SAJTÓKÖZLEMÉNY. Általános Ügyek

Átírás

1 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA SAJTÓKÖZLEMÉNY A Tanács ülése Általános Ügyek Brüsszel, december /12 (OR. en) PRESSE 517 PR CO 73 Elnök Erató KOZÁKU-MÁRKULISZ Ciprus külügyminisztere Andréasz MAVROJÁNISZ az elnök mellé rendelt Európa-ügyi miniszterhelyettes 17439/12 1

2 A Tanács ülésének legfontosabb eredményei A Tanács megvitatta az Európai Bíróság alapokmányának módosításait. A soron következő ír elnökség bemutatta a évi európai szemeszter végrehajtási tervét, a Bizottság pedig benyújtotta az éves növekedési jelentését. A Tanács a következtetéstervezet alapján előkészítette az Európai Tanács december i ülését, és tudomásul vette az Európai Tanács február 7 8-i rendkívüli ülésének magyarázó jegyzetekkel ellátott napirendtervezetét. A Tanács jóváhagyta azt a 18 hónapra szóló munkaprogramot, melyet a soron következő ír, litván és görög elnökség, valamint a Külügyek Tanácsának üléseit vezető főképviselő készített. A Tanács következtetéseket fogadott el a bővítésről és a Nyugat-Balkán stabilizációs és társulási folyamatáról. A Tanács A napirendi pontként, azaz vita nélkül elfogadta az alábbiakat: a motorkerékpárok és egyéb L kategóriájú gépjárművek típusjóváhagyására vonatkozó új biztonsági és környezetvédelmi előírások megállapításáról szóló rendelet; a robbanóanyag-prekurzorok forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló rendelet /12 2

3 TARTALOM 1 RÉSZTVEVŐK... 5 MEGTÁRGYALT NAPIRENDI PONTOK TOVÁBBI BÍRÁK KINEVEZÉSE A TÖRVÉNYSZÉKRE... 7 EURÓPAI SZEMESZTER... 8 AZ EURÓPAI TANÁCS DECEMBERI ÜLÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE AZ EURÓPAI TANÁCS FEBRUÁRI ÜLÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE MUNKAPROGRAM Nyilvános ülés BŐVÍTÉS ÉS NYUGAT-BALKÁN EGYÉB JÓVÁHAGYOTT NAPIRENDI PONTOK ÁLTALÁNOS ÜGYEK A növekedést és foglalkoztatást célzó tengerészeti és tengerhasznosítási menetrend A Tanács következtetései Hatásvizsgálat Az EU jogalkotási folyamata BEL- ÉS IGAZSÁGÜGY Robbanóanyag-prekurzorok forgalomba hozatala és felhasználása Az új CBRNE-program FEJLESZTÉS AKCS országokból származó termékek Amennyiben a nyilatkozatokat, következtetéseket vagy állásfoglalásokat a Tanács hivatalosan elfogadta, ezt az érintett napirendi pontra vonatkozó címben feltüntetik, és a szöveg idézőjelbe kerül. A szövegben hivatkozott dokumentumok elérhetők a Tanács honlapján A nyilvánosság számára hozzáférhető, a tanácsi jegyzőkönyvekben megtalálható nyilatkozatokkal elfogadott jogi aktusokat csillaggal jelölik; e nyilatkozatok a fent említett tanácsi honlapon hozzáférhetők vagy a sajtóirodától beszerezhetők /12 3

4 KERESKEDELEMPOLITIKA Dömpingellenes intézkedések Indiából, Indonéziából és Malajziából származó zsíralkoholok Szubvencióellenes intézkedések Az Amerikai Egyesült Államokból származó bioetanol EU Oroszország megállapodás a fára kivetett importvámokról BELSŐ PIAC Motorkerékpárok Típusjóváhagyás Új biztonsági és környezetvédelmi előírások EGÉSZSÉGÜGY A kálium-diacetát élelmiszer-adalékanyagként való engedélyezése KUTATÁS Svájc Az Euratom nukleáris kutatási tevékenységi programjához való csatlakozás KINEVEZÉSEK Régiók Bizottsága /12 4

5 RÉSZTVEVŐK Főképviselő Catherine ASHTON az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Belgium: Didier REYNDERS miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter, külkereskedelmi és Európa-ügyi miniszter Bulgária: Nyikolaj MLAGYENOV külügyminiszter Cseh Köztársaság: Karel SCHWARZENBERG első miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter Dánia: Nicolai WAMMEN Európa-ügyi miniszter Németország: Michael LINK államtitkár, Külügyminisztérium Észtország: Urmas PAET külügyminiszter Írország: Eamon GILMORE miniszterelnök-helyettes (Tánaiste), kereskedelmi és külügyminiszter Lucinda CREIGHTON Európa-ügyi államtitkár (Miniszterelnöki [Taoiseach] Hivatal, Kereskedelmi és Külügyminisztérium) Görögország: Dimítriosz AVRAMOPULOSZ külügyminiszter Spanyolország: Íñigo MÉNDEZ DE VIGO Y MONTOJO európai uniós ügyekért felelős államtitkár Franciaország: Bernard CAZENEUVE a külügyminiszter mellé rendelt Európa-ügyi miniszter Olaszország: Enzo MOAVERO MILANESI Európa-ügyi miniszter Ciprus: Erató KOZÁKU-MARKÚLLISZ külügyminiszter Andréasz MAVROJÁNISZ az elnök mellé rendelt Európa-ügyi miniszterhelyettes Lettország: Edgars RINKĒVIČS külügyminiszter Litvánia: Vytautas LEŠKEVIČIUS külügyminiszter-helyettes Luxemburg: Jean ASSELBORN miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter Magyarország: GYŐRI Enikő államtitkár, Külügyminisztérium Málta: Marlene BONNICI állandó képviselő Hollandia: Pieter DE GOOIJER állandó képviselő Ausztria: Reinhold LOPATKA államtitkár, Európai és Nemzetközi Ügyek Minisztériuma Lengyelország: Piotr SERAFIN államtitkár, Külügyminisztérium 17439/12 5

6 Portugália: Miguel MORAIS LEITÃO Románia: George CIAMBA Szlovénia: Igor SENČAR Szlovákia: Ivan KORČOK Finnország: Alexander STUBB Svédország: Birgitta OHLSSON Carl BILDT Egyesült Királyság: David LIDINGTON a külügyminiszter mellé rendelt Európa-ügyi államtitkár államtitkár külügyi államtitkár állandó képviselő Európa-ügyi és külkereskedelmi miniszter Európa-ügyi miniszter külügyminiszter külügyi és nemzetközösségi miniszterhelyettes Bizottság: Maroš ŠEFČOVIČ Štefan FÜLE alelnök biztos A csatlakozó ország kormányának képviseletében: Horvátország: Vladimir DROBNJAK állandó képviselő 17439/12 6

7 MEGTÁRGYALT NAPIRENDI PONTOK TOVÁBBI BÍRÁK KINEVEZÉSE A TÖRVÉNYSZÉKRE A Tanács megvizsgálta azt a javaslatot, amely a munkateher erőteljes növekedésével jellemezhető jelenlegi helyzetben a bírósági eljárások hatékonyságának fokozása céljából megemelné az EU Törvényszékén dolgozó bírák számát. A vita lezárásaként az elnökség felkérte az Állandó Képviselők Bizottságát, hogy kísérje figyelemmel a Törvényszék eljárási szabályzatának többek között a hatékonyság növelése céljából javasolt átdolgozásával kapcsolatos munkát. A további bírákról szóló javaslattal kapcsolatos megbeszélések esetleges folytatásáról később születhet döntés. A Törvényszék hatáskörének fokozatos bővítése következtében a hozzá érkező ügyek száma az elmúlt években folyamatosan nőtt, és ezzel párhuzamosan jelentősen megnőtt a folyamatban lévő ügyek száma is, az eljárások időtartama pedig meghosszabbodott. A további bírák kinevezésére vonatkozó javaslatot 1 az EU Bírósága 2011 márciusában, a hatékonyság fokozását szolgáló szélesebb körű reform részeként nyújtotta be. A reform többi elemét 2012 júliusában elfogadták 2, a további bírák kérdésében azonban a Tanács nem tudott megállapodásra jutni. Az elnökség kompromisszumként azt javasolja, hogy kilenc további bírát nevezzenek ki, a jelölésükre vonatkozóan pedig két párhuzamos rotációs rendszert vezessenek be. A hat legnagyobb tagállam négy további bírát jelölne olyan módon, hogy mindegyikük két egymást követő hivatali időszakra jelölne ki egy-egy bírót, az összes többi tagállam pedig öt további bírót jelölne, mindegyikük egyetlen hivatali időszakra. Ezenkívül rendelkezni kell a bevezető időszakról, illetve az egy-egy hely esetleges megüresedése esetén szükséges intézkedésekről, emellett a Tanács áttekintené a hatékonyság és a költségek kérdését. Az elnökség tájékoztatni fogja a Bíróságot, hogy a bírák számának növeléséről szóló megállapodásra eddig még nem nyílt mód, és a Tanács egyelőre a Törvényszék új eljárási szabályzatára vonatkozó javaslatokat kívánja mérlegelni. Emellett tájékoztatni fogja az Európai Parlamentet arról, hogy a Tanácsnak nem áll szándékában a bírák kérdésének további tárgyalása, legalábbis az új eljárási szabályzat elfogadásáig nem / /2012/EU rendelet, továbbá lásd a 12880/12 sajtóközleményt /12 7

8 EURÓPAI SZEMESZTER A soron következő ír elnökség bemutatta a évi európai szemeszter végrehajtási tervét (16833/12), a Bizottság pedig benyújtotta az éves növekedési jelentését (16669/12 + ADD 1 + ADD 2). Az európai szemeszter keretében évenként egy-egy féléves periódusban figyelemmel kísérik valamennyi tagállam gazdasági, költségvetési és foglalkoztatási politikáját. a Bizottság éves növekedési jelentést készít; az Európai Tanács iránymutatást bocsát ki a tagállami szakpolitikákra vonatkozóan; a tagállamok nemzeti reformprogramot (gazdasági és foglalkoztatási politika), valamint stabilitási vagy konvergenciaprogramot (költségvetési politika) nyújtanak be 1 ; miután az Európai Tanács ezeket jóváhagyta, a Tanács országspecifikus ajánlásokat fogad el. Az ír elnökség ütemterve felvázolja a évi európai szemeszter valamennyi fő lépését, és előzetesen meghatározza, hogy mi áll majd a megbeszélések középpontjában. Az ütemterv célja annak biztosítása, hogy az összes érintett tanácsi formáció és azok előkészítő szervei koordináltan és következetesen végezzék el az Európai Tanács márciusi és júniusi ülésének alapos előkészítését. Az Európai Tanács a március i ülésén értékelni fogja a 2012-es országspecifikus ajánlások és az Euró Plusz Paktum 2 alapján tett kötelezettségvállalások végrehajtása terén elért eredményeket, továbbá iránymutatást nyújt a tagállamok számára a 2013-as nemzeti reformprogramjukhoz, valamint a stabilitási, illetve konvergenciaprogramjukhoz. Az Európai Tanács június i ülése felkérést kap majd, hogy hagyja jóvá az országspecifikus ajánlásokat. 1 Az euróövezetbe tartozó tagállamok stabilitási programokat nyújtanak be, a többi tagállam pedig konvergenciaprogramot. 2 A 2011 márciusában 23 tagállam által megkötött Euró Plusz Paktum célja a tagállamok közötti gazdaságpolitikai koordináció megerősítése a versenyképesség javítása és a magasabb szintű konvergencia érdekében /12 8

9 Az éves növekedési jelentés olyan kiemelt intézkedéseket tartalmaz, amelyeket a tagállamoknak meg kell hozniuk annak érdekében, hogy jobban koordinált és hatékonyabb szakpolitikák révén elősegítsék a fenntartható növekedést. A reform lendületének megőrzése érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy változatlanul az elmúlt évi jelentésben megjelölt öt prioritásra összpontosítsanak: differenciált és növekedésbarát költségvetési konszolidációra való törekvés, a gazdaságba irányuló normális hiteláramlás helyreállítása, a növekedés és a versenyképesség előmozdítása, a munkanélküliség és a válság társadalmi következményeinek a kezelése, a közigazgatás korszerűsítése /12 9

10 AZ EURÓPAI TANÁCS DECEMBERI ÜLÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE A Tanács megvizsgálta az Európai Tanács december i ülésén elfogadandó következtetések tervezetét, melyet az Európai Tanács elnöke készített az elnökséggel és a Bizottsággal együttműködésben. Az Európai Tanács mindenekelőtt az alábbi területekkel foglalkozik majd: Gazdaságpolitika: különösen a gazdasági és monetáris unió továbbfejlesztése; Egyéb kérdések: közös biztonság- és védelempolitika, az Unió bővítése és külpolitikája. A Tanács november 20-i ülésén megvitatta az ülés magyarázó jegyzetekkel ellátott napirendtervezetét (15628/12). A miniszterek munkaebéd keretében véleményt cseréltek a következtetéstervezetről Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével. AZ EURÓPAI TANÁCS FEBRUÁRI ÜLÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE A Tanács megvizsgálta az Európai Tanács február 7 8-án tartandó ülésének magyarázó jegyzetekkel ellátott napirendtervezetét, melyet az Európai Tanács elnöke készített az elnökséggel és a Bizottsággal együttműködésben (15662/12). Az ülésen kereskedelmi és külkapcsolati kérdésekkel foglalkoznak majd. MUNKAPROGRAM Nyilvános ülés A Tanács jóváhagyta azt a 18 hónapra szóló munkaprogramot, melyet a soron következő ír, litván és görög elnökség, valamint a Külügyek Tanácsának üléseit vezető főképviselő készített (16994/12) /12 10

11 BŐVÍTÉS ÉS NYUGAT-BALKÁN A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket: BŐVÍTÉSI STRATÉGIA 1. Az Európai Tanács által december én jóváhagyott megújított bővítési konszenzussal és a december 5-i tanácsi következtetésekkel összhangban a Tanács üdvözli a Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások című, október 10-i bizottsági közleményt, a Törökország, Izland, Montenegró, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia, Albánia és Bosznia-Hercegovina című, az elért eredményekről szóló jelentéseket, a Horvátország uniós tagságra való felkészültségéről szóló átfogó ellenőrzési jelentést, valamint tudomásul veszi a Koszovóval * kötendő stabilizációs és társulási megállapodásra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt és az azokban foglalt következtetéseket és ajánlásokat. 2. A bővítési politika továbbra is az Európai Unió kulcsfontosságú politikája. Most, amikor az Európai Unió jelentős kihívásokkal néz szembe, a bővítési folyamat továbbra is erősíti Európában a békét, a demokráciát és a stabilitást, és lehetővé teszi az EU számára, hogy jobban meg tudja válaszolni a globális kihívásokat, és jobban tudja képviselni stratégiai érdekeit. A csatlakozás perspektívája politikai és gazdasági reformokat ösztönöz, amelyek átalakítják a társadalmakat, megerősítik a jogállamiságot és új lehetőségeket teremtenek a polgárok és a vállalkozások számára azokban az európai országokban, amelyek részesei kívánnak lenni az Európa népei közötti egyre szorosabb, a közös értékeken alapuló egység létrehozására irányuló projektnek. Horvátország július 1-jével történő csatlakozása a megerősítési eljárások lezárásától függően, valamint a csatlakozási tárgyalások megkezdése Montenegróval és a Szerbiának adott tagjelölti státusz meggyőzően tanúskodnak arról, hogy a feltételek teljesülése esetén az EU teljesíti kötelezettségvállalásait; továbbá erősítik a nyugat-balkáni régióban a megbékélés folyamatát, és bizonyítják a bővítési folyamat transzformatív képességét és stabilizáló hatását, amely mind az EU-nak, mind a régió egészének a javát szolgálja. 3. A Tanács emlékeztet a megújított bővítési konszenzusra, és újólag megerősíti, hogy fontos annak koherens végrehajtása, amely a kötelezettségvállalások megszilárdítására, méltányos és szigorú feltételrendszerre, jobb kommunikációra, valamint az Uniónak az új tagállamok integrálásával kapcsolatos képességére épül, a képesség valamennyi dimenzióját tekintve, és amelynek során minden országot a saját érdemei szerint ítélnek meg. A hiteles bővítési politika kulcsfontosságú a reformok lendületének megőrzéséhez az érintett országokban, valamint ahhoz is, hogy a tagállamokban a közvélemény támogassa a bővítést. A Tanács továbbra is szilárdan elkötelezett a bővítési folyamatnak az elfogadott alapelvek és következtetések alapján történő előmozdítása mellett. * Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/99. sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével /12 11

12 4. A jogállamiság megerősítése és a demokratikus kormányzás továbbra is alapvető fontosságú a bővítési országok számára az EU-hoz való közeledéshez, illetve később a tagsággal járó kötelezettségek maradéktalan teljesítéséhez. A Tanács megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az igazságügyről, az alapvető jogokról, valamint a szabadságról, a biztonságról és a jogérvényesülésről folytatott tárgyalásokra vonatkozó és a korábbi csatlakozási tárgyalások során szerzett tapasztalatokra építő új megközelítés révén az EU bővítési politikájának középpontjába kerültek a jogállamiság kérdései, többek között a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem. Az új megközelítés lehetővé teszi, hogy a fent említett kérdéseket a bővítési folyamat korai fázisában tárgyalják, és megerősíti annak szükségességét, hogy a teljes tárgyalási folyamat során meggyőző eredményeket kell felmutatni a reformok végrehajtása tekintetében, azzal a célkitűzéssel, hogy a reformok fenntarthatóak legyenek és hosszú távon éreztessék hatásukat. A Tanács emlékeztet arra, hogy ez az új megközelítés ösztönzőket és támogatást, illetve adott esetben korrekciós intézkedéseket irányoz elő a tagjelölt országok számára. Az egyes fejezetekről folyó tárgyalások folyamán biztosítani kell az általános egyensúlyt. A Tanács üdvözli, hogy a Montenegróra vonatkozó tárgyalási keretben már az új megközelítést alkalmazták, megteremtve ezzel a jövőbeli tárgyalási folyamatok alapjait is. A Tanács megelégedését fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a jogállamiság most már szilárdan beépült a csatlakozási folyamat középpontjába. A Tanács üdvözli továbbá az Europollal e területen folytatott együttműködést és a tagállamokkal való szorosabb együttműködést, valamint a Bizottság azon szándékát, hogy az Europol specifikus elemzéseire támaszkodva mindegyik nyugat-balkáni ország tekintetében intenzívebbé tegye a szervezett bűnözéssel kapcsolatos vizsgálatait és a Tanácsnak való beszámolást e téren. 5. A Tanács emlékeztet arra, hogy több bővítési országban még mindig különös aggodalomra adnak okot a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos problémák, többek között a politika beavatkozása a médiába, ezért felkéri a Bizottságot, hogy szorosan kövesse figyelemmel az e területen bekövetkező fejleményeket. A Tanács üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy ezek a kérdések kiemelt figyelmet kapjanak a csatlakozási folyamatban, és ezen belül üdvözli a tervezett Speak Up! konferenciát, amelyet 2013 első felében a nyugat-balkáni régió és Törökország médiaszemélyiségeinek és a civil társadalom érdekelt feleinek részvételével szándékoznak megrendezni. A Tanács hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az emberi jogok teljes köre védelemben részesüljön, és biztosított legyen azok maradéktalan érvényesülése, a szexuális irányultság és a nemi identitás alapján történő megkülönböztetés nélkül, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait, valamint a gyülekezéshez, a szólásszabadsághoz és a társuláshoz való jogot, és hangsúlyozza a tolerancia kultúrája kiépítésének fontosságát is. Ezen túlmenően a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok többek között a romák társadalmi és gazdasági befogadásának elősegítésével kapcsolatos munkát is folytatni kell, különösen a romák integrációját célzó nemzeti stratégiák uniós keretrendszere révén /12 12

13 6. A globális gazdasági és pénzügyi válság a bővítési országokat is érinti, ami jól érzékelteti a mind az EU-n belüli, mind azon kívüli nemzetgazdaságok egymástól való kölcsönös függőségét. A Tanács e tekintetben hangsúlyozza a gazdasági fellendülés megszilárdításának fontosságát, valamint az EU azon kötelezettségvállalásának jelentőségét, miszerint továbbra is szakpolitikai tanácsokkal és pénzügyi támogatással segíti ezeket az országokat. A költségvetés konszolidációjára, valamint a strukturális reformok és az uniós vonatkozású reformok végrehajtására irányuló további erőfeszítések az Európa 2020 stratégia átvételét is beleértve várhatóan felgyorsítják ezt a fellendülést és a növekedést, és segítik ezeket az országokat abban, hogy felkészüljenek a gazdasági és monetáris unió új felügyeleti eljárásaira. Tekintettel az EU-ban jelenleg folyamatban lévő, a gazdasági kormányzást érintő messze ható változásokra, valamint a bővítési országoknak az EU-val fennálló, már most is magas szintű gazdasági integrációjára, az Unió továbbra is tájékoztatni fogja ezeket az országokat az EU átalakulóban lévő gazdasági kormányzásáról, és be fogja vonni őket ebbe a folyamatba. A Tanács üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy a bővítési országok gazdasági felügyeletét fokozatosan az új szabályokhoz alakítsa. A Tanács üdvözli továbbá a Bizottság azon kezdeményezését, hogy a nyugat-balkáni beruházási keretet felhasználja a régióba irányuló beruházások előkészítésének és támogatásának segítésére. 7. A Tanács újfent hangsúlyozza, hogy a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok továbbra is a bővítési folyamat lényegi részét alkotják. Hozzájárulnak a jóléthez, a stabilitáshoz, a megbékéléshez, valamint a lezáratlan kétoldalú kérdések és a múlt örökségének kezelését elősegítő környezet megteremtéséhez. A Tanács minden érintett felet arra ösztönöz, hogy az EU hatáskörébe tartozó területeken kívül eső kétoldalú kérdéseket, illetve az EU-val szembeni szerződéses kötelezettségeket konstruktív szellemben és a lehető legkorábban, az EU átfogó érdekeit és értékeit szem előtt tartva oldja meg. 8. A Tanács nyugtázza az új előcsatlakozási támogatási eszközzel (IPA) kapcsolatos, folyamatban lévő munkát. Az új IPA lesz a as többéves pénzügyi keret alapján nyújtott előcsatlakozási támogatások új kerete. A Tanács egyetért a Bizottság azon céljával, hogy az új eszközben szorosabb kapcsolatot teremtsen az egyes bővítési országoknak nyújtott pénzügyi támogatás és az országok tekintetében meghatározott politikai prioritások között ideértve a demokratikus intézmények, a jogállamiság és a jó kormányzás megerősítését is, valamint hogy nagyobb hangsúlyt helyezzen a társadalmigazdasági fejlődésre. A Tanács úgy látja, hogy az új eszköz többek között fokozni fogja a rugalmasságot és egyszerűsíteni fogja az eljárásokat, biztosítva egyidejűleg a hozott intézkedések láthatóságát, elszámoltathatóságát és teljes átláthatóságát, valamint a fokozott hazai elkötelezettséget, továbbá az intézkedések eredményeinek gyarapítását és hatásának növelését. Növelni kell a civil társadalom szerepét mind a kormányzati szervek segítségével végrehajtott programokban, mind pedig az uniós támogatás közvetlen kedvezményezettjeiként. Horvátország 9. A Tanács megelégedéssel nyugtázza a csatlakozási szerződés jelenleg zajló megerősítési folyamatát, és várakozással tekint az elé, hogy Horvátországot július 1-jén az Unió tagjaként üdvözölhesse, a tagállamok általi megerősítési folyamat sikeres lezárása függvényében /12 13

14 10. A Tanács üdvözli a Horvátország uniós tagságra való felkészültségéről szóló átfogó bizottsági ellenőrzési jelentést és az ahhoz mellékelt ellenőrző táblázatokat, és nyugtázza az azokban foglalt megállapításokat. 11. A Tanács részletesen áttekintette az ellenőrzési jelentést és a táblázatokat, és megelégedéssel nyugtázza, hogy Horvátország folytatta az uniós jogszabályok elfogadásában és alkalmazásában eddig elért haladást, hamarosan befejezi a jogharmonizációt, és számos területen jelentős eredményeket ért el. Lényeges, hogy Horvátország kiemelten összpontosítson a Bizottság által megjelölt tíz kulcsfontosságú kérdésre a versenypolitika, az igazságügy és az alapvető jogok, valamint a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés területén. A Tanács ugyanakkor megállapítja, hogy Horvátország több olyan kötelezettségvállalást is tett a csatlakozási tárgyalások során e fejezetekkel és más fejezetekkel kapcsolatban, amelyekkel kapcsolatban további vagy fokozott erőfeszítéseket kell tennie. A csatlakozási szerződés 36. cikkével, valamint a vonatkozó európai tanácsi, illetve tanácsi következtetésekkel összhangban a Tanács újólag hangsúlyozza, hogy fontosnak tartja annak szoros nyomon követését, hogy Horvátország teljesíti-e a csatlakozási tárgyalások során tett összes kötelezettségvállalását, beleértve a csatlakozás időpontját megelőzően teljesítendőket is. A Tanács e tekintetben jóváhagyja a Bizottság jelentésében foglalt konkrét ajánlásokat, és sürgeti Horvátországot, hogy a felkészülés sikeres teljesítésének biztosítása érdekében haladéktalanul foglalkozzon azokkal az aggodalomra okot adó kérdésekkel, amelyekre a Bizottság felhívta a figyelmet a jelentésben. A csatlakozási szerződés rendelkezéseivel összhangban mindez szerepelni fog majd a Horvátország felkészültségéről szóló, 2013 tavaszán benyújtandó bizottsági zárójelentésben. 12. A Tanács emlékeztet arra, hogy Horvátország kötelezettséget vállalt arra vonatkozóan, hogy kétoldalú kérdések nem fogják hátráltatni a tagjelölt országok csatlakozási folyamatát. Horvátországnak továbbra is aktív szerepet kell játszania a Nyugat-Balkán regionális együttműködésében. Szem előtt tartva a jószomszédi kapcsolatoknak és a jogilag kötelező erejű nemzetközi megállapodások végrehajtásának a fontosságát, a Tanács ösztönzi Horvátországot, hogy az eddig elért eredményekre alapozva folytassa a még lezáratlan kétoldalú és regionális kérdések többek között a jogutódlással kapcsolatos kérdések rendezését. További erőfeszítésekre lesz szükség annak érdekében, hogy rendezzék a háborús bűnök büntetlenségének kérdését, a még lezáratlan esetek pártatlan kezelése és a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY) való további teljes körű együttműködés révén /12 14

15 Törökország 13. A Tanács újólag megerősíti, hogy nagy fontosságot tulajdonít az EU és Törökország közötti kapcsolatnak. Törökország tagjelölt ország, és dinamikus gazdaságát és stratégiai elhelyezkedését is figyelembe véve kulcsfontosságú partner az Európai Unió számára. Aktív és hiteles csatlakozási tárgyalások révén, amelyek tiszteletben tartják az EU kötelezettségvállalásait és a megállapított feltételeket, valamint az EU Törökország viszony e következtetésekben érintett összes többi dimenzióját, az EU és Törökország közötti viszonyban rejlő összes lehetőséget ki lehetne aknázni. Mindkét félnek érdekében áll, hogy a csatlakozási tárgyalások rövid időn belül visszanyerjék lendületüket, biztosítva ezzel azt, hogy az EU továbbra is referenciának számítson a törökországi reformok tekintetében. Törökországnak a kritériumok és a tárgyalási keretben meghatározott követelmények teljesítésében való előrelépés, valamint az EU-val szembeni szerződéses kötelezettségeinek tiszteletben tartása révén módjában áll felgyorsítani a tárgyalások ütemét. 14. A Tanács megelégedéssel nyugtázza a Bizottság és Törökország által a tárgyalási keretnek, valamint a vonatkozó európai tanácsi, illetve tanácsi következtetéseknek megfelelő, előremutató menetrend végrehajtása érdekében tett lépéseket. Üdvözli az előremutató menetrend végrehajtásával kapcsolatos sikeres munkát, beleértve a többek között a jogszabályok uniós vívmányokkal való összehangolását elősegítő szakértői munkacsoportok létrehozását, és emlékeztet arra, hogy ennek a kezdeményezésnek amely a közös érdekű kérdések széles skálájára terjed ki segítenie kell a tárgyalási folyamatot. 15. A Tanács elismeri Törökország fontos regionális szerepét és a tágabb szomszédságában való aktív szerepvállalását, és üdvözli az EU és Törökország közötti rendszeres politikai párbeszéd intenzívebbé válását. A Tanács e tekintetben továbbra is elkötelezett az EU és Törökország által a közös érdekű külpolitikai kérdésekről folytatott politikai párbeszéd további erősítése mellett. E külpolitikai kérdések közé tartoznak az észak-afrikai események, a szíriai válság és a Közel-Kelet, a Perzsa-Öböl, a Nyugat-Balkán, Afganisztán és Pakisztán, a Dél-Kaukázus, valamint Afrika szarva. A Tanács elismeri Törökországnak a szíriai válsággal kapcsolatban vállalt szerepét, különösen az erőszak elől a határon túlra menekülő szíriaiaknak nyújtott támogatás tekintetében. A tárgyalási keretben foglalt elvekkel összhangban a Tanács továbbra is arra ösztönzi Törökországot, hogy az EU-t kiegészítve és vele együttműködésben dolgozza ki külpolitikáját, és azt fokozatosan igazítsa hozzá az uniós politikákhoz és álláspontokhoz. 16. A Tanács emlékeztet arra, hogy Törökország dinamikus gazdasága hozzájárul az egész európai kontinens jólétéhez. Az EU-val fennálló szoros kereskedelmi és befektetési kapcsolatai következtében Törökország továbbra is értékes elemét képezi Európa versenyképességének /12 15

16 17. A Tanács nyugtázza Törökországnak a politikai reformokra vonatkozó ütemterv melletti elkötelezettségét. Határozottan ösztönzi Törökországot az új alkotmánnyal kapcsolatos munkára és az e célból elindított széles körű, demokratikus, részvételen alapuló a munka sikeréhez nélkülözhetetlen folyamat folytatására. Az alkotmányos reform számos fontos reform-erőfeszítéshez biztosít hasznos keretrendszert, többek között a kurd kérdéssel kapcsolatban is. A Tanács azt is újólag hangsúlyozza, hogy amellett, hogy az alkotmányos reformok a megfelelő irányba tett, fontos lépések, kulcsfontosságú marad azoknak az európai előírásokkal összhangban történő végrehajtása. 18. A Tanács üdvözli a demokrácia és a jogállamiság terén tapasztalt kedvező fejleményeket, mint például az ombudsmani tisztség és a nemzeti emberi jogi intézet létrehozását, a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség területén hozott intézkedéseket, a harmadik igazságügyi reformcsomag elfogadását, valamint a biztonsági erők polgári ellenőrzését. A Tanács ugyanakkor növekvő aggodalommal figyeli, hogy a politikai kritériumok teljes körű teljesítése irányában nincs érdemi előrehaladás. A Tanács felszólítja Törökországot, hogy a közelmúlt jogalkotási eredményeire építve különösen a véleménynyilvánítás szabadsága területén erősítse az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartását mind a jogalkotás terén, mind pedig a gyakorlatban, és fokozza az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi ítéletének végrehajtására irányuló erőfeszítéseit. A média szabadságának gyakorlati korlátozása, többek között az írók, újságírók, egyetemi tanárok és az emberi jogok védelmezői ellen indított bírósági ügyek nagy száma, a weboldalak gyakori betiltása, valamint a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos jogszabályok túl széles körű alkalmazása súlyos aggodalomra adnak okot, ezért ezeket a kérdéseket eredményesen rendezni kell. Az igazságszolgáltatás függetlenségének, pártatlanságának és hatékonyságának biztosítása továbbra is különös fontossággal bír. A Tanács e tekintetben megelégedéssel veszi tudomásul a török kormány arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy gyorsan beterjeszti a negyedik igazságügyi reformcsomagot, amelynek ki kell terjednie mindazokra az alapvető kérdésekre, amelyek jelenleg kihatnak az alapvető jogok és szabadságok gyakorlására. Továbbá a koppenhágai kritériumoknak való teljes körű megfelelés érdekében további, folyamatos erőfeszítéseket kell tenni többek között a vallásszabadság, a tulajdonjogok, a szakszervezeti jogok, a kisebbséghez tartozó személyek jogai, a nők és a gyermekek jogai, a megkülönböztetés elleni küzdelem és a nemek közötti egyenlőség, valamint a kínzás és az embertelen bánásmód elleni küzdelem területén. 19. A Tanács megismétli, hogy a leghatározottabban elítéli a Törökország területén elkövetett valamennyi terrorcselekményt, és teljes szolidaritásáról biztosítja Törökországot. Emlékeztet arra, hogy a Kurd Munkáspárt (PKK) szerepel a terrorszervezetek uniós listáján. A Tanács továbbra is felajánlja Törökországnak határozott támogatását, és üdvözli az EU és Törökország között fennálló aktív terrorizmusellenes párbeszédet. A terrorizmus elleni küzdelemmel melynek során tiszteletben kell tartani az emberi jogokat, az alapvető szabadságokat és a nemzetközi jogot, továbbá meg kell őrizni a régió békéjét és stabilitását az előremutató menetrend is foglalkozik. Az ezzel kapcsolatos együttműködést tovább erősítheti, ha Törökország elfogadja a terrorizmus finanszírozását és a személyes adatok védelmét érintő releváns jogszabályokat /12 16

17 20. Az EU nagy fontosságot tulajdonít a visszafogadási megállapodásnak és teljes körű, hatékony végrehajtásának, és várakozással tekint annak aláírása elé, amelyre az Európai Bizottság és a török hatóságok közötti vízumliberalizációs párbeszéd megkezdésével párhuzamosan kerül majd sor. Mindezek megtörténtéig emlékeztetve arra, hogy Törökország az Unióba irányuló illegális bevándorlás egyik legfőbb tranzitországának számít, és a kiindulási országok között is szerepel a már meglévő kétoldalú visszafogadási megállapodások és a hasonló megállapodásokban szereplő visszafogadási intézkedések megfelelő végrehajtása továbbra is kiemelt fontosságú kérdés marad. A június 21-i tanácsi következtetésekben a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy alakítsa ki az EU és Törökország közötti szélesebb körű párbeszéd és mélyebb együttműködés kereteit, amelyek a bel- és igazságügyi politika valamennyi területére kiterjednének, valamint hogy az EU és Törökország közötti visszafogadási megállapodás aláírásával párhuzamosan tegyen lépéseket a fokozatosan és hosszú távú célként megvalósítandó vízumliberalizáció irányában. Az EU kialakította a szélesebb körű párbeszéd kereteit és ütemtervet készített erre vonatkozóan, melynek keretében az előrehaladás teljesítményalapú megközelítésre fog épülni, az EU és tagállamai vonatkozásában Törökország számára meghatározott követelményeknek az ország általi eredményes és következetes végrehajtásától függően. E követelményeknek a nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása mellett mindenekelőtt az alábbiakra kell kiterjedniük: a visszafogadási megállapodás valamennyi tagállam tekintetében történő hatékony és teljes körű végrehajtása, valamint valamennyi tagállammal eredményes együttműködés folytatása a bel- és igazságügyi kérdésekben, a vegyes összetételű migránscsoportok áramlásának megfelelőbb kezelése az összes török határnál különösen az EU-val közös határoknál, az uniós vívmányokkal való jogszabályi összehangolás folytatása, különösen a vízumpolitika és azon harmadik országok vonatkozásában, amelyek állampolgárai jelentős számban fordulnak elő az Unió felé irányuló ilyen vegyes összetételű migrációs áramlásokban, illetőleg a viszonosság és a menekültügyi jogszabályok tekintetében. 21. A tárgyalási kerettel, valamint a korábbi európai tanácsi, illetve tanácsi következtetésekkel összhangban a Tanács újólag megerősíti, hogy Törökországnak egyértelműen el kell köteleznie magát a jószomszédi kapcsolatok, valamint a vitáknak az Egyesült Nemzetek Alapokmányával összhangban történő békés rendezése mellett, beleértve szükség esetén a Nemzetközi Bíróság bevonását is. Az Unió ezzel összefüggésben ismételten mély aggodalmát fejezi ki, és felszólítja Törökországot arra, hogy kerüljön el bármiféle olyan fenyegetést, súrlódási lehetőséget vagy tagállam ellen irányuló fellépést, amely árthat a jószomszédi kapcsolatoknak, és hátráltathatja a viták békés rendezését. Az EU újfent hangsúlyozza továbbá az uniós tagállamok valamennyi szuverén jogát, többek között azt, hogy az uniós vívmányokkal és a nemzetközi joggal, így az ENSZ Tengerjogi Egyezményével összhangban kétoldalú megállapodásokat kössenek, valamint feltárják és kiaknázzák természeti erőforrásaikat /12 17

18 22. A Tanács emlékeztetve december 11-i következtetéseire és a szeptember 21- i nyilatkozatára mély sajnálattal állapítja meg, hogy Törökország az ismételt felhívások ellenére továbbra is megtagadja a társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének teljes körű, megkülönböztetésmentes, valamennyi tagállam vonatkozásában való végrehajtására vonatkozó kötelezettsége teljesítését, ami pedig jelentős lendületet adhatna a tárgyalási folyamatnak. Amennyiben e kérdésben nem történik előrelépés, a Tanács fenntartja 2006-os intézkedéseit, amelyek folyamatosan hatással lesznek a tárgyalási folyamat általános előrehaladására. Emellett Törökország sajnálatos módon továbbra sem ért el előrelépést a Ciprusi Köztársasággal való kapcsolatainak elengedhetetlen rendezésében. A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a továbbiakban is kísérje szorosan figyelemmel az összes olyan kérdést, amelyeket az Európai Közösségnek és tagállamainak a szeptember 21-i nyilatkozata említ, és soron következő éves jelentésében számoljon be ezekről. A Tanács mindezek alapján december 11-i és december 14-i következtetéseivel összhangban továbbra is szorosan nyomon fogja követni és felül fogja vizsgálni az elért eredményeket. A Tanács ismételten felszólít a késedelem nélküli előrelépésre. 23. Amint azt a tárgyalási keretben is hangsúlyozták, a Tanács elvárja, hogy Törökország aktívan támogassa a ciprusi problémának az ENSZ keretében, az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatai szerint és az Unió alapját képező elvek tiszteletben tartása mellett történő, igazságos, átfogó és életképes rendezésére irányuló, folyamatban lévő tárgyalásokat. Egy ilyen átfogó rendezéshez kulcsfontosságú Törökország elkötelezettsége és hozzájárulása. 24. A Tanács mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Törökország 2012 második felében befagyasztotta kapcsolatait az Európai Unió Tanácsának soros elnökségével, és sajnálattal veszi tudomásul Törökország erre vonatkozó nyilatkozatait, és azt is, hogy nemzetközi fórumokon nem hangolta össze álláspontjait az Unió álláspontjaival, illetve nem csatlakozott az uniós nyilatkozatokhoz. Az Európai Tanács december 9-i következtetéseire emlékeztetve a Tanács hangsúlyozza, hogy az Európai Unió Tanácsa elnökségének intézményéről az Európai Unióról szóló szerződés rendelkezik, és az elnökség szerepének maradéktalan tiszteletben tartására szólítja fel Törökországot /12 18

19 Izland 25. A Tanács üdvözli a csatlakozási tárgyalások során az elmúlt évben elért jó eredményeket, és megjegyzi, hogy a tárgyalások üteme továbbra is Izland magas szintű jogszabályi összehangolásának megfelelően alakul majd, mely az ország EGT- és Schengen-tagságára, valamint az izlandi közigazgatás magas színvonalára vezethető vissza. A Tanács megjegyzi továbbá, hogy a tárgyalások most egy meghatározóbb szakaszukhoz értek. Megállapítja azt is, hogy az EU-nak és Izlandnak egyre több a közös érdeke, ideértve a megújuló energiaforrások és az éghajlatváltozás területét, de az EU Északi-sarkvidékkel kapcsolatos politikájának stratégiai jelentősége miatt is. 26. A Tanács úgy véli, hogy Izland csatlakozása mindkét fél számára előnyösnek tekinthető, és elkötelezett amellett, hogy folytassa a tárgyalási folyamatot, összhangban a tárgyalási keret követelményeivel, ideértve azt is, hogy Izland teljesítse az EGT-megállapodás értelmében fennálló kötelezettségeit, teljes körűen figyelembe véve többek között a június 17-i európai tanácsi következtetéseket. A Tanács emlékeztet rá, hogy a csatlakozási tárgyalások arra irányulnak, hogy Izland teljes körűen elfogadja az uniós vívmányokat, és a csatlakozás időpontjára biztosítsa azok maradéktalan végrehajtását és érvényre juttatását, ugyanakkor a tárgyalási folyamatnak kellően tükröznie kell Izland saját érdemeit és a tárgyalási keret rendelkezéseit. 27. A Tanács megelégedéssel nyugtázza Izland gazdasági talpra állását és az izlandi makrogazdasági feltételek javulását. Az ország várhatóan képes lesz arra, hogy középtávon megbirkózzon az Unión belüli versenynyomással és piaci erőkkel, feltéve, hogy megfelelő makrogazdasági politikával és strukturális reformokkal továbbra is törekszik a jelenleg fennálló problémák kezelésére. 28. A Tanács a megújított bővítési konszenzussal összhangban üdvözli azon kommunikációs tevékenységek folytatását, amelyek célja egy Izland csatlakozási folyamatával és uniós integrációjával kapcsolatos széles körű tájékozottságon alapuló nyilvános vita előmozdítása /12 19

20 Montenegró 29. A Tanács üdvözli, hogy június 29-én megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Montenegróval, és azt is, hogy a tárgyalási kerettel összhangban folyamatban van az egyes tárgyalási fejezetek átvilágítása, valamint hogy a tárgyalások során az igazságszolgáltatásról és alapvető jogokról, valamint a jog érvényesüléséről, a szabadságról és a biztonságról szóló fejezetekre vonatkozóan már az új megközelítést alkalmazzák. Üdvözli továbbá, hogy mindkét fejezettel a tárgyalások korai szakaszában foglalkoznak. A Tanács emlékeztet arra, hogy a tárgyalások előrehaladása a Montenegró által a csatlakozásra való felkészülése terén elért eredményeknek megfelelően alakul majd, a stabilizációs és társulási megállapodás szerinti kötelezettségeinek teljesítését, valamint azt is ideértve, hogy sikerül-e eredményeket felmutatnia a Bizottság véleményében megállapított hiányosságok kezelése terén. 30. A Tanács pozitívan értékeli a Montenegró által az elmúlt év során tett előrehaladást, a parlament működésének, az igazságszolgáltatásnak, a korrupcióellenes politikának, az emberi jogoknak és a kisebbségekhez tartozó személyek jogai védelmének a megerősítése terén elért eredményeket is beleértve. A Tanács nyugtázza, hogy az országban tovább folytatódtak a folyamatban lévő alkotmányos és közigazgatási reformok. Montenegró továbbá folytatta a stabilizációs és társulási megállapodás szerinti kötelezettségeinek a zökkenőmentes végrehajtását, és továbbra is konstruktív szerepet töltött be a régióban. A Tanács megelégedéssel veszi tudomásul Montenegró szerepvállalását a regionális együttműködés fejlesztésében. 31. Montenegrónak most az eddig elért eredményekre kell építenie. Kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy még több eredményt mutasson fel a jogállamiság területén a reformok fenntartható és tartós végrehajtása céljából, különös tekintettel a szervezett bűnözés és a korrupció területére, a magas szinten elkövetett eseteket is beleértve. A Tanács üdvözli az Europol által a szervezett bűnözés montenegrói helyzetéről készített jelentést. További erőfeszítésekre van szükség az igazságszolgáltatás elszámoltathatóságának és függetlenségének biztosítása és az uniós vívmányok végrehajtásához szükséges közigazgatási kapacitások megerősítése érdekében. 32. A Tanács várakozással tekint a csatlakozási konferencia december 18-i ülése elé, és reméli, hogy ez alkalommal további eredményeket sikerül majd elkönyvelni /12 20

21 NYUGAT-BALKÁN 33. A Tanács újólag megerősíti, hogy egyértelműen elkötelezett a nyugat-balkáni országok európai perspektívája mellett, amely továbbra is alapvető fontosságú a régió stabilitása, megbékélése és jövője szempontjából. A Tanács újólag megerősíti továbbá, hogy az Európai Tanács által december én jóváhagyott megújított bővítési konszenzusnak megfelelően, a koppenhágai politikai kritériumok és a stabilizációs és társulási folyamat keretében méltányos és szigorú feltételrendszerre van szükség. A Tanács emlékeztet arra, hogy a nyugat-balkáni országokkal fennálló kapcsolatokhoz ezen országok uniós csatlakozásáig továbbra is a stabilizációs és társulási folyamat nyújt közös keretet. 34. A Tanács ismételten megerősíti, hogy a gazdasági és politikai reform terén való stabil előrelépés, valamint a szükséges feltételek és követelmények teljesítése révén a Nyugat- Balkán potenciális tagjelölt országai saját érdemeik alapján elnyerhetik a tagjelölt státuszt, amelynek végső célja az európai uniós tagság. A Tanács emlékeztet továbbá arra, hogy egy adott országnak a stabilizációs és társulási megállapodás keretében vállalt kötelezettségei többek között a kereskedelemmel kapcsolatos rendelkezések végrehajtása terén felmutatott kielégítő eredményei alapvető jelentőségűek az EU számára a tagsági kérelem mérlegeléséhez. 35. A regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok a stabilizációs és társulási folyamat alapvető fontosságú elemei. A Tanács üdvözli, hogy a nyugat-balkáni országok további eredményeket értek el a regionális együttműködés és megbékélés terén, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy valamennyi érintett félnek biztosítania kell e folyamat inkluzív jellegét. A nyugat-balkáni érintett feleknek biztosítaniuk kell, hogy a közöttük fennálló bármilyen vita ne érintse hátrányosan mindegyikük közös célját, az uniós tagság felé való haladást. A fennálló vitákat és vitás kérdéseket a nemzetközi joggal és az elfogadott elvekkel összhangban kell megoldani, többek között a jogilag kötelező erejű megállapodások, például a jogutódlási kérdésekről szóló megállapodás végrehajtása révén. A múltbeli konfliktusokból fakadó kérdések továbbra is jelentős kihívásokat jelentenek a Nyugat-Balkánon, és azokkal sürgősen foglalkozni kell. Ami a háborús bűncselekményeket illeti, a Tanács hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a büntetlenség kérdésével és biztosítani kell az elszámoltathatóságot, valamint kiemeli, hogy teljes körűen együtt kell működni az ICTY-vel és az EULEX keretében létrejött különleges nyomozó testülettel, és segíteni kell azok munkáját. A Tanács elítél minden olyan kísérletet, amely a háborús bűnök és a srebrenicai népirtás jelentőségének kisebbítésére vagy megtörténtük tagadására irányul. A további főbb kihívások közé tartozik még a menekültek visszatérésének kérdése, az összes kisebbség védelme, valamint az összes polgár számára egyenlő jogok biztosítása. A Tanács felhívja a régió kormányait, hogy hozzák meg a továbbra is aggodalomra okot adó kérdések kezeléséhez szükséges intézkedéseket. A Tanács emlékeztet a Regionális Együttműködési Tanács szerepére, üdvözölve, hogy figyelmének középpontjában a Délkelet-Európa 2020 stratégia keretében meghatározott növekedési célok állnak. E stratégia célja, hogy az Európa 2020 folyamatot a délkeleteurópai regionális szükségletekhez és realitásokhoz igazítsa /12 21

22 36. A Tanács miközben elismeri, hogy a vízumliberalizáció fontos eredmény a polgárok számára ösztönzi a Bizottságot, hogy nyomonkövetési mechanizmusa révén továbbra is szorosan kísérje figyelemmel a vízumliberalizáció valamennyi feltételének teljesítését. Hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a nyugat-balkáni országok tovább folytassák a kisebbségek régión belüli társadalmi-gazdasági integrációjára irányuló erőfeszítéseket. A Tanács sürgeti az érintett nyugat-balkáni országok hatóságait, hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést a vízummentes utazási rendszerrel kapcsolatos visszaélések ellen annak érdekében, hogy biztosítható legyen a rendszer korlátozásoktól mentes további működése. 37. A Tanács hangsúlyozza, hogy a jogállamiság mostanra a csatlakozási folyamat központi részét képezi, valamint kiemeli a reformok folyamatos végrehajtásának szükségességét. Aláhúzza továbbá, hogy a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem változatlanul kiemelt feladatot jelent ebben az összefüggésben. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 38. A Tanács üdvözli, hogy előrelépés történt több kulcsfontosságú szakpolitikai területen, többek között a választások jogszabályi keretei tekintetében, továbbá a szólásszabadság és a közigazgatás területén. A Tanács nyugtázza az ohridi keretmegállapodás végrehajtásának felülvizsgálatát, és arra ösztönzi Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság kormányát, hogy mihamarabb térjen rá a felülvizsgálat következő szakaszára. 39. A Tanács nyugtázza a csatlakozási folyamatról szóló magas szintű párbeszéd által elért eredményeket, amely a reformok katalizátoraként működött. Megállapítva, hogy folyamatos erőfeszítésekre van szükség, a Tanács a reformlendület fenntartására szólít fel, jelezve, hogy a reformtörekvések középpontjában továbbra is az interetnikus kapcsolatoknak és a megbékélésnek, valamint a jogállamiság megteremtésének kell állnia, ideértve többek között a szólásszabadság garantálását és a korrupció elleni küzdelmet. A Tanács emlékeztet arra, hogy az ohridi keretmegállapodás végrehajtása továbbra is a demokrácia és a jogállamiság alapvető elemét képezi. 40. A Tanács nagymértékben egyetért a Bizottság azon értékelésével, hogy a politikai kritériumok továbbra is kielégítően teljesülnek, és tudomásul veszi a Bizottság azon ajánlását, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások. 41. Az Európai Tanács júniusi következtetéseiben foglaltaknak megfelelően a továbbiakban is alapvető fontosságú a jószomszédi kapcsolatok fenntartása, amelynek része, hogy a név kérdésében az ENSZ égisze alatt tárgyalásos úton kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak. A név kérdésében régóta folyó vitát haladéktalanul és véglegesen le kell zárni. A Tanács üdvözli, hogy a görög fél egyetértési megállapodásra vonatkozó javaslatát követően a két fél között a közelmúltban történt kapcsolatfelvételek/véleménycserék révén a folyamat új lendületet kapott. A Tanácsot bizakodással tölti el továbbá az ENSZ-mediátorral a közelmúltban történt kapcsolatfelvétel is. A jószomszédi kapcsolatok általános fontosságára tekintettel a Tanács nyugtázza azt is, hogy a közelmúltban magas szintű egyeztetésekre került sor Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Bulgária között, és várakozással tekint az elé, hogy az egyeztetések nyomán konkrét intézkedések és eredmények szülessenek /12 22

23 42. Az Európai Tanácsnak a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó esetleges határozata céljából a Tanács a Bizottság által 2013 tavaszán benyújtandó jelentés alapján meg fogja vizsgálni a csatlakozási folyamatról szóló magas szintű párbeszéd keretében indított reformok végrehajtását, valamint a jószomszédi kapcsolatok előmozdítása, illetve a név kérdésének az ENSZ égisze alatt tárgyalásos úton kölcsönösen elfogadható megoldása érdekében tett lépéseket. A Tanács a következő elnökség alatt ennek fényében fogja értékelni a jelentést. Amennyiben az értékelés kedvező, az Európai Tanács felkéri a Bizottságot az alábbiakra: (1) haladéktalanul nyújtson be javaslatot a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal folytatandó tárgyalások keretére vonatkozóan, összhangban az Európai Tanács decemberi következtetéseivel és a kialakult gyakorlattal; (2) végezze el az uniós vívmányok elemző vizsgálatát, elsőként az igazságügyről és az alapvető jogokról, valamint a szabadságról, a biztonságról és a jog érvényesüléséről szóló fejezetekkel kapcsolatban. A Tanács nyugtázza a Bizottság azon szándékát, hogy elvégezze az ehhez szükséges összes előkészítő munkát. Szerbia 43. A Tanács egyetért a Bizottság azon értékelésével, hogy Szerbia továbbra is jó úton halad a stabilizációs és társulási folyamat politikai kritériumainak és feltételeinek kielégítő teljesítése felé. A Tanács üdvözli, hogy az igazságügyi reform a közelmúltban új lendületet kapott, valamint hogy elfogadták a szerb nemzeti bankról szóló törvény módosítását. A Tanács nyugtázza, hogy Szerbia új stratégiát dolgoz ki az igazságügyi reformra vonatkozóan, és új korrupcióellenes stratégiát és cselekvési tervet fogad el. Emlékeztetve az összes korábbi tanácsi következtetésre, arra ösztönzi Szerbiát, hogy adjon új lendületet a reformprogramnak, fejlessze azt tovább és valósítsa meg a benne foglaltakat, különösen a jogállamiság, a kulcsfontosságú intézmények függetlensége és az üzleti környezet további javítása terén; különös figyelmet kell fordítani a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok, különösen a romák jogaira és befogadására, a kisebbségek védelmét biztosító jogszabályok eredményes végrehajtására, a nemzeti kisebbségekkel szembeni megkülönböztetés-mentes bánásmódra Szerbia egész területén, és a szexuális irányultság vagy nemi identitás alapján történő diszkrimináció elleni küzdelemre. Szerbiának ezenkívül továbbra is konstruktívan részt kell vennie a regionális együttműködésben, és meg kell erősítenie kapcsolatát a szomszédos országokkal. 44. Összhangban a Szerbiával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló, december 5-i tanácsi következtetésekkel, melyeket december 9-én az Európai Tanács is jóváhagyott, a Tanács emlékeztet arra, hogy a Bizottságot felkérte, hogy nyújtson be jelentést, amint meggyőződött róla, hogy Szerbia megfelelő mértékben teljesíti a tagsági kritériumokat, ideértve különösen azt a kulcsfontosságú prioritást, hogy lépéseket tesz a Koszovóval fennálló kapcsolatainak látható és tartós javítása érdekében, a stabilizációs és társulási folyamat feltételeivel összhangban, nevezetesen a következők útján: az inkluzív regionális együttműködés elveinek teljes mértékű tiszteletben tartása; az Energiaközösségről szóló szerződés rendelkezéseinek teljes mértékű tiszteletben tartása; a telekommunikációs problémák megoldása; valamennyi eddig elért megállapodás jóhiszemű végrehajtásának folytatása; valamint az EULEX-szel és annak különleges nyomozó testületével való aktív együttműködés. A Tanács nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy az EULEX-et ne akadályozzák megújított megbízatása teljesítésében /12 23