Foglalkozásegészségügyi orvosok munkájának hatósági követelményei

Átírás

1 Foglalkozásegészségügyi orvosok munkájának hatósági követelményei Dr. Grónai Éva főorvos munka és Foglalkozás-egészségügyi szakértő Budapest november 17.

2 Magyarország Alaptörvénye XVII. cikk. Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. XX. cikk. Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Ezen jog érvényesülését Magyarország a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával segíti elő.

3 A A foglalkozás-egészségügyi szervezete nemzeti felügyelete Emberi Erőforrás Minisztérium Nemzeti Népegészségügyi Központ AEEK Szakmai Felügyelet Minőségi Közigazgatási Minisztérium Kormányhivatalok Népegészségügyi osztályai Szakmai irányítás Munkahygienes és Foglalkozásegészségügyi Főosztály Foglalkozásegészségügyi szakellátó helyek Pénzügy Minisztérium Munkavédelmi és Munkaügyi Főosztály Foglalkozás-orvostani Szakmai Kollégium Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság Egyetemi Tanszékek Kamara Belügy Foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok

4 Nemzeti Népegészségügyi Központ Egy intézményben együtt történik az egészség kockázatok értékelése (adatgyűjtés, elemzés, döntés előkészítés, kutatás- fejlesztés, módszertan kidolgozás, képzés, ), döntés előkészítés,valamint a hatósági funkciók. Területi egységei: megyei, járási kormányhivatalok, egészségfejlesz-tési irodák (EFI-k) Részt vesz a munkahigiénés és a foglalkozás-egészségügyi tevékenységgel összefüggő kormányzati döntések, stratégiák megalapozásában, azokkal kapcsolatos felmérések, módszertanok kidolgozásában, az európai uniós tagállami működéssel kapcsolatos jogharmonizációs feladatok ellátásában, országos szinten szakmai felügyeletet lát el, járóbeteg szakellátást, valamint foglalkozásegészségügyi alap- és szakellátást működtet, munkahigiénés vizsgálatokat végez.

5 Állami Egészségügyi Ellátó Központ ÁEEK Az foglalkozás-egészségügyi tevékenység önállóan vagy felügyelet mellett végezhető. Egészségügyi tevékenységet önállóan csak a működési nyilvántartásba bejegyzett orvos végezhet. Érvényes működési nyilvántartás hiányában az egészségügyi tevékenység felügyelet mellett végezhető. Azt a személyt, aki Magyarországon az állam által elismert oktatási intézményben szerzett vagy külföldön szerzett és Magyarországon honosított, vagy elismert egészségügyi szakképesítéssel rendelkezik, az oklevél, illetve bizonyítvány megszerzését követően alapnyilvántartásban szerepel, rendelkezik érvényes működési nyilvántartással.

6 Időtartam A működési nyilvántartás időtartama öt év, amely a nyilvántartott személy kérelmére, megújítható vagy meghosszabbítható. Megújításról akkor beszélhetünk, amikor az egészségügyi dolgozó az öt éves nyilvántartási ciklusát újabb öt évvel a szükséges elméleti és gyakorlati pontok igazolását követően kívánja megújítani. A meghosszabbítás esetéről akkor beszélhetünk, ha az egészségügyi dolgozó az öt éves nyilvántartási ciklusát meghosszabbítja azzal az időtartammal, amikor nem végzett egészségügyi tevékenységet Pl. az érintett a GYES vagy GYED időszakában otthon tartózkodik gyermekével, és nem végez egészségügyi tevékenységet, erre az időszakra tekintettel az öt éves működési nyilvántartási ciklusát meghosszabbíthatja, így az eredetileg öt éves nyilvántartási ciklusa hét, nyolc, stb. évre is bővülhet.

7 Továbbiak a működéshez Felelősségbiztosítás A felelősségbiztosítás alapvető feladata, hogy megtérítse azokat a károkat, amelyeket a biztosított, illetve a biztosított alkalmazásában lévő alkalmazott munkavégzés során a szabályszerű működés mellett okozott.

8 60/2003. ESZCSM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről Egészségügyi szolgáltatás nyújtását engedélyező és ellenőrző egészségügyi hatóság: az országos tisztifőorvos, a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal és a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a együtt: egészségügyi hatóság) Az egészségügyi szolgáltatónak biztosítani kell a négyszemközti konzultációt is lehetővé tevő rendelőhelyiséget, amelyben az adott egészségügyi szolgáltatásra előírt tárgyi feltételei biztosított.

9 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről Egészségügyi tevékenység végzésére csak az az egészségügyi dolgozó jogosult, aki egészségi, mentális és fizikai állapotára tekintettel az adott tevékenység végzésére képes és alkalmas. Az alkalmassági vizsgálat közalkalmazottaknál foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatnál, vállalkozóknál a szakellátóhely végezi el. Amennyiben a vizsgálat alapján a munkaköri alkalmasság nem igazolható, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa az egészségügyi dolgozó hozzájárulásával a munkaköri alkalmasságának vizsgálatát az egészségügyi államigazgatási szervnél kezdeményezi. Az egészségügyi államigazgatási szervnél a vizsgálat elvégzéséről tíz napon belül gondoskodik.

10 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről Az egészségügyi dolgozó alkalmasságát elbíráló szervezet az egészségügyi államigazgatási szervnél az egészségügyi hatóságnál kezdeményezi, hogy az egészségügyi dolgozó adott munkakörre való alkalmatlanságát, illetve korlátozással történő alkalmasságát állapítsa meg, illetve amennyiben indokolt az egészségügyi dolgozót valamennyi munkakörre kiterjedő hatállyal az egészségügyi tevékenység folytatásától tiltsa el. Az egészségügyi tevékenységtől való eltiltásra irányuló eljárás lefolytatása során igazságügyi orvosszakértőt kell kirendelni. Alkalmatlanság, vagy korlátozással történő alkalmasság megállapításával végződik, az erről szóló jogerős határozatot a működési nyilvántartást vezető szervvel közölni kell. Amennyiben az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység gyakorlásától való eltiltására a belátási képesség érintettsége miatt kerül sor és az érintett egészségügyi dolgozó orvos, az egészségügyi hatóság kezdeményezi az egészségbiztosítási szervnél a pro familia gyógyszerrendelésre jogosító szerződés felmondását.

11 2004. évi CXL. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezést 15 napon belül be kell nyújtani. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A másodfokú döntést hozó hatóság beszerzi a másodfokú eljárásban kijelölt szakhatóság állásfoglalását. Ha törvény vagy kormányrendelet a másodfokú eljárásban szakhatóságot nem jelöl ki, a hatóság maga dönt a fellebbezésnek a szakhatósági állásfoglalás ellen irányuló részében is. A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.

12 40/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság minősítéséről NEM KELL Az alkalmasság megállapítását mindig az egészségügyi dolgozó által végzendő konkrét egészségügyi tevékenységek vonatkozásában kell elvégezni. Nem alkalmas az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére, amennyiben akut betegsége vagy belátási képességét érintő állapota miatt annak szakszerű végzése nem biztosított. Pl. a dolgozó keresőképtelen, ittas vagy bódult állapotban van, ideértve a kábítószertől való befolyásoltságot is. Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó szabályzatban rögzíti az egyes munkakörök esetén elvégzendő időszakos alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát. Az alkalmassági vizsgálatot évente el kell végezni, ha a dolgozó alkalmasságát korrekciós eszköz használata mellett vagy rendszeres gyógyszer szedése esetén állapították meg, korlátozással történő alkalmasságát állapították meg, az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte,

13 Az egészségügyi tevékenységre való alkalmasságot kizáró korlátozások Valamennyi egészségügyi tevékenységet kizáró kórképek 1. Keresőképtelenséget eredményező fertőző betegség 2. Eszméletvesztéssel járó, gyógyszerrel biztonságosan nem karbantartható állapotok 3. Gyógyszerrel nem karbantartott vagy nem befolyásolható krónikus megbetegedés, amely az egészségügyi tevékenység szakszerű ellátását veszélyeztetheti 4. Pszichiátriai betegségek közül a gyógyszerrel megnyugtatóan nem befolyásolható pszichózisok és személyiségzavarok súlyos formái; illetve a belátási képességet érintő megbetegedések, ideértve a szenvedélybetegségeket is. 5. Súlyos és nem korrigálható látásromlás, kivéve a külön jogszabály szerinti masszőr szakképesítéssel rendelkezőket, amennyiben a szakképesítésüknek megfelelő tevékenységet végeznek, hallásromlás, mozgáskorlátozottság (mozgásképtelenség).

14 A beteg közvetlen vizsgálatával, illetve gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységek nem végezhetők el, ha A dolgozó kommunikációs képessége hiányzik, illetve erősen korlátozott. Olyan testi fogyatékkal rendelkezik, amely akadályozza az adott szakterületen a beteg személyes vizsgálatát, illetve gyógykezelésének lehetőségét. Sürgősségi feladatok, a beteg otthonában történő ellátásával kapcsolatos tevékenységének tilalma Olyan feladatok nem végezhetőek, ha az egészségügyi dolgozó mozgása olyan mértékben korlátozott, hogy emiatt nem biztosítható a betegnek a feltalálási helyén időveszteség nélkül történő azonnali ellátása.

15 2015. évi CXXIII. törvényaz egészségügyi alapellátásról A foglalkozásegészségügy az alapellátás része. Megelőző feladatai közé tartozik, az egyén élet- és munkakörülményeiből adódó lehetséges egészség károsodások korai felismerését; Az egyes tevékenységekre való egészségi alkalmasság megállapítását végzi. Elemzi az egyes munkakörnyezeti kóroki tényezők emberre kifejtett hatását, az ember válaszreakcióját, feltárja ez utóbbiakra jellemző paramétereket; Kidolgozza a foglalkozási megbetegedések korai felismerésére alkalmas eljárásokat; Meghatározza a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos összmegterhelését;

16 2015. évi CXXIII. Törvény az egészségügyi alapellátásról a munkavállalót a munkakör ellátására alkalmasnak vagy alkalmatlannak minősítse, fokozott figyelmet vulnerabilis csoportokra, az idült betegek, a fogyatékosok egészségi állapotának ellenőrzésére munkavégzésük során; a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját kezdeményezze, illetőleg abban részt vegyen, a munkaképes korosztály számára a szervezett munkavégzés keretében, az egészséges életmód tekintetében, valamint a fertőző és krónikus nem fertőző megbetegedések megelőzésében a háziorvossal együttműködve gyógyító-megelőző feladatokat láthasson el. A foglalkozás-egészségügyi alapellátás körében végezhető megelőző ellátásokat a miniszter rendeletben határozza meg.

17 Munkavédelmi hatósági vizsgálatok XCIII.törvény a munkavédelemről A munkavállalót nappali munkavégzésre kell beosztani, ha az orvosi vizsgálat megállapítja, hogy az éjszakai munkavégzés a munkavállaló egészségi állapotát veszélyezteti, vagy megbetegedése az éjszakai munkavégzéssel áll okozati összefüggésben.(49 ) A munkáltató megfelelő biztosítja, hogy szükség esetén az elsősegély, az orvosi sürgősségi ellátás, a mentési és a tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében haladéktalanul fel lehessen venni a kapcsolatot a külső szolgálatokkal, szervekkel(54a ) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával közreműködik az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített, külön jogszabályok által előírt feladatok ellátásában(58 )

18 Munkavédelmi hatósági vizsgálatok XCIII.törvény a munkavédelemről A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A kivizsgálás megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát tájékoztatni kell. Súlyos munkabaleset esetén a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának részt kell venni a kivizsgálásban. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell. Foglalkozási megbetegedés A foglalkozási megbetegedés körüli eljárásokban való részvétel. Ha a meghatározott szerv, illetve személy nem jelentette be, a munkavállaló a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat.(69 )

19 Munka-egészségügyi szaktevékenység Munkavédelmi törvényi kötelezettség Kockázatbecslés Munkaegészség ügyi üzemvizsgálat Egyéni védőeszkö zökkel kapcsolatos tanácsadás

20 33/2016. (XI. 29.) EMMI rendelet A munkáltató köteles, elektromágneses tereknél kockázatértékelést végeztetni, amelyet kizárólag foglalkozás-egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy készítheti el. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az elektromágneses terek expozíciójának kitett munkavállalóról az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény alapján, a munkaköri, szakmai és személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló rendelet szerint elvégzett vizsgálatok megállapításairól egészségügyi dokumentációt vezet. A foglalkozás-egészségügyi orvos az érintett munkavállalókat az elektromágneses sugárzás hatásáról és annak megelőzéséről oktatást tart. A kockázatértékelést évente el kell végezni.

21 33/2016. (XI. 29.) EMMI rendelet a fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásának kitett munka-vállalókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről A kockázatértékelés jóváhagyásának kötelezettségével érintett tevékenységi körök 1. Villamoshálózatok üzemeltetése, 100 kv fölött, illetve 100 A nominális terhelés fölött 2. Dielektromos fűtés, illetve dielektromos hegesztés 3. Indukciós fűtés, illetve indukciós forrasztás 4. Rádiófrekvenciás plazmaeszközök használata 5. Ipari elektrolízis alkalmazása 6. Ívolvasztó kemencék üzemeltetése 7. Indukciós olvasztó kemencék üzemeltetése 8. Mikrohullámú szárítás 9. Fizikoterápiás diatermiás készülékek használata 10. MRI berendezések üzemeltetése 11. Polgári célú légiforgalmi és meteorológiai radarok üzemeltetése 12. Villamos vasúti és városi közlekedés 13. Rádió- és televízió műsorszórás 14. Mikrohullámú telekommunikációs berendezések karbantartása

22 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegek Fokozott Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítmények: a nedves hűtőtornyok, továbbá az egészségügyi és szociális intézmények, kereskedelmi szálláshelyek, nedves hűtőtornyok és azon közfürdők, ahol aeroszol előállító meleg vizű medencét üzemeltetnek, különösen pezsgőmedencét, élménymedencét, hidroterápiás kezelőt. A kockázatkezelési intézkedési szint alatt azt a Legionella-koncentrációt vagy 22 C-on számolt telepszám vizsgálati eredményt kell érteni, amely az egyes, Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményekre, közegekre e rendeletben meghatározott értéket meghaladja. (Figyelmeztető színt 1000telepképző egység/l) Magas kockázati szinten monitor rendszert kell működtetni. A Nemzeti Népegészségügyi Központ módszertani útmutatója szerint kell eljárni.

23 21/2018. (VII. 9.) EMMI rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak nem munkaköri kötelezettségük keretében kitett személyek egészsége védelmének szabályairól A rendelet hatálya kiterjed minden olyan személy orvosi sugárterhelésére, aki orvosi vizsgálaton vagy kezelésen,munkaköri és egyéb egészségügyi alkalmassági vizsgálaton,egészségügyi szűrővizsgálaton, orvosi vagy orvosbiológiai kutatási programban vagy igazságügyi orvosszakértői vizsgálaton vesz részt. Egészségügyi tevékenység végzése során ionizáló sugárzással járó orvosi eljárást csak szakmailag indokolt esetben és mértékben, a sugárterheléssel érintett személy érdekében lehet alkalmazni, ha annak az összes lehetséges diagnosztikai előnye többek között az adott személy egészségében közvetlenül és a társadalom szintjén közvetetten jelentkező előny meghaladja az orvosi sugárterhelésből származó esetleges egyéni károsodás hátrányait, figyelembe véve az azonos célra rendelkezésre álló olyan alternatív eljárások hatékonyságát, előnyeit és hátrányait is, amelyek kisebb mértékű kockázattal járnak.

24 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről Annak érdekében, hogy a munkavállaló biztonságát és egészségét fenyegető kockázatot meg lehessen becsülni, továbbá a szükséges intézkedések meghatározhatók legyenek, a munkáltatónak minden olyan tevékenységnél, amely feltehetően biológiai tényezők kockázatával jár, meg kell határoznia a munkavállalókat, illetve munkát végző személyeket érő expozíció jellegét, időtartamát és amennyiben lehetséges mértékét. A különböző csoportokba tartozó biológiai tényezők együttes expozíciójával járó tevékenységnél a kockázatot minden jelen lévő biológiai tényezőre meg kell becsülni. A kockázat becslését évente, továbbá minden olyan esetben meg kell ismételni, amikor a körülmények megváltozása a munkavállaló biológiai tényezőkkel történő expozícióját befolyásolhatja. A becslést az alábbi szempontok szerint kell elvégezni: a foglalkozási, illetve a foglalkozással összefüggésbe hozható megbetegedésekre vonatkozó információk, a munkavállaló munkahelyi tevékenységéből adódó lehetséges allergizáló és toxikus hatások,

25 Biológiai kockázatnak kitett munkahelyek Élelmiszer-előállító létesítményekben végzett munkák. Mezőgazdasági munkák. Olyan munkatevékenységek, amelyek állatokkal, állatok tetemeivel, illetve állati eredetű termékekkel való érintkezéssel járnak (pl. ún. állati fehérje feldolgozás). Az egészségügyi és szociális ellátásban végzett munkák, beleértve az elkülönítő, valamint a kórbonctani részlegeket. A klinikai, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák. A hulladék megsemmisítő, ártalmatlanító létesítményekben végzett munkák. A szennyvíztisztító berendezésekben, járható szelvényű szennyvízelvezető művekben végzett munkák.

26 282/2007. (X. 26.) Korm. Rend. a szakterületek meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakvéleményt adó szervekről Meghatározott szakkérdésekben szakértőként kizárólag a rendeletben felsorolt, az igazságügyért felelős miniszter által alapított igazságügyi szakértői intézmény az orvostudományi képzést folytató egyetem igazságügyi orvostani intézete vagy más állami szerv járhat el. Foglalkozás-egészségügy területén a mérgező hatású anyaggal történt emberi mérgezési eset toxikológiai szakkérdésekben, a Sugárzó anyaggal és sugárártalommal (ionizáló és nem ionizáló) kapcsolatos ionizáló) kapcsolatos szakkérdésekben a Nemzeti Népegészségügyi Központ járhat el. Foglalkozási megbetegedés vizsgálata, foglalkozási eredet véleményezése ugyancsak a Nemzeti Népegészségügyi Központon belül működő Foglalkozás-egészségügyi és Munkahigénés Főosztály adhat.

27 33/2013. (V. 10.) EMMI rendelet az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőség értékeléséről és a minőségügyi vezetőkről. Az egészségügyi szolgáltatókkal, szolgáltatásokkal összefüggésben a szakfelügyeletet az országos tisztifőorvos és a népegészségügyi feladatkörükben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok a szakfelügyelők közreműködésével látják el. A szakfelügyelet az egészségügyi ellátás teljes folyamatában az egészségügyi ágazati jogszabályok, továbbá az egyedi panaszok kivizsgálásával kapcsolatban a szakmai előírások, protokollok érvényesülésének hatósági célú ellenőrzése. A szakfelügyelő olyan, az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában szereplő, a szakterületén szakképesítéssel, speciális szakértelemmel és gyakorlattal rendelkező személy, akit az országos tisztifőorvos névjegyzékbe vesz szakterületének megnevezésével.

28 Hatósági szakfelügyelők A foglalkozás-egészségi osztály esetén az 1000 munkavállalónként, B foglalkozás-egészségi osztály esetén az 1200 munkavállalónként, C foglalkozás-egészségi osztály esetén az 1500 munkavállalónként, D foglalkozás-egészségi osztály esetén a 2000 munkavállalónként. Ha az ellátandó munkavállalók egynél több foglalkozásegészségi osztályból kerülnek ki, az egy szolgálat által ellátható létszámot a következő képlet segítségével kell kiszámítani A szakfelügyelőt az országos tisztifőorvos az egészségügyi szakmai kollégium szakterület szerint érintett tagozata véleményének figyelembevételével kéri fel. Amennyiben a személy ezen felkérést elfogadja, az országos tisztifőorvos felveszi a szakfelügyelői névjegyzékbe. A szakfelügyelőt orvosok esetében szakfelügyelő főorvos cím illeti meg. Jelenleg 20 fő látja el a feladatot. Jegyzékük a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján található meg.

29 Minőségi szakfelügyelő főorvos Az egészségügyért felelős miniszter az minőséggel kapcsolatos feladatait a minőségügyi szakfőorvosok közreműködésével látja el. A minőségi szakfelügyelő feladatai: képviseli és közvetíti szakterületének képviselői felé a minőségügyi alapelveket és követelményeket, Részt vesz a szakmai irányelvek előkészítésében, Közreműködik az irányelveknek hozzáférhetőségének biztosításában. Kockázatelemzési tevékenységet végez, közreműködik az egészségügyi ellátási problémák vizsgálatában, az egészségügyért felelős miniszter felé azt vissza jelzi. Együttműködik a szakterülete szerint illetékes szakmai kollégiumi tagozattal, Az ellátás szakmai minőségét érintő problémákat az egészségügyért felelős miniszter felé jelzi. A minőségügyi szakfőorvos, eseti feladatairól jelentést, állandó feladatairól évente beszámolót készít az egészségügyért felelős miniszter részére.

30 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 178 B Életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése, aki életvitelszerűen közterületen tartózkodik, az szabálysértést követ el. Életszerű tartózkodás, különösen alvás, tisztálkodás, étkezés, öltözködés, állattartás az elkövető a közterületen rövid időnként visszatérően és rendszeresen végzi. A rendőrség a szabálysértési őrizet ideje alatt gondoskodik az elkövető tisztálkodásáról és tiszta ruhával történő ellátásáról. Ha a meghallgatás során az elkövető úgy nyilatkozik, hogy a közérdekű munka végzését vállalja, akkor az előkészítő eljárást lefolytató szerv a szabálysértési őrizet ideje alatt intézkedik a foglalkoztathatósági szakvélemény beszerzése iránt. Erre 72 óra áll rendelkezésre. Foglalkoztathatósági véleményt számtalan alap és szakellátó hely készíthet.

31 szakvéleményt kiállító orvos neve és pecsétszáma Foglalkoztathatósági szakvélemény Szakvélemény a foglalkoztathatóságról Az ügyfél neve: TAJ száma:.. Szül. hely:, idő:19.. hó.... nap Munkavállalási esélyei: Csökkentek Kizáró okok Nem csökkentek korlátozó tényezők P. H.

32 Köszönöm a figyelmet!