SET GROUP NYRT. (KORÁBBI NEVÉN: BIOMEDICAL NYRT.) ÉVES PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉSI STANDARDOK SZERINT

Átírás

1 SET GROUP NYRT. (KORÁBBI NEVÉN: TR INVESTMENT NYRT, BIOMEDICAL NYRT.) SET GROUP NYRT. (KORÁBBI NEVÉN: BIOMEDICAL NYRT.) NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉSI STANDARDOK SZERINT 1

2 Tartalomjegyzék Általános rész A vállalkozás bemutatása A vállalkozás folytatásának elve A mérlegkészítés alapja Számviteli politika A számviteli politika lényeges elemei Beszámolási pénznem és deviza egyenlegek Árbevétel Ingatlanok, gépek, berendezések Értékvesztés Goodwill Immateriális javak Fejlesztési költségek Készletek Követelések Pénzügyi eszközök Pénzügyi kötelezettségek Egy részvényre jutó eredmény (EPS) Mérlegen kívüli tételek Visszavásárolt saját részvények Osztalék Pénzügyi műveletek eredménye Társasági adó Fordulónap utáni események A számviteli politika változásai Bizonytalansági tényezők Fejlesztés költsége Az üzleti kombináció részletei, a konszolidációs körbe vont vállalkozások Még nem alkalmazott új standardok és értelmezések Az IFRS-ek első alkalmazása Ingatlanok, gépek és berendezések Halasztott adó követelések Vevők és Egyéb követelések Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek Jegyzett tőke és eredménytartalék Szállítói kötelezettségek Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások Kapcsolt kötelezettségek Árbevétel Igénybevett szolgáltatások Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó Jövedelemadók

3 16. Egy részvényre jutó eredmény Szegmensinformációk Kockázatkezelés Pénzügyi instrumentumok Igazgató Tanács és Audit Bizottság javadalmazása A beszámolót érintő változások Jogi kötelezettségek A pénzügyi kimutatások közzétételre engedélyezése

4 1. Mérleg adatok ezer forintban, kivéve ha másképp van feltüntetve ESZKÖZÖK Melléklet Befektetett eszközök Tulajdoni részesedést jelentő befektetések Forgóeszközök Készletek Vevő- és egyéb követelések Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek Forgóeszközök összesen Eszközök összesen FORRÁSOK Saját tőke Jegyzett tőke Eredménytartalék Teljes átfogó eredmény Saját tőke összesen: Hosszú lejáratú kölcsönök Hosszú lejáratú kötelezettségek Szállítói kötelezettségek Kapcsolt kötelezettségek - - Rövid lejáratú kölcsönök Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások Rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek összesen Kötelezettségek és saját tőke összesen A oldalakon közölt mellékletek a beszámoló elválaszthatatlan részei 4

5 Átfogó eredmény kimutatás adatok ezer forintban, kivéve ha másképp van feltüntetve Melléklet Értékesítés nettó árbevétele Anyagköltségek 0 47 Igénybevett szolgáltatások Személyi jellegű ráfordítások Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó Értékcsökkenés és amortizáció - - Működési költségek Működési eredmény Pénzügyi bevételek - - Pénzügyi ráfordítások 472 Adózás előtti eredmény Jövedelemadók Adózott eredmény Egyéb átfogó jövedelem - - Teljes átfogó jövedelem Egy részvényre jutó eredmény (Ft) 16 Alap -2-4 Hígított -2-4 A oldalakon közölt mellékletek a beszámoló elválaszthatatlan részei 5

6 adatok ezer forintban, kivéve ha másképp van feltüntetve Saját tőke változás kimutatása Egyenleg december 31-én Jegyzett tőke Eredménytartalék Teljes átfogó jövedelem Tartalékok Saját tőke összesen Előző évi korrekció Korrigált 2015.év Teljes átfogó jövedelem 2016.év Egyenleg december 31-én Előző évi korrekció Korrigált 2016.év Korrekció - Teljes átfogó jövedelem Egyenleg december 31-én A oldalakon közölt mellékletek a beszámoló elválaszthatatlan részei 6

7 SET GROUP NYRT. (KORÁBBI NEVÉN: TR INVESTMENT NYRT, BIOMEDICAL NYRT.) adatok ezer forintban, kivéve ha másképp van feltüntetve Magyarázat Működési tevékenységből származó cash flow Adózott eredmény Működő tőke változásai Vevő és egyéb követelések változása Szállítók változása Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek és elhatárolások Működési tevékenységből származó nettó cash flow Befektetési tevékenységből származó cash flow Tartósan részesedés Befektetési tevékenységből származó nettó cash flow Finanszírozási tevékenységből származó cash flow Hitel és kölcsön felvétele Kapcsolt kötelezettségek változása - - Tőkebevonás (pótbefizetés) bevétele - - Finanszírozási tevékenységből származó nettó cash flow Készpénz és készpénzjellegű tételek nettó változása Készpénz és készpénzjellegű tételek év eleji egyenlege Készpénz és készpénzjellegű tételek év végi egyenlege A oldalakon közölt mellékletek a beszámoló elválaszthatatlan részei 7

8 1. Általános rész 1.1 A vállalkozás bemutatása A SET GROUP Nyrt. (korábbi nevén: TR Investment Nyrt, Biomedical Nyrt.), - későbbiekben a Társaság vagy Társaság november 17-én került alapításra. A Társaságot Dr. Kovács Sándor, Dr. Kovácsné Révész Viktória, Kovács Tas és Kovács Bence alapította, s a társaság tevékenységének célja, a hidrogén ipari méretű tárolásának kifejlesztése, gyártása (abszorberek, kémiai tárolók), illetve a hidrogén akkumulátor megvalósítása. Ennek a célnak az érdekében december 22. napján az alapító döntést hozott a Társaság tőkéjének zártkörű felemeléséről. A cég december 22. napján megszerezte továbbá a ,- forint törzstőkéjű Hydro-Tár Hungary Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. üzletrészének 100%-át. A cég decemberében megalapította Ft jegyzett tőkével (melyből Ft került befizetésre) a SET Informatikai Zrt-t. A Társaság székhelye: 1023 Budapest, Rómer Flóris utca 55. (2016. december 31-én 1048 Budapest, Megyeri út 205/A.5., december 31-én 1031 Budapest, Vízimolnár u. 23.) A SET GROUP Nyrt(korábbi nevén: TR Investment Nyrt., Biomedical Nyrt.) tulajdonosi szerkezete a teljes alaptőkére vetítve december 31-i állapot szerint az alábbi: Megnevezés Részvények száma Tulajdonos neve Tulajdoni hányad 2017 Tulajdoni hányad 2015 Tulajdoni hányad 2013 Szavazati hányad 2017 Szavazati hányad 2015 Szavazati hányad 2013 Boncza Gábor 0 8,69 12,41 0 8,69 12,41 Bonatrevi Sales s.r.o. 15,69 25,30 25,33 15,69 25,30 25,33 Massa Bonorum sro, régi nevén Hybridbox sk s.r.o. Watson Enerprices Corporation Ltd. 14,21 14, ,21 14, , ,82 Clearstream Banking S.A. 9,09 9,09 Jakus Zoltán 6,64 6,64 Közkéz hányad 54,37 51,80 46,44 54,37 51,80 46,44 100,00.% 100,00.% 100,00% 100,00% A Társaság operatív irányítását az Igazgatótanács végzi. 8

9 1.2 A vállalkozás folytatásának elve Jelen pénzügyi kimutatások a vállalkozás folytatásának elvével összhangban készültek. Annak ellenére, hogy a Társaság a megalakulás óta veszteséges, az új menedzsment becslése szerint a következő években nyereségek várhatóak, mert a Társaság megkezdte a teljes átalakulást követő strukturális fejlesztéseit. Ennek tükrében első lépésként a Társaság korábbi adósságai rendezésre kerültek, melynek köszönhetően BÉT Zrt. megszüntette a Társasággal szemben alkalmazott szankcióit. Ezáltal 2018 január 16. napjától a Társaság részvényeivel újra szabadon lehet kereskedni. Második lépésként a vezetőség a Társaság tőkehelyzetét kívánja konszolidálni, ezért a menedzsment új részvények zártkörű forgalomba hozatalával megemeli a SET GROUP Nyrt. alaptőkéjét több lépésben. Az alaptőke-emelés pénzbeli vagyoni hozzájárulással történik. Az első lépése az alaptőke megemelésének a Társaság március 29. napján kelt 1/2018. (III. 29.) számú határozatával történt meg. A határozat értelmében darab 100 Ft névértékű dematerializált új részvényt bocsájt ki 300 Ft-os jegyzési értéken, zártkörűen. Ennek következtében a Társaság tőke tartaléka forinttal növekszik, jelentősen javítva a Társaság saját tőkéjének helyzetét. Harmadik párhuzamos lépésként, a menedzsment elkezdte kidolgozni a SET GROUP Nyrt. új tevékenységének teljes rendszerét. A tevékenységnek köszönhetően a Társaság még a 2018-as év folyamán jelentős befolyást szerez hosszú évek óta nyereségesen működő vállalatokban, így a jelenlegi üzleti évben számottevő profitra számít a SET GROUP Nyrt. vezetősége. 9

10 1.3 A mérlegkészítés alapja i) Elfogadás és nyilatkozat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak való megfelelőségről A pénzügyi kimutatásokat az Igazgatótanács április 4-én fogadta el. Jelen átdolgozott változat a közgyűlésen elfogadott formában kerül közzétételre. A pénzügyi kimutatások a Nemzetközi Pénzügyi Számviteli Sztenderdek szerint, az Európai Unió (EU) Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett és beiktatott standardok alapján készültek. Az IFRSt a Nemzetközi Számviteli Standardok Bizottsága (IASB) és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolás Értelmező Bizottsága (IFRIC) által megfogalmazott, standardok és értelmezések alkotják. A Társaság az IFRS 1 szerint első alkalmazónak minősül. A pénzügyi kimutatások magyar forintban, ezer forintra kerekítve kerültek bemutatásra, ha nincs ettől eltérő jelzés. ii) A beszámoló készítésének alapja A pénzügyi kimutatások a december 31-én kibocsátott és hatályos standardok és IFRIC értelmezések szerint készültek. A beszámoló a bekerülési érték elve alapján került összeállításra, kivéve azokat az eseteket, ahol az IFRS más értékelési elv használatát követeli meg, mint ahogy az a számviteli politikában látható. A pénzügyi év megegyezik a naptári évvel. 10

11 1.2. A mérlegkészítés alapja (folytatás) SET GROUP Nyrt (KORÁBBI NEVÉN: TR INVESTMENT NYRT., BIOMEDICAL NYRT.) Az IFRS-eknek megfelelő pénzügyi kimutatások elkészítése során szükség van arra, hogy a menedzsment szakmai megítélést, becsléseket és feltételezéseket alkalmazzon, melyek hatással vannak az alkalmazott számviteli politikákra, valamint az eszközök és kötelezettségek, bevételek és költségek beszámolóban szereplő összegére. A becslések és a kapcsolódó feltételezések múltbeli tapasztalatokon és számos egyéb tényezőn alapulnak, amelyek az adott körülmények között ésszerűnek tekinthetők, és amelyek eredménye képezi azon eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke becslésének alapját, amelyek egyéb forrásokból nem határozhatók meg egyértelműen. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslések és az alapfeltételezések felülvizsgálatára rendszeresen sor kerül. A számviteli becslések módosítása a becslés módosításának időszakában kerül megjelenítésre, ha a módosítás csak az adott évet érinti, illetve a módosítás időszakában és a jövőbeli időszakokban, ha a módosítás mind a jelenlegi, mind a jövőbeni éveket érinti. 2. Számviteli politika Az alábbiakban kerülnek bemutatásra a pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazott jelentősebb számviteli politikák. A számviteli politikák következetesen kerültek alkalmazásra a jelen pénzügyi kimutatásokban szereplő időszakokra vonatkozóan. A pénzügyi beszámoló összeállítása során alkalmazott legfontosabb számviteli elvek a következők: 2.1 A számviteli politika lényeges elemei Beszámolási pénznem és deviza egyenlegek Az alapul szolgáló gazdasági események tartalmára és körülményeire való tekintettel az anyavállalat funkcionális, valamint a Társaság beszámolási pénzneme a magyar forint. A nem forintban nyilvántartott devizaügyletek kezdetben az ilyen tranzakciók végrehajtásának napján érvényes árfolyamon voltak nyilvántartva. A külföldi devizanemben fennálló követelések és kötelezettségek a mérleg-fordulónapi árfolyamon lettek forintra átszámítva, nem tekintve, hogy az eszköz megtérülése kétesnek minősült. A keletkező árfolyam differenciák az eredmény kimutatásban a pénzügyi bevételek, illetve ráfordítások között kerülnek kimutatásra. A pénzügyi kimutatások magyar forintban (HUF) készültek, a legközelebbi ezerre kerekítve, kivéve ahol ettől eltérően megjelölésre került. A pénzügyi kimutatások magyar forintban készültek, amely a Társaság prezentálási pénzneme. 11

12 2.1. A számviteli politika lényeges elemei (folytatás) A külföldi pénznemben történő ügyletek a funkcionális pénznemben - a külföldi pénznemben lévő összegre a beszámoló pénznemének és a külföldi pénznemnek az ügylet napján érvényes átváltási árfolyamát alkalmazva vannak elszámolva. Az átfogó jövedelem kimutatásban azokat az árfolyam-különbözeteket, amelyek monetáris tételek rendezésekor, az időszak során történt kezdeti megjelenítéskor vagy a megelőző pénzügyi kimutatásokban alkalmazott árfolyamtól eltérő árfolyam használatból eredően keletkeznek, bevételként vagy ráfordításként vannak kimutatva abban az időszakban, amikor keletkeztek. A külföldi pénznemben meghatározott monetáris eszközöket és kötelezettséget a funkcionális pénznemnek a beszámolási időszak végén érvényes árfolyamán számítják át. A valós értéken értékelt külföldi pénznemben meghatározott tételeket a valós érték meghatározásának időpontjában érvényes árfolyamon számítják át. A vevőkövetelések, illetve a szállítói kötelezettségek árfolyam különbözetei az üzleti tevékenység eredményében szerepelnek, míg a kölcsönök árfolyam különbözetei a pénzügyi műveletek bevételei vagy ráfordításai soron kerülnek kimutatásra Árbevétel Az értékesítési tranzakciók árbevétele a szállítási szerződések kondícióinak megfelelő teljesítésekor jelenik meg. Az árbevétel nem tartalmazza az általános forgalmi adót. Valamennyi bevétel és ráfordítás az összemérés elve alapján a megfelelő időszakban kerül elszámolásra Ingatlanok, gépek, berendezések A tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kerülnek bemutatásra. A halmozott értékcsökkenés magában foglalja az eszköz folyamatos használatával, működtetésével kapcsolatban felmerült terv szerinti értékcsökkenés, valamint az eszköz nem várt, rendkívüli esemény miatt bekövetkezett jelentős mértékű megrongálódása, sérülése miatt elszámolt terven felüli értékcsökkenés elszámolt költségeit. A tárgyi eszközök bekerülési értékének része az eszköz beszerzési költsége, saját vállalkozásban végzett beruházás esetén a felmerült anyag- és bérjellegű költségek és egyéb közvetlen költségek. A tárgyi eszköz beruházáshoz felvett hitel után elszámolt kamat az eszköz bekerülési értékét növeli az eszköz rendeltetésének megfelelő állapotba kerüléséig. A tárgyi eszközök könyv szerinti értéke meghatározott időközönként felülvizsgálatra kerül, annak érdekében, hogy megállapítsák, hogy a könyv szerinti érték nem haladja-e meg az eszköz valós, piaci értékét, mivel ez esetben terven felüli leírás elszámolása szükséges az eszköz valós, piaci értékéig. Az eszköz valós, piaci értéke az értékesítési ár, illetve az eszköz használati értéke közül a magasabb. A használati érték az eszköz által generált jövőbeni pénzáramlások diszkontált értéke. 12

13 2.1. A számviteli politika lényeges elemei (folytatás) A tárgyi eszközök javítási, karbantartási költsége és tartalék-alkatrészek pótlása a karbantartási kiadásokat terhelik. Az értéknövelő beruházások és a felújítások aktiválásra kerülnek. Eladott, illetve nullára leírt, használaton kívüli eszközök bekerülési értéke és halmozott értékcsökkenése kivezetésre kerül. Minden ilyen módon keletkező esetleges nyereség, vagy veszteség része a tárgyévi eredménynek. A Társaság eszközeinek értékét az eszközök hasznos élettartama alatt lineáris módszerrel írja le. Az élettartam eszköztársaságonként a következő: Épületek Bérbe adott ingatlanok Gépek, berendezések 50 év 10 év 3-7 év A hasznos élettartamok és az értékcsökkenési módszerek legalább évente felülvizsgálatra kerülnek az adott eszköz által nyújtott tényleges gazdasági haszon alapján. Szükség esetén a módosítás a tárgyévi eredménnyel szemben kerül elszámolásra Értékvesztés A Társaság minden beszámolási időszak végén felméri, hogy bármely eszköz esetében történt-e értékvesztésre utaló változás. Amennyiben ilyen változás történt, a Társaság megbecsüli az eszköz várható megtérülési értékét. Egy eszköz, vagy pénztermelő egység várható megtérülési értéke az értékesítési költségekkel csökkentett valós érték és a használati érték közül a magasabb. A Társaság az eredmény terhére értékvesztést számol el, ha az eszköz várható megtérülési értéke alacsonyabb, mint a könyv szerinti értéke. A Társaság szükséges kalkulációkat a hosszú távú jövőbeni cash-flow tervek megfelelő diszkontálása alapján készíti Goodwill A goodwill a megszerzett leányvállalat, társult társaság, illetve közös vezetésű vállalat azonosítható nettó eszközeinek beszerzési értéke és valós értéke közötti pozitív különbözet a megszerzés napján. A goodwill nem kerül amortizálásra, de a Társaság minden évben megvizsgálja, hogy vannak-e arra utaló jelek, hogy a könyv szerinti érték valószínűleg nem fog megtérülni. A goodwill az esetleges értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kerül kimutatásra. 13

14 2.1. A számviteli politika lényeges elemei (folytatás) Immateriális javak Az egyedileg beszerzett immateriális javak beszerzési áron, az üzleti kombináció során megszerzett immateriális javak pedig valós értéken kerülnek felvételre a megszerzés időpontjában. A könyvekbe való felvételre abban az esetben kerül sor, ha az eszköz használata bizonyíthatóan jövőbeli gazdasági javak beáramlását eredményezi, és annak költsége egyértelműen meghatározható. A bekerülést követően az immateriális javak vonatkozásában a bekerülési érték modell irányadó. Ezen eszközök élettartama véges vagy nem meghatározható. A véges élettartamú eszközök amortizációja lineáris módszerrel történik az élettartamra vonatkozó legjobb becslés alapján. Az amortizációs időszak és az amortizáció módszere évente felülvizsgálatra kerül a pénzügyi év végén. A saját előállítású immateriális javak, a fejlesztési költségek kivételével nem kerülnek aktiválásra, hanem felmerülésük évében elszámolásra kerülnek az eredménnyel szemben. Az immateriális javak évente felülvizsgálatra kerülnek értékvesztés szempontjából egyedileg, vagy a jövedelemtermelő egység szintjén Fejlesztési költségek A fejlesztési szakasz költségei kizárólag az alábbi feltételek együttes jelenléte mellett aktiválható, ahol a Társaság bizonyítani tudja Az immateriális eszköz előállításának műszaki kivitelezhetőségét, hogy az felhasználásra és értékesítésre alkalmas lesz, A gazdálkodó szándékát az immateriális eszköz befejezésére, és felhasználására vagy értékesítésére, A gazdálkodó képességét az immateriális eszköz felhasználására vagy értékesítésére, Azt, hogy hogyan fog az eszköz jövőbeni gazdasági hasznokat keletkeztetni, A megfelelő műszaki, pénzügyi források elérhetőségét a fejlesztés befejezéséhez, A gazdálkodó képességét az eszköz fejlesztése során az eszköznek tulajdonítható ráfordítás megbízható mérésére. Amennyiben a fentiek együttes jelenléte nem bizonyítható, akkor a fejlesztési költségek az eredmény terhére kerülnek elszámolásra Készletek A készletek a felesleges, illetve az elfekvő készletekre képzett értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken vagy a nettó realizálható értéken szerepelnek attól függően, melyik az alacsonyabb. A készletértéket a tényleges bekerülési értéken határozzák meg. A saját termelésű készletek önköltsége tartalmazza az alapanyagok súlyozott átlagos beszerzési árát, a közvetlen bérköltséget és járulékait. A Társaság a saját termelésű készletekről év közbeni nyilvántartást nem vezet, év végén a tényleges önköltségi árat utókalkulációval állapítja meg. 14

15 2.1. A számviteli politika lényeges elemei (folytatás) Követelések A követelések amortizált bekerülési értéken szerepelnek a kimutatásokban. Az év végén fennálló kinnlevőségek teljes körű felülvizsgálata alapján becslés készült a kétes követelésekre vonatkozóan Pénzügyi eszközök Az IAS 39 standard hatókörébe tartozó pénzügyi eszközök közül a Társaság egyedül a kölcsönök és követelések kategóriába sorolható pénzügyi eszközökkel rendelkezik, amelyek amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre. A pénzügyi eszközök megjelenítésekor azok kezdeti értékelése valós értéken történik. A vállalkozás minden fordulónapon megvizsgálja, hogy a pénzügyi eszközre, vagy eszközök csoportjára értékvesztést szükséges-e elszámolni. Amennyiben az amortizált bekerülési értéken kimutatott eszközöknél felmerül olyan körülmény, hogy értékvesztés elszámolása szükséges, annak mértéke az eszköz nyilvántartási értéke és az eszköz jövőbeni pénzáramainak eredeti effektív kamatlábbal diszkontált összegének különbsége. Az értékvesztés az eredménykimutatásban jelenik meg. Amennyiben a későbbiekben az elszámolt értékvesztés összege csökken, az visszaírásra kerül, azonban csak olyan mértékben, hogy az eszköz nyilvántartási értéke ne haladja meg a fordulónapi amortizált értékét Pénzügyi kötelezettségek A vállalkozás pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatása a következő pénzügyi kötelezettségeket tartalmazza: szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek, kölcsönök, hitelek. A vállalkozás a pénzügyi kötelezettségek közül a származékos vagy kereskedési célú kötelezettségeket valós értéken értékel az egyéb kötelezettségeket amortizált bekerülési értéken. Hitelek esetén még azokat a tranzakciós költségeket is figyelembe veszi, amelyek közvetlenül a pénzügyi kötelezettség megszerzésének tulajdoníthatók. A kölcsönök és hitelek az effektív kamatláb módszerrel számított amortizált bekerülési értéken jelennek meg a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. A kölcsönökhöz és hitelekhez kapcsolódó nyereségek és veszteségek a jövedelemre vonatkozó kimutatásban kerülnek elszámolásra az effektív kamatláb módszer segítségével számított amortizáció során, valamint a pénzügyi kötelezettség kivezetésekor. Az amortizáció a jövedelemre vonatkozó kimutatásban kerül elszámolásra pénzügyi ráfordításként. 15

16 2.1. A számviteli politika lényeges elemei (folytatás) Egy részvényre jutó eredmény (EPS) Az egy részvényre jutó hozam meghatározása, a Társaság eredményének és a részvényeknek a visszavásárolt saját részvények időszaki átlagos állományával csökkentett állományának a figyelembe vételével történik. Az egy részvényre jutó hígított eredmény hasonlóan kerül kiszámításra, mint az egy részvényre jutó eredmény. A számításnál azonban figyelembe veszik az összes hígításra alkalmas forgalomban lévő részvényt a törzsrészvények után kiosztható hozamot megnövelve az adott időszakban figyelembe vehető átváltoztatható részvények osztalékával és hozamával, módosítva az átváltásból eredő további bevételekkel és ráfordításokkal, - a forgalomban lévő részvények súlyozott átlagos darabszámát megnövelve azon további részvények súlyozott átlagos darabszámával, melyek forgalomban lennének, ha az összes átváltoztatható részvény átváltásra kerülne. Sem a 2017., sem pedig a december 31- ére végződő évben nem volt olyan tranzakció, amely ezt az EPS ráta értékét hígítaná Mérlegen kívüli tételek A mérlegen kívüli kötelezettségek nem szerepelnek a éves beszámoló részét képző mérlegben és eredmény kimutatásban, hacsak nem üzleti kombinációk során szerezték. A kiegészítő mellékletben kerülnek bemutatásra, kivéve, ha a gazdasági hasznot megtestesítő források kiáramlásának esélye távoli, minimális. A mérlegen kívüli követelések nem szerepelnek az éves beszámoló részét képező mérlegben és eredmény kimutatásban, de amennyiben gazdasági hasznok beáramlása valószínűsíthető, a kiegészítő mellékletben kimutatásra kerülnek Visszavásárolt saját részvények A visszavásárolt saját részvények névértéke a jegyzett tőkéből kerül levonásra. A névérték és a bekerülési érték közötti különbözet közvetlenül az eredménytartalékban kerül elszámolásra Osztalék Az osztalékot abban az évben számolja el a Társaság, amikor azt a tulajdonosok jóváhagyják Pénzügyi műveletek eredménye Pénzügyi eredmény a kamat és osztalékbevételeket, kamat, továbbá a realizált és a nem realizált árfolyam-különbözeteket tartalmazza. 16

17 2.1. A számviteli politika lényeges elemei (folytatás) Társasági adó A társasági adó mértéke a társasági és osztalékadóról szóló törvény alapján, valamint a helyi iparűzési adó rendelet által meghatározott adófizetési kötelezettségen alapul, amely a halasztott adóval kerül módosításra. A társasági adófizetési kötelezettség tárgyévi és halasztott adóelemeket tartalmaz. A folyó évi adófizetési kötelezettség a tárgyévi adózandó nyereség alapján kerül meghatározásra. Az adózandó nyereség eltér a beszámolóban kimutatott adózás előtti eredménytől, az adóalapot nem képző nyereségek és veszteségek, illetve az olyan tételek miatt, melyek más évek adózandó nyereségében kerülnek figyelembe vételre. A Társaság folyó adófizetési kötelezettsége a mérleg fordulónapjáig hatályban lévő vagy kihirdetett (amennyiben a kihirdetés egyenértékű a hatályba lépéssel) adókulcs alapján kerül meghatározásra. A halasztott adó számítása a kötelezettség módszer szerint kerül kiszámításra. Halasztott adó azokban az esetekben keletkezik, amikor egy tétel az éves beszámolóban történő, illetve az adótörvény szerinti elszámolásában időbeli különbség adódik. A halasztott adókövetelés és kötelezettség megállapítása azon évek adóköteles bevételére vonatkozó adókulcsok felhasználásával történik, amikor az időbeli különbség miatti eltérés várhatóan megtérül. A halasztott adókötelezettség és követelés mértéke tükrözi a Társaságnak a mérleg fordulónapján fennálló, az adóeszközök és kötelezettségek realizálódásának módjára vonatkozó becslését. Halasztott adókövetelés a levonható időbeli eltérések, a továbbvihető adókedvezmények és negatív adóalap vonatkozásában csak akkor szerepel a mérlegben, ha valószínűsíthető, hogy a Társaság a jövőbeni tevékenysége során adóalapot képző nyereséget realizál, amellyel szemben a halasztott adóeszköz érvényesíthető. Minden mérleg fordulónapon a Társaság számba veszi a mérlegben el nem ismert halasztott adóeszközöket, valamint az elismert adóeszközök könyv szerinti értékét. A korábban mérlegbe fel nem vett követelések azon részét állományba veszi, amely várhatóan megtérülhet a jövőbeni nyereségadójának csökkenéseként. Ezzel ellentétesen olyan mértékben csökkenti a Társaság halasztott adó követelését, amely összeg megtérülésének fedezetére, várhatóan adózott nyereség nem fog rendelkezésre állni. 17

18 2.1. A számviteli politika lényeges elemei (folytatás) Fordulónap utáni események Azok a beszámolási időszak vége után bekövetkezett események, amelyek pótlólagos információt biztosítanak a Társaság beszámolási időszakának végén fennálló körülményekről (módosító tételek), bemutatásra kerültek a beszámolóban. Azon beszámolási időszak utáni események, amelyek nem módosítják a beszámoló adatait, a kiegészítő mellékletben kerülnek bemutatásra, amennyiben lényegesek. 2.2 A számviteli politika változásai A társaság a december 31-én hatályba lépett összes standard és értelmezés rendelkezésével összhangban állította össze a beszámolóját ben, a Társaság alkalmazza az összes, december 31-ével hatályos IFRS standardot, módosításokat és értelmezéseket, melyek a Társaság működése szempontjából relevánsak. 2.3 Bizonytalansági tényezők A 2.1. pontban ismertetett számviteli politika alkalmazásakor becsléseket és feltételezéseket szükséges alkalmazni egyes eszközök és kötelezettségek adott időpontra vonatkozó értékének meghatározásakor, melyek más forrásból egyértelműen nem meghatározhatók. A becslési folyamat a legutolsó rendelkezésre álló információn alapuló döntéseket és releváns tényezőket tartalmazza. Ezek a jelentős becslések és feltételezések befolyásolják a pénzügyi kimutatásokban megjelenített eszközök és kötelezettségek, bevételek és ráfordítások értékét és a függő eszközök és kötelezettségek kiegészítő mellékletben történő bemutatását. A tényleges eredmények eltérhetnek a becsült adatoktól. A becslések folyamatosan aktualizálásra kerülnek. A számviteli becslésekben bekövetkező változás időszakában veendő figyelembe, ha a változás csak az adott időszakot érinti, illetve a változás időszakában és a jövőbeni időszakokban, amennyiben mindkét időszakot érintő változásokról van szó. A becslési bizonytalanság és a számviteli politika terén hozott kritikus döntések fő területei, amelyek a legjelentősebb hatást gyakorolják a pénzügyi kimutatásokban megjelenített összegekre, az alábbiak: Fejlesztés költsége A Társaság megalapításakor a jegyzett tőke fedezete a Társaságba bevitt leányvállalatban szereplő fejlesztési költség aktivált értéke volt, eft értékben. Azonban a Társaság a fejlesztési költségekhez kapcsolódó aktiválási kritériumokat nem tudta teljesíteni, valamint a 18

19 fejlesztési tevékenység leállt és a belőle várható jövőbeni pénzáramok összege megbízhatóan nem becsülhető. A pontban meghatározottak alapján a Társaság a fejlesztési költségeket költségként leírta a leányvállalat megszerzésének időpontjában. 2.4 Az üzleti kombináció részletei, a konszolidációs körbe vont vállalkozások A Társaság egyik 100%-os szavazati és tulajdoni hányaddal birtokolt leányvállalata december 31-én és december 31-én a Hydro-Tár Hungary Kft. (1048 Budapest, Megyeri út 202. földszint). A leányvállalat december 22-én került beapportálásra az anyavállalatba, ahol a cégértékelés során a benne lévő egyetlen fejlesztési projekt került felértékelésre összesen eft értékre. Ezt a Társaság a megszerzéskor fejlesztési projektként allokálta, majd elszámolta az eredmény terhére, mivel a jövőbeni pénzáramok valós értékét megbízhatóan megbecsülni nem tudta, valamint a Társaság a fejlesztési tevékenységek aktiválási kritériumainak nem felelt meg. A leányvállalat szellemi terméke nulla Ft értékkel szerepel az IFRS szabályok szerint készült beszámolóban. A Társaság másik 100%-os szavazati és tulajdoni hányaddal birtokolt leányvállalata december 31-én a SET Informatikai Zrt. (1023 Budapest, Rómer Flóris utca 55.), mely Ft jegyzett tőkével, Ft befizetéssel került megalapításra. 2.5 Még nem alkalmazott új standardok és értelmezések A pénzügyi beszámoló elfogadásának pillanatában számos új standard lépett hatályba, amelyeket a Csoport jelen pénzügyi kimutatások elkészítése során nem alkalmazott. A Csoport jelen pillanatban vizsgálja a standardok pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatását. IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok: besorolás és értékelés (hatályos: január 1-jétől) A standard új követelményeket vezet be a pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek besorolásával, értékelésével és értékvesztésével kapcsolatban. IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek elszámolásai (hatályos: január 1-jétől) Az IASB május 28-án új standardot bocsátott ki az ügyfelekkel kötött szerződésekből származó árbevétel elszámolásáról. Az IFRS-t alkalmazó társaságok számára a január 1-jén vagy azt követően kezdődő beszámolási időszakok esetében lesz kötelező az új bevételi standard alkalmazása. Az új standard felváltja az IAS 18 Bevételek és az IAS 11 Beruházási szerződések jelenlegi szabályozását a bevételek elszámolása terén. Az új standard szerint a vállalatok egy ötlépcsős modellt alkalmaznak annak meghatározására, hogy mikor és milyen összegben jelenítsék meg az árbevételt. A modell szerint a bevételt úgy kell megjeleníteni, hogy az kifejezze az ígért termék vagy szolgáltatás átruházását, olyan összegben, amelyre a vállalat a várakozásai szerint jogosult lesz. 19

20 IFRS 16 Lízing (hatályos: január 1-jétől) Az IASB január 13-án új standardot bocsátott ki a lízingek elszámolásával kapcsolatban. Az IFRS-t alkalmazó társaságok számára a január 1-jén vagy azt követően kezdődő beszámolási időszakok esetében lesz kötelező az új lízing standard alkalmazása. Az új standard felváltja az IAS 17 Lízing standard jelenlegi szabályozását, és alapvetően megváltoztatja az operatív lízingek eddigi elszámolásait. 3. Az IFRS-ek első alkalmazása A Társaság a számvitelről szóló évi C. törvény 10. (2) bekezdése hatálya alá esik, miszerint a nemzetközi számviteli standardok hatálya alá tartozó vállalkozó az IFRS-ek szerint állítja össze éves beszámolóját. IFRS-ekre való áttérés időpontja: január 1. IFRS nyitómérleg fordulónapja: január 1. (2015. december 31.) Az IFRS nyitómérleg összeállítása során a Társaság az IFRS 1-nek megfelelő számviteli politikákat alkalmazta, melyek összhangban állnak a december 31-én hatályos IFRSekkel is. Az IFRS nyitómérlegben: - megjelenítésre került minden olyan eszköz és kötelezettség, melyek megjelenítését az IFRS-ek előírják - nem került eszközként vagy kötelezettségként megjelenítésre olyan tétel, amelynek megjelenítését az IFRS-ek nem engedélyezik - átsorolásra kerültek azok a tételek, amelyek az IFRS-ek szerint más típusú eszközök, kötelezettségek vagy saját tőke elemek, mint a korábbi számviteli szabályozás szerint - alkalmazásra került valamennyi releváns IFRS valamennyi megjelenített eszköz és kötelezettség értékelésekor Az IFRS nyitómérlegben a korábbi számviteli szabályozástól eltérő számviteli politikák miatti kiigazítások hatása a felhalmozott eredménnyel szemben elszámolásra került el az IFRS-ekre való áttérés időpontjában. IFRS nyitómérlegre vonatkozó releváns felmentések: - valós érték vagy átértékelés, mint vélelmezett bekerülési érték ingatlanok, gépek, berendezések, befektetési célú ingatlanok minden tételére vélelmezett bekerülési értékként a korábbi számviteli szabályozás szerinti átértékelést, átértékelés hiányában a korábbi könyv szerinti értéket választotta a Társaság IFRS nyitómérlegre vonatkozó releváns kivételek: - fedezeti elszámolások nem kerültek figyelembevételre a nyitómérlegben olyan fedezeti kapcsolatot, melyek nem feleltek meg az IAS 39 szerinti elszámolásoknak 20

21 - becslések az áttérés időpontjára vonatkozó becslések összhangban állnak a korábbi számviteli szabályozás szerint készített becslésekkel Egyeztetés a korábbi számviteli szabályozás és az IFRS-ek között Saját tőke egyeztetése Magyarázat Számviteli törvény szerinti saját tőke Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban értékvesztése a Pótbefizetésnek nem minősülő tulajdonosi befizetés b Hiba javítás 2016-ra c Egyéb IFRS szerinti saját tőke Átfogó jövedelem egyeztetése Az alábbi táblázat mutatja a korábbi számviteli szabályozás szerinti eredmény, illetőleg az IFRS szerinti átfogó eredmény közötti eltérések levezetését: Magyarázat Számviteli törvény szerinti adózott eredmény Hiba javítás 2016-ra c Egyéb - 29 Tárgyévi eredmény IFRS szerint Tárgyévi átfogó eredmény IFRS szerint Magyarázatok a saját tőke és az átfogó jövedelem egyeztetéséhez a) Az IFRS-ekre történő áttérés során a számviteli törvény szerint készített beszámolóban értékkel kimutatott Tartós befektetés kapcsolat vállalkozásban (Hyrdo-Tár Hungary Kft-ben meglévő részesedés) kapcsán a teljes könyv szerinti érték értékvesztésként elszámolásra került, mivel az IFRS-ek szerint a Társaság tulajdonában álló szabadalom nem értékelhető, így a leányvállalat értéke nulla. b) A féléves beszámoló összeállítása során megállapításra került, hogy a vezetőségnek nem volt alapszabályban rögzített joga a pótbefizetés előírása, így a pótbefizetés jogcímén, de jogalap nélkül teljesített összegek a beszámolóban átsorolásra kerültek a Tartalékok sorról a Kötelezettségek közé üzleti évben Ft és üzleti évben Ft, azaz összesen Ft. Hibajavítás keretében a i adat is módosításra került. c) A 2016-os üzleti évben nem kerültek elszámolásra a üzleti évhez kapcsolódó igénybe vett szolgáltatások értéke Ft összegben, az elszámolás hibajavítás keretében megtörtént. 21

22 4. Ingatlanok, gépek és berendezések SET GROUP Nyrt (KORÁBBI NEVÉN: TR INVESTMENT NYRT., BIOMEDICAL NYRT.) adatok eft-ban Összesen Bruttó érték december 31-én 0 Növekedés és átsorolás - Csökkenés és átsorolás december 31-én - Növekedés és átsorolás - Csökkenés és átsorolás december 31-én 0 Halmozott értékcsökkenés december 31-én 0 Éves leírás Csökkenés december 31-én 0 Éves leírás Csökkenés december 31-én 0 Nettó könyv szerinti érték december 31-én december 31-én évben nem volt tárgyi eszköz beszerzése a cégnek. 5. Halasztott adó követelések A halasztott adó számítása során a társaság az adózás szempontjából figyelembe vehető értéket hasonlítja össze a könyv szerinti értékkel eszközönként és kötelezettségenként. Ha a különbözet átmeneti különbség, azaz belátható időn belül az eltérés kiegyenlítődik, akkor előjelének megfelelően halasztott adó kötelezettséget vagy eszközt vesz fel. Az eszköz felvételekor a megtérülést külön vizsgálja a Társaság. 22

23 Az eszközöket a menedzsment által elkészített adóstratégia támasztja alá, amely bizonyítja, hogy az eszköz megtérül. A Társaság jelentős veszteségelhatárolással rendelkezik, melyhez kapcsolódó halasztott adókövetelést nem vesz fel a mérlegébe, mivel a jövőbeni adóköteles nyereségekkel szembeni megtérülését a fordulónapon nem tudja adótervezéssel alátámasztani. A Társaság december 31-én és december 31-én sem halasztott adó követelést, sem halaszott adó kötelezettséget nem tartott nyilván. 6. Vevők és Egyéb követelések december december 31. Készletekre adott előlegek 0 Vevőkövetelések 0 0 Elszámolásra kiadott összeg 0 Egyéb követelések Összesen Az egyéb követelések 1883 eft összegben adótúlfizetést és 65 eft összegben időbeli elhatárolást tartalmaznak. 7. Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek december december 31. Látra szóló betétek 0 Készpénz állomány Összesen Jegyzett tőke és eredménytartalék A Társaság jegyzett tőkéje eft, a Társaság alaptőkéje db, egyenként 100 Ft névértékű, dematerializált úton kibocsátott törzsrészvényekből áll. A negatív Eredménytartalék ( eft) oka a leányvállalatban lévő részesedésre elszámolt értékvesztés, melynek összege eft, illetve ezen túl a korábbi évek működéséből adódó felhalmozott veszteség. 23

24 9. Szállítói kötelezettségek december december 31. Szállítói kötelezettségek Összesen Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások december december 31. MNB bírság Pótbefizetésnek nem minősülő köt Értéktőzsde bírság Hosszú lejáratú kamatmentes kölcsön kamatrésze Egyéb kötelezettségek Összesen Az egyéb kötelezettségek értéke döntően a fordulónapon fennálló különböző adófizetési kötelezettségekből, valamint a kölcsöntartozáshoz tartozó időarányosan fizetendő kamat összegéből áll. 11. Kapcsolt kötelezettségek Kapcsolt kötelezettség én nem volt. 12. Árbevétel 2017-ben a Társaságnak nem volt árbevétele. 13. Igénybevett szolgáltatások december december 31. Tanácsadói díjak, könyvelés, könyvvizsgálat Bérleti díjak 465 Közzétételi és kibocsátói díjak Banki költségek Egyéb igénybevett szolgáltatások Összesen

25 14. Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó SET GROUP Nyrt (KORÁBBI NEVÉN: TR INVESTMENT NYRT., BIOMEDICAL NYRT.) december december 31. BÉT bírság Felügyeleti bírság és késedelmi kamata Behajthatatlan követelés kivezetése Egyéb ráfordítások Összesen évben kivezetésre került az Interinn Group Zrt. felé nyújtott eft kölcsön követelés. 15. Jövedelemadók A Társaság a 2017.évben az eredménye után 0 eft társasági adót vallott be. Az adó levezetése a következő volt: Adózás előtti eredmény Aktuális adókulcs alapján számított adófizetési kötelezettség 9/10%, Halasztott adó 0 0 Halasztott adókövetelés 0 0 Jövedelemadók összesen (eft) üzleti évben a jövedelem/nyereség minimum miatti adófizetési kötelezettség összege szerepel a jövedelemadók soron elszámolva. 16. Egy részvényre jutó eredmény Az alap részvényenkénti nyereség számításakor a részvényeseknek kiosztható adózás utáni eredményt kell figyelembe venni, valamint a kibocsátott törzsrészvények éves átlagos számát, amely nem tartalmazza a saját részvényeket Részvényeseknek kiosztható adózás utáni eredmény (eft) Kibocsátott törzsrészvények súlyozott átlagos száma (ezer db) Egy részvényre jutó eredmény (alap) (Ft) A Társaságnál nincsen olyan tényező sem 2017-ben, sem 2016-ban, amely hígítaná az egy részvényre jutó eredményt. 25

26 17. Szegmensinformációk Mivel a Társaság tőzsdén jegyzett vállalkozás, így a szegmens információk közzétételére kötelezett. Azonban a Társaság működését tekintve egy szegmensnek tekinthető, így külön szegmens jelentést nem készít. 18. Kockázatkezelés A Társaság eszközei közé tartoznak a pénzeszközök, értékpapírok, vevői és egyéb követelések, valamint egyéb eszközök. A Társaság forrásai közé tartoznak a hitelek és kölcsönök, szállítói és egyéb kötelezettségek, kivéve az adókat és pénzügyi kötelezettségek valós értéken történő átértékeléséből származó nyereséget vagy veszteséget. A Társaság a következő pénzügyi kockázatoknak van kitéve: hitelkockázat likviditási kockázat Ez a fejezet bemutatja a Társaság fenti kockázatait, a Társaság célkitűzéseit, politikáit, folyamatok mérését és kockázat kezelését, valamint a Társaság menedzsment tőkéjét. Az Igazgató Tanács általános felelősséget visel a Társaság létrehozása, felügyelete és kockázatkezelése terén. A Társaság kockázat menedzsment politikájának célja, hogy kiszűrje és kivizsgálja azokat a kockázatokat amelyekkel szembesül a Társaság, valamint hogy beállítsa a megfelelő kontrolokat, és hogy felügyelje a kockázatokat. A kockázat menedzsment politika és rendszer felülvizsgálatra kerül, hogy tükrözhesse a megváltozott piaci körülményeket és a Társaság tevékenységeit. Tőkemenedzsment A Társaság politikája, hogy megőrizze az alaptőkét, amely elegendő ahhoz, hogy a befektetői és hitelezői bizalom a jövőben fenntartsa a jövőbeni fejlődését a Társaságnak. A Társaság tőkeszerkezete a nettó idegen tőkéből, valamint a Társaság saját tőkéjéből áll. A Társaság tőke kockázata 2017-ben és 2016-ban is egyaránt igen jelentős. A Társaság az IFRS beszámolójában üzleti évre és üzleti évre vonatkozóan is, azaz két egymást követő évben negatív saját tőkét mutat ki, azaz saját tőkéje a veszteségek következtében az alaptőke kétharmada alá csökkent. A Társaság a saját tőke helyzetének helyreállítása érdekében több lépcsőben tervezi a tőkeemelés megvalósítását, melynek bejelentése a beszámoló közzétételét megelőzően megtörtént. A Társaság igazgatótanácsa elhatározta az alaptőke megemelését forinttal új részvények zártkörű forgalomba hozatalával. Az alaptőke-emelés db, A sorozatú, egyenként 100,- forint névértékű, egyenként 300,- forint kibocsátási értékű dematerializált törzsrészvény zártkörű forgalomba hozatalával történik. Az új részvények 26

27 kibocsátási értékének teljesítése pénzbeli vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátásával történik. Hitelezési kockázat A hitelezési kockázat annak a kockázatát fejezi ki, hogy az adós vagy a partner nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, amely pedig pénzügyi veszteséget eredményez a Társaság számára. Pénzügyi eszközök, amelyek hitelezési kockázatoknak vannak kitéve, lehetnek hosszú vagy rövid távú kihelyezések, pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek, vevők és egyéb követelések. 16.Kockázatkezelés (folytatás) A pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke a maximális kockázati kitettséget mutatják. Az alábbi táblázat a Társaság maximális hitelkockázati kitettségét mutatja december 31- én és december 31-én december december 31. Tulajdoni részesedés jelentő bef Vevők és egyéb követelések Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek Összesen Likviditási kockázat A likviditási kockázat annak kockázata, hogy a Társaság nem tudja pénzügyi kötelmeit esedékességkor teljesíteni. A Társaság jelentős likviditási kockázattal rendelkezik, melynek minimalizálása a mindennapi tevékenységek közé tartozó feladat. A likviditási kockázat csökkentése érdekében egy független féllel kötött finanszírozási megállapodás alapján a Társaság 200 millió forintos kamatmentes hitelkerettel rendelkezik, mely által biztosítható a fennálló kötelezettségek kiegyenlítése december december 31. Hosszú lejáratú kötelezettségek (5 éven belül) Rövid lejáratra kapott kölcsönök Szállítók Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek (1 éven belüli lejárat) Összesen

28 19. Pénzügyi instrumentumok Pénzügyi instrumentumnak minősülnek az adott kölcsönök, a befektetett pénzügyi eszközök, a forgóeszközök közül a vevőkövetelések, az értékpapírok és a pénzeszközök, valamint a felvett hitelek, kölcsönök és a szállítói kötelezettségek. Egy pénzügyi eszközt a kezdeti megjelenítéskor annak valós értékén értékeli a Társaság, növelve azon tranzakciós költségekkel, amelyek közvetlenül a pénzügyi eszköz megszerzésének tulajdonítható, akkor ha a pénzügyi eszköz nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz. A pénzügyi eszközöket tartalmuk és céljuk szerint besorolja be az alábbi kategóriák valamelyikébe a Társaság IAS 39 alapján: - eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök - lejáratig tartandó befektetések - kölcsönök és követelések - értékesíthető pénzügyi eszközök lehetnek Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kategóriába a kereskedési céllal (rövid távú továbbértékesítési céllal) tartott vagy bekerüléskor az ilyen jogcímen besorolt pénzügyi eszközt mutatja ki a Társaság. Minden esetben ebbe a kategóriába sorolja a nem fedezeti instrumentumként kimutatott derivatívakat. Kezdeti megjelenítést követő értékelése valós értéken történik (elidegenítés miatt felmerülő tranzakciós költségek levonása nélkül). A pénzügyi eszköz (amennyiben nem fedezeti instrumentum) valós értékének megváltozásából adódó nyereséget vagy veszteséget az időszaki eredményben jeleníti meg a Társaság. Lejáratig tartandó befektetések között az olyan fix vagy meghatározható kifizetésekkel és fix lejárattal bíró nem származékos pénzügyi eszközöket mutatjuk ki, melyeket a Társaság minden kétséget kizáróan szándékozik és képes is a lejáratig megtartani. Bekerülést követően a lejáratig tartandó befektetéseket amortizált bekerülési értéken értékeli a Társaság. Az amortizált bekerülési érték egy pénzügyi eszköznek a kezdeti megjelenítéskor meghatározott értéke, csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve az ezen eredeti érték és a lejáratkori érték közötti különbözet effektív kamatlábmódszerrel kiszámolt halmozott amortizációjával és csökkentve az esetleges értékvesztéssel. A Társaság a lejáratig tartandó befektetésekre nyereséget vagy veszteséget akkor számol el az eredményben, amikor az eszközt kivezeti, vagy arra értékvesztést vagy az amortizációt számol el. A Társaság az Értékesíthető pénzügyi eszközök között az olyan nem származékos pénzügyi eszközöket mutat ki, melyeket nem minősített a fenti kategóriák egyikébe sem. 28

29 A Társaság a bekerülést követően az értékesíthető pénzügyi eszközöket valós értéken értékeli. A nem realizált nyereséget vagy veszteséget az egyéb átfogó jövedelem valós érték értékelési tartalék kategóriában számolja el, melyet kivezetéskor vezetünk át az időszaki eredménybe. A Társaság az effektív kamatmódszer alkalmazásával számolt kamatot, az osztalékot, illetőleg az elszámolt értékvesztést az időszak eredményében jeleníti meg. A Társaság a követeléseket bekerüléskor valós értéken, amennyiben a pénz időértéke jelentős (éven túli lejárat esetén), amortizált bekerülési értéken értékeli. A Társaság valamennyi hitelt és kölcsönt (igénybe vettet és általunk nyújtottakat is) a kibocsátási költségekkel növelt bekerülési értéken vesz nyilvántartásba. Kezdeti megjelenítést követően az éven túli lejáratú kamatozó kölcsönöket és hiteleket effektív kamatláb módszerével számított amortizált bekerülési értéken mutatja ki. Az amortizált bekerülési értékben figyelembe veszi a kibocsátás költségeit, továbbá a teljesítéskor felmerült diszkontokat és prémiumokat. A Társaság minden mérlegfordulónapon felméri, hogy van-e objektív bizonyítéka annak, hogy egy pénzügyi eszköz vagy pénzügyi eszközcsoport értékvesztett lehet. Amennyiben objektív bizonyíték van arra, hogy egy amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi eszközön értékvesztés miatti veszteség keletkezett, a veszteség összegét az eszköz könyv szerinti értéke és a becsült jövőbeli cash-flowk eredeti effektív kamatlábával diszkontált jelenértéke közötti különbözeteként határozza meg és a veszteség összegét az időszaki eredményben jeleníti meg. Ha egy későbbi időszakban az értékvesztés miatti veszteség csökken, az előzőleg elszámolt értékvesztést vissza kell írni, úgy, hogy a visszaírás eredményeként az eszköz könyv szerinti értéke nem haladja meg azt az amortizált bekerülési értéket, amely a visszaírás időpontjában állna fenn, ha az értékvesztés elszámolására korábban nem kerül sor. A visszaírást is az időszak eredményében számolja el a Társaság. Amennyiben úgy ítéli meg a Társaság, hogy egy értékesíthető pénzügyi eszköz értékvesztett, és a valós értékben bekövetkezett csökkenést az egyéb átfogó jövedelem valós értékelési tartalékban jelenítette meg, akkor a valós érték veszteség értékvesztésnek tulajdonítható részét át kell sorolni az időszak eredményébe. Ha egy későbbi időszakban az értékvesztés miatti veszteség csökken, az előzőleg elszámolt értékvesztést értékesíthetőként megjelölt adósságinstrumentum esetén vissza kell írni. A visszaírást az időszak eredményében számolja el a Társaság. Értékesíthető tőkeinstrumentum esetén az eredményben elszámolt értékvesztés nem írható vissza. 29