KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a határidőben be nem nyújtott bevallás pótlásáról szóló számú bevalláshoz

Átírás

1 Általános tudnivalók KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a határidőben be nem nyújtott bevallás pótlásáról szóló számú bevalláshoz Ezt a nyomtatványt adóazonosító-számmal rendelkező adózók tölthetik ki a határidőben benyújtani elmulasztott adóbevallásuk pótlására abban az esetben, ha a pótolni kívánt bevallás benyújtására előírt határnap a pótlás évét (tárgyévet) megelőző időszakra esett. (pl.: a évre vonatkozó február 15-i esedékességű bevallását ezen a bevalláson pótolhatja, de a február 15-én benyújtandó évre vonatkozó bevallást december 31-ig az eredeti nyomtatványon kell beadni, nem 0732-es bevalláson.) Kivételt képez a számú társasági adóbevallás, melyet december 31-ig az eredeti nyomtatványon lehet pótolni. Felhívjuk a figyelmet, hogy az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban Art.) 31. (2) bekezdése szerinti havi adó- és járulékbevallással érintett adózók a bevallást elektronikus úton kötelesek teljesíteni. Papír alapon történő teljesítés esetén a bevallást 1 példányban az illetékes első fokú állami adóhatósághoz kell benyújtani. Bevallást pótolni csak elévülési időn belül lehet az Art ában foglaltak szerint. Az adózó az önadózással megállapított adóról - az eljárási illeték kivételével -, költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallást tesz. Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül tesz adóbevallást. A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet (a továbbiakban: igazolási kérelem) a bevallással egyidejűleg kell benyújtani [Art. 31. (4) bekezdés]. Az Art (1) bekezdés b) pontja alapján a magánszemély adózó 100 ezer forintig, más adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően teljesítette és a késedelmét nem mentette ki. A pótlólag benyújtott bevallás késedelme esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható január 1-jét követően keletkezett kötelezettségekről benyújtott bevallás késedelme miatt kiszabott mulasztási bírság nem érinti az adózó késedelmi pótlékfizetési kötelezettségét. A számú nyomtatványon csak az olyan adóra, járulékra vonatkozó bevallást lehet pótolni, amelyet az adózónak önadózás útján kellett volna megállapítani, bevallani és megfizetni. A kizárólag személyi jövedelemadó-bevallás benyújtására kötelezett magánszemélyek, valamint az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek és egyéni vállalkozók munkáltatói (pl. alkalmazott foglalkoztatása esetén), kifizetői minőségükben keletkezett járulékfizetési kötelezettségük bevallását ezen a nyomtatványon pótolhatják január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan. A havi és negyedéves adózók a első negyedévére vonatkozó, kifizetői, munkáltatói minőségükben keletkezett bevallási kötelezettségüket szintén ezen a bevalláson pótolhatják, a április 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozóan viszont már a 0608-as, a szeptember 1-jétől kezdődő időszakra pedig a es számú bevalláson teljesíthetik azt. 1

2 Az egyéni vállalkozók saját nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékkötelezettségeikre vonatkozó bevallásukat a 0758-as bevalláson pótolhatják. A támogatási igényre vonatkozó bevallás ezen a nyomtatványon nem pótolható, azt csak a 11-es bevallás kitöltésével lehet rendezni. Egy 0732-es nyomtatvánnyal csak egy bevallási időszakra vonatkozó (éves, negyedéves, havi bevallás) és csak egyfajta bevallástípus pótolható.pl.: az adózó a 2003-as évet érintő állami költségvetéssel szembeni kötelezettségekre vonatkozóan, valamint a évi társasági adó bevallására is egyidejűleg akar bevalláspótlást végrehajtani, akkor ez esetben külön bevalláson kell a 0303-as, valamint külön a évi társasági adó (0328-as illetve 0329-es) bevallást pótolni. A 0732-es számú bevalláson általános forgalmiadó-bevallás nem pótolható. Az áfa-bevallások pótlására a 0765/650/651/310/320-as bevallást kell használni. A 0732-es számú bevalláson nem pótolhatók továbbá az Art. 31. (2) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítésére szolgáló, április 1-jétől alkalmazandó új típusú havi adó- és járulékbevallások (08, 58-as bevallások, valamint a 06083, as bizonylatok). Az adóhatósági ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás vonatkozásában a be nem nyújtott bevallás nem pótolható (Art. 31. (7) bekezdés). Figyelem! Ha a pótlólagosan benyújtott bevalláson az adózó kötelezettséget állapít meg, és azt annak eredeti esedékességéig nem fizette meg, akkor adótartozását, járuléktartozását az elmulasztott bevallás pótlásának időpontjáig be is kell fizetnie. A 0732-es bevalláspótló nyomtatvány részei: - az adózó azonosító adatait tartalmazó borítólap (Főlap), , es és es részletező lap az adókötelezettségekről és a járulékkötelezettségekről, valamint a személyi jövedelemadóról (06081-es bevallás pótlása esetén) , , , es lap a bevallani elmulasztott társasági adó és osztalékadó kötelezettség bevallására. Figyelem! A 0528., és 0529/Ü számú társasági adóbevallást december 31-ig az eredeti nyomtatványon kell pótolni! A borítólap kitöltésére vonatkozó útmutatás: Az Azonosítás" (B), (C), valamint (D) blokk kódkockáit és szöveges adatait az adózó tölti ki. Azoknak az adóalanyoknak, akik/amelyek a bevallásukat elektronikus formában teljesítik, itt a (B) blokkban kell jelölést alkalmazniuk az elektronikusan benyújtott bevallás javítása esetén a javítani kívánt bevallás vonalkódjának feltüntetésével (nem elektronikus bevallást benyújtók ebben a rovatban nem szerepeltethetnek adatot!). A (C) blokkon belül a bevallással pótolt év, félév, negyedév, hó rovatba annak az évnek félévnek, negyedévnek, hónapnak a számát kell beírni, amelyre a bevalláspótlás vonatkozik. Az éves típusú bevallások pótlása esetén (pl. 0203, 0307 stb.) csak az év rovatot kell kitölteni, a félév, negyedév és hónap jelölésére szolgáló kódkockába írni nem szabad. Féléves típusú bevallás pótlása esetén az év, félév rovatot kell kitölteni (félév 1 vagy 2 lehet). Féléves típusú a Bevallás a könyvtári dokumentumok beszerzése esetén igénybe vehető 2

3 adóvisszatérítési támogatás igényléséhez bizonylat és a Bevallás a játékautomata nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó kötelezettségről című bizonylat. A negyedéves típusú bevallások pótlása esetén az év, negyedév rovatban kell adatot szerepeltetni. (pl.: II. negyedévre vonatkozik a pótlás, akkor az év rovatba 2002-t, a negyedév rovatba 2-est kell írni.) A havi típusú bevallások pótlása esetén a pótolt év és hónap rovatot kell kitölteni arab számjegyekkel. A hónap kódkockát jobbra igazítva kell beírni. A borítólap (C) blokkjában kell jelölni a főlaphoz csatolt bevallási lapokat. A bevallási lapok közül csak a szükségeseket kell megvenni. A (C) blokkon belül A pótolt bevallás típusa (száma)" rovatba annak a bevallási nyomtatványnak az azonosító típusszámát kell beírni (általában a bal felső sarokban szereplő számkombinációt), amelynek adatát az adózó pótolni kívánja (pl.: a évi 0203-as bevallás pótlása esetén a 0203-as számot kell beírni.) A bevallástípusok bizonylatszámát jobbra illesztve kell a pótolt bevallás típusa" kódkockákba bejegyezni. Naptári évtől eltérő üzleti évet választott adózóknak, ha például a 0229/Ü bevallást pótolja, a pótolt bevallás típusához 0229Ü"-t kell bejegyezni, a 0271/EVA bevallás pótlása esetén pedig 0271E -t. A bevallási időszak rovatba a pótolt bevallás típusának megfelelően, a bevallási időszak kezdő és záró napját kérjük feltüntetni. A megszűnés miatti bevallás pótlása esetén a Felszámolás vagy végelszámolás miatt benyújtott bevallás fajtája kódkockába be kell jelölni, hogy a bevalláspótlás: - felszámolási, végelszámolási eljárás megkezdését megelőzően be nem nyújtott bevallás pótlására vonatkozik, akkor a bevallás fajtája: 1 "; - felszámolási, végelszámolási eljárás alatt be nem nyújtott bevallás pótlására vonatkozik, akkor a bevallás fajtája: 2"; - a felszámolási, végelszámolási eljárás befejezéséhez kapcsolódó, be nem nyújtott záró bevallás pótlása esetén a megszűnés miatti bevallás fajtája: 3". A tevékenységet záró bevallás pótlása esetén a Megszűnés miatt benyújtott bevallás típusa kódkockában be kell jelölni, hogy a pótlás felszámolás, vagy végelszámolás, átalakulás, egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése, eva-alanyoknál az adóalanyiság feltételeinek hiánya esetén az adóalanyiság évközi megszűnése miatt, vagy egyéb megszűnés miatt történik-e. A kódkockába felszámolás esetén F", végelszámolás esetén V", átalakulás esetén A", egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén E", az adóalanyiság feltételeinek hiánya miatti megszűnés esetén H, egyéb jogutód nélküli megszűnés esetén M" betűjelet kérünk feltüntetni. A (C) blokkban X-szel kérjük jelölni a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 16. (12) bekezdésében foglaltak szerinti kedvezményezett eszközátruházás választását. Ennek feltétele, hogy az adózó az ügylet alapjául szolgáló szerződés egy eredeti példányát vagy közokiratba foglalt másolatát csatolja a bevalláshoz. A kis-, illetve középvállalkozás jelölésére szolgáló kódkockát a borítólapon a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban Kk. tv.) meghatározásai alapján kérjük kitölteni a következők szerint. Az adóév utolsó napján: 3

4 0 1 Kisvállalkozás 0 2 Középvállalkozás A Kk. tv. a évi XXXIV. Törvény, de ha május 1-je előtti az adóév utolsó napja, akkor az évi XCV. Törvény. A kis-, illetve középvállalkozás jelölésére szolgáló kódkockát a Kk. tv. feltételeinek való megfelelés esetén akkor is kérjük kitölteni, ha az adózó a Tao. tv. szerint kedvezményt nem érvényesít vagy nem érvényesíthet. Besorolási tábla Minősítés április 30-ig kisvállalkozás Összes foglalkoztatotti létszám Éves nettó árbevétel (árb.) vagy mérlegfőösszeg (főö.) Az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati jog alapján főnél kevesebb árb. legfeljebb 700 külön-külön,és millió Ft, vagy főo. együttesen sem legfeljebb 500 millió Ft haladja meg a 25 százalékot külön-külön, és együttesen sem haladja meg a 25 Ft százalékot 50 főnél kevesebb árb. legfeljebb 7 millió külön-külön, és eurónak megfelelő együttesen sem forintösszeg, vagy haladhatja meg a 25 főö. legfeljebb 5 millió százalékot eurónak megfelelő forintösszeg árb. legfeljebb 40 millió külön-külön, és euronak megfelelő együttesen sem forintösszeg, vagy főö. haladhatja meg a 25 legfeljebb 27 millió százalékot euronak megfelelő forintösszeg Középvállalkozás 250 főnél kevesebb árb. legfeljebb 4 milliárd Ft, vagy főö. legfeljebb 2,7 milliárd május 1- jétől Kisvállalkozás Középvállalkozás 250 főnél kevesebb 4

5 A 2. és 3. mutatókat az utolsó éves beszámoló (egyszerűsített éves beszámoló) szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Ezek az adatok a évi beszámoló, illetve a jelen bevallást megelőző bevallás alapját képező beszámoló alapján állapíthatók meg (a létszámadat a foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma). Az Eva tv. hatálya alól év közben a Tao. tv. hatálya alá átkerült adózó esetén megelőző időszaknak minősül az evá-s adóévben bevételi nyilvántartást vezetőnél a évi beszámoló, a kettős könyvvitelt vezetőnél a évi evá-s időszakra vonatkozó beszámoló, amely beszámoló(k) adatainak évesített összege az irányadó. A 4. mutató szerinti korlátozást nem kell alkalmazni a Kk. tv. mentesítést biztosító feltételei esetén. Amennyiben az adózó jelen bevallásához a évi vesztesége elhatárolásának engedélyezésére irányuló kérelmet csatol, kérjük az a borítólapon, a megfelelő kódkockában X -szel jelölni [Tao. tv. 17. (8) a), b)]. A bevallás valamennyi lapjának a hitelességét a bevallást pótló adózó a borítólapon - a (D) blokkban - aláírásával igazolja. Aláírás nélkül a bevallás érvénytelen. Lehetőség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett az Art. 7. (1) (2) bekezdésében meghatározott képviselője, meghatalmazottja írja alá. A meghatalmazottak (állandó meghatalmazottak) személye a következő lehet: Amennyiben a meghatalmazó magánszemély, úgy a bevallást meghatalmazottként aláírhatja: a magánszemély törvényes képviselője, ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő (okleveles adószakértő), adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, továbbá, amennyiben a meghatalmazó egyéni vállalkozó, úgy a nagykorú alkalmazottja. A magánszemélyt közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás vagy megbízás alapján az adóhatóság előtt képviselheti továbbá más nagykorú személy is. Amennyiben a meghatalmazó jogi személy vagy egyéb szervezet, úgy a bevallást meghatalmazottként aláírhatja: a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy, képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott, ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, jogtanácsos, adószakértő (okleveles adószakértő), adótanácsadó, könyvelő vagy olyan gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja, amely számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult. Ha a bevallást meghatalmazott írja alá, - az Art. 7. (3) bekezdésében meghatározott, az adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott kivételével a meghatalmazást csatolni kell az adóbevalláshoz, és ezt a borítólapon a kódkockában X-szel kell jelölni. Ilyen esetekben a meghatalmazás csatolása nélkül az adóbevallás érvénytelen! Ha a bevallást az Art. 7. (3) bekezdése szerinti, az adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott írja alá, úgy ezt a tényt a főlapon a megfelelő kódkockában X-szel kell jelölni. 5

6 Felhívjuk a figyelmét, hogy az adóhatósághoz be nem jelentett, vagy az adóhatósághoz bejelentett, de a jelen bevallás aláírására nem jogosult állandó meghatalmazott által aláírt adóbevallás meghatalmazás csatolása nélkül érvénytelen, csak az adóhatósághoz bejelentett, a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet a meghatalmazás bevalláshoz történő csatolásától eltekinteni! A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, valamint a meghatalmazott és a meghatalmazó mindazon adatait, amelyből a meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelműen megállapítható. Az Art. 9. (1) bekezdése alapján az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem kötelezett, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg. A pénzügyi képviselő megbízása esetén az adóbevallás aláírására csak a pénzügyi képviselő jogosult. Amennyiben a bevallást az adóhatósághoz bejelentett pénzügyi képviselő írja alá, úgy ezt a tényt a bevallás főlapjának megfelelő kódkockájában X-szel kérjük jelölni. Az Art. lehetőséget biztosít arra, hogy a bevallást adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő ellenjegyezze. Amennyiben az adózó adóbevallását adótanácsadóval vagy adószakértővel, illetve okleveles adószakértővel ellenjegyezteti, úgy az ellenjegyző borítólapon feltüntetett adatait is kérjük pontosan kitölteni. Ha az ellenjegyzésre jogosult nem rendelkezik adószámmal, akkor a 10 pozíciós adóazonosító jelét kérjük szerepeltetni. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, az adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg. A nyomtatvány kitöltése során csak a fehéren hagyott rovatokba jegyezzenek be adatot. A bevallásba az adatokat az előnyomott ezer forint szöveg figyelembevételével 1000 forintra kerekítve kell bejegyezni, a kerekítés általános szabályai szerint (499 forintig lefele, 500 forinttól felfele kell kerekíteni). Pl.: forint esetén a beírandó szám (figyelemmel az előnyomott ezer forint szövegre) 187. A bevallásban feltüntetett visszaigényelhető adó teljes összegét érintő kiutalási igényt, illetve a visszaigényelhető összeg más adónemre történő átvezetésére irányuló rendelkezést a számú Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez elnevezésű külön nyomtatványon lehet megtenni. A kiutalásra és az átvezetésre vonatkozó szabályokat a bizonylat kitöltési útmutatója tartalmazza. A számú bizonylat kereskedelmi forgalomban kapható, illetve letölthető Internetes honlapunkról. A bevallás nyomtatványkitöltő-ellenőrző programja letölthető az Internetről. A program az állami adóhatóság című honlapján érhető el. A nyomtatvány kitöltésével kapcsolatban az elsőfokú adóhatóság készséggel ad felvilágosítást. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 6

7 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a , es és es lap kitöltéséhez A főlapon kívül minden olyan esetben be kell nyújtania a , es és es lapokat, ha a bevalláspótlás nem a társasági adókötelezettség pótlására irányul. A borítólapon a benyújtott részletező lapokat minden esetben X-szel kérjük jelölni. Amennyiben a , es és es lapokon szereplő "Éves összeg" jellegű adatok különféle részadatok összegzésével keletkeznek, a részösszegek előírástól eltérő kerekítésével kell biztosítani az "Éves összeg" egyezőségét. Amennyiben a megállapított adó összege az 1000 forintot nem éri el, akkor az adózó az év elejétől vagy az előző megállapítási időszaktól számított halmozott összeget annak a megállapítási időszaknak a kötelezettségeként tünteti fel, amelyben az 1000 forintot elérte. [Példa: amennyiben januártól a havi adókötelezettség 150 Ft, úgy a január-február-március hónapra az adózó nem tüntet fel kötelezettséget, azonban április hónapban a 600 Ft-os adókötelezettsége kerekítve eléri az 1000 Ft-ot, így kerekítéssel 1 "ezer" Ft adókötelezettséget vall be. Májustól a göngyölítést a január-április közötti időszak tényleges kötelezettsége (600 Ft) és a bevallott kötelezettség (1000 Ft) közötti mínusz 400 Ft-os különbözet figyelembe vételével kell folytatni. Ennek megfelelően májustól szeptemberig terjedő hónapokra bevallandó adókötelezettsége nem keletkezik az adózónak, ezeket az összegeket az október havi kötelezettséggel együtt kell bevallani (6x150Ft 400Ft=500Ft), a bevallandó összeg kerekítve 1 ezer Ft.] Amennyiben a megállapított adó összege az 1000 forintot meghaladja, akkor a kerekítésből származó különbözetet az adózónak az adóéven belül, a következő adómegállapítási időszak ugyanazon adó összegénél a kerekítést megelőzően korrekciós tételként kell figyelembe vennie. (Példa: ha januártól az adókötelezettség havi forint, a kerekítéssel januárban 1 ezer forint, februárban 2 ezer forint, márciusban 1 ezer forint, áprilisban szintén 1 ezer forint az adókötelezettség. Abban az esetben, ha januártól havi forint az adókötelezettség, a kerekítéssel januárban 2 ezer forint, februárban 1 ezer forint, márciusban 2 ezer forint, áprilisban ismét 2 ezer forint az adókötelezettség.) A es részletező lap kitöltése: A kötelezettség adatokat a borítólap (C) blokkjában közölt bevallási időszaknak illetve bizonylat típusnak megfelelően kell kitölteni. Pl. a október havi 0301-es bevallás pótlásakor csak október hónapban ( l oszlopban) lehet adat. Több havi 0301-es bevallás pótlásakor valamennyi hónapra vonatkozóan külön bevallást kell benyújtani. Negyedéves bevallás pótlásakor (pl. 0302) a bevallási időszakon belüli hónapoknál lehet adat. Féléves bevallás (pl. 0214) pótlásakor a félév utolsó hónapjához kell az adatot beírni. Elszámolás jellegű bevallás pótlásakor (pl. 0205, 0224) az adóévet követő esedékesség o oszlopban kell az adatot szerepeltetni. Az éves összeget minden esetben ki kell tölteni. A költségvetési kapcsolat (a) oszlopba a pótlással érintett adónem megnevezését, a b" oszlopba pedig a hozzá tartozó adónem kódot kell beírni. A b" oszlopba a pótlásra kerülő - eredeti bizonylaton feltüntetett - adónem kódját (3 jegyű számot) kell beírni a kódkockákba. Ha a pótolni kívánt adónem időközben megszűnt, akkor az 7

8 APEH által hivatalosan közzétett utódadónem kódját kell feltüntetni, hivatalos közzététel híján az egyéb befizetés (211) adónem kódját kell beírni. A c-p" oszlopokba a be nem vallott adó összegét kell beírni az előnyomott ezer" megjelölés figyelembevételével. Ha adó visszatérítési igény áll fenn, akkor a negatív előjelet az összeg elé ki kell tenni. A kitöltést a 01. sorban kell kezdeni, és egy adónemet a bevallásban csak egyszer lehet szerepeltetni. Két egymást követő adónem között üres sort kihagyni nem lehet. Ezen a lapon kell szerepeltetni a szakképzési hozzájárulás különbözetének összegét, továbbá szintén ezen a lapon kell pótolni július 31-ét követően a 0619-es számú bizonylaton szereplő kulturális járulék bevallást. A 16. (összesen) sorban előjelhelyesen összesíteni kell a 01-től 15-ig terjedő sorokban feltüntetett összegeket. Ha az összevonás eredménye negatív szám, a mínusz előjelet az összeg elé ki kell írni. A es részletező lap kitöltése: A es lapon feltüntettük mindazon járuléknemeket, amelyeknél a korábban be nem vallott kötelezettségeket lehet pótolni december 1-jéig visszamenőleg. Csak azokat a sorokat kell kitölteni, amelyekre vonatkozóan korábban bevallást nem adott be. A kitöltés a es lapnál leírtakkal azonos módon történik ezer Ft-ra kerekítve. Figyelem! Egyéni vállalkozók a saját járulékkötelezettségük bevallásának pótlását ezen a nyomtatványon nem tehetik meg. A járulékfizetési kötelezettséget a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló többször módosított évi LXXX. törvény (továbbiakban Tbj.) és a végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban Tbj-R.) szabályozza. A járulékbevallás pótlását a pótlás időszakában hatályos jogszabályok figyelembevételével hajtsa végre. A 01. sorban kell összesítve feltüntetni a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető járulékok összegét. A befizetési kötelezettségét az erre a célra szolgáló APEH számlára kell teljesítenie. A 02. sorban kell szerepeltetni a Tbj-R. 5/D. szerinti adatokat. Ezt a sort csak a es bevallás pótlása esetén kell kitölteni. A 03. sorban a foglalkoztató által bevallani elmulasztott társadalombiztosítási járulékból itt kell szerepeltetni: évre vonatkozó pótlás esetén a 20%, évre vonatkozó pótlás esetén 18% nyugdíjbiztosítási járulékot. A 04. sort csak az álláskeresési támogatást folyósító szerv töltheti ki, a 03. sorra vonatkozó tájékoztató figyelembevételével. Ebben a sorban kell feltüntetni január 1-jéig terjedő időszakra vonatkozó pótlás esetén a munkanélküli ellátás után fizetett nyugdíjbiztosítási járulékot. A 05. sorban a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosítottól levont nyugdíjjárulék összegét kell bevallani: évre vonatkozó pótlás esetén az egyéni járulékból 8%, évre vonatkozó pótlás esetén 8,5%. 8

9 A 06. sorban kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozók gyermekgondozási segélyéből, gyermeknevelési támogatásából, gyermekgondozási díjából (csak január 1-jétől), ápolási díjából, mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásából levont nyugdíjjárulék szerepeltethető. Ez a sor a társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatók, az egészségbiztosítási igazgatási szervek, valamint a Magyar Államkincstár területi szervei által tölthető ki a 05. sorra vonatkozó tájékoztató figyelembevételével. A 07. sorban a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozók álláskeresési támogatásából levont nyugdíjjárulékot kell bevallani. Csak az álláskeresési támogatást folyósító szervek által tölthető ki a 05. sorra vonatkozó tájékoztató figyelembevételével. Ebben a sorban kell feltüntetni január 1-jéig terjedő időszakra vonatkozó pótlás esetén a munkanélküli ellátás után fizetett nyugdíjjárulékot. A 08. sor a magánnyugdíjpénztári tag biztosítottól levont nyugdíjjárulék. Mértéke évben 2%, 2003-ban 1,5%, ban 0,5%. A 09. sor a magánnyugdíjpénztári tag álláskeresési támogatásából levont nyugdíjjáruléka. Ezt a sort csak az álláskeresési támogatást folyósító szervek tölthetik ki a 08. sorra vonatkozó tájékoztató alapján. Ebben a sorban kell feltüntetni január 1-jéig terjedő időszakra vonatkozó pótlás esetén a munkanélküli ellátás után fizetett nyugdíjjárulékot. A 10. sor a magánnyugdíjpénztári tag részére folyósított gyermekgondozási díjból (2000. január 1-jétől), gyermekgondozási segélyből, gyermeknevelési támogatásból, ápolási díjból, mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásából levont nyugdíjjárulék. Ez a sor a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztatók, az egészségbiztosítási igazgatási szervek, valamint a Magyar Államkincstár területi szervei által tölthető ki a 08. sorra vonatkozó útmutató szerint. A 11. sorban kell feltüntetni a nyugdíjbiztosítási járulék alapjaként figyelembe vett felszolgálási díj összegéből kiszámított 15% mértékű nyugdíjbiztosítási járulék összegét. A 12. sorban kell összesítve feltüntetni az Egészségbiztosítási Alapot megillető járulékokat. Az itt feltüntetett kötelezettség összegét az erre a célra szolgáló APEH számlára kell teljesíteni. A 13. sorban kell szerepeltetni a Tbj-R. 5/D. szerinti adatokat. Ezt a sort csak a es bevallás pótlása esetén kell kitölteni. A 14. sor a foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulékból itt kell szerepeltetni a 11 %-os egészségbiztosítási járulékot. A 15. sort, mely az álláskeresési támogatás után fizetett egészségbiztosítási járulékot tartalmazza, csak az álláskeresési támogatást folyósító szerv töltheti ki a 14. sorra vonatkozó tájékoztató alapján. Ebben a sorban kell feltüntetni január 1-jéig terjedő időszakra vonatkozó pótlás esetén a munkanélküli ellátás után fizetett egészségbiztosítási járulékot. A 16. sorban a szomszédos államokban élő magyar biztosítottak után a foglalkoztató által fizetett egészségbiztosítási járulékot kell feltüntetni. Ebbe a sorba a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó, a Magyar Köztársaság területén naptári évenként három hónapot meg nem haladó időtartamban foglalkoztatott biztosítottak után a foglalkoztató által fizetett (11%) egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni. Csak a január 1-jétől július 15-ig terjedő időszakra vonatkozó bevallás pótlása esetén tölthető ki. A 17. sor a foglalkoztatott biztosítottól levont egészségbiztosítási járulék, melynek mértéke évben 3%, évben 4%. A 18. sor a szomszédos államokban élő magyar biztosított által fizetett 3%-os egészségbiztosítási járulék. 9

10 Ebbe a sorba a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni. Csak január 1- jétől július 15-ig terjedő időszakra vonatkozó bevallás pótlásakor tölthető ki ez a sor. A 19. sor a társas vállalkozók 5%-os baleseti járulékának pótbevallására szolgál. A 20. sorban a START-kártyával foglalkoztatott személyek után fizetendő 15%-os mértékű kötelezettség összegét kell feltüntetni, amennyiben a pótlás a es bevallásra vonatkozik. A évre vonatkozó kötelezettség pótlására a es lap szolgál. A 21. sorban a START-kártyával foglalkoztatott személyek után fizetendő 25%-os mértékű kötelezettség összegét kell szerepeltetni, amennyiben a pótlás a es bevallásra vonatkozik. Figyelem! A biztosítottól levont egészségbiztosítási járuléknak január 1-jétől nincs felső határa es lap kitöltése Ezt a lapot abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben a havi és évközi bevallás benyújtására kötelezett adózó államháztartással szemben fennálló személyi jövedelemadó, járulék és hozzájárulás-fizetési kötelezettségeiről szóló es számú bevallást kívánja pótolni. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra vonatkozó kötelezettségeket (190., 193., 191, adónemek) a számú lapon kell pótolni. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a , , és es lap kitöltéséhez Ezeket a bevallási lapokat annak a Tao. tv. 2. (2)-(3) bekezdésének hatálya alá tartozó adózónak kell kitölteni, aki elévülési időn belül a benyújtani elmulasztott társasági adóbevallását kívánja pótolni. A évben esedékes, de határidőben benyújtani elmulasztott társasági adó bevallást az eredeti nyomtatványon kell pótolni. A számú társasági adóbevallást szintén az eredeti nyomtatványon lehet pótolni december 31-ig. Az adatokat ezer Ft-ra kell kerekíteni, az általános kerekítési szabályok figyelembe vételével (499 Ft-ig lefelé 500 Ft-tól felfelé) es lap kitöltése A) A társasági adó levezetése A 01. sorban a Tao. tv. 6. (2) bekezdése szerinti adózás előtti eredményt kell feltüntetni. Ide kerül az egyszeres könyvvitelt vezetők és a kettős könyvvitelt vezetők esetén a beszámoló részét képező eredmény kimutatásban, eredmény levezetésben szerepeltetett összeg. Amennyiben az összeg negatív szám, kérjük a mínusz előjel feltüntetését az összeg rovatban. Nonprofit szervezet a vállalkozási tevékenysége adózás előtti eredményét, MRP-szervezet tárgyévi eredményét állítsa be ebbe a sorba. A Tao. tv. 2. (2) bekezdés g) pontja alapján 10

11 nonprofit szervezetek: az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár. Célszervezet és iskolaszövetkezet itt ne tüntessen fel adatot. A 02. sorban a Tao tv. 10. (1) bekezdése alapján a célszervezet és iskolaszövetkezet által a tagok részére megállapított osztalékot kell feltüntetni. A 03. sorban a b) rovatba az adózás előtti eredményt csökkentő tételek együttes összegét kell pozitív értékként (előjel nélkül) beírni (Tao tv. 7., 9-10., , 16., 17., 18., 29., 29/B-D ). E sor a) rovatába kérjük az adóévet megelőzően keletkezett negatív adóalapból a következő év(ek)re tovább vitt összeget az előjel feltüntetése nélkül (pozitív értékként) beállítani. A 04. sorban az adózás előtti eredményt növelő tételek együttes összegét kell feltüntetni (Tao tv , , 16., 18., 28., 29., 29/B és 29/C ) A 05. sorba a Tao. tv. 28. (1) bekezdése értelmében a külföldön ténylegesen megfizetett és a számviteli előírások szerint ráfordításként elszámolt társasági adó összegét kérjük beírni. A 06. sorba a külföldről származó jövedelemnek a 05. sorba beállított, külföldön megfizetett adó összegével növelt adatát kell beírni. Ebben a sorban adat csak akkor szerepelhet, ha a nemzetközi szerződés szerint a külföldről származó jövedelemmel az adóalapot csökkenteni kell (Tao.tv. 28. (2) bekezdése). A külföldről származó jövedelmet a Tao. tv. 28. (4) bekezdése szerint kell megállapítani. Ha a külföldön végzett tevékenység jövedelme veszteség, akkor kérjük a mínusz előjelet az összeg rovatban kitenni. A 07. sorba a (±01. vagy +02.) (±06.) sorok előjelhelyes egyenlegeként képzett társasági adóalap összege kerül. Amennyiben az összeg negatív, kérjük a mínusz előjelet kitenni. A 08. sorban kell feltüntetni a külföldi vállalkozó adóalapját, ha a Tao. tv. 14. (1)-(2) bekezdései szerint meghatározott összeg kisebb, mint az adóévben elszámolt költségek, ráfordítások együttes összegének 12%-a. Akkor ez utóbbi az adó alapja. A 09. sorban az egyház, az országos érdekképviseleti szervezet, a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet (alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület) adóalapját kell szerepeltetni. (Tao tv. 9. (6)-(9) bekezdése) A 10. sorban a 07. vagy 08. vagy a 09. sorban szereplő adóalap után kell a Tao. tv. 19. szerinti (2004. január 1-jét megelőzően 18%-os vagy 3%-os mértékű, január 1-jétől 16%-os vagy 4%-os mértékű) társasági adó összegét előjel nélkül beírni. Ha a 09. sorban 0 át tüntetett fel az erre jogosult szervezet, akkor ebben a sorban is nullát kell szerepeltetni, függetlenül a 07. sorba írt adóalap összegétől. A 11. sorban a Tao. tv. 20. (1) bekezdésében meghatározott szervezetnek kell feltüntetni azt az összeget, amelyet az adómentesség miatt nem kell megfizetni. A 12. sorban kell szerepeltetni az igénybe vehető társasági adókedvezmények összegét, előjel nélkül. A 13. sorban a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik (Tao. tv. 28. (2) bekezdése). A 14. sorba a Tao. tv a szerinti fizetendő társasági adó összegét kell beírni ( sor). Ez az összeg negatív előjelű nem lehet. A 15. sorban csak a külföldi vállalkozó tüntetheti fel a belföldön végzett építkezés miatti, a megelőző adóév(ek)re vonatkozó adókötelezettségét. (Art. 33. (7) bekezdése) A 16. sor b) oszlopában kell feltüntetni a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak a Tao tv. 22/A. (5) bekezdésében foglaltak szerinti visszafizetendő adókedvezmény összegét, ha 11

12 - a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe, kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el, - a tárgyi eszközt üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegeníti. Ugyancsak e sor b) oszlopában kell szerepeltetni a Tao tv december 31-ig hatályos 22. (1)-(2) bekezdései szerint a korábbi években igénybe vett adókedvezmény összegét, ha az adózó a kedvezményezett gép, épület vagy infrastrukturális beruházás tulajdonjogát vagy használatát az üzembe helyezés napjától számított három naptári éven belül másnak átengedi, illetőleg ha három éven belül az adókedvezménnyel érintett tárgyi eszközt olyan térségbe (övezetbe) telepíti át, ahol a kedvezményt nem érvényesíthette volna. E sor belső a) oszlopában a Tao tv. 22/A. (5) bekezdése értelmében az adókedvezmény visszafizetése és a Tao tv. 29/D. (12) bekezdése alapján a térségi adókedvezmény visszafizetése miatt megállapított késedelmi pótlék összegét kell feltüntetni. A késedelmi pótlékot az adókedvezmény igénybevétele és a visszafizetés közötti időtartamra kell számítani. B) Kiegészítő adatok Figyelem! Ezt a táblarészt MRP szervezetnek nem kell kitöltenie. 17. sor b) oszlopába az adóévi nettó árbevétel összegét kell beírni [a számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) ]. Az alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, lakásszövetkezet és önkéntes kölcsönös biztosító pénztár az összes tevékenységével kapcsolatos bevételt (alaptevékenység+vállalkozási tevékenység bevételét) az a) oszlopban tüntesse fel. A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos adatokat az általános előírások szerint a b) oszlopba kell beírni. 18. sorban a kettős könyvvitelt vezető adózó azon rendszeres tevékenysége során felmerült, egyéb bevételek összegét szerepeltesse, amelyek nem képezik részét a 17. sor szerinti értékesítés nettó árbevételének. (Sztv. 77..) Az egyszeres könyvvitelt vezető adózó ebben a sorban szerepeltesse az Sztv a szerinti egyéb, az Sztv a szerinti pénzügyi és az Sztv ának (3) bekezdése és a (4) bekezdés b) pontja, valamint az Sztv a szerinti rendkívüli bevételek összegét. 19. sorban kell szerepeltetni csak a kettős könyvvitelt vezető adózónak - a saját előállítású eszközök naptári évben aktivált (az eszközök között állományba vett) értékének és a saját termelésű készletek állományváltozásának együttes összegét.(negatív adat esetén a - előjelet az összeg elé be kell írni.) 20. sorban kell kimutatni a kettős könyvvitelt vezető adózónak a felhasznált anyagok beszerzési értékét, az igénybe vett szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az egyéb közvetített szolgáltatások együttes előzetesen felszámított forgalmi adót nem tartalmazó összegét. Az egyszeres könyvvitelt vezető adózónak e sorban az adóévi anyag és árubeszerzés költségként könyvelt összegét kell beállítani. Ide tartoznak mindazok a pénzkifizetések, amelyek a társasági adókötelezettség megállapításánál figyelembe veendő kiadásokat jelentenek. 21. sor tartalmazza a személyi jellegű ráfordítások összesen adatát. 22. sorban kell kimutatni az Sztv. szerint az adóévben költségként elszámolt értékcsökkenési leírás összegét. Itt kell szerepeltetni az immateriális javak és tárgyi eszközök terv szerint, illetve terven felüli költségként elszámolt értékcsökkenési leírásának összegét. Egyszeres könyvvitelt vezető adózó ebben a sorban nem tüntethet fel adatot. 12

13 23. sorban a kettős könyvvitelt vezető adózónak a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során felmerült az előző jogcímek egyikébe sem tartozó egyéb költségeket, ráfordításokat kell feltüntetni. Az egyszeres könyvvitelt vezető adózónak a pénzforgalmi nyilvántartása alapján kimutatott egyéb költségeket és ráfordításokat kell ide beírni. Ennek a sornak kell tartalmaznia a pénzügyi műveletek ráfordítását és a rendkívüli ráfordításokat is. Ezzel összefüggésben az egyszeres könyvvitelt vezető adózó nem töltheti ki a sorokat. 24. sorban kell szerepeltetni a sorok összevonásával képzett üzemi (üzleti) tevékenység eredményének összegét. Amennyiben az adat negatív, a - előjelet az összeg rovatba ki kell írni. 25. sorban a pénzügyi műveletek bevételeként kell szerepeltetni a kapott osztalék és részesedés, a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, valamint a pénzügyi műveletek bevételeinek egyéb összegét. 26. sorban a pénzügyi műveletek ráfordításaként kell kimutatni a fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések összegét, a pénzügyi befektetések leírását, valamint a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait. 27. sorban kell kimutatni a 25. és 26. sor különbségeként képzett pénzügyi műveletek eredményének összegét. Amennyiben az adat negatív, a - előjelet az összeg rovatba ki kell írni. 28. sorban kell kimutatni az üzleti évben rendkívüli bevételként kimutatott tételeket. 29. sorban kell kimutatni az üzleti évben rendkívüli ráfordításként kimutatott tételeket. 30. sorban kell kimutatni a 28. és 29. sorok különbségeként megállapított rendkívüli eredmények összegét. Amennyiben az adat negatív, a - előjelet az összeg rovatba ki kell írni. 31. sor ellenőrző szám, a sorok összevont összegét tartalmazza es lap kitöltése C) Adatszolgáltatás a 162/2001. (IX.14.) Kormányrendelet szerint Az adózó a Kormány engedélye alapján igénybe vett fejlesztési adókedvezménnyel összefüggésben adóbevallásban fejlesztési programonként évet megelőző időszakra vonatkozóan a 162/2001. (IX. 14.) Kormányrendeletben meghatározott részletezettséggel adatszolgáltatást teljesít [Tao. tv. 22/B. (12)]. Az ennek megfelelően összeállított C) tábla adatait a hivatkozott Kormányrendeletben foglaltakra is figyelemmel kérjük kitölteni. D) Adatszolgáltatás a 275/2003. (XII.24.) Kormányrendelet szerint Az adózó a Kormány engedélye alapján igénybe vett fejlesztési adókedvezménnyel összefüggésben adóbevallásában fejlesztési programonként január 1-jét követő időszakra vonatkozóan a 275/2003. (XII.24.) Kormányrendeletben meghatározott részletezettséggel adatszolgáltatást teljesít [Tao. tv. 22/B. (12)]. Az ennek megfelelően összeállított D) tábla adatait a hivatkozott Kormányrendeletben foglaltakra is figyelemmel kérjük kitölteni as lap kitöltése E) A lekötött fejlesztési tartalék beruházásra fel nem használt összegét érintő adókötelezettség bevallása 13

14 A 62. sorban pótolhatja az adózó a lekötött fejlesztési tartalék nem beruházási célú felhasználása miatti társasági adókötelezettség bevallására szolgáló 0431/F számú nyomtatvány C blokkjának 01. sorában szereplő, bevallani elmulasztott adót és késedelmi pótlékát. A Tao. tv. 29/D. (1) bekezdésében meghatározottak szerint az adózó azon adóév adóalapjának megállapításánál, melynek első napja 2002-ben volt, a fejlesztési tartalékként képzett összeggel csökkenthette az adózás előtti eredményét. E sorban kell szerepeltetni az így képzett lekötött tartaléknak a lekötése adóévét követő adóév végéig beruházásra (ide nem értve a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként átvett eszközt) fel nem használt részére a Tao. tv. 19. (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos mértékkel megállapított társasági adót, illetve annak késedelmi pótlékát. A késedelmi pótlékot az eredeti esedékességet követő naptól a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell számítani. F) Adatok a csekély összegű (de minimis) támogatásokról Csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősülnek azok az egy vállalkozásnak juttatott adórendszer keretében és az adórendszeren kívüli támogatások, amelyek együttes összege 3 egymást követő év (3x365 nap) alatt nem több 100 ezer euronak megfelelő forintösszegnél. A 3x365 napos időszakon belüli igénybevétel napjánál arra kell figyelemmel lenni, hogy a Tao. tv. szerinti kedvezményeknél a bevallás benyújtásának a napja, míg a közvetlen, adórendszeren kívüli támogatások esetében a támogatásról szóló döntést tartalmazó okirat (a támogatás megítélése) kelte az irányadó. Itt kérjük feltüntetni az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a csekély összegű támogatásnak minősülő kedvezményeket. A táblacím a) rovatában kérjük szerepeltetni a sorok szerinti jogcímek közül a legkorább kedvezmény igénybevételének első napját az év, hónap és nap megjelölésével. 63. sor: e sor c) rovatában kérjük feltüntetni a Tao. tv. 7. (17) bekezdésének alapján a kutatás, kísérleti fejlesztés címén érvényesített adózás előtti eredményt csökkentő tétel összegének 16%-át az előnyomott ezer forintban, és a kedvezmény euroban meghatározott összegét a b) rovatban. 64. sor: e sor c) rovatában kérjük feltüntetni a Tao. tv. 7. (1) bekezdésének zs) pontja alapján érvényesített adózás előtti eredményt csökkentő tétel összegének 16%-át az előnyomott ezer forintban, és a kedvezmény euroban meghatározott összegét a b) rovatban. 65. sor: e sor tartalmazza a Tao. tv. 22/A. alapján érvényesített adókedvezmény összegét a c) rovatban az előnyomott ezer forintban, és a támogatás euroban meghatározott összegét a b) rovatban. 66. sor: e sorban kérjük feltüntetni a közvetlen, adórendszeren kívüli (a támogatás juttatásáról rendelkező jogszabály szerint csekély összegű) de minimis támogatásnak minősülő, a 3x365 napos időkorlát figyelembevételével igénybevehető, jóváhagyott támogatások együttes összegét a c) rovatban előnyomott ezer forintban, és a támogatás euroban meghatározott összegét a b) rovatban. 14

15 A sorok szerint részletezett jogcímeknél az eurora történő átszámítás alapja a jelen bevallással érintett üzleti év utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizaárfolyam. A 66. sor szerinti összesített adathoz a támogatásonként meghatározandó átszámítás módja a következő: a forintérték az adott támogatás megítélése adott adóévben érvényes referenciarátával számított jelenértéken meghatározott összege, amelyet a kérelem benyújtásának napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizaárfolyamon kell eurora átszámítani es lap kitöltése Az osztalékadó, a külföldi szervezettől levont társasági adó, és az eva adóalanyok osztalékot kiváltó adókötelezettségének bevallása Az adatokat ezer Ft-ra kell kerekíteni, az általános kerekítési szabályok figyelembe vételével (499 Ft-ig lefelé 500 Ft-tól felfelé). A) Az osztalékot kifizető bevallása Figyelem! Az adóév hónapjai az Sztv ára tekintettel az eltérő üzleti évet választó adózók miatt vannak két oszlopban részletezve. A naptári év szerint adózó adózóknak az adóév külön feltüntetése nélkül a kötelezettséget az a), c), e) oszlopokban kell részletezniük. Az a)-b), c)-d), e)-f) oszlop-párokat együttesen csak a naptári évtől eltérő üzleti évet választott adózók tölthetik ki az esedékesség éveinek külön feltüntetésével az üzleti év adott hónapjaira. Az esedékesség éveit a 01. sorban található évszám mezőben kell jelölni. A sorokban az adóbevallással érintett időszakban levont, illetve megfizetett osztalékadó-kötelezettséget kell havonkénti részletezettségben szerepeltetni. Az a) és b) oszlopban az adóbevallással érintet időszak adózott eredménye terhére kifizetett osztalékelőleg adóját; a c) és d) oszlopban a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségből adóévben kifizetett osztalék adóját; az e) és f) oszlopokban a Tao. tv. 27. (11) bekezdése szerinti, az előzőekbe nem tartozó osztalék jogcím adóját kell feltüntetni. Az osztalékadó-bevallást pénzforgalmi szemléletben kell teljesíteni: az adóbevallással érintett időszak osztalékadó címen havonta megállapított tényleges adókötelezettséget kell feltüntetni. A 14. sor oszlopok szerinti részletezésben tartalmazza a sorok összesen adatát. B) A kifizető által visszaigényelhető osztalékadó bevallása A 15. sorban kell szerepeltetni a bevallással érintett időszakban kifizetett osztalékelőleg adójának, a jóváhagyott osztalék adóját meghaladó részét, amely címen visszaigényelhető osztalékadó összegét előjel nélkül kell beírni. C) Az osztalékban részesülő bevallása A 16. sorban előjel nélkül kell bevallani a belföldi osztalékban részesülőnek (magánszemély kivételével) a kifizető által az adóbevallással érintett időszakban kifizetett osztalékból, illetve osztalékká vált osztalékelőlegből a tőle levont osztalékadót, mint visszaigényelhető összeget, a kifizetőtől kapott igazolás alapján. A visszaigényléshez a külön erre a célra szolgáló számú nyomtatványt is ki kell tölteni. 15

16 D) Külföldi szervezettől levont társasági adó bevallása A sorban a kifizető a külföldi szervezettől levont társasági adót a levonás hónapjának megfelelően (előjel feltüntetése nélkül) vallja be. A naptári év szerint adózó adózóknak az adóév külön feltüntetése nélkül a kötelezettséget az a) oszlopban kell részletezniük. Az a)-b) oszlop-párokat együttesen csak a naptári évtől eltérő üzleti évet választott adózók tölthetik ki az esedékesség éveinek külön feltüntetésével az üzleti év adott hónapjaira. Az esedékesség éveit a 17. sorban található évszám mezőben kell jelölni. A 30. sorban a bevallással érintett időszakban a külföldi szervezettől levont összes társasági adó összegét kell szerepeltetni. E) Osztalékadót kiváltó adó levezetése Ezt a táblát csak a 71/EVA bevallás pótlása esetén közkereseti társaságnak és betéti társaságnak kell kitöltenie, amennyiben az adózó úgy nyilatkozott, hogy az egyszerűsített vállalkozói adóval összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) 18. (1) bekezdésében meghatározottak szerint teljesíti. A 31. sorban az Eva tv. 18. (3) bekezdése szerinti osztalék utáni adót kiváltó adóval kapcsolatos adatokat kell feltüntetni. Az a) oszlopban az adó alapját, a b) oszlopban a fizetendő adó összegét kell megadni. A sorokban a 31. sor b) oszlopába írt fizetendő adó eltérő időpontban esedékes három egyenlő részletének (1/3-ának) összegeit kell feltüntetni. Az esedékesség időpontját az adózónak kell kitölteni. Az osztalékadót kiváltó adókötelezettséget az erre a célra szolgáló APEH számlára kell teljesíteni. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 16