(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI BIZOTTSÁG

Átírás

1 C 26/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja V (Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI BIZOTTSÁG PÁLYÁZATI FELHÍVÁS EACEA/04/2017 Az Erasmus+ program keretében KA 2 Együttműködés az innováció és a bevált gyakorlatok cseréje terén Ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek (2017/C 26/06) 1. Célkitűzések és leírás Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek célja a sszakképzett munkaerő hiányának felszámolása egy adott ágazat egy vagy több foglalkozási profilja vonatkozásában. Ennek érdekében azonosítják a meglévő vagy kialakulóban lévő ágazatspecifikus munkaerő-piaci igényeket (keresleti oldal), valamint fokozzák a szakmai alap- és továbbképzés igazodását minden szinten a munkaerő-piaci igényekhez (kínálati oldal). A készségigényekre vonatkozó tényekre alapozva az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek támogatják az országokon átívelő szakképzési tartalom kialakítását és átadását, valamint az oktatási és képzési módszereket az európai szakmai alapprofilokhoz. A készségekkel kapcsolatos stratégiai ágazati együttműködéssel foglalkozó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek konkrét intézkedések meghatározásával és kialakításával igazítják egymáshoz a készségek keresletét és kínálatát, így támogatva az átfogó ágazatspecifikus növekedési stratégiát. A projektek az alábbi részek valamelyikére történő pályázás útján érhetik el a fenti célokat: 1. rész Ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek a készségigények azonosítására Célja a készségigények és a szakképzett munkaerő hiányának azonosítása és részletes feltérképezése egy adott gazdasági ágazatban. Mindez lehetővé tenné az említett hiányok felszámolására irányuló képzés nyújtását akár szakképzési alapon, akár más oktatás és képzés részeként. A jövőbeli készségigények azonosítását és meghatározását az ágazati munkaerő-piaci igényekre vonatkozó kutatással kell támogatni. A készségigényeket az ágazat releváns foglalkozási profiljaihoz kell azonosítani, lehetőség szerint a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozására (ESCO) támaszkodva. Szükség esetén fel kell használni az európai ágazati tudásfejlesztési tanácsok általi, készségekkel kapcsolatos információgyűjtést és az ágazati szakképzettség-fejlesztésről már elkészült tanulmányokat, beleértve az előző ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek eredményeit is. Az uniós készségkörkép készségekkel kapcsolatos információgyűjtést biztosít, elemzések és tanulmányok tömegét adja szakmákra (foglalkozásokra) és ágazatokra vonatkozóan: A köz- és a magánszféra szereplői (pl. munkaügyi minisztériumok, szociális partnerek, oktatási és képzési szolgáltatók, munkaerő-piaci hírszerző szervezetek, vállalatok (kkv-k is), kereskedelmi kamarák, állami vagy magán foglalkoztatási szolgálatok, nemzeti statisztikai hivatalok) közötti munkaerő-piaci együttműködést úgy kell kialakítani, hogy a foglalkozási profilok adott csoportjára nézve ágazati szinten azonosíthatók és előrelátható legyen a szakképzett munkaerő tartós hiánya és a strukturális munkaerőhiányok. Fontos az egyéb ágazati kezdeményezésekkel fennálló szinergiák maximalizálása.

2 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 26/9 2. rész Ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek a szakképzés tervezésére és megvalósítására Célja a szakképzett munkaerő adott gazdasági ágazatban azonosított hiányára és a készségigényekre való reagálás tantervek, valamint oktatási és képzési módszerek kidolgozásával. A tanterveknek és képzési módszereknek komoly munkaalapú tanulást kell tartalmazniuk és támogatniuk kell az országokon átívelő tanulói mobilitást. A partnereknek a szakmaspecifikus készségigényekre vonatkozóan meglévő kutatási adatokat kell értelmezniük, amikor a foglalkozási profilok alapján lehetőség szerint ESCO-adatokra támaszkodva megvalósítják a szakoktatást és szakképzést, illetve kialakítják a képesítési szabványokat. Szükség esetén fel kell használniuk az európai ágazati tudásfejlesztési tanácsok általi, készségekkel kapcsolatos információgyűjtést és az ágazati szakképzettség-fejlesztésről már elkészült tanulmányokat, beleértve az előző ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek eredményeit is. Az uniós készségkörkép készségekkel kapcsolatos információgyűjtést biztosít, elemzések és tanulmányok tömegét adja szakmákra (foglalkozásokra) és ágazatokra vonatkozóan: A szakképzési tantervek kialakítását és végrehajtását a következő alapelvek szerint kell végezni: i) minőségbiztosítás hatékony tanulói nyomonkövetési rendszerekkel és visszacsatolási mechanizmusokkal, ii) tanulmányi eredményorientált tantervek és képesítések, iii) minden fázisában moduláris megoldás, iv) komoly munkaalapú tanulási időszakok beiktatása, v) nemzetközi tapasztalatok beágyazása (a tanulók, tanárok és oktatók mobilitása). A szövetségi partnereknek be kell mutatniuk a pályázatban, hogy milyen intézkedéseket terveznek az adott országokban és ágazatban az új vagy adaptált szakképzési tantervek és képesítések hivatalos elismerése érdekében, és hogy miként viszik majd tovább a projekteredményeket az uniós finanszírozás befejeződése után. Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségeknek úgy kell elvégezniük a javasolt tevékenységeket, hogy azok maximális hatást gyakoroljanak egy vagy több kapcsolódó foglalkozásra egy adott ágazatban. 3. rész Ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés új stratégiai megközelítésének ( tervének ) megvalósítására A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terve egyike az új európai készségfejlesztési program ( 1 ) tíz intézkedésének. Célja a készségekkel kapcsolatos információgyűjtés javítása, valamint világos stratégia és eszközök biztosítása a szakképzett munkaerő egyes gazdasági ágazatokban jelentkező hiányának kezeléséhez. A végrehajtásra kísérleti jelleggel kerül sor hat ágazatban: gépjárműgyártás, védelem, tengerészeti technológia, űrkutatás, textil-, ruha-, bőr-, cipőipar és idegenforgalom. A 3. rész szerinti szövetségek ágazati készségstratégiák kialakításával segítik majd a végrehajtást. Az ágazati stratégiának rendszerszintű és strukturális módon kell csökkentenie a szakképzett munkaerő hiányát, továbbá biztosítania a készségek megfelelő minőségét és színvonalát, így támogatva a növekedést, az innovációt és a versenyképességet az ágazatban. A készségek keresletének és kínálatának összehangolása érdekében jól meghatározott tevékenységeket, mérföldköveket és eredményeket kell rögzítenie, így támogatva az adott ágazat átfogó növekedési stratégiáját. Az ágazati készségstratégia hozzájárul a tehetségek kínálatának szélesítéséhez és támogatja a munkavállalók alkalmazkodását az ágazatra vonatkozó ipari és piaci fejlemények támasztotta követelményekhez, ezzel segítve az ágazat hosszú távú versenyképességét. Különös figyelmet kapnak majd az új technológiai fejlemények (pl. digitális és kulcsfontosságú alaptechnológiák). Az 1. rész (a készségkereslet előrejelzése) és a 2. rész (reagálás az azonosított készségigényekre a szakképzés tervezésén és megvalósításán keresztül) célkitűzéseit szerepeltetni kell az ágazati készségstratégiában. A partnerek hozzanak létre uniós szintű szövetséget a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködéshez és kereslet által vezérelt konkrét intézkedések megtételéhez. Az iparági irányítású szövetségben egyéb érdekelt felek is helyet kapnak, pl. oktatási és képzési szolgáltatók, szociális partnerek, klaszterek és hálózatok, kutatóintézetek, statisztikai szervek, foglalkoztatási szolgálatok és képesítő hatóságok (lehetőség szerint). ( 1 )

3 C 26/10 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja Támogathatósági kritériumok 1. rész: Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségnek legalább 12 programországot kell lefednie és legalább 2 szervezetet kell magában foglalnia, amelyek közül legalább 1 az iparágat és legalább 1 az oktatási és képzési szolgáltatókat képviseli. Az alábbi szervezetek részvétele támogatható: európai és/vagy nemzeti szociális partnerek; munkaügyi minisztériumok vagy társult szervek (ügynökségek vagy tanácsok); állami vagy magán foglalkoztatási szolgálatok; munkaerő-piaci kutatóintézetek, nemzeti statisztikai hivatalok; állami vagy magánkézben lévő kis-, közép- vagy nagyvállalatok (beleértve a szociális vállalkozásokat is); gazdaságfejlesztési ügynökségek; kereskedelmi, ipari vagy munkaügyi kamarák; munkáltatói vagy munkavállalói ágazati vagy szakmai szövetségek, kézműves kamarák; európai vagy nemzeti ágazati átfogó szervezetek; oktatást vagy képzést nyújtó helyi, regionális vagy nemzeti szintű intézmények; ágazati kutatóintézetek; pályaorientációs, pályaválasztási tanácsadó és tájékoztató szolgáltatást nyújtó szervezetek; az oktatásért és képzésért regionális és nemzeti szinten felelős közigazgatási szervek. 2. rész: Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségnek legalább 4 programországot kell lefednie és legalább 8 szervezetet kell magában foglalnia, amelyek között legalább 3 vállalat, iparági vagy ágazati képviselő (pl. kamarák vagy szakmai szervezetek) és legalább 3 oktatási és képzési szolgáltató található. Az alábbi szervezetek részvétele támogatható: állami vagy magánvállalkozások (köztük a szociális vállalkozások), különösen a saját képzési részleggel rendelkezők, a tanulószerződéses gyakorlati képzést biztosítók, és a közös képzéseket (kollaboratív képzést) biztosítók; iparágat képviselő uniós vagy nemzeti szervezetek, kis- és középvállalkozások, releváns ágazati szervezetek; állami vagy magán szakképző intézmények, beleértve a vállalatközi képzési központokat, és szakképzést folytató felsőoktatási intézmények; szakképző intézmények hálózatai, és az ezeket képviselő európai vagy nemzeti szervezetek; oktatást és képzést nyújtó regionális vagy nemzeti szintű hatóságok, és minisztériumok; szociális partnereket, iparágat, ágazati szervezeteket, szakmákat és más oktatási és képzési érdekelt feleket, köztük ifjúsági szervezeteket képviselő európai vagy nemzeti szintű szervezetek vagy hálózatok; kereskedelmi, ipar-, kézműves vagy munkaügyi kamarák, és egyéb közvetítő testületek; ágazati szakképzettség-fejlesztési tanácsok; gazdasági fejlesztési ügynökségek, statisztikai szervek és kutatóintézetek; kulturális és/vagy kreatív szervek;

4 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 26/11 pályaorientációs, pályaválasztási tanácsadó és tájékoztató szolgáltatást nyújtó szervezetek, és foglalkoztatási szolgálatok; akkreditációt, tanúsítást, elismerést vagy képesítést nyújtó testületek ( szabályozási funkcióval bíró testületek). 3. csoport: Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségnek legalább 6 programországot kell lefednie és legalább 12 szervezetet kell magában foglalnia, amelyek között legalább 5 vállalat, iparági vagy ágazati képviselő (pl. kamarák vagy szakmai szervezetek) és legalább 5 oktatási és képzési szolgáltató található. Az alábbi szervezetek részvétele támogatható: a kiválasztott kísérleti ágazatokban tevékenykedő állami vagy magánvállalkozások, különösen a saját képzési részleggel rendelkezők, a tanulószerződéses gyakorlati képzést biztosítók, és a közös képzéseket (kollaboratív képzést) biztosítók; iparágat képviselő uniós vagy nemzeti szervezetek, kis- és középvállalkozások, releváns ágazati szervezetek; állami vagy magán oktatási vagy képzési szolgáltatók, beleértve a képzési központokat és a felsőoktatási intézményeket (és a védelmi ágazathoz tartozó katonai akadémiákat); oktatási vagy képzési szolgáltatók hálózatai, és az ezeket képviselő európai vagy nemzeti szervezetek; az oktatásért és képzésért, illetve a foglalkoztatásokért regionális és nemzeti szinten felelős hatóságok, és a kapcsolódó minisztériumok; szociális partnereket, iparágat, ágazati szervezeteket, szakmákat és más oktatási és képzési érdekelt feleket, köztük ifjúsági szervezeteket képviselő európai vagy nemzeti szintű szervezetek vagy hálózatok; kereskedelmi, ipar- és munkaügyi kamarák, és egyéb releváns ágazati közvetítő testületek; ágazati szakképzettség-fejlesztési tanácsok; gazdaságfejlesztési ügynökségek, statisztikai szervek és kutatóintézetek; pályaorientációs, pályaválasztási tanácsadó és tájékoztató szolgáltatást nyújtó szervezetek, és foglalkoztatási szolgálatok; akkreditációt, tanúsítást, elismerést vagy képesítést nyújtó testületek ( szabályozási funkcióval bíró testületek); regionális vagy nemzeti szinten releváns hatóságokat képviselő testületek. A támogatható országok a következők: Az Erasmus+ programországok: az Európai Unió 28 tagállama, Nem uniós programországok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Törökország. 3. Támogatható tevékenységek A pályázatnak az egyes részekre és az érintett ágazatra vonatkozó tevékenységek koherens és átfogó csoportját kell lefednie az alábbiakban meghatározott módon. Mindhárom rész esetében különös hangsúlyt kell helyezni a digitális készségekre, mivel azok valamennyi munkakörben egyre fontosabbá válnak az egész munkaerőpiacon. Mindezt a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó új koalícióval és a kulcsfontosságú alaptechnológiákkal kapcsolatos készségek előmozdítására irányuló erőfeszítésekkel szinergiában kell tenni. Emellett a körforgásos gazdaságra való áttérést a képesítések és nemzeti tantervek módosításaival kell támogatni a zöld készségek iránt felmerülő szakmai igényeknek való megfelelés érdekében.

5 C 26/12 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja rész Ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek a készségigények azonosítására A készségek és képzések iránti igények meghatározása egy adott gazdasági ágazatban: a munkaerő-piaci készségigényekre vonatkozó adatok összegyűjtése és értelmezése egy adott gazdasági ágazatban, beleértve a készségkörkép adataira (pl. Cedefop készség-előrejelzések, különböző felmérések adatai, elemzési összefoglalók) és, adott esetben, az európai ágazati tudásfejlesztési tanácsok vagy az előző ágazati szakképzettségfejlesztési szövetségek munkájára való támaszkodást is; az ágazatot és annak munkaerőpiacát alakító trendek és kihívások elemzése, kiemelve a változások mozgatórugóit, amelyek befolyásolhatják a készségek keresletét és kínálatát az ágazatban (pl. automatizálás, demográfia); a fenti tevékenységek alapján részletes értékelés adása az ágazatot jellemző aktuális és a szakképzett munkaerő előrejelzett hiányáról és strukturális munkaerőhiányról (mind a szakmaspecifikus, mind a humán készségek terén), valamint a foglalkozási profilok felülvizsgálatának szükségességéről, jelezve azok kezelési prioritását, többek között azoknak az ágazat és a foglalkoztatás viszonylatában fennálló növekedési és versenyképességi potenciálja alapján (pl. munkahelyek valószínű megszűnése, nehezen betölthető álláshelyek); e készségek ágazati növekedésre és foglalkoztatásra gyakorolható hatásának elemzése; a szorosan összefonódott ágazatokat érintő főbb trendek elemzése az esetleges átgyűrűző hatások feltárása érdekében; a képzésnyújtás iránti igények azonosítása, lehetőség szerint a foglalkozási profilok ESCO osztályozására támaszkodva; az ágazati készségekre, foglalkoztatásra és gazdasági teljesítményre vonatkozó összes uniós és/vagy országos szintű mennyiségi és minőségi elektronikus információ kapcsolt nyílt hozzáférésű adatformátumban való átadása a készségkörképbe való feltöltéshez ( 2. rész Ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek a szakképzés tervezésére és megvalósítására Országokon átívelő, teljes ágazatot érintő szakképzési tantervek tervezése: az adott gazdasági ágazat konkrét foglalkozási profiljaihoz meghatározott készségigények alapján szakképzési tantervek vagy képesítési szabványok azonosítása és tervezése (EKKR szerint és ESCO információk alapján) az igények kielégítéséhez; a készségigények alapján innovatív, tanulási eredményorientált, moduláris szakképzési programok és/vagy képesítések kialakítása (ECVET alapján megtervezve a tanulási eredmények egységeiből álló képesítéseket) az átláthatóság és összevethetőség érdekében, figyelembe véve a korábbi (pl. nem formális vagy informális) tanulás érvényesítése iránti igényeket is); minőségirányítás alkalmazása az új képzési tartalomra akár az EQAVET minőségbiztosítási elveinek alkalmazásával, akár már létező de az EQAVET-nek megfelelő minőségbiztosítási rendszerek felhasználásával; munkaalapú tanulási időszakok beépítése az új képzési tartalomba, többek között alkalmak biztosításával az ismeretek valós gyakorlati, munkahelyi körülmények közötti alkalmazásához, valamint az országokon átívelő tanulási tapasztalatok lehetőség szerinti beágyazásával; szakképzés nyújtásának tervezése egyrészt a szakmaspecifikus készségekre, kulcskompetenciákra és humán készségekre, másrészt a STEM tárgyakra (természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika) fókuszálva, ezzel egyidejűleg pedig megfelelő alkalmak biztosítása a kompetenciák megszerzésére vagy fejlesztésére, különösen a munkával kapcsolatos képzések keretén belül; a releváns szakképzés ágazati képesítéseinek előmozdítása (beleértve az egynél több szakképzési szolgáltató által odaítélt országokon átívelő közös programokat is), ezek elismerésének támogatása az ECVET elvek megvalósításával, és a képesítések hivatkozása az MKKR és az EKKR, valamint az érintett ágazat más releváns európai eszközei felé;

6 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 26/13 a képesítések európai és nemzeti szintű elismerésének növelése az ágazaton belül az ágazati képesítések előmozdításával és elfogadásával, a határokon átnyúló tanúsítás megkönnyítésével és a kölcsönös bizalom kiépítésével, így járulva hozzá a nagyobb tanulói és szakmai mobilitáshoz az ágazaton belül; a készségekkel vagy képesítésekkel kapcsolatos, valamint a több érdekelt fél közötti partnerségeket támogató sikeres projektek és bevált gyakorlatok azonosítása, dokumentálása és előmozdítása akkor is, ha azok más ágazatokból vagy nem Európából származnak, és adott esetben részletes javaslatok tétele azok megismétlésére vagy felfuttatására; adott esetben annak biztosítása, hogy a projekt eredményei nyílt hozzáférésű adatformátumban álljanak rendelkezésre a készségkörképbe és az ESCO rendszerbe való feltöltéshez. Szakképzési tantervek megvalósítása: a leginkább megfelelő módok azonosítása a tantervek megvalósításához, innovatív tanítási és tanulási megközelítésekkel, valamint az infokommunikációs technológiák (vegyes tanulási módszerek, szimulátorok stb.) és a nyílt hozzáférésű oktatási segédanyagok (pl. MOOC és VOOC) stratégiai és integrált alkalmazásával; a konkrét tanulói célcsoportok igényeit kielégítő innovatív tanítási és tanulási módszerek megvalósítási módjainak azonosítása a szakképzés terén; valamint a munkaalapú tanulás biztosítása; intézkedések kidolgozása a generációk közötti tudástranszferre a szakképzésen belül; annak leírása, hogy az értékelési módszerek és eljárások miként képesek beágyazni minden tanulási formát (a munkaalapú tanulást is), továbbá elősegíteni a képzés előtt megszerzett készségek és kompetenciák érvényesítését; megfelelő intézkedések azonosítása a tanulók képzés utáni nyomon követéséhez a visszacsatolási mechanizmusok biztosítása érdekében. Ezek a nyomon követési és visszacsatolási rendszerek a vállalatoktól, tanulóktól/munkavállalóktól, nyilvános információforrásokból és a munkaerő-piaci érdekelt felektől származó információkra támaszkodhatnak; megfelelő intézkedésekre való javaslattétel az új vagy adaptált szakképzési tantervek és képesítések hivatalos elismerésére a résztvevő országokban és az érintett ágazat(ok)ban; a projekteredmények fokozatos kiszélesítésének megtervezése a rendszerszintű hatás érdekében. 3. rész Ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés új stratégiai megközelítésének ( tervének ) megvalósítására Az e rész szerinti ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek fenntartható készségfejlesztési együttműködést hoznak létre az adott ágazat legfőbb érdekelt felei, az oktatási és képzési szolgáltatók, valamint az állami hatóságok között. A szövetségek ágazati készségstratégia kidolgozásával támogatják a már kész ágazati növekedési stratégia célkitűzéseit. Ennek a stratégiának kell annak az első fontos projekteredménynek lennie, amely azonosítja a konkrét intézkedéseket, továbbá a készségek keresletének és kínálatának összehangolása érdekében jól meghatározott tevékenységeket, mérföldköveket és eredményeket rögzít. A stratégiában részletezni kell, hogy a nagyobb trendek mint a globális, a társadalmi és az ágazati technológiai fejlemények vélhetően miként érintik a munkahelyeket és a készségigényeket. Fel kell benne tüntetni a várható határidőt, és különös figyelmet kell fordítania a digitális és kulcsfontosságú alaptechnológiák hatására. Az e rész szerinti szövetségek lefedik az 1. rész (ágazathoz szükséges) és a 2. rész tevékenységeit. Különösen az alábbi tevékenységeket kell lefedniük: részletes értékelés adása az ágazatot jellemző aktuális és a szakképzett munkaerő előrejelzett hiányáról és strukturális munkaerőhiányról, valamint a foglalkozási profilok felülvizsgálatának szükségességéről, jelezve azok kezelési prioritását, többek között azoknak az ágazat és a foglalkoztatás viszonylatában fennálló növekedési és versenyképességi potenciálja alapján (pl. munkahelyek valószínű megszűnése, nehezen betölthető álláshelyek);

7 C 26/14 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja közös módszertan kidolgozása az aktuális helyzet és a jövőbeli igények értékeléséhez, valamint a készségek iránti kereslet és kínálat alakulásának (éves alapú) figyeléséhez, hiteles előrejelzési forgatókönyvek alapján; a felülvizsgálandó vagy létrehozandó foglalkozási profilok, valamint az azokhoz szükséges készségek és ismeretszint azonosítása, lehetőség szerint az ESCO foglalkozási profilokra és a meglévő kompetencia keretekre támaszkodva; adott esetben ágazati kompetenciakeretek kialakítása is szóba jöhet; az új képesítések felülvizsgálati vagy létrehozási prioritásainak azonosítása, leírása és jelzése a releváns foglalkozási profilok alapján; a konkrét szakképzési megoldások (pl. felsőfokú szakképzés) és a vállalati-oktatási-kutatási partnerségek kialakításának ösztönzése; konkrét megoldások kidolgozása a szakképzésben részt vevő tanulók, álláskeresők és gyakornokok európai ágazati mobilitásának előmozdítására, a meglévő uniós eszközök (pl. Erasmus+, EURES, Drop'Pin, A Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetsége) kihasználásával; intézkedések kidolgozása, amelyek vonzó karrierlehetőségként tüntetik fel az ágazatot különösen a fiatalok körében és segítik a nemek közötti egyensúly elérését is az ágazatban; egy ágazati irányítású, hosszú távú intézkedési terv kidolgozása a projekteredmények a projekt befejeződése után történő fokozatos kiszélesítése érdekében. E terv alapját az oktatási és képzési szolgáltatók és az ágazat legfőbb érdekelt felei között fenntartott partnerségek képezik a megfelelő szinten. Szerepeltetni kell benne a megfelelő irányítási struktúrák meghatározását, valamint a méretezhetőség és a pénzügyi fenntarthatóság terveit is. Biztosítania kell a szövetség munkájának megfelelő láthatóságát és széleskörű terjesztését (uniós és nemzeti politikai szinten), továbbá részleteznie kell azt, hogy miként történik majd a nemzeti és/vagy regionális szintű kiszélesítés a releváns kormányzati és ágazati hatóságokkal; Az intézkedési tervben arra is ki kell térni, hogy az uniós finanszírozás lehetőségek (pl. európai strukturális alapok, az Európai Stratégiai Beruházási Alap, Erasmus+, COSME, ágazati programok), valamint a nemzeti és regionális finanszírozások miként tudják támogatni a készségstratégiákat; ennél figyelembe kell venni a nemzeti és regionális intelligens szakosodási stratégiákat. Jó példák alapján modellek dolgozhatók ki az ilyen finanszírozás fókuszált felhasználásának előmozdítására, beleértve a munkavállalók szakképzését is; az összes uniós és/vagy országos szintű mennyiségi és minőségi információ kapcsolt nyílt hozzáférésű adatformátumban való átadása. 4. Odaítélési feltételek A támogatható pályázatok értékelése a következő szempontok alapján történik: 1. A projekt relevanciája (maximum 25 pont alsó küszöbérték 13 pont) 2. A projekt kialakításának és végrehajtásának minősége (maximum 30 pont alsó küszöbérték 16 pont) 3. A projekt-munkacsoport és az együttműködési megállapodások minősége (maximum 25 pont alsó küszöbérték 13 pont) 4. Hatás és terjesztés (maximum 20 pont alsó küszöbérték 11 pont) Ahhoz, hogy a pályázatok az értékelő bizottság elé kerüljenek, el kell érniük a 70 pontos alsó küszöbértéket (a maximális 100 pontból). 5. Költségvetés A projektek társfinanszírozására előirányzott teljes költségvetés becsült összege 28 millió EUR (1 millió EUR az 1. részre, 3 millió EUR a 2. részre és 24 millió EUR a 3. részre). Az 1. rész esetében a támogatás összege minden esetben és EUR között lesz. Az Ügynökség várhatóan körülbelül 3 pályázatot fog finanszírozni. A 2. rész esetében a támogatás összege minden esetben és EUR között lesz. Az Ügynökség várhatóan körülbelül 4 pályázatot fog finanszírozni.

8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 26/15 A 3. rész esetében a támogatás összege minden esetben legfeljebb EUR lesz. Az Ügynökség várhatóan körülbelül 6 pályázatot fog finanszírozni. Kísérleti ágazatonként csak 1 pályázat választható ki. Az Ügynökség fenntartja a jogot arra, hogy ne ossza ki a rendelkezésre álló teljes támogatási keretet. 6. A pályázatok benyújtásának határideje A pályázatokat legkésőbb május 2. (brüsszeli idő szerint) déli ig kell benyújtani. 7. Részletes információk A pályázati útmutató az elektronikus pályázati űrlappal együtt a következő internetes oldalon található: A pályázatoknak meg kell felelniük az útmutatóban leírt valamennyi feltételnek.