Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK FEBRUÁR 10-EI ÜLÉSÉRE

Átírás

1 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) *, (46) , (46) Telefax: (46) Iktatószám: III /2017. ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK FEBRUÁR 10-EI ÜLÉSÉRE Tárgy: Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (V.9.) önkormányzati rendelet módosítására Előterjesztő: Török Dezső, a Közgyűlés Elnöke Törvényességi ellenőrzést elvégezte: Dr. Kovács János, a Közgyűlés Főjegyzője Az előterjesztést készítette: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály

2 2 I. Általános indokolás A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat szervezetére és működésére vonatkozó önkormányzati rendeleti szintű szabályozást a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) kapott felhatalmazás alapján megalkotott május 9-én kihirdetett 4/2013. (V.9.) önkormányzati rendelet tartalmazza (a továbbiakban: SZMSZ). Az SZMSZ a jogszabályi változások és a gyakorlati tapasztalatok alapján megfogalmazott javaslatok figyelembe vételével több alkalommal is módosításra került, legutóbb a 11/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelettel. Jelen előterjesztésben a programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) végrehajtásával összefüggő megyei önkormányzati feladatok megfelelő ellátásának megszervezése, valamint az Mötv. és a Korm. rendelet által meghatározott összeférhetetlenségi szabályok maradéktalan érvényesülése érdekében teszek javaslatot az SZMSZ módosítására. A Korm. rendelet kettőszázkettő szakasza és hat melléklete nagyon részletesen szabályozza a programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból számazó támogatások felhasználásának rendjét, amely rendelkezések közül néhányat szükségesnek tartok jelen előterjesztésben meghivatkozni. A Korm. rendeletet kell alkalmazni a programozási időszakban a) az Európai Regionális Fejlesztési Alapból ( ERFA), b) az Európai Szociális Alapból (ESZA), c) a Kohéziós Alapból (KA), d) az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból (ETHA), e) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA), f) az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésből és g) a Leginkább Rászoruló Személyeket Támogató Európai Segítségnyújtási Alapból származó források terhére történő kötelezettségek vállalására, a programok tervezésére, végrehajtására, nyomon követésére, továbbá a teljesítés ellenőrzésére, a felhasználásban, a lebonyolításban és az ellenőrzésben részt vevő szervezetekre, a támogatást igénylőkre és a támogatásban részesülőkre. A Korm. rendelet alkalmazási körébe tartozó támogatások felhasználása rendjének részletszabályait a Korm. rendelet 1. melléklete szerinti egységes működési kézikönyv határozza meg. A Korm. rendelet pontja alapján a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat területi szereplő, amelynek feladatai:

3 3 a) kidolgozza az ITP szintű kiválasztási kritériumokat, figyelembe véve az operatív programban és az e rendeletben meghatározott horizontális követelményeket, b) a kiválasztási kritériumok alapján összeállítja az ITP-t és kezdeményezheti annak módosítását, c) véleményezi az irányító hatóság által megküldött felhívást és megadja a területi szempontú értékelési szempontokat, d) e rendeletben meghatározott esetben szavazati joggal részt vesz a döntéselőkészítő bizottság ülésén, vagy e rendeletben meghatározott esetben a területi szempontú értékelési szempontokat értékeli és az irányító hatóság elé terjeszti, e) adatot szolgáltat az irányító hatóság részére az éves fejlesztési keret összeállításához, f) végrehajtja az ITP-t, amelynek keretében a kedvezményezettektől és az irányító hatóságtól a támogatott projektekről adatszolgáltatást kérhet, részt vehet a projektfejlesztésben és a kedvezményezett kérelmére a projektmenedzsment tevékenységek ellátásában. A támogatási kérelmek elbírálása a) standard, b) kiemelt, c) egyszerűsített, d) területi, vagy e) közösségvezérelt helyi fejlesztés kiválasztási eljárásrend keretében történhet. Az egyes eljárásrendek szabályait a Korm. rendelet részletesen meghatározza. A területi kiválasztási rendszer eljárásrend különös szabályait a Korm. rendelet a következők szerint határozza meg: 57. (1) A területi szereplők a monitoring bizottság által jóváhagyott kiválasztási szempontrendszer alapján elkészítik az ITP-ket és benyújtják a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság működtetéséért felelős miniszter részére. (2) ITP-ket a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter javaslatára az irányító hatóság döntésre felterjeszti a Kormány részére. (3) A Kormány egyedi ügyben hozott nyilvános határozatot tesz közzé az egyes ITP-kről, amely tartalmazza: a) az elfogadott ITP megnevezését, b) az ITP-t végrehajtó területi szereplő megnevezését, c) az ITP teljes 7 éves forráskeretét, d) az ITP végrehajtása révén elérendő indikátor célértékeket,

4 4 e) az intézkedés, valamint tematikus célkitűzés szerinti forrásallokációt. (4) Az ITP módosítását évente két alkalommal, április 30-ig és december 31-ig kezdeményezheti a területi szereplő. Már megjelent felhívás keretösszege csökkentését kizárólag az 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdése hatálya alá tartozó területi szereplő kezdeményezheti, ha a támogatási kérelmet kizárólag a területi szereplő, az általa vezetett konzorcium vagy a - közvetlenül vagy közvetve - többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság nyújthatja be. 57/A. (1) Ha a területi kiválasztási rendszer eljárásrendben meghirdetett felhívásra kizárólag egy területi szereplő, az általa vezetett konzorcium, vagy olyan közvetlenül vagy közvetve állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság nyújthat be támogatási kérelmet, amelyben a területi szereplő többségi tulajdonnal rendelkezik, a X. és XII. Fejezet kiemelt eljárásrendre vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a felhívás erre irányuló rendelkezése alapján döntés-előkészítő bizottság hívható össze. (2) Ha a felhívásra nem kizárólag a területi szereplő vagy az általa vezetett konzorcium nyújthat be támogatási kérelmet, - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a XII. Fejezet standard eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a döntés-előkészítő bizottság tagjainak száma két fő, tagjai az irányító hatóság és a területi szereplő által delegált egy-egy fő. Csak azon támogatási kérelmek támogathatók, amelyekben megjelölt támogatandó tevékenységet a döntés-előkészítő bizottság területi szereplő által delegált tagja is támogatásra javasolta. (3) Ha a felhívásra nem kizárólag a területi szereplő vagy az általa vezetett konzorcium nyújthat be támogatási kérelmet és a felhívásra az 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdését kell alkalmazni, a XII. fejezet standard eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a) a 70/A. szerinti értékelés kivételével döntés-előkészítő bizottságot nem kell felállítani, b) a nem a területi szereplő által benyújtott támogatási kérelmeket az irányító hatóság felkérésére a felhívásban megjelölt megyei jogú város a felhívásban meghatározott területi értékelési szempontok alapján értékeli. (4) A területi szereplő által delegált tag a döntés-előkészítő bizottságban a területi szereplő közgyűlése határozatában hozott döntési javaslatot képviseli. Indokoltnak tartom felhívni a T. Képviselőtársaim figyelmét a Korm. rendelet 5. melléklet Közszféra szervezetekre vonatkozó speciális előírásaira is, amely szerint: Közszféra szervezetekre vonatkozó speciális előírások

5 Közszféra szervezet kedvezményezettek - ide nem értve az egyházi jogi személyt - az Útmutató pontja szerinti szakértői szolgáltatást kizárólag akkor számolhatják el a projekt keretében, ha a szakértői szolgáltatást költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet látja el, amelyben az állam vagy önkormányzat - együttesen vagy külön, közvetve vagy közvetlenül - 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és amelyek a szolgáltatást kizárólag közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottal, vagy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott természetes személlyel láthatják el A megyei jogú város önkormányzata a járása területén található települési önkormányzatok e rendelet hatálya alá tartozó támogatásból megvalósuló közfeladat-fejlesztési projektjei projektmenedzsment tevékenységének, valamint a pontban foglalt további tevékenységek ellátásában köteles részt venni - kivéve a területi kiválasztási eljárásrendben kiválasztott projektek esetén -, ha azt a települési önkormányzat kéri. Megyei jogú város, illetve település által közösen fenntartott önkormányzati hivatal esetén területi kiválasztási eljárásrendben kiválasztott projektek tekintetében is a megyei jogú város önkormányzata köteles részt venni az e pontban meghatározott feladatok ellátásában, ha a települési önkormányzat kéri A megyei önkormányzat - a megye területén lévő megyei jogú város járásán kívül - a területén található települési önkormányzatok és területi kiválasztási eljárásrendben kiválasztott projektek esetén a megyei jogú város járásában található települési önkormányzatok esetében is, e rendelet hatálya alá tartozó támogatásból megvalósuló közfeladat fejlesztési projektjei projektmenedzsment tevékenységének, valamint a pontban foglalt további tevékenységek ellátásában köteles részt venni, ha azt a települési önkormányzat kéri A települési önkormányzatokon kívüli közszféra szervezetek - ide nem értve az egyházi jogi személyt - e rendelet hatálya alá tartozó támogatásból megvalósuló közfeladat-fejlesztési projektjei projektmenedzsment tevékenységeinek ellátásában a területileg illetékes kormányhivatal köteles részt venni, ha azt a közszféra szervezet kéri A közreműködés a és pont esetén a települési önkormányzat és a megyei önkormányzat, a megyei jogú város önkormányzata, ezek által alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet között létrejött konzorciumi együttműködésben történhet, amelyben az állam vagy önkormányzat - együttesen vagy külön, közvetve vagy közvetlenül - 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik A közreműködés a pont esetén történhet konzorcium alakításával vagy a kormányhivatal által nyújtott szolgáltatásnyújtással A projektmenedzsment tevékenységet a megyei jogú város önkormányzata, a megyei önkormányzat, a pont szerinti gazdálkodó szervezet és a kormányhivatal kizárólag közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati

6 6 szolgálati, állami szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottjával, vagy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott természetes személlyel láthatja el. A Korm. rendeletben meghatározott feladatokat ellátó személyekkel szemben támasztott összeférhetetlenségi követelmények rendkívül szigorúak, a Korm. rendelet 39. -ában foglaltak szerint: A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehet részt az a személy vagy szervezet, aki az adott felhívásra támogatási kérelmet nyújtott be, a támogatási kérelem elkészítésében részt vett, a projekt megvalósítója, ha a támogatási kérelméről még nem született döntés, valamint az, aki a) a szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; b) a szervezet vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja; c) a szervezet tagja, vagy aki abban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik; d) az értékelésre, a minőség-ellenőrzésre vagy a bírálatra benyújtott dokumentumok előkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen formában részt vett; e az a)-d) pont szerinti személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója; f) tekintetében az irányító hatósághoz érkezett bejelentés alapján vagy hivatalból az irányító hatóság megállapítja, hogy a pártatlan és objektív közreműködése nem biztosítható. A pénzügyi közvetítő kiválasztásában és pénzügyi eszközből nyújtott támogatás megítélésében nem vehet részt az a személy, aki a pénzügyi eszközök végrehajtására ajánlatot tett, illetve aki a pénzügyi eszköz igénybevételére irányuló kérelmet nyújtott be, és az sem, aki a fentiekben hivatkozott a)-f) pont valamelyike szerinti személynek minősül. A támogatásra, pénzügyi eszköz végrehajtására vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában részt vevő személy vagy szervezet képviseletére jogosult személy a döntés-előkészítési eljárás megkezdésekor az adott felhívásra vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tesz arról, hogy összeférhetetlenség vele szemben nem áll fenn, a támogatásra, pénzügyi eszköz végrehajtására vonatkozó döntés előkészítése és meghozatala során tudomására jutott minősített adatot, üzleti vagy banktitkot, fizetési titkot, illetve egyéb magántitkot megőrzi.

7 7 A projektek folyamatba épített dokumentumalapú ellenőrzését, helyszíni ellenőrzését és a kifizetés engedélyezését nem végezheti olyan személy, akivel szemben a fentiekben leírtak szerinti kizáró ok fennáll. Ha a támogatásra, pénzügyi eszköz végrehajtására vonatkozó döntés előkészítése és meghozatala, a támogatás kifizetése és ellenőrzése során olyan tény merül fel, amely alapján az összeférhetetlenség megállapítható, az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet ezt az irányító hatóságnak, valamint pénzügyi eszközből nyújtott támogatás megítélése esetén az alapok alapját végrehajtó szervezetnek haladéktalanul írásban bejelenti. Az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet azon dokumentum tekintetében, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlenség felmerült, a továbbiakban nem járhat el. Ha az összeférhetetlenséget az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet nem jelenti be, bárki jogosult az összeférhetetlenség megállapítását az irányító hatóságnál illetve az alapok alapját végrehajtó szervezetnél kezdeményezni. Ha az irányító hatóság illetve az alapok alapját végrehajtó szervezet az összeférhetetlenséget megállapítja, az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet azon dokumentum tekintetében, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlenség felmerült, a továbbiakban nem járhat el, és az erre a dokumentumra vonatkozó addigi eljárását érvénytelennek kell tekinteni. Az előzőekben hivatkozott a) és b) pontban foglaltakat nem kell alkalmazni a) a szakpolitikai felelőst irányító miniszter által vezetett minisztérium részéről benyújtott és megvalósított projektek esetében, ha a szakpolitikai felelőst irányító miniszter által vezetett minisztérium szervezetén belül az adott projekt vonatkozásában a projekt elkészítéséhez, benyújtásához, megvalósításához, valamint a döntés előkészítéséhez, meghozatalához kapcsolódó feladatok szervezetileg, technikai segítségnyújtás projektek esetén személyi szinten elkülönülnek, vagy b) területi kiválasztási eljárásrendben a területi szereplő részéről benyújtott és megvalósított projekt, továbbá a Korm. rendelet 5. melléklet és pontja esetén, feltéve, hogy a területi szereplő szervezetén belül az adott projekt vonatkozásában a projekt elkészítéséhez, benyújtásához, megvalósításához, valamint a döntés előkészítéséhez, meghozatalához kapcsolódó feladatok személyi szinten elkülönülnek. A támogatásra, pénzügyi eszköz végrehajtására vagy igénybevételére vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában részt vevő személy vagy szervezet a feladat ellátására vonatkozó jogviszonyban alkalmazandó felelősségi szabályok szerint felelősséggel tartozik a pártatlan, semleges és szakmai követelményeknek megfelelő feladatellátásáért.

8 8 A Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárának tájékoztatása szerint az egyes TOP felhívásokra folyamatosan nagy számban érkeznek pályázatok, melyek tekintetében a döntési javaslat kialakítása előreláthatóan sok munkát és gyakori képviselő-testületi ülésezést igényelne. Álláspontom szerint a Korm. rendelet 57/A. (4) bekezdése által nevesített döntési javaslat kialakítását ezért célszerű a Közgyűlésnek bizottságra átruháznia, hogy a megfelelő határidőre minden esetben kialakításra kerülhessen a döntés-előkészítő bizottságban képviselendő javaslat. A Korm. rendeletben meghatározott feladat ellátására indokoltnak tartom egy új bizottság létrehozását, Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Előkészítő Bizottság elnevezéssel. Az Mötv. 57. (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait, ezért szükséges az SZMSZ módosítása. Az Mötv. 57. (3) bekezdése szerint a képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre. Javaslom, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Előkészítő Bizottság ideiglenes bizottságként kerüljön létrehozásra, a bizottság létrehozásának napjától február 28. napjáig. A gyors és hatékony munkavégzés érdekében a bizottság létszámát három főben javaslom meghatározni. A bizottság tagjai munkájukért külön tiszteletdíjban nem részesülnének. II. Az SZMSZ módosítására vonatkozó javaslat részletes indokolása 1) A rendelet-tervezet 1. -ához: Az SZMSZ 45. (1) bekezdése rögzíti a Közgyűlés által létrehozott bizottságokat, melynek kiegészítése szükséges az újonnan létrehozandó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Előkészítő Bizottsággal, a megjelölt jogszabályhely d) ponttal történő bővítésével. A bizottság létszámát három főben javaslom meghatározni azzal, hogy mind a három tag megyei önkormányzati képviselő legyen. 2) A rendelet-tervezet 2. -ához: Amint az ismert, az Mötv. 41. (4) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a képviselő-testület egyes hatásköreit szerveire, így bizottságára ruházza át. Az

9 9 SZMSZ 2. melléklete tartalmazza a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés bizottságaira átruházott hatáskörök jegyzékét. Javaslom, hogy az újonnan létrehozásra kerülő bizottság részére kerüljön átruházásra a döntési javaslat kialakítása. Erre való tekintettel az SZMSZ 2. mellékletének kiegészítése szükséges a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Előkészítő Bizottságra átruházott hatáskörrel, mely szerint a bizottság kialakítja és határozatba foglalja azon döntési javaslatot, amelyet a programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 57/A. (4) bekezdése alapján a területi szereplő által delegált tag a döntés-előkészítő bizottságban képvisel. 3) A rendelet-tervezet 3. -ához: A módosító önkormányzati rendelet hatályba lépésének időpontjaként javaslom a kihirdetést követő napot meghatározni. A jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 12. -ában foglalt rendelkezések szerint: (1) A módosító rendelkezés és hatályon kívül helyező rendelkezés a hatálybalépéssel, vagy ha a módosító, illetve a hatályon kívül helyező rendelkezés a módosítást, illetve hatályon kívül helyezést meghatározott időponthoz vagy jövőbeli feltételhez köti, ennek az időpontnak vagy jövőbeli feltételnek a bekövetkezésével végrehajtottá válik. (2) A jogszabály (1) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezése a végrehajtottá válást követő napon hatályát veszti. (3)A kizárólag a) az (1) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezést, b) hatályba léptető rendelkezést, illetve c) az európai uniós követelményekre utaló rendelkezést tartalmazó jogszabály az (1) bekezdés szerint utoljára végrehajtottá vált rendelkezése végrehajtottá válását követő napon hatályát veszti. A Jat. 14. (1) bekezdése értelmében a módosító jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése vagy 12. (2) vagy (3) bekezdése szerinti hatályvesztése nem érinti az általa módosított jogszabályi rendelkezés hatályát. Az előzőekben hivatkozott törvényi rendelkezések alapulvételével kerül hatályon kívül helyezésre a módosító önkormányzati rendelet, a kihirdetést követő második napon.

10 10 Az Mötv ában és a és 2. pontjában foglaltak alapján minősített többség szükséges az önkormányzati rendelet módosításához. Kérem a T. Közgyűlést, hogy az előterjesztést megtárgyalni, az SZMSZ-t módosítani szíveskedjen. Miskolc, február

11 11 Tájékoztató a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 17. -a által előírt előzetes hatásvizsgálat eredményéről 1. Az önkormányzati rendelet-tervezet címe: Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (V.9.) önkormányzati rendelet módosítására 2. Az önkormányzati rendelet-tervezet valamennyi jelentősnek ítélt hatása: a) Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatás: Az önkormányzati rendelet-tervezet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat évi költségvetését nem érinti. b) Környezeti és egészségi következmények: Az önkormányzati rendelet-tervezetnek környezetet és egészséget befolyásoló következménye nincs. c) Adminisztratív terheket befolyásoló hatás: Az önkormányzati rendelet-tervezet elfogadása az adminisztratív terheket csekély mértékben növeli. d) Egyéb hatás: Az önkormányzati rendelet-tervezetnek egyéb, kimutatható befolyásoló hatása nincs. 3. Az önkormányzati rendelet megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A rendelet-tervezet elfogadása elősegíti a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat működésének eredményességét. 4. Az önkormányzati rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: Az önkormányzati rendelet alkalmazásához szükséges feltételeket a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat számára rendelkezésre álló személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi kapacitás biztosítja. Miskolc, február

12 12 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének../2017. ( ) önkormányzati rendelet-tervezete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (V.9.) önkormányzati rendelet módosítására A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 53. (1) bekezdésében és 57. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelettel, 9/2014. (X. 29.) önkormányzati rendelettel, 10/2014. (XI. 11.) önkormányzati rendelettel, 13/2014. (XII. 5.) önkormányzati rendelettel, 4/2015. (V.11.) önkormányzati rendelettel, 8/2015. (VI.26.) önkormányzati rendelettel, 10/2015. (IX.22.) önkormányzati rendelettel, 11/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelettel módosított 4/2013. (V. 9.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 45. (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: /21. A megyei közgyűlés bizottságai 45. (1) A Közgyűlés a következő bizottságokat hozza létre:/ d) ideiglenes bizottságként február 11. napjától február 28. napjáig terjedő időtartamra Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Előkészítő Bizottság, amelynek 3 megyei önkormányzati képviselő /tagja van./

13 13 2. Az SZMSZ 2. melléklet, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés bizottságaira átruházott hatáskörök jegyzéke az alábbi IV. ponttal egészül ki: IV. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Előkészítő Bizottság A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Előkészítő Bizottság kialakítja és határozatba foglalja azon döntési javaslatot, amelyet a programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 57/A. (4) bekezdése alapján a területi szereplő által delegált tag a döntés-előkészítő bizottságban képvisel. 3. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a kihirdetését követő második napon hatályát veszti. Török Dezső a Közgyűlés elnöke Dr. Kovács János főjegyző