Te j Te r m é k t a n á c s

Átírás

1 Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács hírlevele III. negyedév 1115 Budapest, Bartók Béla út 152/c. Telefon: Fax: A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai programja A Terméktanács a május 17-i Küldöttközgyűlésen nem csak a nevében változott, hanem új, a mai kor igényeihez és lehetőségeihez igazított szakmai vezetést, irányvonalat is meghatározott. Az új szakmai program az egyéves rövidtávú feladatok mellett a két-három éves középtávú feladatokat is meghatározza egy egységes szerkezetbe foglalva, egyben kijelölve a fejlődés irányát. Miután a Terméktanács működési rendjét az Alapszabály rögzíti, elsődleges feladat nem annak a módosítása, hanem a közel húszéves terméktanácsi működés után az újragondolása, átalakítása. Célunk, hogy az Alapszabály a Terméktanács működéséhez megfelelő jogosítványokat biztosítson és egyben a tagsággal közvetlen, élő kapcsolat alakuljon ki és ez tagjaink tevékenységének, érdekeinek minél hatékonyabb kiszolgálását segítse. Az új Alapszabály elkészítése, közgyűlés általi elfogadása csak az első, bár legfontosabb lépés, mert ez szolgál majd alapul a Terméktanács egyéb, a működést részleteiben meghatározó szabályzatainak átdolgozásához. Kezdeményezőleg kívánunk fellépni az ágazatot érintő jogszabályalkotásban, illetve a meglévő, de változtatást igénylő szabályozás módosításában is. A szakmaközi szervezet fogalmát meg kívánjuk tölteni tartalommal, ehhez brüsszeli és hazai egyeztetések, tapasztalatszerzés, a törvénymódosítási normaszöveg javaslat előkészítése és elfogadtatása szükséges. A tejpiaci szabályozás is kiemelt szerepet kap a Terméktanács rövid és hosszú távú terveiben. Elsődleges célunk a tejpiaci egyensúly kialakítása és fenntartása, valamint a belföldi kereslet növelésének előmozdítása. Érdemi és aktív szerepet kívánunk betölteni a tejpiaci kapcsolatok kiegyensúlyozott működésének biztosításában. A piacszabályozási eszközök alkalmazásához megfelelő kompetenciát tartalmazó jogszabálymódosítást és megállapodások megkötését szeretnénk elérni a Vidékfejlesztési Minisztériumnál. Új közelítésben kívánunk foglalkozni a tisztességtelen forgalmazói magatartás problematikájával és a jövő évtől új alapokra kívánjuk helyezni a Terméktanács marketing tevékenységét és annak finanszírozását is. Középtávon minta szerződési rendszert kívánunk bevezetni, illetve kiszámíthatóbb termékpálya viszonyokat megteremtő ármechanizmust kialakítani. A jövőben szélesíteni kívánjuk a kutatási, piacelemzési tevékenységünket, ami segítheti a termékpálya szereplőit a tevékenységükkel kapcsolatos döntéseik meghozatalában. Mindehhez kérjük a tagság támogató közreműködését és munkánk segítését. Istvánfalvi Miklós elnök 1

2 Szervezeti hírek Elnökségi döntések Amint arról korábban beszámoltunk, 2011 tavaszán lezajlottak a Tej Terméktanács tisztújító küldöttválasztó értekezletei. A tisztújító Küldött Közgyűlésen megválasztott új Elnökség Istvánfalvi Miklóst elnökké, míg Mélykuti Tibort elnökhelyettessé választotta. A Tej Terméktanács Elnöksége ezt követően a 28/2011. (07.14.) sz. határozatával elfogadta, hogy Lukács László augusztus 1-jétől titkári feladatkörben alkalmazásra kerül. Soron következő ülésén az Elnökség a 35/2011. (08.25.) sz. határozatával elfogadta a Tej Terméktanács egyéves, illetve középtávú szakmai programját és felkérte a Titkárt az abban foglaltak végrehajtására. A program főbb, rövid és hosszú távú elemeit a Tagi Tájékoztató elnöki előszavában Istvánfalvi Miklós Elnök úr ismertetett. A Tej Terméktanács szakmai apparátusa 2011 szeptemberében értékelve a piaci helyzetet, az alábbi figyelemfelhívást tette közzé: Egy hónapon belül jelentős keresleti nyomás helyeződik az EU tejpiacára, ami a nyerstej árak emelkedésében mutatkozik majd meg. Ez a folyamat már elkezdődött. A legfrissebb piaci információk szerint az ún. spot-árak 2-3 Eurocenttel már emelkednek, a nyugat-európai szívóhatás már élénkül. Emellett megjelent a hazai piacon (a keleti országrészben) egy exportorientált termék-előállításban érdekelt új szereplő, aki várhatóan szintén erős keresleti magatartással kezdi majd alapanyagbázisának megteremtését és működésének stabil indítását. További figyelmeztető jel, hogy a szokásos évi tejtermelési többlet, az ún. zöld-tej alapanyagár csökkentő hatása megszűnt, sőt az időjárási viszonyok és a takarmányárak miatt az indokoltnál nagyobb mértékben vonták maguk után az alapanyag-előállítás szűkülését. Mindez átszabja a feldolgozók árpolitikáját is, az emelkedő árak már elérték azt a szintet, ami a jelenlegi kereskedelmi átadási árszinten kigazdálkodhatatlan. Ennek következtében az áruházláncok kénytelenek lesznek - vagy az esetenként 40-50%-os, a tejre, illetve alapvető tejtermékekre felszámított hasznuk egy részéről lemondani és szinten tartani a fogyasztói árakat, - vagy emelni fogják fogyasztói áraikat mintegy 5-10%-ban, - vagy bizonytalan eredetű és minőségű import termékdömpinggel próbálják majd alacsony szinten tartani az árakat. A kereskedelmi piaci reakciókat jelentősen befolyásolja a Forint árfolyam alakulása, ami az előrejelzések szerint inkább stagnáló-gyengülő tendenciát mutat. A piac mozdul, most minden termékpályaszereplőnek nagyobb odafigyeléssel kell lennie saját helyzetét illetően. Az Elnökség a fentiekkel kapcsolatban 42/2011. (09.22.) sz. határozatot fogadott el, melyben felhatalmazza a Titkárságot, hogy elnökségi közleményt tegyen közzé a tejpiaci helyzet változásával kapcsolatban. A közleményben az Elnökség az alábbi megállapításokat tette: - Az Elnökség felhívja a figyelmet arra, hogy a folyamatosan változó tejpiaci helyzetben nagy értéke van a tartós, illetve kiszámítható üzleti kapcsolatokat jelentő, hosszú távú szerződéses viszonyok fenntartásának és kéri a tejtermelőket ennek figyelembe vételére. - Az Elnökség az alapanyagárak növekedésének indokán és a tejpiaci egyensúly fenntartása érdekében, 5-10%-os mértékben indokoltnak látja a tej és alapvető tejtermékek kiskereskedelmi beszerzési árainak emelkedését. Ellenkező esetben a várható export szívóhatás közvetlenül befolyásolhatja a belföldi ellátást a következő hónapokban. 2

3 - Az Elnökség felkéri a kereskedelmi láncokat, hogy a jövőben ne alkalmazzanak diszkriminatív árképzést a hazai tejtermékekkel szemben. Ennek gyakorlatát a TT Elnöksége tisztességtelen forgalmazói magatartásnak ítéli meg és ez ellen fel kíván lépni. A közleményt széles szakmai körben tettük közé, remélve, hogy a tejágazat szereplőinek munkája során segítséget jelent az Elnökség álláspontja. Az Elnökség a 42/2011. (09.22.) sz. határozatával létrehozta a Tej Terméktanács Tisztességtelen Piaci Magatartással Foglalkozó Szakbizottságát, melynek elsődleges célja a kiegyensúlyozott termelési, termékelőállítási és piaci környezet kialakításának elősegítése, valamint aktív közreműködés a piaci szereplők között fennálló üzleti-kereskedelmi kapcsolatrendszerben előforduló jogszabályellenes vagy etikai normáknak nem megfelelő magatartásformák felszámolásában. A kapott információk értékelését követően a Szakbizottság javaslatot tesz a beszállítókat ért törvénysértések kezelésére, az érdekérvényesítés formájára. A Tej Terméktanács a tejtöbblet levezetésére az agrárrendtartási törvény keretein belül önfinanszírozó kasszát hozott létre 1997-ben. Az ún. EU-kasszából került rendezésre azon tejfeldolgozók vesztesége, akik a tejtöbbletet külpiacon értékesítették. Az exportveszteségtérítésre létrehozott és 2003 novemberében lezárt EU-kasszát az Elnökség az 52/2011. (10.20.) sz. határozatával, mint elkülönített pénzügyi alapot megszüntette. Az Elnökség az 53/2011. (10.20.) sz. határozatával a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács új Alapszabályát elfogadta és azt a Küldött Közgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Regionális Taggyűlések A Tej Terméktanács szeptember-október hónapokban 5 helyszínen (Nagykőrös, Karcag, Mihályi, Kaposvár, Encs) szervezett Regionális Taggyűléseket, melynek keretében tájékoztatást adtunk a Tej Terméktanács jövőbeni szervezeti céljairól, működési elképzeléseiről, továbbá a tejágazatot érintő aktualitásokról. A Regionális Taggyűlések alapvetően szakmai, konzultatív, fórum jellegű rendezvények, melyek ezt követően évente legalább kétszer megrendezésre kerülnek. A Tej Terméktanács Elnöksége amennyiben egyéb szakmai program nem indokolja az időpont módosítását minden hónap utolsó csütörtökén ülésezik. Egy ü t t m ű k ö d é s i me g á l l a p o d á s t kö t ö t t a vidékfejlesztési tárca és a Tej Termékta n á c s A szerződés annak érdekében jött létre, hogy az EU-s tejpiaci szabályozás változása után hazánk megfeleljen az új előírásoknak és hatékonyan kihasználja a piacszabályozási lehetőségeket. A szándéknyilatkozatot Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnöke írta alá a 75. jubileumi OMÉK-on. A szándéknyilatkozat egyértelművé teszi, hogy a Tej Terméktanács az Európai Unió tej ágazati szakmaközi szervezetekre vonatkozó szabályozása alapján szakmaközi szervezeti elismerést kíván szerezni. A vidékfejlesztési tárca rendeleteivel előkészíti a kapcsolódó EU rendeletek módosításának elfogadása utáni időszak megfelelő törvényi feltételrendszerét, melyben segíti érvényesülni a szakmaközi megállapodásokat az ágazat teljes vertikumában. A szándéknyilatkozat alapján az aláírók kölcsönös előnyöket látnak az együttműködésben, amely alapján tágulhat a tej termékpálya szabályozási mozgástere, enyhíthetők a szélsőséges piaci ármozgások, csökkenthető az ágazat kiszolgáltatottsága és megvalósíthatók a fejlesztést szolgáló közös szakmapolitikai elképzelések. Az Együttműködési Szándéknyilatkozat megtalálható a Tej Terméktanács honlapján ( 3

4 Tejpiaci információk Kvóta és a tejtermelés alakulása Az EU 27 tagállama közel ezer tonna tejkvótával rendelkezik, ebből az EU 15 országoké a kvóta kétharmada. Hazánk az alig több mint ezer tonna kvótájával 1,39%-kal részesedik az EU keretből. A rendelkezésre álló kvótát hazánk évről évre alacsonyabb mértékben használja ki, ez a 2010/2011-es kvótaév vonatkozásában már csak 70% volt. Az alábbi diagram mutatja be a rendelkezésre álló országkvótát, az egyéni referencia mennyiségét és az arra jelentett teljesítést. (Forrás: MVH) A kvóta és a jelentett teljesítés alakulása e.tonna / / / / / / /11 Ország kvóta Beszállítási kvóta Jelentett teljesítés Lineáris (Jelentett teljesítés) Az ellenőrzött állományból a tejtermelésbe beállított (üsző, vásárlásból), illetve a termelésből kivont (elhullás, kényszervágás és eladás) tehénlétszám egyenlege. A diagram tanúsága szerint a több éve tartó állománycsökkenés megállt és az elkövetkező években az állatlétszám stabilizációja várható. A tejtermelésbe beállított és a termelésből kivont tehénlétszám egyenlege év év év év év év év tehén létszám (db) VII. hó I-IV. hó -5000

5 Te j f e lv á s á r l á s é s a f e lv á s á r l á s i á r a k a l a k u l á s a A tejfelvásárlás soha nem látott mélypontra jutott ez évben, mint a mellékelt diagram is mutatja. Már év elején mintegy 10%-kal volt alacsonyabb, mint az elmúlt három évben, majd a márciusi kisebb emelkedést követően áprilistól (erre az időszakra korábban a növekedés volt a jellemző zöld tej ) jelentősen csökkent (áprilisban 14 %-kal, májusban 16%-kal, júniusban 17%-kal, júliusban 10%-kal és augusztusban 8%-kal a bázishoz). Kialakult a keresleti piac, melyet talán legjobban a felvásárlási ár soha nem tapasztalt viszonylagos stabilitása jellemez. A múlt év végén kialakult 80 Ft/kg körüli árszint Ft/kg között mozgott ez évben, holott korábban adott éven belül Ft/kg közötti volt az áringadozás. Az EU felvásárlási árait az alábbi diagram mutatja be (Forrás: MNB) A felvásárolt tej átlagára a tényleges beltartalomra vonatkozik, nem harmonizált. HUF 290 Nemzetközi tejárak alakulása 2011-ben euroban (árfolyam alakulással) euro/100 kg , , ,18 270,73 272, ,78 266,77 267, jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. árfolyam LTO Olasz Német 30 LTO tejárak: 17 nemzetközi (belga, német, francia, dán, angol, ír, olasz, holland) nagy feldolgozó cég adatai Az LTO árak nagy, nemzetközi feldolgozó cégek adatai (belga, német, dán, angol, ír, olasz és holland). Forrás: MNB Hazánkban a felvásárlás és az extra tej felvásárlási átlagárának alakulását az alábbi diagram mutatja be (Forrás: Tej Terméktanács) tonna Felvásárlás és az extra tej felvásárlási átlagára Ft/kg tejfelvásárlás Extratej ára Lineáris (tejfelvásárlás) Lineáris (Extratej ára) 5

6 Te r m e l é s, é rt é k e s í t é s, k é s z l e t Az elmúlt év termelési és belföldi értékesítési változását összevetve megállapítható, hogy tejegyenértékben és a termékcsoportokban is átlagosan 8-10% csökkenés volt tapasztalható. A belföldi értékesítést termékcsoportonként tekintve csak a sűrített tej és az ízesített tejitalok voltak magasabbak a bázisnál. A sajt és túró tejegyenértékben kifejezve a legnagyobb volument képviseli mind a termelés, mind az értékesítés vonatkozásában, ezért ebben a termékcsoportban az elmúlt négy és fél év változásait külön diagramban mutatjuk be (Forrás: Tej Terméktanács). Sajt és túró termelés, értékesítés és készlet tonna Im p o r t, e x p o r t Sajt és túró termelés Sajt és túró export Lineáris (Sajt és túró termelés) Lineáris (Sajt és túró export) Az év első hét hónapjában a KSH adatai szerint értékben az import 22 %-kal, míg az export 25%-kal haladja meg a bázis szintet. Sajt és túró belf értékesítés Sajt és túró készlet Lineáris (Sajt és túró belf értékesítés) Lineáris (Sajt és túró készlet) Termék szortiment tekintetében az importban a legnagyobb növekedés a 0402 tej, tejszín sűrítve vagy édesítve áruosztálynál volt (48%), míg az exportnál a 0404 tejsavó, m.n.e. természetes tejalkotórészeket tartalmazó készítményeknél volt tapasztalható (30%). Tejágazati hírek 1.) A közötti évek rendkívüli tejár-ingadozásának és a piac kiszámíthatatlan változásának következtében az EU kiemelt feladatként kezelte a tejágazati reformcsomag átgondolását és fontosnak ítélte a kedvezőtlen hatások kiküszöbölését célzó javaslatok kidolgozását. Ennek érdekében egy ún. magas szintű munkacsoportot hozott létre, javaslatokat tett a szabályozás módosítására. A szakértői csoport munkája során kiemelt figyelmet fordított a piac szerkezetéhez és a piaci szereplőkhöz kapcsolódó területekre: a szerződéses kapcsolatokra, a tárgyalási pozícióra, a termelői szervezetekre és a szakmaközi szervezetekre. Az elkészített dokumentumban a munkacsoport többek között az alábbi javaslatokat fogalmazta meg, melyet az EU Parlament és a Tanács elfogadott: - A tejágazat reformjának a többi ágazat reformjaihoz hasonlóan a piacorientáltság erősítését kell céloznia a gazdálkodás szabadságának megőrzésével. Ennek nagyobb hatékonyságot kell eredményeznie, és lehetővé kell tennie, hogy az uniós tejipar szereplői mind az EU-n belül, mind azon kívül kihasználhassák a piaci lehetőségeket. - A piac szerkezete a tagállamok között és azokon belül is jelentősen eltér, de általában az ellátás koncentrációja gyakran jóval alacsonyabb, mint a feldolgozás koncentrációja. Emiatt az említett szintek tárgyalási pozíciója nincs egyensúlyban. A piacra a rugalmatlanság is jellemző, a termelőknek alig van lehetőségük a tejüzem (vagy akár a nyerstejszállító vállalkozás) kiválasztására. Ezek a tényezők a kínálatnak a kereslettől való jelentős eltéréséhez és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlathoz vezethetnek. 6

7 - A szakértői csoport által felvetett másik téma a szakmaközi szervezetek szerepe. A csak mezőgazdasági termelőket tömörítő termelői szervezetektől eltérően a szakmaközi szervezetek az ellátási lánc egy részére vagy egészére kiterjednek: mezőgazdasági termelőket, feldolgozókat, nagy- és kiskereskedőket foglalnak magukban. Ezek a szervezetek hasznos szerepet játszhatnak a kutatás, a minőségjavítás, a promóció és a termelési, valamint feldolgozási módszerek legjobb gyakorlatainak terjesztése terén. - Ezek a szervezetek hozzájárulnának a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növeléséhez, többek között a nyerstejszállítási szerződések tekintetében az árakra, mennyiségekre és a szerződéses időtartamra vonatkozó statisztikai adatok közzététele, és a potenciális jövőbeli regionális, valamint nemzeti szintű piaci fejlemények elemzése révén. A Tej Terméktanács, mint a magyar tejágazat szakmaközi szervezete a jövőben ezen szabályozási változásoknak a figyelembe vételével kívánja folytatni munkáját. 2.) Az MVH tájékoztatása szerint a tejágazati támogatások kifizetése az alábbiak szerint várható: - A különleges tejtámogatási jogcím alatt fizetett, a felvásárolt tej után járó 9,7 Ft/kg 50%-a október végéig kifizetésre kerül. - Az állatjóléti támogatási jogcím keretében igényelt támogatások elbírálására és első évi kifizetésére december 31-ig kerülhet sor. A több éves kifizetési gyakorlatnak megfelelően a történelmi bázis alapján járó kvótaalapú támogatás kifizetésére elvileg első negyedévében sor kerülhet, melynek összegét a évi költségvetési törvény alapján határozza meg a Vidékfejlesztési Minisztérium. Előzetes információink szerint ez az összeg közelíthet a tavalyi támogatási összeghez. A különleges tejtámogatás második felének kifizetésének idejére még nincs információ, de szintén a pénzügyi elszámolási gyakorlatnak a figyelembe vételével ugyancsak reális esély van, hogy első negyedévében sor kerülhet. 3.) november 23-án a Tej Terméktanács megrendezi az 1. Tejágazati Konferenciát. A rendezvényt egy színvonalas, a tejágazat jövőjét, a tejpiaci trendek alakulását, a szakmaközi együttműködésekben rejlő lehetőségek vizsgálatát, a tejágazati szabályozás alakulását és a tejpiaci hatások vizsgálatát magába foglaló szakmai fórumként rendezzük meg. Külföldi előadók személyében kitekintést fogunk adni az európai és a tengeren túli tendenciákra is, illetve megtárgyaljuk ennek hazai vetületeit is. A rendezvényre minden terméktanácsi tagot várunk, a pontos időpontról, helyszínről, témakörökről a közeljövőben küldünk részletesebb tájékoztatást. 4.) Jelentős mértékben nő a tavalyi évhez képest az Iskolatej programra fordítható költségvetési támogatás keretösszege ben plusz 400 millió Ft áll majd rendelkezésre, így összesen 1,2 Mrd Ft fordítható a gyerekek tejfogyasztására. A programot kiegészíti a Tej Terméktanács tájékoztató tevékenysége, melynek során még 2011-ben több, mint 100 iskolába megyünk majd el népszerűsíteni a tejfogyasztást, melynek költségeit AMC pályázaton nyert támogatásból fedezzük. 5.) Új lovagja van a Sajtlovagrendnek. A tejágazat megkérdezett szereplőinek egyöntetű véleménye alapján idén ezt a címet Bognár László a Magyar Holstein-Fríz Tenyésztők Egyesületének ügyvezetője nyerte el. Jog s z a b á l y o k évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról E törvény alkalmazásában termékdíj köteles termékek: az akkumulátor; a csomagolás; az egyéb kőolajtermékek; az elektromos és elektronikai berendezés; a gumiabroncs; a reklámhordozó papír. A termékdíjat a termék első belföldi forgalombahozója, vagy saját célú felhasználója fizeti meg, a fizetési kötelezettség keletkezésének időpontja a számla kibocsátás, illetve az ügylet teljesítését tartalmazó időpont. A társított rétegezett italcsomagolás termékdíj tétele 22 Ft/ kg, ez vonatkozik a tejes dobozokra évi XCV. törvény az egyes agrár- és környezetvédelmi tárgyú törvények módosításáról. A évi XVI. számú, az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény kiegészült a szakmaközi szervezet, a reprezentatív szakmaközi szervezet és a közös szabályok kiterjesztésének a szabályozásával. A évi XCV. számú törvény a tisztességtelen forgalmazói 7

8 magatartás tilalmáról, kiegészül azzal, hogy az is tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül ha a kereskedő a részére szállított termék után a beszállító által fizetendő népegészségügyi termékadó összegét a h) pontban foglalt határidőn belül nem téríti meg a beszállító részére (30 nap) évi CI. törvény egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról. A módosítás érinti a termőföldről szóló évi LV. törvényt, a Nemzeti Földalapról szóló évi LXXXVII. törvény, valamint az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény egyes paragrafusait. Fontos elemei az ajándékozásra, az elővásárlási jogra és az előhaszonbérleti jogra vonatkozó változások. 202/2011. (X.7.) Kormányrendelet a szakosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésről. A gazdasági versenykorlátozás tilalma alól mentesülnek többek között a szakosítási megállapodások, melyekben kizárólagos beszerzési vagy szállítási kötelezettséget vállalnak, és a piaci szereplők nem egymástól függetlenül értékesítik a megállapodás keretében előállított árukat, hanem közösen forgalmazzák azokat. 205/2011. (X.7.) Kormányrendelet a vertikális megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésről. A gazdasági versenykorlátozás tilalma alól mentesülnek többek között a vertikális megállapodások, melyekben a vállalkozások társulása és annak tagjai között létrejött, vagy az ilyen társulás és annak szállítói között jön létre, ha a tagok mindegyike termékeket értékesítő kiskereskedő és a társulás egyetlen tagjának saját kapcsolt vállalkozásaival együtt elért teljes éves nettó árbevétele sem haladja meg az 50 millió Euronak megfelelő forint összeget. 49/2011. (VI. 6.) VM rendelet az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok évi finanszírozásának szabályairól. Az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, május 25-i 2009/470/EK tanácsi határozat szerint pénzügyi hozzájárulás vehető igénybe a jelen rendeletben részletezett betegségek felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre, többek között a kéknyelv és a BSE betegségekre. 62/2011. (VI. 30.) VM rendelet a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről. A kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés 8 feltételeiről szóló rendelet szabályainak betartása mellett jelen rendelet részletes szabályozást ad többek között a nyers tejnek a kistermelőktől a vendéglátó és a közétkeztető által történő átvétel tárgyában. 77/2011. (VIII.3.) rendelete a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI.12.) FVM rendelet módosításáról. A rendelet értelmében számos tejtermék-kategóriában változott az adalékanyagok maximális szintje. 82/2011. (VIII.31) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egyes támogatások tekintetében átruházott, valamint egyéb, szakértő szervezetek közreműködésével ellátott feladatokról szóló 48/2007. (VI.20.) FVM rendelet, valamint a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 14/2010. (II.23.) rendelet módosításáról. A 48/2007. (VI.20.) rendelet 6. -a olyan kiegészítéssel módosul, mely szerint a jövőben az MVH a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft-vel szakértői közreműködés keretében együttesen látja el a tejkvóta-nyilvántartás adminisztratív feladatait. A rendelet november 1-jén lép hatályba. Ennek értelmében az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. feladatait az MTKI veszi át. Elérhetőség: Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft., 1450 Budapest, Pf. 31. Jancsó András osztályvezető: ajancso@mtki.hu; telefon: Burai Ibolya csoportvezető: iburai@mtki.hu; telefon: /2011. (X. 14.) VM rendelet az egységes területalapú támogatás, valamint a különleges tejtámogatás összegének megállapításáról. Egységes területalapú támogatás jogcímen hektáronként legfeljebb ,38 Ft vehető igénybe. A támogatásra jogosult országos bázisterület nagysága hektár. A tejtermelőket sújtó különleges hátrányok kezeléséhez, különleges támogatás mértéke legfeljebb 9,70 Ft/kg, a számításba vehető összes tejmennyiség legfeljebb kg. 135/2011. (VIII.26) MVH közlemény a történelmi bázis jogosultságok jogosultjának személyében bekövetkezett változás átírásának rendjéről. A rendelet szabályozza a történelmi bázis jogosultság tulajdonjogi változásainak átruházással, ideiglenes átengedéssel, lemondással, jogutódlással történő eseteit, illetve az ezzel kapcsolatos eljárási rendet.