ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET. Kiadó : Szerkesztő : Az Országo s Erdészet i Egyesület. Bed ö Albert. Megjelenik minden hónap 28-án.

Átírás

1 ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET K Ö Z L Ö N Y E. Kiadó : Szerkesztő : Az Országo s Erdészet i Egyesület. Bed ö Albert. Megjelenik minden hónap 28-án. Harmincznegyedik évfolyam. III. füzet márczius hónap. Előfizetési dij egy évre 8 frt. Az Országos Erdészeti Egyesület azon alapitó tagjai, kik legalább 150 frt alapitványt tettek, valamint a rendes tagok is a 8 frt évi tagsági dij fejében, ingyen kapják. Oly alapitó tagok, kik 150 írtnál kevesebbet alapítottak, 3 frt kedvezményi árért járathatják.» Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapesten, Lipótváros, Alkotmány-utcza, 10. szám. H. emelet..4 lap irányával nem ellenkezd hirdetések mérsékelt díjért közöltetnek. A tűzifának künt az erdőn va!ó felapritásáról. Az erdészettel foglalkozók figyelmét Az Erdészeti Lapok" évi márczius havi füzetében Weisz Lajostól A tüzitermelés és kereskedés átalakítása. (Tekintettel az erdőségek nagyobb jövedelmezőségére)" czim alatt megjelent közlemény vonta magára, s bizonyára sokan azok közül, a kik az erdőgazdaság jövedelmezőségének fokozását épen közgazdasági viszonyaink rohamos fejlődése folytán megindult verseny következtében nem téveszthetik szem elöl, megragadták az alkalmat, hogy az emiitett közlemény behatása alatt legalább kísérletet tegyenek jövedelmeiknek ily módon való fokozására. Nem zárkózhattam el ezen behatás elöl én sem, mert a közleményben biztosan elérhetőnek mondott 40%-os értékemelkedés minden esetre jelentékeny s figyelemre méltó EHDÉSZETI LATOK. 18

2 s igy aztán még a mult év telén a'***-'! erdő vágásterületén 1 2 kat. hold próbaterületet tűztem ki, ahol összesen termeltetett 52 ürm 3 kemény hasáb, 8 ürm 3 kemény dorongfa és 6 ürm* kemény II. oszt. vékonyabb dorongfa. Ezen fatömeg vágásbére 15 frt, a vágásterületröl a vágás. - terület szélén levő raktárba való kifuvarozása 13*20 frt volt. Megjegyzem, hogy a vágásban a famunkások a méterekbe rakott tűzifát 1*40 m magasra tartoznak rakni, s ugy a favágók munkabérének, mint a fuvarosok fuvardijának ezen méret képezi egységét. A raktárban azonban a méterekbe rakott tűzifa magassága csak 1*05 m. Ezen fatömeg raktározása által készült 72 ürm' 1 ' I. oszt. hasáb, 8 ürm 3 II. oszt. hasáb, 12 ürm* dorongfa és 8 ürm 3 II. oszt. vékonyabb dorongfa, összesen 100 ürm 3 tűzifa, melynek rakásolási költsége 2*92 frt. Az összes termelési költség tehát 31'12 frtra rúgott. Az igy nyert fatömeg jelen értékesítési ára 284'80 frt, tehát a töár egy fél k. holdon feltéve, hogy a termelt tűzifa egy év múlva, száraz állapotában adatik el, s a vállalatba fektetett tőkék ez idő alatt 4" o-kal kamatoznának, 252*44 frt. Ezt az eredményt értem el az eddig szokásban levő tűzifa értékesítési módszerrel, szükséges tehát, nehogy a felapritás rovására értékcsökkenés álljon be, legalább is ugyanezen eredményt az uj értékesítési módszerrel, a felapritással is elérni. De ezen eredménynek csak elérése nem elégséges, mert abban az esetben a vállalatba fektetett nagyobb tőkék csak azon kamattal forgattatnának, a melyet bármely pénzintézetnél az összeg elhelyezésével elérni lehet, s ekkor még a vállalathoz szükséges nagyobb ellenőrzés és koczkázat sem talál fedezetet. Megkiséreltetett tehát a vállalatba fektetett tőkék ke-

3 vesbitése és a munkamegtakarítás czéljából azon egyszerű eljárás is, hogy a felaprítandó fatömeg a vágásterület színhelyén apritassék fel Weisz Lajos közleményében foglalt utasítás szerint, de a gyakorlat megmutatta egyfelől azt, hogy ez az eljárás különösen meredekebb oldalakon és nagyobb havazások alkalmával kivihetetlen, másfelöl, hogy fatömeg-pazarlással jár, mert a felapritás által nyert forgács a nagy kiterjedésű vágásterületen elkallódik, továbbá az apróra vágott fának a vágásból való kiszállítása közben egy része a meredek oldalakon a szekérről, szánról könynyen lepotyog, a mely szerteheverö, lepotyogott fának összeszedése megnehezítvén a munkát, a kifuvarozást is drágítja. Általában a famunkások ellenőrzésében oly akadályok merültek fel, a melyek legyőzésére a meglevő személyzet elégtelen. Ennélfogva legczélszerübbnek mutatkozik a favágást az eddigi gyakorlat szerint végezni, s a midőn az összesen termelt fatömeg raktározva van, veheti kezdetét a felapritás. A fentebb kimutatott a) termelési költségek a felapritásig ugyanazok maradnak, melyhez hozzájárul b) a felapritási költség, c) a csomagolási költség, d) az abroncs kopásának értéke. d) A termelési költségek a fentebb kimutatott 31*12 frtra rúgnak. b) A felapritási költség különböző; függ az elfürészelés számától, de mivel a kísérlet minden egyes hasáb és dorongfának 3-szori elfürészeléséböl származó darabokra tétetett meg, egyenlőnek veendő 50 krral. A próbaterületen termelt és kiraktározott összes 100 ürm 3 tűzifából csak 90 ürm* volt feldolgozható, ennek felapritási munkadija tehát 45 frt. Minden esetre olcsóbb, mint bármely városban.

4 c) A csomagolási költség csomagonkint több kísérlet utján egy kr.-ban állapíttatott meg. Lehetséges, hogy gyakorlottabb munkásokkal érte el Weisz Lajos a csomagonkinti 05 kr. munkabért. A 90 ürm* feldolgozott tűzifa 1668 csomagot adott, a melynek csomagolási költsége tényleg 16*68 frt. A gyakorlat azonban igazolja, hogy a kiraktározott tűzifa kiszáradás folytán térfogatából legalább 5 /o-ot vészit, s mivel a tűzifa csak száraz állapotában örvend keresletnek, ennélfogva a felapritott tűzifa értékesítésekor, illetőleg becsomagolásakor térfogatából 5 o-ot szükségképen veszített, tehát itt csakis az 5%-al megfogyott,, beszáradt tűzifa, vagyis 1585 csomag vehető számításba. Az ennek megfelelő csomagolási költség, tehát 15*85 frt.. d) Az abroncs kopásának értékét X. részére abroncsokba csomagolt fának szállításából a következőkép nyertem: 6162 csomag elszállítása után a 100 frtba került 400 drb abroncsból 155 drb volt jó, használható állapotban, tehát 245 elrongálódott, elkopott, s mivel egy drb abroncs ára 25 kr., az elrongálódott abroncsok ára kitesz 61*25 frtot, amiből kitetszik, hogy igen megközelítőleg minden egyes abroncs egyszeri használatnál egy kr. árát kopik, és hogy egy abroncsba átlag 25-ször lehet csomagolni, tehát az egy félhold próbaterületen, leszámítva a beszáradás folytán keletkező 5 o apadást, az abroncs kopás értéke 15*85 frt. Összegezve a vállalatba fektetett tőkék értékét, kitűnik, hogy azok egy fél k. holdon 107*82 frtot képviselnek. Ugyanazon értékesítési viszonyokat feltételezve, miként már előbb kimutattam, s felvéve, hogy a vállalatba fektetett tőkék 4%-kal kamatoznának, a töár egy fél k. holdon 172*67 frt, amit összehasonlítva az előbbi eredménynyel, 79*77 frt kevesebblet tűnik elö. Ily veszteség elkerülése

5 végett szükséges lesz a felaprított tűzifát oly módon értékesíteni, hogy legalább ezen frt a vevők által megtéritessék. Termeltetett a próbaterületen 1668 csomag felaprított tűzifa, a melynek értékesítése által egyelőre csak ezt a felapritás által igényelt nagyobb befektetést óhajtom a vevők által megtéríttetni. Hogy tehát ezen fentebbi adatokból egy abroncsfának, mint a jövő tüzifamérték egységnek értékét meghatározhassam, az előbb kitüntetett főárhoz, vagyis frt.-hoz hozzáadandó az egy évre 4%-kal kamatositott összes termelési költség 112*13 frt, s az igy nyert összegnek a beszáradás következtében 5%-kal megapasztott csomag számával (1585) létrejött osztatából egy abroncsfa értékét 23 krban kell megállapítani, loco H!*^-i raktár. Le kell azonban számolni azon fontos tényezővel, t. i, a szállítással, a mely leginkább képes befolyásolni a faár alakulását oly vidéken, ahol a vasúti vonalak nagyobb távolságban levén, egyedül a fuvarerö igénybe vételével történik a fának az illető fogyasztó helyre való szállítása. Vájjon a csnmagokban való szállítás összeegyeztethetö-e az eddigi fuvarbérekkel V Van-e a fuvarban megtakarítás vagy veszteség? A ^*^-i raktár terményeinek árát a győri piaczi árak szabályozzák. Győrött 1 ürm 3 I. oszt. kemény hasáb, beleszámítva a fuvart is, a raktárból szállítva 4.90 frtba kerül, a felvágatás pedig. 0*75 Mivel pedig 1 ürm 3 Összesen 5*65 frtba. hasáb 17"6 csomagot ad, tehát egy csomagnak megfelelő famennyiség értékének Győrött 33 kr.-nak kell lennie. Ebből világosan látható, hogy a raktárból egy

6 abroncsfának Győrbe való beszállítása 10 kr.-nál többe nem kerülhet. Lássuk felemészti-e a tényleges fuvar ezen összeget? Győrbe 1 metérölt (4 ürm 3 ) 7 irt.-ért szállítanak a raktárból, igényel pedig három fuvart, vagyis egy szekérre ürw 3 -t raknak fel, egy fuvaros keresménye tehát 2*33 frt. Feltéve, hogy ugyanily famennyiséget képes egy fuvaros a felaprított fából Győrbe szállítani, amit annyival is inkább megtehet, mert a teljesen kiszáradt fa súlya csekélyebb, akkor, miután a fentebbi adatok alapján 1 ürm 3, fel nem apritott tűzifa száraz állapotában felaprítva (1585 : 90) 17*6 csomagot ad, egy fuvarosnak legkevesebb (17*6 + 5*8) = 23*4 csomagot kell elszállítania. Elhagyva a tizedes törtet, tehát egy fuvaros keresménye 2*30 frt, vagy ha 24 csomagot szállít, 2-40 frt, Látni való tehát, hogy ezen eljárás mellett csakis azon eredményt érném el, amit az eddig szokásban levő értékesítéssel értem el, mert itt különösen hangsúlyozni kivánom, hogy egy fuvaros-szekérre 24 csomagnál többet nem lehet felrakni és rajta elszállítani. Mérlegelvén a tényezőket összességükben, a végeredményben ugyanerre jutunk: 1. Az eddigi értékesítés szerint a próbatéren nyert fatömeg értéke: 72 ürm* I. oszt. hasáb á 3 frt frt. 8 II- á 2-70 frt I. dorongfaá 2-80 frt II. 5 á 1-70 frt ürm* Összesen frt. 2. A felaprított fatömeg értéke száraz állapotban 1585 csomó á 23 kr, összesen frt. Tehát frt.-tal lesz jobban értékesítve, a mely összeg

7 nem más, mint a vállalatba fektetett s fentebb kitüntetett 79"77 frt.-nyi töke (termelési költség), amely e szerint csak azon kamatokat hozta meg, a melyet bármely pénzintézet egy év leforgása alatt kifizetett volna. Itt önkéntelenül az a kérdés merül fel, vájjon mi történik a fel nem aprítható tűzifával, a mely az 1 2 hold próbaterületen származott, s a mely fatömeg a felapritásig a II. oszt. választékban egyenletesen elosztva foglalt helyet, s a mely áll 6 ürm 3 IV. oszt. hasáb és 4 ürm 3 III. oszt. dorongfából s a melyeknek értéke legfeljebb 9*60 forintra tehető? Ezen fatömeg továbbra is mint fel nem aprítható tűzifa ürméterenkint lesz értékesítendő. Ez azon fatömeg tehát, mely a mi viszonyaink mellett Weisz Lajos teóriáját megmenti. Korántsem oly biztató eredmény, hogy megfontolás nélkül tegyük magunkévá. Hisz az eddig elért eredménynek ez csak 3'3%-a. Ha a fentebb kitüntetett áralakulásra befolyással levő tényezőket egyenkint mérlegeljük, a legkedvezőtlenebb vagy a legkedvezőbb következtetésekre egyaránt eljutunk. 1. Lássuk a próbaterületen felvett fatömeg minőségét. Felvéve *) hogy a vágásnak csak II. rendű tűzifáját használjuk felapritásra, akkor ennek értéke az eddigi értékesítés szerint: 8 ürm 3 II. oszt. hasáb frt. 8 l II... dorogfa ürm 3 Összesen 35*20 irt. Ennek értéke a felapritás által a következőképen módosul. A fönt emiitett 10 ürm 3 fel nem dolgozható fatömeg szükségképen ezen II. oszt. fából került ki, tehát csak 6 ürm 3 -nek megfelelő abroncsmennyiséget lehet számításba venni, vagyis (17*6 X 6) == 105 csomagot, melynek értéke á 23 kr. _ '15 frt.

8 A kiselejtezett 10 ürm 9 fa értéke 9.60 frt. Összesen frt. A különbség tehát a felapritás hátrányára F45 frt. Mérlegeljük a befektetett tőkék kamatozását: A tüzifatermelés költségei tesznek ezen 16 ürm 3 -nél 6-16 frtot. A felapritásnál a befektetett töke: a) A termelési költség mint fönt... 6*16 frt. b) A felapritás 6 ürm* után c) A csomagolási dij 105 csomag után... 1*05.. d) Az abroncskopás értéke 105 csomag után *05,, Összesen... 11*38 frt. Ezekből tehát a különbség a felapritás hátrányára 5-22 frt. Összevetve a kimutatott két különbséget, kitűnik, hogy a tisztán Il-odrendü tűzifa felapritása a kitűzött próbaterületen 6*67 forintnyi veszteséggel jár. Százalékokban kifejezve, az eddigi értékesítési összeggel szemben veszteség 2-3" o. Felvéve, hogy a vágásnak csak az I. oszt. tűzifáját használjuk fe.lapritásra, akkor ennek értéke az eddigi értékesítés szerint: 72 ürm 9 1. oszt. hasáb á 3 frt frt. 12 I. dorongfa á 2-80 frt * ürm" Összesen '60 frt. Ennek értéke a felapritás által a következőképen módosul: csomó á 23 kr "03 frt. A különbség tehát a felapritás előnyére... 90'43 frt. Tekintsük a befektetett tőkék kamatozását: A tűzifa termelés költségei tesznek ezen 84 ürm? > I. oszt. fatömegnél frtot.

9 A felapritásnál a befektetett töke: a) A termelési költség, mint fent 27*20 frt. b) A felapritás 84 ürm 3 után. 43*68 c) Csomagolási dij 1478*4 á 1 kr *78 d) Az abroncskopás értéke u. a 14*78 Összesen *44 frt. Ezekből tehát a különbség a felapritás hátrányára 73*24 frt. Összevetve a kimutatott két különbséget, kitűnik, hogy tisztán az I. rendű tűzifa felapritása által 17*19 frt nyereség származik a kitűzött próbaterületen, ami az eddigi értékesítési összeg 6 /o-a. Ezek szerint a legnagyobb elönynyel az I. oszt. tűzifa dolgozható fel, mert nincs feldolgozási értékveszteség. 2. A termelési költségek kevesbitése mindenesetre nagy befolyást gyakorolna a faárak alakulására, csakhogy alig lehet remélni, hogy e részben nagyobb megtakarítás lenne elérhető. Eddig az itt elért legcsekélyebb munkabér a felapritásnál 42*5 kr, a legnagyobb 50 kr. volt méterenkint. Számításba véve a legcsekélyebb eddig elért felapritási munkadijat, ugy minden abroncs fa 0*42 krajczárral lesz elönyösebben értékesíthető, ami a felvett próbaterületen az 50 kr.-os ürméterenkinti munkadíjjal elért eredményhez viszonyítva l*7 /o áremelkedést idéz elö, ezzel tehát a próbaterület nyereség-eredménye (3*3+ 1*7) == 5%-ra emelkedik. Gépek beszerzése által, a melyek aránylag olcsóbb munkaerőt képviselnek, az üzleti nyeremény f o k o z h at ó. 3. Az abroncsok értéke. Az abroncsokat Weisz Lajos-

10 tol kellett eddig beszerezni, aki szabadalmat eszközölt ki találmányára, de nincs kizárva, hogy a jövőben olcsóbban lesz majd beszerezhető, mikor aztán krba fog kerülni. Feltéve, hogy egy abroncs csak 12 kr.-ba kerül, s feltéve, hogy a csomagolásra 25-ször használható, akkor ez csomagonkint 0'52 kr. nyereséget jelent, melyet viszonyítva a 25 kr.-os abroncsokkal elért eredményhez, a próbaterületen 2 /o áremelkedést idéz elö, a melylyel a próbaterület végleges nyereség eredménye (3-3 X 1 "7 < 2} - 7%. 4. A csomagolási dij. Jelenben nem remélhető, hogy e részben megtakarítás legyen elérhető, legfeljebb tömeges csomagolással és gyakorlottabb munkásokkal lehetne 0*2 0-4 krajczár megtakarítást megkísérlem. 5. A fuvar. A fuvar emelkedése vagy leszállítása befolyásolhatná leginkább a faár alakulást, mert aránylag csekély azon famennyiség, amit egy fuvaros szekerén elszállíthat, s ennélfogva itt áll leginkább azon állítás, hogy sok kicsiny sokra megy. Fuvar megtakarítást kétféle módon lehet elérni; vagy alábbszállitván az egységárt, vagy ugyanazon fuvaronkinti egységár mellett többet kell elszállítani. Amint már mondottam, Győrbe egy fuvaros egy méterölböl l 1 :s métert képes beszállítani, s e mellett keres 2"33 frtot. Ugyanezen menynyiségnek felaprított alakban való szállításánál, elhagyva a tizedes törtet 2*40 Irtot, tehát 7 krral többet keres, mely összeget azonban csakis a beszállított famennyiség többleteért kapja. Falusi fuvarosoknál alig lesz kivihető, hogy a régi egységáron, vagyis 2"33 frton alul szállítson fát (25 klm.-nyire), mert oly silány eszközökkel rendelkeznek, hogy már az is kétségbe vonható, vájjon minden fuvaros fel tud-e szekerére 24 csomagot rakni. Szekerenkint jövő-

11 ben az egység ár nem fog változni, de lehetséges ugyanezen egységár mellett nagyobb szekérre 2 3 csomaggal többet felrakni, de erre a falusi fuvaros csak az esetben volna képes, ha nagyobb szekeret készítetne. A fafuvarozás kedveért azonban tőle ezt várni nem lehet. A fuvar tehát a jövőben nem fogja az áralakulást befolyásolni. Feltehető, hogy a vasúton nagyobb távolságokra való szállításnál nagyobb előny mutatkoznék, de erről még a küszöbön levő \asut-épités előtt tapasztalatokat nem gyüjthetek. Remélve, hogy a millenniumi kiállításon a felaprított tűzifát bemutathatom, azon következtetést vonom le az előadottakból, hogy csakis az I. oszt. tűzifa használható fel előny nyel a felapritás cz óljaira, lehetőleg alacsony termelési költségek és olcsóbb abroncsok létesítésével..... y.. ö. Védekezés az ákáczpajzstetü ellen. Irta : Ratkovszk y Károly m. kir. főerdósz. A magyar erdészeti ügyek lelkes támogatójának, Tisza Lajos gróf ö exczellencziájának kezdeményezéséből a vezetése alatt álló Országos Erdészeti Egyesület "-nél tett indítványból folyólag határozatba ment, hogy a síkságon s főleg a homokos területeken megbecsülhetlen fontosságú ákáczok létét fenyegető pajzstetü életmódjának tanulmányozása és terjedésének megakadályozása érdekében a kérdés tanulmányozására egy bizottság küldessék ki, melynek feladata lesz szerzett tapasztalatai alapján a teendőkre vonatkozólag előterjesztést tenni, illetve útmutatást adni.