Megosztás magánközösségben Foglalkozási terv 11. évfolyamos tanulók számára

Átírás

1 Szerzői jogok Megosztás magánközösségben Szerzői jogok Megosztás magánközösségben Foglalkozási terv 11. évfolyamos tanulók számára időtartam 1x45 1

2 Szerzői jogok Megosztás magánközösségben 2 A foglalkozás célja Az óra középpontjában a művek szabad és engedélyköteles felhasználási módjainak elkülönítése áll a magáncélú, illetve magánközösségben való jogszerű felhasználás legfőbb sajátosságainak egyidejű azonosításával. Tantervi kapcsolódások A foglalkozás szerves módon beilleszthető a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy anyagába, az alábbi tematikai egységek bármelyikéhez kapcsolódóan: évfolyam A média társadalmi szerepe, használata. Tömegkommunikáció, nyilvánosság, hálózati kommunikáció (Órakeret: 18 óra) A média társadalmi szerepe, használata. Az új média formái és szövegépítkezési sajátosságai (Órakeret: 20 óra) A média társadalmi szerepe, használata. Médiaetika, médiaszabályozás (Órakeret: 12 óra) Előkészítés A tanárnak meg ismerkednie a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapjával ( mandarchiv.hu), és el kell dönteni, hogy milyen részeket mutat be arról a diákoknak. Ki kell nyomtatnia és gördülékenyen használható formában kell elrendeznie a segédleteket. Szükséges eszközök Internetes tanári számítógép, projektor. Írószerek. Ragasztógyurma. Segédletek 1. Különféle művek képzeletbeli felhasználóit megnevező sokféle cédula összesen legalább olyan mennyiségben, amennyi az osztály létszáma; valamint a cédulákra épülő gyakorlat megoldó kulcsa (tanári segédlet). 2. Páros feladatlap annak mérlegeléséhez, hogy különféle művek adott helyzetekben szabadon felhasználhatók-e vagy sem a párok számának megfelelő mennyiségben kinyomtatva. Megoldó kulcs a feladatlap kitöltésének ellenőrzéséhez (tanári segédlet). 3. Alapvető információk a tanár számára a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MAN- DA) céljaira vonatkozóan. 4. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum adatvédelmi nyilatkozatának négy részre vágott szövege anynyi példányban kinyomtatva, ahány négyfős csoport alakul az osztályban. 5. Csoportos feladatlap az adatvédelmi nyilatkozatból nyert információk rendszerezéséhez a csoportok számának megfelelő mennyiségben. 6. Szakmai háttéranyag a téma feldolgozásához a tanárok számára. A foglalkozás felépítése I. Ráhangolás Magán- és üzleti felhasználók A tanár felírja a táblára tágasan egymás alatt elhelyezve az alábbi kifejezéseket: regény / színdarab / film / zene / internetes tartalom. A mellettük lévő hely tetejére az egyik oldalon azt írja fel, hogy MAGÁNFELHASZNÁLÓK, a másikon pedig azt, hogy ÜZLETI FELHASZNÁLÓK. Minden diák húz egyet a cédulák közül, amelyeken különféle típusú művek sokféle képzeletbeli felhasználójának megnevezése olvasható. A feladatuk az adott felhasználó besorolása az egyik vagy a másik kategóriába. A diákok sorban elhelyezik a céduláikat a táblán, és hangosan meg is indokolják a választásukat. II. Új ismeretek és fejlesztő gyakorlatok Fontos jogi különbségek A tanár reflektál a diákok megoldásaira. Szükség eseten áthelyezi a cédulákat, s közben a szakmai mellékletre támaszkodva, megfogalmazza a következő gondolatokat: Szerzői jogi szempontból alapvetően azok számítanak felhasz-

3 Szerzői jogok Megosztás magánközösségben 3 nálónak, akik a műveket a nyilvánosság felé közvetítik és közben üzleti haszonhoz is jutnak. Ők azok (szervezetek, intézmények vagy magánvállalkozók), akik közvetlenül vagy közös jogkezelő szervezeteken keresztül engedélyt kérnek a felhasználáshoz, illetve díjat fizetnek ezért a szerzőknek. A magánközösségben, illetve saját célra való felhasználás nem tartozik a szerzői jog hatálya alá. E főszabály mellett azonban néhány módosító szempont is létezik. Szabadon megtehető-e vagy sem? A diákok párokat alkotnak, s mindegyik pár kap egy feladatlapot. Ezen olyan cselekvések rövid leírásai szerepelnek különféle művek többszörözéséhez, illetve nyilvános előadásához kapcsolódóan, amelyekről azt kell eldönteniük a tanulóknak, hogy szabadon megtehetők-e vagy sem (mert előzőleg engedélyt kell kérni az érintett szerzőktől, vagy mert a szerzői jog előírásaiba ütköznek). A megoldásokat helyzetről helyzetre haladva, közösen ellenőrzik, s a szakmai mellékletre, illetve a megoldó kulcsra támaszkodva értelmezi a tanár. Lehívásra való közzététel A tanár elmondja, hogy a téma szempontjából különleges helyzetben vannak az interneten lehívás céljából hozzáférhetővé tett, védett tartalmak. Ezek esetében nem számít, hogy az érintett személy a nyilvánossághoz vagy csak a barátaihoz kívánja-e eljuttatni azokat. S az sem, hogy anyagi haszonra számít-e értük vagy sem. Ez a lépés csak abban az esetben nem engedélyköteles, ha azt valamilyen kivételezett intézmény (pl. könyvtár, levéltár, kép- és hangarchívum stb.) végzi. A tanár elmondja, hogy egyebek között ilyen intézmény például a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MANDA), s közösen rápillantanak a szervezet honlapjára ( A segédletre támaszkodva, a tanár alapvető információkat oszt meg a diákokkal a szervezet céljaira vonatkozóan. A párok négyes csoportokká állnak össze. Mindegyik csoport kap egy példányt az intézmény honlapján található, négy részre vágott adatvédelmi nyilatkozatból. A diákok elolvassák a nekik jutott szövegrészeket, majd csoportonként közösen összegyűjtik és leírják a feladatlapra, hogy a dokumentum értelmében mit tehetnek szabadon a felhasználók és mit nem, illetve mi az, amiért a MANDA mint az információkat megosztó forrása, nem vállal felelősséget. A feladatlap három mezőjén sorba haladva, a szóvivők ismertetik, milyen megállapításokra jutottak. A többiek pedig elmondják, hogy ők is ugyanazokra a szempontokra találtak-e rá, vagy sem. Végül az osztály szabad beszélgetés keretében véleményt formál a megismert felhasználási feltételekről. III. Lezárás Tőlem Neked Az újonnan szerzett ismeretek alkalmazásaként a diákok azt az önálló otthoni feladatot kapják, hogy készítsenek egy jeles személyes alkalomhoz (pl. valamilyen évforduló, születésnap, házasságkötés, diplomaosztás, nyugdíjba vonulás stb.) kapcsolódó prezentációt valamelyik barátjuk vagy családtagjuk számára az interneten található fényképek szabad felhasználásával. Megjegyzés Ha jó az osztály közössége, ez a feladat úgy is megoldható, hogy a diákok kihúzzák egymás neveit, és a cédulán szereplő társuknak készítenek egy internetes fényképekből álló, személyes prezentációt. Ha az óra olyan időszakban valósul meg, hogy erre lehetőséget kínál, a feladat kapcsolódhat akár a karácsonyhoz vagy a Valentin naphoz is.

4 Szerzői jogok Megosztás magánközösségben 1 Üzleti és magánfelhasználók Tanulói cédulák a regény olvasója a regényt az osztályának bemutató tanár a regény részletét cikkében idéző kritikus a regényt nyomtatásban megjelentető kiadó a könyv formában megjelent regény terjesztője a regényből hangos könyvet készítő vállalkozás városi kölcsönkönyvtár a színdarab nézője a színdarabot bemutató iskolai színjátszó csoport a színdarabot bemutató színház a színházi előadást rögzítő TV stúdió a moziba jegyet váltó néző a tévében filmet néző ember a film DVD változatát otthon megnéző család a filmet bemutató mozi a filmet sugárzó kábeltársaság a filmet sugárzó állami televízió a filmet sugárzó kereskedelmi televízió DVD kölcsönző a rádió által sugárzott zenét hallgató ember egy étteremben háttérzenét hallgató vendég egy fitness teremben zenére tornázó ember

5 Szerzői jogok Megosztás magánközösségben 2 egy jazzklubban élőzenét élvező vendég zenei CD-k előállítója háttérzenét szolgáltató étterem zenét sugárzó rádióállomás egy képernyőn zenés klippeket vetítő fitness terem kölcsönözhető CD-k zenetára iskolai dolgozathoz internetes forrásokat használó diák internetes képekből prezentációt készítő előadó internetes filmsorozat nézője fizetős online zeneszolgáltató portál állami digitális filmarchívum múzeumi gyűjtemény digitális képtára

6 Szerzői jogok Megosztás magánközösségben 3 Üzleti és magánfelhasználók A gyakorlat megoldása Magán felhasználó A mű típusa Üzleti felhasználó a regény olvasója a regényt az osztályának bemutató tanár a regény részletét cikkében idéző kritikus regény a regényt nyomtatásban megjelentető kiadó a könyv formában megjelent regény terjesztője a regényből hangos könyvet készítő vállalkozás városi kölcsönkönyvtár a színdarab nézője a színdarabot bemutató iskolai színjátszó csoport színdarab a színdarabot bemutató színház a színházi előadást rögzítő TV stúdió a moziba jegyet váltó néző a tévében filmet néző ember a film DVD változatát otthon megnéző család film a filmet bemutató mozi a filmet sugárzó kábeltársaság a filmet sugárzó állami televízió a filmet sugárzó kereskedelmi televízió DVD kölcsönző a rádió által sugárzott zenét hallgató ember egy étteremben háttérzenét hallgató vendég egy fitness teremben zenére tornázó ember egy jazzklubban élőzenét élvező vendég zene zenei CD-k előállítója háttérzenét szolgáltató étterem zenét sugárzó rádióállomás egy képernyőn zenés klippeket vetítő fitness terem kölcsönözhető CD-k zenetára iskolai dolgozathoz internetes forrásokat használó diák internetes képekből prezentációt készítő előadó internetes filmsorozat nézője internetes tartalom fizetős online zeneszolgáltató portál állami digitális filmarchívum múzeumi gyűjtemény digitális képtára

7 Szerzői jogok Megosztás magánközösségben 4 Szabadon megtehető-e vagy sem? Páros feladatlap Próbáljátok meg eldöntetni, hogy a következő esetek szereplői szabadon megtehetik-e azt, amit szeretnének! Vagy: az adott cselekvés szerzői jogi szempontból engedélyhez kötött, illetve tiltottnak minősül? Minden sorban karikázzátok be a véleményeteket kifejező szót! Szabadon megtehető-e? Népszerű operettek dalaiból összeállított műsor bemutatása a helyi idősek otthonában. Másolat készítése saját célra, egy boltban megvásárolt CD-ről az autóban való zenehallgatáshoz. Másolat készítése egy barátunk cége számára egy CD-ről, hogy a munkatársak hallgatni tudják azt az irodában. Másolat készítése egy saját CD-ről egy kedves szomszédunk megbízásából. Híres régi slágerek felidézése közös énekléssel egy középiskolai osztálytalálkozó keretében. Egy barátunk fia által internetes fájlcserével megszerzett film DVD-n való rögzítése azért, hogy le tudjuk azt játszani. Saját szerkesztésű műsor összeállítása és CD-re írása egy online szolgáltatótól megvásárolt zeneszámokból. Ingyenesen használható archívumból származó film letöltése saját számítógépünkre. Híres külföldi dalok magyar változatait magyar előadókkal bemutató koncert szervezése a helyi sportcsarnokban. Egy ritkán látható, DVD-n megvásárolt művészfilm belépő díj nélküli levetítése a községi könyvtárban. Kortárs szerzők műveiből szerkesztett iskolai ünnepi előadás szervezése. Különböző stílusú zenei blokkok előadása egy lakodalomban, ahová a család mellett az ifjú pár széles baráti köre is hivatalos.

8 Szerzői jogok Megosztás magánközösségben 5 Szabadon megtehető-e vagy sem? Páros feladatlap Próbáljátok meg eldöntetni, hogy a következő esetek szereplői szabadon megtehetik-e azt, amit szeretnének! Vagy: az adott cselekvés szerzői jogi szempontból engedélyhez kötött, illetve tiltottnak minősül? Minden sorban karikázzátok be a véleményeteket kifejező szót! Szabadon megtehető-e? Népszerű operettek dalaiból összeállított műsor bemutatása a helyi idősek otthonában. Másolat készítése saját célra, egy boltban megvásárolt CD-ről az autóban való zenehallgatáshoz. Másolat készítése egy barátunk cége számára egy CD-ről, hogy a munkatársak hallgatni tudják azt az irodában. Másolat készítése egy saját CD-ről egy kedves szomszédunk megbízásából. Híres régi slágerek felidézése közös énekléssel egy középiskolai osztálytalálkozó keretében. Egy barátunk fia által internetes fájlcserével megszerzett film DVD-n való rögzítése azért, hogy le tudjuk azt játszani. Saját szerkesztésű műsor összeállítása és CD-re írása egy online szolgáltatótól megvásárolt zeneszámokból. Ingyenesen használható archívumból származó film letöltése saját számítógépünkre. Híres külföldi dalok magyar változatait magyar előadókkal bemutató koncert szervezése a helyi sportcsarnokban. Egy ritkán látható, DVD-n megvásárolt művészfilm belépő díj nélküli levetítése a községi könyvtárban. Kortárs szerzők műveiből szerkesztett iskolai ünnepi előadás szervezése. Különböző stílusú zenei blokkok előadása egy lakodalomban, ahová a család mellett az ifjú pár széles baráti köre is hivatalos.

9 Szerzői jogok Megosztás magánközösségben 6 Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet Tanári segédlet A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetet (MaNDA) 2011-ben jött létre, az 1957-ben alapított Magyar Nemzeti Filmarchívum utódjaként. Céljaik a szervezet létrehozásakor a következők voltak: Egyetlen központi online felületen elérhetővé tenni a mások által már összegyűjtött és digitalizált magyar értékeket, függetlenül arról, hogy azok nagy állami gyűjteményekben vagy magántulajdonban találhatók-e. Ilyen módon a zártan és elszórtan működő digitális archívumok összekapcsolása annak érdekében, hogy e gyűjtemények széles körben hozzáférhetővé váljanak, és a kollektív tudás épülését szolgálják. Annak biztosítása, hogy az érdeklődők kortól és foglalkozástól függetlenül egyetlen kattintással juthassanak el arra a helyre és abban a történeti korba, ahová szeretnének. Akár otthonról is, a nap 24 órájában. E célok megvalósításának szolgálatában arra készültek, hogy a korábban sokféle formában archivált és digitalizált magyar kultúrkincset egységes rendszerben, egységes szabvány szerinti újra digitalizálják, megőrizzék és közkinccsé tegyék a szegedi paprikától a jáki templomig. Mindennek támogatására létrehoztak egy nagy kapacitású internetes portált, amelynek nyitólapján az alábbi küldetésnyilatkozatot fogalmazták meg: mandarchiv.hu Ahogy a MaNDA mint közgyűjtemény a tervek szerint összegyűjti, és az interneten megjeleníti a magyar kultúrkincs digitalizált és jövőben digitalizálandó tartalmait, úgy a mandarchiv.hu honlap ezeket a tartalmakat ismerteti, népszerűsíti írásaival, interjúival, multimédiás tartalmaival. Különösen fontos terület számunkra a közgyűjteményekben folyó munka ismertetése hiszen a megvalósuló rendezvények és projektek bárki számára érdekesek, mégis sokszor rejtve maradnak a nagyközönség előtt. A mandarchiv.hu szeretne közös felületet adni a közgyűjtemények népszerűsítéséhez. Kiemelt témánk a különböző területeken folyó digitalizálási munka ismertetése, az ezzel kapcsolatos elméleti álláspontok és a gyakorlati helyzet megjelenítése. Publikálva: :34 Forrás: (A letöltés időpontja: )

10 Szerzői jogok Megosztás magánközösségben 7 A Magyar Nemzeti Digitális Archívum felhasználási feltételei Jelen honlapon megjelenített információkat, dokumentumokat, vagy más írott anyagokat a Magyar Nemzeti Digitális Archívum kizárólag tájékoztatás céljából teszi közzé. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum weboldalainak böngészése ráutaló magatartásnak minősül arra vonatkozóan, hogy a felhasználó elfogadja az alábbi feltételeket. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum a jelen kiszolgálón (továbbiakban kiszolgáló) megjelenő dokumentumok (továbbiakban oldalak) használatának jogát csak azzal engedélyezi, hogy a felhasználó tudomásul veszi: Az e kiszolgálón megtalálható oldalak kizárólag az ismeretszerzés megvalósíthatóságát szolgálják. Az e kiszolgálón található oldalakat a felhasználó nem jogosult módosítani, újra előállítani vagy kereskedelmi célzattal felhasználni. Minden engedély nélküli használat szerzői jogi, büntetőjogi és polgári jogi következményekkel jár... A jelen webhely elemeit a szerzői jogi és más törvények külön védik, amelyeknek értelmében a webhely elemei sem egészükben, sem részben nem másolhatók. A jelen webhely egyetlen logója, grafikája, hangja vagy képe nem másolható és nem továbbítható a Magyar Nemzeti Digitális Archívum írásbeli engedélye nélkül. A honlap eredeti tartalma, illetve oldalainak bármilyen alkotóeleme (szöveg, kép, hang, videó, animáció stb.) szerzői jogvédelem alá esik, csak előzetes írásbeli engedéllyel használható fel. Nem kell engedély az idézéshez. Az idézésnek azonban meg kell felelnie a vonatkozó törvények paragrafusainak... Tilos jelen webhely tartalmát akár nyílt, akár zárt adatbázisba lementeni, továbbá a tartalmát kereskedelmi célra felhasználni, vagy azt terjeszteni. A honlap tartalmi és formai alkotórészei közlési engedély esetén sem változtathatók meg és nem használhatók fel a honlap tartalmától eltérő célra. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum engedélye nélkül az oldalak bármely alkotóeleme (együtt és külön-külön is) online vagy nyomtatott reprodukálása nyilvános közzététel céljából tilos. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum fenntartja a jogot, hogy honlapját bármikor módosítsa, vagy átdolgozza, illetve elérhetőségét korlátozza, megszüntesse. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum nem garantálja, a weboldalakhoz való hozzáférés folyamatosságát, illetve hibamentességét. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum kizárja felelősségét a honlapon található linkkel kapcsolt honlapok tartalmáért, illetve megbízhatóságáért... A Magyar Nemzeti Digitális Archívum nem vállal semmilyen felelősséget az ezen a kiszolgálón megjelentetett oldalakon található információk, grafikák, ábrák, képek, illetve szoftver bármilyen célra való alkalmasságát illetően. Minden dokumentumot, grafikát, ábrát, képet a jelen állapotában, minden szavatosság nélkül helyezünk el, és azok előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum nem vállal felelősséget semmilyen közvetlen, közvetett, véletlen, különleges vagy bármilyen más kárért (korlátozás nélkül beleértve az elmaradt hasznot, az üzletmenet megszakadásával vagy az üzleti információ elvesztésével és adatvesztéssel kapcsolatos károkat). Forrás: (A letöltés időpontja: )

11 Szerzői jogok Megosztás magánközösségben 8 Felhasználási feltételek Csoportos feladatlap Helyezzétek el a szövegből kiemelt információkat az alábbi táblázat megfelelő mezőjében! A felhasználó megteheti A felhasználó nem teheti meg A MANDA nem vállal felelősséget

12 Szerzői jogok Megosztás magánközösségben Megosztás magánközösségben A szerzői jog elsősorban azokra a cselekményekre terjed ki, amelyek valamilyen gazdasági tevékenységhez kapcsolhatók: a felhasználók jellemzően professzionális piaci szereplők. Így a könyvek esetében a tipikus felhasználó a könyvkiadó, illetve a könyvterjesztő. A színdarabok esetében a felhasználó a színház. A szórakozóhelyen vetített film esetében a felhasználó a mozi vagy az étterem. A televízióműsorban vetített, vagy a kábelen elérhetővé tett film esetében a felhasználó a televízió vagy a kábeltársaság. Az interneten hozzáférhetővé tett tartalom esetében a felhasználó az az online szolgáltató. Ennek a megközelítésnek az áll a hátterében, hogy annak kelljen díjat fizetnie a szerző számára a felhasználás fejében, aki ebből üzleti hasznot szerez. Ezzel kapcsolatban az is elmondható, hogy a magánkörben, magánközösségben, magáncélra zajló felhasználások viszont nem tartoznak a szerzői engedélyezési jog alá. A többszörözés esetében a magáncélú többszörözés szabad felhasználás, vagyis nem kell hozzá a szerző engedélye és díjat sem kell fizetni ennek fejében, ennek azonban több feltétele is van: egyrészt akinek a számára a többszörözés készül, az természetes személy, azaz ember legyen. Vagyis ha egy cég számára készül a többszörözés, akkor az már semmiképp sem minősül magáncélú többszörözésnek. Másrészt elektronikus úton nem lehet más számára, más megbízásából készíteni a többszörözést. Harmadrészt pedig csak a jogszerű forrásból való másolás tartozik a szabad felhasználás alá. (Ld. erről még a fájlmegosztás-fejezetet.) Az előadás mindig csak akkor engedélyköteles, ha nyilvános. Nyilvánosnak minősül az előadás, ha a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más helyen történik, ahol a felhasználó családján és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze. Nyilvános a színházi előadás, a concert valamely sportcsarnokban. De nem nyilvános és így nem kell engedély a házikoncerthez, a házimozihoz, amin a család tagjai gyűlnek össze, vagy a lakodalomban való zenéléshez. Nyilvános az előadás (elvileg legalábbis bárki részt vehet rajta), de mégsem kell hozzá külön engedély, ha nemzeti ünnepen, iskolai ünnepélyen, szociális-, vagy időskori gondozás keretében történik, esetleg a tanóra keretében történik. Itt tehát nem elsősorban az az elhatárolás szempontja, hogy az előadás valamiféle haszonszerzéssel jár-e, hanem hogy nyilvános-e avagy sem. A lehívásra hozzáférhetővé tétel esetében nem releváns, hogy kifejezetten azzal a céllal történik-e a nyilvánossághoz közvetítés, hogy a felhasználó valamiféle üzleti hasznot szerezzen abból. Ez a cselekmény cask akkor nem engedélyköteles, ha egyes kivételezett intézmények (iskolák, könyvtárak, kép- és hangarchívumok, levéltárak) végzik, de mindenképp nyilvánosan valósul meg, még akkor is, ha a lehívásra hozzáférhetővé tételre irányuló szándék cask a barátokhoz való eljuttatásra terjed ki.