 1. 1

11 3. melléklet. Pókok egyedsűrűségének lkulás különöző inszekticid terhelés és sorköz kilkítás esetén lm ültetvények lomkoronáján. Újfehértó, Egyed / 2 f HAGY IPM-gyep IPM-ugr IPM-vir c Egyed / 2 f HAGY IPM-gyep IPM-ugr IPM-vir c d c Az eltérő etűk p<,5 szinten szignifikáns különséget jelölnek melléklet. Pók együttesek dinmikáj lmültetvények lomkoronáján, Újfehértó, 27. Egyed/2 f HAGY IPM gyep Egyed/2 f IPM gyep IPM ugr IPM virág Dátum Dátum 5. melléklet. Crrhotus xnthogrmm (A) és Misumenops tricuspidtus (B) összesített egyedsűrűsége lomkoronán, 22 és 26 között. Egyed/ 2f A c HAGY IPM-gyep IPM-ugr IPM-vir Az eltérő etűk p<,5 szinten szignifikáns különséget jelölnek d Egyed/ 2f B HAGY IPM-gyep IPM-ugr IPM-vir 11

12 6. melléklet. Xysticus spp. (főként X. ulmi) (A) és Philodromus spp. (P. cespitum) (B) összesített egyedsűrűsége lomkoronán, 22 és 26 között. Egyed/ 2f A c c Egyed/ 2f B c c HAGY IPM-gyep IPM-ugr IPM-vir HAGY IPM-gyep IPM-ugr IPM-vir Az eltérő etűk p<,5 szinten szignifikáns különséget jelölnek 7. melléklet. Theridion spp. (főként T. impressum) (A) és Tetrgnth spp. (főként T. extens) (B) összesített egyedsűrűsége lomkoronán, 22 és 26 között. Egyed/ 2f A Egyed/ 2f B HAGY IPM-gyep IPM-ugr IPM-vir HAGY IPM-gyep IPM-ugr IPM-vir Az eltérő etűk p<,5 szinten szignifikáns különséget jelölnek 12