Az alapfokú népzeneoktatás célrendszere és funkciói

Átírás

1 Az alapfokú népzeneoktatás célrendszere és funkciói 1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó népzenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek sajátos képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. Az énekes és hangszeres népzene anyanyelvi szintű elsajátíttatásával a hagyományos kultúra értékeinek tiszteletére, őrzésére, gyarapítására, továbbadására nevel. 2. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység nyitottság, igényesség, fogékonyság alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszer-és és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. 3. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait és hiteles megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. A népzeneoktatás általános fejlesztési követelménye, feladata A népzene sajátos gondolkodásmódjának (logikájának), a dallam- és harmóniavilág és a formai szerkezet összefüggéseinek, a ritmus és intonáció szabadabb értelmezésének, a magyar nyelv sajátságaival is összefüggő hangsúlyviszonyainak megismertetése. Az önkifejezés eszköztárának gazdagítása, a népzene sajátos értékrendszerének felismerése, alkalmazása. A technikai készség, a variációképző rögtönzőkészség kialakítása, személyiségfejlesztés és tehetséggondozás. A korábban gyűjtött, vagy még élő népzenei anyag segítségével (különös tekintettel a hangzóanyagok hallgatására, értelmezésére) a növendék megismertetése a különböző népzenei műfajok, dialektusok, stílusok sajátosságaival, a népzenekutatás történetével, a népzene nagy előadó-egyéniségeivel. A művészeti értékek befogadására, alkalmazására, a hagyományos kultúra értékeinek önálló, egységes szemléletű feldolgozására nevelés. Az alkotó magatartás, a pozitív beállítódások és magatartási szokások kialakítása, az általános és speciális zenei képességek (hallás, ritmusérzék különös tekintettel a népzene sajátos hangközeire és ritmusfajtáira stílusérzék, intonációs érzékenység, zenei memória, fantázia, előadói és manuális készség) fejlesztése. Rendszerezett zenei népzenei ismeretek átadása, az általános zenei műveltség megalapozása. A zenei írás olvasáshoz, az önálló lejegyzéshez és dallamértelmezéshez, az eredeti előadásmód alapvető jellegzetességeinek felismeréséhez és alkalmazásához, dallamfüzérek, zenei folyamatok, táncciklusok szerkesztéséhez szükséges alapok megtanítása. Rendszeres, céltudatos, igényes, önálló munkára, értő zenehallgatásra nevelés, igény kialakítása a társas muzsikálásra. Aktív közművelődési tevékenységre, koncerteken, fesztiválokon, táncházakon, táborokban, valamint gyűjtőutakon való részvételre ösztönzés, a népzene eszközeivel. Képzés struktúrája Hangszeres tanszakok: hegedű, brácsa, bőgő/cselló, furulya, citera, koboz, tekerő. Vokális tanszak: népi ének. Elméleti tanszakok: népzenei ismeretek, szolfézs, valamint népi játék népszokás. Egyéb tantárgyak: kamarazene népi játék népszokás. Elméleti tantárgyak: szolfézs, népzenei ismeretek, - 1 -

2 A képzés időtartama: 2+10 év Óraterv Tantárgy Előképz Alapfok Továbbképzés ő Főtárgy (2) (2) Kötelező vagy kötelezően választható tárgy (szolfézs, népzenei ismeretek, második hangszer, népi játéknépszokás) Összesen: Az óratervet az adott tanszakon meghatározott évfolyamok száma szerint kell értelmezni. Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie. Előképző: szolfézs; hangszer, népzenei ismeretek, népi játék népszokások. Főtárgy: népi hangszer, népi ének tanszakok (egyéni foglalkozás); elméleti tanszakok (csoportos foglalkozás). Kötelező tárgy: szolfézs Kötelezően választható tárgyak: elméleti: szolfézs, népzenei ismeretek; gyakorlati: második hangszer, népi játék népszokás, kamarazene. A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő. Főtárgy: minimum 2x30 perc (egyéni), vagy minimum 2x45 perc (csoportos). A korrepetíció (zongorakíséret) ideje: minimum 5 perc. Kötelező tárgy: a 4. évfolyam végéig a képzési idő minimum 2x45 perc. Kötelezően választható tárgy: hosszú tanszakokon az 5-6. évfolyamon, rövid tanszakokon az 5. évfolyamon elmélet: minimum 1x45 perc, gyakorlat :minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni). Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás. Kamarazene: minimum 1x45 perc, csoportlétszám: a műfajnak megfelelően 2-8 fő, maximum 15 fő. Zenekar, népdalkör: minimum 2x45 perc

3 Hegedűtanítás A hegedű főtárgy tanításának célja olyan zenészek képzése, akik képesek a magyar népzene hangszeres darabjait a zenei hagyományokhoz hűen, hitelesen, stílusosan megszólaltatni hangszerükön. A program ismertesse meg a növendékekkel a hegedű alkalmazási területeit a magyar népzenei hagyományban, a különböző tájegységek jellemző tánctípusait, táncait, az ezekhez kapcsolódó dallamanyagot és hangszeres zenét, hangszerük jellegzetes, hagyományos repertoárját, ennek irodalmát, a program elvégzéséhez szükséges hangszertechnikát, azokat a jellegzetes hangszertechnikákat, amelyekkel a hegedű, a magyar népzene sajátos előadásmódjának megfelelően (jellegzetes hangképzés, hangsúlyozás, ritmizálás és díszítés, ezek általános és különleges formái) szólaltatható meg, a magyar népzenére jellemző és a népi hegedűjátékban előforduló improvizációs módszereket, a prímás szerep feladatait, a tanult dallamanyag kíséretmódját és annak kíséretét (hegedűn vagy kontrán), a különböző tájegységekre jellemző hagyományos vonós együtteseket (bandákat) és ezek hangzását. A képzés alapozza meg és fejlessze a növendék formaérzékét, zenei képességeit (hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, érzékenységét a dinamika és a hangszín változásaira, stílusérzékét, zenei képzelőerejét) és zenei kifejezőkészségét. Követelmények A növendék legyen képes Népzenei darabokat a zenei hagyományokhoz hűen, hitelesen, stílusosan, élményt adóan megszólaltatni hangszerén, Hallás után zenét tanulni, Népzenei ismereteit, hangszeres tudását önállóan továbbfejleszteni, tudatosan, elemzően gyakorolni. Rendelkezzék az ehhez szükséges hangszertechnikai tudással, kiművelt zenei képességekkel (hallás, ritmusérzék, emlékezőtehetség, koncentráló képesség, stílusérzék, fantázia), a népzene alapszintű lejegyzéséhez szükséges kottaismerettel és lejegyzési gyakorlattal. Ismerje a népzene előadásmódjának jellegzetességeit és ezen belül részletesen a hangképzés, hangsúlyozás, ritmus, a forma és a díszítés jellemző módjait, az előadás általános és különleges sajátosságait, valamint a zenei improvizáció népzenénkre jellemző módjait, a magyar népzene nyelvjárás-területeit és ezek stílusbeli jellemzőit, a hangszeres zene szerepét a magyar népzenei a hangszeres zene szerepét a magyar népzenei hagyományában, a hangszeres népzene műfajait, a tanult hangszeres dallamok formai sajátságait, a különböző népzenei tájegységek (dialektusok) jellemző tánctípusait, táncait, az ezekhez kapcsolódó dallamanyagot és hangszeres zenét, a tanult hangszeres dallamanyag kíséretmódját és kíséretét (hegedűn vagy kontrán), - 3 -

4 a különböző tájegységekre jellemző hagyományos népi hangszereket, hangszeregyütteseket, valamint a vonós bandák különböző felállásait és ezek hangzását, népzenénk múltját, hangszere múltját, elterjedését a magyar népzenében, alapfokon a népzenekutatás történetét, nevesebb személyiségeit, választott hangszerének kiemelkedő művelőit, eredeti előadóit. Legyen képes dallamok összekötésére, ismerje a dallamok fűzésének, s az így kialakított összetett formák (például táncrend) szabályait, legyen képes zenésztársaival zenei kapcsolatteremtésre, szólistaként együttesét irányítani (prímás szerep), tánc kísérésére, táncossal való kapcsolatteremtésre. A növendék ismerje a magyar népi vonós zene történetét, a cigányság szerepét a magyar vonószenei hagyomány kialakulásában és falvaink zenei életében, a szomszéd népek, valamint az európai népek vonószenei hagyományát. Legyen fogékony más népek zenéjének befogadására. Rendelkezzék a népzenei gyűjtőmunkához nélkülözhetetlen zenei felkészültséggel, jó kapcsolatteremtő képességgel, megfelelő előadói készséggel, szereplési tapasztalattal, állóképességgel. Tudjon számot adni választott (falusi) mestere dallamanyagának, stílusának anyanyelvi szintű elsajátításáról. Brácsatanítás A tanuló ismerje meg hangszere hangolását, felépítését, részeit, a különféle ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást, a vonós hangszercsalád többi tagját, a tánczenei folyamatok szerkezetét, zenei tartalmát, a régi és új stílusú táncok zenéjének jellegzetességeit, a szükséges zeneelméleti fogalmak gyakorlati alkalmazását a brácsák különféle fajtáin (funkciós rend, harmóniák, szekvenciák stb.). hangszere múltját, fajtáit, elterjedését a magyar nyelvterület különböző vidékein, a jelentősebb zenekarokat és muzsikus egyéniségeket, zenészcsaládokat, Alakítson ki könnyed hangszerkezelést, a kezek pontosan összehangolt mozgását, helyes test-, hangszer- és kéztartást a hagyományokhoz igazodva, rögtönzési készséget. Fordítson figyelmet a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, a tánchoz nem kapcsolódó szokásdallamokat és alkalmi hangszeres darabokat, a különböző vonásnemek, ujjrendek elsajátítására, a lapról olvasási készség, a memorizáló képesség, valamint a rögtönző-képesség fejlesztésére, a rendszeres társas muzsikálásra

5 Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A növendék legyen képes természetes, oldott hangszerkezelésre, árnyalt és kifejező hangképzésre, az alapvonások, valamint a különböző vonásnemek alkalmazására, a jobb és bal kéz technikájának összehangolására, az adott tánczenére jellemző hangsúlyozás, aszimmetria és dinamika tudatos alkalmazására, énekes dallamok kíséretének megformálására az adott dialektus stílusának megfelelően, hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására, a teljes tánczenei folyamat kíséretére a prímás játéka alapján (tempó váltás, típusváltás stb.), önálló zenekari számok összeállítására. Rendelkezzék biztos tempótartással, ritmusérzékkel, periódusérzékkel, biztos zenei memóriával, fejlett hallással, kontrolláló képességgel, laprólolvasási készséggel. Ismerje hangszere felépítését, részeit, hangolását, húrozását, a három húros kontra, a hegedűkontra és a négyhúros brácsa fogásait, legjellegzetesebb akkordmeneteit, vonókezelését, vonásnemeit. Bőgő-cselló Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten) a magyar népzene főbb dialektusait és azok formakultúráját, a magyar népzene főbb műfajait, a tánctípusokat, a magyar népzene improvizatív, az előadásmód hagyományaira épülő gondolkodásmódját, a népzenét, mint zenei anyanyelvet, a hangszerkezeléshez, zenei kifejezéshez vezető mozgásformákat, tudatosítsa e mozgásformák és a zenei elképzelés összefüggő egységét, a hangszer hangolását, felépítését, részeit, a különböző ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást. Alakítson ki könnyed vonóvezetést, helyes test-, hangszer- és kéztartást, differenciált hangindítást és lezárást, a kezek összehangolt mozgásán alapuló játéktechnikát, képességet dallamok rögtönző összefűzésére, tánctételek és táncciklusok kialakítására, valamint önálló lényegfelismerő képességet, előadókészséget, pontos tempótartást hosszabb ideig tartó játék esetében is. Fordítson figyelmet a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, a különböző vonásnemek és a pengetett játék elsajátítására, a basszusfunkciók megértésére, felismerésére és alkalmazására, hallás utáni dallamtanulásra és segédeszköz (kotta, emlékeztető) nélküli muzsikálásra, az aszimmetrikus ritmizálás megtanulására. Furulyatanítás Ismertesse meg a növendékkel - 5 -

6 a furulyák fontosabb fajtáinak játéktechnikáját, a furulya hangszercsalád történeti múltját, a magyar népzene főbb dialektusaiban a furulya-játék jellegzetességeit, az ezekkel összefüggő énekelt és hangszeres dallamokat, táncfajtákat, népszokásokat, mindezek formai és tartalmi elemeivel, zenei gondolkodásmódjaival együtt, a hangszerjátékhoz szükséges elméleti ismereteket. Fejlessze a tanuló hallását, a nyelvvel is összefüggő ritmus és hangsúlyérzékét, formaérzékét, stílusérzékét, rögtönzőkészségét, zenei emlékezetét, képességét dallamok rögtönző összefűzésére, tánctételek és ciklusok kialakítására, önálló lényegfelismerő képességét, a táncosokkal, illetve az énekessel való zenei kommunikációkészségét. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést, megfelelő légzéstechnikát, helyes és a hagyományoknak megfelelő befúvásmódokat, test-, hangszer- és kéztartást, billentést, laza, egyenletes ujjtechnikát. Követelmények A növendék legyen képes természetes hangszerkezelésre, tiszta intonációra, a hang, illetve hangszín kialakítására, díszítésére a hagyomány adta kereteken belül, hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására hangfelvételről, énekes dallamok megformálására hangszerein az adott dialektus hagyományos előadásmódján, énekkíséretre, más hangszerekkel való együttjátékra a hagyomány adta kereteken belül (furulyák, gardon, citera, esetleg hegedű, cimbalom) népzenei darabok értelmes, tagolt előadására a ritmus, a hangsúlyok, az összetartozó és elkülönülő hangok helyes felfogása, illetve alkalmazása révén, a tanult dialektusok táncrendjeinek eljátszására. Rendelkezzék az adott dialektus előadói hagyományára épülő rögtönzőkészséggel, zenei emlékezőtehetséggel, a magyar nyelv és a népzene kapcsolatára épülő ritmus és hangsúlyozási készséggel, formaérzékkel, a táncossal, énekessel való zenei kommunikáció képességével, olyanirányú kottaismerettel, mely a népzenei darabok megtanulását segíti, a szükséges zeneelméleti ismeretekkel. Ismerje hangszerei múltját és változatait a magyar nyelvterületen, hangszerei repertoárját, illetve annak jellemző részét és előadói hagyományát a fontosabb dialektusterületeken. Citeratanítás Ismertesse meg a tanulóval (életkoruknak megfelelő szinten) - 6 -

7 a citera lehetőségeit, a rajta játszható dallamok minél szélesebb körét (a tanterv a magyar népzenei gyakorlatra épül, elzárkózik a hangszertől idegen zenei anyagoktól, nem számítva az archív forrásokból is ismert adaptációkat), a citerával rokon pengetős hangszereket, illetve a hasonló repertoárt használó más ( burdon ) hangszereket, a hangszer irodalmát, a hangzó, vagy kottás formában közölt anyagok minél nagyobb részét, a citerajáték jellegzetes hangsorait, pengetésformáit, a játékot megelőző zenei elképzelést, a citera kezelésének jellegzetes mozgásformáit, és tudatosítsa a tanulóban ezek kapcsolatát. Alakítsa ki a rendszeres napi munka szükségességét, megismertetve a növendékkel a céltudatos gyakorlás módszereit, a könnyed hangszerkezelést, a helyes testtartást, kéztartást, ujjmozgást, összehangolt bal- és jobbkéz-játékot. Fordítson figyelmet a hangzóanyagok önálló feldolgozására, a lapról olvasási készség, a zenei memória fejlesztésére. Követelmények A növendék ismerje a hangszer kialakulásának történetét és a népzenei dialektusokat, a citerazene hangzóanyagát és kottában rögzített irodalmát, valamint az általános népzenei gyűjteményeket, szakkönyveket, hangszere felépítését, karbantartását (húrcsere) és hangolását. Legyen képes a hangszernek megfelelő népzene stílushű és improvizatív előadására, szólóban és zenekarban saját énekét kísérni, Ismerje a citerazene különböző tájegységeinek (Dél-Alföld, Nagykunság, Nyírség, Dél- Dunántúl, Szlavónia, Gyimes, Moldva) általános stílusjegyeit, a citerán leggyakrabban játszott dallamokat, ismerje a kiemelkedő adatközlők neveit, a kiszedős játék, a pergetés, a váltogatott lassú és sűrű pengetés, a húrlefogás, a parlando rubato játékmód alapjait. Rendelkezzék biztos zenei memóriával, megfelelő technikával, stílusismerettel, előadói készséggel, szereplési (színpadi) gyakorlattal. Koboztanítás Ismertesse meg (életkoruknak megfelelő szinten) a koboz felépítését, történetét, egykori és mai használatát, a hangzó vagy kottás formában elérhető anyagokat, ezek kezdetben segítséggel, majd önállóan történő feldolgozását, értelmezését, a hangszer hangolásával, kezelésével kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat. Alakítson ki helyes testtartást, kéztartást, ujjmozgatást, könnyed, természetes, összehangolt bal- és jobbkéz-játékot, biztos intonációt, ritmusos játékot, - 7 -

8 rögtönzési készséget, képességet a szólisztikus játékra és a kíséretre. Fordítson figyelmet a zenei memória, a lapról olvasási készség fejlesztésére, az önálló kíséretszerkesztés megtanulására, a társas muzsikálásra, rendszeres gyakorlásra, kitartó, céltudatos munkára. Követelmények A növendék ismerje a hangszer múltját, jelenkori használatát, azokat a népzenei stílusokat, amelyekhez a hangszer kapcsolódik. Legyen képes a tiszta intonációra szóló- ill. akkordjáték esetén, hangszerét önállóan behangolni a jobb- és balkézjáték összehangolására, a táncritmusokhoz kapcsolódó különféle pengetéstechnikák és ritmizációk alkalmazására, egyes különleges kifejezőeszközök használatára. Rendelkezzék a stílusos játékhoz szükséges technikai ismeretekkel, improvizációs készséggel, előadókészséggel és stílusismerettel, megfelelő kottaolvasási és harmóniaszerkesztési tudással. természetes, stílusos hangszerkezelésre, a szóló- és kísérőjáték begyakorolt és improvizatív jellegű módjaira, A növendék ismerje hangszerének a moldvai magyar népzenén kívüli felhasználási területeit. Legyen képes magas technikai szintű hangszerkezelésre, technikájának önálló továbbfejlesztésére, eredetileg más hangszereken játszott dallamok adaptálására, önálló kíséretszerkesztésre, improvizálni minden stílusban, az egész fogólapot uralni, minden általánosan használt akkordot megszólaltatni, az ujjrendet és akkordozást egyénileg is megtervezni, begyakorolni, zenekari játékra, minden jellegzetes moldvai csángó hangszeres táncdallam kíséretének ismeretével, körülíró díszítés, akkordok, futamok együttes alkalmazására, gazdagabb hangszínek és bonyolultabb karakterek megvalósítására. Rendelkezzék a stílusos zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, előadói készséggel, igényes, fejlett hallással, biztos zenei memóriával, koncentrálóképességgel, szereplési rutinnal, az önálló munkához szükséges hangzóanyag-értelmezési, lapról olvasási készséggel. Tekerőtanítás A tekerő tanterv alapvetően a magyar paraszti hagyományra épít. Ennek megfelelően a törzsanyag túlnyomórészt a tekerő ismert elterjedési területéről származik (Csongrád és Bács-Kiskun megye egésze, valamint Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye déli része). Az e területről származó dallamkincs alkotja hangszerünk magyar zenei anyanyelvét. Ennek tanításában tanulásában az eredeti gyűjtések, hang- és videofelvételek játsszák a főszerepet

9 Ezen túlmenően a növendék kapjon átfogó képet a magyar népzene egészéről, a hangszeres zene tánc népszokások hagyományok összefüggésrendszeréről. A program célja továbbá, hogy a tananyagon keresztül megvilágítsa e hangszer szerepét az európai műveltség fejlődésében. Ennek megfelelően lehetőséget biztosít a régizenében, európai népzenében, klasszikus zenében történő elmélyedésre is. A program eredményes megvalósításának alapfeltétele, hogy az oktatás magyar rendszerű tekerőn történjen. A magyar hangszerek ugyanis több, nagyon fontos alkatrészben eltérnek más instrumentumoktól: a klaviatúra alapvetően más, a recsegőszerkezet egyedi, a kottaház szélesebb, a kerék és a hajtókar átmérője jóval kisebb. Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten) a magyar népzene főbb dialektusait és azok formakultúráját, különös tekintettel az Alföld, még inkább a Dél-Alföld hagyományára, a hangszer adottságaiból következő zenei kifejezésmódokat, a hangszer működési elvét, beállításának módszereit, a karbantartás napi gyakorlatát, a tekerő sokszínűségét, történelmi múltját és jelenét, népi, történeti, klasszikus és modern zenei hagyományát, a hangszer szakirodalmát, a hozzáférhető zenei felvételeket, gyűjtéseket. Fejlessze a növendék hallását, ritmusérzékét, zenei memóriáját, fantáziáját, játéktechnikáját, stílusérzékét, a kottaolvasás és írás készségét, a magyar nyelvvel is összefüggő hangsúlyérzékét, az improvizációs készséget, a zenei folyamatokban való gondolkodás képességét Követelmények A tanuló ismerje hangszere történetét, változatait, elterjedtségét Magyarországon és más országokban, a magyar tekerő hagyományos repertoárját és játékstílusát, hangszere irodalmát, hangfelvételeit, a jelentősebb magyar adatközlőket. A tanuló legyen képes hangszerét behangolni, természetes, oldott hangszerkezelésre, zenei és technikai szempontból tudatos elemző gyakorlásra, életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag stílusos előadására, közepes nehézségű dallami és ritmikai zenei problémák megoldására (leváltóhangok alkalmazása, lezárások, trillák, recsegési modusok, recsegések dallamon belüli építkezése), a díszítőmotívumok megfelelő alkalmazására. A tanuló rendelkezzék megfelelő zenei memóriával, jó hallással, koncentrálóképességgel, kottaolvasási rutinnal. Népi ének Ismertesse meg a növendékeket az énekes népzene hagyományaival, a népdalok hiteles megszólaltatásához szükséges elméleti és technikai ismeretekkel, hogy tanulmányaik végeztével képességeiknek és megszerzett tudásuknak megfelelően tudatosan vállalják a megtanult népdalkincs megőrzését, továbbadását, átmentését, - 9 -

10 az emberi hang sajátosságaival, kifejezési lehetőségeivel, a népdalok élményszerű, ugyanakkor autentikus megszólaltatáshoz szükséges természetes éneklés technikai hátterével, a magyar népzenei dialektusok sajátosságaival (hangszín, tempó, ornamentika, szöveg). Fejlessze folyamatosan, módszeresen és sokoldalúan az énekhang technikai adottságait (légzés, vokális hangzók, hangterjedelem, hangszín), a növendékek zenei képességeit: hallását, intonálási képességét, ritmusérzékét, az egyszerű, érthető és kifejező szövegmondás képességét, a népdalok memorizálási képességét, az énekelt népzenei karakterek megformálásához szükséges forma-, dallam-és tempóérzéket, a különböző népzenei dialektusok felismerésének képességét, a dialektusok díszítésmódjainak megszólaltatásához szükséges készségeket. Követelmények A tanuló ismerje az emberi hang sajátosságait, és képes legyen ezeket alkalmazni a dallamok megszólaltatásakor, a magyar népdalok alapvető stílusjegyeit és az öt magyar népzenei dialektus fő jellemzőit és népdalok díszítési és variációs lehetőségeit, kiemelkedő munkásságú népzenekutatóink tevékenységét és eredményeit, a legjelentősebb hagyományőrző népi énekeseket. Tudjon helyesen lélegezni, tisztán intonálni, önállóan beéneklő gyakorlatokat végezni, kezdőhangokat önállóan megtalálni, hangfajának megfelelő terjedelemben törésmentesen énekelni, érthető szövegmondással énekelni, életkorának, képességének, egyéniségének megfelelő módon, a tanult dialektusok figyelembe vételével, stílusosan népdalokat megszólaltatni. Rendelkezzék a szükséges kottaolvasási-, lejegyző készséggel, memóriával és összpontosító képességgel, jó előadói készséggel, önállósággal

11 Népi hegedű A népi hegedűtanítás célja olyan zenészek képzése, akik a magyar népzene hangszeres darabjait a hagyományos zenei gyakorlathoz hűen képesek megszólaltatni az adott darabokat. A programnak meg kell ismertetnie a növendékekkel: a hegedű szerepét a népzenénkben a magyar nyelvterület fő tájegységeit a hangszer irodalmát a hangszerkezeléshez szükséges technikai alapokat a helyi zenei élethez kapcsolódó stiláris alapokat az adott lehetőségek közötti variálási, improvizatív készséget a prímás vezető szerepét a tanult anyag kíséretmódját bőgőn és brácsán egyaránt különféle vonós- összeállítások egyedi zenekari hangzását ÓRATERV Tantárgy Évfolyamok Előképző Alapfok Továbbképző Főtárgy (népi hegedű) Kötelező vagy kötelezően választható tárgy Választható tárgy Összesen: Az előképzőben, alapfokon, továbbképzőben egyaránt 2x30 perc az előírt óraszám heti lebontásban. KÖVETELMÉNYEK Az alapfok elvégzése után a növendék legyen képes a népzenei darabok hagyományhű megszólaltatására hallás utáni zenetanulásra zenetanulásra kottaolvasás segítségével tudását önállóan bővíteni Ezekhez szükséges ismerni népzenénk múltját és történetét a hegedű múltját és elterjedését a magyar népzenében a népzenekutatás nagyjait és legfőbb eredményeit 1 Kétéves hangszertanulás után javasolt a kamarazene, illetve zenekar tárgy felvétele

12 népzenei előadásmódokat és azok jellegzetességeit, főbb formai, díszítési, hangsúlyozásbeli stb. jegyeit a hangszeres zene legfontosabb műfajait a táncrendeket, tánctípusokat és az ezekhez kapcsolódó kísérőzenéket TANANYAG A népi hegedű tananyaga mindig figyelembe veszi a tanuló korát zenei előképzettségét előzetes népzenei ismereteit zenei jártasságát, készségét, tehetségét A tananyag minden esetben testre szabott, a klasszikus zene tapasztalatai és a hagyományos zenei életben bevett hagyományos gyakorlat lényegi alapjai az irányadók. A hangszertanulás első fázisában a legfontosabb szempont, hogy olyan dallamokat szólaltasson meg a növendék, ami zeneileg már a sajátja, lehetőleg tisztán énekel. A népi hegedűt tanulók között gyakran vannak hosszabb zenei előképzettséggel rendelkezők vagy néptáncosok, akiknek viszonylag magasabb szintű dallami ismereteik vannak. Ezekben az esetekben a tananyag az egyéni ismeretekhez alakítható, hiszen az ismert dallam hangszerre történő átvitele sokkal fontosabb mint az új dallam megtanulása. Előképző 1.évfolyam Már megtanult dalok éneklése ritmus és taps-kísérettel. A hegedű tartása, üres húrok pengetése. Ritmusgyakorlatok pengetve először egy, majd váltott húrokon. Ismert mondókák ritmusának és szövegének értelmezése, visszaadása pengetve. Dúr pentachord skála különböző húrokról. A magyar népzene legismertebb és legegyszerűbb dallamfordulatainak megismerése. A vonófogás alapjai, vonózás üres húrokon. Szolmizáció kézjelről. Kamarazene ritmust adó eszközökkel. Mondókák, gyerekdalok tanulása. Tananyag: mintegy egyszerű dallam, mondóka megismerése. Meghallgatás anyaga: mondókák pengetve, gyerekdalok ritmus kísérettel 2.évfolyam Már megtanult dalok éneklése ritmus és taps-kísérettel. A hegedű tartása, üres húrok pengetése. Ritmusgyakorlatok pengetve először egy, majd váltott húrokon. Ismert mondókák ritmusának és szövegének értelmezése, visszaadása pengetve. Dúr pentachord skála különböző húrokról. A magyar népzene legismertebb és legegyszerűbb dallamfordulatainak megismerése. A vonófogás alapjai, vonózás üres húrokon. A hegedű megszólaltatása, a hangképzés alapjai. A vonós társhangszerek (nagybőgő, brácsa) megismerése és megszólaltatása. Kamarazene ritmust adó eszközökkel. Mondókák, gyerekdalok tanulása. Tananyag: mintegy egyszerű dallam, mondóka megismerése. Meghallgatás anyaga: mondókák pengetve, gyerekdalok ritmus kísérettel

13 ALAPFOK 1.évfolyam Tananyag: mintegy 20 dallam ismerete Népzene- hangszeres népzene. Általános tájékozódás a magyar népzene világában. Az általános iskolában tanult dallamok számbavétele, éneklése, ritmusgyakorlatok és különböző ritmushangszerek segítségével. Gyermekdalok hallás utáni elsajátítása. A hangszer helyes tartása. Pengetés üres húrokon. Dúr- pentachord skálák különböző húrokról a negyedik ujj mellőzésével. Alapvető ritmuslejegyzések készítése hangfelvételről, illetve a tanár játéka után. Dénes-Réger-Németh: Hegedű ABC Szemelvények a kötetből. Dúr színezetű skálák. A helyes hangképzésre irányuló gyakorlatok, egyszerű vonások, tiszta intonációs készség kialakítása. Ugrós, illetve kanásztánc típusú dallamok énekelve és hangszeren játszva. Dunántúli ugrósok és dudálás, kisalföldi dus, szatmári oláhos. A meghallgatás anyaga: ugrós dallamok, kanásztáncok. 2. évfolyam Tananyag: mintegy húsz dallam ismerete Dunántúli, szatmári csárdás dallamok. A dűvő, mint kísérettípus. Erdélyi és székelyföldi csárdás és azok változatai. Alapvető ritmuslejegyzések készítése hangfelvételről, illetve a tanár játéka után. Dénes-Réger-Németh: Hegedű ABC Szemelvények a kötetből. Dúr színezetű skálák. A helyes hangképzésre irányuló gyakorlatok, egyszerű vonások, tiszta intonációs készség kialakítása. A dúr színezetű skálák mellé a moll színezetűek, különféle újabb vonásnemek. A tananyaghoz kapcsolódó hangfelvételek megismerése és tanulmányozása. Segédanyag: Salamon Beáta: Népzenei szemelvénygyűjtemény hegedűtanításhoz A tanszaki meghallgatás és az év végi beszámoló anyaga: dunántúli, palóc, szatmári és más lassú csárdás. Válogatás az énekes népzenei irodalomból a magyar nyelvterület egészéről. 3. évfolyam Tananyag: mintegy 20 új dallam Az eddig tanult dallamanyag bővítése, egyszerűbb variációk beiktatása, transzponálások, dúr és moll színezetű dallamok váltogatása. A legényes-típusú dallamok megismerése és játéka (sűrű magyar, pontozó, kalotaszegi legényes). A legényes vonás alapjainak az elsajátítása. A legényes kíséretmódja dupla húron gyakorolva. A vonóval történő hangsúlyozás jellegzetes módjai (pl. hangsúlyozás húrra csapott vonóval. Az egyszerűbb díszítésmódok, a trilla és legegyszerűbb változatai, gyakorlása a skálákon keresztül, majd alkalmazásuk különféle zenékben. A glissando használata és alkalmazása az odaillő dallamokban. Dúr- és moll skálák. Dénes-Réger-Németh: Hegedű ABC Segédanyag: Salamon Beáta: Népzenei szemelvénygyűjtemény hegedűtanításhoz

14 A tanszaki meghallgatás és az évvégi beszámoló anyaga: legényes- típusú dallamok, ugrósok és kanásztáncok, válogatás az énekes népzenei irodalomból. 4.évfolyam Tananyag: mintegy 20 új dallam Ismerkedés az asszimetriával a széki magyar és a ritka tempón keresztül. A csárdás aszimmetrikus változatai, a mezőségi szászka. Az aszimmetrikus csárdások kontra- és bőgőkíséretének hallgatása, megszólaltatása, gyakorlása hegedűn. A balkéztechnika fejlesztése, újabb díszítések (pl. körülírás és egyszerűbb változatai) a széki zenén keresztül. A széki csárdás és hangsúlyozása. A tananyagban szereplő táncok, tánctípusok helye zenei, illetve tánchagyományunkban, történeti vonatkozásaik. Segédanyag: Salamon Beáta: Népzenei szemelvénygyűjtemény hegedűtanításhoz Halmos Béla: Tizenkét széki csárdás A tanszaki meghallgatás és az év végi beszámolók anyaga: széki négyes, ritka tempó, mezőségi szászka. 5. évfolyam Tananyag: mintegy 20 dallam Zenei asszimetria a széki lassú dallamokban. A széki lassú dallamok díszítésmódja. A balkéztechnika fejlesztése, körülírásos díszítések. A marosszéki forgatós. Székelyföldi lassú csárdások. Skálák az eddig tanult vonásnemekkel és díszítésekkel kiegészítve. Különböző dallamfordulatok begyakorlása, majd a változatok képzése a megtanult dallamokban. A tananyagban szereplő táncok, tánctípusok helye zenei, illetve tánchagyományunkban, történeti vonatkozásaik Dallamok önálló hallgatása és lejegyzése. Újabb hangszertechnikai fogások, játék az ötödik fekvésben. Segédanyag: Salamon Beáta: Népzenei szemelvénygyűjtemény hegedűtanításhoz Vavrinecz András: Vajdaszentiványi népzene Virágvölgyi Márta: Magyarpalatkai népzene A tanszaki meghallgatás és az év végi beszámolók anyaga: székelyföldi csárdás és forgatós, széki lassú, válogatás az énekes irodalomból. 6.évfolyam Tananyag: mintegy 20 dallam Tananyag: bonyolultabb asszimetrikus hangsúlyozású dallamok- a mezőségi zene(magyaralatkai, vajdakamarási, válaszúti ritka magyar, korcsos, szökős, sebes csárdás). A mezőségi aszimmetrikus tánctípusok játékmódja ( vonókezelés, hangssúlyozás stb.) Dallamlejegyzés a tanult anyagból

15 A mezőségi táncrend játéka, a táncfüzérek összekötése egyéni dallamkombinációk és stílushű egybefűzések alapján. A tanult dallamok kísérete hegedűn vagy kontrán. A tananyagban szereplő táncok, tánctípusok helye zenei, illetve tánchagyományunkban, történeti vonatkozásaik Az eddig tanult zenei anyagok ismétlése és a repertoár bővítése. Segédanyag: Salamon Beáta: Népzenei szemelvénygyűjtemény hegedűtanításhoz Virágvölgyi Márta: Magyarpalatkai népzene A tanszaki meghallgatás és az év végi beszámoló anyaga: mezőségi ritka és sűrű magyar, szökős, sebes csárdás, korcsos tánczenék. Magyarpalatkai menyasszonykísérő, válogatás a mezőségi énekes irodalomból. TOVÁBBKÉPZŐ 7.évfolyam Tananyag: mintegy 20 dallam A bonchidai táncrend: a dallamok helyes hangsúlyozással, stílusos díszítésekkel és rögtönzésekkel való előadása. Ornamentikák gyakorlása a skálákon keresztül is. Újabb vonózási fordulatok gyakorlása a skálákon keresztül. Korábban tanult dialektusok ismétlése és repertoárjának bővítése. A tanult dallamok kíséretmódjának tanulmányozása és játéka az adott táncrenden belül. A táncrend játéka egyéni kidolgozásban és dallamfűzésekkel. Dallamválogatás az énekes irodalomból. Dallamok lejegyzése a tanult anyagból. Segédanyag: Virágvölgyi Márta: Bonchidai népzene A tanszaki meghallgatás és év végi beszámoló anyaga: bonchidai táncok, bonchidai táncrend. 8.évfoyam Tananyag: mintegy 20 dallam A kalotaszegi táncrend: a dallamok helyes vonózással, hangsúlyozással és díszítésekkel való előadása. Ornamentikák gyakorlása a skálákon keresztül is. Újabb vonózási fordulatok gyakorlása a skálákon keresztül. Korábban tanult dialektusok ismétlése és repertoárjának bővítése. A tanult dallamok kíséretmódjának tanulmányozása és játéka az adott táncrenden belül. A táncrend játéka egyéni kidolgozásban és dallamfűzésekkel. Dallamválogatás az énekes irodalomból. Dallamok lejegyzése a tanult anyagból. A tananyagban szereplő skálák, tánctípusok helyzete a zenei, illetve tánchagyományunkban, azok történeti vonatkozásai. Segédanyag: Virágvölgyi Márta: kalotaszegi legényesek Virágvölgyi Mára: Kalotaszegi népzene Salamon Beáta: Népzenei szemelvénygyűjtemény hegedűtanításhoz A tanszaki beszámoló és az év végi vizsga anyaga: Kalotaszegi dallamválogatás, kalotaszegi táncrend

16 9.évfolyam Tananyag: mintegy 20 dallam Rubato dallamok. A rubato dallamok helye a magyar néphagyományban. A pakulár nóta és előfordulásai. Szokásdallamok, köszöntők, alkalomhoz kapcsolódó dallamok. Nemzetiségi zenék, magyarországi szlovák, román, német, cigány dallamok. A magyar nyelvterület legfőbb területeinek táncrendjei. Korábban tanult dialektusok ismétlése és repertoárjának bővítése. A tanult dallamok kíséretmódjának tanulmányozása és játéka az adott táncrenden belül. A táncrend játéka egyéni kidolgozásban és dallamfűzésekkel. Dallamválogatás az énekes irodalomból. Dallamok lejegyzése a tanult anyagból. A tananyagban szereplő skálák, tánctípusok helyzete a zenei, illetve tánchagyományunkban, azok történeti vonatkozásai. A tanszaki beszámoló és év végi vizsga anyaga: pakulár nóták, rubato dallamok, nemzetiségi tánczenék. 10.évfolyam Tananyag: mintegy 20 dallam Gyimesi zene. A gyimesi táncok és a hozzá kapcsolódó táncélet. A gyimesi zene ritmizációs világa. Az ütőgardon. A gyimesi zene ornamentális jellegzetességei és díszítésmódja. A balkéz különleges használata a gyimesi stílusban és az egyéni ujjrend. Ornamentikák gyakorlása a skálákon keresztül is. Újabb vonózási fordulatok gyakorlása a skálákon keresztül. Korábban tanult dialektusok ismétlése és repertoárjának bővítése. A tanult dallamok kíséretmódjának tanulmányozása és játéka az adott táncrenden belül. A táncrend játéka egyéni kidolgozásban és dallamfűzésekkel. Dallamválogatás az énekes irodalomból. Dallamok lejegyzése a tanult anyagból. A tananyagban szereplő skálák, tánctípusok helyzete a zenei, illetve tánchagyományunkban, azok történeti vonatkozásai Kíséret gyakorlása az ütőgardonon. Segédanyag: Virágvölgyi Márta: Gyimesi népzene 1-2 füzet A tanszaki meghallgatás és év végi beszámolók anyaga: gyimesi táncrend előadása, illetve válogatás a táncokból. A felhasználható hangzó és kottaanyag, valamint az ajánlott szakirodalom jegyzéke Népzenei füzetek kazettával. A Magyar Művelődési Intézet kiadványai. Sorozatszerkesztő: Eredics Gábor Ökrös Csaba: Hegedűgyakorlatok (Bp.1992) Varsányi Ildikó: Gömöri népzene (Bp.1991) Vavrinecz András: Vajdaszentiványi Népzene 1. Bp. 1992) Virágvölgyi Márta: Bogyiszlói Népzene (Bp. 1995) Virágvölgyi Márta: Bonchidai népzene (Bp. 1992) Virágvölgyi Márta: Gyimesi népzene 1-2. (Debrecen, 1989)

17 Virágvölgyi Márta: Kalotaszegi legényesek (Bp. 1993) Virágvölgyi Márta: Kalotaszegi népzene1-2. (Bp. 1996) Virágvölgyi Márta- Vavrinecz András: Szatmári népzene 1-2. (Budapest, 1992) Virágvölgyi Márta: Magyarpalatkai népzene Salamon Beáta: Magyar népzenei szemelvénygyűjtemény hegedűtanításhoz Javasolt értékelési mód A tanuló felkészültségét az órák alkalmával szóban, haladását, szorgalmát havonta, valamint a félévi meghallgatáson, év végi beszámolón szóban és osztályzattal értékeljük. Az előadói készség fejlesztése szempontjából igen fontosak a nyilvános szereplések amelyeken a tanuló rátermettségéről, előadói képességéről is képet alkothatunk, így ezek az értékelés szempontjából is fontos alkalmak. A félévi tanszaki meghallgatás, valamint az év végi beszámoló alkalmával a tanult anyagból válogatott szemelvényeket kell dialektusonként folyamatosan, füzérszerűen, az előadás mód jellegzetességei szerint megszólaltatni. A félévi meghallgatáson a szaktanár (esetleg a tanszak tanárai), az év végi beszámolón a tantestület több tanára is részt vesz, véleményeikkel, észrevételeikkel és javaslataikkal összegzik az eddigi munkát, segítik az elkövetkező tanulmányok haladását. Tárgyi feltételek Jó akusztikájú, könnyen szellőztethető tanterem, aszalok, székek. Lehetőleg jól szigetelni a termet a túl nagy áthallás védelmének érdekében. Az oktatási célra megfelelő minőségű és méretű hangszerek szükségesek. Szükséges egy jó minőségű magnetofon illetve cd- játszó a hangfelvételek másolása és meghallgatása érdekében. A zongora szintén nagyon hasznos eszköz lehet a tanteremben, számos zenei szemléltetést megkönnyít a használata. A muzsikusokról készült videofelvételek sokszor többet adnak mint a hangfelvétel, tanszakonként kívánatos a hozzáférhetőségük. Javaslatok, útmutatások A hegedű tantárgy képzési programja tág lehetőségeket biztosít a tanár egyéni elképzeléseinek érvényesítésére. Ehhez azonban szükséges az említett alapelveket egyértelműen, világosan megfogalmazni. A népi hangszeres képzés átveszi részben a falusi muzsikusok zenetanulási gyakorlatait, és azt beolvasztja a klasszikus zeneoktatás módszertanába. A zene tanulása a nyelv tanulásához hasonlóan történik, az anyanyelv zenetanulásra is vonatkoztatható tanulságai a következők: Először a fülbe kell másszon a tanulnivaló, csak azután próbálkozhatunk reprodukálással. Ezért célszerű a már ismert, esetleg otthon vagy az iskolában elsajátított dallamanyag átvitele a hegedűre Először az egészet kell hallgatni és értelmezni, csak utána kell apró elemeire bontani Amikor a kifejezés alapeszközei megvannak, utána szabad csak nekilátni a zenei írásolvasás gyakorlatának Eleinte hallás után kell tanulnia a növendéknek, a hangszertechnikát már az ismert dallamanyagon keresztül kell elsajátítani. Ez természetesen az első lépések megtételére

18 vonatkozik, egyénenként más az időtartama, később természetesen kívánatos a kottaolvasás bevonása. Az családi körből, óvodából, iskolából hozott dallamanyagot a tanárnak hangszeres élő előadásban kell újra ismertetni a növendékkel azok utánzóképességére építve. A tanár minél többet használja kezében a hangszerét, így nem csak a hallottak, hanem a látottak alapján is könnyebben fog menni a tanulás. Célszerű az órai anyagról hangfelvételt is készíteni, így a növendék otthon könnyebben tisztázhatja a tanultakat. Az anyanyelvi írás- olvasás tanítása csak a gyermekek hét éves korában kezdődik, amikorra már a beszélt nyelv kifejezési eszköztára, logikai rendszere már beléjük ivódott. A zenei írás- olvasás gyakorlatát első lépésben nem célszerű a hangszeres oktatáshoz kötni. A hangszertechnika tanulása A hangszertechnika fejlesztése a népzenei életéből, a falusi zenészek gyakorlatából és a klasszikus iskola alapjaiból egyaránt merít. A falusi zenészek gyakorlatában a hangszertechnika elsajátítása rendkívül természetes, kidolgozott, energiatakarékos, magabiztos, sokszor virtuóz játékmódot produkál. A zenei gondolkodás előterében mindig az aktuális és kívánt módon megfogalmazott dallamanyag áll, nem pedig a megszólaltatás technikája. A hangszerjátékot tanuló a tanulás kezdetétől a teljesség szemléletére nevelődik. Már kis korától a teljes zenekari hangzást ismeri meg ezért a későbbiekben kevés gondot jelent neki például a kíséret játékmódja és a kíséret akkordikus és ritmikai jelenségeinek elsajátítása. A jobb és bal kéz együttes alkalmazását a hegedűn úgy kell tekinteni, mint külső hangképző szervünket. A vonókezelés A népzenei hangképzés gyakorlata helyenként különbözik a klasszikus zenében bevett gyakorlattól. Azért különböztetünk meg helyi szempontokat, mert egy dunántúli soproni prímás hangképzése teljesen más, mint egy mezőségi vagy gyimesi prímás hangképzése. A nagy és egyértelmű hangsúlyozásnak legalább olyan fontos szerepe van, mint a nagy hangerőnek, ami mellett a dinamikai árnyalatok is szerepet kapnak. Ennek az az oka, hogy sokszor nagy közönségnek kell (akár több száz fős lakodalmi gyülekezetnek) muzsikálni a talpalávalót, a hangerő fontos szempont. A magyar nyelvterület zenéi között nagyon sok vonókezelési módszer ismert, ezek fontos elemei a kívánt stílus megszólaltatásának. A legfontosabb vonásmódok tanítási sorrendben: húrra csapott vonás legényes vonás dűvőzés és dűvő effektusok tapasztott vonás nehezebb vonáskombinációk gyors irányváltások, belső hangsúlyok improvizatív vonókezelés A balkéztechnika A balkéztartás is függ az aktuális tájegység zenéjétől. A kezdő hegedűsök maguktól is úgy fogják a hangszer nyakát, hogy a tenyér is érinti a hangszer nyakát. Ettől markánsabbá válik a billentés, nagy hátránya azonban, hogy ez a játékmód gyakori fekvésváltások esetében nehezen kivitelezhető, ezért a klasszikus balkézhelyzetet is idővel tanácsos megtanítani

19 Az ornamentikák esetében az előkék, utókák és trillák egyszerűbb formájával kell megismertetni a növendéket, a körülírásos díszítések egyszerűbb majd bonyolultabb formáival csak azután. A balkéz helyzete szintén zenei stílusonként különbözik, a díszítések iránya a klasszikus gyakorlattól eltérően egyfajta kaparómozdulattal jön létre, melynek kivitelezéséhez hosszas gyakorlás szükséges. A tananyag összeállításának szempontjai a tananyagnak lehetőséget kell adni a zenei gondolkozás fejlesztésére a népzene kifejezésmódjának megismertetésére, megtanítására és fejlesztésére a jellegzetes hangszertechnika kialakítására a fő népzenei tájegységek megismerésére a szomszédos népek hagyományainak megismerésére a rendkívül bő zenei anyagban való közös válogatásra is lehetőséget kell adni A tananyag dallamtípusainak a következő sorrend javasolt vázlatosan: szimmetrikus ugrós- kanásztánc dallamok egyszerű dudanóták és csárdások legényes- típusú dallamok a csárdás a verbunk a mezőségi csárdás a friss csárdás aszimmetrikus ritmizálású dallamok A képzés tartama alatt állandóan vissza kell térni a már tanult anyagokhoz, azokat előadni bővítményekkel, variációkkal stb. A tervezett oktatási és nevelési célkitűzések a közölttől eltérő képzési anyagok felhasználásával is megvalósíthatók, azonban javasolt a vázolt szempontok figyelembevétele

20 Népi Brácsa A BRÁCSATANÍTÁS SZAKIRÁNYÚ FELADATAI A tanuló ismerje meg hangszere hangolását, felépítését, részeit, a különféle ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást, a vonós hangszercsalád többi tagját, a tánczenei folyamatok szerkezetét, zenei tartalmát, a régi és új stílusú táncok zenéjének jellegzetességeit, a tánchoz nem kapcsolódó szokásdallamokat és alkalmi hangszeres darabokat, a szükséges zeneelméleti fogalmak gyakorlati alkalmazását a brácsák különféle fajtáin (funkciós rend, harmóniák, szekvenciák stb.). hangszere múltját, fajtáit, elterjedését a magyar nyelvterület különböző vidékein, a jelentősebb zenekarokat és muzsikus egyéniségeket, zenészcsaládokat, Alakítson ki könnyed hangszerkezelést, a kezek pontosan összehangolt mozgását, helyes test-, hangszer- és kéztartást a hagyományokhoz igazodva, rögtönzési készséget. Fordítson figyelmet a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, a különböző vonásnemek, ujjrendek elsajátítására, a lapról olvasási készség, a memorizáló képesség, valamint a rögtönző-képesség fejlesztésére, a rendszeres társas muzsikálásra. Óraterv Tantárgy Évfolyamok Alapfok Továbbképző Főtárgy (népi brácsa) Kötelező vagy kötelezően választható tárgy Választható tárgy Összesen KÖVETELMÉNYEK Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A növendék legyen képes természetes, oldott hangszerkezelésre, árnyalt és kifejező hangképzésre, az alapvonások, valamint a különböző vonásnemek alkalmazására, a jobb és bal kéz technikájának összehangolására, az adott tánczenére jellemző hangsúlyozás, aszimmetria és dinamika tudatos alkalmazására, énekes dallamok kíséretének megformálására az adott dialektus stílusának megfelelően, hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására, 2 Kétéves hangszertanulás után javasolt a kamarazene, illetve zenekar tárgy felvétele

21 a teljes tánczenei folyamat kíséretére a prímás játéka alapján (tempó váltás, típusváltás stb.), önálló zenekari számok összeállítására. Rendelkezzék biztos tempótartással, ritmusérzékkel, periódusérzékkel, biztos zenei memóriával, fejlett hallással, kontrolláló képességgel, laprólolvasási készséggel. Ismerje hangszere felépítését, részeit, hangolását, húrozását, a három húros kontra, a hegedűkontra és a négyhúros brácsa fogásait, legjellegzetesebb akkordmeneteit, vonókezelését, vonásnemeit. TANANYAG A zenei anyag kiválasztását és mennyiségét mindenkor a tanuló technikai képzettsége, zenei érzéke és érettsége határozza meg. Egy tanév alatt az elvégzendő anyag mintegy 2 különböző táncrend és népdal zenei kísérete kívülről (kotta nélkül), 2-3 különböző előadási darab, népzenei összeállítás, koncertmű bemutatása. A magyar nyelvterületen gyűjtött vonószenekari anyagban a brácsa (kontra) különböző típusait találhatjuk meg. A népzenében használatos brácsa, kontra fajták: A 3-húros kontra (mezőségi brácsa) Halmos Béla: 12 széki csárdás c. tanulmánya alapján. A vonós cigányzenekarok és az ezek mintájára alakult parasztbandák terminológiájában a kontra szó jelentheti magát a hangszert, de a tevékenységet, a kontrázást is. A kontra, mint vonós hangszer háromféle lehet: hegedű, brácsa és 3-húros kontra. Ez utóbbi a vonós hangszerek speciális, módosított formája, amelyen csak 3 húr van. A húrokat tartó lábat ( palló ) egyenesre vágják le, s az így egy síkba került három húr a vonóval egyszerre megszólaltatható. A húrok hangolása a fogólappal szemben nézve balról jobbra G D1 A. Tehát a klasszikus brácsával összevetve itt elhagyják a legmélyebb (C) húrt, és egy oktávval mélyebbre hangolják az egyébként legmagasabb A húrt (itt is G-húrt használnak, csak egy nagy szekunddal magasabbra, A hangra hangolják). Azok a bandák, amelyekben 3-húros kontrát használnak, tapasztalataink szerint többnyire az előadásmód és a repertoár tekintetében is régiesebbek. Ezt a hangszert Bartók Béla említi először a Népzenénk és a szomszéd népek zenéje c. munkájában (Népszerű füzetek 3. szám Szerk.: Molnár Antal, Budapest, 1934.). A 3-húros kontrán az akkordokat első vagy második fekvésben játsszák. A 3-húros kontra legmélyebb hangja g, a legmagasabb (a D-húr alaphangjától számított kvint) A1, tehát a gyakorlatban használt akkordok hangkészlete mindössze: G-A1, azaz egy nóna. Tehát az összes akkord voltaképp egy oktávon belül szólal meg, s ez a szűk szerkesztés előnyére válik a harmonizálásnak. A szűk ambitus, a húrok helyzete és a 3-húros kontrán való játék technikája azt is meghatározza, hogy milyen helyzetű hármashangzatok szerepelnek a kíséretben. A legtöbb akkordot csak egyféle helyzetben játsszák. Például a D-dúr csak terc-, a B- és H- dúrok csak kvinthelyzetben foghatók le; más akkordok pedig (C-dúr, A-dúr) elméletileg ugyan 2 féle fordításban játszhatók, de a magasabb helyzetet gyakorlatilag nem használják. Míg a 3-húros kontra dúrhármasai alapakkordjai mindig teljes hármas-hangzatok, addig a szeptimakkordok és az egyéb négyeshangzatok érthetően hiányos akkordokká válnak. Leggyakrabban az akkord kvintjét vagy alapját hagyják ki, tehát a szeptim és a terc szinte mindig szerepel a négyeshangzatban. A mélyhúros (brácsa) kontra

22 A G- és az A-húr ugyanaz, mint a háromhúros kontrán, de a D-húr egy oktávval lejjebb hangzik, úgy, hogy a D-húr helyett C-húrt helyeznek fel, és ezt hangolják feljebb egy nagy szekunddal D-re. Ezt a brácsafajtát például Kalotaszegen (Sztojka János Jánoska, ifj. Tóni Rudi is) Magyarpalatkán (Kodoba Béla) Székelyföldön Marosmagyarón (Ursu Alexandru) használják. Hegedű (hegedűkontra) Nem különbözik a közismert hegedűtől, hangolása: G D1 A1 E2. Általában a G-D, illetve (ritkábban) D-A húrokon kísérik a dallamot. Ez jellemző a Dunántúli (Somogy), magyarországi román (Elek, Méhkerék), bonc-hidai, szatmári, kalotaszegi, felvidéki vonós-zene kíséretében. Kiskontrának nevezik a háromhúros mezőségi ( normál ) kontrát, ha az A-húr egy oktávval magasabban szól. (G D1 A1). Szászcsáváson és a Szilágyságban használják. Négyhúros ( klasszikus ) brácsa A klasszikus zenében használt brácsa (mélyhegedű). A Zenei Lexikon szerint: a viola a XVIII. század utolsó negyede óta a viola da braccio család alt hangszerének, vagyis a brácsának neve. A klasszikus brácsának ma négy húrja van C G D1 A1 hangolásban, eszerint a hegedűnél kvinttel mélyebben szól. A népzenében nem dallamot, vagy tercet játszik a brácsa, hanem kettős-, hármas- és négyeshangzatokat. Ezt a hangszerfajtát a Felvidéken, Kalotaszegen, Szilágyságban és a mai magyarországi dialektusokban (Szatmár, Kalocsa, Rábaköz stb.) szokták alkalmazni. A sajói négyhúros brácsa Hangolása C G D A és mind a négy húrja egy síkban helyezkedik el. Teljesen egyéni a jobb kéz technika, de a legfőbb különlegesség, hogy a brácsás a hüvelykujját is használja a harmóniák lefogásában. Erdélyben a Sajó menti falvakban és környékén használatos. ALAPFOK 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) ALAPISMERETEK A hangszerrel való ismerkedés, a hangszer részei. Hangszertartás, vonótartás. Alapakkordok, egyszerűbb harmóniaváltások elsajátítása (mintegy 8-10 dúr-moll akkord). KÖVETELMÉNYEK 1. Dunántúli tánczene kísérete A-D hangnemekben ugrós és kanásztánc, mintegy 30 dallam ismerete. 2. Széki tánczene kísérete A-D hangnemekben verbunk, lassú, sűrű tempó, mintegy 5-10 dallam. TECHNIKAI ÉS ZENEI ISMERETEK Hangképzés, vonóindítás hangindítás (pl. pontszerű indítás, lendületből való szalasztott vonóindítás, előkés indítás. Három húr egyszerre történő megszólaltatása. Tiszta intonálás, akkordfogás. Vonásnemek, szimmetrikus, illetve aszimmetrikus ritmizálással. Esztam, dűvő kíséretek (dudálás egyenletes vonás). Lezárók, indítások (ugrós)