TESZ WHSZ EFOP Projekt komplex struktúrája és Tevékenységterve

Átírás

1 "TESZ-WHSZ" Tevékeny közösség, Egyéni gondoskodás, Személyes tudomány a Pécsi Tudományegyetem Wlislocki Henrik Szakkollégiumában EFOP A PTE Wlislocki Henrik Szakkollégium TESZ WHSZ EFOP Projekt komple struktúrája és Tevékenységterve A Projekt komple struktúrája és Tevékenységterve az EKIK Synergy Kft. szakmai koordinációjával készült. A Projekt komple struktúrája és Tevékenységterve című dokumentum elkészültéhez szakmai anyagokkal, véleményükkel hozzájárultak: Dr. Orsós Anna, Dr. Híves-Varga Aranka, Békési Andrea, Schaffer János, Szücs-Rusznak Karolina, Trendl Fanni, Vezdén Katalin Pécs 2016 Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Wlislocki Henrik Szakkollégium Cím: 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. wlislocki.szakkollegium@gmail.com Honlap:

2 Tartalom Bevezető... 3 Kiindulópontok... 4 A szakkollégiumi program tervezését megalapozó mutatók... 4 A szakkollégiumi program tervezését megalapozó igényfelmérés Szakmapolitikai háttér A projekt célrendszere Célpiramis Felhívásban megfogalmazott célok Szakkollégiumi célrendszer Célcsoport A projekt strukturális felépítése I. Projektvezetés II. Horizontális elemek III. Megvalósítás Terei IV. Pillérek és projektelemek A projekt szakmai tartalmai I. Projektvezetés II. Horizontális elemek III. Megvalósítás Terei IV. Pillérek és projektelemek Eredménymutatók Projektstruktúrához igazított eredmények A projekt számszerűsített szakmai elvárásai Projektvezetés és megvalósítók Menedzsment Horizontális elemek Megvalósítás Terei I. Pillér II. Pillér III. Pillér Projekt szakmai megvalósítóinak beszámolási kötelezettsége Szakmai tevékenységek időben megoszlása/ütemezése Kommunikációs tevékenységek Nyilvánosság Kommunikációs ütemterv SWOT alapú összegzés Belső erősségek Belső gyengeségek Külső veszélyek Külső lehetőségek Mellékletek... 49

3 1. Illeszkedés szakpolitikai alapelvekhez Célrendszer szakpolitikai dimenzióban Mérföldkövek és szakmai tartalmak GANT diagram

4 Bevezető A Pécsi Tudományegyetem Wlislocki Henrik Szakkollégiumában július elsejével induló TESZ- WHSZ Tevékeny közösség, Egyéni gondoskodás, Személyes tudomány a Pécsi Tudományegyetem Wlislocki Henrik Szakkollégiumában címet viselő, EFOP kódjelű pályázatának komple leírása e dokumentum keretein belül azért vált szükségessé, mert a pályázat benyújtása (2015. december) és a tényleges megvalósítás (2016. július augusztus. 31.) között nem csak időbeni, hanem szakmai tartalmakat érintő változtatásokat igényel a projekt. Az előkészítő szakaszban a szakmai vezetés aktív részvételével, a megvalósítók és a célcsoport képviselőinek véleménynyilvánításával történt a pályázatban foglalt szakmai tartalmak újragondolása és újratervezése megtartva a támogatásra benyújtott szakmai anyag alapvetéseit, főbb pontjait. Továbbá a projekt előkészítő szakaszában szükséges volt a helyzethez igazodó módosítások mellett az előzetes tervek részletesebb kidolgozására is. Kiindulópontot jelent a projekt beágyazódásának széles körű áttekintése a szakmapolitikai háttértől a projektet megelőző tapasztalatokon keresztül a célcsoport jelen igényeinek feltárásáig. Erre a helyzetképre épülően véglegesedett az a komple projektstruktúra, amely vonalvezetőként szolgál a projekt folyamata során. A projektstruktúra különböző szempontok szerint tartalmak, megvalósítók, eredménymutatók részletezve rajzolják fel a projekt során tervezettek összességét. Ehhez járul hozzá a kommunikációs terv, valamint a SWOT alapú összegzés. A projekt részletes kifejtését a szövegben elhelyezett táblázatok, valamint a projektstruktúra ábra teszik szemléletesebbé, illetve a mellékletben elhelyezett további dokumentumok (kutatások, stratégiák anyagai, GANTT) pontosítják. Összegezve, egy olyan dokumentumot jelent a Projekt komple struktúrája és Tevékenységterve, mely nem csak a megvalósítók számára nyújt segítséget a sokrétű tevékenységek között való eligazodásban, hanem más érdeklődők számára is világossá, átláthatóvá teszi a projekt egészét. 3

5 Kiindulópontok A komple projektstruktúra és tevékenységterv kialakításához a Szakkollégium által megvalósított előző projekt tapasztalatainak számbavétele, a megvalósítók és célcsoport körében végzett igényfelmérés, valamint a szakmapolitikai szándékok feltérképezése történt. A szakkollégiumi program tervezését megalapozó mutatók A TESZ-WHSZ projekt tartalmi struktúráját nagymértékben megalapozta a megelőző időszakban a TÁMOP D konstrukció keretében megvalósult Komple hallgatói szolgáltatások fejlesztése hátrányos helyzetű hallgatók részére a Wlislocki Henrik Szakkollégium szervezésében címet viselő fejlesztés, mely 5 szemesztert átfogóan a február 1. és augusztus 31. közötti időszakban valósult meg. A projekt lehetőséget biztosított arra, hogy a szakkollégium több mint egy évtizedes fennállása óta felhalmozódott eredményeire és szakmai tapasztalataira alapozottan, igazodva a szakkollégium célcsoportjának észlelt és felmért szükségleteihez, nagyszabású fejlesztőprogramot valósíthasson meg. A program kompleitásából adódóan kiemelkedően fontos azoknak a legfontosabb mutatóknak és számszerű adatoknak a számba vétele, amelyek a program eredményességének faktorát jelzik a megvalósítók és a szélesebb nyilvánosság számára, továbbá részben az EFOP projekt keretében megvalósítandó fejlesztés alapjául is szolgáltak. 1 A TÁMOP D projekt célrendszerét tekintve, a PTE Wlislocki Henrik Szakkollégiuma a projekt keretében komple hallgatói szolgáltatások kialakítását és fejlesztését valósította meg, amelyek a célcsoportot alkotó hátrányos helyzetű, főként roma/cigány hallgatók számára biztosították a tehetséggondozást, támogató környezetben. Az eseti, rendszeres és folyamatos projekttevékenységek a tanulmányi előmenetel segítése révén hozzájárultak a célcsoport társadalmi integrációjához, továbbá egy aktív roma/cigány értelmiség formálódásához. A Wlislocki Henrik Szakkollégium elsődleges, közvetlen célként tűzte ki a célcsoport tanulmányi sikerességének előmozdítását, tudományos-kutatási tevékenységekbe történő bevonását, illetve társadalmi szerepvállalásának megerősítését annak reményében, hogy ezáltal sikerül hozzájárulnia a közéleti feladatvállalás iránt elkötelezett, aktív társadalmi párbeszédet folytató roma/cigány értelmiség formálódásához. A projekt tartalmát tekintve egymással összefüggő modulokból (tématerületekből) állt. A modulok önállóan is tudnak működni, de szorosan kapcsolódnak tartalmilag a többi modulhoz. Vagyis az egyes modulok önállóan is sikeresek lehetnek, azonban a teljes projekt sikeréhez valamennyi modul eredményeinek hozzá kell járulnia. A modulszerűen behatárolt tevékenységek egy része egy alkalommal került elő (a projekt elején), és erre épülően működik a többi téma a projekt egészében. Így a Pedagógiai Program és a Képzési terv alapján történtek a hallgatói szolgáltatások azok számára, akik a részletesen kidolgozott Felvételi eljárás szerint bekerültek a programba, és az előre meghatározott Ösztöndíjrendszer szerint pénzügyi támogatáshoz is jutnak. A folyamatosan működő, vagyis a projekt egészén végighúzódó tevékenységek között találjuk a Tutori rendszert, amikor a diákot egy általa választott tanár segíti személyes problémái megoldásában és a tudományos előrehaladásban. Ugyanígy mentort is választott a diák segítőül: egy olyan idősebb hallgatótársát, aki az egyetemi élet mindennapjaiban nyújt számára támogatást. Részben ezzel a két 1 Az e fejezetben szereplő adatok forrása: Vezdén Katalin (2015): A Wlislocki Henrik Szakollégium komlpe szolgáltatásfejlesztést célző projektje a számok tükrében. In: Varga Aranka (szerk.): Próbatétel a pécsi roma szakkollégiumi progra értékelése. PTE BTK Nti Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, Pécs. 4

6 segítővel kívánta elérni a program a személyre szabott szolgáltatásokat, amelyeket a hallgatói karriertervet is tartalmazó Hallgatói Portfólióban rögzítettek, folyamatosan. A tudományos kutatás és publikáció a Romológia folyóirat elindítása, valamint a szakkollégiumi könyvtár fejlesztése egyértelműen a hallgatók tudományos életbe való bevonása miatt működött folyamatosan. Ezt jól egészítettél ki a szakmai közösségbe való integrálódást célzó tevékenységek: a szakmai együttműködések széles körének kialakítása, a hálózatosodás a többi roma szakkollégiummal, kapcsolatrendszer kiépítése az egyetemen, az alumni stb. A szakmai kapcsolatok sorába tartozott az utánpótlás elérése, középiskolás cigány/roma fiatalok megtalálása és felkészítése a felsőoktatásba való belépésre. Mindez úgy tudott valóban jól működni, hogy a programot megvalósítók képzése, szakmai műhelye és szupervíziója is folyamatosan része lehetett a programnak. A rendszeresen visszatérő programelemek a hallgatók számára nyújtott olyan szolgáltatások sorát tartalmazták, amelyek felzárkóztatásukat, tehetséggondozásukat, kompetenciafejlesztésüket szolgálta. Így a kommunikáció, tanulásmódszertan, IKT kompetencia, nyelvtudás, valamint a személyes és társas kompetenciák fejlesztése történt. Mindezek a fejlesztések közösségi keretbe illesztve jelentek meg a havonta szervezett háromnapos hétvégeken a Gandhi-gimnáziumban, egyes programokba bevonva a középiskolás fiatalokat is. Az egészhez illeszkedik a civil szektorral való élő kapcsolat, amely segítségével hallgatóink roma/cigány közösségekben, illetve hátrányos helyzetű földrajzi/társadalmi közegben végeztek olyan önkéntes munkát, amely a társadalmi szerepvállalásra készítette fel őket. Az alábbiakban a fent kiemelt projekttevékenységekhez kapcsolódóan a teljesség igénye nélkül kerülnek röviden bemutatásra a projekt legfontosabb számszerűsíthető eredményei, melyek az TESZ- WHSZ projekt tervezési fázisában kiindulópontot jelentettek a további fejlesztések tervezéséhez. A TÁMOP D projektbe bevont hallgatók létszámát tekintve a projektidőszakban a Pécsi Tudományegyetem 8 különböző karáról összesen 63 hallgató fordult meg a szakkollégium ösztöndíjprogramjában. Az első támogatott szemeszterben 20 hallgató lépett be a programba a sikeres felvételi eljárást követően. Ebből a 20 hallgatóból a következő szemeszterben 15 hallgató maradt a programban, míg további 19 új hallgató került bevonásra. A létszámok alakulásának tendenciája a következő szemeszterekre nézve ez alapján az alábbi diagramból értelemszerűen kiolvasható Régi és új ösztöndíjasok száma szemeszterenként (fő) tavasz (20) ősz (34) tavasz (33) ősz (32 ) tavasz (34) Visszatérő hallgató Új hallgató 1. sz. ábra: Régi és új ösztöndíjasok száma 5

7 A pályázati kiírás értelmében fokozottan szükséges volt figyelni a kiválasztási folyamat során arra, hogy a bevont hallgatók teljes létszámán belül a roma/cigány származású hallgatók aránya legalább a 60%- ot elérje. A bevont hallgatókkal a bemenetnél kitöltetett önkéntes nyilatkozat alapján megállapítható, hogy a TÁMOP projekt által elért összesen 63 fő hallgatóból 52 hallgató, vagyis a teljes minta több mint 82%-a arról nyilatkozott, hogy a roma/cigány kisebbséghez tartozik. Fontos mutatóként szolgál a TÁMOP D projektbe bevont hallgatók személyes támogatását biztosító mentorok, illetve tutorok létszáma is. A mentori rendszer kialakításának indokaként szolgált, hogy az egyetemre bekerülő hallgatók campuson való tájékozódását elősegítse, az egyetemi élet kezdeti nehézségeinek leküzdésében támogatást nyújtson, az egyetemi rendszer ismeretének hiánya miatti sikertelenségek, lemorzsolódás arányát mérsékelje. A mentori rendszer közvetlen célja volt, hogy minden szakkollégista mellett álljon lehetőleg ugyanazon a karon hallgatói jogviszonnyal rendelkező kortárs segítő, aki támogatást nyújt a tanulmányok ideje alatt felmerülő szakmai és egyéb életvezetési nehézségek leküzdésében. A projekt egészét tekintve mindösszesen 25 fő került bevonásra a mentori programba. A projekt első támogatott szemeszterében az ösztöndíjprogramra kidolgozott Felvételi eljárásrendhez hasonlóan, előre lefektetett alapelvek és elvárások mentén felépített mentori felvételi eljárásrend keretében 13 egyetem hallgató nyert felvételt a mentori pozíció betöltésére. A mentorok létszámának alakulását a teljes projektidőszakra levetítve az alábbi diagram mutatja be. 2. sz. ábra: Mentorok száma Míg a kortárs segítés alapelvén működő mentori rendszer leginkább az egyetemi campuson való eligazodásban, az általános egyetemi közegbe való sikeres integrációban igyekszik támogatni az ösztöndíjasokat, addig a projektben működő tutori rendszer sokkal inkább az egyetemi szakmaitudományos előrehaladás intenzívebb támogatását helyezi a fókuszba. A hallgatók egyetemi közegbe való ilyetén beágyazódása a Pécsi Tudományegyetem oktatói hálózatának közreműködésével valósult meg. 6

8 3. sz. ábra: Régi és új tutorok A projekt egészét tekintve a Pécsi Tudományegyetem 8 különböző karáról összesen 43 fő egyetemi oktató vett részt egy vagy több támogatott szemeszter idejéig a programban. A tutorok létszámának emelkedése vagy csökkenése természetesen összhangban áll az adott szemeszterben az ösztöndíjprogramban részt vevő hallgatói létszámmal. Ám ahogy a fenti diagram is érzékelteti összevetve a hallgatói létszámok szemeszterenkénti alakulásával, a tutorok személyi összetétele nem feltétlenül változott egyenes arányban a hallgatók személyi összetételének változásával. Ennek oka, hogy adott hallgató programból való kilépése esetén a tutora nem feltétlenül hagyta el a programot, hanem lehetősége adódott egy újonnan bekerülő hallgatóval való kapcsolat kialakítására, a hallgató hozzájárulása esetén a közös munka megkezdésére. Ennek köszönhetően a projekt harmadik szemeszterétől egy csaknem személyében változatlan összetételű, tapasztalt és elkötelezett tutori gárda alakult ki. Míg a mentori és a tutori rendszer egyfajta rendszeres és állandó személyes támogató közegként segítette a hallgatókat, addig a személyre szabott szolgáltatások körét a hallgatók sokkal inkább eseti, szükségletalapú jelzései alakították. 4. sz. ábra: Igénybe vett személyre szabott szolgáltatások 7

9 A fenti diagramon jól látható, hogy a személyre szabott szolgáltatások köréből a hallgatók a legnagyobb óraszámban a mentálhigiénés támogatást vették igénybe. A teljes projektidőszakban összesen 7 fő hallgató igényelte a szolgáltatást. További 3 hallgató igényelt felvételi célzattal érettségi vizsgára való felkészítést: 2 fő történelem, 1 fő pedig egészségtan tantárgyból. További 2 fő egyetemi vizsgára való felkészítését támogattuk, matematika tantárgyból. A projekt a személyes szolgáltatások köre mellett számos készség- és kompetenciafejlesztő programot is kínált a hallgatók számára. Ezek jó részének a havi rendszerességgel megvalósuló, háromnapos, bennmaradós hétvégi szakmai-közösségi alkalmak adtak keretet. 5. sz. ábra: Fejlesztő programok óraszáma A fenti diagram a hétvégi keretbe ágyazott szakmai-közösségi fejlesztőfoglalkozásokat taglalja a megvalósult óraszámokkal. A projektidőszakban összesen 23 alkalommal valósultak meg a Gandhi Gimnázium kollégiumában a hétvégi alkalmak, amelyek változatos tematikával járultak hozzá a hallgatók tanulmányi előmenetelének támogatásához. 8

10 A hétvégi háromnapos keretben működő fejlesztőfoglalkozások mellett hét közben, heti rendszerességgel idegen nyelvi kurzusok zajlottak a Romológia és Nevelésszociológia Tanszéken. Idegen-nyelvi kurzusok (óraszám) Angol Német Romani Beás Spanyol 6. sz. ábra: Idegen-nyelvi kurzusok A projekt során 5 nyelvből, 3 különféle nyelvi szinten (kezdő, álkezdő, haladó) összesen 744 nyelvi óra valósult meg. A nyelvi kurzusok indítása minden támogatott szemeszter kezdetén a hallgatók egyéni igényei és nyelvtudásuk szintjei alapján történt. A nyelvóra látogatását minden olyan hallgató számára kötelezővé tette a program, aki a bemenetkor nem rendelkezett a diplomája megszerzéséhez szükséges nyelvvizsgával. A programban kiemelt szerepet töltött be a Tudományos kutatások projektelem. Célja volt, hogy a szakkollégium ösztöndíjas hallgatóinak lehetőségük legyen tudományos kutatási alapismereteket és tapasztalatokat szerezni képzés segítségével, valamint egyéni és csoportos kutatások megvalósításával úgy, hogy közben megtanulják a pályázatok lebonyolításának rendjét is. Emellett cél volt, hogy az ösztöndíjasok kapcsolódjanak be a romológiával kapcsolatos nemzetközi tudományos életbe úgy, hogy megismerik a vonatkozó szakirodalmat és szakmai műhelyeket. A projekt keretében a hallgatók részére több ízben került sor kutatáselméleti és módszertani képzésre, továbbá a tudományos írás elsajátításához kapcsolódóan is szerezhettek ismereteket. A képzéseken elsajátított ismeretek gyakorlatban való alkalmazására is lehetőségük nyílt, hiszen a projekt keretében összesen három alkalommal (1-1 szemesztert átfogóan) hallgatói tudományos kutatások támogatására pályázat került kiírásra. A pályázat keretében a szakkollégium hallgatói akár mentorok, tutorok vagy egyetemi hallgatók bevonásával kutatási tervet és hozzá kapcsolódó költségvetést nyújtottak be. A három hallgatói kutatási ütemben összesen 35 hallgató vett részt. A benyújtott pályázatok köréből változatos tematikákban összesen 20 hallgatói kutatás megvalósulását támogatta a projekt. Emellett a projekt támogatásával 3 jelentős, oktatók által végzett, ám szakkollégiumi hallgatók közreműködésével megvalósuló kutatásról számolhatunk be: Dr. Orsós Anna: Cigány nemzetiségi oktatás Dr. Varga Aranka: Amrita Egy tehetséggondozó közösség vizsgálata Prof. dr. Forray R. Katalin Galántai László Trendl Fanni: Cigány diákok a felsőoktatásban A projekt záró szakaszában részben a fent jelzett oktatói kutatások eredményeit összefoglaló, részben e kutatásoktól független tematikus kiadványok jelentek meg, tíz kötetet felölelő sorozat keretében, 9

11 többek között a romológia, a nevelésszociológia, az inklúzió vagy a cigány nyelvek magyarországi helyzete témakörében. A projekt keretében elindított Romológia folyóirat a tudományos eredmények szélesebb körben való terjesztését célozta, a cigánysággal kapcsolatos új kutatási eredmények közlésének adva teret. A hazánkban egyedülálló témájú folyóirat a hazai cigánysággal foglalkozó kutatóműhelyeket és a különböző tudományágakat igyekezett reprezentálni, mindemellett a szakkollégium hallgatói és oktatói kutatásainak eredményei is megjelentek benne. A projekt keretében 11. tematikus lapszám jelent meg. A projektben megvalósuló Utánpótlás projektelem a Gandhi-gimnázium diákjainak továbbtanulásra való motiválása mellett további közoktatásban fellelhető, hátrányos helyzetből induló diák elérését is megcélozta. Az Arany János Kollégiumi Programban részt vevő intézmények országszerte örömmel fogadták a szakkollégium felkeresését. A Szakkollégium hallgatói országszerte 11 AJKP-programot megvalósító intézmény személyes felkeresését valósították meg, pályaorientációs célzatú foglalkozásokkal. Az intézménylátogatások alkalmával összesen 170 fő évfolyamos diák elérése valósult meg. Az utánpótlás elérését célzó WHSz nyári táborok, illetve nyílt nap ezen felül további 25 fő középiskolás diák bevonását, egyetemi és szakkollégiumi élettel való megismertetését tette lehetővé. A szakmai együttműködések másik színtere szorosan kapcsolódott az Önkéntesség és társadalmi szerepvállalás projektelemhez, amelynek célja volt a hallgatók ösztönzése a társadalmi szerepvállalásra, különös tekintettel a roma/cigány és egyéb hátrányos helyzetű közösségekben zajló kezdeményezésekre. Ezzel összefüggésben várható volt a bevont hallgatók szociális kompetenciáinak fejlesztése tanulmányi és későbbi sikerességük érdekében, feltételezhető a hallgatók társadalmi tőkéjének növekedése, különös tekintettel az így szerzett személyes és szakmai kapcsolatokra. Emellett az önkéntesség alkalmat adott a szakmai tapasztalatszerzésre is. Az önkéntesség terepét alapvetően 5 együttműködő partner nyújtotta a projektben: Gandhi Gimnázium és Kollégium; Faág Baráti Kör Egyesület; Szent Márton Caritas Alapítvány; Száma dă Noj Egyesület és Khetanipe A Romák Összefogásáért Egyesület. A projekt előrehaladtával azonban további civilszervezetek, egyéb intézmények jelezték igényüket az önkéntes munkaerő fogadására: az 5 fő partner mellett további 10 szervezet elérése valósult meg a társadalmi munkával Teljesített önkéntes munkaórák (óraszám) tavasz ősz tavasz ősz 7. sz. ábra: Önkéntes munkaórák 10

12 A szakkollégiumi program tervezését megalapozó igényfelmérés Ahogy arra korábban utalást tettünk, a fent ismertetett alapvető számszerű eredményekre alapozottan tervezett TESZ-WHSZ projekt tartalmi és strukturális átalakítása, hallgatói igények mentén való harmonizációja vált szükségessé a projekt megkezdését közvetlenül megelőző időszakban. Ezt megalapozandó, júniusában részletes igényfelmérés valósult meg a szakkollégium jelenlegi hallgatói körében. Az igényfelmérésre a fókuszcsoportos interjú módszertanára építve került sor. Az igényfelmérés irányait tekintve három fókuszcsoportban zajlott a diskurzus, az alábbi tematikák mentén: 1. Hallgatói közösségi programok és erre irányuló igények a szakkollégiumban 2. Hallgatói részvétel a szakkollégiumi program megvalósításában és erre irányuló igények 3. A projekt keretében tervezett projektnapok/hétvégék tartalmi elemeire vonatkozó hallgatói igények A fókuszcsoportos igényfelmérés az alábbi hallgatói szükségleteket hozta felszínre, tematikus bontásban: 1. Hallgatói közösségi programok és erre irányuló igények a szakkollégiumban: - színházlátogatás félévente legalább 1 alkalommal, - közös főzéssel egybekötött közösségi programok, félévente több alkalommal, - Romani Design divatbemutató szervezése és lebonyolítása, - táncoktatás, zenés kulturális programokkal egybekötve. 2. Hallgatói részvétel a szakkollégiumi program megvalósításában és erre irányuló igények: - A Szakkollégium egy 5 fős bizottságot hoz létre, melynek minden esetben tagja a Szakkollégium hallgatói elnöke is. A bizottság 2 tagja vesz részt a szakmai megbeszéléseket, melyre meghívót kapnak. A tagságot az összehívott közgyűléseket tájékoztatják a döntésekről, a megbeszéléseken elhangzottakról. 3. A projekt keretében tervezett projektnapok/hétvégék tartalmi elemeire vonatkozó hallgatói igények: - párkapcsolati tanácsadás, - kommunikációs készségek fejlesztésére irányuló szolgáltatás, - tudományos írásmű és tudományos írás készségek fejlesztésére irányuló szolgáltatás, - önismeret fejlesztésére irányuló tréningek, - pályaorientációra irányuló tréningek, tanácsadás, - konfliktuskezelési készségek fejlesztésére irányuló szolgáltatás, - csapatépítés, csoportidentitás fejlesztésére irányuló szolgáltatás a kezdeti időszakban, az új szakkollégiumi hallgatók meglévő szakkollégiumi közösségbe történő sikeres integrációja érdekében, - a projekthétvégék szombati és vasárnapi napokon történő megrendezése. A projekt tartalmi és strukturális újragondolása tehát az idő múlásból eredő újratervezés mellett a fenti hallgatói igényfelmérés eredményeire alapozottan történt meg, ügyelve arra, hogy a szakmai koncepció alapvető célkitűzései az eredetileg tervezett szakmai program és az időközben felmerülő hallgatói igények harmonizációja folyamatában ne sérüljenek. 11

13 Szakmapolitikai háttér A hátrányos helyzetű főként cigány/roma származású diákok sikeres egyetemi tanulmányainak támogatását célul kitűző Wlislocki Henrik Szakkollégiumban működő TESZ-WHSZ projekt alkalmazkodik azon európai és hazai szakmapolitikai stratégiákhoz, melyek a társadalmi integráció, továbbmenve a kölcsönös befogadás inklúzió elősegítését írják elő. Az európai uniós és hazai szinten megfogalmazott stratégiai célok pontosan vázolják fel azokat az alapelveket, amelyek szem előtt tartása elengedhetetlen a rászoruló társadalmi csoportok támogatásakor. A stratégiák és koncepciók azonban adósak maradnak azoknak strukturális garanciáknak a megfogalmazásával, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a társadalmi egyenlőség demokratikus és méltányos módon menjen végbe. A TESZ-WHSZ projekt alapelveit és működését bemutató Pedagógiai Programjában pontosan bemutatásra kerülnek azok a szemléletbeli és működésbeli garanciák, amelyek az inkluzív környezet megvalósítását biztosíthatják és amely összhangban a szakpolitikai dokumentumokkal biztosíthatják a közéleti szerepvállalás iránt elkötelezett, aktív társadalmi párbeszédet folytató cigány/roma értelmiség formálódásához: sokszínűséget tükröző tárgyi környezet, befogadó szemlélet, megvalósítók felkészültsége, személyre szabott tartalmak és cselekvések, külső- és belső partneri háló, folyamatos megújulás. (Varga 2015: 75) A TESZ-WHSZ szakkollégiumi program fejlesztései az alábbi, hazai és nemzetközi szakpolitikai dokumentumokban lefektetett alapelvek mentén kerültek kidolgozásra: - Kormányprogram Európa 2020 Stratégia - Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II., Magyarország Kormánya és az Országos Roma Önkormányzat (továbbiakban: ORÖ) között létrejött Keretmegállapodás, A szakmapolitikai környezetet, melybe a szakkollégiumi program általános és konkrét céljai illeszthetőek, a szakkollégiumi program fejlesztéseit megalapozó általános és konkrét, hazai és nemzetközi szakpolitikai alapelvek részletes ismertetésével jelen dokumentum mellékletében mutatjuk be (2.sz. melléklet: A TESZ WHSZ program illeszkedése a hazai és nemzetközi szakpolitikai alapelvekhez). 12

14 A projekt célrendszere A fent ismertetett szakmapolitikai alapelvekhez rendelt, hazai és európai uniós politikában megfogalmazott alapvető és konkrét célok levezetését, melyek közvetlenül és közvetett módon is befolyásolták a szakkollégiumi program célrendszerét, szintén jelen dokumentum mellékletében mutatjuk be részletességében (2. sz. melléklet: A TESZ-WHSZ program célrendszere a hazai és az európai uniós politikai dimenzióban). Célpiramis A mellékletben kifejtett célrendszer szöveges-szisztematikus levezetését az alábbi célpiramisban jelenítjük meg. 13

15 Partnerségi Megállapodás célterület Az oktatásba és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében Átfogó célok - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Humán tőke növelése és a társadalmi környezet javítása Releváns EFOP prioritási tengely 4. Gyarapodó tudástőke EFOP 4. prioritási tengelyhelyhez kapcsolódó speciális célkitűzés 14. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése EFOP 14. speciális célkitűzéshez kapcsolódó konkrét intézkedés 3. A felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése érdekében, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára Fő célok - A felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású hallgatók számára olyan komple hallgatói szolgáltatások kifejlesztése, továbbfejlesztése és biztosítása, amelyek hozzájárulnak felsőfokú tanulmányaik sikeres befejezésének előmozdításához, a lemorzsolódás csökkentéséhez, illetve társadalmi szerepvállalásuk és közösségi aktivitásuk megerősítéséhez. EFOP 3. konkrét intézkedéshez kapcsolódó alintézkedés 3.4 A felsőfokúnak megfelelő szintű oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása EFOP 3.4 alintézkedés célrendszere Több felsőoktatási végzettség (több diplomás) elérése, Piacképes tudást garantáló diplomák (jobb diplomások), Hátrányosabb helyzetűek felemelkedésének elősegítése, A túlfutók és a lemorzsolódok számának csökkentése, A továbbképzésben résztvevők növelése, A hallgatói mobilitás fokozása. EFOP felhívás célrendszere Részcélok - A hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású hallgatók tanulmányi sikerességének előmozdítása, kutatási tevékenységekbe történő bevonása, társadalmi szerepvállalásának megerősítése. - Együttműködés keretében a felsőoktatási intézmények hátránykompenzáló szerepének erősítése a felsőfokú végzettséget szerző roma hallgatók számának növelése érdekében. - A továbbtanulás népszerűsítése a középiskolai hátrányos helyzetű tanulók körében a szakkollégiumok tagjai által.

16 Felhívásban megfogalmazott célok A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a felsőoktatási kiválóság erősítését, ezen belül a hátrányos helyzetű, roma, illetve fogyatékossággal élő tanulók érvényesülésének növelését a köznevelési és felsőoktatási rendszerben, a nem formális és informális tanulásban, a tanulási partnerségek fejlesztését, esélyteremtést és tehetséggondozást a teljes képzési struktúrában. A cél elérését a Kormány a kollégiumi formában működő roma szakkollégiumot működtető, a évi nemzeti felsőoktatási törvény (a továbbiakban: nemzeti felsőoktatási törvény) 1. számú mellékletében felsorolt államilag elismert felsőoktatási intézmények, valamint a nemzeti felsőoktatási törvény 54. szerinti szakkollégiumi tevékenységet folytató vagy szakkollégiumonként működő diákotthonok és azok fenntartóinak együttműködésével tervezi megvalósítani az előző pontban taglalt EFOP 3.4 alintézkedés keretében, ezen belül pedig az ehhez rendelt EFOP felhívásban foglalt feltételek mentén. 2 Az EFOP felhívás az alábbi általános célokhoz rendelt elvárásokat fogalmazza meg a pályázati programot megvalósító kedvezményezettek felé: - projektjük megvalósításával hozzájárulnak a Partnerségi Megállapodásban megfogalmazott célok eléréséhez, azaz a felsőoktatási kiválóság erősítéséhez, ezen belül a hátrányos helyzetű, roma tanulók érvényesülésének növeléséhez a felsőoktatási rendszerben, illetve a nem formális és informális tanulásban, tanulási partnerségek fejlesztéséhez, esélyteremtéshez és tehetséggondozáshoz, - projektjük megvalósításával hozzájárulnak az EU 2020 Stratégiában tett nemzeti vállaláshoz, miszerint 30,3%-ra nő a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők aránya a éves népességen belül, és 10%-ra csökken a végzettség nélküli iskolaelhagyók száma, - projektjük megvalósításával hozzájárulnak a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Hátrányos helyzetű, köztük roma fiatalok közép- és felsőfokú oktatásba való eljutásának és bennmaradásának elősegítése pontjában foglalt célok eléréséhez, - projektjük megvalósításával hozzájárulnak a május 20-án a Kormány és az Országos Roma Önkormányzat között létrejött Keretmegállapodásban foglaltakhoz, azaz a roma szakkollégiumi hálózat tevékenységeinek támogatásával a felsőoktatásban tanuló roma fiatalok tehetséggondozásához és tanulmányi sikerességének előmozdításához. Az EFOP felhívás az általános célok megfogalmazása mellett fő célokat és részcélokat is meghatároz: Fő célok - A felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású hallgatók számára olyan komple hallgatói szolgáltatások kifejlesztése, továbbfejlesztése és biztosítása, amelyek hozzájárulnak felsőfokú tanulmányaik sikeres befejezésének előmozdításához, a lemorzsolódás csökkentéséhez, illetve társadalmi szerepvállalásuk és közösségi aktivitásuk megerősítéséhez. Részcélok - A hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású hallgatók tanulmányi sikerességének előmozdítása, kutatási tevékenységekbe történő bevonása, társadalmi szerepvállalásának megerősítése. 2 Az e fejezetben szereplő adatok és leírás forrása az EFOP Roma szakkollégiumok támogatása c. pályázati felhívás ( (letöltés ideje: )

17 - Együttműködés keretében a felsőoktatási intézmények hátránykompenzáló szerepének erősítése a felsőfokú végzettséget szerző roma hallgatók számának növelése érdekében. - A továbbtanulás népszerűsítése a középiskolai hátrányos helyzetű tanulók körében a szakkollégiumok tagjai által. A fenti célok elérése érdekében a felhívás pontosan kijelöli a kötelezően megvalósítandó szakmai tevékenységek körét, illetve szabadon választható tevékenységeket. A kötelezően megvalósítandó szakmai tevékenységeket 3 fő tematikus csoportba tagolja: - 1. Szakkollégiumi szakmai tevékenységek - 2. Hallgatók részére biztosított szolgáltatások - 3. Kommunikációs, ismeretterjesztő tevékenységek Szakkollégiumi célrendszer A szakkollégium program hozzájárulását a felhívásban megfogalmazott célokhoz a program keretében tervezett tevékenységek, programelemeknek a felhívásban taglalt megvalósítandó tevékenységekhez való illeszkedésének bemutatása alapján mutathatjuk ki egyértelműen. Az alábbi táblázat a fent említett illeszkedést mutatja be. A táblázat a projektstruktúrát követi az egyes projektelemek számozását illetően. A táblában a program keretében megvalósuló tevékenységek, programelemek sok esetben láthatóan több kötelezően megvalósítandó tevékenységhez is kapcsolódnak. Ennek oka, hogy a tervezett programelemek egyrészt közvetlenül szolgálják egy adott megvalósítandó tevékenység biztosítását, másrészt viszont közvetlenül is hozzájárulnak egyéb megvalósítandó tevékenységek eredményességéhez. Ennek okán tekinthetjük a szakkollégiumi programot egy komple, egymástól függetlenül is működtetethető, mégis egymásra épülő és egymás hatásaira építő programelemek összességének, melyek végső soron mind az általános, mind pedig a konkrét programcélok eléréséhez képesek hozzájárulni. 16

18 Egyéni gondoskodás Tevékeny közösség Személyes tudomány Pedagógiai programok felülvizsgálata Képzési programok elkészítése, felülvizsgálata A szakkollégiumi programok megvalósításában részt vevő munkatársak, szakemberek felkészítése, képzése A szakkollégium tagjai részére képzések lefolytatása A hallgatók képzéséhez kapcsolódó hallgatói kutatási tevékenységek szervezése és megvalósítása Mentori, tutori rendszer fejlesztése Középiskolákkal való együttműködések fejlesztése Középfokú oktatási intézmények kiemelten a roma és hátrányos, valamint halmozottan hátrányos helyzetű tanulói, számára pályaválasztással kapcsolatos tájékoztatás, információk nyújtása Szakmai együttműködések kialakítása, hálózatosodás, beleértve a roma szakkollégiumokkal való együttműködést A szakkollégium tevékenységéhez kapcsolódó kiadványok szerkesztése és megjelentetése Közösségi aktivitás, közösségi programok, rendezvények, szemináriumok, műhelymunka, konferenciák szervezése, megvalósítása Társadalmi hasznosságú tevékenységek megvalósítása Tehetséggondozást szolgáló szakmai célú események megvalósítása Hallgatói tanulás-módszertani és felzárkóztató szolgáltatások fejlesztése A szakkollégiumi tevékenységhez illeszkedő könyvek, tankönyvek, folyóiratok egyéb kiadványok beszerzése A szakkollégium tématerületeihez illeszkedően egyéni fejlesztési terv meghatározása és megvalósulásának nyomonkövetése, felülvizsgálata Az egyéni fejlesztésben meghatározottak szerint sikeres diplomaszerzést támogató kompetenciafejlesztés, nyelvi képzések, tehetséggondozást, felzárkóztatást és közösségi szerepvállalást elősegítő, illetve, munkaerőpiacon való sikeres megjelenést szolgáló szolgáltatások nyújtása Közösségépítést, identitás erősítését szolgáló programok megvalósítása Elvárásokhoz kötött hallgatói juttatások, ösztöndíj biztosítása Mentorálás és tutori szolgáltatások biztosítása A szakkollégium tagok által a középiskolai korosztály a leendő hallgatók illetve szakkollégisták tájékoztatása a roma szakkollégiumokról és szakmai eredményeikről népszerűsítő tevékenységek, amelyek elősegíthetik a felsőfokú intézményekbe történő jelentkezést Felsőoktatási intézményekben a szakkollégium tevékenységének és szakmai eredményeinek disszeminációja Együttműködés megfelelő szakismerettel és tapasztalattal rendelkező szervezetekkel

19 Célcsoport Az EFOP felhívás 3 az alábbiak mentén határozza meg a fejlesztéssel érintett célcsoportok körét: Közvetlen célcsoport - Roma szakkollégiumok hallgatói - Szakkollégiumok oktatói és a szakkollégiumok tevékenységében közreműködő szakemberek Közvetett célcsoport - Hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású középiskolai tanulók - A programokhoz kapcsolódó oktatók, munkatársak Mindemellett a felhívás megfogalmaz a szakkollégium tagjainak kiválasztására és kötelezettségeire vonatkozó előírásokat is, az alábbiak szerint: - Roma szakkollégiumi hallgató lehet roma származású, vagy a nemzeti felsőoktatási törvény ának 10. pontjában meghatározott feltételek szerint hátrányos helyzetű, vagy 9. pontjában meghatározott feltételek szerint halmozottan hátrányos helyzetű, hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató. Annak érdekében, hogy a szakkollégiumok minél inkább segítsék az integrációs folyamatokat, az együttélést és a társadalmi együttműködést erősítsék, a hallgatók legfeljebb 20%-áig bevonhatóak a fenti hallgatói körön kívüli hallgatók is. - A szakkollégiumi tagok kiválasztásának feltételeit, szempontrendszerét a támogatási kérelemben részletesen szükséges bemutatni. A tagok kiválasztására pályázati felhívást kell megjelentetni és a jelentkezők közül az előzetesen meghatározott objektív szempontrendszer alapján szükséges a szakkollégium tagjait kiválasztani. - A kiválasztási folyamat során biztosítani kell, hogy a szakkollégium tagjai között a roma származású hallgatók aránya eléri a 60%-ot. - A roma szakkollégium hallgatói létszámának az első támogatott tanévben, a második szemeszterre meg kell haladnia az új szakkollégium esetében a 12 főt, a már működő szakkollégium esetében 27 főt. A második tanév, azaz a negyedik szemeszter végére el kell érnie az új szakkollégium esetében a 25 főt, a már működő szakkollégium esetében a 30 főt. - A szakkollégiumnak együttlakó közösséggel kell rendelkeznie. A szakkollégium tagja számára kollégiumi férőhely biztosítható, de nem szükséges a kollégium lakójának lenni a szakmai programba való bekapcsolódáshoz. A bentlakó (diákotthoni férőhelyet folyamatosan igénybevevő) hallgatók számának el kell érnie az összhallgatói létszám legalább 60%-át. - A szakkollégiumi tagságra vonatkozó elvárásokat a szakkollégium tématerületeihez illeszkedően, egyénre szabottan kell meghatározni. A szakkollégisták feladatait egyéni fejlesztési tervben kell rögzíteni, amely egyben tartalmazza a teljesítéshez köthető ösztöndíj nyújtásának feltételeit. Fentiek figyelembevételével került meghatározásra a szakkollégiumi program célcsoportja. A program elsődleges célcsoportja: - A Szakkollégium azon tagjai, akik az EFOP projekt Ösztöndíj Programjába a Felvételi Eljárásrend szerint sikerrel jelentkeznek (továbbiakban Ösztöndíjas hallgatók). - A jelentkezés feltétele a Szakkollégium tagsági jogviszonya mellett a hátrányos helyzet/halmozottan hátrányos helyzet igazolása, mely az alábbi jogszabály(ok) figyelembevételével fogadható el: 3 Az e fejezetben szereplő adatok és leírás forrása az EFOP Roma szakkollégiumok támogatása c. pályázati felhívás ( (letöltés ideje: ) 18

20 1. a évi CCIV. törvény nak 10. pontjában meghatározottak szerint hátrányos helyzetű és a PTE-n aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy 2. a évi CCIV. törvény nak 9. pontjában meghatározottak szerint halmozottan hátrányos helyzetű a PTE-n aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. Az elsődleges célcsoport kiválasztását befolyásoló egyéb tényezők: - Az Ösztöndíj Program Felvételi Eljárásán a jelentkező hallgatók közül előnyben részesülnek a cigány/roma származásúak. - Az ösztöndíjas hallgatók 20%-áig felvehető nem hátrányos, illetve nem halmozottan hátrányos helyzetű hallgató is, aki a PTE-n aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. A program másodlagos célcsoportja: - Azon középiskolai tanulók, akik az Ösztöndíjas hallgatókhoz hasonlóan hátrányos helyzetűek, cigány/roma származásúak, és várhatóan bekapcsolódnak a felsőoktatásba és a Szakkollégiumba. A programban érintett célcsoportokra vonatkozóan számszerű vállalások is meghatározásra kerültek, ezekről külön fejezet számol be. 19

21 A projekt strukturális felépítése A 2015 decemberében beadott pályázatban foglaltak szerint az alábbi szakmai indokok mentén került kialakításra a Projekt struktúrája: A megvalósítani kívánt projekt az előző pályázati programunkhoz hasonlóan modulokból tématerületekből áll, de az előző pályázattól TÁMOP D. - eltérően a tevékenységeket nem az időbeli ismétlődésük, hanem a közös pontjaik szerint strukturáltuk. Ennek köszönhetően a program alapvetően három lábon áll, melyek önállóan is működőképesek, de a kitűzött célok eléréséhez és a hallgatói sikeresség előmozdításához szükséges a modulok együttes sikere. (Szakmai koncepció, 2015:6) A megvalósuló pályázatban e moduláris szerkezet megtartásra került, továbbra is szem előtt tartva e modulok közös pontjaik szerinti strukturálását. A következőkben a benyújtott pályázati tartalmak egészülnek ki a megvalósítás előkészítő szakaszában készített részletesebb, és az indítási helyzethez igazodó tartalmakkal. Az 1. számú ábrán jól látható módon különülnek el az egyes modulok/szintek. Jelen dokumentumban a szakmai tartalmak, eredmények, feladatok és időbeni ütemezések külön alfejezetekben kerülnek bemutatásra. Minden alfejezet végén, az 1. számú ábra struktúrájában összefoglalva, tömören és átlátható módon kerülnek összefoglalásra szöveges tartalmak. Strukturális felépítését tekintve a projekt egyes szintjei az alábbiak szerint különülnek el: I. Projektvezetés a projekt gördülékeny működéséért, a szakmai tartalmakért valamint a pénzügyi teljesítésekért felel. II. Horizontális elemek közé a Nyilvánosság, Kapcsolatépítés, Szinergia, Minőségbiztosítás projektelemek tartoznak, melyek a projekt egésze során hatják át a tevékenységeket. III. Megvalósítás Terei közé soroljuk a Közösségi Teret, a Projekt Napokat és Heteket, valamint a Virtuális Teret is. IV. Pillérek és projektelemek modulszerűen kerültek kialakításra. Az így megalkotott struktúra első pillére a hallgatók számára nyújtott személyes odafigyelést biztosító tevékenységeket tartalmazza, elnevezése Egyéni gondoskodás. A rendszer második pillére a Tevékeny közösség elnevezést kapta. A négy projektelemből felépülő pillér célja, hogy előmozdítsa a hallgatók közösségé formálódását, aktív párbeszédet folytató, elkötelezett értelmiségivé válásukat. A struktúra harmadik pillére a Személyes tudomány elnevezéssel megalkotott rész. Ebben a modulban a hallgatóknak lehetősége nyílik bevonódni a tudományos élet különböző szegmenseibe. 20

22 8. sz. ábra: Projektvezetés és projektstruktúra 21

23 A projekt szakmai tartalmai Az előzőekben röviden bemutatott projektstruktúra elemeinek tartalmát, lényegi jegyeit foglalja össze a következő rész. I. Projektvezetés Projekt megvalósítására a Pécsi Tudományegyetem szervezetén belül önálló menedzsmentcsoport kerül kialakításra. A menedzsmentcsoport tagjai a projekt szakmai vezetői mellett a projekt menedzsere, illetve pénzügyi vezetője, valamint a két szakmai asszisztens. A menedzsment a projekt gördülékeny működéséért, a szakmai tartalmakért valamint a pénzügyi teljesítésekért együttesen felel. Ezen belül a Szakmai vezetők a projekt szakmai megvalósítását irányítják, ellenőrzik. A Projektmenedzser feladatat a folyamatos kapcsolattartás a támogató szervezettel valamint a kari és az egyetemi vezetéssel. A Pénzügyi vezető koordinálja a projekt pénzügyi előrehaladását. valamint ő felel a szabályszerű pénzügyi megvalósításért is. A szakmai asszisztensek felelősek a célcsoport és a szakmai vezetés, valamint a megvalósítók és szakmai vezetés közötti folyamatos információáramlásért. A projektvezetés munkáját segítik a különböző szolgáltatásokat, tevékenységeket magába foglaló pillérek vezetői. II. Horizontális elemek A Nyilvánosság, Kapcsolatépítés, Minőségbiztosítás, Szinergia projektelemek horizontális elemként húzódnak végig a projekt egészén. Mindezen elemek a garanciái annak, hogy a projekt működését szakmailag folyamatosan felülvizsgáljuk és időről időre a felmerülő igényekhez igazítsuk a programelemeket, illetve hogy folyamatosan átláthatóan, a partnerek számára nyilvános módon végezzük a vállalt feladatokat. (Szakmai koncepció, 2015:7) A Nyilvánosság projektelem szakmailag a projekt nyilvánosságának folyamatos és szakszerű biztosításáért felel. Ezzel nem csak az EU finanszírozású pályázati elvárásokhoz igazodik a projekt, hanem a nyilvánosság segítségével éri el többek között a célcsoportját, partnereit. A Kapcsolatépítés biztosítja a már az előző projektben kiépített kapcsolati háló fenntartását, megőrzését és működtetését, illetve igyekszik újabb releváns, szakmai kapcsolatok kialakítására. A kapcsolati beágyazódás nem csak a projekt hatékony megvalósítása miatt elengedhetetlen, hanem a célcsoport bekapcsolása és későbbi - munkaerőpiaci - támogatása szempontjából is. A Minőségbiztosítás elem keretén belül kerül kialakításra és működtetésre egy olyan minőségbiztosítási rendszer, mely képes gyorsan reagálni a projekt tevékenységeire, ugyanakkor a projekt egész időtartalma alatt, folyamatosan biztosítja a projektelemek és tevékenységek minőségbiztosítását, valamint a projektben résztvevők minőségbiztosítását is. A Szinergia horizontális elem projekt egészének sikerességét garantálja. Erre azért van különösen szükség, mert a megvalósuló projekt számtalan modulja egyenként ugyan sikeres lehet, de ahhoz, hogy a kitűzött hosszútávú célokat a projekt elérje, szükséges az elemek folyamatosan összehangolása 22

24 III. Megvalósítás Terei A projekt struktúrájának következő egysége a Megvalósítás Terei elnevezést kapta, mely funkciójára utal: ezekben és ezeken a valós vagy virtuális terekben zajlanak a szakmai, közösségi tevékenységek döntő többsége. A Megvalósítás Terei közé soroljuk a Közösségi Teret, a Projekt Napokat és Heteket valamint a Virtuális Teret és a Szakkollégium honlapját. A Közösségi Tér elsődleges funkciója, hogy a szakkollégistáknak egy olyan helyet biztosítson, ami fundamentumként működik az életükben. A közösségi térben a fiatalok egy interaktív, kommunikatív közegbe kerülnek önmaguk generálása által. Az interakció feltételezi a közöttük lezajló kommunikációt, kapcsolatot, közös beállítódást, a státuszokat és szerepeket. Itt nyílik lehetőség a hallgatók jobb megismerésére, ezen keresztül arra, hogy a csoport tagjai számára lehetőség legyen kialakítani azokat a személyre szabott szolgáltatásokat, amelyek nagymértékben hozzájárulnak sikeres egyetemi pályafutásukhoz. (Szakmai koncepció, 2015:20) A Közösségi Térben és a hozzátartozó Terasz-on a benyújtott koncepcióval összhangban elsősorban a hallgatók aktív bevonásával valósulnak meg szakmai rendezvények. A hallgatók, azáltal, hogy nem csak résztvevőként, de szervezőként is bevonódnak e rendezvényekbe számos olyan tapasztalatot szereznek, melyek elősegítik egyetemi sikerességüket. Az egyéni fejlődésen túl, a Közösségi Térben megvalósuló rendezvények a tevékeny közösség létrejöttét is elősegíti. Projekt Napok és Hetek azokat a szakmai rendezvényeket foglalják magukba, melyek minden hónapban egyszer kerülnek megrendezésre a projekt keretén belül. A Projekt napok során, a hallgatók egy hétvégét töltenek együtt, mely során lehetőség nyílik mind szakmai képzésükre, mind közösségfejlesztésre, mind identitáserősítésre, mind egymás jobb megismerésére. A tematikus projektnapok, valamint projekt hetek (ez utóbbiak a tanéveket összekötő nyári időszakban, hosszabb időtartalommal kerülnek megrendezésre) reflektálnak a hallgatók igényeire, érdeklődési területeikre. A kulturális értékeket előtérbe helyező, az identitást elősegítését, a befogadó attitűd erősítését szolgáló közösségi programok döntő többsége is e projekt napok és hetek keretében kerül megrendezésre. A pályázati koncepció célul tűzte ki egy Virtuális Tér kialakítását. A virtuális tér kiépítésével, azt on-line rendszerben való működtetés esetében egy olyan, mindig, mindenhonnan elérhető felületet biztosítana a projekt minden résztvevője számára. Nagyban megkönnyíthetné az egyes projektelem felelősök és projektben résztvevők közötti kommunikációt illetve hatékony együttműködést. (Szakmai koncepció, 2015:17) A Virtuális Tér tehát egy olyan folyamatosan működtetett virtuális tér, mely egy jelszó, s egyedi azonosító segítségével egy külső szemlélő elöl elzárt, a projektben résztvevők számára nyitott hátteret biztosít. A benyújtott szakmai koncepcióban egy teljesen új on-line platform fejlesztése szerepelt, ám a már megvalósuló projekt előkésíztő szakaszában a projekt szakmai vezetése a már meglévő és a Pécsi Tudományegyetemen működő KAR rendszer használata mellett döntött. E rendszert az előkészítő szakaszban a szakmai vezetés az elvárásokhoz igazítva fejlesztette tovább, folyamatosan előtérbe helyezve a funkcionalitást. Az elkészült Virtuális Térben kerül feltöltésre a dokumentáció egy része, ezzel biztosítva a gördülékenyebb és nem helyhez kötött munkavégzést. A projekt struktúrájához igazodva, három alszíntér kerül kialakításra (Vezetőség, Megvalósítók és Hallgatók). A színterek mindegyikében a résztvevők saját felületet kapnak, ahol az egyes tevékenységek megbeszélésére, a produktumok feltöltésére is lehetőség van. 23

25 A Virtuális Tér kialakítása mellett egy új statikus honlap is kialakításra került, mely elsősorban a nyilvánosság számára nyújt információkat a Szakkollégiumról és a megvalósuló projekről nyújt információt. IV. Pillérek és projektelemek A pillérek és a bennük foglalt projektelemek egymással szorosan együttműködő és egymást segítő rendszerként értelmezhetőek. A megvalósítani kívánt projekt az előző pályázati programunkhoz hasonlóan modulokból tématerületekből áll, de az előző pályázattól TÁMOP D. - eltérően a tevékenységeket nem az időbeli ismétlődésük, hanem a közös pontjaik szerint strukturáltuk. Ennek köszönhetően a program alapvetően három lábon áll, melyek önállóan is működőképesek, de a kitűzött célok eléréséhez és a hallgatói sikeresség előmozdításához szükséges a modulok együttes sikere. (Pályázati koncepció, 2015: 6) A megvalósuló pályázatban tehát megtartásra került e hármas pillér, mely az alábbiak szerint tagolódik: A struktúra első pillére az Egyéni gondoskodás elnevezést kapta, s a hallgatók számára nyújtott egyéni gondoskodást célzó tevékenységeket tartalmazza. E tevékenységek közé sorolódik a tanév során havi rendszerességgel nyújtott tanulmányi ösztöndíj, a tanulmányi sikerességet biztosító tutori hálózat és mentori támogatás valamint a személyre szabott fejlesztések rendszere is.ez utóbbi projektelem céljaa hallgatók kompetenciáinak fejlesztése, hátrányaik kompenzálása, mely tevékenységek közösségi, kiscsoportos és egyéni szinten kerülnek megszervezésre. Ide tartoznak az idegennyelvi kurzusok, a tanulásmódszertani, kommunikációs és készségfejlesztő képzések, a különböző személyes és közösségi kompetenciafejlesztő tréningek és a mentálhigiénés támogatás. Ahogy a WHSZ EFOP Pedagógiai Programjában is olvashatjuk, a tutori hálózatban olyan egyetemi oktatók foglalnak helyet, akiket a szakkollégisták maguk választanak szakjukhoz kapcsolódóan, és akik a projekt egésze alatt személyes kapcsolattartás formájában támogatják a hallgatót tanulmányi és szakmai munkájában. A mentori rendszer célja, hogy egyéni vagy közösségi szinten segítse a szakkollégisták egyetemi életbe való bekapcsolódását és esetenként segítség őket a szakmai előrejutásban. Természetesen a pillér tartalmazza a szakkollégiumi programba való bekerülést nyújtó felvételi eljárást és a hallgatók előrehaladását tükröző Hallgatói Portfólió rendszerét, melyek garanciát nyújtanak arra, hogy a legmegfelelőbb hallgatók kerüljenek a programba, illetve a szakkollégisták részére nyújtott ösztöndíj valódi szakmai, tudományos előre haladásukat mutassa. A Tevékeny közösség a struktúra második pillére. A pillér négy projektelemből épül fel, melyek célja, hogy előmozdítsa a hallgatók közösségé formálódását, aktív párbeszédet folytató, elkötelezett értelmiségivé válásukat. Szintén a Pedagógiai Program ír arról, hogy mindezeknek megfelelően ebben a modulban lehetősége van a hallgatóknak saját maguk által szervezett közösségi programokat és szakmai utakat létrehozni. Ennek keretét jelenti a PTE-n általuk működtetett Közösségi Tér és a hozzá kapcsolódó Terasz, illetve a projektnapok kihelyezett helyszínei. A közösség formálásának és a társadalmi szerepvállalás fejlesztésének lehetőségét nyújtja a Szakkollégiumban megvalósuló önkéntes tevékenység. Az önkéntesség alapvetően olyan intézményekhez, szervezetekhez kötődik, ahol a szakkollégistákhoz hasonló közösségből érkező gyerekek, tanulók támogatása folyik. Ebbe a munkába kapcsolódnak be önkéntesen a szakkollégisták, követendő mintaként szolgálva fiatalabb társaik számára és egyúttal a self-help működési mechanizmusnak köszönhetően maguk is megerősödnek céljaikban. A tervezett projekt keretében az Arany János Program, valamint Tanodák középiskolás diákjai számára fognak a szakkollégisták pályaorientációs foglalkozásokat tartani és civil szervezeteknél önkéntes munkát végezni. 24

26 A Személyes tudomány elnevezést kapta a rendszer harmadik pillére. E pillérben a hallgatóknak lehetőségük nyílik bevonódni az egyetemi tudományos életbe, erre utal a pillér elnevezése is. E bevonódásnak több formája lehetséges, s ezek mentén épült fel a pillér négy projekteleme. A hallgatók saját érdeklődésüknek megfelelő kutatások lefolytatására pályázhatnak két alkalommal a projekt időszaka alatt, ahol megfelelő szakmai segítséget és támogatást kapnak saját kutatásaik elvégzéséhez és az eredmények bemutatásához. A Partner kutatások projektelem, e pillér második eleme, olyan partneri kapcsolatra épülő tudományos közösség létrehozását és fenntartását célozza, mely a résztvevő szakkollégisták és más szakemberek közös tevékenységeivel tudományos igénnyel vizsgálja és osztja meg - elsősorban a cigánysággal kapcsolatos ismereteket. A tudományos kutatások eredményeinek disszeminációját segíti elő a pillér következő két projekteleme. Két alkalommal kerül megrendezésre a projekt megvalósítási időszakába tudományos konferencia, melybe a hallgatók nem csak szervezőként, de előadóként és aktív résztvevőként is bekapcsolódnak. A Kiadványok a hallgatók tudományos írás terén való fejlődését célozza meg, valamint teret enged a hallgatói, valamint a partner kutatások eredményeinek disszeminációjának is. A kiadványok egy része kutatási beszámolók összefoglaló kötetei, de ide tartozik a negyedévente megjelenő Romológia folyóirat is. 25

27 9. sz. ábra: A Projekt szakmai tartalmai a projektstruktúrába ágyazva 26

28 Eredménymutatók A Wlislocki Henrik Szakkollégium közvetlen célul tűzi ki a célcsoport tanulmányi sikerességének előmozdítását, tudományos-kutatási tevékenységekbe történő bevonását, illetve társadalmi szerepvállalásának megerősítését annak reményében, hogy ezáltal sikerül hozzájárulnia a közéleti feladatvállalás iránt elkötelezett, aktív társadalmi párbeszédet folytató roma/cigány értelmiség formálódásához. Projektstruktúrához igazított eredmények A szakmai program megvalósulását kétféle szempontból tekinthetjük eredményesnek: 1. A hallgatók szempontjából akkor sikeres a projekt, ha a szakkollégiumi tagság az első támogatott tanévben eléri a 27 főt, a második tanévben pedig a 30 főt. 2. A tervezett szakmai program szempontjából pedig akkor sikeres a projekt, ha a projektelemek megvalósulnak, és azok bizonyíthatóan hozzájárulnak a hallgatók sikerességéhez. A projekt megvalósulásának és megvalósításának minden területén fontos szempont tehát az eredményesség. Így minden részterülethez a szakmai tartalommal és megvalósítással kapcsolatos eredmények lettek hozzárendelve. Az eredmények ilyen szintű hozzárendelése már a projekt elején kettős célt szolgál: 1. egyrészt koncentráltan fókuszál az adott szakmai tartalmak megvalósítására (a cél elérésre) 2. másrészt a projekt végén elősegíti a projekt értékelését (kitűzött és megvalósított célok összehasonlítása) A projekt során azonban a szakmai vezetés, valamint a szakmai megvalósítók is nagy hangsúlyt fektetnek a folyamatos monitorozásra, a projektelemek tartalmainak személyre szabására, hogy minél jobban illeszkedjenek ezen elemek a szakkollégisták igényeihez. Így amennyiben erre szükség van, úgy a szakmai célok módosulhatnak, ezáltal az eredmények is változhatnak. A projekt indításakor meghatározott eredménymutatók ahol releváns számszerűen is a 3. számú projektstruktúra ábrában láthatók. 27

29 10. sz. ábra: Eredménymutatók a projektstruktúrában elhelyezve 28

30 A projekt számszerűsített szakmai elvárásai Az EFOP Roma szakkollégiumok támogatása projekt felhívásában a megvalósítandó projektek szempontjából az alább számszerűsített szakmai elvárások fogalmazódtak meg, melyeket a projekt fizikai zárásáig szükséges elérni. Minden egyes elvárt eredményhez hozzárendelődik jelen projekt egyegy olyan eleme, mely közvetlen vagy közvetett módon hozzájárul az adott indikátor teljesüléséhez. 1. Szakkollégiumi tagság létszáma Az eredmény leírása A tulajdonság számszerűsíthető célértéke Igazolás módja A szakkollégium azon külsős és bentlakó hallgató tagjainak száma, akik felvételi eljárás keretében felvételt nyertek és tagsági viszonyuk nem szűnt meg. Az első támogatott tanévben, a második szemeszterre meg kell haladnia az új szakkollégium esetében a 12 főt, a már működő szakkollégium esetében 27 főt. A második tanév, azaz a negyedik szemeszter végére el kell érnie az új szakkollégium esetében a 25 főt, a már működő szakkollégium esetében a 30 főt egyéni fejlesztési terv, taglista Kapcsolódó szakmai modul/pillér/projektelem: Közvetlen: 1.1 Ösztöndíj rendszer 1.2 Felvételi-Portfólió-Karrierterv 2.1 Középiskolai kapcsolatrendszer Kapcsolatépítés horizontális elem Nyilvánosság horizontális elem Közvetett: 1.3 Személyre szabott fejlesztések 2. Tevékeny közösség 3. Személyes tudomány 2. Egyéni fejlesztés Megvalósítandó műszaki-szakmai eredmény megnevezése Egyéni fejlesztési tervben foglaltakat sikeresen teljesítők aránya Az eredmény leírása A szakkollégium tématerületeihez illeszkedő, egyénre szabott fejlesztési célokat teljesítő hallgatók aránya, beleértve az iskolai eredményességet, a kutatás és társadalmi szerepvállalás terén vállalt feladatok teljesítését. A tulajdonság számszerűsíthető célértéke 80 % Igazolás módja egyéni fejlesztési terv értékelése 29

31 Kapcsolódó szakmai modul/pillér/projektelem: Közvetlen: 1. Egyéni gondoskodás 1.3 Személyre szabott fejlesztések 2. Tevékeny közösség 3. Személyes tudomány Közvetett: Közösségi Tér Projekt Napok és Hetek 1. Diplomát szerző roma fiatalok száma Megvalósítandó műszaki-szakmai eredmény megnevezése A roma szakkollégium által támogatott és diplomát szerző fiatalok száma Az eredmény leírása A szakkollégiumi projekt eredményeként a közvetlen célcsoportból a projekt során sikeresen végzett hallgatók száma. A tulajdonság számszerűsíthető célértéke 5 fő Igazolás módja diploma másolata Kapcsolódó szakmai modul/pillér/projektelem: Közvetlen: Szinergia horizontális elem 1. Egyéni gondoskodás 2. Tevékeny közösség 3. Személyes tudomány Közösségi Tér Projekt Napok és Hetek Közvetett: Nyilvánosság horizontális elem Kapcsolatépítés horizontális elem Minőségbiztosítás horizontális elem Virtuális Tér 30

32 4. Szakmai rendezvények középiskolásoknak Megvalósítandó műszaki-szakmai eredmény megnevezése Az eredmény leírása A tulajdonság számszerűsíthető célértéke Igazolás módja A középfokú oktatási intézményekben tanulók számára szervezett szakmai rendezvények, alkalmak száma Leendő szakkollégisták megszólítása és bevonása a projekt részeként szervezett tevékenységekbe 9 db rendezvény fotó vagy programdokumentációja, illetve jelenléti ívek Kapcsolódó szakmai modul/pillér/projektelem: Közvetlen: 2.1 Középiskolai kapcsolatrendszer Kapcsolatépítés horizontális elem Közvetett: Nyilvánosság horizontális elem 5. Pályaorientációs tevékenysége bevont középiskolás hallgatók Megvalósítandó műszaki-szakmai eredmény megnevezése Az eredmény leírása A tulajdonság számszerűsíthető célértéke Igazolás módja A programokba bevont középiskolai tanulók száma A projekt keretében szervezett és lebonyolított szakmai rendezvényeken résztvevők száma eléri a számszerűsített célértéket 90 fő jelenléti ív Kapcsolódó szakmai modul/pillér/projektelem: Közvetlen: 2.2 Középiskolai kapcsolatrendszer Kapcsolatépítés horizontális elem Közvetett: Nyilvánosság horizontális elem 31

33 6. Közösségi rendezvények Megvalósítandó műszaki-szakmai eredmény megnevezése Az eredmény leírása A tulajdonság számszerűsíthető célértéke Igazolás módja Közösségi programok, rendezvények száma Az együttműködő partnerekkel, így felsőoktatási intézményekkel, szakkollégiumokkal közösen megvalósított programok és rendezvények száma 9 db rendezvény fotó vagy programdokumentációja, illetve jelenléti Kapcsolódó szakmai modul/pillér/projektelem: Közvetlen: Közösségi Tér Projekt Napok és Hetek 2.Tevékeny közösség 2.2Identitás, kultúra és közösségi élet Közvetett: Nyilvánosság horizontális elem Kapcsolatépítés horizontális elem 7. Képzések a fejlesztésben és megvalósításban résztvevők számára Megvalósítandó műszaki-szakmai eredmény megnevezése Az eredmény leírása A tulajdonság számszerűsíthető célértéke Igazolás módja Felkészítésben, képzésben résztvevő szakkollégiumi pedagógusok, oktatók, szakemberek száma Az összes olyan oktató, szakkollégiumi tanár, nevelő, mentor, tutor, aki a projekt keretében tehetséggondozás módszertanával vagy andragógiaival kapcsolatos képzésben, továbbképzésben részesült. 5 fő jelenléti ívek, tanúsítványok Kapcsolódó szakmai modul/pillér/projektelem: Közvetlen: 1.Személyes gondoskodás 1.4.Tutori és mentori rendszer 32

34 Projektvezetés és megvalósítók A projekt személyi állománya két csoportra bontható: egyrészt a Pécsi Tudományegyetemen munkaviszonnyal rendelkező, projektben szakmai munkát végzők, másrészt olyan külső szakértők, akik az adott projektelem vagy modul magas szintű ismerői, s ezáltal garanciát jelentenek az egyes projektelemek vagy programelemek magas szintű megvalósítására. A projektben közreműködők feladat és felelősség körei az alábbiakban kerülnek részletezésre és a 4. számú ábrában láthatjuk összefoglalóan. 11. sz. ábra: Megvalósítók a projektstruktúrába ágyazva 33

35 Menedzsment Szakmai vezető 1 Híves-Varga Aranka Szakmai vezető feladatai: A projekt szakmai irányítása a támogatási szerződés, a szakmai koncepció és a vonatkozó dokumentumok szerint A szakmai vezetés irányítása heti (pillérvezetők és asszisztensek) és havi (projektmenedzsment) értekezleteken. A megvalósítók munkájának koordinációja. Kapcsolattartás a célcsoport minden tagjával havi két személyes találkozó (projektnapok és "összetartás" nap) során. Folyamatos kommunikáció a megvalósítókkal és a célcsoport tagjaival minden formában. "Egyéni gondoskodás" pillér szakmai segítése, támogatása, ellenőrzése. A horizontális elemek (Kapcsolatépítés, Nyilvánosság, Minőségbiztosítás) teljesülésének támogatása, ellenőrzése. A projektelemek közötti Szinergia biztosítása és támogatása. A projekt szakmai képviselete szakmai vezetőként. A projekt pénzügyi tervezésének koordinálása a projektben vállalt szakmai-tartalmi elvárásoknak megfelelően. A projekt szakmai ellenjegyzőjeként a szakmai teljesülések igazolása. Szakmai vezető 2 Trendl Fanni Szakmai vezető feladatai: A projekt szakmai koordinációs tevékenységének ellátása. Tevékeny közösség pillér működésének támogatása, ellenőrzése. Az együttműködés tereinek (Projektnapok, Közösségi Tér és Virtuális tér) támogatása, ellenőrzése. A projekt szakmai képviselete a másik szakmai vezetővel egyeztetve. Projektmenedzser Dobay Kata Projektmenedzser feladatai: Projektmenedzsment vezetése, a munkatársak feladatainak összehangolása A projekt operatív működtetése, a támogatási szerződésben előírtak teljesítése, a végrehajtás szervezése, az eljárásrendek betartatása, a folyamatba épített ellenőrzés végrehajtása, a kötelező jelentések elkészítése A kiemelt projekt folyamat menedzsmentjének biztosítása, a projekthez kapcsolódó humánerőforrás gazdálkodás szervezése, szerződéskezelés felügyelete Kapcsolattartás felügyeleti szervekkel, a programvezetővel, a projektben résztvevő személyekkel, szakemberekkel, a konzorciumi partnerrel Részvétel a projekttel kapcsolatos napi adminisztratív feladatok intézésében, a vonatkozó dokumentációk elkészítésében, azok nyilvántartásában, a levelezések bonyolításában A projekt végrehajtásához tartozó Projekt Előrehaladásai Jelentések határidőre történő elkészítése 34

36 Pénzügyi vezető Máté Rita Pénzügyi vezető feladatai: Pályázatok pénzügyi beszámolójának elkészítése, továbbítása a megfelelő Irányító Hatóságok felé, vagy a témavezetőknek. Elfogadott pályázatok nyilvántartásba vétele, témaszám nyitás előkészítése. A pályázatok lebonyolításához kapcsolódó bizonylatok kezelése, szükség szerint egyedi analitika vezetése. Bevételek, rezsi, vegyes könyvelések kontírozása. Pályázatokkal kapcsolatos ügyintézés, kapcsolattartás a kiíróval és a témavezetőkkel. Szakmai asszisztens - Vezdén Katalin Szakmai asszisztens feladatai: A projekt megvalósítói és a szakmai vezetés illetve projektmenedzsment közötti folyamatos kapcsolattartásért és információáramlásért felel. Felügyeli és kezeli a szakmai megvalósításhoz kapcsolódó szakmai dokumentációt. A projekt dokumentációs rendjének megfelelően nyomon követi a szakmai dokumentáció teljesítését. Az asszisztens a projektműködtetéshez kapcsolódó általános szakmai-koordinációs feladatok segítését is ellátja a szakmai vezető irányításával. Szakmai asszisztens Szücs-Rusznak Karolina Szakmai asszisztens feladatai: A projektbe bevont célcsoport és a szakmai vezetés illetve szakmai megvalósítók közötti folyamatos kapcsolattartásért és információáramlásért felel. Felügyeli és kezeli a célcsoporthoz kapcsolódó szakmai dokumentációt. A projekt dokumentációs rendjének megfelelően nyomon követi azt. Az asszisztens a projektműködtetéshez kapcsolódó, célcsoporthoz köthető általános szakmaikoordinációs feladatok segítését is ellátja a szakmai vezető irányításával. 35

37 Horizontális elemek Nyilvánosság Orsós Anna Elemvezető feladatai: Folyamatosan kapcsolatot tart a pályázat kiíróival valamint az EMMI Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságával. Szükség szerint kapcsolatot tart a projekttel kapcsolatos ügyek folyamatossága érdekében a BTK szakmai és pénzügyi vezetőségével. Azokon az egyetemi vagy kari rendezvényeken, ahol erre alkalom adódik, a WHSz projektjét népszerűsíti és a különböző karokon dolgozó kollégák figyelmét felhívja arra, hogy amennyiben a projekt célcsoportjába tartozó és odaillő hallgatót talál, jelezzék azt a projekt szakmai vezetőségének. A hasonló projektet vivő szakkollégiumok szakmai vezetőivel igyekszik kapcsolatot találni, a projekt tapasztalatairól készségesen tájékoztatni az érdeklődőket. A szakkollégium rendezvényeiről, fontos eseményeiről a médiát értesíti, számukra felkérés esetén mind hazai, mind nemzetközi fórumokon, konferenciákon nyilatkozik is. Kapcsolatépítés Megbízott szakember Elemvezető feladatai: Releváns szervezetek összegyűjtése: roma szakkollégiumok, cigány/roma területen dolgozó civil és kormányzati szervezetek illetve a nemzetközi kapcsolatokért felelős projektelemvezetővel együttműködve külföldi szervezetekkel is kapcsolatfelvétel levelező lista összeállítása. Folyamatos (havi egy darab) hírlevél küldése az összegyűjtött szervezetek részére a WHSz projektjének híreiről. Folyamatos együttműködés és egyeztetés a Szakkollégiumok Egyeztető Fórumával a roma szakkollégiumok és a WHSz helyzetéről és a Fórum Minősítési Rendszeréről. Szinergia Híves-Varga Aranka Elemvezető feladatai: A kialakított szinergiát erősítő struktúra napi működésének támogatása kidolgozott együttműködést generáló sztenderdek működtetésével. A kommunikációt segítő virtuális felület nyomon követése, ezen keresztül a szinergia biztosítása. A nyilvánosság felületein megjelenő tartalmak szinergia szempontú nyomon követése Szakmai tanácsok a vezetés számára negyedéves értékelésre épülően a szinergia erősítése érdekében. Lezajlott projekt értékelése az együttműködés szempontjából, erről írásos vélemény nyújtása a vezetőség és a minőségbiztosító felé. 36

38 Minőségbiztosítás Megbízott szakember Elemvezető feladatai: A projektmegvalósítás előkészítő szakaszában a projekt minőségbiztosítását garantáló átfogó Minőségbiztosítási rendszer kidolgozása. A projektben tervezett mérföldkövekhez kapcsolódóan (4 db) időszaki minőségbiztosítási összegző jelentések elkészítése A projekt záró szakaszában a teljes projektmegvalósításra kiterjedő, átfogó minőségbiztosítási összegző jelentés elkészítésének. A megvalósító mind a megvalósítókkal, mind a szakkollégistákkal felveszi a kapcsolatot a felállított rendszer alapján. Megvalósítás Terei Közösségi Tér vezető Schaffer János Vezető feladatai: Koordinálja és segíti a Közösségi Térben történő tevékenységeket. Munkájával segíti a hallgatókat, folyamatosan kapcsolatot tart velük. A Közösségi Térben megvalósuló kulturális programok szervezését átfogja. Projekt napok és hetek Megbízott szakember Projektnapok vezetőjének feladatai: A projektelem vezető a projekt során 20 projekthétvégét készít elő és bonyolít le. A projekthétvégék alapját, a szorgalmi időszakban havonta megrendezésre kerülő, általában két esetenként három teljes napot igénybevevő tematikus, változó helyszínen megvalósuló programok alkotják. A projektnapok időpontjait, helyszíneit a kapcsolódó szakmai tartalmakat a szakmai vezetéssel együtt (melyben a pillérvezetők is részt vesznek) közösen dönti el. A projekthétvégék szakmai megvalósítóit a szakmai tartalomhoz illeszkedően szintén a szakmai vezetés választja ki és kéri fel. Virtuális Tér Szücs-Rusznak Karolina Virtuális Térért felelős feladatai: A projekt megvalósításához szükséges on-line tér projekt tartalmához igazítása a szakmai vezetéssel való egyeztetések mentén. A rendszer működtetetése a projekt egésze alatt 37

39 I. Pillér Egyéni gondoskodás - Orsós Anna Pillérvezető feladatai: A pillérvezető a szakkollégisták személyre szabott fejlesztési folyamatait koordinálja. A megvalósításban részt vevő kollégákkal folyamatosan konzultál. Az elvégzett munkáról beszámolót készít és gondoskodik arról, hogy a pillérben részt vevő fejlesztők, tutorok, mentorok feladatvégzésükhöz minden segítséget megkapjanak. A projekt szakmai vezetői ülésein részt vesz és beszámol a pillér tevékenységéről. 1.1 Ösztöndíj rendszer Megbízott szakember Elemvezető feladata: Felülvizsgálja a rendszert a szakmai vezetéssel együttműködve Folyamatos monitorozza azt a projekt ideje alatt. Szakmai beszámolót készít az elvégzett munkáról. Folyamatosan konzultál a pillérvezetővel. 1.2 Felvételi Portfólió Karrierterv Megbízott szakember Elemvezető feladata: A Szakkollégiumi felvételi meghirdetése. Pályázatok formai és szakmai ellenőrzése, szóbeli beszélgetésen való részvétel. Hallgatói portfóliók dokumentumainak előkészítése. Hallgatói karrierterv elkészítése és nyomon követése. Hallgatói portfóliók készítésének nyomon követése, támogatása. Hallgatói portfóliók értékelésében való részvétel. Szakmai beszámoló elkészítése az elvégzett munkáról. Folyamatos konzultáció a pillérvezetővel. 1.3 Személyre szabott fejlesztések Megbízott szakember Elemvezető feladata: A projektelem vezető koordinálja az egyéni gondoskodáshoz kapcsolódó, egyéb differenciált szolgáltatásokat biztosító szakértők bevonását, illetve az ő munkájukat (pl. tanulás- és kutatásmódszertani szakemberek, tantárgyi fejlesztést végző oktatók, fejlesztő pedagógus, munkaerőpiaci készségfejlesztők stb.), Folyamatos kapcsolatot tart fenn velük. Az elvégzett munkáról szakmai beszámolót készít. Folyamatosan konzultál a pillérvezetővel. 38

40 1.4 Tutori és mentori rendszer Orsós Anna Elemvezető feladatai: A projektelem vezető a projektbe bevont hallgatók személyes támogatásához szükséges kortárs egyetemi hallgatók valamint egyetemi oktatók bevonásával építi és működteti a tutori és mentori rendszert. Folyamatos kapcsolattartás a tutorokkal és mentorokkal a projekt egésze alatt. Szakmai beszámoló készítése az elvégzett feladatokról. Folyamatos konzultáció a pillérvezetővel. II. Pillér Tevékeny közösség Trendl Fanni Pillérvezető feladatai: A pillérvezető a szakkollégisták közösségi terében megvalósuló tevékenységeket koordinálja. Folyamatosan együttműködik a közösségi tér vezetőjével, projektelemekért felelős szakemberekkel és szakkollégistákkal. A megvalósításban részt vevő kollégákkal folyamatosan konzultál. Az elvégzett munkáról beszámolót készít és gondoskodik arról, hogy a pillérben részt vevő közreműködők és megvalósítók feladatvégzésükhöz minden segítséget megkapjanak. A projekt szakmai vezetői ülésein részt vesz és beszámol a pillér tevékenységéről. 2.1 Középiskolai kapcsolatrendszer - Megbízott szakember Elemvezető feladatai: A Szakkollégium középiskolai kapcsolatrendszerének bővítése. Folyamatos kapcsolattartás az intézményekkel. Pályaorientációs foglalkozások szervezése a végzős diákok számára. Szakmai beszámolót készít az elvégzett munkáról. Folyamatosan konzultál a pillérvezetővel. 2.2 Identitás, kultúra és közösségi élet - Megbízott szakember Elemvezető feladata: Identitás, kultúra és közösségi élet erősítését célzó programok szervezése és lebonyolítása. - - Az egyes programok előkészítésébe és megvalósításába a hallgatók bevonása. Szakmai beszámolót készít az elvégzett munkáról. Folyamatosan konzultál a pillérvezetővel. 2.3 Társadalmi szerepvállalás - Megbízott szakember Elemvezető feladata: A projekt keretében, a projektbe bevont hallgatók önkéntes tevékenységét koordinálja. Folyamatos kapcsolatot tart fenn és épít ki az önkéntes tevékenységnek helyet adó szervezetekkel. 39

41 Szakmai beszámolót készít az elvégzett munkáról. Folyamatosan konzultál a pillérvezetővel Szakmai utak Megbízott szakember Elemvezető feladata: A projekt keretében megrendezésre kerülő belföldi és külföldi szakmai utak szervezését koordinálja. Folyamatosan nyomon követi a hallgatói mobilitás témakörében kiírt pályázatokat. Folyamatosan tájékoztatja a projektbe bevont hallgatókat a pályázati lehetőségekről és segíti őket a pályázatok elkészítésében. Hetente egyszer, idegen nyelvű, kötetlen beszélgetést vezet a hallgatóknak.- Szakmai beszámolót készít az elvégzett munkáról. Folyamatosan konzultál a pillérvezetővel. III. Pillér Személyes Tudomány Híves-Varga Aranka Pillérvezető feladata: Az egyes projektelemek nyomon követése, szakmai támogatása, pénzügyi segítése, a teljesítéseik igazolása. Havi rendszerességgel személyes megbeszélés a projektelem vezetőkkel az előrehaladásukról, valamint a projektelemek közötti összhang megteremtése érdekében. Az elvégzett munkáról beszámolót készít és gondoskodik arról, hogy a pillérben részt vevő közreműködők és megvalósítók feladatvégzésükhöz minden segítséget megkapjanak. A projekt szakmai vezetői ülésein részt vesz és beszámol a pillér tevékenységéről. 3.1 Hallgatói kutatások Andl Helga Elemvezető feladatai: A projekt során két hallgatói kutatási pályázati kört készít elő, bonyolít le és értékel. Segíti a megvalósított pályázatok disszeminációját (konferencia előadásokra felkészítést, kiadványszerkesztést). Szakmai beszámolót készít az elvégzett munkáról. Folyamatosan konzultál a pillérvezetővel. 3.2 Partner kutatások Megbízott szakember Elemvezető feladatai: A projektelem során 4 partnerkutatás, valamint a zárókutatás megvalósítását irányítja bevont kutatók és szakkollégisták részvételével. A 4 partneri és 1 zárókutatás eredményeinek disszeminációját (konferencia-előadások, kötetek előkészítése és kiadása) segíti. Folyamatosan konzultál a megvalósításban résztvevőkkel. 40

42 Szakmai beszámolót készít az elvégzett munkáról. Folyamatosan konzultál a pillérvezetővel Konferenciák Megbízott szakember Elemvezető feladatai: Két alkalommal kapcsolódik be a PTE BTK NTI HD elnevezésű konferenciájának szervezésébe és képviseli a WHSz valamint a Romológia Tanszék közös konferenciáját szervező munkájával. Szakmai beszámolót készít az elvégzett munkáról. Folyamatosan konzultál a pillérvezetővel. 3.4 Kiadványok Cserti Csapó Tibor Elemvezető feladata: A szerkesztőbizottsággal és a meghívott vendégszerkesztővel közösen koncepcionálja az aktuális folyóiratot. Támogatja az elkészítési munkálatokat az asszisztens segítségével. Megszervezi a nyomdai előkészítést és a nyomdai munkálatokat, valamint elvégzi a terjesztést. Szakmai beszámolót készít az elvégzett munkáról. Folyamatosan konzultál a pillérvezetővel. 41

43 Projekt szakmai megvalósítóinak beszámolási kötelezettsége A Projektstrukúrához alkalmazkodva, az egyes projektelemek beszámolási kötelezettsége az alábbiak szerint alakul: szakmai vezetés pillérvezetők horizontális elemek megvalósítás terei projektelem vezetők A projektirányításért a Szakmai vezetés felelős, mely feladatkörbe a koordináció, szinergia biztosítása, a folyamatos kommunikáció megvalósítása, valamint a 3 fő terület (Pillérek, Horizontális elemek és Megvalósítási terek) beszámoltatása szerepel. A Pillérvezetők a pillérben folyó projektelemekhez kapcsolódó - tevékenységek koordinálását végzik, valamint folyamatosan nyomon követik a pillérben zajló szakmai tevekénységek megvalósulását. A pillérben folyó tevékenységekről a szakmai vezetés felé számolnak be a szakmai vezetői egyeztetések keretén belül. Tevékenységüket folyamatosan dokumentálják és kezelik a Virtuális Térben a pillér számára kialakított alszínteret. A pillérvezető továbbítja a projektelem vezetők által számukra megküldött híreket, eseményeket a szakmai vezetőnek és a szakmai asszisztensnek. A Pillérek alá Projektelemek tartoznak önálló szakmai tartalommal. Projektelem vezetők minden esetben pillérvezetőjük felé tartoznak folyamatos beszámolási kötelezettséggel szakmai tevékenységüket illetően, illetve minden olyan helyzetben is közvetlenül a pillérvezetőhöz fordulnak, amikor saját hatáskörükben nem tudnak döntést hozni. Szintén a pillérvezetőnek küldik meg projektelemükhöz kapcsolódóan azokat a híreket, eseményeket, melyek a statikus honlapra kerülnek föl. Munkájukról szakmai dokumentációt vezetnek, melyben rögzítik az egyes, általuk végzett tevékenységeket. A Virtuális Térben a projektelemhez igazodva kialakított alszínteret folyamatosan kezelik, ott információkat és megfelelő dokumentumokat helyeznek el. A Horizontális elemek (Nyilvánosság, Kapcsolatépítés, Minőségbiztosítás, Szinergia) és a Megvalósítás Terei (Közösségi Tér, Projekt napok és hetek, Virtuális Tér) projektelemek vezetői közvetlenül a szakmai vezetőnek számolnak be tevékenységeikről. Folyamatosan dokumentálják a projektelemekben zajló tevékenységeket. Szintén közvetlenül a projekt szakmai vezetésének küldik meg azokat a híreket, eseményeket melyek a projekt honlapjára kerülnek ki. A Virtuális Térben kialakított alszíneret folyamatosan töltik fel szakmai anyagokkal. 42

44 Szakmai tevékenységek időben megoszlása/ütemezése A benyújtott pályázatban az egyes szakmai tevékenységek ütemezésekor a tervezett 28 hónap szerepelt (2016. május augusztus 31). A megvalósuló projekt azonban rövidebb, 26 hónapos (2016. július augusztus 31) időkeretben valósul meg, így szükségessé vált az egyes szakmai modulok időbeni újratervezése és az időkeretek módosítása az előzetesen elkészített időbeli ütemezéshez képest. A projektben megvalósuló tevékenységek jelentős része folyamatos tevékenység, azaz a projekt egésze alatt tartozik hozzá rendelt feladat és tevékenység, hiszen a projekt kompleitását épp egy sokszínű, változatos, szakmailag releváns elemek együttes működése és elérhetősége alkotja. A folyamatos tevékenységek azonban időben jól elkülöníthető szakaszokban valósulnak meg. A részletes időbeli ütemezést, tevékenységekre és időegységekre bontva az e dokumentum mellékleteként megtalálható GANT tartalmazza, míg az alábbi (5. számú) ábra összegzi az időbeliséget. 12.sz. ábra: Szakmai tevékenységek időbeni megoszlása 43

45 Kommunikációs tevékenységek A projekt során többrétű kommunikáció valósul meg. Ennek egyik alapeleme, a Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettsége útmutatóban található tájékoztatási kötelezettségek, melyről részletesebben a hivatkozott útmutató nyilatkozik. Internetes honlap készítése, vagy meglévő honlap esetén a projekthez kapcsolódó tájékoztató (esetleg aloldal) létrehozása és folyamatos működtetése, frissítése - A projektgazda a projekthez kapcsolódóan tervezi tájékoztató aloldal létrehozását, folyamatos működtetését, karbantartását, a projekt előrehaladásával párhuzamosan aktuális tartalom elhelyezésével, frissítésével. - A projekt honlapjának elérhetősége: A projekt célcsoportja szempontjából fontos kérdés a leendő és potenciális szakkollégisták megszólítása. Szintén kommunikációs tevékenység során valósul meg a projekt minden területére kiterjedő nyilvánosság biztosítása, valamint az elért eredmények széles körben való terjesztése. Nyilvánosság A projekt eredményeinek terjesztését, a nyilvánosság biztosítását az alábbi projektelemek biztosítják: 1. Elsődleges célcsoport elérése jelenlegi és leendő szakkollégiumi tagok (felsőoktatásban jelenlévő hallgatók) Felvételi-Portfólió-Karrierterv A felvételi eljáráshoz kötődően, azt megelőzően toborzásra kerül sor az egyetem egyes karain a potenciális szakkollégisták körében. A toborzás elsősorban személyes és szervezeti kapcsolatokon keresztül valósul meg. 2. Közvetett célcsoport elérése középiskolai tanulók Középiskolai kapcsolatrendszer A középiskolás korcsoport elérését a Dél-Dunántúli régió középiskoláinak személyes felkeresésével tervezik a megvalósítók. A szakkollégium hallgatói szóróanyaggal, kisfilmmel és egy általuk készített érzékenyítő pályaorientációs társasjátékkal felkészülten keresik fel a potenciális szakkollégisták körét, előadásokat, szakkollégiumot népszerűsítő rendezvényeket és pályaorientációs tevékenységeket tartanak. A folyamatos kommunikáció, többek között egy közösségi portálon létrehozandó csoport működtetésével is biztosítva lesz. 3. Mentorok és tutorok elérése Tutori és mentori rendszer A mentori rendszer tagjai a PTE egyetemi hallgatóságából kerülnek ki. A mentorok kiválasztását megelőzően toborzást szervez a Szakkollégium, mely széleskörű tájékoztatással jár együtt az egyetemi hallgatók körében. 44

46 A tutori rendszert egyetemi oktatók alkotják majd, akik körében a mentori rendszer kialakításához hasonlóan szintén toborzást szervez a Szakkollégium, melyhez széleskörű tájékoztatásuk is hozzátartozik. 4. Szakmai, politikai és széleskörű társadalmi nyilvánosság elérése Nyilvánosság horizontális elem Az elem keretén belöl a projekt nyilvánosságának szakszerű biztosítása a fő feladat, a szakkollégiumi projekt minél szélesebb társadalmi és szakmai körben való megismertetése valamint a társadalmi nyilvánosság folyamatos informálása a projekt előrehaladásáról, az elért rész-és végeredményekről. Kapcsolatépítés Szakmai együttműködések széleskörű kiterjesztése és a szakmai tevékenységek összehangolása. keretén belül, a már meglévő kapcsolati háló fenntartása és működtetése, valamint új, releváns szakmai kapcsolatok kiépítése. 3.1 Hallgatói kutatások 3.2 Partnerkutatások A tudományos kutatások eredményeinek nyomtatott formában való megjelenítésével, illetve a kötetek terjesztésével szélesebb körben megvalósulhat az eredmények kommunikációja. 3.4 Kiadványok A Romológia folyóirat folyamatos megjelentetése az eredmények folyamatos kommunikációjára ad lehetőséget. 45

47 Kommunikációs ütemterv Időpont Feladat Cél Célcsoport Eszköz Szereplők A társadalmi nyilvánosság folyamatos A Tevékenységi Széleskörű Nyilvánosság informálása a projekt Tervben társadalmi horizontális elem előrehaladásáról, az részletezetteknek nyilvánosság elért rész-és megfelelően végeredményekről Folyamatos tevékenység a projekt egész időszakában Folyamatos tevékenység a projekt egész időszakában Folyamatos tevékenység a projekt egész időszakában Folyamatos tevékenység a projekt egész időszakában Folyamatos tevékenység a projekt egész időszakában A projekt teljes időszakában negyedévenkénti megjelenés. Kapcsolatépítés horizontális elem 1.1 Felvételi Portfólió- Karrierterv 2.1 Középiskolai kapcsolatrendszer 1.4 Tutori és mentori rendszer 3.1 Hallgatói kutatások 3.2 Partner kutatások 3.4 Kiadványok Szakmai együttműködések széleskörű kiterjesztése és a szakmai tevékenységek összehangolása Toborzás és informálás az elérhető szolgáltatásokról Toborzás és informálás az elérhető szolgáltatásokról, motiválás Toborzás és informálás a projekt céljairól, elvárt eredményekről Hallgatói kutatások eredményeinek nyilvánosságának biztosítása Kutatási eredmények széleskörű társadalmi nyilvánosságának biztosítása Szakmai eredmények széleskörű társadalmi nyilvánosságának biztosítása, disszeminációja Szakmai, politikai és széleskörű társadalmi nyilvánosság, további szakkollégiumok vezetői és tagjai Egyetemi hallgatók potenciális szakkollégiumi tagok Középiskolai tanulók potenciális szakkollégiumi tagok Egyetemi oktatók/dolgozók potenciális tutorok és mentorok Széleskörű társadalmi nyilvánosság Szakmai, politikai és széleskörű társadalmi nyilvánosság Szakmai, politikai és széleskörű társadalmi nyilvánosság Folyamatos kommunikáció Személyes és szervezeti kapcsolatokon alapuló megkeresés Személyes megkeresés, előadások, szóróanyagok, kisfilm, nyílt napok, előkészítő táborok, közösségi oldalon csoport működetése Személyes és szervezeti kapcsolatokon alapuló megkeresés Eredmények publikációja, konferencia előadások és záró kiadvány megjelentetése Kutatási eredmények publikációja és a megjelenő kötetek terjesztése Negyedévente megjelenő Romológia folyóirat Projektelem megvalósítói és felelősei, szakmai, politikai és széleskörű társadalmi nyilvánosság Projektelem megvalósítói és felelősei, további szakkollégiumok vezetői és tagjai, szakmai, politikai és széleskörű társadalmi nyilvánosság Felvételi eljárást bonyolító megvalósítók, potenciális szakkollégisták (egyetemi hallgatók), támogató partnerek Megkeresést végző szakkollégisták, középiskolai diákok és pedagógusok, szülők/családok, támogató partnerek Tutori mentori rendszer kiépítését végző megvalósítók, potenciális turorok, mentorok, támogató partnerek Projektelem megvalósítói és felelősei Projektelem megvalósítói és felelősei, szakmai, politikai és széleskörű társadalmi nyilvánosság Projektelem megvalósítói és felelősei, szakmai, politikai és széleskörű társadalmi nyilvánosság 46

48 SWOT alapú összegzés Jelen dokumentumban foglaltak összegzéseként a projekt SWOT alapú analízise szolgál. Megelőző projekt tapasztalatai Kialakult szakmai stáb Meglévő gazdasági és infrastruktúrális rendszer Belső erősségek Belső gyengeségek Potenciális szakkollégisták elérése Hallgatók egyetemi sikerességének teljeskörű biztosítása Nem kellő számú jelentkező a szakkollégiumi projektben Lemorzsolódás Külső lehetőség Külső veszély Partneri hálózat sokszínűsége Adminisztráció és ügyintézés nehézsége Az analízis során a projekt belső erősségeinek és gyengeségeinek, valamint külső lehetőségeinek és veszélyeinek végig gondolása során kerültek kijelölésre azok a területek, melyekre a projekt szakmai megvalósítása során fokozott szakmai figyelmet szükséges fordítani. Belső erősségek A megelőző projekt tapasztalatai jelen projekt előzményeként a TÁMOP D keretében megvalósult Komple hallgatói szolgáltatások fejlesztése hátrányos helyzetű hallgatók részére a Wlislocki Henrik Szakkollégium szervezésében című, már lezárt projekt szolgál. A projekt zárásakor egy komple, minden elemre kiterjedő vizsgálat készült, mely pontos képet adott az projekt sikerességéről s így kiindulási alapként szolgált e projekt megtervezésénél is. A tapasztalatok, valamint a vizsgálat eredményei mind hozzájárulhatnak e megvalósuló projekt sikerességéhez. A kialakult szakmai stáb jelen projektbe bevont megvalósítók (szakmai vezetés, pillérvezetők) - már több projekt keretében dolgoztak együtt, így kialakulhatott közöttük egy jól működő munkafolyamat, melynek kulcsa a folyamatos információáramlás. A meglévő gazdasági és infrastrukturális rendszer az előző projektekben kialakított infrastrukturális feltételek és eszközrendszerek, valamint a Pécsi Tudományegyetem által biztosított terek és eszközök mind bevonhatóak e megvalósuló projektbe is. E fejlesztések ma már mindenki számára hozzáférhetőek és a projekt gördülékeny működésének egyik alappilléreként definiálhatóak. 47

49 Belső gyengeségek A potenciális szakkollégisták elérése a szakkollégiumi projekt elsődleges célcsoportját olyan már egyetemi hallgatók alkotják, akiket nagyon nehéz elérni az egyetem által nyújtott platformokon: jellemzően kis létszámban vagy egyáltalán nem vesznek részt a gólyatáborokban, orientációs napokon, kari rendezvényeken. Emiatt kiemelt fontosságú a projekt során a hallgatói utánpótlás elérése, pl. középiskolásoknak tartandó pályaorientációs tevékenységek által és emiatt is készült e projekt előkészítő szakaszában a szakkollégium népszerűsítését és a tagtoborzást leíró komple dokumentum, mely stratégiaként is értelmezhető. A hallgatók egyetemi sikerességének teljes körű biztosítása a projekt sikerességének egyik kulcsfontosságú eleme a hallgatók egyetemi életbe való integrálása, tanulmányi sikerességük elősegítése. A projekt egésze és struktúrája is ezt a célt szolgálja, ám éppen a megelőző projektek tapasztalatait alapul véve e projekt megvalósításakor kiemelt figyelem szentelődik a hallgatók igényeihez való igazodáshoz. Ennek volt előzménye a projekt elindulását megelőző, hallgatók körében végzett pilot kutatás is és ezt szolgálja a későbbiekre tervezett folyamatos monitorozás és visszajelzés kérés. Nem kellő számú jelentkező a szakkollégiumi projektben a projekt számszerűsített eredményeinek teljesítésén túl, a szakkollégium célja minél több szakkollégista hallgató bevonása a szakkollégium életébe. E bevonódásnak elengedhetetlen feltétele a leendő, potenciális szakkollégisták elérése, melyre a már jelzett módon stratégiát is alakított ki a szakkollégium. Ám ezt a bevonódást olyan külső tényezők is befolyásolják, melyekre a szakkollégiumnak nincs elsődleges ráhatása, így fokozott figyelmet kell szentelni a már megszólított, utánpótlást jelentő középiskolásokkal, leendő egyetemi hallgatókkal, illetve már egyetemi hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatókkal való folyamatos kapcsolattartás e külső tényezők háttérbe szorítása érdekében is. Lemorzsolódás a projekt célcsoportját jelentő hallgatók számos olyan nehézséggel néznek szembe egyetemi tanulmányaik során, melyek lemorzsolódáshoz vezetnek. Ennek elkerülése érdekében olyan szakmai tartalmak kerültek kialakításra, melyek képesek e hátrányt kompenzálni és elősegíteni a hallgatók egyetemi életben való sikerességét. A lemorzsolódás visszaszorítása érdekében azonban szükséges a projekt egész ideje alatt a hallgatói igények monitorozása és a személyre szabottság biztosítása az egyes hallgatók tekintetében. Külső veszélyek A projekt megvalósításához elengedhetetlen az egyetem által szabályozott keretek és a szintén egyetem által meghatározott ügymenet betartása. Ezek a szabályozott keretek illetve ügymenetek azonban, sok esetben épp a projekt egyik sarokpontját és sikerességének egyik zálogát jelentő folyamatos újratervezést nehezítik. A projekt megvalósítása során folyamatosan célként megjelenő, a hallgatók igényeihez való alkalmazkodást biztosító rugalmasság ugyanis nehezen kivitelezhető az ügymenet és az adminisztráció rugalmassága nélkül. Külső lehetőségek A partneri hálózat sokszínűsége a szakkollégium az előző évek alatt működő és élő partnerhálózatot épített ki. A hálózat sokszínűségét az abban résztvevők sokszínűsége biztosítja: középiskolák, civil szervezetek, szakkollégiumok, tehetséggondozó 48

50 Mellékletek programok. Így e kialakított kapcsolati rendszer is hozzájárul ahhoz, hogy minél több leendő szakkollégistát érjen el a szakkollégium. 1. Illeszkedés szakpolitikai alapelvekhez Kormányprogram A projekt tervezésekor alapvetően meghatározó dokumentumként tekintettük a Kormányprogramot, melynek megállapításai alátámasztják a tervezett projekt szükségszerűségét. Amint a Kormányprogram több helyütt is rámutat, az elmúlt időszakban a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok problémáinak kezelése az elvártnál (és a befektetett energiák és források ismeretének függvényében) kevesebb eredményt hozott. Tovább nehezítette a sebezhető társadalmi csoportok helyzetét a gazdasági válság okozta romló munkaerő-piaci helyzet, valamint a szükséges a szociális rendszereket is érintő fiskális kiigazító intézkedések. A Kormányprogramhoz kapcsolódó felzárkóztatási stratégia (melyről később ejtünk szót részletesebben) alapelveinek projektcélokkal való összevetését megelőzően fontosnak tartjuk megemlíteni azt az Európai Unió által deklarált programot, mely alapvetéseit tekintve a tagállamok, köztük Magyarország felzárkózatási stratégiai tervezésének fő irányait, a legfőbb prioritásokat határozza meg. Európa 2020 A szegénység, a társadalmi kohézió ügye a gazdasági fejlődéssel szoros összefüggésben az Európai Unió politikájában is egyre hangsúlyosabb. Az Unió 2020-ig megfogalmazott stratégiájában az öt fő cél egyike a szegénység és társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem, amelyet a gazdasági, foglalkoztatási politikákkal összhangban kell kezelni. Az uniós stratégia átfogó célja, hogy 20 millióval csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők száma. Magyarország ehhez kapcsolódó vállalása mintegy félmillió ember kisegítése a szegénységből. Az Európa 2020 Stratégia foglalkoztatási, oktatási és társadalmi befogadással kapcsolatos prioritásai mentén elfogadott magyar számszerű vállalások 2020-ra a éves korosztály foglalkoztatási rátájának 75 %-ra történő emelése, a korai iskolaelhagyók arányának 10%-ra csökkentése, illetve a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők számának fél millióval történő csökkentése ra az EU egészének (és benne Magyarországnak) teljesítenie kell az alábbi öt célt: 1. Foglalkoztatás Biztosítani kell, hogy a évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. (Magyarország: 75%) 2. K+F/innováció Az EU (köz- és magánforrásból származó) GDP-jének 3%-át a kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani. (Magyarország: 1,8%) 3. Éghajlatváltozás/energia Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek). (Magyarország: 10%) A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. (Magyarország: 14,65%) 49

51 Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani, amely 368 millió tonna kőolaj-egyenértéknek (Mtoe) felel meg. (Magyarország: 2,96 Mtoe) 4. Oktatás Az iskolai lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. (Magyarország: 10%) El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. (Magyarország: 30,3%) 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. (Magyarország: fő) Az Európa 2020 stratégia hazai megvalósításáról szóló Nemzeti Reform Programnak deklaráltan legfontosabb célja a foglalkoztatás növelése, a másik négy cél (köztük a szegénység csökkentése, vagy az iskolai lemorzsolódás csökkentése, K+F, megújuló energiák) ezután következik. A hátrányos helyzetűek felzárkózása szempontjából ezért a fejlesztéseket összehangoltan kell végrehajtani, és a foglalkoztatás-bővítésnek ki kell terjednie a tartósan munkanélküli vagy inaktív, zömében alacsony végzettségű csoportokra is. Ez kell legyen a foglalkoztatáspolitika egyik legfőbb célcsoportja is, és e csoportok integrációjához komple beavatkozások szükségesek. A fent sorol célok köréből a tervezett projekt az oktatás támogatásához kapcsolódó célkitűzés eléréséhez közvetlen módon, míg a foglalkoztatás arányának növeléséhez, illetve a szegénység/társadalmi kirekesztés csökkentéséhez kapcsolódó célkitűzés eléréséhez közvetett módon járul hozzá. Az EU 2020 stratégia megvalósítását szolgáló kohéziós politika Európai Bizottság által javasolt 8 beavatkozási területéből 4 fő beavatkozási csoportja kapcsolatban van a felzárkózással, illetve a tervezett projekt közvetlen és közvetett célkitűzéseivel utóbbi vonatkozásait emeltük ki az alábbi felsorolásból: - a foglalkoztatás elősegítése és a munkaerő-mobilitás támogatása, - beruházás az oktatásba, szakképzésbe és az élethosszig tartó tanulásba, - a társadalmi befogadás elősegítése és a szegénység elleni küzdelem, - az intézményi kapacitások erősítése és hatékony közigazgatás. Az átfogó célok az Európa 2020 stratégia hazai szegénység csökkentési céljaival szinkronban a következők: - A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők arányának csökkentése, különös tekintettel a roma népességre. - A szegénység, szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozása. - A társadalmi gazdasági javakhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés javítása, a társadalmi összetartozás erősítése. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Az Európa 2020 stratégiához tett magyar vállalások teljesítését közvetlenül szolgálja a Kormányprogramban lefektetett alapelvek mentén megszületett Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia A hazai felzárkóztatás stratégiai programja az európai alapelvek mentén, ezzel egyidejűleg a hazai viszonylatban prioritást élvező felzárkóztatási területek szem előtt tartásával került kialakításra. A 50

52 Kormány felzárkóztatást érintő stratégiai programja, a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (továbbiakban: Stratégia) koncepciója összhangban van a Kormányprogrammal: hozzájárul a Kormányprogramban meghatározott fő célok teljesüléséhez, a gazdaságélénkítéshez, a foglalkoztatottság számottevő bővítéséhez, a szociális biztonság megerősítéséhez. A tervezett intézkedések alapeleme az együttműködés, a társadalmi kohézió, a közösségért, a személyes sorsért vállalt felelősség megerősítése. A Stratégia keretet nyújt a Kormányprogramban megfogalmazott felzárkózási célok megvalósításához. A Stratégia a cigányság és a hátrányos helyzetű emberek leszakadását illető problémák megoldását nemzeti ügyként, s nem csupán szegénypolitikaként kezeli. A javasolt beavatkozási területek a Kormányprogramban is kiemelt fontossággal szereplő fejlesztési területek: a foglalkoztatás, az oktatás, a szociális és egészségügyi ellátások, szolgáltatások. A felzárkózás politika kezeli az ország társadalmi kohézió szempontjából meghatározó szociális problémáit, ezzel járul hozzá az ország társadalmi és gazdasági versenyképességének erősítéséhez. A felzárkózás politika célja, hogy - csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kizáródásban élők aránya, - csökkenjen a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi lemaradása, gyengüljenek a szegénység átörökítésének tendenciái, - csökkenjenek a roma és nem roma népesség közötti társadalmi különbségek. A célok elérésében a társadalmi problémák legfontosabb jellemzőit tekintve az alábbi horizontálisan érvényesítendő célkitűzéseket rögzíti a Stratégia: 1. tartósan munkanélküli aktív korúak munkaerő-piaci esélyeinek javítása; 2. a gyermekek szegénységének csökkentése; 3. a szocializációs és szocio-kulturális hátrányok leküzdése; 4. a roma nők iskolai és munkaerő-piaci hátrányainak csökkentése; 5. a hátrányos helyzetű területek lemaradásának csökkentése, a területi hátrányokból származó társadalmi hátrányok mérséklése; 6. a romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése az intézményekben és a közösségekben. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia a következő következtetéseket teszi a helyzetértékelés nyomán a szakkollégiumi program esetében leginkább releváns következtetést emeltük ki az alábbi felsorolásból: - A roma népesség életkori összetétele lényegesen fiatalabb népességet mutat, mint a nem roma népességé a roma népességet rendkívüli mértékben érinti a gyermekszegénység. A gyermekszám emelkedésével nő a családok elszegényedésének esélye. A tervezettnél több gyermeket vállaló családok között az elszegényedés kockázata kétszer nagyobb, mint ott, ahol a család saját elképzeléseinek megfelelő számú gyermek született. A gyermekszegénység csökkentésére kidolgozandó stratégia egyik eleme a családtervezés tudatosságának növelése lehetne. - A roma népesség többsége a társadalmi gazdasági problémákkal jelentős mértékben sújtott régiókban (az Észak-magyarországi és a Kelet Magyarországi régióban) és hátrányos helyzetű térségekben él. A hátrányos helyzetű térségekre célzott programok hatékony beavatkozási lehetőségeket kínálnak a roma lakosság helyzetének javítására. - A roma népesség hátrányos helyzete több, egymással szorosan összefüggő társadalmi, gazdasági probléma eredője. Csak a több problématerületre (oktatás, foglalkoztatás, szociális és egészségügyi terület metszetei) egyszerre koncentráló, átfogó problémakezelési megoldások, komple programok vezethetnek eredményre. - A roma nők társadalmi-kulturális okokból többszörös diszkriminációval érintett csoportnak tekinthetők, ugyanakkor a tradicionális családszerkezetben betöltött szerepük folytán a családokat célzó programok kiemelt célcsoportja lehetnek. 51

53 - A romák helyzetének jobbítását (is) célzó beavatkozások nyomon követéséhez, értékeléséhez nem rendelkezünk megfelelő eszközrendszerrel. Hiányoznak a rendszeres, egymással összevethető adatokat tartalmazó kutatások, nem rendelkezünk rendszeres adatgyűjtésekkel a roma népesség problémáit illetően. - A romákat sújtó diszkriminációs jelenségekkel és előítéletekkel szemben hatékony intézkedésekre van szükség. A Stratégia 2014 novemberében Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. (továbbiakban: Stratégia II.) néven frissítésre került. Az Stratégia II. alapvető célja továbbra is az, hogy hozzájáruljon az ország előtt álló legfontosabb célok teljesüléséhez: a gazdaságélénkítéshez, a munkaalapú társadalom értékeinek gyakorlatba való átvezetésével a foglalkoztatottság számottevő bővítéséhez, a szegénység csökkentéséhez, a szociális biztonság megerősítéséhez. Továbbá a Stratégia a korábbiakkal összevetve részletesebb, frissített elemzést tartalmaz a romák életkörülményeinek tekintetében az időközben befejeződött célzott kutatás alapján. A Stratégia frissítése nyomán kidolgozandó új intézkedési terv beavatkozásainak továbbra is alapeleme az együttműködés, a társadalmi kohézió, a közösségért, a személyes sorsért vállalt felelősség. Ezek azok az értékek, amelyek alapját jelentik a társadalmi versenyképesség növelésének, a következő időszak hazai és uniós fejlesztései sikerének. A Stratégia II.-nek kiemelten tárgyalt pontja a hátrányos helyzetű, köztük roma fiatalok közép- és felsőfokú oktatásba való eljutásának és bennmaradásának elősegítése. A Stratégia II. hangsúlyozza, hogy: Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű, köztük roma fiatalok eljussanak a közép- és felsőfokú oktatásba. Növelni kell a hátrányos helyzetű, köztük roma gyerekek arányát az érettségit adó képzésekben és a felsőoktatásban, valamint a piacképes szakmát adó, a gazdasági integrációt lehetővé tévő szakképzésben. Az érettségit adó középiskolába történő bejutást minél magasabb arányban kell biztosítani mind az érettségit nem adó szakképzéseket követően, mind pedig közvetlenül az általános iskola után. Az általános iskolából a középiskolába történő átmenethez kapcsolódóan fontos annak biztosítása, hogy a jó eredményű roma tanulók is a képességeiknek megfelelő intézményeket célozzanak meg. A cél alapvetően az oktatás hátránykompenzáló képességének megerősödésével befogadóvá válásával valósulhat meg. Emellett szükség van: a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű kiemelten roma - tanulók/hallgatók oktatási sikerességét célzó egyéni támogató, segítségnyújtó programokra, ösztöndíjprogramokra (A pénzbeli támogatások lehetőleg személyes támogató programokhoz kapcsolódjanak és a lehetőségekhez mérten jelenjen meg bennük a teljesítményelvárás.); kifejezetten a felsőoktatásba történő továbbtanulást támogató, komple programokra középiskolások számára; a kollégiumi férőhelyekhez való hozzáférés további javítására a közép- és felsőoktatásban; a felsőoktatás szociális támogató rendszerének erősítésére annak érdekében, hogy a felsőoktatásban növekedjen a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. A Széll Kálmán Tervhez igazodva a Kormány és az ORÖ az együttdöntési rendszer keretében az oktatási, szakképzési, felsőoktatási, felnőttképzési lehetőségek minőségét javítja, kiterjeszti. A tervezett projekt a Stratégia II. fenti pontjában megfogalmazottokkal összhangban olyan komple, valós igényekre épülő személyes támogató rendszer kiépítését tervezi, melyben az egyéni teljesítmény dominál, az ösztönző-rendszerben való részvétel teljesítményalapú. A hallgatók egyéni fejlesztési terveiben (hallgatói portfoliók) megfogalmazott és előrevetített közös irányok és célok teljesítésének folyamatos értékelésével mérhetővé válik mind a projekt eredményessége, mind az egyéni teljesítmény a projektben résztvevő hallgatók szintjén. SWOT-analízisből eredő következtetések a Stratégiában 52

54 A projekt az alábbi, a Stratégia II.-höz kapcsolódó SWOT-analízisben meghatározott gyengeségek leküzdésében tölthet be szerepet: - Válság sújtotta gazdasági környezet, társadalmi egyenlőtlenségek és szegénység. - Az oktatási, szakképzési, felnőttképzési intézményrendszer kibocsátása nincs összhangban a munkaerő-piac igényeivel. - Egyenlőtlen a képzési, oktatási és aktív munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés. - A felzárkózási programok nehezen érik el a legreménytelenebb helyzetben lévő embereket. Az alábbi lehetőségek kiaknázásához járulhat hozzá: - A sikerek és pozitív példák rendszeres kommunikációja növeli a motivációt és a társadalmi támogatottságot. - Nagymintás kutatások, adatfelvételek állnak rendelkezésünkre a Stratégia célcsoportjairól. Az alábbi veszélyek leküzdéséhez járulhat hozzá: - A súlyos hátrányoktól szenvedő romák és tartósan rászorulók körében erősíteni kell a motivációt a részvételre. A Stratégia átfogó és specifikus célrendszere A Stratégia II. átfogó, illetve specifikus célokat jelöl ki. A célrendszerének legfelsőbb szintjén az Európa 2020 stratégia szegénység elleni küzdelemhez kapcsolódó hazai céljai állnak. Ezt követi a gyermekszegénység, valamint a roma és nem roma népesség közötti különbségek csökkentése, a területi hátrányok, szegregációs jelenségek mérséklése. A szakkollégiumi projekt a Stratégia II. átfogó, illetve specifikus céljai eléréséhez a következő szinteken járul hozzá- a projektben megvalósuló fejlesztések által kifejtett KÖZVETLEN vagy KÖZVETETT hatások révén: 1. A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők arányának csökkentése, különös tekintettel a roma népességre 1.1 A romák, tartósan rászorulók munkaerő-piaci integrációjának elősegítése, foglalkoztatottsági szintjük emelése. (KÖZVETLEN HATÁS) A roma és a tartósan rászorulók aktív korúak képzettségi szintjének emelése. (KÖZVETLEN HATÁS) 1.2 A gyermekszegénységet, mélyszegénységet és a roma népességet célzó szakpolitikák, beavatkozások tervezését, nyomon követését, értékelését szolgáló adminisztrációs és statisztikai adatforrások, információs rendszerek fejlesztése. (KÖZVETLEN HATÁS) 2. A szegénység, szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozása 2.2 A roma és tartósan rászoruló gyerekek oktatáshoz való hozzáférésének javítása. (KÖZVETLEN HATÁS) 2.3 A végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése. (KÖZVETLEN HATÁS) 2.1 A gyermekek szegénységének csökkentése. (KÖZVETETT HATÁS) A családokat érintő jóléti transzferek szinten tartása (KÖZVETETT HATÁS) 3. A társadalmi gazdasági javakhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés javítása, a társadalmi összetartozás erősítése 3.5 Az érintettek bevonása a programok tervezésébe, végrehajtásába, értékelésébe. (KÖZVETLEN HATÁS) 3.1 A lakhatási körülmények, a lakhatás biztonságának javítása, lakhatási lehetőségek bővítése (bérlakás). (KÖZVETETT HATÁS) 3.2 A települési és térségi szegregáció csökkentése (KÖZVETETT HATÁS) 53

55 3.3 A romák, tartósan rászorulók és gyermekek egészségi állapotának javítása, a születéskor várható élettartam növelése, valamint az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférésük javítása. (KÖZVETETT HATÁS) 3.4 A társadalmi együttélés alapját jelentő bizalom erősítése, a romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése. (KÖZVETETT HATÁS) A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia a szakpolitikai stratégiák szélesebb összhangját, kereteit kívánja megteremteni annak érdekében, hogy az ágazatközi megközelítések hatékonyabban érvényesüljenek. A célterületeket illetően korábban született stratégiaként született stratégiaként kell megemlítenünk az országgyűlési határozattal elfogadott Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiát és a Roma Integráció Évtizede Program (RIÉP) Stratégiai Tervet, valamint bár egységes stratégiai dokumentuma nem született a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatási programját. E stratégiák célkitűzései is szinkronban állnak a tervezett projekt által szem előtt tartott prioritásokkal, átfogó célokkal. A gyermekszegénység elleni, a gyermekek esélyteremtését célzó, 25 évre szóló, Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia célja, hogy egy generáció alatt jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkentse a gyermekek és családjaik szegénységének arányát; felszámolja a gyermeki kirekesztés és mélyszegénység szélsőséges formáit; átalakítsa azokat a mechanizmusokat és intézményeket, amelyek ma újratermelik a szegénységet és a szociális kizáródást. Ezek eléréséhez szükséges a szülők foglalkoztatásának segítése, jobb, egyenlőbb feltételek biztosítása a gyermeki készségek és képességek kibontására, továbbá a szegregáció csökkentése; a gyerekek és családjaik számára nyújtott személyes szociális szolgálatok és ellátások színvonalának javítása; az egészségesebb gyermekkor biztosítása; valamint a lakáskörülmények és a lakhatás biztonságának javítása. Horizontális, minden funkcionális területet átmetsző cél az etnikai, területi egyenlőtlenségek és szegregáció csökkentése. A stratégia megvalósítása érdekében a Kormánynak hároméves cselekvési terveket kell készítenie, és az eredményeket folyamatosan értékelnie, monitoroznia. Az első cselekvési terv a es időszakra szólt. Ahogy azt a Legyen Jobb a Gyermekeknek! Nemzeti Stratégia (2007) is hangsúlyozza: az esélyteremtő oktatási rendszerben függetlenül attól, hogy a gyermek szegény sorsú iskolázatlan családból származik, rossz minőségű, szegregált lakókörülmények között él, fogyatékos, migráns, vagy éppen kiemelkedő tehetségű, egész életén keresztül képességeinek, tehetségének megfelelő képzésben kell, hogy részesüljön, anélkül, hogy ezt előítéletek, sztereotípiák, elfogult elvárások, vagy hátrányos megkülönböztetés befolyásolnák. Éppen ezért ez kell, hogy legyen a magyar oktatáspolitika legfontosabb prioritása. A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervet 2007-ben, nemzetközi együttműködés hátterével, egyhangúlag fogadta el a magyar Országgyűlés. A Roma Évtized Program kétéves akciótervek összeállítását, illetve időszakonkénti értékelés készítését írja elő a Kormány számára. Az első kétéves akcióterv re vonatkozott, az országgyűlési határozat szerint a Kormánynak augusztus 31-ig kellett beszámolnia az Országgyűlésnek. A következő időszakra, a es évekre szóló akcióterv nem készült el. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. Keretmegállapodás 2011 A Stratégia II. összhangban van az Európa 2020 stratégiához kapcsolódó Nemzeti Reform Program szegénység csökkentését szolgáló céljaival és intézkedéseivel, valamint a Kormány és az Országos Roma Önkormányzat között május 20-án létrejött keretmegállapodásban foglalt célokkal és az e 54

56 célkitűzések elérése érdekében kidolgozott részletes, a 1338/2011. (X. 14.) Korm. határozatba foglalt intézkedési tervvel. Magyarország Kormánya és az Országos Roma Önkormányzat (továbbiakban: ORÖ) között létrejött Keretmegállapodás célja, hogy a Kormány a társadalmi felzárkózást szolgáló intézkedéseinek hatékonnyá és eredményessé tétele érdekében együttdöntési rendszert alakítson ki az ORÖ-vel: a cigányság életkörülményeinek javítását és társadalmi beilleszkedésének elősegítését célzó programjainak végrehajtása terén, kiemelten a munkahelyteremtés és az oktatás területén történő együttműködést tekintve. A Keretmegállapodásban megfogalmazott célkitűzések: A romák életkörülményeinek javítása és társadalmi beilleszkedésének elősegítése. Kiemelt cél, hogy a jövőben a hatalommal való visszaélést a romákat befogadó, diszkriminációmentes közérdek szolgálata váltsa fel. A romák mind szélesebb köre megismerhesse az állampolgári jogokat és kötelezettségeket, a jogrendszert és a közigazgatás működését. A foglalkoztatás bővítése, az oktatás színvonalának emelése, valamint az életkörülmények javítását célzó fejlesztési programok, ösztöndíjprogramok, beruházási és foglakoztatási támogatások megvalósítása. Ezeken a programokon kellő arányban vegyenek részt hátrányos helyzetű, tartósan rászoruló roma és nem roma gyerekek, fiatalok, és felnőttek, és a tevékenységük a tényleges felemelkedésüket, felzárkózásukat szolgálja. Az oktatási, szakképzési, felsőoktatási, felnőttképzési lehetőségek minőségének a javítása, kiterjesztése. A közösségi központok által érdemben segíteni az elemi életviteli körülményeket is nélkülözők lakhatási feltételeit. A hazai gazdaság megszilárdítása a már korábban létező szubvenciók helyreállításával és új szubvenciók bevezetésével. A Keretmegállapodásban megfogalmazott prioritások A Kormány és az ORÖ megállapodásának megfelelően kiemelt cél, hogy: roma fiatal 50 a felzárkózásban résztvevő szakmunkásképző iskola keretében szerezhet piacképes szakmát roma fiatal érettségit adó képzésben tanulhat tehetséges roma személy felkészülhet a felsőoktatásban való sikeres részvételre Továbbá: - Meg kell teremteni a három éves kortól kötelező óvodáztatás infrastrukturális feltételeit. - A lemorzsolódás megakadályozása és a lemorzsolódott tanulók oktatási rendszerbe való visszavezetése érdekében az iskolai és iskolán kívüli támogató szolgáltatásokat meg kell erősíteni, azok hatékony területi koordinációja mellett. (Tanoda és Második Esély típusú programok). - A hátrányos helyzetű, köztük roma fiatalok iskolai sikerességét előmozdító ösztöndíjprogramokat kell működtetni. - A felsőoktatásban tanuló roma fiatalok tehetséggondozása, tanulmányi sikerességének biztosítása érdekében roma szakkollégiumi hálózatot kell létrehozni. - A hátrányos helyzetű kisgyermekekkel és tanulókkal foglalkozó pedagógusok képzésébe és továbbképzésébe be kell iktatni olyan modulokat, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok nevelését, személyiségfejlesztését, illetve a szülők bevonását segítik. 55

57 - Támogatni kell a felzárkóztatást segítő pedagógiai programokat, az egész napos iskolák, általános iskolai kollégiumok fejlesztését illetve működtetését, a segítő szakemberek alkalmazását. - Intézkedést kell kidolgozni a 16 évesen az iskolarendszerből szakképzettség nélkül kikerülő, a tankötelezettség felső korhatárát betöltött gyerekek szakképzettség megszerzésének támogatására - Kistérségi szinten közösségi központokat és szociális foglalkoztató és képző centrumokat kell létrehozni A Széll Kálmán Tervhez igazodva a Kormány és az ORÖ az együttdöntési rendszer keretében az oktatási, szakképzési, felsőoktatási, felnőttképzési lehetőségek minőségét javítja, kiterjeszti. A Kormány új roma ösztöndíjprogramot indít. Mind a Kormány, mind az ORÖ támogatja a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat működését. A Kormány és az ORÖ között létrejött keretmegállapodás teljesítéséhez szükséges számszerű vállalásokat a 1136/2011. (V. 2.) számú kormányhatározat rögzíti. A keret-megállapodásban foglalt számszerűsíthető célkitűzések elérése érdekében kidolgozott részletes intézkedési tervet a 1338/2011. (X. 14.) számú kormányhatározat melléklete tartalmazza. (A melléklet elérhető a romagov.kormany.hu címen.) 56

58 2. Célrendszer szakpolitikai dimenzióban A jelen dokumentumban megjenő célpiramis legfelső szintjére a Magyarország Kormánya és az Európai Unió között született Partnerségi Megállapodást helyezzük, mint a szakkollégiumi program célrendszerét legalapvetőbb módon meghatározó dokumentumot. Partnerségi Megállapodás A január 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozóan Magyarország Kormánya és az Európai Unió között Partnerségi Megállapodás (továbbiakban: PM) született, mely azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait és kitűzi fő fejlesztési prioritásait. A PM rögzíti, hogy a Magyarországra érkező uniós fejlesztési források, az ún. Európai Strukturális és Beruházási Alapok (ESB alapok) hogyan fogják támogatni az Európai Unió Európa 2020 stratégiájának céljait, mindeközben integrálja Magyarország Nemzeti Reform Programjának és az Európai Tanács országspecifikus ajánlásainak releváns üzeneteit is. A PM szintén meghatározza e források eredményes és hatékony felhasználásának feltételeit. Az Európai Unió a Partnerségi Megállapodás keretében - az uniós források (ESB alapok) terhére az alábbi 11 tematikus célterület támogatását teszi lehetővé a as tervezési időszakban: 1: A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése 2: Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, azok használatának és minőségének javítása 3: A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA keretében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA keretében) versenyképességének javítása 4: Az alacsony szén-dioid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban 5: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és kezelés előmozdítása 6: A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása 7: A fenntartható közlekedés előmozdítása és a szűk keresztmetszetek megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban 8: A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása 9: A társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem 10: Az oktatásba és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében 11: A hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és a hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulása 5 fő nemzeti fejlesztési prioritás 57

59 Annak érdekében, hogy a fejlesztések valóban a változások kritikus tömegéhez vezessenek el, a Partnerségi megállapodásban sorolt 11 célterület mellett az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban kijelölt öt fő nemzeti fejlesztési (támogatási) prioritás kapcsolódik, amelyek átfogják a fejlesztéspolitika egészét, beleértve a vidékfejlesztési célkitűzéseket és hozzájárulást is: 1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása 2. A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi felzárkózási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre) 3. Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése 4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése 5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása A tervezett szakkollégiumi projekt a fent taglalt 11 célterület köréből a 10: Az oktatásba és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében célterület körében megfogalmazott célkitűzések elérését szolgálja közvetlen módon. Az 5 fő nemzeti fejlesztési prioritás köréből pedig a 4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése prioritáshoz kapcsolódik szorosan. A 10. tematikus cél megfogalmazza, hogy A felsőoktatásban fontos törekvés, hogy minél több európai színvonalú felsőoktatási műhely alakuljon, és a fejlesztések hozzájáruljanak mind a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növeléséhez, mind a kutatói utánpótlás bázisának szélesítéséhez. A PM a 10. tematikus cél taglalása keretében kiemelten foglalkozik a hátrányos helyzetűek felsőoktatásban tapasztalt alulreprezentáltságával: A felvételt nyert felsőoktatási hallgatók 6,5%-a volt hátrányos helyzetű (EMMI, 2012). A romák felsőoktatásban való részvétele még alacsonyabb, a roma fiatalok 2%-a kezdi meg tanulmányait és mindössze 0,5%-uk szerez diplomát (NTFS, 2011). Ennek oka az, hogy az esélyegyenlőtlenségi tendenciák már korábban hatnak, csupán harmaduk kerül érettségit adó középfokú oktatási intézménybe és mindössze 4,7% érettségizik. Ennek kezelését szolgálhatják a belépés és képzésválasztás döntésének kockázatait csökkentő célzott ösztöndíjak, a felzárkózást célzó fejlesztések, a középiskola felsőoktatási képzésre való felkészítő funkciójának erősítése, illetve a korai iskolaelhagyás visszaszorítása. Operatív Programok A Partnerségi Megállapodásban kijelölt fejlesztési irányok részleteit operatív programok rögzítik: a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásaira épülő ágazati és területi operatív programok (OP), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásainak felhasználását meghatározó vidékfejlesztési program, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap operatív programja. A Partnerségi Megállapodás és az operatív programok tervezése a többszintű kormányzás és a partnerség elvét követi. A as időszakra vonatkozó, Európai Bizottság által elfogadott magyar Partnerségi Megállapodás a 11 tematikus célkitűzés mentén, a as időszak 16 operatív programja helyett, 8 operatív program keretében tervezi a források felhasználását. 1. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 2. Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 3. Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) 4. Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 5. Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 6. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 7. Vidékfejlesztési Operatív Program (VOP) 58

60 8. Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) A tervezett szakkollégiumi projekt a fent taglalt operatív programok köréből a 4. Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) operatív program körében megfogalmazott célkitűzések elérését szolgálja közvetlen módon. Az Európa 2020 az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) operatív programok keretén belül kívánja elérni a következő évtizedre szóló 11 célterülethez tartozó célkitűzéseit. Az EU-val kötött Partnerségi Megállapodáshoz az EFOP a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával tud hozzájárulni. Az EFOP az alábbi, PM-ben meghatározott tematikus célterületek elérését szolgálja, a források elosztásának figyelembevételével: Teljes lefedésben - 9. tematikus cél, azaz a társadalmi befogadás előmozdítására és a szegénység elleni küzdelem; tematikus cél, azaz az oktatásba való beruházások, a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás (kiemelt célterület az EU2020 Stratégiában foglalt korai iskolaelhagyások csökkentése) Részleges lefedésben - 1. tematikus célon belül (a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése) a kutatás, a technológiai fejlődés és az innováció ösztönzése posztgraduális képzések kidolgozása, kutatói képzési programok, valamint a felsőoktatási intézmények, kutató- és technológiai központok és vállalkozások közötti hálózatépítő tevékenységek és partnerségek révén elnevezésű beruházási prioritást tartalmazza. (A tematikus cél egyéb fejlesztéseit a GINOP és a VEKOP tartalmazza.) tematikus célhoz kapcsolódóan az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása, a közigazgatási szervek és közszolgálatok intézményi kapacitásának és hatékonyságának növelésébe történő beruházások, amelyek célja a reformok, a jobb szabályozás és a felelősségteljes kormányzás megvalósítása elnevezésű beruházási prioritás. Az EFOP az előző szakaszban sorolt 5. fő nemzeti prioritás köréből a 4. nemzeti prioritást (a társadalmi felzárkóztatási és népesedési kihívások kezelése) segíti megvalósítani 7 beavatkozási területen, melyek: 1. Szegénység elleni küzdelem 2. Társadalmi kohézió erősítése 3. Egészségmegőrzés és egészségügyi fejlesztések 4. A köznevelés minőségének fejlesztése kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás 5. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése 6. Utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók körében és a kutatás-fejlesztésben 59

61 7. Jó Állam megerősítése Prioritási tengelyek Az EFOP a 7 beavatkozási terület fejlesztéséhez 7 prioritási tengelyt határozott meg. Ezek finanszírozására két alap szolgál: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Európai Szociális Alap (ESZA). 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén 2. Befogadó társadalom 3. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke területén 4. Gyarapodó tudástőke 5. Jó Állam 6. Helyi stratégiák megvalósítása, társadalmi innováció és transznacionális együttműködés 7. Technikai segítségnyújtás A program úgy épül fel, hogy a prioritási tengelyekhez több specifikus célt rendelnek. A specifikus célok mindegyikéhez tartozik több konkrét intézkedés, amiket tovább bontanak úgynevezett alintézkedésekre. Az EFOP operatív programot összesen 20 speciális célkitűzésre és 29 intézkedésre tagolták. A fent sorolt 7 prioritási tengely közül a szakkollégiumi program a 4. Gyarapodó tudástőke prioritási tengelyhez kapcsolódó célok elérését szolgálja közvetlen módon, így az alábbiakban az e prioritási tengelyhez kapcsolódó specifikus célokat vizsgáljuk. A 4. Gyarapodó tudástőke prioritáshoz rendelt speciális célkitűzések a következők: 13. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése - Cél a minőségi és méltányos köznevelés megteremtése: esélyteremtő szerepének javítása, a képzettségi szint növelése és a korai iskolaelhagyás arányának csökkentése. A köznevelés ágazat teljes standard irányítási, minőség értékelési rendszerének kialakítása. 14. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése - A felsőoktatás mennyiségi kibocsátásának növelését egyfelől a felsőoktatáshoz való hozzáférés szélesítése, másfelől a képzési előmenetel erősítése, a lemorzsolódás csökkentése révén kívánjuk elérni. Mindkettő esetében kiemelten fontos az esélyteremtés és a szociális dimenzió bővítése a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felsőoktatásba való integrációja révén A felsőoktatás minőségi színvonalának emelése területén az elvárt általános eredmény a nemzetközi versenyképesség növelése és a nemzetközi minőségi sztenderdeknek való megfelelés. 15. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Kutatás, innováció és intelligens szakosodás növelése a humán területeken - Az intelligens szakosodás keretében a kutatóhelyek, felsőoktatási intézmények, klinikák, egészségügyi kutatóintézetek, kutatókórházak profiljának specializálása és rájuk építve a tudásháromszög kiépítése, azaz az oktatás kutatás innováció kapcsolódásának elősegítése. - A vállalati és felsőoktatási akadémiai intézményi együttműködések támogatása; az alapkutatások nemzetközi beágyazottságának növelése a Horizon2020 projektekben és az európai kutatási hálózatokban, programokban való magas arányú részvétel elérésével, s ehhez hazai és európai kutatóhelyek közötti kapcsolatok erősítésével. A kutatói létszám növelése az utánpótlás biztosításával valamint a nemzetközi és szektorközi kutatói mobilitás 60

62 ösztönzése. A fentiekben ismertetett speciális célkitűzés köréből a szakkollégiumi program a 14. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése célkitűzésben foglaltak eléréséhez járul hozzá. A 14. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése célkitűzéshez rendelt konkrét intézkedés, mely a szakkollégiumi programhoz releváns módon kötődik, az alábbi: A felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése érdekében, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára elnevezésű intézkedés csomag Ezen intézkedésen belül további 3 alintézkedés került meghatározásra, melyek: A felsőfokúnak megfelelő szintű oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása A mukaerő-piaci kompetenciák javítása a felsőoktatási rendszerben Kutatás, innováció és intelligens szakosodás növelése a felsőfokú oktatási rendszer fejlesztésén és kapcsolódó humánerőforrás fejlesztéseken keresztül A fent sorolt alintézkedések köréből a szakkollégiumi program a 3.4 A felsőfokúnak megfelelő szintű oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása alintézkedésbe illeszkedik. A releváns alintézkedés az alábbiak szerint foglalja össze az alintézkedés célterületeit, célcsoportjait, várható hozzájárulását a fő célok eléréséhez: A felsőoktatási beavatkozások egyik célja a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának növelése. Ezt olyan társadalmi felemelkedési programokkal lehet elérni, amelynek célja a hátrányosabb helyzetűek felemelkedésének elősegítése, a túlfutók és a lemorzsolódok számának csökkentése; a továbbképzésben résztvevők növelése és a hallgatói mobilitás fokozása. A magyar felsőoktatás hatékony működésének és a felsőfokú végzettségűek növelésének egyik alapfeltétele a felsőoktatás teljesítményközpontú átalakítása, az ehhez szükséges, a külső elvárásokat becsatornázni képes szervezeti háttér és intézményi struktúra kialakítása. Az átalakítás a Felsőoktatási stratégia célkitűzései mentén két lépésben zajlik: során történnek meg a stratégia megvalósítását és a hosszú távú fejlesztések előkészítését szolgáló beavatkozások (irányítási rendszer átalakítása, a finanszírozási rendszer feladatalapúvá történő átalakítása), míg 2016-tól az intézmények stratégiai fókuszainak kijelölése és a profiltisztítási lépések kezdődnek el. Az EFOP fejlesztései két egyedi célkitűzéssel támogatják a stratégia végrehajtásának második szakaszát, melyből az első cél elvárt hatása a több felsőoktatási végzettség (több diplomás) elérése, a második cél elvárt hatása pedig piacképes tudást garantáló diplomák (jobb diplomások). A két egyedi célkitűzést támogató folyamatok: szervezet átalakítás és fejlesztés, közvetlen részvételt növelő intézkedések, képzési szerkezet átalakítás, tartalom fejlesztés, oktatásmódszertan megújítása és nemzetköziesítési folyamatok. Szervezetfejlesztési, irányítási és hatékonyságnövelő intézkedések Az intézkedés tartalmazza a felsőoktatási intézmények általános intézményi hatékonyság növeléséhez szükséges szervezeti fejlesztéseit,az intézményirányításhoz és a tényalapú döntéshozatalhoz szükséges fejlesztéseket. Az intézkedés célja a gazdasági, társadalmi megrendelői oldal igényeinek fokozott megjelenítése az intézményi működésben, a megrendelők becsatornázása a stratégiai döntésekbe és a 61

63 képzési kimentek megfogalmazásába, irányítási és stratégiai tervezési rendszerek átalakítása és fejlesztése.a közösségi és vegyes finanszírozású intézményi és képzési modellek kialakítása, közösségi főiskolák megteremtése és kiépítése (szervezetfejlesztés, képzés- és tartalomfejlesztés, továbbá pilot képzések lebonyolítása). Közvetlen részvételt növelő beavatkozások Elsődleges szerepe van a közösségi főiskolai programoknak, a felsőoktatásba való (többek között előkésztő és gyakorlati képzést összekapcsoló képzéseken keresztüli) bejutást és bennmaradást támogató intézményi hallgatói szolgáltatások fejlesztésének, előkésztő és gyakorlati képzést összekapcsoló tanfolyamok, nulladik évfolyamok -nak. Kiemelt terület a munkaerőpiacról kiesett személyek visszaintegrálása az oktatásba felnőtt képzés, felsőoktatási szakképzés és élethosszig tartó tanulás körébe tartó át és továbbképzések kidolgozása és lebonyolítása révén. Ipari szakemberek felsőoktatási képzésbe való bevonásának és kapcsolódó feltételrendszerének javítása, ami növeli a hallgatók a munkaerő-piacba való integrációját a gyakorlati tudás közvetlen megszerzésén keresztül. Nemzetköziesítés és hallgatói mobilitás A felsőoktatási intézmények versenyképességének feltétele a nemzetközi hallgatói, oktatói, szakmai és kutatási hálózatokba való bekapcsolódás. Az intézkedés ennek megfelelően tartalmazza a felsőoktatási intézmények nemzetköziesítésének ösztönzését, a nemzetközi megjelenés és külföldi (mind EU, mind Európán kívüli) hallgatói vonzó képesség növelését; valamint a hallgatói, oktatói-kutatói mobilitás ösztönzését a felsőoktatásban. Humánerőforrás biztosítása és teljesítményelvű átalakítása Az egyéni kiválóság támogatása keretében a közvetlen célcsoport támogatások biztosítása, ösztöndíjrendszerek, a hallgatói, oktatói és kutatói kiválóság támogatása a tudományos, képzési és a felsőoktatás harmadik missziójához tartozó humán utánpótlás terén. Támogatandók a kutatói és oktatói életpályamodell kialakításának intézményi fejlesztései, humán erőforrás megtartó intézkedések, valamint a humán intézményrendszer és a kiemelt fejlesztések humánerőforrásnövelésének szükségleteihez igazodó fejlesztések, humánerőforrás megtartását célzó intézkedések valamint a műszaki, természettudományi, matematikai és informatikai szakokon a női és HHH részvételt növelő programok. Cél a női oktatók, kutatók magasabb részvételének elérése például részmunkaidős munkavállalással, az előmeneteli rendszer átalakításával. Támogatott a vállalati szakemberek megjelenésének ösztönzése a felsőoktatásban. Minden intézményi beavatkozás magába foglalja a kapcsolódó és szükséges kutatásokat, felméréseket, módszertani fejlesztéseket továbbá képzések, valamint képzők képzése és vezetőképzések kidolgozását, lebonyolítását. Az intézkedés ráépül az EFOP nyelvi kompetencia fejlesztését célzó köznevelési beavatkozásaira. Az intézkedés tartalmazza a felsőoktatási IKT szolgáltatások fejlesztését is az alábbi területeken: a felsőfokú oktatási intézmények infokommunikációs hozzáférésének növelése, új oktatási informatikai tartalmak és szolgáltatások bevezetése, a kapcsolódó open source learning és e-learning rendszerek fejlesztése. Az intézkedés tartalmazza továbbá az alábbi központi, országos hatáskörű beavatkozásokat, a tanulói életpálya nyomon követését (DPR), a különböző mérési rendszerek bevezetését és informatikai adatbázisok összekapcsolását, a kapcsolódó üzemeltetési hatékonyság növelését, valamint az EU mobilitási programjaihoz (ERASMUS) kapcsolódó központi szolgáltatások bővítését. Területi kihatás: kevésbé fejlett régiók, de az országos lefedettségű, hatású programok esetében a Közép-magyarországi Régió is, továbbá egyes műveleteknél Magyarországon kívüli régiók 62

64 Beavatkozások lehetséges célcsoportja: a felsőoktatásba történő belépés előtt álló középiskola tanulók és felnőttek; felsőoktatási hallgatók, kiemelt figyelemmel a hátrányos helyzetű csoportokra, GYED-en, GYES-en GYET-en lévőkre vagy visszatérőkre; felsőoktatási oktatók, kutatók, dolgozók, olyan gyakorlati szakemberek, akik a képzésbe bekapcsolhatók. Lehetséges kedvezményezettek: felsőoktatási intézmények, a felsőoktatási intézmények által többségben tulajdonolt gazdasági társaságok, a felsőoktatási intézmények partnerei (szakképző intézmények, tartalomszolgáltatók, kiadók, közintézmények), egyes beavatkozások esetében civil szervezetek, az MTA kutatóintézetei, állami szervek, valamint a központi támogató ágazati háttérintézmények. 63

65 3. Mérföldkövek és szakmai tartalmak ELŐ M E G V A L Ó S Í T Á S I S Z A K A S Z ZÁRÓ SZAKKOLLÉGIUM OT NÉPSZERŰSÍTŐ RENDEZVÉNY MEGTARTÁSA: 2 DB KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK SZÁMA: 3DB KÖZÉPISKOLÁSOKNAK SZERVEZETT SZAKMAI RENDEZVÉNYEK SZÁMA: 3DB A TAGLÉTSZÁM ELÉRI A 27 FŐT KÖZÖSSÉGI, SZAKMAI PROGRAMOK SZÁMA: 6 DB KÖZÉPISKOLÁSOK SZÁMÁRA SZERVEZETT SZAKMAI RENDEZVÉNYEK SZÁMA: 6 DB A TAGLÉTSZÁM ELÉRI A 30 FŐT KÖZÖSSÉGI, SZAKMAI RENDEZVÉNYEK SZÁMA: 9 DB KÖZÉPISKOLÁSOKNAK SZERVEZETT SZAKMAI RENDEZVÉNYEK SZÁMA: 9 DB ROMA SZAKKOLLÉGIUM ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉS DIPLOMÁT SZERZŐ FIATALOK SZÁMA ELÉRI AZ 5 FŐT PROGRAMBAN BEVONT KÖZÉPISKOLÁSOK SZÁMA ELÉRI A 90 FŐT

66

67 1. mérföldkő Mérföldkő teljesítésének időpontja: Várható eredmény: Mérföldkő teljesítésének eszköze: Mérföldkőhöz kapcsolódó tevékenység: Kapcsolódó szakmai modul/pillér/projektelem: A potenciális szakkollégisták megszólítása és bevonása a projektbe Minimum két, a Szakkollégiumot népszerűsítő rendezvény megtartása A "TESZ-WHSZ" Tevékeny közösség, Egyéni gondoskodás, Személyes tudomány a Pécsi Tudományegyetem Wlislocki Henrik Szakkollégiumában című EFOP kódjelű pályázatban e mérföldkő teljesítéséhez szükséges tevékenység, a második szakmai pillérben (Tevékeny közösség) található Középiskolai kapcsolatrendszer elnevezésű projektelem valamint a Kapcsolatépítés horizontális elem szakmai koordinációjával és együttműködésével valósul meg. A Középiskolai kapcsolatrendszer az előző (TÁMOP finanszírozású) pályázat során kialakított kapcsolatrendszert felhasználva szervez olyan eseményeket, melyek elsősorban hátrányos helyzetű középiskolások számára jelent pályaorientációs foglalkozásokat, s mindemellett a Szakkollégium tevékenységét is bemutatja, népszerűsíti. A már meglévő kapcsolatrendszer elsősorban olyan középiskolákat fed le, ahol Arany János Tehetséggondozó vagy Kollégiumi Program működik. Mindemellett a Szakkollégium aktív szerepet vállal az Egyetem, valamint Pécs városának és környékének életében is, így szélesítve kapcsolatrendszerét valamint biztosítva a Szakkollégium népszerűsítését. Közvetlen: Kapcsolatépítés horizontális elem 2.1 Középiskolai kapcsolatrendszer Közvetett: Nyilvánosság horizontális elem

68 2. mérföldkő Mérföldkő teljesítésének időpontja: Várható eredmény: Mérföldkő teljesítésének eszköze: Mérföldkőhöz kapcsolódó tevékenység: Kapcsolódó szakmai modul/pillér/projektelem: A szakkollégisták öntevékeny közösséggé válnak Minimum három közösségi program megvalósítása a szakkollégisták aktív részvételével A projekt második, szakmai pillérét jelentő Tevékeny közösség pillérelem tevékenységének fókuszában a hallgatók közösségé formálódása, aktív párbeszédet folytató, elkötelezett értelmiségivé válása áll, valamint és e pillér ad teret a hallgatók közösségi programjainak is. Ennek keretét jelenti a PTE-n általuk működtetett Közösségi Tér és a hozzá kapcsolódó Terasz, valamint a projektnapok kihelyezett helyszínei. A Közösségi Tér kulturális programok szervezését kell, hogy generálja a szakkollégisták részére, mivel a közösségi teret látogathatják a legtöbbet a hallgatók. Ilyen közösségi programot jelentenek a kötetbemutatók, kulturális programok (kiállítás, színház), Terasz rendezvények. A programok megvalósításánál elsődleges szempont a hallgatók igényeihez való alkalmazkodás, mely egyrészt a résztvevők számának maimalizását biztosítja, másrészt elősegíti, hogy a szakkollégisták tevékenyen is részt vegyenek e rendezvények megszervezésében és lebonyolításában. Közvetlen: Közösségi Tér Projekt Napok és Hetek 2.Tevékeny közösség 2.2 Identitás, kultúra és közösségi élet Közvetett: Nyilvánosság horizontális elem Kapcsolatépítés horizontális elem

69 Mérföldkő teljesítésének időpontja: Várható eredmény: Mérföldkő teljesítésének eszköze: Mérföldkőhöz kapcsolódó tevékenység: Kapcsolódó szakmai modul/pillér/projektelem: Leendő szakkollégisták megszólítása és bevonása a projekt részeként szervezett tevékenységekbe Minimum három középiskolásoknak szervezett szakmai rendezvény A pályázatban e mérföldkő teljesítéséhez szükséges tevékenység, a Középiskolai kapcsolatrendszer elnevezésű projektelem szakmai koordinációjával s vezetésével valósul meg. A projektelem elsősorban olyan szakmai rendezvényeket szervez, melyek célcsoportját elsősorban hátrányos helyzetű középiskolás diákok alkotják. A szakmai rendezvények kettős célt szolgálnak: egyrészt népszerűsítik a Szakkollégiumot, másrészt pályaorientációs tevékenységeket lát el, melyek középpontjába a továbbtanulás fontossága áll. A rendezvényeken a Szakkollégium jelenlegi hallgatói koordinálják a tevékenységeket, ezzel személyes példájukat állítják a középiskolások elé. Közvetlen: 2.1 Középiskolai kapcsolatrendszer Kapcsolatépítés horizontális elem Közvetett: Nyilvánosság horizontális elem

70 Mérföldkő teljesítésének időpontja: Várható eredmény: Mérföldkő teljesítésének eszköze: Mérföldkőhöz kapcsolódó tevékenység: Kapcsolódó szakmai modul/pillér/projektelem: A taglétszám eléri a 27 főt Potenciális hallgatókat felkutató programok, valamint a hallgató szolgáltatások komple rendszerének működése A potenciális szakkollégiumi hallgatók elérése, a célcsoport sajátosságai miatt egy erre a célra kidolgozott komple tevékenység mentén valósul meg. A tagtoborzáshoz kapcsolódó tevékenység egyrészt megszólítja a már az egyetem hallgatókat, másrészt a pályaorientációs rendezvények/programok a még középiskolás hallgatókat szólítják még, ezzel is elősegítve az utánpótlást. A Szakkollégium minden félévben Felvételit szervez, mely lehetőséget teremt új szakkollégisták felvételére. A felvételik sikerességéhez hozzájárulnak a már említett tevékenységek (tagtoborzás). A szakkollégistákat, egyetemi sikerességük és a lemorzsolódás minimalizálása végett személyre szabott szolgáltatások segítik. Közvetlen: 1.1.Ösztöndíj rendszer 1.2 Felvételi-Portfólió-Karrierterv 2.1 Középiskolai kapcsolatrendszer Kapcsolatépítés horizontális elem Nyilvánosság horizontális elem Közvetett: 1.3 Személyre szabott fejlesztések 2. Tevékeny közösség 3. Személyes tudomány

71 3. mérföldkő Mérföldkő teljesítésének időpontja: Várható eredmény: Mérföldkő teljesítésének eszköze: Mérföldkőhöz kapcsolódó tevékenység: Kapcsolódó szakmai modul/pillér/projektelem: A szakkollégisták öntevékeny közösséggé válnak Minimum hat közösségi program megvalósítása a szakkollégisták aktív részvételével A projekt második, szakmai pillérét jelentő Tevékeny közösség pillérelem tevékenységének fókuszában a hallgatók közösségé formálódása, aktív párbeszédet folytató, elkötelezett értelmiségivé válása áll, valamint és e pillér ad teret a hallgatók közösségi programjainak is. Ennek keretét jelenti a PTE-n általuk működtetett Közösségi Tér és a hozzá kapcsolódó Terasz, valamint a projektnapok kihelyezett helyszínei. A Közösségi Tér kulturális programok szervezését kell, hogy generálja a szakkollégisták részére, mivel a közösségi teret látogathatják a legtöbbet a hallgatók. Ilyen közösségi programot jelentenek a kötetbemutatók, kulturális programok (kiállítás, színház), Terasz rendezvények. A programok megvalósításánál elsődleges szempont a hallgatók igényeihez való alkalmazkodás, mely egyrészt a résztvevők számának maimálását biztosítja, másrészt elősegíti, hogy a szakkollégisták tevékenyen is részt vegyenek e rendezvények megszervezésében és lebonyolításában. Közvetlen: Közösségi Tér Projekt Napok és Hetek 2.Tevékeny közösség 2.2 Identitás, kultúra és közösségi élet Közvetett: Nyilvánosság horizontális elem Kapcsolatépítés horizontális elem

72 Mérföldkő teljesítésének időpontja: Várható eredmény: Mérföldkő teljesítésének eszköze: Mérföldkőhöz kapcsolódó tevékenység: Kapcsolódó szakmai modul/pillér/projektelem: Leendő szakkollégista megszólítása és bevonása a projekt részeként szervezett tevékenységekbe Minimum hat középiskolásoknak szervezett szakmai rendezvény A pályázatban e mérföldkő teljesítéséhez szükséges tevékenység, a Középiskolai kapcsolatrendszer elnevezésű projektelem szakmai koordinációjával s vezetésével valósul meg. A projektelem elsősorban olyan szakmai rendezvényeket szervez, melyek célcsoportját elsősorban hátrányos helyzetű középiskolás diákok alkotják. A szakmai rendezvények kettős célt szolgálnak: egyrészt népszerűsítik a Szakkollégiumot, másrészt pályaorientációs tevékenységeket lát el, melyek középpontjába a továbbtanulás fontossága áll. A rendezvényeken a Szakkollégium jelenlegi hallgatói koordinálják a tevékenységeket, ezzel személyes példájukat állítják a középiskolások elé. Közvetlen: 2.1Középiskolai kapcsolatrendszer Kapcsolatépítés horizontális elem Közvetett: Nyilvánosság horizontális elem

73 Mérföldkő teljesítésének időpontja: Várható eredmény: Mérföldkő teljesítésének eszköze: Mérföldkőhöz kapcsolódó tevékenység: Kapcsolódó szakmai modul/pillér/projektelem: A már működő szakkollégium esetében a létszám eléri a 30 főt Potenciális hallgatókat felkutató programok, valamint a hallgató szolgáltatások komple rendszerének működése A potenciális szakkollégiumi hallgatók elérése, a célcsoport sajátosságai miatt egy erre a célra kidolgozott komple tevékenység mentén valósul meg. A tagtoborzáshoz kapcsolódó tevékenység egyrészt megszólítja a már az egyetem hallgatókat, másrészt a pályaorientációs rendezvények/programok a még középiskolás hallgatókat szólítják még, ezzel is elősegítve az utánpótlást. A Szakkollégium minden félévben Felvételit szervez, mely lehetőséget teremt új szakkollégisták felvételére. A felvételik sikerességéhez hozzájárulnak a már említett tevékenységek (tagtoborzás). A szakkollégistákat, egyetemi sikerességük és a lemorzsolódás minimalizálása végett személyre szabott szolgáltatások segítik. Közvetlen: 1.1.Ösztöndíj rendszer 1.2 Felvételi-Portfólió-Karrierterv 2.1 Középiskolai kapcsolatrendszer Kapcsolatépítés horizontális elem Nyilvánosság horizontális elem Közvetett: 1.3 Személyre szabott fejlesztések 2. Tevékeny közösség 3. Személyes tudomány

74 4. mérföldkő Mérföldkő teljesítésének időpontja: Várható eredmény: Mérföldkő teljesítésének eszköze: Mérföldkőhöz kapcsolódó tevékenység: Kapcsolódó szakmai modul/pillér/projektelem: A szakkollégisták öntevékeny közösséggé válnak Minimum kilenc közösségi, szakmai rendezvény megvalósulása a szakkollégisták aktív részvételével A projekt második, szakmai pillérét jelentő Tevékeny közösség pillérelem tevékenységének fókuszában a hallgatók közösségé formálódása, aktív párbeszédet folytató, elkötelezett értelmiségivé válása áll, valamint és e pillér ad teret a hallgatók közösségi programjainak is. Ennek keretét jelenti a PTE-n általuk működtetett Közösségi Tér és a hozzá kapcsolódó Terasz, valamint a projektnapok kihelyezett helyszínei. A Közösségi Tér kulturális programok szervezését kell, hogy generálja a szakkollégisták részére, mivel a közösségi teret látogathatják a legtöbbet a hallgatók. Ilyen közösségi programot jelentenek a kötetbemutatók, kulturális programok (kiállítás, színház), Terasz rendezvények. A programok megvalósításánál elsődleges szempont a hallgatók igényeihez való alkalmazkodás, mely egyrészt a résztvevők számának maimálását biztosítja, másrészt elősegíti, hogy a szakkollégisták tevékenyen is részt vegyenek e rendezvények megszervezésében és lebonyolításában. Közvetlen: Közösségi Tér Projekt Napok és Hetek 2.Tevékeny közösség 2.2Identitás, kultúra és közösségi élet Közvetett: Nyilvánosság horizontális elem Kapcsolatépítés horizontális elem

75 Mérföldkő teljesítésének időpontja: Várható eredmény: Mérföldkő teljesítésének eszköze: Mérföldkőhöz kapcsolódó tevékenység: Kapcsolódó szakmai modul/pillér/projektelem: Leendő szakkollégista megszólítása és bevonása a projekt részeként szervezett tevékenységekbe Minimum kilenc középiskolásoknak szervezett szakmai rendezvény megvalósulása A pályázatban e mérföldkő teljesítéséhez szükséges tevékenység, a Középiskolai kapcsolatrendszer elnevezésű projektelem szakmai koordinációjával s vezetésével valósul meg. A projektelem elsősorban olyan szakmai rendezvényeket szervez, melyek célcsoportját elsősorban hátrányos helyzetű középiskolás diákok alkotják. A szakmai rendezvények kettős célt szolgálnak: egyrészt népszerűsítik a Szakkollégiumot, másrészt pályaorientációs tevékenységeket lát el, melyek középpontjába a továbbtanulás fontossága áll. A rendezvényeken a Szakkollégium jelenlegi hallgatói koordinálják a tevékenységeket, ezzel személyes példájukat állítják a középiskolások elé. Közvetlen: 2.1Középiskolai kapcsolatrendszer Kapcsolatépítés horizontális elem Közvetett: Nyilvánosság horizontális elem

76 Mérföldkő teljesítésének időpontja: Várható eredmény: Mérföldkő teljesítésének eszköze: Mérföldkőhöz kapcsolódó tevékenység: Diplomás roma fiatalok a munkaerőpiacon A szakkollégium által támogatott és diplomát szerző fiatalok száma eléri az öt főt A projekt egészének szakmai sikere e mérföldkő teljesítésében teljesedik ki. A szakkollégium elsődleges célja, hogy a lemorzsolódást csökkentse a célcsoport körében valamint megfelelő, személyre szabott szolgáltatásokkal és képzésekkel hozzájáruljon a hallgatók sikeres egyetemi pályafutásához. Ehhez minden projektben lévő szakmai modul, pillér illetve projektelem együttes tevékenysége járul hozzá. Ezért fordít különös figyelmet a pályázat a szinergiára, mely ennek kulcsa. Kapcsolódó szakmai modul/pillér/projektelem: Közvetlen: Közvetett: Szinergia horizontális elem 5. Egyéni gondoskodás 6. Tevékeny közösség 7. Személyes tudomány Közösségi Tér Projekt Napok és Hetek Nyilvánosság horizontális elem Kapcsolatépítés horizontális elem Minőségbiztosítás horizontális elem Virtuális Tér

77 Mérföldkő teljesítésének időpontja: Várható eredmény: Mérföldkő teljesítésének eszköze: Mérföldkőhöz kapcsolódó tevékenység: Kapcsolódó szakmai modul/pillér/projektelem: Leendő szakkollégista megszólítása és bevonása a projekt részeként szervezett tevékenységekbe A középiskolásoknak szervezett szakmai rendezvényeken minimum 90 középiskolás résztvevő A projektben e mérföldkő teljesítéséhez szükséges tevékenység, a Középiskolai kapcsolatrendszer elnevezésű projektelem szakmai koordinációjával s vezetésével valósul meg. A projektelem elsősorban olyan szakmai rendezvényeket szervez, melyek célcsoportját elsősorban hátrányos helyzetű középiskolás diákok alkotják. A szakmai rendezvények kettős célt szolgálnak: egyrészt népszerűsítik a Szakkollégiumot, másrészt pályaorientációs tevékenységeket lát el, melyek középpontjába a továbbtanulás fontossága áll. A rendezvényeken a Szakkollégium jelenlegi hallgatói koordinálják a tevékenységeket, ezzel személyes példájukat állítják a középiskolások elé. Közvetlen: 2.1Középiskolai kapcsolatrendszer Kapcsolatépítés horizontális elem Közvetett: Nyilvánosság horizontális elem

78 4. GANT diagram