Energia, kockázat, kommunikáció 4. előadás: Kockázatérzékelés, az atomenergia speciális helyzete

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Energia, kockázat, kommunikáció 4. előadás: Kockázatérzékelés, az atomenergia speciális helyzete"

Rudolf Balázs
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Energia, kockázat, kommunikáció 4. előadás: Kockázatérzékelés, az atomenergia speciális helyzete Prof. Dr. Aszódi Attila Boros Ildikó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet

2 A KOCKÁZATKOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI EnKocKomm 4. 2

A felháborodás következményei Az embereket alapvetően a szubjektív kockázatérzékelés vezeti (kivéve ha a mérnöki kockázat nagyon nagy) Jelentős felháborodás hatásai: Jelentős kockázat; Az

Felhívja a figyelmet a veszélyes tevékenységekre Ld. elmúlt 25-30 év környezetvédelmi szabályozását, vagy pl. a veronai buszbaleset következményeit Valós félelmeket jelez!

3 A felháborodás következményei Az embereket alapvetően a szubjektív kockázatérzékelés vezeti (kivéve ha a mérnöki kockázat nagyon nagy) Jelentős felháborodás hatásai: Jelentős kockázat; Az objektivitás csökkenése; Objektív kockázat: vagy ignorálják, vagy saját érvrendszerhez használják fel Cselekvést indukál lehet a kockázatkezelés eszköze is! Felhívja a figyelmet a veszélyes tevékenységekre Ld. elmúlt év környezetvédelmi szabályozását, vagy pl. a veronai buszbaleset következményeit Valós félelmeket jelez! Felháborodás csökkentése a mérnöki kockázat elmagyarázása mellett a felháborodás kiváltó okait kell megismerni! Ehhez a lakosságban is bízni kell! A társadalmi aggodalmak kezelése Lakosság beleszólási joga (adhasson engedélyt) Kockázatokat nem szabad természetes veszélyekhez hasonlítani Megismerhetőség növelése Emlékezetes esetek felemlítése Félelem elfogadása Katasztrófák (worst case) komolyan vétele Irányítás megosztása Előnyök egyenletesebbé tétele Bizalom építése (nem megkövetelése) Nyugodt, higgadt, nyílt, udvarias válasz, akkor is, ha ők inkorrektek, csúsztatnak, hazudnak! EnKocKomm 4. 3

Ez a meglevő reflexek miatt gyakran nem egyszerű. Gyakran a lakosság már úgyis tudja, amit be kell vallanunk időnként az általunk titoknak véltek is ismertek!

4 Kockázatkommunikáció el kell ismerni! Beismerés, bevallás a kommunikáció kulcskérdése Be kell vallani, el kell ismerni a kockázatot, a katasztrófák esélyét, a megtörtént eseteket, etc. Ez a meglevő reflexek miatt gyakran nem egyszerű. Gyakran a lakosság már úgyis tudja, amit be kell vallanunk időnként az általunk titoknak véltek is ismertek! Rossz példák: 27%-kal kisebb kibocsátás (miközben így a határérték 4-szerese), a határérték fölött mennyivel?, utólagos letagadás A hamis képet festő kommunikáció biztosan növeli a felháborodást, ha módosítani kell! A kockázat két oldala: elbeszélni egymás mellett EnKocKomm 4. 4

5 Kockázatkommunikáció el kell ismerni! A rossz hírt is el kell ismerni a másik fél igaz állításait érdemes a saját érvrendszerbe építeni Előnyök a rossz hír beismerésével kapcsolatban: Segít a túlzásokat visszafogni; Elébe lehet menni a pletykáknak (időfaktor; mi van, ha még nem biztos?); Jobb stratégia lehet felülbecsülni az esemény súlyát, de túlozni nem szabad Példák: TMI és a Pennsylvania Department of Health / Metropolitan Edison viselkedése; BBC De akkor miért ilyen ritka? EnKocKomm 4. 5

) A változtatás ronthat a helyzeten, ne ébresszük fel az alvó oroszlánt A

6 Kockázatkommunikáció akadályok Igen, de kognitív akadályok Nincs is túl nagy felháborodás, nincs szükség változtatásra (nézzük meg a médiavisszhangot!) A változtatás ronthat a helyzeten, ne ébresszük fel az alvó oroszlánt A másik fél érveinek elfogadása csak őket erősíti a legjobb védelem a támadás EnKocKomm 4. 6

Kommunikáció: tudatosítani a változást (nem az eddigi politika folytatása); elnézést kérni

7 Kockázatkommunikáció akadályok Igen, de kognitív akadályok A kocka el van vetve túl késő csökkenteni a felháborodást A közvélemény ingatag! Kommunikáció: tudatosítani a változást (nem az eddigi politika folytatása); elnézést kérni a korábbi viselkedésért; valóban változtatni kell; nem szabad túl nagy dicsőségnek tekinteni a változást EnKocKomm 4. 7

Kvantitatív kockázatelemzést végzünk, azzal lehet a felháborodásra válaszolni A beismerés növeli a

8 Kockázatkommunikáció akadályok Igen, de kognitív akadályok A felháborodást csak a környezetvédők / aktivisták / újságírók generálják Érzelmi, irracionális alapú a felháborodás, a racionalitás bukása Kvantitatív kockázatelemzést végzünk, azzal lehet a felháborodásra válaszolni A beismerés növeli a felelősségrevonhatóságot Ha túl jól sikerült a felháborodás csökkentése, apátiába süllyed a lakosság EnKocKomm 4. 8

9 Kockázatkommunikáció akadályok Szervezeti, vállalati akadályok A kockázatkommunikáció négy fázisa: Elutasítás Kényszeres oktatás (hittérítés) Párbeszéd Szervezeti fázis www83.homepage.villanova.edu EnKocKomm 4. 9

Kockázatkommunikáció akadályok Szervezeti, vállalati akadályok (a munkavállalókkal szemben) A változás változás, nem az előző politika folytatása Pontos meghatározás (munkaköri leírások,

10 Kockázatkommunikáció akadályok Szervezeti, vállalati akadályok (a munkavállalókkal szemben) A változás változás, nem az előző politika folytatása Pontos meghatározás (munkaköri leírások, követelmények stb.), büntetések / jutalmak rendszere Senkit sem szabad kihagyni Kommunikáció készségek javítása Belső kommunikáció Kis bevezető projektek Az elvek szépek www83.homepage.villanova.edu EnKocKomm 4. 10

szakértelem megkérdőjelezése nyilvánosan, hibák felemlítése Különösen rosszul érinti a

11 Kockázatkommunikáció akadályok Pszichológiai akadályok a szakértő, sőt a kommunikációs szakember is ember Saját felháborodás, szubjektivitás Pl. szakértelem megkérdőjelezése nyilvánosan, hibák felemlítése Különösen rosszul érinti a közalkalmazottakat, köztisztviselőket Hatalom megosztása, aktivisták emberszámba vétele igen nehéz! EnKocKomm 4. 11

12 AZ ATOMENERGIA KOCKÁZATAI EnKocKomm 4. 12

Normál üzemben nagyon kis radioaktív kibocsátás De: igen jelentős radioaktivitás van felhalmozva

13 Mire tervezünk atomerőművet (nukleáris létesítményt)? Az áramtermelés mellett arra, hogy a biztonsági funkciókat ellássa. Normál üzemben nagyon kis radioaktív kibocsátás De: igen jelentős radioaktivitás van felhalmozva Nagyon kis valószínűséggel (súlyos baleset esetén) jelentős környezeti kibocsátás is lehet Cél a lakosság elfogadhatatlan többlet sugárterhelésének megakadályozása EnKocKomm 4. 13

14 Specifikus veszélyek miért olyan fontos a nukleáris biztonság? Atomreaktorok speciális veszélyei (más erőműtípusokhoz képest): Nagy mennyiségű hasadóképes anyag a zónában A hosszú távú üzemeltetéshez jelentős reaktivitástartalék szükséges Bizonyos üzemállapotokban a láncreakció megszaladhat, ami a hőfejlődés extrém gyors növekedését eredményezheti Nagy mennyiségű radioaktív anyag a zónában Jelentős hőtermelés a reaktor leállítása után is A biztonság alapfeltétele a radioaktív anyagok visszatartása, a zóna folyamatos hűtése és a láncreakció ellenőrzése 14 EnKocKomm 4.

15 Remanens hő 15 EnKocKomm 4.

16 Tervezési alapba tartozó események Tervezési alapon túli események EnKocKomm 4. 16

17 Új atomerőművek biztonsága A tervezésben figyelembe vett állapotok Tervezési alapba tartozó események (DBC) Normal operation TA1 (DBC1) Anticipated operational occurrences TA2 (DBC2) Design basis accidents with low probability TA3 (DBC3) Design basis accidents with very low probability TA4 (DBC4) Tervezési alap kiterjesztése (DEC) Beyond design basis accidents TAK1 (DEC1) Severe accidents TAK2 (DEC2) f=1 / y f 10-2 / y 10-2 / y f 10-4 / y Gyakoriság: 10-4 / y f 10-6 / y Követelmények DEC állapotokra is: A reaktort DEC1 állapotra is tervezni kell DEC2 állapotra is követelmények (pl. konténment integritás megőrzése) EnKocKomm 4. 17

18 Mire tervezünk atomerőművet? Üzemelő reaktorokra Zónasérülési gyakoriság (CDF) Nagy korai kibocsátás gyakorisága (LRF) Gyakoriság (1/év) 10-0 = Új reaktorokra Zónasérülési gyakoriság (CDF) Nagy korai kibocsátás gyakorisága (LRF) EnKocKomm 4. 18

Láttuk, hogy objektíve igen -> a szubjektív félelemérzet miatt azonban

19 Atomenergia - kockázatok Elfogadható-e a társadalom számára az atomenergia kockázata? Láttuk, hogy objektíve igen -> a szubjektív félelemérzet miatt azonban jelentős elutasítás Kommunikáció kulcsfontossága Nagy balesetek kommunikációja TMI Csernobil Fukushima Csak okulni lehet a hibákból. EnKocKomm 4. 19

Hasonló dokumentumok

Energia, kockázat, kommunikáció 4. előadás: A szubjektív kockázatérzékelés elemei

Energia, kockázat, kommunikáció 4. előadás: A szubjektív kockázatérzékelés elemei Prof. Dr. Aszódi Attila Boros Ildikó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Tantárgy