BUDAFOK-TÉTÉNY KERÜLETI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY ÚT 10. TELEFON: HONLAP: BUDAPEST XXII. KERÜLET BUDAFOK-TÉTÉNY KERÜLETI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT A DUNA-PARTI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT KITERJESZTETT TERVEZÉSI TERÜLETÉNEK KIVÉTELÉVEL 314/2012. (XI.8.) Korm. rend. 38. szerinti véleményezési eljárásra ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ BUDAPEST, DECEMBER

2 Alátámasztó munkarész ALÁÍRÓLAP BUDAPEST XXII. KERÜLET BUDAFOK TÉTÉNY KERÜLETI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT a Duna-parti építési szabályzat kiterjesztett tervezési területének kivételével Tsz.: I-670-1/2016 Településrendezés: Albrecht Ute TT/1É Balla Mariann É Teremy Viktória okl. településmérnök Pesti Judit Közlekedés: Pető Zoltán Tkö Rubus Zoltán Tkö Közművek: Szabó Krisztián Vízellátás-csatornázás: TV Energiaellátás, elektronikus hírközlés: Orosz István TE, TH Zöldfelület és Niedetzky Andrea környezetvédelem: TK Ügyvezető: Albrecht Ute A tervdokumentáció a BFVT Kft. tulajdona, a tervezők szellemi alkotása, melyet a Megrendelő csak a szerződésben foglaltak szerint használhat fel december - 1 -

3 Alátámasztó munkarész - 2 -

4 Alátámasztó munkarész TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető Tervezési terület Új településrendezési háttér KÉSZ tervezett felépítése, struktúrája Jogszabályi környezet, előírások A rendelettervezet felépítése, tartalmi követelmények a Trk. 5. melléklete szerint Építési övezetek és övezetek szabályozási határértékei és a Szabályozási terv A hatályos kerületi szabályozási terv integrálása a KÉSZ-be A KÉSZ tartalmi elemeit meghatározó, megváltozott OTÉK előírások, fogalmak Táji, zöldfelületi értékek védelme, zöldfelület fejlesztési javaslat Közcélú zöldfelületek fejlesztése Zöldfelületi ellátottság javítása A kerületi környezetvédelmi programban meghatározott zöldfelületekkel kapcsolatos, KÉSZben érvényesítendő célkitűzések Közlekedési javaslat Hálózati kapcsolatok javaslata (Közúti, vasúti, kerékpáros) Közúti javaslat Közösségi közlekedés javaslata Kerékpáros közlekedés javaslata Gyalogos közlekedés javaslata Gépjármű elhelyezés, parkolás Közmű javaslat Vízellátás Csatornázás Villamosenergia-ellátás Gázellátás Egyéb ellátórendszerek Távhőellátás Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók Elektronikus hírközlés Környezeti állapot javítása Települési környezet védelme Levegőtisztaság-védelem Zajvédelem Talaj- és talajvízvédelem

5 Alátámasztó munkarész 6.5. Hulladékgazdálkodás Szabályozási koncepció Szabályozási vonalak meghatározása Építési hely és építési vonal Építési övezetek és övezetek meghatározása Táji értékek, zöldfelületek megőrzését és kialakítását biztosító szabályozási elemek Közmű szabályozási koncepció A fővárosi településszerkezeti tervvel és fővárosi rendezési szabályzattal való összhang bemutatása A területfelhasználási egységek és azoknak a kerületi terveszközben való megfeleltetése Az építési övezetek, övezetek meghatározását befolyásoló egyéb elemek A KÉSZ illeszkedése az FRSZ-hez A beépítési sűrűség és a zöldfelületi átlagérték igazolása OTÉK-tól való eltérés Mellékletek A beépítési sűrűség és zöldfelületi átlagérték igazolása területfelhasználási egységenként Örökségvédelmi hatástanulmány

6 Alátámasztó munkarész 1. BEVEZETŐ A terv készítésének célja a hatályos 12/2010. (VI. 30.) Ör. számú rendelettel jóváhagyott KÉSZ felülvizsgálata, az új jogszabályi környezetnek való megfeleltetése. A terv figyelembe veszi a magasabb rendű terveken és a jogszabályi környezeten kívül az önkormányzati szándékokat, valamint az önkormányzat által koncepcionálisan támogatott egyéb kerületi igényeket. A KÉSZ felülvizsgálata során a módosítási javaslatok a XXII. kerületi polgármesteri hivatal képviselőivel folyamatosan egyeztetve kerültek kialakításra Tervezési terület Jelen dokumentum az új KÉSZ alátámasztó munkarésze. Jelen terv II. kötete, a program a kerület egészére készült, támpontot adva a DÉSZ (Duna-parti építési szabályzat), illetve DKÉSZ (III. ütem Budafok Duna menti területeire vonatkozó kerületi építési szabályzat, V. ütem Tétény Duna menti területeire vonatkozó kerületi építési szabályzat) folyamatban lévő tervezéséhez. Az alátámasztó munkarész már csak a szerződés szerinti tervezési területre vonatkozik, azaz Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület teljes közigazgatási területére a Duna-parti építési szabályzat kiterjesztett tervezési területének kivételével. Az Étv. 62. (7) bekezdésében foglaltak alapján 2013-ban a fővárosi önkormányzat felhatalmazást kapott, hogy rendeletben állapítsa meg a Duna-parti építési szabályzatot (továbbiakban: DÉSZ). A DÉSZ készítése a fővárosi önkormányzat döntése alapján 2014-ben kezdődött el. A törvényi előírásnak megfelelően a Duna parti építési szabályzat területi hatályát a Duna főmedrével közvetlenül határos, a Földhivatalban án nyilvántartott telkek alkotják, melyek önmagukban érdemi szabályozásra alkalmatlanok, - 5 -

7 Alátámasztó munkarész ezért 2015-ben kidolgozásra került az Étv. szerinti lehatárolás módosítását célzó javaslat. Több egyeztetést követően az Országgyűlés a javaslatot azonban mégsem tárgyalta meg. Az Étv. módosítási kezdeményezés sikertelenségét követően az érintett kerületek polgármestereinek megkeresése történt a közös tervkészítésre irányuló megállapodás felvetésével. Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület területén a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján a Duna-parti építési szabályzat esetében közös terveztetés, véleményeztetés és az ezt követő jóváhagyások menetének, kereteinek meghatározására Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata és Budapest Főváros Önkormányzata közös megállapodást kötött, melyet Budafok- Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testülete a 16/2016. (II. 4.) határozatával, Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlése a 428/2016. ( ) határozatával hagyott jóvá. Ennek megfelelően az együtt tervezendő területre (DÉSZ és Budafok Duna menti területeire vonatkozó kerületi építési szabályzat (továbbiakban: DKÉSZ)) Budapest Főváros Önkormányzata megbízásából készülnek az építési szabályzatok, mind fővárosi, mind kerületi vonatkozásban Új településrendezési háttér A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Trk.), az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), a településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény előírásai alapján a településrendezés jogi háttere jelentősen megváltozott. Mindezek mellett a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) szintén jelentős változásokon esett át az elmúlt öt évben. Hatályát vesztette Budapest 2005-ben elfogadott településszerkezeti terve, a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (FSZKT), a Budapest Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (BVKSZ), és a BVKSZ, valamint az FSZKT, illetve a Kerületi Szabályozási Tervek, Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatok összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet, amelyek a hatályos kerületi terveszközöknek köztük a Budafok Tétény Budapest XXII. kerület Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának is az alapját képezték. Jelen dokumentum az új fővárosi településrendezési eszközöknek és jogi háttérnek megfeleltetve készült. A kerületi építési szabályzat (továbbiakban: KÉSZ) legfontosabb célja, hogy a még hatályos KVSZ rendelkezéseit figyelembe véve az új településrendezési környezetnek teljes körűen megfeleljen. Az új fővárosi településrendezési eszközök a következők: Budapest főváros településszerkezeti terve (TSZT) (1651/2017. (XII.6.) Főv. Kgy. határozat), és az ezzel összhangban készült Fővárosi rendezési szabályzat (FRSZ) (a 42/2017. (XI. 10.) Főv. Kgy. rendelettel és a 48/2017. (XII.20.) Főv. Kgy. rendelettel módosított 5/2015.(II.16.) Főv. Kgy. rendelet). A főváros egyedisége, mérete és sajátosságai indokolták, hogy a TSZT metodikai szempontból is részben egyedi tervi elemeket alkalmazzon. A kétszintű önkormányzati rendszer miatt a kerületi településrendezési eszközök készítésére rugalmassági szabályok vonatkoznak annak érdekében, hogy a szerkezeti tervet csak indokolt esetben kelljen módosítani

8 Alátámasztó munkarész A Fővárosi rendezési szabályzat (FRSZ) a fővárosban a településrendezés és az építés összehangolt rendjének biztosítása érdekében az országos településrendezési és építési követelményeknek, valamint a főváros településszerkezeti tervének megfelelően a területfelhasználási egységek beépítési sűrűségét, meghatározott területek beépítési magasságát, a fővárosi infrastruktúra területbiztosítását megállapító fővárosi önkormányzati rendelet, amely telekalakítási és építésjogi szabályozási elemeket nem tartalmaz. A két településrendezési eszköz együtt a hatályos jogszabályi keretek között megfelelő alapot biztosít az egységes, élhető és egyben fenntartható főváros számára. A TSZT által megfogalmazottakat általános, jellemzően szerkezeti típusú és a területfelhasználással összefüggő témakörökben a TSZT leírása, az Étv. szerint meghatározandó paramétereket a Fővárosi rendezési szabályzat közvetíti a kerületi szabályozás felé a kerületi szintű előírások kidolgozásához. A településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény egy új tervműfajt vezetett be, a településképi rendeletet. A törvény 3. (1) bekezdése alapján a településképi rendelet az építési tevékenységgel érintett építmények - ideértve a sajátos építményfajtákat is - településképhez való illeszkedését biztosító anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására és a zöldfelületek kialakításának módjára, a - településszerkezet, táji környezet, településkarakter vagy egyéb helyi adottság miatt - településképi szempontból meghatározó területekre, az Étv. szerinti helyi építészeti örökség egyedi és területi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére, reklámok, reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére és alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozó településképi követelményt tartalmazhat. A településkép védelméről szóló törvény 14. (2) bekezdése alapján a kerületi építési szabályzat településképi követelményeit, valamint az építészeti örökség helyi védelméről szóló, a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló, és a településképi véleményezési, illetve a településképi bejelentési eljárás sajátos jogintézményekről szóló önkormányzati rendeletet szeptember 30-ig lehetett alkalmazni. A (3) bekezdés alapján új településképi követelményt csak a településképi rendeletben lehet meghatározni. A magasabb rendű jogszabályok nem teszik lehetővé a meglévő, korábbi jogszabályi környezetben született KVSZ és szabályozási tervek módosítását, új jogszabályi környezetben készülő, új Kerületi Építési Szabályzat megalkotása szükséges

9 Alátámasztó munkarész 2. KÉSZ TERVEZETT FELÉPÍTÉSE, STRUKTÚRÁJA 2.1. Jogszabályi környezet, előírások A településrendezési jogi háttér változása a kerületi terveszközökre nem csak az új fővárosi tervszinteken keresztül hat, hanem a KÉSZ készítésének folyamatára és tartalmára is hatással van. A helyi építési szabályzat fogalmát és tartalmi elvárásait a Trk a, a főváros területére vonatkozó eltérő rendelkezéseket a kerületi építési szabályzatra vonatkozóan a 20. tartalmazza. Jelen, egész kerületre készülő terveszköz készítése kapcsán, a XXII. kerületre vonatkozó releváns előírások az alábbiak: 11. : (2) Egy adott területre csak egy helyi építési szabályzat állapítható meg. (4) A helyi építési szabályzathoz el kell készíteni az 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálat építés helyi rendjének megállapításához szükséges részét és a 3. melléklet szerinti alátámasztó javaslatot, a 16. (4) (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. (6) Az 1. és a 3. mellékletben meghatározott tartalom elemei összevonhatók, fejezeten belül átcsoportosíthatók, bővíthetők, egyes részelemei a településrendezési feladatnak megfelelően a tervezési terület adottságainak figyelembevételével indokolt esetben elhagyhatók. (7) A helyi építési szabályzat részletes tartalmi követelményeit figyelemmel a 13. (3) bekezdésében foglaltakra is az 5. melléklet tartalmazza. 12. : A helyi építési szabályzat a kialakult állapotra, domborzati adottságokra tekintettel, a kedvezőbb településképi illeszkedés érdekében lehetőséget adhat a szabályaitól való eltérésre. Ebben az esetben meg kell határozni az eltérés mértékét és alkalmazásának feltételeit, amely nem korlátozhatja a szomszédos telek építési jogát. 13. : (2) A szabályozási terv kötelező, más jogszabály által elrendelt, javasolt és tájékoztató elemeket tartalmaz. A szabályozási terven fel kell tüntetni, hogy Készült az állami alapadatok felhasználásával. (3) A szabályozási terv tartalmazza legalább a) az építési övezetek és övezetek lehatárolását és jelét, továbbá b) a más jogszabály által elrendelt védelemmel és korlátozással érintett területeket. 20. : (1) A kerületi építési szabályzat a fővárosi településszerkezeti tervvel és a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban készül. Eltérés igénye esetén a fővárosi településszerkezeti terv és a fővárosi rendezési szabályzat módosításáról előzetesen kell dönteni. (3) A kerületi építési szabályzatot a kerületi önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg. (4) A kerületi építési szabályzat mellékletét képezi az 1:4000 vagy annál nagyobb méretarányú szabályozási terv. (5) A kerületi építési szabályzatban az egyes településszerkezeti egységekre vonatkozó előírások egy-egy fejezetbe csoportosíthatóak. (6) A kerületi építési szabályzat a 19/A. -ban foglaltak kivételével: a) kerület teljes közigazgatási területére készül A rendelettervezet felépítése, tartalmi követelményei a Trk. 5. melléklete szerint A helyi építési szabályzat (KÉSZ) részletes tartalmi követelményeit a Trk. 5. melléklete tartalmazza, figyelemmel a 13. (3) bekezdésben foglaltakra. A Trk. 5. melléklete alapján a KÉSZ rendeletének strukturálása az alábbiak szerint javasolt: 1. RENDELET 1.1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Általános előírások Közterület alakításra vonatkozó előírások Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (tilalmak, telekalakítás, településrendezési kötelezések, közterület-alakítás) - 8 -

10 Alátámasztó munkarész Közművek előírásai A közlekedésre és a járművek tároló helyeire vonatkozó előírások Építés általános szabályai Az egyes építményfajták elhelyezésének szabályai Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei 1.2. RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK Beépítésre szánt építési övezetek előírásai Beépítésre nem szánt övezetek előírásai A rendelet mellékletei A Trk. 5. melléklete alapján a KÉSZ mellékleteinek strukturálása az alábbiak szerint javasolt: (Megjegyzés: azok a pontok, amelyek a most készülő KÉSZ-nek nem lesznek részei, azonban a későbbiekben szükségesek lehetnek * szükség esetén jelöléssel szerepelnek.) 2. RENDELET MELLÉKLETEI 2.1. SZABÁLYOZÁSI TERV Beépítésre szánt építési övezetek Beépítésre nem szánt övezetek Kötelező szabályozási elemek Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek Művi értékvédelemi elemek, örökségvédelmi elemek Táj- és természetvédelmi elemek Védőterületek, védősávok Korlátozások Javasolt szabályozási elemek Tájékoztató elemek 2.2. EGYÉB MELLÉKLETEK * Elővásárlási joggal érintett területek * Egyes sajátos jogintézmények (tilalmak, településrendezési kötelezések, telekcsoport újraosztással érintett terület) Forgalmi szerepet betöltő gyűjtőutak Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használathoz szükséges, elhelyezendő személygépkocsi számának megállapítása Építmények rendeltetésszerű használathoz szükséges, elhelyezendő kerékpárok számának megállapítása Függelék helyett a szükséges jegyzékeket, valamint a mintakeresztszelvényeket az Alátámasztó munkarészben javasolt szerepeltetni Építési övezetek és övezetek szabályozási határértékei és a Szabályozási terv A helyi építési szabályzat melléklete a szabályozási terv, amelynek meghatározását, tartalmát és rajzi jelölés módját a Trk. 13. és 20. -a, valamint a 6. melléklet 2. pontja határozza meg. 13. : (2) A szabályozási terv kötelező, más jogszabály által elrendelt, javasolt és tájékoztató elemeket tartalmaz. A szabályozási terven fel kell tüntetni, hogy Készült az állami alapadatok felhasználásával. (3) A szabályozási terv tartalmazza legalább - 9 -

11 Alátámasztó munkarész a) az építési övezetek és övezetek lehatárolását és jelét, továbbá b) a más jogszabály által elrendelt védelemmel és korlátozással érintett területeket. 20. : (4) A kerületi építési szabályzat mellékletét képezi az 1:4000 vagy annál nagyobb méretarányú szabályozási terv. 6. melléklet 2. pont: Tartalmazza a szabályozási terv elemeinek jelöléseit és jelölési módjait (A alapelemek, B másodlagos elemek, C védelem, korlátozás, kötelezettségek). A A SZABÁLYOZÁS ALAPELEMEI SORSZÁM ÁBRÁZOLT ELEM JELÖLÉS MEGJEGYZÉS 1. szabályozási vonal (tervezett közterületi telekhatár) kötelező jelölni nincs alternatív jelölési lehetőség 2. szabályozási szélesség szabadon választott jelölés 3. építési övezet, övezet határa nincs alternatív jelölési lehetőség 4. Kivonat a mellékletből építési övezet, övezet jele (a helyi építési szabályzatban meghatározott építési övezet, övezet azonosítása) Ln-SZ / 3 település, kerület területén egy jelhez kizárólag egyféle övezeti paramétersor tartozhat Az eddig gyakorlattól eltérően az egyes építési övezetek és övezetek szabályozási határértékeit tartalmazó táblázatokat a részletes övezeti előírások helyett a mellékletben kell feltűntetni, a jogszabályalkotásról szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet alapján A hatályos kerületi szabályozási terv integrálása a KÉSZ-be A hatályos KVSZ számos olyan elemet és előírást tartalmaz, amelyeket a továbbiakban nem lehet, vagy nem javasolt alkalmazni. A megváltozott jogszabályi környezet miatt okafogyottá vált előírások, pl: o o o OTÉK által már szabályozott előírások (tetőkertek beszámíthatósága a zöldfelületi minimumértékbe), BVKSZ/FSZKT-ra hivatkozó előírások; TSZT/FRSZ által kezelt problémák (pl. védett zöldterületek a zöldterületek védelmét a TSZT előírása biztosítja, mi szerint nem csökkenhet az összterületük); - a magasabb rendű jogszabályok által szabályozott, általában környezetvédelmi előírások; - felesleges túlszabályozások (pl. zöldterületi övezetek túlzott differenciálása és merev előírásaik); - A településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény 14. (3) bekezdése szerint: E törvény hatálybalépésétől új településképi követelményt csak a településképi rendeletben lehet meghatározni. Az idézett előírás miatt a hatályos KVSZ településkép alakítására vonatkozó előírásait a KÉSZ-be már nem lehet beépíteni. Közlekedés A hatályos KVSZ előírásai közül az alábbi fejezetek átvétele, illetve azok előzetes aktualizálása javasolt. a telekalakítás tekintetében a közforgalom számára megnyitott magánutak alkalmazhatóságára, valamint méreteire vonatkozó előírások részleges megtartása, a településrendezési szerződésre vonatkozó előírások megtartása, az üzemanyagtöltő állomásokra vonatkozó előírások részleges megtartása, közlekedési területekre vonatkozó előírások részleges megtartása

12 Alátámasztó munkarész A kerékpártárolók kialakítására vonatkozó előírások KVSZ-ben történő tovább éltetése nem javasolt, az közútkezelői hatáskörben sokkal rugalmasabban kezelhető. A KVSZ szabályozási terv mellékletéből a szabályozási vonalak megfelelő felülvizsgálat utáni tovább éltetése és a védőtávolságok jelölése szükséges. Valamint az útvonalak hálózati szerepének és tervezési osztályba sorolásának TSZT-nek megfelelően aktualizált átvétele javasolt. Zöldfelületek, környezetvédelem A hatályos szabályozási tervek által megállapított védelmi, korlátozási, vagy egyéb szabályozási elemek és előírások, amelyeket részben, vagy egészben javasolt a KÉSZ-ben szerepeltetni: Beépítésre szánt területek legkisebb zöldfelületi mértéke: A hatályos KVSZ jóváhagyása óta a megváltozott jogszabályi környezet miatt a korábbi, vízáteresztő burkolatok zöldfelületi minimumba való egyharmados beszámíthatósága megszűnt. Az OTÉK alapján a telek zöldfelületébe csak a növényzettel borított felületek számíthatók be. Ennek megfelelően a beépítésre szánt területek legkisebb zöldfelületi mértékének felülvizsgálata javasolt. A korábbi szabályok szerint, a vízáteresztő burkolatok zöldfelületi minimumba való beszámíthatósága miatt, a kötelezően növényzettel fedett területként kialakítandó telekrész legalább a zöldfelületi minimum kétharmada kellett legyen. Mivel a hatályos jogszabályok alapján a zöldfelülettel borított terület ilyen jellegű csökkentésére már nincs lehetőség, a kötelezően növényzettel fedett terület a korábbi paraméterek fenntartása mellett jelentősen növekedne, a kert használhatóságát korlátozva. A felülvizsgálat során ezért javasolt az előírt zöldfelületi arány korrekciója, oly módon, hogy a telek funkciót kiszolgáló burkolt felületek kialakíthatók legyenek, de a zöldfelület legkisebb mértéke a kiemelt zöldfelületi zóna területén a korábbi magas zöldfelületi minimummal (65-70%) rendelkező építési övezetek esetében ne csökkenjen. Azokban az építési övezetekben, ahol lehetőség van a zöldfelületi érték növelésére a megengedett funkciók korlátozása vagy ellehetetlenítése nélkül, magasabb zöldfelületi arány előírása javasolt. Kiemelt zöldfelületi zóna: A kerület meglévő zöldfelületi, ökológiai adottságainak, az összefüggő zöldfelületi rendszer megőrzése céljából a hatályos KVSZ kiemelt zöldfelületi zónát határolt le. A zóna magába foglalja az erdőterületeket, a Duna menti galériaerdőt, a Tétényi fennsík- és a Háros-sziget-, Kis-Háros-sziget védett területeit, a Hosszúréti patak völgyét, illetve a Péter Pál utcai menti völgyet. A zóna egy része lakóterületeket érint. Szabályozás tekintetében a kiemelt zöldfelületi zóna területére eső építési övezeteknél az előírt legkisebb zöldfelületi mérték annak 10%-ával növelt értékeként került meghatározásra. Az új KÉSZ-ben ez az elem a hatályos tervtől eltérően, nem *-gal jelölten, hanem övezeti szinten kerül szabályozásra. A kiemelt zöldfelületi zóna területére eső építési övezetekben, a zöldfelületi intenzitás fenntartása érdekében, a fásítottság eltérő (a megengedett beépítés nagyságának növekedésével arányos) mértékű megállapítása javasolt. A zöldfelületek megőrzését és kialakítását biztosító egyéb előírások: beépítésre nem szánt területek zöldfelületeinek megőrzésére és kialakítására, valamint a közterületen ültetendő fás szárú növények telepítésére vonatkozó szabályok, beépítésre szánt telkek zöldfelületének és faállományának megőrzését célzó előírások, a telepszerű lakóterületek összefüggő zöldfelületeinek megőrzését biztosító övezeti előírások Környezet védelmét szolgáló előírások: lakóterületekbe betelepülő zavaró gazdasági tevékenységek korlátozására irányuló szabályozás,

13 Alátámasztó munkarész Közművek állattartó építmények elhelyezésének szabályozása, alábányászott, alápincézett területekre vonatkozó szabályok. A KVSZ alábbi általános előírásainak megtartása (akár terület specifikusan is) a KÉSZ-ben javasolt: Alábányászott - alápincézett területen új főrendeltetési egységet is magába foglaló épületet elhelyezni csak teljes közművesítéssel lehet. A kerület területén kizárólag elválasztott rendszerű csatornahálózat létesíthető. Közcsatornával ellátott területen épület csak a közcsatornára történő rácsatlakozással építhető. Csapadékvíz csatorna vagy árok hiányában a csapadékvizeket helyben kell tartani, azaz telken belüli elhelyezése vagy hasznosítása szükséges. Karsztos területen, hidrogeológiai védőterületen közterületi gépjárműparkolás céljára vízáteresztő burkolat nem alkalmazható. Karsztos területen épületek elválasztott rendszerű szennyvíz-közcsatornával ellátott telken, vagy duplafalú, vízzáró szigetelésű zárt szennyvíztároló létesítése esetén elhelyezhetők el. Új nyomvonalas energiaközmű és vezetékes elektronikus hírközlési hálózat csak föld alatt vagy meglévő oszlopsoron, tartószerkezeten létesíthető. Az elektromos vezetékhálózat földkábeles kiváltásakor a távközlő kábeleket is földkábelekkel kell kiváltani, az oszlopokat el kell bontani. Sajátos építményfajták számára az övezeti, építési övezeti előírásoktól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek alakítható ki. Kisméretű antenna vagy mikrocella épületek homlokzatára közterületről nem látható módon helyezhető el. Mikrocella közterületi oszlopokra is elhelyezhető. A KÉSZ-ben részletesebben szabályozásra kerül a csapadékvizek elvezetése, szikkasztása, valamint a csatorna-közműpótló műtárgyak létesítése és használata A KÉSZ tartalmi elemeit meghatározó, megváltozott OTÉK előírások, fogalmak 2012-ben a korábbiakhoz képest az OTÉK fogalom meghatározásai közül több is megváltozott, ezért a korábban készült kerületi tervek helyébe lépő, most készülő szabályzatokban ezek átvezetéséről, illetve megfelelő alkalmazásáról gondoskodni szükséges. Szintterület-sűrűség Beépítési sűrűség A TSZT -ben a szintterület sűrűség fogalmát felváltotta a beépítési sűrűség. A kettő közötti különbség a közterületek beszámításából adódik. 91. Szintterület-sűrűség: a beépítésre szánt terület egyes területfelhasználási egységein elhelyezhető épületek összes szintterületének és a területfelhasználási egység területének viszonyszáma. 13. Beépítési sűrűség: a területfelhasználási egységek területén elhelyezhető épületek valamennyi építményszintjének összesített bruttó alapterülete és a területfelhasználási egységeknek a köztük lévő, településszerkezetet nem meghatározó közterületek területével növelt területének viszonyszáma. Az FRSZ egyik feladata a területfelhasználási egységek beépítési sűrűségének meghatározása. Az FRSZ szerint a beépítési sűrűség kétféle értékre tagolódik annak érdekében, hogy a területhasználat kiszolgálásához szükséges parkolási infrastruktúra épületen belüli biztosítása továbbra is támogatott

14 Alátámasztó munkarész legyen. Ennek értelmében az FRSZ rögzíti, hogy a bsá jelű általános sűrűségi érték az általánosan elhelyezhető funkciók számára így a parkolás céljára is igénybe vehető, a bsp jelű parkolási sűrűségi érték viszont kizárólag az épületen belüli parkolás céljára vehető igénybe. Kiemelendő, hogy a bsp érték kifejezetten a parkolás épületen belüli támogatása céljából kerül alkalmazásra, tehát bónuszértéket jelent a beépítési sűrűség értékébe beépülve. A bsá és a bsp érték együtt képezik a bs jelű beépítési sűrűség értéket az OTÉK szerinti meghatározással. A helyi építési szabályzat az FRSZ határértékeinek kell, hogy megfeleljen, úgy, hogy az adott területen belüli építési telkekre jutó (épített tényleges sűrűség; építhető tervezett sűrűség) bruttó szintterületek összessége ne haladja meg a településszerkezeti egységre számított értéket. Szintterület A helyi építési szabályzat övezeti paraméterként beépítési sűrűséget nem határozhat meg, mivel annak számításánál a közterületek területét is figyelembe kellene venni, az övezeti előírások pedig csak telekre vonatkoztathatók, a közterületre nem. A lehetséges eszköz a szintterületi mutató, ami Budapesten már hagyományos paraméter. A szintterületi mutató sem a Trk.-ban, sem az OTÉK-ban nem definiált, mindösszesen a BVKSZ alkalmazta, és ennek megfeleltetve a KVSZ-ekben, KSZT-kben is szerepelt. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a BVKSZ megszűnését követően is javasolt továbbéltetni a mutatót, mivel telekre vonatkozó objektív és számon kérhető mutatóról van szó a hatósági munka megkönnyítése, és a jogbiztonság érdekében egyúttal jól kifejezi a környezet terhelését is. A helyi építési szabályzatban alkalmazandó új szintterületi mutató az FRSZ-nek megfelelően két részből kell, hogy álljon, vagyis szm = szmá (általános szintterületi mutató) + szmp (parkolás épületen belüli támogatása céljából meghatározott szintterületi mutató). Építménymagasság Beépítési magasság A beépítési magasság egy újonnan bevezetésre került gyűjtőfogalom. 12a. Beépítési magasság: az épületmagasság, a homlokzatmagasság és a párkánymagasság gyűjtőfogalma. Az OTÉK azon előírása, miszerint A helyi építési szabályzatban egységesen kell meghatározni a megengedett beépítési magasságot. Ennek értelmezése azt jelenti, hogy egy-egy építési szabályzat csak egy-egy magassági típust alkalmazhat, ez azonban heterogén városszerkezet és beépítési karakter esetén problematikus lehet. Az FRSZ az OTÉK-tól eltérően (ÉHAT/112/1/2014. számú OTÉK-tól való eltérési engedély alapján) az 5. (2) bekezdésében kimondja, hogy a KÉSZ-ben a beépítési jellemzőknek legjobban megfelelő, a beépítési magasság gyűjtőfogalma alá tartozó épületmagasság, homlokzatmagasság és párkánymagasság vegyesen is alkalmazható. Jelen tervben a beépítési jellemzőknek és a karakternek legjobban megfelelő épületmagasság és párkánymagasság alkalmazása célszerű. 33. Épületmagasság ( Ém ): az épület valamennyi, külső és belső, sík vagy kiterített íves homlokzati felülete összegének (F) valamennyi, e felületek vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték. 98. Párkánymagasság: az épület homlokzati síkja és a rendezett terepszint metszésvonala, valamint magastetős épület esetében az épület homlokzati síkja és a tetősík metszésvonala, lapostetős épület esetében a homlokzati falsík és a legfelső zárófödém felső síkjának metszésvonala közötti függőlegesen mért távolság

15 Alátámasztó munkarész Egyes esetekben szükséges az épület legmagasabb pontjának meghatározása is, (melléképítmény esetében 5,0 m), amelynek a definíciója az OTÉK szerint az alábbi: 32. Épület legmagasabb pontja: az épületnek a terepcsatlakozáshoz, lejtős terepen a lejtőoldali alacsonyabb terepcsatlakozáshoz, valamely magas ponthoz, vagy valamely síkhoz viszonyított, helyi építési szabályzat által megállapított legfelső pontja. Ennek meghatározásánál a tető azon díszítő elemei, amelyek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget nem tartalmaznak kupola, saroktorony valamint a tetőfelépítmények és az épület tetőzetén elhelyezett antenna, kémény és szellőző valamint tartozékaik figyelmen kívül hagyandók. Új területfelhasználási kategória az OTÉK által bevezetett különleges beépítésre nem szánt terület. Az OTÉK lehetővé teszi új különleges területfelhasználási kategóriák meghatározását (OTÉK 30/B. (2) bekezdés i) pont - az egyéb, a 26 30/A. -ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságot hordozó terület). Ez alapján a TSZT Kb-Ez (kondicionáló célú, jelentős zöldfelületű terület) jelű területfelhasználási kategóriát hozott létre és jelölt ki az M5 autópálya bevezető szakasza mentén (közhasználatra alkalmatlan, közlekedési útvonalak által közrezárt zöldfelületek). Az új kategória előnye, hogy az FSZKT-ben hasonló adottságú területekre létrehozott Z-EZ keretövezettel ellentétben nem válik szükségessé a területek közterületté minősítése. A különleges beépítésre nem szánt területek fajtái meghatározásra kerültek az OTÉK-ban, közülük burkolt köztér esetében a megengedett legnagyobb beépítettség 5%, fásított köztér, sétány esetében a megengedett legnagyobb beépítettség 5%, a legkisebb zöldfelület: 20% lehet (BVKSZ-ben Z-FK-ra 15% volt). A TSZT-ben a fenti területfelhasználási kategóriák nem kerültek alkalmazásra a terv léptékéből adódóan, ugyanakkor a KÉSZ-ben lehetőség van a differenciálásra, azaz megfelelő övezetbe sorolhatók a kerület jelentősebb közterei és sétányai. Tetőkertek A beépítésre szánt területek esetében a telekre előírt legkisebb zöldfelületbe a tetőkertek beszámíthatósága változott (növekedett a beszámíthatóságuk), illetve az állandó vízborítottsággal és vízi élővilággal bíró vízfelületek is beszámíthatóvá váltak (l. OTÉK 5. számú melléklet). Zöldfelületi arány Meghatározásra került a zöldterületek legkisebb zöldfelületi aránya: közkert esetében 60% (BVKSZ-ben Z- KK-ra 50% volt), míg közpark tekintetében 70% (BVKSZ-ben Z-KP-ra 75% volt). Legkisebb zöldfelületi átlagérték Azon területfelhasználási egységekre, ahol az OTÉK Budapest viszonylatában a meglévőnél jelentősen alacsonyabb legkisebb zöldfelületi arányt határoz meg (az építési telkekre vonatkozóan), a TSZT 2017 egyes területfelhasználási egységekre vonatkozóan legkisebb zöldfelületi átlagértéket állapított meg. Egyegy területfelhasználási egységen belül meghatározásra kerülő építési övezetek, övezetek OTÉK szerinti legkisebb zöldfelületi értéke a helyi építési szabályzatban differenciáltan állapítható meg. A XXII. kerületet érintő, legkisebb zöldfelületi átlagértékkel szabályozott területfelhasználási egységeket az alábbi táblázat tartalmazza a paraméterekkel együtt:

16 Alátámasztó munkarész Területfelhasználási egység TSZT A területfelhasználási egység közterülettel csökkentett területére vonatkozó legkisebb zöldfelületi átlagérték (%) OTÉK Az építési telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület (%) Lakó Vegyes Különleges beépítésre nem szánt Nagyvárosias, telepszerű lakóterület Ln-T 50* Nagyvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület Kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület Kisvárosias, jellemzően szabadonálló, intenzív beépítésű lakóterület Ln-3 35 Lk-1 25 Lk-2 40 Kisvárosias, telepszerű lakóterület Lk-T 50 Mellékközpont területe Vt-M 20 Intézményterület városias, laza beépítésű része Intézményterület jellemzően alapellátást biztosító része Kondicionáló célú, jelentős zöldfelületű terület Vi-2 30 Vi-3 30 * a teljes területfelhasználási egységre vonatkozóan, a közterületekkel együtt Kb-Ez

17 Alátámasztó munkarész 3. TÁJI, ZÖLDFELÜLETI ÉRTÉKEK VÉDELME, ZÖLDFELÜLET FEJLESZTÉSI JAVASLAT A tájvédelmi, zöldfelület-fejlesztési javaslat célja a meglévő természeti, zöldfelületi értékek és a zöldfelületi kapcsolatok megőrzése, hiányzó elemek megteremtése, biztosítva az összefüggő ökológiai, és funkcionális zöldfelületi hálózatot. A kerület zöldfelületekben gazdag, ez ökológiai, településklimatológiai szempontból kedvező, azonban a zöldfelületek nagy része nem közhasználatú. A kerület legjelentősebb zöldfelületi rendszerelemei (Duna menti zöldsáv, galériaerdő, a Tétényi fennsík beépítetlen területe) a térben egymástól elkülönülve, a kerület két átellenes oldalán találhatók, a köztük lévő közhasználatú zöldfelületek elhelyezkedése mozaikos. Az északnyugat délkelet irányú kapcsolat megteremtése a fenti két összefüggő zöldfelületi zóna között magasabb biológiai aktivitású, intenzív növényállományú területsávokkal lehetséges Közcélú zöldfelületek fejlesztése A meglévő közcélú zöldfelületek rendszere mozaikos, a területi jellegű elemek egyes városrészekben hiányoznak: bár zöldterületbe soroltak, de nem az övezetnek megfelelő hasznosításúak. Ezek fejlesztése, tényleges közkert, közpark kialakítása a kerület lakossági közcélú zöldfelület-igény kielégítésében fontos lépés. A mozaikos elhelyezkedésű közhasználatú zöldfelületek közötti vonalas elemek a fasorok. A kerület közterületi fasorállománya vegyes képet mutat, heterogén. A közelmúlt fasori fejlesztései egységesen, a helyi adottságoknak megfelelő faegyedekkel történtek. A javaslatban megtartandó és telepítendő fasorokon kívül a meghatározó útvonalak mentén, utcákban szerkezeti jelentőségű meglévő, illetve telepítendő fasorok jelöltek. Zöldfelületi karakterterületek fejlesztési javaslatai A kerületi környezetvédelmi programban a zöldfelületi karakterterületek kerültek lehatárolásra, az egyes városrészek természeti adottságainak, ökológiai viszonyainak, kulturális jellegének, illetve hagyományos növényalkalmazásának figyelembe vételével. Ezeken a területeken a zöldfelületi fejlesztések, a helyi értékek védelme, valamint az egyedi karakter erősítése növeli a területek vonzerejét és az ott lakók helyi identitástudatát. A javaslat karakterterületenként tartalmazza a KÉSZ területét érintő, szabályozási vonatkozással rendelkező zöldfelület-fejlesztési és védelmi javaslatokat

18 Alátámasztó munkarész 1. Tétényi-fennsík Tétényi-fennsík eredeti növénytakarója mára csak töredékeiben maradt fenn. Korábban a platók különféle száraz erdőkkel lehettek borítva, mára ezeknek csak a maradványai léteznek. A nyílt pannonszubpannon jellegű gyepek még inkább visszaszorultak. Javaslatok: - A Tétényi-fennsík értékes sztyepp-, sziklagyep-társulásainak és erdőfoltjainak védelme. - A védett és védelem alatt nem álló területek megőrzése. - Az eredeti növénytársulásoknak (cseres-tölgyes, mészkedvelő tölgyes, karsztbokorerdő) megfelelő fafajok ültetése javasolt: csertölgy, kocsánytalan tölgy, molyhos tölgy, kislevelű hárs, mezei juhar, barkócafa, virágos kőris, magas kőris. 2. Óhegy Az Óhegy területe délre néző domboldalát korábban egybefüggő gyümölcsös és szőlős borította, melyek elszórtan még most is fellelhetőek (idős barackosok, mandulások). A karakterterület magas biológiai aktivitását az üdülőkertek növényállománya, valamint az ezek közé és mellé ékelődő gyümölcsös és mezőgazdasági területek határozzák meg. Javaslatok: - Idős értékes faállomány (egykori Gömbös birtok értékes növényállománya) védelme. - A Kunyhó utcai mandulás megőrzése erdőterületi övezet alkalmazása. - A Permet utca és a Bartók Béla út közötti értékes, természetközeli társulások védelme. - A Szilvafa utcai fasor szerkezeti jelentőségű fasorként való megtartása

19 Alátámasztó munkarész - A Barackos út fásítása. - A távlati lakóterületet tagoló zöldsávok, közcélú zöldfelületek kialakítása (Fennsík és Diótörő utcák mentén, Csúcs utca Kunyhó utca találkozásánál, Bartók Béla út mellett) - A terület karakterére jellemző fafajok telepítése javasolt: mandula, kislevelű hárs, ezüsthárs, korai juhar, virágos kőris, berkenye 3. Logisztika A karakterterület egy része DKÉSZ területébe tartozik. Az alátámasztó munkarészben a KÉSZ területére adunk javaslatot. Nagytétényben található a kerület legnagyobb összefüggő logisztikai és ipari területe. Bele tartozik az M0 és M6-os autóutak csomópontja és környezete is. A karakterterületre jellemző a nagyarányú beépítettség, a zöldfelületek elaprózódva, a reprezentatívabb helyeken láthatóak. A területen magas a környezetterhelés. Javaslatok: - A zöldfelületi kapcsolat biztosítása a Duna menti ökológiai folyosóval kiemelt zöldfelületi zóna, mint szabályozási eszköz alkalmazása. - Többszintes növényállomány, védő zöldsávok telepítése, a környezeti ártalmak csökkentése céljából. - A terület fásítására a környezettűrő fafajok a legalkalmasabbak: kislevelű hárs, ezüsthárs, korai juhar, hegyi juhar, virágos kőris, berkenye, császárfa, páfrányfenyő, ezüstfenyő, szerb luc. 4. Nagytétény Nagytétény központjában található terület kedvező zöldfelületi ellátottsággal rendelkezik, amely részben a családi házak kertjeiből, részben a közparkokból és közkertekből, temetőből tevődik össze. Zöldfelületi szempontból is kiemelt jelentőségű a Nagytétényi kastélypark és környezete. Javaslatok: - Az Angeli és Batthyány utcákban fasorfejlesztés. - A Nagytétényi út melletti fasor, mint szerkezeti jelentőségű fasor megőrzése. - Közcélú lakótelepi zöldfelületek megőrzése. - Az utcahálózat fásítása a karakterterületre jellemző növényfajokkal: kislevelű hárs, nagylevelű hárs, ezüsthárs, magyar kőris, korai juhar, hegyi juhar, hússzínű vadgesztenye, díszcseresznye. 5. Baross Gábor telep A karakterterületre jellemző a tervezettség, viszonylag új beépítésű. Zöldfelületi rendszerét elsősorban családi házak kertje alkotják. Az egyenes vonalvezetésű utak rendezettek, nagyrészt fásítottak. A területen a környezetterhelés alacsony. Javaslatok: - A magas zöldfelületi intenzitás megtartása, zöldfelületi kapcsolat fenntartása a Tétényi-fennsík természetvédelmi területeivel kiemelt zöldfelületi zóna, mint szabályozási eszköz alkalmazása. - A szerkezeti jelentőségű útvonalak menti fasorok megtartása és kiegészítése (Dózsa György út, Bartók Béla út). - Az I. utcai vadgesztenye fasor szerkezeti jelentőségű fasorként való megtartása

20 Alátámasztó munkarész - Baross Gábor telepi emlékpark jelenlegi hasznosításának megfelelően közkert övezetbe sorolása. - A Dózsa Györgyi út melletti fasor szerkezeti jelentőségű fasorként való megtartása. - A terület karakterére jellemző fafajok telepítése javasolt: kislevelű hárs, ezüsthárs, gömbkőris, gomb szivarfa, gömbmeggy, gömbjuhar, korai juhar, húsvirágú vadgesztenye, berkenye, díszgalagonya. 6. Budatétény A terület zöldfelületi intenzitása magas, többnyire itt is a családi házak kertjei miatt, kisebb mértékben egészítik ezt ki a lakótelepi- és az intézménykertek. intézménykertek. A Móricz Zsigmond utcánál és a Csiperke utcánál beépítetlen, de lakóterületi besorolású ingatlanok találhatók. Javaslatok: - Budatétény felső részén található értékes sziklagyep társulás megőrzése. - A térség zöldfelületi intenzitásának növelése, az ökológiai kapcsolat fenntartása a Tétényi-fennsík természetvédelmi területei felé kiemelt zöldfelületi zóna, mint szabályozási eszköz alkalmazása. - A Rózsakert kiemelkedő jelentőségű növényzetének megőrzése. - A Balatoni út, Nagytétényi út fásítása. - A Platina utcai juhar fasor szerkezeti jelentőségű fasorként való megtartása. - A Háros utcai szerkezeti jelentőségű fasor megőrzése és kiegészítése. - Közcélú lakótelepi zöldfelületek megőrzése. - Gyula vezér, Klauzál, Móricz Zsigmond utcák mentén, Móricz Zsigmond utca és az Erzsébet királyné utca találkozásánál, Fenyőmadár utcánál új közkertek létesítése a lakóterületi fejlesztéshez kapcsolódóan. - Az utcahálózat fásítása a karakterterületre jellemző növényfajokkal: kislevelű hárs, nagylevelű hárs, ezüsthárs, gömbkőris, gomb szivarfa, gömbmeggy, gömbjuhar, korai juhar, hegyi juhar, hússzínű vadgesztenye, díszcseresznye, berkenye. 7. Duna-mente A karakterterület egy része DKÉSZ területbe tartozik. Az alátámasztó javaslatban a KÉSZ területére adunk javaslatot. A területen több nagy forgalmú út és vasútvonal halad át, így jelentős a közlekedésből származó környezetszennyezés. A terhelés miatt természetes társulások nem jellemzőek, többnyire várostűrő fajok alkotják a zöldfelületi karaktert. Javaslatok: - A belváros idős, értékes növényállományának védelme. - A Nagytétényi út melletti fasor, mint szerkezeti jelentőségű fasor megőrzése. - A terület közterületi fásítására leginkább a környezettűrő fafajok alkalmasak: kislevelű hárs, ezüsthárs, korai juhar, hegyi juhar, virágos kőris, berkenye, császárfa, páfrányfenyő, ezüstfenyő, szerb luc. 8. Budafok-Újhegy

21 Alátámasztó munkarész A terület felsővárosi, magasan fekvő részein a családi házas területek dominálnak, míg az alacsonyabb, központi részen sűrűbb beépítésű, részben lakótelepes területek találhatóak. A karakterterület egészén elmondható, hogy magas a biológiai aktivitás. Javaslatok: - A Hosszúhegy utca és a Kossuth Lajos utca közötti tömb intenzív zöldfelületeinek megőrzése. - Mézesfehér utcában található közhasználatú zöldfelület zöldterületi övezetbe sorolása. - A Knoll József téri közcélú zöldfelület zöldterületi övezetbe sorolása. - A Szikla utcai kálvária környezetének rendezése, a hiányzó fák helyére újak telepítése. - A Hosszúhegy téri közcélú zöldfelület fenntartása. - A Komárom utcai kiserdő megőrzése. - A Sörház utca és a Komló utca között gyalogos sétány kialakítása, a terület rekreációs hasznosítása. - A Péter Pál utca menti völgy zöldfelületi intenzitásának megőrzése. - A József Attila és a Péter Pál utcai fasorok szerkezeti jelentőségű fasorként való megtartása. - A szerkezeti jelentőségű útvonalak menti fasorok fejlesztése (Gádor, Komáromi, Arany János utcák). - Az Orkán utca és a Pannónia utca fasorainak szerkezeti jelentőségű fasorként való megtartása. - A Nagytétényi út, Sörház utca és a Méz utca által határolt területen lévő kertekben az idős, értékes növényzet megőrzése. - A terület közterületi fásítására a következő fafajok javasoltak: kislevelű hárs, nagylevelű hárs, ezüsthárs, virágos kőris, korai juhar, hegyi juhar, hússzínű vadgesztenye, platán (betegségnek ellenálló fajtái), díszcseresznye, berkenye, díszgalagonya. 9. Rózsavölgy, Budafok-Óhegy A Rózsavölgy sajátos karakterét a Hosszúréti-patak és a völgyjelleg határozza meg. A patak déli oldala meredekebben fut fel a budafok-óhegyi terület felé, az északi részek kevésbé meredekek. A városrész zöldterület hiányos, közcélú zöld mozaikok egyedül a belvároshoz közeli területeken találhatóak. Javaslatok: - A Soós István Borászati Szakképző Iskola tangazdaságának beépítetlen, szőlővel beültetett részének megőrzése. - A Törley- és Sacellary-kastély kertjében található idős, értékes növényállomány megőrzése. - A Törley Mauzóleum közvetlen környezetében kegyeleti park létesítése. - A Leányka utca és Anna utca fasorainak fejlesztése, hiányzó fák pótlása. - Az Ady Endre úti fasor szerkezeti jelentőségű fasorként való megtartása. - A Gerinc utcában található értékes, dús növényzettel borított területek megőrzése. - A Pék utcai zöldterület közparkká fejlesztése. - A terület közterületi fásítására a következő fafajok javasoltak: kislevelű hárs, nagylevelű hárs, ezüsthárs, díszgalagonya, virágos kőris, gömbkőris, gömb szivarfa, gömbmeggy, gömbjuhar, korai juhar, hegyi juhar, hússzínű vadgesztenye, díszcseresznye, berkenye, platán (betegségnek ellenálló fajtái). 10. Duna-part A Duna-part karakterterület teljes egészében a DÉSZ, illetetve DKÉSZ területébe tartozik

22 Alátámasztó munkarész 3.2. Zöldfelületi ellátottság javítása A kerület lakóterületeinek jelenlegi zöldfelületi ellátottsága részleges: akadnak olyan városrészek (mint pl. Budafok-Óhegy, Budatétény középső része, Óhegy térsége) ahol a közcélú zöldfelületek aránya és elhelyezkedése következtében a zöldfelület 300, illetve 500 méteres vonzáskörzetéből kiesik a lakótömbök nagy része. A közcélú zöldfelületek fejlesztése (új zöldterületek kialakítása, meglévő zöldterületek övezeti funkciónak megfelelő hasznosítása) hatására a jelenleginél több lakótömb kerül a közkertek, közparkok fent említett vonzáskörzetébe. A javaslatunkban több olyan zöldterület található, amely eddig nem töltött be rekreációs funkciót. Ezek fejlesztése, közkertként, közparkként történő kialakítása javítja a zöldfelületi ellátottságot. Ilyen a Pék utcai zöldterület, a Törley kastély környezete, a lakóterületi fejlesztéshez kapcsolódóan kialakítandó közkertek (Gyula vezér utca mentén, Klauzál, Móricz Zsigmond utcák mentén, Móricz Zsigmond utca és az Erzsébet királyné utca találkozásánál, Fenyőmadár utcánál), Nagytétényben az Eperlevél utcánál kialakítandó közkert. A tervezett zöldfelület-fejlesztés kiszolgálja az eddig zöldfelületi szempontból ellátatlan Rózsavölgy lakosságának egy részét, Budafok-Óhegy és Budatétény lakosait. Az Óhegy térségében, a távlati lakóterületi fejlesztéshez kapcsolódóan a területet tagoló közcélú zöldfelületek létesítése javasolt. A tervezett zöldfelületek elhelyezése területarányosan javasolt: Fennsík és Diótörő utcák mentén, Csúcs utca Kunyhó utca találkozásánál, Bartók Béla út mellett. Ezeket a területeket a szabályozási tervlap be nem építhető területként jelöli

23 Alátámasztó munkarész

24 Alátámasztó munkarész 3.3. A kerületi környezetvédelmi programban meghatározott zöldfelületekkel kapcsolatos, KÉSZ-ben érvényesítendő célkitűzések Célkitűzések Fasor rekonstrukciók, fasortelepítések, utcafásítások - Néhány településképvédelmi jelentőségű fasorral rendelkező utcánál fapótlások az utcakép jellegének fenntartása érdekében (pl. Kerékgyártó utca, Platina utca). - A Gyűszű, a Március 15., a Nyírfajd, az Őszapó, a Széchenyi, a Szegfű és a Temesvári utcák fasorainál megfontolandó a védelem fenntartása, vagy csak jelentősebb beavatkozás, pótlás esetén érdemes fenntartani azt. - Néhány helyen (XV. utca, Boros utca, Czakó tér, Erdőd és Karácsony utcában) új fasor településképi védelemre is javasolt. Közhasználatú zöldfelületek fejlesztése (zöldfelület felújítások, berendezések bővítése, felújítása) - A legfontosabb a Baross Gábor telepen, a Budatétény és Budafok felső részén (Rózsavölgy Óhegy Újhegy területrészeken) közparkok létesítése. A különböző zöldfelületi karakter területek fejlesztése - A zöldfelületi karakter-területeken a fejlesztési irányok meghatározása, az alkalmazni javasolt növényfajok ismertetése Természeti és egyedi értékeinek védelme - Helyi jelentőségű településképvédelmi fák, fasorok, kertek védelme és fejlesztése. KÉSZ javaslatai - Fontosabb, településszerkezetet tagoló útvonalak mentén, valamint értékes, településképi szempontból is lényeges fasorok esetében a szabályozási terv megtartandó, illetve tervezett szerkezeti jelentőségű fasorokat jelöl. - A meglévő fasorok jelölésre kerültek a szabályozási terven. - Azokban az utcákban, ahol a szabályozás keresztmetszeti szélessége lehetővé teszi, telepítendő fasorok kerültek jelölésre. - A kerület meglévő és tervezett közhasználatú zöldfelületeit közkert, közpark, illetve fásított köztér övezetbe sorolja a terv. - Az Óhegy jelenleg mezőgazdasági, de távlati lakóterületi besorolásra jelölt részén, a jövőbeni zöldfelületi ellátottság biztosítása céljából, be nem építhető területek jelölése, ahol a távlati közkertek, közparkok kialakíthatók. - Az alátámasztó javaslat karakterterületenként tartalmazza a kerületi zöldfelület-fejlesztési és védelmi javaslatokat. - A hatályos KVSZ-ben szereplő településképvédelmi jelentőségű fákra, fasorokra vonatkozó előírások egyrészt a településképi rendeletben kerülnek szerepeltetésre, másrészt ezek a fasorok és fák (mivel nem csak településképi, hanem ökológiai, természeti, dendrológiai értéket is képviselnek) az új KÉSZ-ben szerkezeti jelentőségű fasorként, illetve megtartandó fákként kerülnek szabályozásra

25 Alátámasztó munkarész 4. KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT 4.1. Hálózati kapcsolatok javaslata (Közúti, vasúti, kerékpáros) A tervezési területet több, országos (egyben nemzetközi) és térségi jelentőségű kapcsolattal rendelkező közlekedési hálózat is érinti. Az egyes hálózatok részeként új infrastruktúra elem kialakítását a hatályos településszerkezeti terv vagy a már meglévő közlekedési területeken jelöli (Budapest-Balaton kerékpárút), vagy csak távlati elemként jeleníti meg (Körvasút menti körút részeként a Rózsavölgyi alagút), ez területbiztosítási feladatot azonban nem eredményez. Közúti kapcsolatok A közúti közlekedés terén az M6 autópálya vonala elsősorban az országos kapcsolatrendszer részét képezi, a Dél-Dunántúl és a főváros összeköttetését biztosító elem további fejlesztése a továbbiakban nem tervezett. Az országos gyorsforgalmi hálózat sugárirányú elemei közötti kapcsolatot a főváros térségében az M0 gyűrű biztosítja, esetében további sávszám növelésre nem kerül már sor. A motorizáció további, folyamatos növekedése várható a jövőben, ezért volt szükség a keresztmetszet 2x3 sávra fejlesztésére az elmúlt években. A 7. sz. és a 6. sz. (a tervezési terület határán kívül eső) főutak fővárosi csatlakozó szakaszainak elsősorban térségi szerepe változatlan, távlatban is a déli agglomeráció települései és Dél-Buda kerületei között a kapcsolatot biztosítják. Vasúti kapcsolatok A vasúti közlekedés 30. sz. Budapest Székesfehérvár és 40. sz. Budapest Pusztaszabolcs vonalai elsősorban az országos kapcsolatrendszer részét képezik, esetükben további vágányszám növelésre nem kerül sor. A két vonal jelentősége a városi-elővárosi vonatközlekedés súlya miatt tovább fog növekedni a jövőben, ezért volt szükség a felújításukra, fejlesztésükre az elmúlt években. A nagy távlatban tervezett nagysebességű vasúti hálózat horvátországi kapcsolatát jelentő vonalnak a budapesti szakaszát a 30. sz. Budapest Székesfehérvár hagyományos vasútvonal jelenti majd, aminek várhatóan nem lesz területbiztosítási igénye. (Az Európát lefedő hálózat vonalain közlekedő speciális szerelvények a nagyvárosok területén jellemzően a már meglévő vasúti pályákat veszik igénybe, ahol a hagyományos vasúti közlekedésnek megfelelő forgalmi feltételek szerint közlekednek.) Kerékpáros kapcsolatok Az országos kerékpáros infrastruktúra nyomvonalai közül a Duna-parton tervezett a Felső-Dunamente kerékpárút, amelynek nagyobb része már megvalósult. A tervezési területen kívül eső elemet az EuroVelo 6 kerékpáros útvonal Fővárosi átvezetésének tanulmányterve és megvalósíthatósági tanulmánya (Közop ) határozta meg. Hasonlóan a Budapest Balaton kerékpárút nyomvonalát, amely a tervezési terület Hosszúréti-patak melletti térségében tervezett. Hajózási kapcsolatok A XXII. kerület Duna-parti területei a tervezési területen kívül helyezkednek el, ennek megfelelően a hajózás kapcsolatrendszere a Duna-parti építési szabályzat egyes ütemeiben jelenik meg

26 Alátámasztó munkarész 4.2. Közúti javaslat A gyorsforgalmi úthálózatba tartozó M0 autóút az és M6 autópálya műszaki infrastruktúrája már teljesen kiépült, a szükséges közterületek kialakítása azonban máig nem rendezett teljes körűen. A korábban készült településrendezési tervek szabályozási vonalait szükség szerint továbbra is javasolt érvényben tartani. A Balatoni út keresztmetszeti bővítésére, a belterületi szakaszának növelésére nem kerül sor. A főútvonal környezetében a közelmúltban beépült területek, és a jövőben várható fejlesztések forgalmi igényeinek biztosítására csomóponti fejlesztések megvalósítása javasolt: a Tanító utcai csomópont átépítése körforgalmú csomóponttá, a Szabadkai utca Rókales utcai csomópontban, Erdődűlő városrész kapcsolatának rendezésére a jelenlegi csomóponti ág számára szükséges közterület biztosítása, Dózsa György út Bartók Béla úti csomópontban a jelenlegi kialakításnak megfelelően a szükséges közterület biztosítása, A Fennsík utcánál a távlati lakóterület-fejlesztés részeként új csomópont kialakítása. A tervezett Körvasút menti körút nyomvonala Budát a Csepel-Albertfalva Duna híddal éri el a XI. kerületben, a csatlakozó XXII. kerületi szakasza végig alagútban tervezett a Rózsavölgy déli oldalán. A nyomvonal vízszintes és magassági (jelen esetben mélységi) vonalvezetésére nem állnak rendelkezésre tervek, a Településszerkezeti terv szerint a távlati közlekedési elem területbiztosítást igényel. A Leányka utca Mária Terézia utca Kossuth Lajos utca Nagytétényi út által alkotott útvonal esetében a Mária Terézia utca kétirányúsítása tervezett, ezzel összhangban a Kossuth Lajos utca elveszíti hálózati jelentőségét és kiszolgáló úttá válik. A fejlesztés részeként a Tóth József utcai csomópont körforgalmú csomóponttá épül át. A beépített területek döntő része a Balatoni út (7. sz. főút fővárosi csatlakozó szakasza) és a Leányka utca Mária Terézia utca Kossuth Lajos utca Nagytétényi út jelentette útvonal között terül el, amelyet a két főútvonalhoz csatlakozó, jellemzően észak-déli irányú II. rendű főutak és településszerkezeti jelentőségű gyűjtő utak tagolják városrészekre. Ezek az útvonalak az: Ady Endre út Anna utca útvonal (településszerkezeti jelentőségű gyűjtő út), Gádor utca Tóth József utca útvonal (településszerkezeti jelentőségű gyűjtő út), Háros utca (II. rendű főút), Szabadkai utca Klauzál Gábor utca Bajcsy-Zsilinszky utca Jókai Mór utca útvonal (településszerkezeti jelentőségű gyűjtő út), Dózsa György út (II. rendű főút), Bartók Béla út (településszerkezeti jelentőségű gyűjtő út), Angeli utca, az országos úthálózat 8102 számú összekötő útjának fővárosi szakasza (II. rendű főút). A kerület belső közlekedésében nagy fontossággal rendelkező fenti útvonalak keresztmetszeti fejlesztésére nem kerül, továbbra is 2x1 forgalmi sávval rendelkeznek majd. Azonban korábbi terveknek megfelelően a közterületi szűkületek megszüntetésére vonatkozó szabályozások változatlanul érvényben maradnak. A fenti közúti rendszert egészíti ki a Budaörs és Törökbálint települések elérését biztosító Dózsa György út Kamaraerdei út jelentette útvonal (II. rendű főút) és a Budafoki fennsík területét tagoló Tordai út Hittérítő út Panoráma utca útvonal (településszerkezeti jelentőségű gyűjtő út). A tömegközlekedési (autóbusz) hálózat kiterjesztése folytán néhány útvonal forgalomszabályozásán, műszaki kialakításán célszerű változtatni. Az erre vonatkozó javaslat az:

27 Alátámasztó munkarész autóbusz közlekedés által igénybevett Pattantyús utcában a sebességcsökkentő küszöbök megszűntetése, Vincellér utca Hittérítő út Tatárka utca közötti szakszán magassági korrekció, Remete utca és az Arany János utca csomópontjánál magassági korrekció. Az autóbusz hálózattal érintett útvonalakat, vagy tervezett autóbuszvonalak útjait forgalmi szerepüknek megfelelően gyűjtőút hálózati kategóriába célszerű sorolni, ezek a: Dévény utca, Széchenyi utca, Pannónia utca. A gyűjtőút hálózati funkcióval összefüggésben főútvonal táblával védett útvonalra kívánatos módosítani a forgalomtechnikai rendszert ezekben az utcákban. A tervezési terület meghatározó részben lakóterület, ezért jelentős a lakó-kiszolgáló utak területi sűrűsége és hálózati hossza. A korábban készült településrendezési tervek szabályozási vonalai felülvizsgálatra kerültek, reális megvalósíthatóságuk figyelembe vételével jellemzően továbbra is érvényben maradnak. (A meglévő közúti elemek szabályozásának keresztszelvénnyel történő igazolása értelmetlen, mivel mindig a jelenleginél jobb még ha nem is tökéletes állapot jön létre.) A forgalomcsillapítás alkalmazása, annak klasszikus szempontjai és céljai miatt az utazási sebesség csökkentésével az átmenő forgalom adott területről történő elterelése, és jól élhető környezet létrehozása nem lenne szükségszerű a XXII. kerületben a helyi főúthálózat és a gyűjtőúthálózat orientáltsága, valamint a hálózati kapcsolatokkal rendelkező főúthálózati elemek településszerkezeti helyzetének figyelembevételével. Azonban forgalomcsillapított területek kiterjesztését javasoljuk, mivel ily módon a közutakra vonatkozó tervezési sebesség csökkentésével könnyebben hozhatók összhangba a gyalogos és a gépjármű közlekedés igényei és lehetőségei a rendelkezésre álló szűk közterületi keresztmetszeteken. A lakó-pihenő övezet (20 km/óra) esetén kialakítható közös felület a gyalogosok és a személygépjárművek számára. A tempó 30-as zóna pedig biztonságosabbá teszi a két közlekedési mód kényszerű egymásmellettiségét a keskeny közterületeken, valamint a kerékpáros közlekedés számára is jobban megfelel. A forgalomcsillapított területek közé javasoljuk sorolni az alábbi kerületrészeket (melyek konkrét lehatárolását önálló közlekedési tanulmánytervben lehet meghatározni): Szentháromság tér és Szent Flórián tér környezete (beépítés miatt), Növény utca melletti üdülőterület (funkció miatt), Ln-T jelű övezetek még nem forgalomcsillapított részei (funkció miatt), Tegzes Hittérítő Vincellér utcák és az Ady Endre út közötti terület (domborzat miatt), Kereszt utca Kálváriahegy utca és a Kossuth Lajos utca közötti terület. Néhány útvonal esetében a forgalomcsillapításon túlmenően még a kényszerű egyirányúsítás is szükséges az ésszerűen nem szélesíthető 4-6 m-es közterületi szélesség miatt, vagy a terepadottságokból adódó problémák (balesetveszély) elkerülése végett. Javasoljuk egyirányúsítani a Lomnici utca Jegenye utca Temesvári utca közötti szakaszát, Kerékgyártó utca Sárkány utca Galvani utca közötti szakaszát, Sarló utcát, Tompa utcát, Vihar utca Kanyargó utca Csipkebogyó utca közötti szakaszát, Barka utcát, Tüzér utcát (a gesztenye fasorok miatt), Béla utcát,

28 Alátámasztó munkarész Halomi utcát, Kötélgyártó Kötélverő utcát, Nagykőbánya utca Liliom utca, Egri utca Kiskőbánya utcát. A tervezési terület nagysága és a gazdasági területek kiterjedése miatt szükséges a magánutak kialakítását is lehetővé tenni, de megfelelő szabályrendszer felállítása minimálisan 8 m-es szélesség előírása javasolt a biztonságos közlekedésre alkalmas elemek létrehozásának szavatolására. A Fővárosi rendezési szabályzat Budapest működőképességének fenntartása végett jelentős nagyságú fejlesztési terület felhasználását csak időbeli ütemezéssel teszi lehetővé, amelyet az infrastruktúra, elsősorban közlekedési infrastruktúra fejlődése testesít meg. A tervezési területen belül mintegy 140 ha kiterjedésű Infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett státuszú területből közel 130 ha a közlekedési rendszer fejlődésével összefüggésben sorolható építési övezetbe, erre jelenleg nem kerül sor. A legnagyobb kiterjedésű fejlesztési terület a több, mint 70 ha nagyságú Óhegy térsége, amely akár lakás építését is biztosíthatja majd. A terület telekstruktúrája azonban a jelenlegi formájában alkalmatlan lenne a lakóterületté válásra. A tervezési terület majdani beépítése a kiterjedéséből adódóan csak ütemezetten lesz észszerű, csak az adott ütemhez megállapítandó közúti és tömegközlekedési fejlesztések megvalósulása esetén válik majd ténylegesen lehetségessé

29 Alátámasztó munkarész A tervezési terület közúthálózatát a Javasolt úthálózat térkép mutatja be

30 Alátámasztó munkarész 4.3. Közösségi közlekedés javaslata Országos kötöttpályás közösségi közlekedés - nagyvasút A vasúti közlekedés infrastruktúrája végleges állapotában kiépült az elmúlt években, az utazási igényeket a beépített területek határán lévő két vonal szolgálja kilenc megállóval, állomással. Budapest vasúti személyforgalmának megszervezésére vonatkozóan az ún. S-Bahn rendszerű közlekedés bevezetése tervezett, amely a főváros területén lévő mintegy 150 km hosszúságú vasúti vágányhálózatot is bevonná a városi közösségi közlekedésbe. Ezáltal vasúton közvetlenül elérhetővé válnának a távol fekvő kerületek (Óbuda, Rákosmente,..). A vasúti közlekedés számára további terület biztosítása nem szükséges. Városi kötöttpályás közösségi közlekedés villamos A villamos közlekedést az Ady Endre úti vonal és a Leányka utcai vonal jelenti a tervezési terület északi részén. Az Újbudán keresztül a Pesti belváros és Észak-Buda átszállásmentes elérését lehetővé tevő villamoshálózat kiterjesztését nem tartalmazza a TSZT és a helyi igények szerint sem javasolt tekintettel a várható utasforgalmi igényekre. Autóbusz közlekedés A kerület közösségi közlekedésében az autóbusz hálózat a meghatározó tömegközlekedési hálózat jelenleg és a jövőben egyaránt. Az autóbusz közlekedés szoros kapcsolatban van a XI. kerület autóbusz hálózatával, illetve térségben a nagy területű kereskedelmi létesítményekre, a Campona bevásárló központra és a Savoya Parkra (XI. kerület) szervezett. A kerület lakóterületeinek tömegközlekedési lefedettsége jelenleg elfogadható, amelyet a jövőben is meg kell tartani. A meglévő hálózat fejlesztéseként javasolható az autóbusz közlekedés kapacitásának növelése járatsűrítéssel, az igényeket csúcsidőben akár lényegesen meghaladó mértékig. Ezáltal csökkentve az utasok időveszteségét és növelve a kényelmét. A vonzó közösségi közlekedés biztosítása nyújthatja az alternatívát a személygépjármű közlekedéssel szemben (legalább a további térnyerésének megállítására törekedve). Javasolt a Csiperke Szabadkai utca által alkotott útvonalon közlekedő autóbuszjárat továbbvezetése a Balatoni úttól északra lévő Erdődűlő városrész lakóterületére (Rókales utca). A fejlesztés a Balatoni út Szabadkai utca Rókales utca csomópontjának részleges átalakítását is igényelheti. Új területek beépítésekor (a balatoni út közelében fekvő Infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett területek, valamint a Duna-part térségét jellemző Jelentős változással érintett területek (funkciót váltó területek) esetében javasolt biztosítani a fővárost jellemző közösségi közlekedési ellátást, a megállóktól mért 300 m sugarú lefedettséget. A XXII. kerület legnagyobb kiterjedésű, ezért várhatóan ütemezetten beépülő fejlesztési területe Óhegy térsége esetében a kialakuló belső gyűjtőúthálózaton közlekedtetett új autóbusz járat(ok) létrehozása is indokolt lesz. Más, kisebb fejlesztési területek esetében a meglévő autóbusz vonalak sűrítése is megfelelő eredményt biztosíthat. Az újonnan beépülő területek tömegközlekedési ellátását a közúthálózat kialakításának részeként kell majd megtervezni az adott terület építési övezetbe sorolásakor, erre jelenleg nem kerül sor. A kerületet érintő, a Volán által üzemeltetett helyközi autóbuszjáratok a városi közforgalmú közlekedés kiszolgálásában nem vesznek részt

31 Alátámasztó munkarész A tervezési terület tömegközlekedési ellátását a gyaloglási távolságok függvényében a Javasolt közösségi közlekedési hálózat térkép mutatja be

32 Alátámasztó munkarész 4.4. Kerékpáros közlekedés javaslata A XXII. kerület kerékpározási adottságai a domborzat és a közterületek szélessége miatt elmaradnak a budapesti átlagtól, azonban ennek ellenére kívánatos ennek a környezetbarát közlekedés módnak a kiemelt fejlesztése mind a helyváltoztatás, mind a jármű tárolás terén. (Az elektromos hajtású járművek terjedése új távlatokat nyithat a kerékpározás terén a kedvezőtlen domborzati viszonyokkal rendelkező városrészek számára is.) A XXII. kerület közigazgatási területét több, a hatályos TSZT-ben ún. településszerkezeti jelentőségű kerékpáros infrastruktúra nyomvonalként meghatározott elem is keresztezi. Ezek közül az országos hálózat részeként a Duna-parton a meglévő szakaszok felhasználásával és továbbfejlesztésével kialakuló Felső-Dunamente (EuroVeló 6) kerékpáros nyomvonal helybiztosítását a Duna-parti építési szabályzat ütemei tartalmazzák. Az elsősorban rekreációs, turisztikai szerepet betöltő nyomvonal és a tervezési terület kerékpáros infrastruktúrája közötti kapcsolatot a 6. sz. főút és a vasúti terület különszintű keresztezésével a Duna utcai meglévő közúti aluljáró, a Budafok-Belváros meglévő vasúti megálló aluljárója, a Vágóhíd utcai meglévő közúti aluljáró, a Növény utcai meglévő közúti aluljáró, a Kastélypark utcai meglévő aluljáró, biztosítja. A tervezési területen az országos hálózat részeként a Budapest Balaton kerékpáros nyomvonal a Hosszúréti-patak völgyében kerül átvezetésre, a kisforgalmú Honfoglalás Méhész utca vonalon történő kijelöléssel, amely a XI. kerület közigazgatási területén a Mezőkövesd utca térségében kapcsolódik majd a Felső-Dunamente (EuroVelo 6) kerékpáros nyomvonalhoz. Budapest és a szomszédos települések közötti térségi kapcsolatokat szintén a TSZT-ben meghatározott ún. településszerkezeti jelentőségű kerékpáros infrastruktúra nyomvonalként a Balatoni út (kapcsolat Diósd felé), a Nagytétényi út (kapcsolat Érd felé) és az utóbbihoz csatlakozva a Dráva utca Barackos út (kapcsolat Diósd felé) nyomvonalak jelentik. Ezek közül a Nagytétényi úti nagyobbrészt már rendelkezésre áll, a többi nyomvonal jellemzően a mai közterületek határain belül kialakítható. A TSZT-ben nem szereplő kerületi (helyi) kerékpáros hálózat kialakíthatóságát a domborzat, a közterületek szélessége, a kerékpáros célpontok területi elhelyezkedése együttesen határozza meg. A domborzat szempontjából meghatározó, hogy a Tétényi fennsík magasan fekvő területénél lényegesen alacsonyabban, a Duna-part magasságában helyezkedik el a Nagytétényi út térsége. A két terület között csak korlátozott számú helyen alakítható ki jól kerékpározható (nem meredek) kapcsolat. A tervezési terület II. rendű főút, gyűjtő és kiszolgáló szerepkört betöltő úthálózata jellemzően alacsony közterületi szélességgel rendelkezik, ezért önálló kerékpáros infrastruktúra (kerékpárutak, irányhelyes kerékpársávok) ebből a szempontból is csak korlátozott számban alakíthatók ki. Sok esetben a közúti forgalommal közös használat biztosítható csak

33 Alátámasztó munkarész A tervezési területet meghatározó nagy kiterjedésű lakóterületek jelentős kerékpározási igényt generálnak. A lakóterületek esetében a gépjárműforgalom környezeti terhelésének csökkentése természetes elvárás, ezt a forgalomcsillapított úthálózat tempó 30-as zónák, lakó-pihenő övezetek kialakítása szolgálja, amely ugyanakkor önálló kerékpáros infrastruktúra kiépítése nélkül teljes egészében biztonságosan kerékpározható hálózatot is eredményez. A kerületi (helyi) kerékpáros hálózat kijelölése, kialakítása célszerűen a településszerkezeti jelentőségű kerékpáros elemekhez kapcsolódva, azok sűrítésével jön létre. Ennek figyelembe vételével javasolt a Tétényi fennsík és a Duna-part területeinek összekötése a Tanító utca Péter-Pál utca, a Háros utca Komáromi utca Sörház utca, a Szabadkai utca Klauzál Gábor utca Terv utca Rózsakert utca, a Bartók Béla út, a Diótörő út Angeli utca Szentháromság utca nyomvonalakon, a Balatoni úti és a Nagytétényi úti kerékpáros nyomvonalakhoz kapcsolódva. A fenti, összekötő kerékpáros elemek között a Tétényi fennsík területén a kapcsolatot a Botond- Damjanich VII. Rákóczi Művelődés Gyöngyszem Dévény Panoráma Kereszt Kálváriahegy Anna utca kijelölt kerékpáros nyomvonal biztosíthatja, amely egyben számos kerékpáros célpontot is közvetlenül feltár. Továbbá a városhatárnál lévő nagy kiterjedésű gazdasági terület elérhetőségének biztosítására a Bányalég utcán, a Kamara-erdő térségének elérésére Dózsa György út Kamaraerdei út vonalon kívánatos még helyi szerepet betöltő kerékpáros nyomvonal kijelölése, építése. A kerület kerékpáros célpontjainak (általános és középiskolák, jelentősebb kiskereskedelmi létesítmények, sport és egészségügyi létesítmények, közigazgatás és kultúra intézményei, kegyeleti helyszínek, lakótelepek, továbbutazást biztosító vasúti megállók és állomások) nagyobb része esetében a fenti hálózat biztosítja a közvetlen elérést vagy legalább a megközelítést. A kertvárosi és kisvárosi lakóterületek, valamint gazdasági jellegű területek által meghatározott területfelhasználás helyi közbringa rendszer kialakítását, vagy a fővárosi BuBi rendszer kiterjesztését nem teszi indokolttá. A kerékpározás támogatására új beépítés esetén javasolt az országos előírásoknak megfelelő számú kerékpár tároló telken belüli elhelyezését megkövetelni. Meglévő beépítés esetén a közforgalmat vonzó létesítményeknél mindenképpen az utólagos kerékpár elhelyezés akár közterületi támogatása is indokolt. A vasútvonalak állomásaihoz és megállóhelyeihez kapcsolódóan a P+R parkolók részeként utólagosan a jelentkező igényeknek megfelelő számban, új P+R parkolók létesítése esetén a személygépjármű várakozóhely szám 20%-a erejéig B+R parkolók kialakítása is javasolt

34 Alátámasztó munkarész

35 Alátámasztó munkarész 4.5. Gyalogos közlekedés javaslata A tervezési terület gyalogos hálózata járda hálózata ugyan többé-kevésbé kiépült, azonban a járdák szélessége és a burkolat minősége sok helyen kifogásolható. Javasolt a hiányzó szakaszok megépítése és folyamatosam megfelelő műszaki állapotban tartása. A lakótelepek esetében több mint lakás a gyalogos felületek nagyvonalúan kerültek kiépítésre, azonban a gépjármű ellátottság növekedése miatt sajnálatos módon a burkolatok egy része ma már parkoló felületként kerül használatra. A kerület központi területének, Budafok belvárosnak a hangsúlyozására továbbra is javasolt a Kossuth Lajos utca átalakítása gyalogos preferenciával. Ennek közlekedési előfeltétele a Mária Terézia utca kétirányú forgalomra történő átépítése. A tervezési területen belül a terepadottságok figyelembe vételével számos önálló gyalogos út és lépcső került a múltban kialakításra. A tagolt domborzat miatt az önálló gyalogos utak, lépcsők megtartása kiemelten fontos, mivel a kerülőutak megtétele a gyalogosforgalom számára igen kedvezőtlen a vesztett magasság miatt. A tervezési terület egy jelentősebb része teljesen átalakul vagy csak a jövőben válik beépítetté. Ezeken a területeken gépjármű közlekedést szolgáló útpályák építési programjához hasonlóan célszerű a gyalogosjárdák teljes körű kiépítése is. Az egyes közterületeken önálló gyalogos felületek kiépítése csak a lakó-pihenő övezetként tervezett területegységek esetében hagyható el. Turisztikai, rekreációs szempontból a Duna-partnak a TSZT-ben nevesített sétányrendszere a gyalogos közlekedés szempontjából meghatározó elem, ez a XXII. kerület esetében a mintegy 10 km hosszúságú partvonal 85%-át érinti, amelynek a helybiztosítását a Duna-parti építési szabályzat ütemei tartalmazzák. A 30. sz. Budapest Székesfehérvár vasútvonal és 6. sz. főút csatlakozó bevezető szakasza jelentős mértékben elválasztja a Duna-partot a kerület beépített részeitől. A Duna-part elérését a balesetbiztonsági követelmények miatt jellemzően különszintű kapcsolatok biztosítják, amelyek nagyobb része már jelenleg is rendelkezésre áll, ezek: a Duna utcai meglévő közúti aluljáró, a Budafok-Belváros meglévő vasúti megálló aluljárója, a Tóth József utcától délre a meglévő különszintű vasúti és szintbeni közúti keresztezés, a Vágóhíd utcai meglévő közúti aluljáró, a Háros utcai szintbeni keresztezés, a Vilmos utcai meglévő közúti aluljáró, a Növény utcai meglévő közúti felüljáró, a Vegyszer utcai tervezett gyalogos aluljáró, a Pohár utcai gyalogos aluljáró tervezett továbbépítése és a a Kastélypark utcai meglévő aluljáró

36 Alátámasztó munkarész 4.6. Gépjármű elhelyezés, parkolás A tervezési terület amelynek jelentős része kertvárosias lakóterület személygépjármű ellátottsága meghaladja a fővárosi átlagot, a háztartások 87%-a rendelkezik gépjárművel. A parkolás probléma köre mely a XXI. századi városi lét egyik meghatározója három kritikus területen jelentkezik, ezek a: belvárosi területek parkolása, lakótelepek parkolása, P+R rendszerű parkolás. Budafok-Tétény közigazgatási területén a rendeltetésszerű használathoz szükséges parkolóhely létesítési kötelezettséget jelenleg összhangban az adottságokkal az országosan javasolt normarendszernek megfelelően kell teljesíteni. A jogbiztonságra törekedve ezt kívánatos továbbra is fenntartani Budafok belvárosának kivételével. A belvárosi területek parkolása A belvárosi jellegű központi területen annak megújulását elősegítendő, építészeti környezetét megóvandó javasolt az általános értékekhez képest alacsonyabb, 50%-al kevesebb várakozóhely biztosítását előírni. A belváros területén helyezkednek el a kerület legfontosabb közintézményei iskolák, rendőrség, önkormányzat, egészségügyi létesítmények, kereskedelmi létesítmények melyek jelentős ügyfélforgalmat bonyolítanak. A kis telkek esetében a problémák megoldását a koncentrált parkolási lehetőséget jelentő mélygarázsok, parkolóházak is biztosíthatják, melyek megvalósítására a költségigényük folytán rövid távon sajnos nem lehet számítani. A belvárosi terület fejlődésének függvényében elképzelhető távlatban a várakozási övezet (fizető parkolás) bevezetésének szükségessége a célforgalom csökkentésének és a koncentrált parkolási létesítményekhez terelés céljával. Lakótelepek parkolása A lakótelepek LnT jelű építési övezetek esetében alkalmazott úszótelkes telekstruktúra nem teszi lehetővé a telken belüli parkolás utólagos biztosítását (az úszótelkeket körülvevő nagy kiterjedésű közterületek felosztásával nem hozhatóak létre reális körülmények között építési telkek a közmű infrastruktúra elhelyezkedése miatt). A lakótelepek beépítése érdemben nem fog már bővülni. A lakó funkció hosszú távú, megfelelő színvonalú működtetésére a jelenlegi közterületi parkoló-férőhely számot azonban az igényeknek megfelelően fokozatosan növelni szükséges az értékesebb zöldfelületek megtartása mellett. A lakótelepek jobb élhetőségéhez a szükséges lakó funkciótól eltérő funkcióváltás, kisebb bővítések elősegítésére a belvárosi területekhez hasonló parkolási normák alkalmazása javasolt. P+R parkolók Az agglomeráció településeiről érkező személygépjármű forgalom számára a városhatár környezetében lévő, a tervezési terület lakossága számára a belsőbb területek kötött pályás megállóihoz kapcsolódva javasolt a P+R parkoló (és B+R tároló) rendszer bővítése, üzemeltetése

37 Alátámasztó munkarész A városi-elővárosi vasúti forgalom várható fejlődését az S-bahn rendszer kialakítását figyelembe véve, a P+R parkolókat a vasútvonalak arra alkalmas állomásaihoz és megállóhelyihez kell telepíteni. A hatályos TSZT alapján az alábbi P+R parkoló hálózat és kapacitás létrehozása javasolt: Nagytétény Diósd esetében legalább 600 fh., Budatétény, Campona esetében legalább 250 fh (a már meglévő 250 fh.), Budafok Háros legalább 100 (a már meglévő 60 fh.), Budafok-belváros esetében legalább 100 fh (a már meglévő 140 fh.), Tétényliget esetében legalább 100 (a már meglévő 43 fh.). A P+R kapacitás együttes nagysága így a jelenlegi mintegy 500 fh-ről közel fh-re növekedne

38 Alátámasztó munkarész 5. KÖZMŰ JAVASLAT 5.1. Vízellátás Az ivóvíz biztosítását, valamint a hálózat karbantartását a Fővárosi Vízművek Zrt. végzi. A kerület vízellátása a Csepeli vízbázisok felől történik. Budafok morfológiai adottságaiból fakadóan a nyomás alatt üzemelő vízhálózati rendszer az egész kerület ellátását csak több különböző nyomású zóna által képes ellátni. A Budapesti alapnyomású zóna a 20. Pesti alapzóna nagy átmérőjű gerincvezetékeken keresztül a Fővárosi Vízművek Zrt. északi és csepeli vízbázisaitól szállítja a vizet a kerületi városközpontok felé. Az ivóvezetékek MSZ 7487/2-80 szabványban rögzített épülettől való védőtávolságát új beépítés, meglévő épület bővítése esetén figyelembe kell venni: Vezeték belső átmérője (mm) Távolság védőszerkezet, illetve fokozott védelem nélkül alkalmazásával < 300 3, ,00 nincs megkötés , ,00 A vezetékek védőszerkezetbe helyezésével, a szolgáltató által egyedileg megállapított védőtávolságok alkalmazása szükséges. Az oltóvíz biztosítását ugyancsak a Fővárosi Vízművek Zrt. végzi. Új tűzcsap létesítése és meglévő, föld alatti tűzcsap cseréje csak föld feletti tűzcsap telepítésével lehetséges. A korábbi szabályozáshoz képest a jelen építési szabályzatban rögzített megengedett legnagyobb beépítés esetében az alábbi becsült, többlet ivóvízigények jelentkeznek az egyes területeken: A Klauzál utca Park utca Kő utca Aszály utca által határolt területen kijelölésre kerülő Lke- 2/BT/9 építési övezet területén a tervek szerint kertvárosias, laza beépítésű lakóterület kijelöléssel 8 építési hely alakul ki. A becsült ivóvíz igénye 19,5 m 3 /d. A mértékadó oltóvíz igény 1200 l/perc, a várható jellemző érték azonban 900 l/perc. Az ivóvízigény, valamint az oltóvíz igénye a meglévő hálózatról biztosítható

39 Alátámasztó munkarész A Minta utca melletti vasúti terület gazdasági területbe történő átsorolásával a területen mintegy 3 m 3 /nap ivóvízigény növekmény jelentkezik, amely a Dózsa György úton meglévő ivóvízvezetékről történő lecsatlakozásról, ágvezetékkel biztosítható. A terület oltóvíz igénye az új ágvezeték végére épített föld feletti tűzcsapról ugyancsak biztosítható. A kerület nyugati részét a Dűlő utca vonaláig az Érdi Dunaparti vízbázis hidrogeológiai B védőterülete, a Diótörő út és Balatoni út térségében a Diósd települési vízbázis hidrogeológiai B védőterülete érinti, míg a csepeli kerülethatárnál pedig a Csepeli vízbázis védőterületei érintik a kerület területét. A védőterületeken megengedett tevékenységeket A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997 (VII.18.) sz. kormányrendelet és annak 5. számú melléklete tartalmazza Csatornázás Szennyvízelvezetés A kerület elválasztott rendszerben, közel teljes mértékben csatornázott, amihez nagymértékben hozzájárul a Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése Projekt (BKISZ), ugyanis a BKISZ keretében a kerületben közel 35 km-nyi szennyvízcsatorna épült meg az eddig csatornázatlan utcákban. Továbbá megvalósult a Dél Budai főművi rendszer, aminek része a Vasút utca és Ártér utca közötti felvezetés, a Budaörs és Ártér utca közötti főgyűjtő csatorna, valamint a Duna alatti átvezetés az Ártér utcától a csepeli, Rózsa utcai csatlakozó aknáig. A főművi rendszer megvalósulása biztosítja, hogy a kerület szennyvizei, amik korábban tisztítatlanul kerültek bevezetésre a Dunába, a Budapesti Központi Szennyvíztisztító telepre jutnak. A vezetékek MSZ 7487/2-80 szabványban rögzített épülettől való védőtávolságát új beépítés, meglévő épület bővítése esetén figyelembe kell venni. A nyomóvezetékek védőszerkezetbe helyezésével a szolgáltató által egyedileg megállapított védőtávolságok alkalmazása szükséges, míg a zárt gravitációs csatornák esetében a védőtávolság 2,0 m-re csökken. A kerület területén kizárólag elválasztott rendszerű csatornahálózat létesíthető. A meglévő egyesített rendszerű csatornahálózat mellé szennyvízcsatorna építendő, amire a szennyvíz bekötéseket át kell kötni, így a korábban egyesített csatornaként üzemelő vezeték csapadékvíz csatornaként tud funkcionálni. A csatorna-közműpótló műtárgy létesítése és használata a szennyvizek befogadására alkalmas közcsatornával ellátott, az alábányászott, alápincézett, illetve a jelentős változással érintett területeken nem megengedett. A karsztos területeken közcsatorna hiányában csak duplafalú, vízzáró szigeteléssel ellátott zárt szennyvíztároló létesíthető. A korábbi szabályozáshoz képest a jelen építési szabályzatban rögzített megengedett legnagyobb beépítés esetében az alábbi becsült, többlet szenny- és csapadékvizek jelentkeznek az egyes területeken: A Klauzál utca Park utca Kő utca Aszály utca által határolt területen kijelölésre kerülő Lke- 2/BT/9 építési övezet területén a tervek szerint kertvárosias, laza beépítésű lakóterület kijelöléssel 8 építési hely alakul ki. A keletkező szennyvíz becsült mennyisége 18,5 m 3 /d. A becsült, elvezetni kívánt csapadékvíz (négy éves gyakoriságú, 10 perces intenzitású eső mennyisége Budapesten 274 l/s-t feltételezve) mennyisége 110 l/s. Megjegyzendő, hogy a mivel a terület jelentős változással érintett terület, ezért új beépítés esetén többlet csapadékvíz csak késleltetett

40 Alátámasztó munkarész módon kerülhet elvezetésre. A keletkező szennyvíz mennyisége a meglévő szennyvízcsatorna segítségével elvezethető. A csapadékvíz számára szikkasztóárok kialakítása javasolt. A Minta utca melletti vasúti terület gazdasági területbe történő átsorolásával a területen mintegy 2,9 m 3 /nap szennyvíz keletkezik, amely a Dózsa György úton meglévő elválasztott rendszerben kiépített szennyvízcsatornába vezethető. A területen keletkező csapadékmennyiség számára szikkasztóárok kialakítása javasolt. Felszíni vízrendezés A kerület zárt rendszerű vízelvezetése csak a Duna menti sáv közelében megoldott, a távolabbi településrészeken szikkasztóárkok által történik a felszíni vizek elhelyezése. Nagyobb problémát a meglévő árkok feltöltése, illetve teljes betemetése jelent. A vízelvezetésben igen jelentős szerepet játszik a Hosszúréti-patak, illetve a nagy vízgyűjtő-területű árkok. Ez utóbbiak nevezetesen a Péter Pál árok és a Diós árok. A felszíni vizek befogadója mind a zártszelvényű gyűjtőhálózat, mind pedig a felszíni nyílt vízfolyások esetén a Duna. A kerület morfológiai adottságait figyelembe véve tíz vízgyűjtőterület határolható le. Egyes vízgyűjtőkön belül további részvízgyűjtők is kijelölhetők, de ezek befogadója is a nagyobb egység főgyűjtője. A vízelvezetést a nagyobb burkolt felületekről, illetve a meredek útburkolatokról javasoljuk csak zárt csatornákon keresztül megoldani. Az utcák többségében a jelenleg is alkalmazott egy, vagy nagyobb rendelkezésre álló hely esetén a kétoldali szikkasztóárkokat javasoljuk kiépíteni. A kedvezőtlen lejtésű zsákutcák esetén a csapadékvizeket a mély pont felé gravitáló, zárt csapadékcsatornán kell elvezetni, majd a terep adottságainak megfelelően magántelkeken keresztül, szolgalmi jog bejegyzésével bejegyzett zárt csatornán keresztül kell a befogadó felé gravitálva a gyűjtőhálózatot kialakítani. A szolgalmi sáv esetén a közcső nyomvonala mentén, a közcsőtől 1,5-1,5 méterre új építményt elhelyezni nem lehet, illetve üzemzavar esetén biztosítani kell a hozzáférést

41 Alátámasztó munkarész Csapadékvíz-csatorna vagy árok hiányában a csapadékvizeket telken belül kell elhelyezni, vagy hasznosítani. Azonban az alábányászott, alápincézett, és csúszásveszélyes területeken a csapadékvizek szikkasztása nem megengedett, ezeken a helyeken zárt csapadékvíz csatorna kiépítése szükséges. Csapadékcsatorna építések az alábbi helyeken tervezett: Vasút utcában Ø 120 csapadékcsatorna, amelynek befogadója a Duna, Nagytétényi úton csapadékcsatorna, amelynek befogadója a Vasút utcai csatorna, Bányalég utca Dűlő utca nyomvonalán Ø 50 a Nagytétényi úti csapadékcsatornába kötve, Csúcs utca (Ø 60) Barackos út (Ø 40 - Ø 80) Erdélyi utca (Ø 80) nyomvonalon a Nagytétényi úti csapadékcsatornába kötve, Fáy Ferenc utca (Ø 30) Kossuth utca Vitéz utca (Ø 50) nyomvonalon a Nagytétényi úti csapadékcsatornába kötve, Zámbelli Lajos utca Nagytétényi út nyomvonalon (Ø 50) csapadékcsatorna a Vasút utcai csapadékcsatornába kötve, Szentháromság utcában (Ø 40) a Szentháromság téren meglévő csapadékcsatornába kötve, Batthyány utcában (Ø 40) a Bartók Béla úton meglévő csapadékcsatornába kötve, Kassai utcában és a Kolozsvári utcában a Dunapart utcába csatlakozó csapadékcsatorna dunai bevezetéssel, Dózsa György út (Ø 60) Nagytétényi út nyomvonalán (Ø 120) a Váza utcában meglévő csapadékcsatornára kötve, Mátra utca (Ø 40) Dráva utca (Ø 50) nyomvonalán a tervezett Dózsa György úti csapadékcsatornába kötve, Törökbálint utca I. utca nyomvonalán (Ø 30) a tervezett Dózsa György úti csapadékcsatornába kötve, Szilvafa utca (Ø 40) Füstike utca (Ø 50) nyomvonalon a Diós árokba kötve, Damjanich utcában (Ø 50) a Diós árokba kötve, X. utca (Ø 40) Rózsakert utca (Ø 40) nyomvonalon a Rózsakert utcában meglévő csapadékcsatornába kötve, Aszály utca (Ø 40) Kistétény utca (Ø 50) Táró utca (Ø 50) Művelődés utca Közgazdász utca (Ø 60) nyomvonalon a Nagytétényi úton meglévő csapadékcsatornába kötve, Budatétényi út Móricz Zsigmond út Erzsébet Királyné út Jókai Mór utca nyomvonalon a Nagytétényi úton meglévő csapadékcsatornába kötve, Háros utcában (Ø 60) a Nagytétényi úton meglévő csapadékcsatornába kötve, Komáromi út (Ø 40) Gyűszű utca (Ø 50) Széchenyi utca (Ø 60) nyomvonalon a tervezett Háros utcai csapadékcsatornába kötve, József Attila utca Nagytétényi nyomvonalon a meglévő Háros utcai csapadékcsatornába kötve, Rosta utca Borkő utca Nagytétényi út Vágóhíd utca nyomvonalon keresztül, amelynek befogadója a Duna, Komáromi út (Ø 30) Bérkocsi utca (Ø 50) Sörház utca (Ø 50 - Ø 80) nyomvonalon keresztül, amelynek befogadója a Duna, Árpád utcában (Ø 40 - Ø 50 - Ø 60) a meglévő Alsó Sas utcai csapadékcsatornába kötve, Gádor utcai csapadékcsatorna meghosszabbítása, Hegybíró utcáról a Péter Pál utcai árokba történő bekötés, Jósika utca (Ø 30) Plébánia utca (Ø 40) Szőlő utca (Ø 40) nyomvonalon a Péter Pál utcai árokba történő bekötés, Tatárka utcában (Ø 30) a meglévő Panoráma utcai csapadékcsatornába kötve,

42 Alátámasztó munkarész Tordai úton (Ø 30) a Hosszúréti-patakba történő bevezetéssel, Jobbágy úton (Ø 40) a Hosszúréti-patakba történő bevezetéssel, Hasadék utcában (Ø 30) a Hosszúréti-patakba történő bevezetéssel, Cserjés utca Gerinc utca Görgény utca nyomvonalon a Hosszúréti-patakba történő bevezetéssel. A karsztos területeken a felszín alatti vizek védelmének érdekében a közterületi gépjárműparkolás céljára kialakított felületeken vízáteresztő burkolat nem alkalmazható, valamint a közlekedési és parkoló felületekről lefolyó csapadékvizek csak tisztítás után szikkaszthatók el Villamosenergia-ellátás A villamos energia elosztóhálózat fejlesztése elsősorban azokon a területeken válik szükségessé, ahol a beépítési paraméterek változásával jelentősebb energiaigény-növekmény jelenhet meg. Emellett új közterületek nyitása, valamint a meglévő utcák szabályozási szélességének növelése esetén lehetőség nyílik a magántelkeken keresztül haladó elsősorban 20 kv-os szabadvezetékek közterületre történő áthelyezésére, valamint az oszloptranszformátorok megszüntetésére. A Klauzál utca Park utca Kő utca Aszály utca által határolt területen kijelölésre kerülő Lke-2/BT/9 építési övezet területén a tervek szerint kertvárosias, laza beépítésű lakóterület kijelöléssel 8 építési hely alakul ki. A területen az építési paraméterek változásának hatására jelentkező, maximális beépítéshez tartozó többlet villamosenergia-igény becsült értéke 220 kw-ra tehető, amely az elosztóhálózatról kielégíthető. A Minta utca melletti vasúti terület gazdasági területbe történő átsorolásával a területen mintegy 200 kw villamosenergia-igény növekmény jelentkezik, amely a meglévő a középfeszültségű hálózaton rendelkezésre áll. A kerületben jelentkező egyéb új fogyasztói igényeket a meglévő középfeszültségű hálózatok szabad kapacitását kihasználva lehet kielégíteni további KöF/0,4 kv transzformátorok fogyasztási súlypontokba történő elhelyezésével. Új középfeszültségű hálózat létesítésekor földkábeles kialakítás preferált. A hálózat fejlesztése során a feleslegessé váló szakaszokat meg kell szüntetni. A jelentős biztonsági övezettel rendelkező fővárosi villamosenergia-ellátó rendszer 220 kv, illetve 120 kv nagyfeszültségű légvezetékeinek kiváltásával azok építési korlátozó hatása megszűnhet. A városképi megjelenés mellett üzembiztonsági szempontból is kedvezőbb a földkábeles üzem, ugyanakkor jelentős költséget képvisel a hálózatok átépítése. A kiváltás elsősorban azon vezetékszakaszokat érinti, amelyek lakóövezetek felett haladnak. A kiváltásra 2009-ben készült megvalósíthatósági tanulmány, amely lehetséges alternatívákat javasolt a nyomvonalvezetésre és műszaki megoldásra. Jelenleg is folyamatban van a tervek felülvizsgálata az elosztói és átviteli engedélyesnél. A 220 kv-os rendszer, amely az Albertfalva alállomást táplálja be, átviteli hálózati elem, ezt a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. üzemelteti. A távvezeték tartószerkezetén üzemel az MVM NET Zrt. telekommunikációs hálózata is. A légvezetékes hálózat földkábeles kiváltására a Szabadkai utcától Albertfalva alállomások között van szükség. A földkábel egy lehetséges nyomvonalvezetése a Szabadkai utcától a Kelenvölgy utcán keresztül (a Kamaraerdei úttól a XI. kerület területén halad, majd visszatér) a Honfoglalás út Méhész utca Kővirág sor Albertfalva alállomás. Az ELMŰ 120 kv-os nagyfeszültségű elosztóhálózata Diósd Albertfalva alállomások között létesült, fenti átviteli hálózattal közel párhuzamos nyomvonalon. Ennek földkábeles kiváltása a kerületet érintően teljes

43 Alátámasztó munkarész hosszban javasolt. A távvezeték tartószerkezetén ELMŰ optikai hálózat is üzemel. A távvezeték jelenlegi nyomvonala megszűntethető, amennyiben a Rózsakert alállomás és az Albertfalva alállomás között földkábeles hálózat létesül. Egy lehetséges nyomvonalvezetése a vasúttal párhuzamosan haladva, majd Háros utca Nagytétényi út Promontor utca Pannónia utca Tóth József utca Nagytétényi út Kővirág sor Albertfalva alállomás. A kerületben több energiaközmű-létesítmény elhelyezésének céljára használt terület található, amelyek övezeti jelei a TSZT területfelhasználási egységeinek megfelelően módosításra kerülnek Gázellátás A kerület jelenlegi belterületén majdnem minden utcában kiépültek vagy a kisnyomású, vagy a növelt kisnyomású vezetékek. Azokban az utcákban, ahol nincs vezeték, a kiszabályozott közterületeken javasolt a vezetékek továbbépítése. A Klauzál utca Park utca Kő utca Aszály utca által határolt területen kijelölésre kerülő Lke-2/BT/9 építési övezet területén a tervek szerint kertvárosias, laza beépítésű lakóterület kijelöléssel 8 építési hely alakul ki. Az építési szabályzatban rögzített paraméterek változásának hatására jelentkező, maximális beépítéshez tartozó többlet földgázigény becsült értéke 96 gnm 3 /ó-ra tehető, amely a meglévő növelt kisnyomású elosztóhálózatról kielégíthető. A Minta utca melletti vasúti terület gazdasági területbe történő átsorolásával földgázigény jelentkezhet, amelynek kielégítése a Dózsa György úti növelt kisnyomású hálózat továbbépítésével lehetséges

44 Alátámasztó munkarész A Hittérítő út és Portyázó utca melletti terület (volt Kereszthegyi gázátadó állomás) szén-hidrogén szállítóés elosztóvezetékekkel terhelt. Az FGSZ Földgázszállító Zrt. adatai alapján 2017-ben módosult a Tegzes utca környéki, Vecsési Földgázszállító Üzem kezelésében lévő nagynyomású gázhálózat nyomvonala és biztonsági övezete. A vezetékek biztonsági övezete az üzemeltetői adatszolgáltatások alapján feltűntetésre került a szakági tervlapon, valamint a szabályozási tervlapon. A nagyközépnyomású gázvezetékek biztonsági övezete az eredeti MSZ 7048/1 3:1983-as szabvány szerint 7 (5) méter volt, amelyet 2002-ben 5 (2,5) méterre módosítottak. Ez utóbbi érték csak a módosítás életbe lépése után épült vezetékekre érvényes. A zárójeles értékek védelemmel épített gázvezetékekre vonatkoznak. A létesítmények biztonsági övezetére az évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) számú Kormány rendelet Vhr. 19/A. -a tiltásokat és korlátozásokat ír elő, amelyeket a 79/2005. (X.11.) GKM rendelettel együtt kell figyelembe venni. A szállítóvezeték és a tartozékát képező létesítmények, ill. azok környezete védelmének, valamint a szállítóvezeték zavartalan üzemeltetésének (ellenőrzés, karbantartás, javítás és üzemzavar-elhárítás) biztosítását határozza meg a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény, valamint a 79/2005. (X. 11.) számú GKM rendelet. E jogszabályok határozzák meg a nagynyomású vezetékek biztonsági övezetének a mértékét és az övezetben folytatható tevékenységeket Egyéb ellátórendszerek A kerület területét érinti a MOL Nyrt. tulajdonában lévő CH szállítóvezeték és annak biztonsági övezete is. A tilalmakat és korlátozásokat a fenti jogszabályok tartalmazzák

45 Alátámasztó munkarész A kerületen keresztül halad a százhalombattai Dunai Finomító (DUFI) és a Csepeli MOL bázistelep közötti DN 200 mm méretű PN63 terméktávvezeték, amelyen a fővárosba szállítják a bázistelepen továbbfinomításra vagy kiszállításra a kész vagy félkész folyékony szénhidrogén termékeket. A vezetéken a volt Kereszthegy gázátadó állomás területén (234293/1 hrsz.) szakaszoló tolózár került elhelyezésre. A MOL Nyrt. adatszolgáltatása alapján a termékvezeték nyomvonala és biztonsági övezete a szakági tervlapon, valamint a szabályozási tervlapon is megjelenik. A DUFI Csepel DN 200 PN63 termékvezeték biztonsági övezetének mértéke a vezeték tengelyvonalától mért 5 5 m vízszintes vetület Távhőellátás A Budapest főváros területén végzett távhőszolgáltatásról szóló 66/2012. (IX.28.) Főv. Kgy. rendelet 3. (1) bekezdés alapján vizsgálni kell a távhőszolgáltatással való hőenergia-ellátás lehetőségét a meglévő vagy létesítésre engedélyezett távhővezeték-hálózat nyomvonalának 200 m-es körzetében az épületek, létesítmények hőellátó rendszereinek megvalósításakor. A vizsgálatok alapján a kerületben három helyen található üzemelő távhőhálózat. Hálózatfejlesztés jelenleg nincs folyamatban és a fővárosi távhőszolgáltató rövid távú tervei között sem szerepel. Ugyanakkor jelentkező hőigény esetén a hálózatok bővítésének akadálya nincs. A klímavédelmi törekvések érvényre jutása, a kerületi CO 2-kibocsátás csökkentése, a távhő versenyképességének javítása és az energiahatékonyság növelése érdekében javasolt a távhő szolgáltatás preferálása, az ellátás kiterjesztése az intenzív beépítésű területeken, az újonnan beépülő területeken és a rekonstrukciót igénylő területeken. A távhő szolgáltatás piacát veszélyezteti, hogy a távhő-lefedettséggel bíró területeken a földgázhálózat is párhuzamosan jelen van, a párhuzamos infrastruktúrák jelenléte ugyanakkor költséges. A távhőellátáshoz hasonlóan a hűtési igények is kielégíthetők központosítottan a fogyasztók sokaságánál, távhűtő hálózatok létesítésével, amelyek még nem kellőképpen elterjedtek. A FŐTÁV Zrt. a meglévő hálózatát az elmúlt években korszerűsítette, egyes vezetékek helyett újat épített, illetve a levált fogyasztók vezetékeit nem üzemelteti. Jelentős hálózati fejlesztés rövid távon nem tervezett, felújítási munkák a Leányka utcai részen között várhatók Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók A megújuló energiaforrások alkalmazásában a fővárosi távhőrendszeren tervezett fejlesztések lehetőséget adhatnak a kerületnek. A kerület észak-keleti területe távhőhálózattal ellátott, amelyre a tervezett fejlesztésekkel eljuthat megújuló energiaforrásból származó hő is. Ehhez az egymástól hidraulikailag független fővárosi távhőkörzetek összekapcsolása jelenthet lehetőséget. A megújuló energiaforrások alkalmazásának az újonnan beépülő területeken, valamint az átalakuló és rekonstrukciót igénylő területeken lehet a leginkább érvényt szerezni. Használatukkal csökkenthető a fosszilis energiahordozók (jellemzően földgáz) felhasználásának mennyisége, melyhez egy-egy projekt kapcsán építészeti és gépészeti beavatkozások is társulnak az energiahatékonyság növeléséhez. Megújuló energiaforrások tekintetében elsősorban a napenergia hasznosítása jön szóba. Napelemek alkalmazásával lehetőség nyílik megújuló villamosenergia-termelésre, napkollektorokkal pedig használati melegvíz előállítása történhet. A napenergiával szemben a geotermikus energia folyamatos rendelkezésre állású, viszont utólagos beépítés nehezebb, nem minden esetben könnyen kivitelezhető (kerületi jellemző az alápincézettség). Új,

46 Alátámasztó munkarész alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerekben ugyanakkor jól alkalmazható és nincs hatással a településképre. A geotermikus energia hasznosítását megelőzően hatósági (területileg illetékes bányakapitányság, környezetvédelmi és vízügyi hatóságok) engedélyeit be kell szerezni. Középületek rekonstrukciójakor korszerű fényforrások és épületgépészeti megoldások használata szükséges, valamint vizsgálandó a napenergia vagy geotermikus energia hasznosításának lehetősége. A meglévő épületállomány komplex felújítása, az épületek energiahatékonyságát javító beruházások ösztönzése a városi hősziget-hatás csökkentésének egyik eszköze. Támogatni szükséges a megújuló energiaforrásokon alapuló technológiákat, népszerűsíteni azt a lakosság körében. A klímaadaptáció a csapadékvíz gazdálkodás szempontjából is figyelembe veendő szempont. A jelentős rekonstrukciót igénylő, a funkcióváltó, valamint az újonnan beépülő területeken tárolók építése, a csapadékvíz késleltetett csatornahálózatba juttatása, illetve helyben történő hasznosítása szabályozandó Elektronikus hírközlés Vezetékes elektronikus hírközlés Az ellátottság az igényeknek megfelelő, valamennyi fejlesztési terület szomszédságában megtalálható a Magyar Telekom Nyrt. hírközlési hálózata, jellemzően légkábelként és alépítménybe, egyes részeken közvetlen földbe fektetett hálózatként. A konkrét felhasználói igények megjelenésekor a szolgáltatók a szükséges hálózatfejlesztéseket saját beruházásban végzik. Javasolt a hálózatokat alépítményként létesíteni. Az FGSZ nagynyomású gázvezetékek és a MOL termék távvezeték mellett biztonsági övezeten belül bányaüzemi kábelek is üzemelnek. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés Vezeték nélküli hírközlés esetében az antenna elhelyezések vegyes képet mutatnak. A szolgáltatók mobil szektorsugárzói és átjátszó antennái mellett a lakossági forgásparaboloid antennák és földfelszíni műsorszórás vételre alkalmas Yagi, monopol stb. antennák nagyszámban megtalálhatóak a kerületben. Önálló antennatartó szerkezet (torony) elhelyezése nem javasolt, a szolgáltatók antennáikat a 14/2013. (IX.25.) NMHH rendeletnek megfelelve épületek tetőszerkezetén elhelyezhetik

47 Alátámasztó munkarész 6. A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT JAVÍTÁSA A XXII. kerület a környezeti elemek és hatótényezők tekintetében vegyesen terhelt. A jelenlegi és a korábbi területhasználatok környezetre gyakorolt hatásának függvényében alakul a környezetterhelés. Legnagyobb terhelésnek kitett kerületrészek az egyes városközpontok térségei, a gazdasági területek, valamint a Tétényi-fennsík nyugati területe. A kerület legnagyobb részét kitevő lakóterületek jelentős hányada azonban jó környezetminőséggel rendelkezik Települési környezet védelme Ennek a kedvező környezetminőségnek a megőrzése, valamint a terhelésre érzékeny területek védelme céljából javaslataink között szerepel a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható és telepengedély-köteles tevékenységek számára szolgáló rendeltetések területi szabályozása. A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet mellékleteiben felsorolt telepengedély- illetve bejelentés-köteles tevékenységek alapvetően gyártási jellegűek, és a tevékenységek várható volumenét tekintve üzemiek, ily módon nagytételesek. A technológiák környezetre gyakorolt esetleges hatásain túl az anyag- illetve áruforgalom mértékét is figyelembe kell venni az övezeti javaslat mérlegelésekor. A vegyes területhasználat (lakó és gazdasági tevékenység együttes jelenlétének) szabályozása, illetve egyes területeken annak kizárása, a települési környezet védelmének egyik eszköze. A hatályos KVSZ-ben lévő szabályozás felülvizsgálata szükséges a magasabb rendű településrendezési eszközök változásának megfelelően, a megváltozott igények figyelembevételével. Mindezek alapján a fenti rendelet mellékleteiben sorolt tevékenységekhez szükséges rendeltetések elhelyezését a gazdasági területek övezeteibe (Gksz-1, Gksz-2, Gip) javasoljuk irányítani. Azokat a tevékenységeket, melyeknek a becsülhető forgalmi igénye kicsi és kézműves-háziipari-kisipari keretekben lehet végezni, korlátozott mértékben megengedni javasoljuk bizonyos lakóterületi, intézményi övezetekben (Lke-1, Lke-2, Vi-2 egyes övezeteiben) és a kétszintes területfelhasználással érintett területeken. A javaslat részét képezi a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körének és elhelyezhetőségének szabályozása. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek közül a kerületben kizárólag küszöbérték alatti és alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemi tevékenységet szolgáló új építmény elhelyezése javasolt, az M6-os úttól nyugatra elhelyezkedő gazdasági és ipari területen. A települési környezet védelmét szolgáló javaslatok a lakóterületek számára terhelésként jelentkező egyéb rendeltetések (komposztálótelep, gépkocsimosó, halotthamvasztó-mű, állattartó építmények) elhelyezhetőségének szabályozása, amely szintén szerepel rendelettervezetben Levegőtisztaság-védelem A kerület környezetvédelmi programjában kiemelt feladat a kerületben működő üzemek és intézmények emissziójának csökkentése, a közlekedésből eredő szennyezések további növekedésének megakadályozása, illetve a lakossági kibocsátások romlásának megelőzése. A megelőzés eszközét jelentheti az egyes övezetekben a jelentős levegőszennyezést okozó tevékenységek kizárása, területi elhelyezhetőségének korlátozása

48 Alátámasztó munkarész A nagy forgalmú utak melletti építési övezetek esetében a levegőtisztaság-védelmi szempontból érzékeny rendeltetések védelme, vagy az újak kizárása szerepel a javaslatok között. Ezek védelmét elsősorban megfelelő telepítési távolság biztosításával, védő növényzet ültetésével (pl. Párhuzamos út, Ady Endre út), vagy lakó rendeltetést nem megengedő övezet alkalmazásával (Nagytétényi út menti új Vi-2 építési övezet) kell megoldani. A kerületben főleg a mezőgazdasági területeken a burkolatlan utak aránya magas, ezért az utak szilárd burkolattal történő ellátása jelentős mértékben csökkentené a kerület porszennyezését. A felhagyott ipari területek és nem művelt mezőgazdasági területek esetében a célzott területhasználat kialakulásának elősegítése szükséges. A kerületet átszelő kiemelt zöldfelületi zóna magasabb biológiai intenzitása kedvezően befolyásolja a levegőminőséget, ezért ezen zóna fenntartása és eltérő szabályozása (magasabb zöldfelületi mérték, intenzívebb fásítottság) indokolt Zajvédelem A kerület egyes térségeiben főútvonalak, vasútvonalak, valamint a nagyobb forgalmú gyűjtő utak közelében jelentős a zajterhelés. A magas zajszintű út- és vasútvonalak több helyen lakóterületek és egyéb zajtól védendő létesítmények (pl. iskolák, óvodák) mellett haladnak, zajterhelésük érinti azokat. Az elmúlt évek útépítéseivel, útkorszerűsítéseivel párhuzamosan zajárnyékoló falak épültek a 6-os főút és az M0 autóút, M6 autópálya mentén azokon a részeken, ahol zajhatásuk lakóterületeket terhel. Az útfejlesztéssel párhuzamosan új zajárnyékoló létesítmények építésére kerül sor az M0 mentén:

49 Alátámasztó munkarész M0 melletti zajárnyékoló fal tervezett nyomvonala (UNITEF 83 Zrt., 2002.) A 30-as és 40-es vasútvonal mentén szintén létesült zajárnyékoló fal a lakóterületek védelmére. Budafok belvárosi szakaszán a vasútvonal bővítésével, felújításával párhuzamosan épült zajárnyékoló fal. A védendő területek, objektumok védelmében a növénytelepítések (védősávok, védőerdők) csak egy része valósult meg, mielőbbi telepítésük javasolt. Zajcsökkentést célzó javaslatok az előbb említett tervezett zajárnyékoló falak építésén kívül, a védendő területek, objektumok megfelelő létesítési távolságának kijelölése, valamint a megtartandó növényzet és a telepítendő védő zöldsávok is fontos szerepet játszanak a zajérzékeny funkciójú területek zajvédelmében. A beállt városszerkezetű területeken, ahol a jövőben nem várható a forgalmi helyzetből adódó zajterheltség jelentős javulása, az új épületek zajvédelme passzív akusztikai védelemmel biztosítható Talaj- és talajvízvédelem Az alátámasztó javaslat a földtani közeg és a felszín alatti víz további terhelésének megszüntetését célozza. Mivel a kerület nagy része karsztos terület ezért fokozott figyelmet kell fordítani a talaj-és talajvízvédelmi célok érvényesítésére. A kerületben több olyan ingatlan található, amely kármentesítéssel érintett. Nagyobb részük esetében a beavatkozás és kármentesítés megtörtént, a monitoring szakaszában vannak. Ezeken a területeken a rendeltetés megváltoztatása csak abban az esetben javasolt, ha az új rendeltetésnek megfelel az ingatlanra vonatkozó kármentesítési határérték. Különösképpen érvényes ez a Galga utcai egykori Tátra- Mátra hulladéklerakó területére, amelyre jelenleg változtatási korlátozás van érvényben, mivel a terület még teljes rekultivációra vár

50 Alátámasztó munkarész A potenciálisan szennyezett talajú területeknek számítanak ezeken túl a felhagyott és működő ipari telephelyek, a vasúti területek, a felhagyott katonai terület a Tétényi-fennsíkon, a főbb utak mentén húzódó m-es területsáv valamint a csatornázatlan területek és az illegális hulladéklerakással érintett területek. Több, potenciális talajszennyezéssel érintett terület esetében elkezdődött a tényfeltárás a kármentesítési eljárás keretében (Galga utcai egykori Tátra-Mátra hulladéklerakó, Mechanikai Művek, Volt Chinoin telephely). A talaj és talajvíz védelme szempontjából komposztálótelep létesítésére a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásai irányadók. Javaslatunk szerint az M6-os úttól nyugatra alakítható ki övezet a komposztálótelep számára. Korlátozó tényezőként jelentkezik ezen a területen az érdi vízbázis hidrogeológiai B védőterülete. A fenti rendelet alapján új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető komposztálótelep létesítése. A kerületben jelentős kiterjedésű karsztos területek találhatók. Ezekre a területekre vonatkozó javaslatok között szerepel a lovarda létesítési feltételeit meghatározó szabályozás Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodási szempontú programjavaslat a szelektív hulladékgyűjtés bővítése, az illegális hulladéklerakók felszámolása és az egyes speciális hulladékok elhelyezése és kezelése. A kerületben a Nagytétényi úton épült nemrég a főváros legkorszerűbb hulladékudvara. A szelektív hulladékgyűjtés közszolgáltatás keretein belül zajlik, házhoz menő szelektív gyűjtéssel és helyenként hulladékgyűjtő szigetek alkalmazásával. A kerületben jelentős problémát okoz az illegális hulladéklerakás. A Duna-parton, a vasúti területek mellett, a forgalmi utak külterületi szakaszán, felhagyott telephelyek környezetében, mezőgazdasági dűlőutak mentén, erdőszéleken jelentős mennyiségű illegális hulladék halmozódott fel. A szennyezés a csapadékvízzel fokozatosan az alsóbb talajrétegekbe kerül veszélyeztetve a talajvizet is és a karsztos alapkőzetet is. Ezért az illegális hulladéklerakás nem csak köztisztasági, hanem talaj-, talajvíz-szennyezési problémát is jelent, ezek megszüntetése folyamatos feladat. A Balatoni út menti szeméttelep rekultivációja 2007-ben megtörtént. A területet golfpályaként hasznosították újra. A Tátra-Mátra hulladéklerakó rekultivációja még fontos és sürgető probléma, mely megoldásra vár. A szabályozási terven rekultivációs határozattal érintett területként kerül jelölésre ez utóbbi terület

51 Alátámasztó munkarész 7. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ 7.1. Szabályozási vonalak meghatározása A tervezés során felülvizsgáltuk a hatályos szabályozási terv szabályozási és a feltételhez kötött szabályozási vonalait. A felülvizsgálat alapján a szabályozási vonalakat az alábbi kategóriákba lehetett sorolni: hatályos, megtartandó szabályozási vonal, törlésre javasolt szabályozási vonal és új, tervezett szabályozási vonal. A törlésre javasolt szabályozási vonal esetében megkülönböztettük a megvalósult szabályozás miatt feleslegessé vált vonalakat az egyéb indokok miatt törlésre javasolt szabályozási vonalaktól. Megállapítható, hogy a telektulajdonosok egy része közterületre épített kerítést, kiszolgáló épületet, támfalgarázst vagy akár házrészt is. A hatályos szabályozási terv ezen esetekre két rendezési módot állapított meg. Amennyiben a jogtalan közterületfoglalások az úthálózat távlati biztosítását gátolják vagy ellehetetlenítenek, bontandó közterületi építményként lettek jelölve, ha jogi szempontból rendezhetők, akkor a terv a feltételhez kötött szabályozási vonalat alkalmazza. Ha az érintett tulajdonosok (önkormányzat a közterület tulajdonosaként és az ingatlan tulajdonosa) megegyeznek az érintett területek átadásában átvételében, a szabályozási tervlapon jelölt területek az építési telek részévé válhatnak. Ellenkező esetben az elkerített, beépített vagy más módon kizárólagosan használt közterületet az ott létesített építmények elbontása után a köz számára vissza kell adni. A felülvizsgálat alapján a feltételhez kötött szabályozási vonalakat az alábbi kategóriákba lehetett sorolni: hatályos, megtartandó feltételhez kötött szabályozási vonal, megvalósult, törlésre javasolt feltételhez kötött szabályozási vonal és új, tervezett feltételhez kötött szabályozási vonal. A feltételhez kötött szabályozási vonallal nem kezelt területek esetében a évben elfogadott hatályos terv rendezési elvéhez hasonlóan az eltérések megszűntetése az alábbiak szerint kezelendő: < 0,5 m eltérés esetén kitűzési pontatlanságnak tekinthető, tennivalót nem igényel, 0,5-1,2 m eltérés esetén a kerítést annak felújításakor (mely akár évtizednyi időtávlatot is eredményezhet) a jogi határra kell áthelyezni, 1,2 m < eltérés esetén a kerítést a jogi határra kell helyezni. megvalósult szabályozás miatt közterület lejegyzésre került , /4, /1, /34, /1, /3, /1, /1, , /1, /3, /1, /2, /3, /6, /7, /2, /3, /2, /1, /3, /1, /10, /2, /7, , /25, /4, /6, /7, /1, /2, /2, Törlésre javasolt szabályozási vonal megvalósult telekosztás miatt közterület nem került lejegyzésre /1, /1, , /1, /1, /2, /2, /4, /2, /1, /1, /1, /2,221384/1,221391/1, /2, 21481/2, /1, /2, /1, /1, , , /3, /4, /5, /7, , /2, /22, /24, /25, /26, /27, /28, /32, /33, /36, /38, /39, /40, /41, /42, /43, /44, /45, /46, /47, /48, /49, /50, /51, /52, /53, /54, /55, /56, /57, /58, /60, /61, /62, /63, /64, /65, /66, /67, /68,

52

53 Alátámasztó munkarész /3, /4, /2, /10, /5, /6, /7, /8, /2, /3, /4, /5, /7, , , /2, /1, /4, /2, /4, /2, /3, /5, /6, /3, /6, /1, /2, /22, /23, /24, /26, /12, , /1, / /69, /70, /72, /73, /74, /75, /77, /78, /81, /82, /2, /1, /5, /1, /1, /13, /14, /16, /17, /18, /2, /24, /25, /26, /27, /3, /31, /32, /33, /35, /36, /6, /7, , , /11, /15, /18, /21, /3, /12, /15, /1, /2, /8, /2, /9, /10, /9, /1, /4, /4, /1, /1, /1, 33128/22, /5, /7, /1, /3, /8, /2, /1, /2, /2, /3, /1, /2, /3, /4, /14, /16, /2, /10, , /27, /39, /41, /43, /45, /46, /48, /49, /50, /53, /54, /6, Törlésre javasolt szabályozási vonal átmenő telkek egyik közterületi határán megvalósult telekhatár rendezés miatt, azonban a telkek továbbra is szabályozási vonallal érintettek /1, /2, /1, /1, /3 Törlésre javasolt feltételes szabályozási vonal megvalósult telekhatár rendezés , /5, /4, /10, /6, /8, /9, /2, /3, , , , , , /2, , /1, , , /3, /4, /2, , /4 Bontások A számos, közterületen jogosulatlanul elhelyezett építmény miatt (lsd. 1. pont is), a tervben meg kell határozni azokat, amelyek bontása mindenképpen szükséges. Ezen építmények gátolják, vagy akadályozzák az úthálózat távlati kialakítását ( Bontandó, közterületen lévő építmény ). Külön jelöltek a közterületen lévő bontandó épületek. Bontásnak minősül a kötelező árkádosítás is, ami értékes épület megtarthatósága érdekében jelölt. A bontással érintett ingatlanokat az alábbi táblázat tartalmazza, amelyek részletesen a mellékletben kerülnek bemutatásra / / / / / / / / / /2-51 -

54 Alátámasztó munkarész 7.2. Építési hely és építési vonal A kerületen belüli területegységek eltérő adottságai miatt a telken belüli építési hely differenciáltan került meghatározásra az alábbiak szerint: KÉSZ-ben az építési övezetekhez rendelt általános előírások révén, KSZT szabályozási tervlapján építési helyként (megkülönböztetve az OTÉK szerinti építési helyet a kizárólag a terepszint alatt beépíthető, illetve a közterületi űrszelvény fölött beépíthető részétől) egyfajta negatív építési helyként, tehát hova nem lehet építeni (megtartandó facsoport, növényállomány). Építési vonal csak a zártsorú beépítés meghatározása esetén került alkalmazásra, de alkalmazásra kerül az eltérésekkel szabályozott építési vonal is Építési övezetek és övezetek meghatározása A beépítésre szánt területek vonatkozásában az eltérő karakter miatt a hatályos terv a kerületrészek (Budafok, Budatétény és Nagytétény) külön kezelését vezette be, azaz az övezeteket a BF, BT és NT jelzésekkel látta el, annak megfelelően, hogy az adott övezet mely kerületrészben helyezkedett el. Ezen hármas tagolás a KÉSZ-ben is javasolt megtartani, így ennek megfelelő jelzésrendszerrel kerül kialakításra az új övezeti rendszer. Amennyiben terület specifikus megkülönböztetés nem volt indokolt az övezetnél, a hatályos terv a XXII jelet alkalmazta, azzal jelezve, hogy a kerület teljes területén előforduló övezetről van szó. Az új övezeti rendszer a hatályos övezeti besorolásokhoz kötötten kerül bemutatásra, jelölve azon helyeket, ahol lakossági, vagy önkormányzati, vagy tervezői javaslat alapján új, vagy módosított előírásokkal kerül megállapításra az építési övezet a TSZT 2017 területfelhasználási besorolása szerint. Ln-T Új építési övezet, övezet Hatályos építési övezet, övezet Megjegyzés Ln-T/1 L7-BF/2 Kialakult állapot, fejlesztés nem tervezett L7-BF/3 L7-BF/4 L7-BF/5 L7-BT/5 L7-NT/2 Ln-T/2 L7-BT/2 Ln-T/3 L7-BF/2 L7-BF/4 Ln-T/4 KV-EN-XXII/1 Ln-T/4 L7-NT/2 Ln-T/5 L7-BT/4 Ln-T/AI-1 L7-NT/2 Ln-T/AI-2 L7-BF/AE-1 Ln-T/AI-3 I-NT/AE-1 lakossági kérésekben a 58 sorszámú kérés alapján Ln-T/AI-4 L7-BF/AE

55 Alátámasztó munkarész Ln-T/G1 Ln-T/G2 Ln-T/Közmű L7-BT/5 Z-EZ-XXII/1 L7-BF/5 E-VE-XXII/1 L7-BT/5 I-NT/AE-1 L7-BF/2 TSZT alapján Lk-T Új építési övezet, övezet Lk-T/BF/1 Lk-T/BF/2 Lk-T/BF/Közmű Hatályos építési övezet, övezet L7-BF/1 L7-BF/1 L7-BF/1 Lk-1 Új építési övezet, övezet Lk-1/BF/1 Lk-1/BT/2 Lk-1/NT/1 Lk-1/NT/Közmű Hatályos építési övezet, övezet L4-BF/1 L2/A-BT/1 L6-BT/1 L4-NT/3 L4-NT/2 KV-SZK-NT/1 Lk-2 Új építési övezet, övezet Lk-2/BT/1 Lk-2/BT/2 Lk-2/BT/3 Lk-2/NT/1 Lk-2/NT/2 Hatályos építési övezet, övezet L3-BT/1 L7-BT/2 L7-BT/3 L7-NT/1 L5-NT/2 Lke-1 Új építési övezet, övezet Lke-1/BF/1 Lke-1/BF/2 Lke-1/BF/3 Lke-1/BF/4 Lke-1/BF/5 Lke-1/BF/6 Lke-1/BF/7 Lke-1/BF/8 Lke-1/BF/9 Hatályos építési övezet, övezet L4-BF/8 L4-BF/1 Z-KK-XXII/1 L4-BF/2 L4-BF/3 L5-BF/3 M-BF/4 L5-BF/2 L4-BF/5 L5-BF/5 L5-BF/6-53 -

56 Alátámasztó munkarész Lke-1/BF/10 Lke-1/BF/11 Lke-1/BF/12 Lke-1/BF/AI-1 Lke-1/BF/AI-2 Lke-1/BF/AI-3 Lke-1/BF/Közmű Lke-1/BT/1 Lke-1/BT/2 Lke-1/BT/AI-1 Lke-1/NT/1 Lke-1/NT/2 Lke-1/NT/3 Lke-1/NT/4 Lke-1/NT/5 Lke-1/NT/6 Lke-1/NT/7 Lke-1/NT/8 Lke-1/NT/9 Lke-1/NT/10 Lke-1/NT/AI-1 Lke-1/NT/AI-2 Lke-1/NT/Közmű IZ-BF/1 IZ-BF/L-1 L4-BF/6 L4-BF/AI-1 I-BF/AE-1 L5-BF/AI-2 L5-BF/2 L5-BT/5 L5-BT/1 L5-BT/AI-1 L4-NT/7 L5-NT/1 L4-NT/1 L3-NT/1 L5-NT/2 L4-NT/5 L4-NT/6 L4-NT/2 L4-NT/3 L4-NT/4 L5-NT/AE-1 L4-NT/AI-2 KV-SZK-NT/1 Lke-2 Új építési övezet, övezet Lke-2/BF/1 Lke-2/BF/2 Lke-2/BF/3 Lke-2/BF/3 Lke-2/BF/4 Lke-2/BF/5 Lke-2/BF/6 Lke-2/BF/7 Lke-2/BF/AI-1 Lke-2/BF/AI-2 Lke-2/BF/AI-3 Lke-2/BT/1 Lke-2/BT/10 Lke-2/BT/11 Lke-2/BT/12 Lke-2/BT/2 Lke-2/BT/2 Hatályos építési övezet, övezet L5-BF/3 L6-BF/1 Z-KP-XXII/2 L5-BF/2 L6-BF/3 L6-BF/2 L5-BF/1 L5-BF/4 L6-BF/AI-1 L5-BF/AI-1 L5-BF/AI-2 L5-BT/5 IZ-BT/L-4 I-BT/AE-2 L6-BT/3 L5-BT/1 Z-EZ-XXII/1-54 -

57 Alátámasztó munkarész Lke-2/BT/3 Lke-2/BT/4 Lke-2/BT/5 Lke-2/BT/6 Lke-2/BT/6 Lke-2/BT/7 Lke-2/BT/7 Lke-2/BT/7 Lke-2/BT/7 Lke-2/BT/8 Lke-2/BT/8 Lke-2/BT/8 Lke-2/BT/9 Lke-2/BT/AI-1 Lke-2/BT/AI-2 Lke-2/NT/1 Lke-2/NT/2 Lke-2/NT/3 Lke-2/NT/4 Lke-2/NT/AI-1 Lke-2/NT/AI-2 Lke-2/NT/Közmű L6-BT/1 L5-BT/2 Z-EZ-XXII/1 Z-KP-XXII/1 L5-BT/2 L3-BT/1 MG-RF-XXII/1 Z-Ez L6-BT/2 L5-BT/6 Z-KP-XXII/1 L5-BT/3 IZ-BT/7 L5-BT/AE-1 L6-BT/AI-1 L5-NT/1 L5-NT/2 L5-NT/3 L5-NT/4 L5-NT/AI-1 L5-NT/AE-1 VT-VB-XXII/1 Lke-3 Új építési övezet, övezet Lke-3/BF/1 Lke-3/BF/2 Lke-3/BF/AI-1 Lke-3/BF/Közmű Lke-3/BT/1 Lke-3/BT/2 Lke-3/NT/1 Lke-3/NT/AI-1 Hatályos építési övezet, övezet L6-BF/1 L6-BF/2 L6-BF/AI-1 KV-EN-XXII/1 L6-BT/1 L6-BT/2 L6-NT/1 L6-NT/AE-1 VT-H Új építési övezet, övezet Vt-H/BF/1 Vt-H/BF/2 Vt-H/BF/3 Vt-H/BF/4 Vt-H/BF/5 Vt-H/BF/6 Hatályos építési övezet, övezet VK-BF/1 L4-BF/1 L4-BF/1-I L4-BF/1-I L4-BF/1-I VK-BF/2-55 -

58 Alátámasztó munkarész Vt-H/BF/7 Vt-H/BF/8 Vt-H/BF/9 Vt-H/BF/10 Vt-H/BF/11 Vt-H/BF/12 Vt-H/BF/13 Vt-H/BF/14 Vt-H/BF/15 Vt-H/BF/AI-1 Vt-H/BF/Közmű Vt-H/BF/Közmű Vt-H/NT/1 Vt-H/NT/2 Vt-H/NT/3 Vt-H/NT/4 Vt-H/NT/5 Vt-H/NT/6 VK-BF/3 VK-BF/10 VK-BF/9 VK-BF/11 VK-BF/4 VK-BF/5 I-BF/L-1 VK-BF/6 VK-BF/7 VK-BF/AE-1 VK-BF/2 VK-BF/1 IZ-NT/1 L4-NT/AI-1 L4-NT/AI-2 L4-NT/2 L4-NT/3 L4-NT/6 Vi-2 Új építési övezet, övezet Vi-2/BF/1 Vi-2/BF/2 Vi-2/BF/2 Vi-2/BF/3 Vi-2/BF/4 Vi-2/BF/5 Vi-2/BF/5 Vi-2/BF/6 Vi-2/BF/7 Vi-2/BF/8 Vi-2/BF/9 Vi-2/BF/10 Vi-2/BF/11 Vi-2/BF/12 Vi-2/BF/L-1 Vi-2/BF/L-1 Vi-2/BF/L-2 Vi-2/BF/L-3 Vi-2/BT/1 Vi-2/BT/2 Vi-2/BT/3 Vi-2/BT/4 Hatályos építési övezet, övezet Z-Kk I-BF/AE-1 M-BF/15 IZ-BF/2 I-BF/AE-3 I-BF/AE-3 IZ-BF/4 Z-KP-XXII/2 IZ-BF/3 IZ-BF/4 I-BF/2 I-BF/AE-2 M-BF/14 M-BF/12 M-BF/3 I-BF/1 I-BF/AE-3 I-BF/L-2 L5-BT/5 L5-BT/1 IZ-BT/1 L6-BT/2-56 -

59 Alátámasztó munkarész Vi-2/BT/5 Vi-2/BT/6 Vi-2/BT/7 Vi-2/BT/8 Vi-2/BT/9 Vi-2/BT/10 Vi-2/BT/11 Vi-2/BT/12 Vi-2/BT/13 Vi-2/BT/14 Vi-2/BT/Közmű Vi-2/BT/L-1 Vi-2/BT/L-2 Vi-2/BT/L-3 Vi-2/Gksz-2/BF/1 Vi-2/Gksz-2/BF/2 Vi-2/NT/1 Vi-2/NT/2 Vi-2/NT/3 Vi-2/NT/4 Vi-2/NT/5 Vi-2/NT/6 Vi-2/NT/7 Vi-2/NT/8 Vi-2/NT/L-1 Vi-2/NT/L-2 Vi-2/NT/L-3 IZ-BT/3 I-BT/AE-1 I-BT/L-2 IZ-BT/4 I-BT/AE-3 MZ-BT/1 IZ-BT/6 IZ-BT/5 IZ-BT/L-3 IZ-BT/SP KV-EN-XXII/2 IZ-BT/L-1 L7-BT/1 I-BT/L-1 L4-BF/7 I-BF/2 L5-NT/1 IZ-NT/1 IZ-NT/D-1 I-NT/1 I-NT/2 IZ-NT/2 E-VE-XXII/1 IZ-NT/SP I-NT/L-1 I-NT/L-2 IZ-NT/L-1 Vi-3 Új építési övezet, övezet Vi-3/BT/1 Vi-3/BT/2 Hatályos építési övezet, övezet I-BT/1 I-BT/AE-2 Gip Új építési övezet, övezet Gip/NT Hatályos építési övezet, övezet IP-XXII Gksz-1 Új építési övezet, övezet Gksz-1/BF/1 Gksz-1/BT/1 Gksz-1/NT/1 Gksz-1/NT/2 Hatályos építési övezet, övezet M-BF/15 M-BT/1 M-NT/1 M-NT/1-57 -

60 Alátámasztó munkarész Gksz-1/NT/3 Gksz-1/NT/4 Gksz-1/NT/5 M-NT/2 M-NT/3 KL-KÉ-XXII Gksz-2 Új építési övezet, övezet Gksz-2/BF/1 Gksz-2/BF/2 Gksz-2/BF/3 Gksz-2/BF/4 Gksz-2/BF/5 Gksz-2/BF/6 Gksz-2/BF/7 Gksz-2/BF/8 Gksz-2/BF/9 Gksz-2/BT/1 Gksz-2/BT/2 Gksz-2/BT/3 Gksz-2/BT/4 Gksz-2/BT/Közmű Gksz-2/NT/1 Gksz-2/NT/2 Gksz-2/NT/3 Gksz-2/NT/4 Gksz-2/NT/5 Gksz-2/NT/6 Gksz-2/NT/Közmű-1 Gksz-2/NT/Közmű-2 Hatályos építési övezet, övezet M-BF/1 E-VE-XXII/1 M-BF/4 M-BF/5 M-BF/18 M-BF/7 M-BF/9 MZ-BF/1 M-BF/13 M-BF/16 M-BT/2 M-BT/3 M-BT/4 MZ-BT/2 M-BT/3 MZ-NT/1 M-NT/3 M-NT/1 M-NT/3 VT-VB-XXII/2 M-NT/4 MZ-NT/2 VT-VB-XXII/2 KV-EN-XXII/1 K-Mü Új építési övezet, övezet K-Mü/1 Hatályos építési övezet, övezet Z-KP-XXII/2 K-T Új építési övezet, övezet K-T/1 K-T/2 Hatályos építési övezet, övezet KV-TE-XXII L4-BF/4 K-Ker Új építési övezet, övezet K-Ker/BT/1 Hatályos építési övezet, övezet I-BT/2-58 -

61 Alátámasztó munkarész K-Ker/BT/2 K-BK2-BT/1 K-Rek Új építési övezet, övezet K-Rek/BF/1 K-Rek/BF/2 K-Rek/NT/1 K-Rek/NT/2 K-Rek/NT/3 Hatályos építési övezet, övezet IZ-BF/1 IZ-BF/1 K-SP-NT/2 K-SP-NT/3 K-SP-NT/1 Többszintes területfelhasználású területek Új építési övezet, övezet Hatályos építési övezet, övezet Ln-T/Gksz-2/BF/1 Ln-T/Gksz-2/BF/2 Lk-1/Gksz-2/BF/1 Lk-1/Gksz-2/BF/2 Lk-1/Gksz-2/BF/3 Lk-1/Gksz-2/BF/AI-1 Lke-1/Gksz-2/BF/1 Lke-1/Gksz-2/BF/2 Lke-1/Gksz-2/BF/3 Lke-1/Gksz-2/BF/4 Lke-1/Gksz-2/BF/5 Lke-1/Gksz-2/BF/AI-1 Gksz-2/Lke-1/BF/1 Gksz-2/Lke-1/BF/2 Gksz-2/Lke-1/BF/3 Gksz-2/Lke-1/BF/4 Gksz-2/Lke-1/BF/5 L7-BF/4 L7-BF/4 L4-BF/1 L4-BF/3 L4-BF/7 L4-BF/AE-1 L4-BF/3 L4-BF/4 L4-BF/5 L5-BF/5 L4-BF/7 L4-BF/AI-2 M-BF/8 M-BF/1 M-BF/8 M-BF/13 M-BF/8 M-BF/1 L5-BF/5-59 -

62 Alátámasztó munkarész FRSZ és a hatályos KÉSZ sűrűségének összehasonlítása

63 Alátámasztó munkarész FRSZ és a meglévő beépítettség sűrűségének összehasonlítás: A gazdasági területek esetében az OTÉK szerint a megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 2,0 m 2 /m 2, míg a KVSZ ezen területeken gyakran 2,4, 3,0-as szintterületi mutatót határozott meg a BVKSZ adta lehetőségek alapján

64 Alátámasztó munkarész Az alábbi gazdasági építési övezetekben került a szintterületi mutató csökkentésre: Építési övezet jele M Gksz-1 M Gksz-1 M Gksz-1 M Gksz-1 KL-KÉ Gksz-1 M Gksz-2 M Gksz-2 M Gksz-2 MZ Gksz-2 Beépítési mód Telek kialakítható legkisebb területe (m 2 ) Telek kialakítható legkisebb szélessége (m) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke (%) Zöldfelület legkisebb mértéke (%) -BF/15 /BF/1 Z NT/1 /NT/1 SZ NT/2 /NT/2 -NT/3 /NT/3 -XXII /NT/4 -BF/1 /BF/1 -Bt/ 2 /Bt/2 -NT/3 /NT/2 -NT/2 /NT/5 SZ SZ SZ Általános szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke (m 2 /m 2 ) 2,4 2,0 2,0 1,8 2,4 2,0 2,4 2,0 3,0 2,0 3,0 2,0 Parkolási szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke (m 2 /m 2 ) SZ ,4 2,0 0 SZ ,4 2,0 SZ ,4 2,0 Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) 0 10,5 0 12,0 0 12,0 0 12,0 0 12,0 0 10,5 12,0 0 12,0 0 15,0 A lakótelepek esetében a KVSZ a lakótelepi egységre határozott meg építési paramétereket és nem csak az úszótelkekre, így összességében nagyobb beépítési potenciált mutat a terület a tényleges állapottól, mivel a lakótelepek úszótelkei közötti terület korábban sem volt beépítésre szánt terület. A lakótelepek beépítési mutatói K mint kialakult kategóriaként lettek meghatározva, így a sűrűség eltérés egy-egy egységre számítva nem jelentkezik. A temetők esetében a KVSZ 0,5-ös szintterületi mutatót határozott meg, azonban a legnagyobb beépítési mértéket 10%-ban, a legnagyobb építménymagasságot pedig 6,0 méterben korlátozta, tehát a valós építhető szintterület 0,2 m 2 /m 2. Ezen értékből adódó sűrűségi érték pedig már kisebb mint az FRSZ által meghatározott 0,25-ös érték. Az alábbi temető övezetben került a szintterületi mutató csökkentésre: Építési övezet jele KV-TE K-T XXII /1 Beépítési mód Telek kialakítható legkisebb területe (m 2 ) Telek kialakítható legkisebb szélessége (m) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke (%) Zöldfelület legkisebb mértéke (%) SZ Általános szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke (m 2 /m 2 ) 0,5 0,25 Parkolási szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke (m 2 /m 2 ) Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) 0 6,0-62 -

65 Alátámasztó munkarész Közlekedési területek övezeti rendszere Az új településrendezési eszközökben szereplő területfelhasználási egységeknek való megfeleltetés a hatályos KVSZ-hez képest módosításokat tartalmaz, ezenkívül a jelenleginél differenciáltabbá teszi az övezeti rendszert. Jelenlegi övezeti jelölés TSZT-ben jelölt közúti közlekedési terület, hatályos KVSZ szerinti KL-KT- XXII övezet TSZT-ben jelölt közúti közlekedési terület, hatályos KVSZ szerinti KÖ-h- XXII TSZT-ben jelölt kötöttpályás közlekedési terület, hatályos KVSZ szerinti KL-VA-XXII övezet TSZT-ben jelölt kötöttpályás közlekedési terület, hatályos KVSZ szerinti KÖ-h-XXII övezet Gyorsforgalmi utak, főutak és szerkezeti jelentőségű gyűjtőutak azon KL- KT-XXII övezetbe sorolt területei, amelyeket a TSZT nem jelöli közúti közlekedési területként Helyi jelentőségű utak területe, amelyeket a TSZT nem jelöli közúti közlekedési területként Közlekedéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgáló terület, hatályos KVSZ szerinti KL-KT-XXII Duna vízfelülete, hatályos KVSZ szerinti KÖ-d-XXII Javasolt övezeti jelölés KÖu-1, KÖu-2, KÖu-3, KÖu-4 övezet KÖu-1, KÖu-2, KÖu-3, KÖu-4 övezet KÖk övezet KÖk övezet Kt-Kk, Kt-Kgy Kt-Kk, Kt-Kgy Gksz Vf Zöld-, erdő- és mezőgazdasági területek övezeti rendszere A hatályos szabályozás TSZT-nek megfeleltető jogharmonizációja során a zöld-, erdő- és mezőgazdasági területek övezeti rendszerének átstrukturálása is szükséges. Az új településrendezési eszközökben szereplő területfelhasználási egységeknek való megfeleltetés a hatályos KVSZ-hez képest módosításokat tartalmaz, ezenkívül a jelenleginél differenciáltabbá teszi az övezeti rendszert. Zöldterületek A KÉSZ-ben alkalmazott új övezeti rendszer szerint a zöldterületek besorolása a következőképpen alakul (Duna-parti építési szabályzat kiterjesztett tervezési területének DÉSZ, DKÉSZ - kivételével): Javasolt övezeti jelölés Terület (ha) Megtartandó zöldterület TSZT-ben jelölt zöldterület Zkp/Kp, Zkp/Kk 14,84 TSZT alapján áthelyezhető, pótlásra kötelezett zöldterület KVSZ-ben Z-KK, Z-KP, Kt-Zkk, Kt-Zkp, 8,26 TSZT-ben egyéb területfelhasználás (nem Tk, nem Vf, nem Ek) egyéb: K-Mü, Vi-2, Lke-2 TSZT alapján pótlásra nem kötelezett zöldterület KVSZ-ben Z-KK, Z-KP, Z-EZ TSZT-ben Ek, Ev Ek, Ev 27,48 KVSZ-ben Z-EZ TSZT-ben egyéb KVSZ-ben Z-FK TSZT-ben beépítésre szánt terület Új zöldterület KÉSZ-ben Zöldterület, TSZT-ben, KVSZ-ben egyéb Kb-Ez, 24,39 egyéb: Kt-Zkk, Lke-2 Kt-Fk, Kt-Zkk 0,30 Kt-Zkk 7,48 A TSZT-ben jelölt zöldterületek az új KÉSZ-ben zöldterületként szabályozandók, közkert és közpark övezetet kapnak és övezeti jelölésükben is eltérnek a kerületi szintű zöldterületektől

66 Alátámasztó munkarész

67 Alátámasztó munkarész A TSZT-ben nem jelölt, de a hatályos KVSZ-ben zöldterületbe sorolt területek a TSZT előírásrendszerének megfelelően többféleképpen szabályozhatók az új KÉSZ-ben. A TSZT jóváhagyandó munkarészének fejezetének Zöldterületekről szóló alfejezetében szerepel az előírás, amely szerint: A meglévő zöldterületek védelme és a megfelelő zöldterületi ellátottság érdekében a hatályos kerületi településrendezési eszközökben szereplő zöldterületként besorolt övezetek nagysága (a fásított közterek és az egyéb, közhasználatra nem szánt zöldfelületek kivételével) új kerületi településrendezési eszköz készítése során összességében csak azon területek nagyságával csökkenhet, ahol a TSZT infrastruktúra elemeket, kertvárosias sziluettérzékeny hegyvidéki lakóterületet (Lke-3), erdőterületet, vízgazdálkodási területet, természetközeli területet, különleges beépítésre nem szánt, rekreációs célú, jelentős zöldfelületű területet, vagy különleges beépítésre nem szánt, régészeti bemutató területet határoz meg. A KÉSZ területén 8,26 ha nagyságú TSZT-ben nem jelölt, de a hatályos KVSZ-ben zöldterületként szabályzott olyan terület található, amely áthelyezhető, de pótlásra kötelezett. Ezek mintegy fele jelenleg is közcélú zöldfelületként funkcionál, ezért az utóbbiak zöldterületi övezetben való megtartása javasolt. Övezeti jelölésükben eltérnek a TSZT-ben szereplő zöldterületektől. A javaslatban a hatályos KVSZ-től eltérően nem zöldterületi övezetbe sorolt (pótlandó) telkek az alábbiak: Hrsz. Hatályos övezet Tervezett építési övezet Terület (m2) /1 egy része Z-KP-XXII/2 K-Mü /3 Z-KP-XXII/2 Lke-2/BF/ Z-KP-XXII/2 Vi-2/BF/ Z-KP-XXII/2 Vi-2/BF/ Z-KK-XXII/1 Lke-1/BF/ Z-KK-XXII/1 Vi-2/BF/AE Z-KP-XXII/1 Lke-2/BT/ egy része Z-KP-XXII/1 Lke-2/BT/ /15 egy része Z-KK-XXII/2 Lke-2/BT/ egy része Z-KK-XXII/2 Lke-2/BT/ egy része Z-KP-XXII/2 Lke-2/BF/ ,25 ha zöldterület pótlása szükséges, amely az alábbiak szerint teljesül: A pótlás új zöldterületek kijelölésével történik. A javaslatban az új zöldterületek többféle típusba sorolhatók: Az önkormányzati, illetve állami tulajdonú, nem zöldterületi övezetű, közcélú zöldfelületként funkcionáló területek nagysága m 2. A döntően nem önkormányzati tulajdonú, nem zöldterületi

68 Alátámasztó munkarész övezetű, és jelenleg nem közcélú zöldfelületként funkcionáló területek (korábbi Z-EZ és MG-RF területeken a TSZT előírásainak megfelelően kialakított zöldterületek). Ezek nagysága m 2. Találhatók a kerületben olyan közcélú zöldfelületek, amelyek jelenleg nem zöldterületbe soroltak, a lakótelepi egység részét képezik és önkormányzati tulajdonúak. Az Ln-T területfelhasználási egységen belül kijelölt zöldterületek nagysága m 2. Az Ln-T, Lk-T területfelhasználási egységbe sorolt, közcélú rekreációs zöldfelületek övezeti szabályozása differenciáltan történik. Azok a közterületek, amelyek zöldfelületi aránya eléri a zöldterületre OTÉK-ban meghatározott legkisebb zöldfelület mértéket (60%), közkert (Kt-Zkk) övezetbe kerültek. Azok a közterületeket, amelyek nem érik el ezt az értéket, fásított köztér (Kt-Fk) övezetbe soroltuk. Ezen belül a magasabb zöldfelületi aránnyal rendelkezők külön övezeti besorolást kaptak (Kt-Fk/3). A TSZT alapján pótlásra nem kötelezett, KVSZ-ben jelölt zöldterületek helyett erdőterület, vízgazdálkodási terület, illetve különleges beépítésre nem szánt, kondicionáló célú, jelentős zöldfelület övezetei kerültek kijelölésre. Erdő- és mezőgazdasági területek A KÉSZ-ben alkalmazott új övezeti rendszer szerint az erdőterületek besorolása a következőképpen alakul: Erdőterület TSZT-ben jelölt közjóléti erdőterület TSZT-ben jelölt védelmi erdőterület TSZT-ben Ek - védett, vagy védelemre javasolt terület / KVSZ-ben E-TT Javasolt övezeti jelölés Ek Ev Korlátozott beépíthetőségű Ek Az erdőterületek övezeti besorolása a TSZT alapján Ek és Ev övezetekbe történik. Azokon a területeken, ahol természeti értékek találhatók (védett, vagy védelemre javasolt terület, vagy a hatályos KVSZ-ben E- TT területbe sorolt), a beépítés korlátozása javasolt, speciális övezet alkalmazandó. A KÉSZ-ben alkalmazott új övezeti rendszer szerint a mezőgazdasági területek besorolása a következőképpen alakul: Mezőgazdasági terület TSZT-ben jelölt általános mezőgazdasági terület, KVSZ-ben E-VE Má TSZT-ben jelölt kertes mezőgazdasági terület, KVSZ-ben MG-RT Mk/1 TSZT-ben jelölt kertes mezőgazdasági terület, KVSZ-ben MG-MT Mk/2 TSZT-ben jelölt kertes mezőgazdasági terület, távlati területhasználat: Mk/3 Lke, KVSZ-ben MG-RF TSZT-ben jelölt kertes mezőgazdasági terület, távlati területhasználat: Mk/4 Lke, KVSZ-ben MG-MF TSZT alapján infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, egyéb övezetbe sorolható mezőgazdasági terület TSZT-ben jelölt Lke-2, Lke-3, KVSZ-ben MG-RF Mk/3 TSZT-ben jelölt Vi-2, KVSZ-ben MG-MF Mk/4 Az OTÉK változása során a mezőgazdasági terület beépítési aránya 3%-ról, 10%-ra növekedett. A kerületben található jelentős, egybefüggő beépítetlen területek, a tájkép megőrzése céljából a hatályos

69 Alátámasztó munkarész tervben szereplő megengedett legnagyobb beépítési mérték (3%) fenntartása, lakófunkció elhelyezésének kizárása javasolt. A hatályos KVSZ-ben erdőterületként szereplő, a TSZT-ben általános mezőgazdasági területként jelölt területek találhatók a kerület nyugati határa mentén. Az új KÉSZ-ben olyan mezőgazdasági terület alkalmazása javasolt, amely lehetővé teszi a birtokközpont kialakítását. A kertes mezőgazdasági területek a hatályos KVSZ-ben különböző övezetekbe soroltak. A meglévő differenciáltság fenntartása indokolt (Mk/1, Mk/2, Mk/3, Mk/4), de a kialakítható legkisebb telekméretek tekintetében a paraméterek felülvizsgálatra kerültek az új KÉSZ-ben. Azok a területek, amelyek a TSZT-ben infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető területként jelöltek, a jelölt kertes mezőgazdasági átmeneti hasznosítás szerint szabályozandók (a hatályos szabályozásnak megfelelő övezeti tagolással)

70 Alátámasztó munkarész

71 Alátámasztó munkarész 7.4. Táji értékek, zöldfelületek megőrzését és kialakítását biztosító szabályozási elemek Táji-, természeti értékek védelme A kerület jelentős kiterjedésű védett és védelemre érdemes természeti területtel rendelkezik. A táji értékek megőrzése érdekében ezen területek önálló erdőterületi övezetet kaptak, amelyben kizárólag a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, illetve az ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei helyezhetők el, a védett területeken belül, a kezelési terveknek megfelelően, pedig még ezek sem. A Tétényi-fennsík vegetációjának megőrzésében jelentős szerepet kaphat a legeltetéses állattartás. A természetvédelmi célú állattartásra szolgáló épületek elhelyezésére biztosít lehetőséget a javaslat a védett és védelemre érdemes területhez csatlakozó erdőterületeken. Az értékes természeti területek védelmét szolgálja a honos fafajok telepítési kötelezettségének előírása az ökológiai hálózat területén. Zöldfelületi szabályozási elemek A zöldfelület-fejlesztéshez kapcsolódó, fenti szabályozási eszközökön túlmenően egyéb, a zöldfelületek megőrzését és kialakítását biztosító előírások is szerepelnek a KÉSZ-ben. A beépítésre szánt telkek zöldfelületének és faállományának megőrzését célzó javaslatok a meglévő értékes növényzet védelmét szolgálják. Ennek érdekében olyan szabályozási elemek kerültek alkalmazásra, mint megtartandó facsoport, növényállomány, megtartandó fa, telek zöldfelületként fenntartandó része, védőzöldsáv. A zöldhálózat fejlesztését szolgáló javaslatok a közterületi zöldfelületeket szabályzó előírások formájában szerepelnek a rendelet tervezetben, úgymint megtartandó, illetve tervezett fasor, megtartandó és tervezett szerkezeti jelentőségű fasor, közterület zöldfelületi része. Szintén a közcélú zöldfelületek megőrzését és fejlesztését célozza a rekreációs funkciójú közhasználatú zöldfelületek zöldterületi övezetbe (közkert, közpark) sorolása. Legkisebb zöldfelületi mérték Felülvizsgálatra került a beépítésre szánt területek legkisebb zöldfelületi mértéke. A hatályos KVSZ jóváhagyásának időpontja óta a megváltozott jogszabályi környezet miatt a korábbi, vízáteresztő burkolatok zöldfelületi minimumba való egyharmados beszámíthatósága megszűnt. Az OTÉK alapján a telek zöldfelületébe csak a növényzettel borított felületek számíthatók be. Mivel a hatályos jogszabályok alapján a kötelezően növényzettel fedett terület a korábbi paraméterek fenntartása mellett jelentősen növekedne, a terület használhatóságát korlátozva. Ennek megfelelően a beépítésre szánt területek legkisebb zöldfelületi mértékének korrekciója szükséges. A legkisebb zöldfelületi mérték felülvizsgálata során az érték 1/3-os csökkentése nem javasolt. A paraméter úgy került módosításra, hogy a kötelezően kialakítandó növényzettel fedett terület nagysága ne csökkenjen. A legkisebb zöldfelületi mérték meghatározása az alábbiak alapján történt: a telek funkciója, elhelyezkedése, meglévő, illetve az építési övezetben kialakítható legkisebb telekméret, helyi adottságok. Az egyes övezetekben megengedett rendeltetések befolyásolják a funkcióhoz kapcsolódó szükséges burkolt felületnagyságot, amely meghatározza a kialakítható legkisebb zöldfelület mértékét. Az érték meghatározásánál figyelembe vételre került a tömb jelenlegi zöldfelületi jellege, vagy a kiemelt zöldfelületi zónában helyezkedik-e el

72 Alátámasztó munkarész Kiemelt zöldfelületi zóna A kerület meglévő zöldfelületi, ökológiai adottságainak, az összefüggő zöldfelületi rendszer megőrzése céljából a hatályos KVSZ kiemelt zöldfelületi zónát határolt le. A zóna magába foglalja az erdőterületeket, a Tétényi fennsík védett területeit, a Hosszúréti patak völgyét, illetve a Péter Pál utcai menti völgyet. A zóna egy része lakóterületeket érint. Szabályozás tekintetében a kiemelt zöldfelületi zóna területére eső építési övezeteknél az előírt legkisebb zöldfelületi mérték annak 10%-ával növelt értékeként került korábban meghatározásra. Az új KÉSZ-ben ez az elem a hatályos tervtől eltérően, nem *-gal jelölten, hanem övezeti szinten szabályozott: ezeknél az építési övezeteknél a hatályos (növelt) paraméterek kerülnek megtartásra, illetve a zöldfelületi intenzitás fenntartása érdekében, a fásítottság magasabb értékkel került megállapításra Közmű szabályozási koncepció Általános közművesítési koncepció Teljes közművesítettség a beépítésre szánt területeken Az FRSZ 19. (3) alapján, valamint a Budapest 2030 koncepcióban megjelenő energiagazdálkodási és vízgazdálkodási feladatok, valamint a környezet és a talaj védelmével kapcsolatosan megfogalmazott szemlélet alapján a beépítésre szánt területeken a teljes közművesítettség megteremtése szükséges. Emellett az OTÉK-kal összhangban a teljes közművesítettség előírása esetén is rugalmasan alkalmazhatóak a megújuló energiahasznosítás és a korszerű szennyvízkezelő berendezések. A csatornahálózattól távol eső, vagy a vizek befogadására alkalmatlan csatornahálózatok mellett lévő területek hasznosítása érdekében a közcsatorna megépüléséig, vagy annak felbővítéséig is lehetőséget szükséges biztosítani a terület hasznosíthatóságára, amelyet az egyedi módon történő szennyvízkezeléssel lehet elérni. Építési telkek önálló közműbekötései Építési telkek esetében saját, önálló közműbekötések használatát kell biztosítani, a szolgalmi jog bejegyzésekkel szemben. Felhagyott vezetékek, egyéb közmű műtárgyak Felhagyott közművezetékek, egyéb közmű műtárgyak nem maradhatnak sem föld felett, sem föld alatt. Közművek átépítése A közművezetékek átépítése esetén a közterületek alatt húzódó rendszerek összevont elhelyezésére kell törekedni. Az épületbekötéseket ugyancsak összefogottan, a növénytelepítés szempontjait is figyelembe véve kell kialakítani. Víziközművek A FRSZ-szel összhangban, a jelentős változással érintett területeken új beépítés esetén a többlet csapadékvizek csak késleltetéssel vezethetők be a csatornahálózatba. Az infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett területeken, amennyiben ezek nem alápincézett, alábányászott, vagy csúszásveszélyes területen találhatóak, a csapadékvizeket helyben kell tartani, azaz telken belül kell gondoskodni a vizek elszikkasztásáról, vagy tárolásáról és felhasználásáról

73 Alátámasztó munkarész A karsztos területeken a felszín alatti vizek védelmének érdekében a közterületi gépjárműparkolás céljára kialakított felületeken vízáteresztő burkolat nem alkalmazható, valamint a közlekedési és parkoló felületekről lefolyó csapadékvizek csak tisztítás után szikkaszthatók el. A kerület területén több vízbeszerzési és víztárolási, valamint szennyvízkezelési terület található, amelyek övezeti jelei a TSZT szabályozása szerint módosításra kerülnek, azonban az övezeti előírások változatlanok maradnak: Hrsz. Elnevezés KSZT 2010 övezet TSZT 2017 ter. felh. e. KÉSZ 2018 övezet Vízbeszerzési, és víztárolási területek Baross G. telepi gépház és medence VT-VB-XXII/1 Lke-2 Lke-2/NT/Közmű KÉSZ /2 Losonc utcai gépház és medence VT-VB-XXII/1 Lke-1 Lke-1/BF/Közmű KÉSZ /2 Budafoki gépház VT-VB-XXII/1 Ek DÉSZ, DKÉSZ , /1, /6 egy része Távlatban tervezett Ó-hegyi tározómedence és gépház területbiztosítása VT-VB-XXII/1 Mk Mk/Közmű KÉSZ /4 Budafoki víztorony VT-VB-XXII/3 K-Vke K-Vke/1 KÉSZ Szennyvízkezelési területek /4 Vasút utcai szennyvíz átemelő KV-SZK-NT/1 Lk-1 Lk-1/NT/Közmű KÉSZ Váza utcai szennyvízátemelő KV-SZK-NT/1 Lke-1 Lke-1/NT/Közmű KÉSZ / / /3 Ipari (magán) szennyvíztisztító telep Tervezett Dél-budai szennyvíztisztító telep területbiztosítása KV-SZK-NT/2 KV-SZK-NT/3 Lk-1 K-Kik Ek DÉSZ, DKÉSZ DÉSZ, DKÉSZ A TSZT területfelhasználási egységeinek megfelelően a következő ingatlanok övezetei jelei módosításra kerülnek: Hrsz. Elnevezés KSZT 2010 övezet TSZT 2017 ter. felh. e KÉSZ 2018 övezet Vízbeszerzési, és víztárolási területek /27 Vidám utcai gépház L7-BT/5 Ln-T Ln-T/Közmű Szennyvízkezelési területek Háros felső átemelő M-BT/3 Gksz-2 Gksz-2/BT/Közmű Építési övezet/övezet Lke-1/BF/Közmű Lke-1/NT/Közmű Leírás Az építési övezet vízgazdálkodással kapcsolatos építmények és víztározó elhelyezésére szolgál. Az építési övezet szennyvízátemelő telepek elhelyezésére szolgál

74 Alátámasztó munkarész Építési övezet/övezet Lke-2/NT/Közmű Lk-1/NT/Közmű Ln-T/Közmű Gksz-2/BT/Közmű Mk/Közmű K-Vke/1 Leírás Az építési övezet vízgazdálkodással kapcsolatos építmények és víztározó elhelyezésére szolgál. Az építési övezet szennyvízátemelő telepek elhelyezésére szolgál. Az építési övezet vízgazdálkodással kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál. Az építési övezet szennyvízátemelő telepek elhelyezésére szolgál. Az építési övezet vízgazdálkodással kapcsolatos építmények és víztározók elhelyezésére szolgál. Az építési övezet vízgazdálkodással kapcsolatos építmények és földfeletti víztározók elhelyezésére szolgál. Energiaközművek Az energiaközművek a kerületben jellemzően tartalékkapacitásokkal rendelkeznek, a funkcióváltások az ipari létesítmények esetében lehetőséget biztosítanak a kiépült kapacitások újrahasznosítására. A fogyasztói ellátáshoz energiaközmű hálózat fejlesztésre a Duna-parton a 6-os sz. főút Ánizs utca Duna és a Kastélypark utca által határolt területen lesz szükség, itt az elosztóhálózatok továbbépítése szükséges. A kerületben több energiaközmű-létesítmény elhelyezésének céljára használt terület található, amelyek övezeti jelei a TSZT területfelhasználási egységeinek megfelelően módosításra kerülnek. Hrsz. Funkció KSZT 2010 övezet TSZT 2017 ter. felh. e. KÉSZ 2018 övezet /1 Elektromos alállomás M-NT/4 Gksz2 Gksz-2/NT/Közmű /17 Gáznyomásszabályzó L7-BF/2 Ln-T Ln-T/Közmű /18 Transzformátor L7-BF/2 Ln-T Ln-T/Közmű /5 Transzformátor VK-BF/1 Vt-H Vt-H/BF/Közmű /11 Transzformátor I-NT/AE-1 Ln-T Ln-T/Közmű /11 Transzformátor L7-BT/5 Ln-T Ln-T/Közmű /6 Transzformátor L7-BT/5 Ln-T Ln-T/Közmű /15 Transzformátor L7-BT/5 Ln-T Ln-T/Közmű /34 Transzformátor L7-BT/5 Ln-T Ln-T/Közmű /2 Gázátadó állomás KV-EN-XXII/1 Ek Ek/Közmű /1 Szakaszolóállomás, transzformátor, KV-EN-XXII/1 Lke-3 Lke-3/BF/Közmű antennatartó szerkezet /12 Transzformátor L7-BF/1 Lk-T Lk-T/BF/Közmű /37 Transzformátor L7-BF/1 Lk-T Lk-T/BF/Közmű /26 Transzformátor L7-BF/1 Lk-T Lk-T/BF/Közmű /25 Gáznyomásszabályzó L7-BF/1 Lk-T Lk-T/BF/Közmű /2 Transzformátor L5-BF/2 Lke-1 Lke-1/BF/Közmű /4 Transzformátor KL-KT-XXII Vt-H Vt-H/BF/Közmű

75 Alátámasztó munkarész Hrsz. Funkció KSZT 2010 övezet TSZT 2017 ter. felh. e. KÉSZ 2018 övezet /6 Transzformátor L7-NT/2 Ln-T Ln-T/Közmű /15 Transzformátor L7-BT/5 Ln-T Ln-T/Közmű /43 Transzformátor L7-BT/5 Ln-T Ln-T/Közmű /38 Transzformátor L7-BT/5 Ln-T Ln-T/Közmű Transzformátor L7-BF/5 Ln-T Ln-T/Közmű Megszűnt közműterület KV-EN-XXII/1 Ln-T Ln-T/ Gázellátás KV-EN-XXII/1 Gksz-2 Gksz-2/NT/Közmű /29 Transzformátor L7-BT/5 Ln-T Ln-T/Közmű /2 Fűtőmű KV-EN-XXII/2 Vi-2 Vi-2/BT/Közmű Építési övezet/övezet Ln-T/Közmű Lke-1/BF/Közmű Lke-3/BF/Közmű Lk-T/BF/Közmű Vi-2/BT/Közmű Vt-H/BF/Közmű Gksz-2/NT/Közmű-1, 2 Ek/Közmű Leírás Az építési övezet energiaközmű és elektronikus hírközlés létesítményei elhelyezésére szolgál. Az építési övezet energiaközmű és elektronikus hírközlés létesítményei elhelyezésére szolgál. Az építési övezet energiaközmű, elektronikus hírközlés létesítményei és a tevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló iroda, raktár és gépjárműtároló elhelyezésére szolgál. Az építési övezet energiaközmű és elektronikus hírközlés létesítményei elhelyezésére szolgál. Az építési övezet távhőtermelés céljára, energiaközmű, elektronikus hírközlés létesítményei és a tevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló iroda, raktár és gépjárműtároló elhelyezésére szolgál. Az építési övezet határai mentén, telken belül, a telek megközelítését szolgáló gépkocsibehajtó kivételével figyelemmel a kapcsolódó nyomvonalas létesítményekre és azok védőtávolságaira legalább cserjesávos fasor telepítendő. Az építési övezet energiaközmű és elektronikus hírközlés létesítményei elhelyezésére szolgál. Az építési övezet energiaközmű, elektronikus hírközlés létesítményei és a tevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló iroda, raktár és gépjárműtároló elhelyezésére szolgál. Az övezet gázátadó állomás, egyéb energiaközmű, elektronikus hírközlés létesítményei és a tevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló iroda, raktár és gépjárműtároló elhelyezésére szolgál

76 Alátámasztó munkarész 8. A FŐVÁROSI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVVEL ÉS FŐVÁROSI RENDEZÉSI SZABÁLYZATTAL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA 8.1. A területfelhasználási egységek és azoknak a kerületi terveszközben való megfeleltetése A KÉSZ az új TSZT-vel (továbbiakban: TSZT 2017) és az FRSZ-szel összhangban kell, hogy készüljön a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 20. (1) bekezdése alapján. A TSZT 2015 több módosítást is tartalmaz a kerületet érintően a 2005 évi TSZT-hez (továbbiakban TSZT 2005) képest, amelyet a KÉSZ-nek is követnie kell. XXII. kerület tervezett területfelhasználása, TSZT 2005 XXII. kerület területfelhasználása, TSZT 2017 a.) Az új jogszabályi környezetből adódó általános változások az építési övezetek, valamint az övezetek kijelölésénél: Az OTÉK 7. (1) és (2) bekezdése szerint a területfelhasználási egységek területeit közterületekre és egyéb (közterületnek nem minősülő) területekre kell tagolni. Az építési övezeteket, övezeteket a meglévő vagy tervezett rendeltetésük, beépítettségük és karakterbeli különbségeik alapján úgy kell besorolni, hogy az egy övezetbe tartozó, azonos adottságú telkeket azonos értékű építési jogok és kötelezettségek illessék meg. Az FRSZ-ben előírt, egyes alábbi esetek kivételével az építési övezeteket és az övezeteket a KÉSZ-ben a TSZT 2017-ben meghatározott, az OTÉK rendszerében előírt területfelhasználási egységnek megfelelően kell kijelölni. Az FRSZ 20. -ának előírása alapján az alábbi két esetben jelölhet a KÉSZ az területfelhasználási egységtől (az OTÉK rendszere alapján) eltérő építési övezetet: (1) A nagyvárosias telepszerű lakóterület területfelhasználási egységen belül a kialakult, eltérő jellegű lakóterületi zárványok számára karakterüknek megfelelő kisvárosias vagy kertvárosias területfelhasználási egységnek megfelelő építési övezet is meghatározható

77 Alátámasztó munkarész (3) Az 1. mellékletben a kertvárosias lakóterületek területfelhasználási egységen belül Kertvárosias környezetben intézményi területek irányadó meghatározása jelöléssel ellátott területeken a környező beépítéshez illeszkedő intézményi területfelhasználási egységnek megfelelő építési övezet határolható le. Az FRSZ által nyújtott mindkét rugalmas kijelölés lehetőségét jelen KÉSZ-ben javasolt alkalmazni (pl. Nagytétényi út mentén, valamint a Vöröskereszt utca menti lakótelep esetén). Az új jogszabályi környezetben (lásd: 1. fejezet) a KÉSZ övezeteinek, építési övezeteinek nem csak a TSZT 2017 területfelhasználási egységeivel kell összhangban lenni, hanem azok elnevezését és jelét is követni kell. b.) Az építési övezetek kijelölésénél figyelembe veendő konkrét területfelhasználási egységek változása: A TSZT 2005 és a TSZT 2017 közötti tartalmi, területfelhasználási egységeket érintő eltérések a kialakult állapotból, a fejlesztési szándékok változásából, az eltérő tervi léptékből, valamint a metodikai különbségekből adódnak. Több kisebb változás mellett a kerületet érintő jelentősebb területfelhasználási egység változások a mellékelt térképszelvényen kerülnek bemutatásra. A tervezési területen a TSZT 2017-ben meghatározott, az OTÉK rendszerében előírt területfelhasználási egységnek megfelelően kerülnek kijelölésre az építési övezetek, övezetek Az építési övezetek, övezetek meghatározását befolyásoló egyéb elemek A TSZT 2017 a korábbi (TSZT 2005) szerkezeti tervtől eltérő metodikai elemeket is tartalmaz, amelyeket a KÉSZ-ben az építési övezetek kijelölésénél figyelembe kell venni. o Kertvárosias környezetben intézményi területek irányadó meghatározása A Nagytétényi úttal határos kertvárosias területek esetében a TSZT lineárisan jelöli azt a területsávot, ahol a kerületi építési szabályzatban a forgalmas útvonal mentén a zártabb és intenzívebb beépítés megvalósítása érdekében intézményterület meghatározható a környező beépítés figyelembevételével. A nagy, összefüggő kertvárosias lakóterületeken szükség van kisebb, helyi jelentőségű központok kijelölésére is. Ebben az esetben szimbólummal, koncentráltan jelölt a terület szintén annak érdekében, hogy a KÉSZ-ben megfelelő intézményterület lehatárolható legyen (Óhegy - Barackos út és környéke). Az intézményterületek paramétereinek meghatározásánál figyelemmel kell lenni a környező lakóterületekre, a beépítési sűrűség nem haladhatja meg az 1,6 értéket. Magasság szempontjából a beépítési magasság a szomszédos beépítéshez képest egy szinttel nagyobb lehet. Nagytétényi út Óhegy - Barackos út

78 Alátámasztó munkarész Az ide vonatkozó FRSZ előírások: 4. (7) Az 1. mellékleten Kertvárosias környezetben intézményi területek irányadó meghatározása jelöléssel ellátott területeken a kerületi településrendezési eszközben lehatárolt területre vonatkozóan a bs értéke legfeljebb 1,6 (bsá 1,2+ bsp 0,4). 20. (3) Az 1. mellékletben a kertvárosias lakóterületek területfelhasználási egységen belül Kertvárosias környezetben intézményi területek irányadó meghatározása jelöléssel ellátott területeken a környező beépítéshez illeszkedő intézményi területfelhasználási egységnek megfelelő építési övezet lehatárolható és megállapítható. A Nagytétényi út mentén a hatályos KVSZ szerinti intézményi építési övezet területén az intézményi építési övezet kijelölésre kerül. Az Óhegy területén a hatályos KVSZ szerinti Lke-3/NT/AE jelű, lakóterületen alapellátást biztosító intézmények elhelyezését lehetővé tevő építési övezet helyén kerül új intézményi terület kijelölésre, a jellemzően önkormányzati tulajdonú területen. o Változással érintett területek o Jelentős változással érintett területek Budapest tartalékterületein a TSZT 2017 meghatározza a fejlesztésre kijelölt, jelentős mennyiségi fejlesztési potenciállal rendelkező területeket. A területek jelenleg részben használaton kívüliek, részben alulhasznosítottak. A területek belső tagolását, differenciált használatát a kerületi építési szabályzatban kell meghatározni, a tervezett területhasználattal összhangban a közlekedési célú területekkel és zöldterületekkel együtt. Nagyobb összefüggő területek esetében a TSZT meghatározza a továbbiakban alkalmazandó, illetve alkalmazható területfelhasználás arányait, a XXII. kerület esetében mindösszesen a minimálisan kialakítandó zöldterületi arányokat. Nagytétényi ipartelep Budatétény alábányászott, korábban közhasználatra nem szánt zöldterületbe sorolt területei

79 Alátámasztó munkarész Az ide vonatkozó FRSZ előírások: 15. (1) Az 1. mellékletben területileg meghatározott, infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett, valamint a jelentős változással érintett területek tervezésekor biztosítani kell a következő feltételeket: a) a közösségi közlekedés által állandó jelleggel igénybe vett tervezett közutak legalább gyűjtőút hálózati szerepkörrel rendelkezzenek, b) a kertvárosias és kisvárosias lakóterületek lakó-pihenő övezetként tervezett területei és a 10%-nál nagyobb keresztirányú terepesést meghaladó útszakaszok kivételével, a közúton és a közforgalom számára megnyitott magánúton a kétoldali fasor telepítésének megvalósításához szükséges kétoldali zöldsáv helyigényét, legalább 2,0 2,0 méter szélességben, c) a kertvárosias és kisvárosias lakóterületek lakó-pihenő övezetként tervezett útjain, továbbá a gazdasági területek kivételével az egyéb mellékutakon (gyűjtő, kiszolgáló és lakó utak), valamint a közforgalom számára megnyitott magánúton a gyalogos infrastruktúra helyigényét legalább 2,0 méter szélességben, az építési övezettel határos oldalon, d) a tervezett főút vagy gyűjtőút hálózati szerepkörrel rendelkező közterületen önálló kerékpáros infrastruktúra (kerékpárút vagy kétoldali irányhelyes kerékpársáv) helyigényét, együttesen legalább 3,0 méter szélességben. (2) Az 1. mellékletben területileg meghatározott, infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett, valamint a jelentős változással érintett lakó- és vegyes területfelhasználási egységbe sorolt területek tervezésekor biztosítani kell a következő feltételeket: a) a terület minden egyes építési telkétől 300,0 méteres sugarú körön belül a közösségi közlekedési hálózat legalább egy megállóhellyel rendelkezzen, b) a telektömb hosszának mérete ne haladja meg a 250,0 métert, a közforgalom számára megnyitott magánutat is figyelembe véve, c) a KÖu területfelhasználási egységbe tartozó tervezett közúton, annak az építési övezetbe sorolt oldalán a gyalogos infrastruktúra helyigényét. Ennek legkisebb szélessége legalább 2,0 bsá értékkel rendelkező területfelhasználási egység esetén méterben azonos a határos területfelhasználási kategória szerinti bsá számértékét meghaladó egész szám kétszeresével. 19. (5) A belső zóna kivételével az 1. mellékletben meghatározott a) jelentős változással érintett területeken új beépítés esetén többlet csapadékvíz csak késleltetett módon kerülhet elvezetésre. A jelentős változással érintett területek építési övezeteinek meghatározása a fejlesztési irányoknak megfelelően, a TSZT 2017 területfelhasználási kategóriájához igazodva történik a KÉSZ-ben. o Infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett terület A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 10. -a szerint a szerkezeti tervlapon a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területeket, valamint az azokon belüli területfelhasználási egységeket ütemezéssel is lehet ábrázolni. Ez alapján a változással érintett területek egy részén döntően a főváros jelenlegi külterületén a megfelelő ütemezés érdekében a terv meghatározza a terület igénybevételéhez szükséges külső infrastruktúrát. A kerület esetében ez hét helyen jelölt. A Balatoni út Szabadkai út Móricz Zsigmond utca Budatétényi út által határolt terület, valamint a Szabadkai út Nyél utca Csöngő utca által határolt terület jellemzően lakóterület fejlesztést jelent. A meglévő közlekedési hálózatnak a jelenlegi beépítésre szánt területek fejlesztési lehetőségeit is ki kell tudnia szolgálni, ezért újonnan kijelölendő beépítésre szánt területek ellátására csak a Balatoni út-szabadkai út csomópontjának fejlesztése után válik alkalmassá a közlekedési infrastruktúra

80 Alátámasztó munkarész DILK új országos jelentőségű kikötő és logisztikai központ. Az értékes Duna parton az OTrT-ben nevesített nagy területigényű és forgalmú létesítmény értelemszerűen csak a szükséges közlekedési kapcsolatrendszer megteremtése után tudja betölteni a szerepét. Mivel a gyorsforgalmi úthálózattal a területnek biztosított a kapcsolata a meglévő M6-M0 csomópont révén, a kikötő és a vasúti kapcsolat megteremtése szükséges. Óhegy a XXII. kerület legnagyobb, a Balatoni út mentén lévő lakóterületi fejlesztése. A terület a főúthálózat elérését biztosító csomóponti kapcsolatok egy meglévő csomópont fejlesztése és egy további csomópont létesítése megteremtésével válik fejlesztésre alkalmassá. Szabadkai út menti területek (Balatoni út Szabadkai út Móricz Zs.utca Budatétényi út által határolt terület, valamint a Szabadkai út Nyél utca Csöngő utca által határolt terület) DILK Budatétény alábányászott, korábban közhasználatra nem szánt zöldterületbe sorolt területeit (Budai Nagy Antal utca - Klauzál Gábor utca találkozásától északra fekvő terület, a Park utca - Klauzál Gábor utca Sándor utca Kötő utca által határolt terület és a Gyula Vezér út Vidám utca találkozásánál fekvő terület) a TSZT 2017 akertvárosias lakóterület területfelhasználási egységbe soroltan az ütemezés szempontjából infrastrukturális feltételként a zárt csapadékvíz-csatornák a területek és a befogadó közötti kiépítéshez köti. Jelenleg megfelelő infrastrukturális fejlesztés az érintett területek egyikén sem valósult még meg, így az átmeneti (Kb-Ez) területfelhasználási kategória ( Kondicionáló célú, jelentős zöldfelületű terület ) kerül feltüntetésre a területeken. Az Lke-3 területfelhasználási kategória csak a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket követően alkalmazható a KÉSZ-ben

81 Alátámasztó munkarész Óhegy Budatétény alábányászott, korábban közhasználatra nem szánt zöldterületbe sorolt területei Az ide vonatkozó FRSZ előírás: 15. (1) Az 1. mellékletben területileg meghatározott, infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett, valamint a jelentős változással érintett területek tervezésekor biztosítani kell a következő feltételeket: a) a közösségi közlekedés által állandó jelleggel igénybe vett tervezett közutak legalább gyűjtőút hálózati szerepkörrel rendelkezzenek, b) a kertvárosias és kisvárosias lakóterületek lakó-pihenő övezetként tervezett területei és a 10%-nál nagyobb keresztirányú terepesést meghaladó útszakaszok kivételével, a közúton és a közforgalom számára megnyitott magánúton a kétoldali fasor telepítésének megvalósításához szükséges kétoldali zöldsáv helyigényét, legalább 2,0 2,0 méter szélességben, c) a kertvárosias és kisvárosias lakóterületek lakó-pihenő övezetként tervezett útjain, továbbá a gazdasági területek kivételével az egyéb mellékutakon (gyűjtő, kiszolgáló és lakó utak), valamint a közforgalom számára megnyitott magánúton a gyalogos infrastruktúra helyigényét legalább 2,0 méter szélességben, az építési övezettel határos oldalon, d) a tervezett főút vagy gyűjtőút hálózati szerepkörrel rendelkező közterületen önálló kerékpáros infrastruktúra (kerékpárút vagy kétoldali irányhelyes kerékpársáv) helyigényét, együttesen legalább 3,0 méter szélességben. (2) Az 1. mellékletben területileg meghatározott, infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett, valamint a jelentős változással érintett lakó- és vegyes területfelhasználási egységbe sorolt területek tervezésekor biztosítani kell a következő feltételeket: a) a terület minden egyes építési telkétől 300,0 méteres sugarú körön belül a közösségi közlekedési hálózat legalább egy megállóhellyel rendelkezzen, b) a telektömb hosszának mérete ne haladja meg a 250,0 métert, a közforgalom számára megnyitott magánutat is figyelembe véve, c) a KÖu területfelhasználási egységbe tartozó tervezett közúton, annak az építési övezetbe sorolt oldalán a gyalogos infrastruktúra helyigényét. Ennek legkisebb szélessége legalább 2,0 bsá értékkel rendelkező területfelhasználási egység esetén méterben azonos a határos területfelhasználási kategória szerinti bsá számértékét meghaladó egész szám kétszeresével. 19. (5) A belső zóna kivételével az 1. mellékletben meghatározott b) infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett területeken új beépítés esetén a csapadékvizeket helyben kell tartani

82 Alátámasztó munkarész A TSZT 2017 / FRSZ-ben meghatározott infrastruktúra fejlesztések megvalósulásáig a területek az átmeneti területfelhasználásuknak megfelelő, beépítésre nem szánt övezetekbe kerülnek besorolásra. o Átmeneti hasznosítás biztosítása Annak érdekében, hogy a TSZT 2017 figyelembe vételével készülő új kerületi terveszközök és a szerkezeti terv között az összhang biztosítható legyen, egyes területek vonatkozásában az átmenetileg alkalmazható területfelhasználási kategória is meghatározásra került. Így bár kívánatos a Váza út menti lakóterületek közé ékelődő gazdasági terület funkcióváltása intézményi terület irányába, azonban ennek időszerűségét a helyi önkormányzat tudja meghatározni. A Nagytétényi ipartelep esetében a TSZT átmeneti hasznosításként jelöli ugyan a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület területfelhasználást, de a kerület jelenleg hosszabb távon számol az iparfunkció megtartásával a területen. Nagytétényi ipartelep Váza utca menti gazdasági terület A kerületben további átmeneti hasznosítást biztosító területfelhasználás az infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett terület esetében jelölt. Az Óhegyen, a Szabadkai utca menti területek esetében Mk (kertes mezőgazdasági terület), a DILK tervezett területén Má (általános mezőgazdasági terület) területfelhasználás jelölt mivel beépítésre szánt területkénti működtetésükhöz szükséges infrastruktúra még nem áll rendelkezésre

83 Alátámasztó munkarész Az FSZKT-ben Z-EZ jelű (Klauzál Gábor utca és Gyula vezér út menti) területek esetében Kb-Ez (kondicionáló célú, jelentős zöldfelületű terület) jelű övezet kerül kijelölésre. (lásd fentebb az Infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett területeknél ismertetve.) Szabadkai út menti területek Klauzál Gábor utca és Gyula vezér út menti területek

84 Alátámasztó munkarész Óhegy területe Az ide vonatkozó FRSZ előírás: 4. (6) Azokban az esetekben, ahol az 1. mellékletben átmeneti hasznosítás lehetősége biztosított beépítésre szánt területfelhasználási egység céljára, a bs értéke nem lehet magasabb a tervezett területfelhasználás értékénél, de legfeljebb 2,0 lehet. A Nagytétényi ipartelep esetén a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület területfelhasználás alapján ipari építési övezet kerül kijelölése. A Váza utca menti területen a gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató terület megtartása indokolt a terület vasút felőli oldalon, míg a Nagytétényi út mentén Vi-2 jelű, intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület kerül kijelölésre, a gazdasági funkció teljes megszűnéséig lakófunkció kizárásával. A területfelhasználási egységben irodák is elhelyezhetőek. Jelenlegi állapotában a területen kisebb cégek lakóterületbe nem integrált tevékenysége, kisebb kereskedelmi, szolgáltató és irodafunkciók találhatóak. Az infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett terület esetében az átmeneti területfelhasználás alapján kerülnek kijelölésre az övezetek

85 Alátámasztó munkarész o Kerületi terveszközben figyelembe veendő területfelhasználási egységek aránya A változással érintett területeken a kerületi terveszköz rugalmassága érdekében, a szükséges zöldterületekre a lakóterületek esetében nagyobb, összefüggő területekre vonatkozóan az alapellátást biztosító területekre is a kontúrral jelölt területre vonatkoztatva a területi arány került meghatározásra. Budatétényi utca Móricz Zsigmond út Erzsébet királyné út Csiperke utca Szabadkai utca által határolt terület Bíbic utca Terv utca Gyula vezér út XVII. utca által határolt terület Epreskert menti lakóterület A TSZT által meghatározott kialakítandó zöldterületi arány alapján a KÉSZ-ben lehatárolásra kerülnek a zöldterületi övezetek. o Távlati területhasználat A TSZT-ben külön jelölésre kerültek azon területek, amelyek a város hosszú távú fejlődése szempontjából egyfajta tartalékterületként szolgálhatnak meghatározott funkciók számára. A jelenlegi területi túlkínálat miatt azonban e területek igénybevétele csak ütemezetten, valós igény alapján, a szerkezeti tervlap módosításával lehetséges

86 Alátámasztó munkarész Óhegy északi területe A távlati területhasználatok, csak a TSZT módosítását követően lehetségesek, így az Óhegy területén továbbra is Mk jelű kertes mezőgazdasági területek kerülnek a KÉSZ-ben kijelölésre. o Új lakófunkció kizárása környezeti terhelés alapján A változással érintett lakó- és intézményterületeken a terv szimbolikusan jelölte azokat a területsávokat (kék pöttyös területek), ahol a környezeti terhelés alapján a lakófunkció új funkcióként nem kívánatos. Epreskert területe A Váza utca mentén a tömb gazdasági funkcióinak megszűnéséig lakófunkció létesítése nem megengedett

87 Alátámasztó munkarész o Többszintes területfelhasználás A TSZT 2017 bizonyos területeken alkalmazza a többszintes területfelhasználás jelölését, megkülönböztetve a meghatározó területfelhasználást (amelynek helybiztosítása szükséges (szélesebb sávban sraffozott), valamint a kiegészítő, lehetséges területhasználatot (keskenyebb sávban sraffozott)). A XXII. kerületben Budafok területén került sor ennek alkalmazására a pincék hasznosíthatósága érdekében. Ezeken a területeken a lakó- és vegyes területek mellett gazdasági terület is jelölésre került. A többszintes területfelhasználás esetén az eltérő használatokhoz tartozó paraméterek meghatározásakor alapelv, hogy ezen területrészen a térszín alatti gazdasági területek 1,0 m 2 /m 2 általános szintterületi mutató értékkel rendelkezzenek, míg a térszíni beépítésekre egy ezen mutatótól független második általános szintterületi mutató, és kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt épületen belüli elhelyezésére igénybe vehető parkolási szintterületi mutató (szmp) kerül meghatározásra

88 Alátámasztó munkarész 8.3. A KÉSZ illeszkedése az FRSZ-hez FRSZ II. Fejezet A beépítési sűrűségre vonatkozó előírások 4. (1) Az 1. melléklet a TSZT szerinti területfelhasználási egységekre vonatkozóan területi meghatározással rögzíti a beépítési sűrűséget, amelyet a kerületi építési szabályzatban (a továbbiakban: KÉSZ-ben) megállapításra kerülő építési övezetek beépítési paramétereinek meghatározásánál oly módon kell figyelembe venni, hogy a területfelhasználási egységen belül meghatározott összes építési övezet megengedett szintterülete együttesen nem haladhatja meg a beépítési sűrűség alapján számított szintterületet. (2) A beépítési sűrűség (a továbbiakban: bs) 1. mellékletben jelölt értéke a) a területfelhasználási egység szerint elhelyezhető funkciókra vonatkozó általános sűrűségi értékből (a továbbiakban: bsá), és b) a parkolás épületen belüli támogatása céljából kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók számára a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt igénybe vehető parkolási sűrűségi értékből (a továbbiakban: bsp) tevődik össze. (3) Egy adott területfelhasználási egységen belül az 1. mellékletben meghatározott beépítési sűrűség alapján az építési övezetek előírásait és beépítési paramétereit a KÉSZ-ben differenciáltan, de jelentős jellemzőbeli különbségek nélkül lehet meghatározni. (4) Azokban az esetekben, ahol az 1. mellékletben jelölt többszintes területfelhasználás esetén a Közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló terület (K-Közl) a helybiztosítás szempontjából a meghatározó területfelhasználás, a kiegészítő használatra csak a 2,0 bs érték feletti rész vehető igénybe. (5) Azokban az esetekben, ahol az 1. mellékletben jelölt többszintes területfelhasználás esetén beépítésre nem szánt Közúti közlekedési terület (a továbbiakban: KÖu) vagy Kötöttpályás közlekedési terület (a továbbiakban: KÖk) területfelhasználási egység a helybiztosítás szempontjából a meghatározó területfelhasználás, a kiegészítő használatra csak az 1,0 bs érték feletti rész vehető igénybe. (6) Azokban az esetekben, ahol az 1. mellékletben átmeneti hasznosítás lehetősége biztosított beépítésre szánt területfelhasználási egység céljára, a bs értéke nem lehet magasabb a tervezett területfelhasználás értékénél, de legfeljebb 2,0 lehet. XXII. KÉSZ Az előírás a kerület teljes területén teljesül, a vonatkozó számítások az alátámasztó javaslat részeként szerepelnek. A KÉSZ a beépítési sűrűséggel analóg módon határozza meg a szintterületi mutató értékét. Szintterületi mutató (szm): Az összes bruttó építhető szintterület és a telekterület hányadosa. Az összes bruttó építhető szintterület értéke általános szintterületi mutató értékből (szmá) és kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt épületen belüli elhelyezésére igénybe vehető parkolási szintterületi mutató értékből (szmp) adódik össze. (szm=szmá+szmp) A rendelkezés figyelembe vételével kerültek meghatározásra az építési övezetek. A XXII. kerület közigazgatási területén nincs olyan többszintes területfelhasználás, ahol Közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló terület területfelhasználási egység lenne. A XXII. kerület közigazgatási területén nincs olyan többszintes területfelhasználás, ahol Közúti közlekedési terület vagy Kötöttpályás közlekedési terület területfelhasználási egység lenne. A KÉSZ-ben két területen került alkalmazásra a TSZTben és az FRSZ-ben jelölt átmeneti hasznosítás lehetősége: 1.) Váza utca menti gazdasági terület

89 Alátámasztó munkarész 2.) Nagytétényi ipartelep (6a) A Vi-2 jelű területekre meghatározott bsp érték az 1. mellékletben területileg meghatározott, infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett, valamint a jelentős változással érintett területek esetén legfeljebb 0,5 értékkel növelhető, de az 1,25 értéket nem haladja meg. (7) Az 1. mellékleten Kertvárosias környezetben intézményi területek irányadó meghatározása jelöléssel ellátott területeken a kerületi településrendezési eszközben lehatárolt területre vonatkozóan a bs értéke legfeljebb 1,6 (bsá 1,2+ bsp 0,4). (8) A kerület közigazgatási határa egyúttal területfelhasználási egység határa is. III. FEJEZET Egyes területek beépítési magasságának korlátozásával kapcsolatos előírások 5. (1) A rendelkezéseit új épület létesítése, vagy meglévő épület beépítési magasságát növelő bővítése során kell alkalmazni. (2) A KÉSZ-ben a beépítési jellemzőknek legjobban megfelelő, a beépítési magasság gyűjtőfogalma alá tartozó épületmagasság, homlokzatmagasság és párkánymagasság vegyesen is alkalmazható az ÉHAT/112/1/2014. számú OTÉK-tól való eltérési engedély alapján. (3) A Budai Vár 3. mellékletben lehatárolt területén a jellegzetes karakter megőrzését szolgáló egyedi magassági szabályozás határozható meg. (4) A 3. melléklet szerint magassági korlátozással érintett védett területeken a beépítési magasság nem lehet nagyobb a kialakult beépítésre jellemző magassági értéknél. (5) Az ban foglalt rendelkezések a megengedett legnagyobb párkánymagasság meghatározására szolgálnak, amelyek szabályozásával érintett területeket a 3. melléklet tünteti fel az alábbiak szerint: a) kiemelten védendő karakterű terület megengedett legnagyobb párkánymagasság I. kategória (a továbbiakban: I. párkánymagassági kategória), b) karakterőrző terület megengedett legnagyobb párkánymagasság II. kategória (a továbbiakban: II. párkánymagassági kategória), c) egyes változással érintett, jellemzően új beépítésű terület megengedett legnagyobb párkánymagasság III. kategória (a továbbiakban: III. párkánymagassági kategória). Figyelembe vételre került. Figyelembe vételre került. Figyelembe vételre került. A KÉSZ-ben az épületmagasság és a párkánymagasság is alkalmazásra került. A területet nem érinti. Figyelembe vételre került. A XXII. kerület közigazgatási területén nincs ilyen terület

90 Alátámasztó munkarész 1. Az I.-II. párkánymagassági kategória területei A III. párkánymagassági kategória területei Az I., II. és III. párkánymagassági kategória területeinek kiegészítő rendelkezései Egyes kisvárosias és kertvárosias területekre vonatkozó beépítési magasságok 9. A 3. melléklet szerint lehatárolt, magassági korlátozással érintett kisvárosias és kertvárosias lakóterületeken a megengedett legnagyobb beépítési magasság a) a hegyvidéki zónában elhelyezkedő kisvárosias lakóterületen a közhasználatú építményre vonatkozó magasság kivételével legfeljebb 9,0 méter lehet, b) kertvárosias magassággal beépült kisvárosias lakóterületen a közhasználatú építményre vonatkozó magasság kivételével legfeljebb 7,5 méter lehet, c) Lke-3 jelű sziluettérzékeny, hegyvidéki kertvárosias lakóterületen legfeljebb 6,5 méter lehet. 5. Egyes dunai szigetekre vonatkozó magassági rendelkezések Magasépítmények beépítési magasságának korlátozásával kapcsolatos előírások Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó magassági szabályozás 12. (1) A beépítésre nem szánt területek legnagyobb beépítési magassága a) a különleges területfelhasználási kategóriába sorolt területeken 9,0 méter; b) mezőgazdasági területfelhasználási kategóriába sorolt ba) Má általános mezőgazdasági művelésre szánt területen 9,0 méter, bb) Mk kertes mezőgazdasági területen 4,5 méter; c) zöldterület területfelhasználási kategóriába sorolt ca) 5 hektárnál kisebb Zkp közkert, közpark területen 4,5 méter, cb) a Duna-parti építési szabályzatban meghatározható eltérések figyelembe vétele mellett Zvp városi park területen 9,0 méter az ÉHAT/112/1/2014. számú OTÉK-tól való eltérési engedély alapján. (2) A beépítésre nem szánt területek (1) bekezdésben felsorolt területein az épületnek nem minősülő építmény bármely részének az építmény terepcsatlakozásától mért legmagasabb pontja 25,0 méter lehet. IV. Fejezet A közlekedési infrastruktúrára vonatkozó rendelkezések 8. Közúti közlekedési terület (KÖu) 13. (1) Az 1. melléklet szerint KÖu területfelhasználási egységbe sorolt közúti elemek hálózati szerepe a) gyorsforgalmi közutak (KÖu-1), b) I. rendű főutak (KÖu-2), A területet nem érinti. A területet nem érinti. A területet nem érinti. Az a) pontban meghatározottak nem relevánsak. Kisvárosias lakóterületek építési övezeteiben a megengedett épületmagasság a nem közhasználatú építmények esetén nem haladja meg az 5,0 m-t. Az Lke-3 jelű sziluettérzékeny lakóterületek építési övezeteiben a megengedett épületmagasság nem haladja meg a 6,5 m-t. A területet nem érinti. A területet nem érinti. Minden beépítésre nem szánt különleges övezetben 7,5 m alatti a meghatározott legnagyobb épületmagasság. Mindkét övezet esetében 4,5 m a meghatározott legnagyobb épületmagasság. A Zkp jelű övezetek esetében 4,5 m a meghatározott legnagyobb épületmagasság. Zvp besorolású terület a kerületben nem található. Figyelembe vételre került. A KÉSZ-ben a KÖu területfelhasználási egységek az elnevezésüknek megfelelő övezeti besorolást kaptak

91 Alátámasztó munkarész c) II. rendű főutak (KÖu-3), d) településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak (KÖu-4). (2) Tervezett I. rendű főúthálózati elem megvalósítása során a) legalább 2x2 forgalmi sávos keresztmetszetet kell kialakítani, b) felszíni szakaszon kerékpáros infrastruktúra csak önállóan (kerékpárút vagy kétoldali irányhelyes kerékpársáv) létesíthető, c) közterületi parkoló csak szervizútról megközelíthetően, vagy önálló parkolási létesítményként valósítható meg. (3) Tervezett II. rendű főúthálózati elem megvalósítása során a) felszíni szakaszon kerékpáros infrastruktúra csak önállóan (kerékpárút vagy kétoldali irányhelyes kerékpársáv) létesíthető, b) szervizút nélküli közterületi parkoló csak úttengellyel párhuzamosan alakítható ki. (4) Az I. és II. rendű főutak területén az eseti forgalomkorlátozási beavatkozások kivételével nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom. 9. Kiemelt jelentőségű gyalogos felületek Változással érintett területek belső közlekedésével kapcsolatos előírások 15. (1) Az 1. mellékletben területileg meghatározott, infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett, valamint a jelentős változással érintett területek tervezésekor biztosítani kell a következőket: a) a közösségi közlekedés által állandó jelleggel igénybevételre kerülő tervezett közutak legalább gyűjtőút hálózati szerepkörrel rendelkezzenek, b) a kertvárosias és kisvárosias lakóterületek esetében a lakó-pihenő övezetként tervezett területek és a 10%-nál nagyobb keresztirányú terepesést meghaladó útszakaszok kivételével, a tervezett közúton és közforgalom számára megnyitott magánúton fasor telepítéséhez szükséges zöldsáv helyigényét az építési övezettel határos oldalon, c) a kertvárosias és kisvárosias lakóterületek esetében a lakó-pihenő övezetként tervezett területek és a gazdasági területek kivételével, a tervezett közúton és közforgalom számára megnyitott magánúton a gyalogos infrastruktúra helyigényét az építési övezettel határos oldalon, d) a főút vagy gyűjtőút hálózati szerepkörrel tervezett közterületeken önálló kerékpáros infrastruktúra (kerékpárút vagy kétoldali irányhelyes kerékpársáv) helyigényét. (2) Az 1. mellékletben területileg meghatározott, infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett lakó- és vegyes területfelhasználási egységbe sorolt területek tervezésekor biztosítani kell a következőket: a) a terület minden egyes építési telkétől 300,0 méteres sugarú körön belül a közösségi közlekedési hálózat legalább egy megállóhellyel rendelkezzen, b) a telektömb hosszának mérete ne haladja meg a 250,0 métert, a közforgalom számára megnyitott magánutat is figyelembe véve, A területet nem érinti. A területet nem érinti. Figyelembe vételre került. Az előírás a KÉSZ okba beépítésre került. A területet nem érinti. Jelenleg a területet nem érinti. Nem releváns, ezeken a területeken nem kerültek közutak kiszabályozásra. Az előírt feltételek az a.) és a b.) pont tekintetében biztosítottak. A c.) pont nem releváns, mert az érintett területen KÖu területfelhasználási egységbe tartozó tervezett közút nem került kialakításra

92 Alátámasztó munkarész c) a KÖu területfelhasználási egységbe tartozó tervezett közúton, annak az építési övezetbe sorolt oldalán a gyalogos infrastruktúra helyigényét. Ennek legkisebb szélessége legalább 2,0 bsá értékkel rendelkező területfelhasználási egység esetén méterben azonos a határos területfelhasználási kategória szerinti bsá számértékét meghaladó egész szám kétszeresével. 11. A P+R infrastruktúrára vonatkozó előírások 16. (1) Az 1. mellékletben kijelölt P+R rendszerű parkolási létesítmények elhelyezésére alkalmas területen belül legalább az előírt minimális befogadóképességű parkolási létesítményt el kell helyezni. (2) Az 1. mellékletben kijelölt P+R rendszerű parkolási létesítmények elhelyezésére alkalmas területen legalább az előírt személygépjármű befogadóképesség 20%-ának megfelelő kerékpár B+R rendszerű tárolásának lehetőségét is biztosítani kell. (3) P+R rendszerű parkolási létesítmény és B+R tároló a kijelölt helyszínek mellett más, funkcionálisan megfelelő átszállási kapcsolattal rendelkező helyszínen is létesíthető. Funkcionálisan megfelelő a belső zóna területén kívül eső a) metró-, HÉV- és regionális gyorsvasúti vonalak megállóinak kijárataitól 300,0 méteres gyaloglási távolságon belül eső terület, vagy b) vasútvonalak és közúti vasút (villamos) vonalak megállónak végétől mért 200,0 méteres gyaloglási távolságon belül eső terület. 12. Közlekedési infrastruktúra (közúti vagy vasúti) számára irányadó területbiztosítás 17. (1) Az 1. mellékletben közúti vagy vasúti fejlesztés számára irányadó területbiztosítással jelölt helyeken a jogszabályban meghatározott szélességet növelni vagy csökkenteni egyaránt lehet, de legalább az 5. melléklet szerint minimálisan megvalósítandó infrastruktúra elemek elhelyezését a folyópálya szakaszokon biztosítani kell. (2) A közúti vagy vasúti fejlesztés számára irányadó területbiztosítással jelölt helyeken az 5. melléklet szerinti műszaki infrastruktúra elemek méreteit a vonatkozó szabványoknak, előírásoknak megfelelően kell figyelembe venni. 13. Egyéb előírások 18. (1) A KÖu területfelhasználási egységbe sorolt közterületen a gyalogos forgalom számára kijelölt, vagy kiépített szélességet a biztonságos gyalogosfelület számára kell fenntartani az alábbiak szerint: Figyelembe vételre került. Figyelembe vételre került. A területet nem érinti. A területet nem érinti. A területet nem érinti. Nem releváns

93 Alátámasztó munkarész a) a pesti Nagykörúton és az azon belül elhelyezkedő pesti belvárosi területen a gyalogosfelület szélessége közterület egyéb célú használata során aa) legalább 3,0 méter és ab) nem kisebb, mint a berendezési sáv keresztmetszetével csökkentett meglévő szélesség 50%-a vendéglátó terasz, 75%-a közterületi pavilon elhelyezése esetén, b) a pesti Nagykörúton kívüli és a budai oldali területeken a gyalogosfelület szélessége közterület egyéb célú használata során ba) legalább 2,0 méter, bb) nem kisebb, mint a berendezési sáv keresztmetszetével csökkentett meglévő szélesség 50%-a vendéglátó terasz, 75%-a közterületi pavilon elhelyezése esetén. (2) Ingatlan közhasználat céljára átadott területén a közlekedési funkciók közül csak gyalogos és kerékpáros felület, az ingatlanok kiszolgálását biztosító kapcsolat, valamint közcélú parkoló létesíthető. (3) Gyorsvasúti vonal (metró, regionális gyorsvasút, HÉV) felszíni szakasza mellett a szélső vágány tengelyétől mért 12,0 12,0 méter széles sávon belül új épület a közösségi közlekedést kezelő szervezet hozzájárulásával létesíthető. (4) Rendszeres forgalom számára helikopter leszállóhely csak a K-Rept, KÖl, K-Eü és K-Hon területen, valamint egyéb katonai, rendőrségi, katasztrófavédelmi, egészségügyi, államigazgatási funkciók kiszolgálása számára létesíthető. (5) Beépítésre szánt területek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút a kertvárosias lakóterületek zsákutcái, valamint a gazdasági területek és a K-Log, K-Rept, K-Kik területfelhasználási egységek kivételével csak közforgalom számára megnyitott magánútként alakítható ki. Közforgalom számára megnyitott magánút csak kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be. (6) Beépítésre szánt területeket feltáró, gépjárműforgalom számára is szolgáló, 30,0 méternél hosszabb új zsákutca akkor létesíthető, ha a végén a tehergépjárművek számára (hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása) a megfelelő forduló kialakításra kerül. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 250,0 méter lehet. V. Fejezet A közmű infrastruktúrára vonatkozó rendelkezések 19. (1) Minden beépítésre szánt területfelhasználási egység területén a kerületi településrendezési eszközben ki kell jelölni az 1 ha-nál kisebb telekigényű meglévő közműterületeket, továbbá kijelölhetők a tervezett a) vízműgépházak, vízmedencék, víztornyok, b) önálló épületként elektromos alállomások, c) gázátadó állomások, d) 50 MW névleges teljesítőképességet el nem érő erőművek, valamint e) telephelyenként az 50 MW összes hőteljesítményt el nem érő f) távhőtermelő berendezések elhelyezésére szolgáló területek is. (2) Beépítésre nem szánt területfelhasználási egység területén a kerületi településrendezési eszközben ki kell jelölni az 1 ha-nál kisebb telekigényű meglévő közműterületeket, továbbá kijelölhetők a tervezett a) vízműgépházak, vízmedencék, víztornyok, Figyelembe vételre került. A területet nem érinti. Figyelembe vételre került. Figyelembe vételre került. Figyelembe vételre került. Az előírásnak megfelelően került kijelölésre az Ln-T, Lk-1/NT, Lk-T/BF, Lke-1/BF, Lke-1/NT, Lke-2/NT, Lke- 3/BF, Vi-2/BT, Gksz-2/BT, Gksz-2/NT, Vt-H/BF és K- Vke/1 jelű területeken belül közmű elhelyezésére szolgáló építési övezet. Az előírásnak megfelelően került kijelölésre az Ek és Mk jelű területeken belül közmű elhelyezésére szolgáló övezet

94 Alátámasztó munkarész b) elektromos alállomások, c) gázátadó állomások elhelyezésére szolgáló területek is. (3) A beépítésre szánt területfelhasználási egységek mindegyikén a (4) bekezdés figyelembevételével teljes közművesítettséget kell biztosítani. (4) Egyedi szennyvízkezelő berendezés csak akkor létesíthető, ha nincs a szennyvizek befogadására alkalmas közcsatorna. (5) A belső zóna kivételével az 1. mellékletben meghatározott c) jelentős változással érintett területeken új beépítés esetén többlet csapadékvíz csak késleltetett módon kerülhet elvezetésre, d) infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett területeken új beépítés esetén a csapadékvizeket helyben kell tartani. VI. Fejezet A TSZT ÉS az FRSZ alkalmazása a kerületi településrendezési eszközökben 20. (1) A nagyvárosias telepszerű lakóterület területfelhasználási egységen belül a kialakult, eltérő jellegű lakóterületi zárványok számára karakterüknek megfelelő kisvárosias vagy kertvárosias területfelhasználási egységnek megfelelő építési övezet is meghatározható. (2) A kertvárosias lakóterület területfelhasználási kategóriába sorolt, és 3. melléklet szerint kertvárosias magassággal beépült kisvárosias területeken belül, kizárólag közhasználatú építmények elhelyezésére kijelölt építési övezetben 7,5 méternél nagyobb, de legfeljebb 12,5 méteres beépítési magasság alkalmazható az ÉHAT/112/1/2014. számú OTÉK-tól való eltérési engedély alapján a) közigazgatási, b) oktatási, c) hitéleti, d) egészségvédelmi, e) szociális, f) kulturális, g) művelődési és h) sport rendeltetés számára. A kertvárosias lakóterület területfelhasználási kategóriába sorolt területeken ettől magasabb érték, és más rendeltetésekre vonatkozó alkalmazása a jelen rendelet módosítása nélkül, a vonatkozó jogszabályok alapján lehetséges. Figyelembevételre került. Előírt feltételekkel figyelembevételre került. Figyelembevételre került. Nagyvárosias telepszerű lakóterület területfelhasználási egységen belül kisvárosias építési övezet került kijelölésre: - Őrnagy utca Vöröskereszt utca sarok - József Attila utca mentén Mind a kisvárosias, mind a kertvárosias építési övezetek meghatározásánál alkalmazásra került az FRSZ adta lehetőség, /AI jelű építési övezeteknél 7,5 és 12,0 m legnagyobb épületmagasság meghatározásával

95 Alátámasztó munkarész (2a) A 3. melléklet szerint Hegyvidéki zónában elhelyezkedő kisvárosias lakóterületeken belül kizárólag közhasználatú építmények elhelyezésére kijelölt építési övezetben 9,0 méternél nagyobb, de legfeljebb 12,5 méteres beépítési magasság alkalmazható a) közigazgatási, b) oktatási, c) hitéleti, d) egészségvédelmi, e) szociális, f) kulturális, g) művelődési és h) sport rendeltetés számára. (2b) Magasépületek helye a kerületi településrendezési eszközben csak olyan látványvizsgálat alapján jelölhető ki, amely igazolja, hogy a tervezett épület látványa forgalmas látványközpontokból (legalább a Gellért-hegy és a Budai Várhegy kilátópontjairól, a Duna-partokról és a hidakról) feltáruló nézetekből nem veszélyezteti Budapest városképének harmóniáját, különösen a világörökség védett látványát, valamint nem eredményez zavaró együttlátszódást a kiemelt magassági hangsúlyokkal (legalább Parlament, Szent István Bazilika, Gellérthegy, Budai Várhegy). (3) Az 1. mellékletben a kertvárosias lakóterületek területfelhasználási egységen belül Kertvárosias környezetben intézményi területek irányadó meghatározása jelöléssel ellátott területeken a környező beépítéshez illeszkedő intézményi területfelhasználási egységnek megfelelő építési övezet határolható le. (4) A többszintes területfelhasználás esetén az eltérő használatokhoz tartozó paramétereket e rendelet 4. (4) bekezdés figyelembevételével kell meghatározni. (5) A 19. (2) bekezdés szerinti közműlétesítmények számára amennyiben azt a műszaki kialakítás indokolja a beépítés paramétereit a KÉSZ-ben a beépítésre szánt területekre vonatkozó paramétereknek megfelelően is meg lehet határozni az ÉHAT/112/1/2014. számú OTÉK-tól való eltérési engedély alapján. 21. (1) A TSZT-vel összhangban az 1. mellékletben meghatározott elemekre vonatkozóan a kerületi településrendezési eszköz készítése során a) növelhető a KÖu területfelhasználási egység szélessége aa) meglévő csomópont átépítése és bővítése, vagy új csomópont létesítése, ab) meglévő közút gyalogos vagy kerékpáros infrastruktúrájának szélesítése, utólagos létesítése, ac) a közlekedésbiztonságot növelő nyomvonal korrekció megvalósítása, ad) környezetvédelmi berendezés telepítése, vagy átépítése esetén; b) növelhető a KÖu területfelhasználási egység szélessége beépítésre szánt terület rovására a közlekedési A területet nem érinti. A területet nem érinti. A Nagytétényi út mentén a kijelölésre került intézményi területsáv, környezetéhez viszonyítva kissé intenzívebb beépíthetőségi paraméterek meghatározásával. Az Óhegy nyugati oldalán az intézményi építési övezet az FRSZ-ben meghatározottak szerint került meghatározásra. A XXII. kerület közigazgatási területén nincs olyan többszintes területfelhasználás, ahol Közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló terület területfelhasználási egység lenne. Az előírásnak megfelelően került kijelölésre az Ek és Mk jelű területeken belül közmű elhelyezésére szolgáló övezet. Jelenleg a területet nem érinti, eltérésre nem volt szükség

96 Alátámasztó munkarész infrastruktúra bővítésének, átépítésének az a) ponttól eltérő esetben is; c) növelhető a KÖk területfelhasználási egység szélessége ca) új, átépülő vagy áthelyezésre kerülő állomás, megállóhely építése, cb) vasutak különszintű keresztezésének építése, cc) környezetvédelmi berendezés telepítése, vagy átépítése esetén; d) közút és vasút különszintű keresztezésében felüljáró helyett aluljáró létesítése esetén műtárgyépítés miatt a közlekedési területek határa a szükséges mértékig módosítható; e) Dunát keresztező, kizárólag kerékpáros és gyalogos forgalom számára szolgáló híd helye a mellékúthálózat figyelembevételével 100 m-rel módosítható; f) a közlekedési infrastruktúra számára irányadó területbiztosítással jelölt elem esetében a nyomvonal hosszától annak 50%-ában el lehet térni; g) a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területfelhasználási egység közös határán lévő, a közlekedési infrastruktúra számára irányadó területbiztosítással jelölt elem nyomvonala pontosítható oly módon is, hogy ne érintse a beépítésre szánt területfelhasználási egység területét; amennyiben a módosítás erdőterület vagy mezőgazdasági térségbe tartozó mezőgazdasági terület csökkenését nem eredményezi. (2) A TSZT-vel összhangban az 1. mellékletben meghatározott elemekre vonatkozóan a kerületi településrendezési eszköz készítése során a) csökkenthető a KÖu területfelhasználási egység területe meglévő útvonal és a beépítésre szánt terület határának rendezése esetén legfeljebb a tömb hosszának 50%-ában, az útvonal szakaszra jellemező szélesség megtartásával; b) módosítható a KÖu és KÖk területfelhasználási egységek közötti határ; c) helyi autóbusz-pályaudvar létesíthető vagy megszüntethető ca) autóbusz-, trolibusz hálózat cb) átszervezése, kötöttpályás közlekedés párhuzamos fejlesztése esetén; d) közúti vasúti (villamos) vonalak hálózata módosítható, ha da) meglévő vagy tervezett szakasz felszíni kialakítása helyett felszín alatti kialakítás épül, db) kis forgalmú (4000 utas/nap/irányt meg nem haladó) vonal kerül felszámolásra; e) a településszerkezeti jelentőségű kerékpáros infrastruktúra nyomvonala módosítható, ha a hálózati kapcsolatok változatlanok maradnak. (3) Tervezett gyorsvasút a jelölt elem megvalósulásáig közúti vasútként (villamosként) is kiépíthető. Jelenleg a területet nem érinti, eltérésre nem volt szükség. A területet nem érinti

97 Alátámasztó munkarész 8.4. A beépítési sűrűség és a zöldfelületi átlagérték igazolása Az FRSZ tartalmazza az egyes területfelhasználási egységekhez tartozó beépítési sűrűségek maximális határértékeit. Az összes, a kerület területén lévő területfelhasználási egységre igaz, hogy a jelenleg kialakult beépítési sűrűség mindenhol az FRSZ-ben meghatározott határérték alatti. A TSZT zöldfelület átlagértéket határoz meg azokra a területfelhasználási kategóriákra, ahol az OTÉK Budapest viszonylatában jelentősen alacsonyabb értéket ír elő az építési telekre vonatkozóan. A meghatározott, a területfelhasználási egységek területére vonatkozó legkisebb zöldfelületi átlagértéket figyelembe kell venni a 3 hektárnál nagyobb területfelhasználási egységek és kiterjedésüktől függetlenül a jelentős változással és az infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett területfelhasználási egységek esetében. Az egyes területfelhasználási egységeken belül meghatározott építési övezetek, övezetek legkisebb zöldfelületi értéke a KÉSZ-ben a TSZT előírásainak megfelelően differenciáltan került megállapításra. A KÉSZ övezeti határértékeinek megállapításánál figyelembe vételre kerültek a ma még hatályos kerületi terveszközökben szereplő határértékek és a kialakult állapot. Az összes területfelhasználási egység területén a beépítési paraméterek úgy lettek kialakítva, hogy mindenhol az FRSZ-ben meghatározott határértékek alatt maradnak, illetve az egyes területfelhasználási egységekre teljesül a TSZT-ben előírt legkisebb zöldfelületi átlagérték is vagy az attól való eltérés indokolt. A TSZT szerint a legkisebb zöldfelületi átlagérték biztosításától akkor lehet eltekinteni, ha a kialakult beépítési struktúra értéket képvisel, vagy megváltoztatására hosszabb távon sincs reális lehetőség. Mindezek igazoló számításait lásd mellékletben, A beépítési sűrűség és zöldfelületi átlagérték igazolása a területfelhasználási egységenként fejezetnél

98 Alátámasztó munkarész 9. OTÉK-TÓL VALÓ ELTÉRÉS A kerületi építési szabályzat (továbbiakban: KÉSZ) egyik fontos célja, hogy a még hatályos KVSZ rendelkezéseit vegye figyelembe a jogbiztonság érdekében, másik célja, hogy a fővárosi új településrendezési eszközöknek (TSZT, FRSZ) teljes körűen megfeleljen. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény előírásai alapján a településrendezési háttér jelentősen megváltozott. Mindezek mellett a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) szintén jelentős változásokon esett át az elmúlt években. A hatályos KÉSZ előírásai több esetben az OTÉK előírásaitól eltérő követelményeket állapítanak meg, és a kerület területén a kialakult állapotok is eltérnek az OTÉK-ban meghatározott előírásoktól. A KÉSZ csak abban az esetben tudja az eddig biztosított építési jogokat továbbra is lehetővé tenni, ha bizonyos esetekben lehetőség van az OTÉK-tól való eltérésre. Az OTÉK 111. (2) bekezdése szerint az OTÉK II. III. fejezeteiben meghatározott követelményeknél megengedőbb követelményeket a településrendezési eszköz akkor állapíthat meg, ha azt különleges településrendezési okok vagy a kialakult helyzet indokolja, továbbá közérdeket nem sért, valamint a 31. (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek, amely szerint az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, településképi, illeszkedési, a környezet-, a táj- és természet- és a műemlékvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak, illetőleg azokat ne befolyásolják károsan. Budafok - Tétény különleges adottságaiból és fejlesztési lehetőségeiből adódóan három témakörben indokolt eltérni az OTÉK-ban meghatározottaktól: 1. a magasság, 2. a legnagyobb beépítési mérték és 3. a zöldfelületi minimum tekintetében OTÉK-tól való eltérés beépítési magasság megengedett mértéke Nagyvárosias lakóterületek (Ln-T): Az OTÉK 11. (1) bekezdése szerint a nagyvárosias lakóterület területfelhasználási egység 12,5 méteres beépítési magasságot meghaladó épületek elhelyezésre szolgál. A TSZT a mozaikosság elkerülése érdekében a területfelhasználási egységeket nagyobb, funkcionálisan összefüggő területeken határolta le. Budafok Tétény nagyvárosias lakóterületén a kialakult beépítés ötszintes vagy hatszintes lakóépületekből és a közöttük elhelyezkedő kevesebb szintszámmal rendelkező intézményi, kereskedelmi és szolgáltató funkciójú, a lakóterületet kiszolgáló épületekből áll. Utóbbiak jellemzően alacsonyabbak az OTÉK-ban meghatározott legkisebb magasságnál

99 Alátámasztó munkarész Ln-T/3, Ln-T/AI-4, Ln-T/Közmű Ln-T/AI-2 Ln-T/G1 Ln-T/G2 Építési Megengedett épületmagasság övezet jele a OTÉK KVSZ KÉSZ KÉSZ-ben legkisebb legnagyobb legkisebb legnagyobb legkisebb legnagyobb Ln-T/3 4,5 10,5-10,5 Ln-T/AI-2 9,5-9,5 >12,5 Ln-T/AI-4-7,5 7,5 Ln-T/Közmű - 5,0-97 -

100 Alátámasztó munkarész Ln-T/G1-5,0 Ln-T/G2-4,0 A lakóterületek karakterének megőrzése érdekében, és a kialakult állapotnak megfelelően a határértékek megemelése nem indokolt. Az Ln-T jelű építési övezetek esetén a megengedett legnagyobb épületmagasságot az OTÉK-tól eltérően, a hatályos KÉSZ-nek megfelelően javasolt előírni OTÉK-tól való eltérés megengedett legnagyobb beépítettség Kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterületek (Lke-1/BF/1, Lke-1/BF/3, Lke-1/BF/4, Lke- 1/BF/7, Lke-1/BF/AI-2, Lke-1/BF/Ai-3, Lke-3/BF/Közmű, Lke-1/NT/1, Lke-1/NT/2, Lke-1/NT/3, Lke- 1/NT/6, Lke-1/NT/7, Lke-1/NT/AI-1 és az Lke-1/NT/ Közmű) Az OTÉK 2. számú melléklete szerint az építési telekre meghatározható megengedett legnagyobb beépítettség kertvárosias területfelhasználási egység területén 30 %. A hatályos KVSZ a BVKSZ alapján határozta meg a beépítési mértéket a kerület területén. Azonban a kertvárosias lakóterületeken a BVKSZ a kialakult állapotokra való tekintettel az OTÉK-ban meghatározott

101 Alátámasztó munkarész értéktől eltért, azaz a megengedett 30%-os legnagyobb beépítettség mértéke helyett, aprótelkek esetében 35%-os, ikres beépítés, illetve alapintézményi övezet képzése esetén 50%-os értéket engedett meg. Azon kertvárosias területeken, ahol a hatályos (BVKSZ alapú) KVSZ jogszerűen lehetővé tette a 35% 40% 45%-os beépítettséget, OTÉK tól való eltérés szükséges a kialakult állapotnak megfelelően, a jogbiztonság megőrzése érdekében. Ellenkező esetben a telektulajdonosok jogosan léphetnének fel kártérítési igénnyel. Építési övezet jele a Megengedett épületmagasság KÉSZ-ben OTÉK KVSZ KÉSZ Lke-1/BF/1 30% 35% 35% Lke-1/BF/3 30% 35% 35% Lke-1/BF/4 30% 35% 35% Lke-1/BF/7 30% 35% 35% Lke-1/BF/AI-2 30% 40% 40% Lke-1/BF/AI-3 30% 40% 40% Lke-3//BF/Közmű 30% 35% 35% Lke-1/NT/1 30% 35% 35% Lke-1/NT/2 30% 35% 35% Lke-1/NT/3 30% 35% 35% Lke-1/NT/6 30% 35% 35% Lke-1/NT/7 30% 35% 35% Lke-1/NT/AI-1 30% 50% 50% Lke-1/NT/ Közmű 30% 50% 50% Az Lke-1/BF/1, Lke-1/BF/3, Lke-1/BF/4, Lke-1/BF/7, Lke-1/BF/AI-2, Lke-1/BF/Ai-3, Lke-3/BF/Közmű, Lke-1/NT/1, Lke-1/NT/2, Lke-1/NT/3, Lke-1/NT/6, Lke-1/NT/7, Lke-1/NT/AI-1 és az Lke-1/NT/ Közmű építési övezetek esetén, a megengedett legnagyobb beépítettséget az OTÉK-tól eltérően, a hatályos KVSZ-nek megfelelően javasolt előírni. A kialakult állapotnak megfelelően, az OTÉK-tól való eltérés szükséges OTÉK-tól való eltérés legkisebb zöldfelületi arány A hatályos OTÉK által meghatározott legkisebb zöldfelületi arány az építési övezetek többségénél teljesül, ugyanakkor egyes területeken ennek megvalósítása lehetetlen. Egyes kertvárosias lakóterületeken ezért OTÉK-tól való eltérés vált szükségessé. A zöldfelületi arányok meghatározásánál a meglévőnél kedvezőbb, de reálisan megkövetelhető állapot elősegítése volt a szempont. Továbbá egyes építési övezetek a kertvárosias lakóterületek alapellátását biztosító közhasználatú építmények, illetve közmű létesítmények elhelyezésére szolgál. Ezen övezetek a TSZT-ben a mozaikosság elkerülése érdekében kerültek kertvárosias lakóterület területfelhasználási kategóriába, ugyanakkor a kialakult állapot, a jelenlegi beépítettség és funkciók nem teszik lehetővé a kertvárosias lakóterületekre előírt 50%-os zöldfelületi arány teljesítését. A különleges beépítésre szánt területekre vonatkozó 40% legkisebb zöldfelületi arány mérséklése indokolt a hatályos KVSZ övezeti paramétereinek megfelelően, igazodva a meglévő és tervezett funkciókhoz. Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

102 Alátámasztó munkarész Építési övezet jele a KÉSZ-ben OTÉK KVSZ KÉSZ Lke-1/BF/ Lke-1/BF/ Lke-1/BF/ Lke-1/BF/AI Lke-1/BF/AI Lke-1/BF/AI Lke-1/NT/ Lke-1/NT/ Lke-1/NT/ Lke-1/NT/ Lke-1/NT/ Lke-1/NT/AI Lke-1/NT/AI Lke-1/NT/Közmű Lke-2/NT/AI Lke-2/NT/AI Lke-3/BF/Közmű K-Ker/BT/ K-Ker/BT/2 0 P 40 K-Mü/ K-Rek/NT/ K-Rek/NT/ K-Rek/NT/ P Parkolóház elhelyezése esetén 35 0 P 35 0 P 9.4. OTÉK nak való megfelelés AZ OTÉK vonatkozó a alapján a II III. fejezetben meghatározott követelményeknél megengedőbb követelményeket a településrendezési eszköz jelen esetben XX. kerület, Pesterzsébet KÉSZ akkor állapíthat meg, ha a) azt különleges településrendezési okok vagy a kialakult helyzet indokolja, továbbá b) közérdeket nem sért, valamint c) a 31. (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek. Fentieknek a KÉSZ tervezetében javasolt, az OTÉK-tól eltérő paraméterek és előírások megfelelnek, mivel az egyes eltérésekre vonatkozó indokolásokban szereplő módon a kialakult állapot indokolja. A tervezet közérdeket nem sért, hanem éppen a jogbiztonság érdekében olyan paraméterek alkalmazását teszi lehetővé, hogy a jelenleg hatályos településrendezési eszközökben (KVSZ és KSZT-k) biztosított építési jogok a későbbiekben indokolatlan módon ne sérüljenek. A javasolt előírások esetében az OTÉK 31. (1) bekezdésében foglaltak teljesülnek, az abban felsorolt követelményeknek megfelelnek, illetőleg azokat nem befolyásolják károsan

103 Alátámasztó munkarész

104 Alátámasztó munkarész 10. MELLÉKLETEK A beépítési sűrűség és zöldfelületi átlagérték igazolása területfelhasználási egységenként A területfelhasználási egységek határai, és az igazolás során használt azonosítási sorszámok

105

106 Beépítési sűrűség igazolása ssz. terület nagysága (m 2 ) területfelhasználási egység jele bs érték bsá érték FRSZ-ben meghatározott bsp érték bsá alapján számított építhető szintterület bsp alapján számított építhető szintterület KÉSZ-ben meghatározott szmá paraméter alapján építhető szintterület szmp paraméter alapján építhető szintterület Az FRSZ-ben meghatározott és a KÉSZ alapján számított sűrűségi értékek különbsége bsá bsp beépítési sűrűség értéke megfelel ,4 Lke-2 0,7 0,5 0,2 1182,7 473,1 946,0 473,0 0,1 0, ,0 Lke-2 0,7 0,5 0, , , , ,0 0,2 0, ,8 Lke-2 0,7 0,5 0,2 1417,9 567,2 1134,4 567,2 0,1 0, ,7 Gksz ,4 0, ,6 0,0 0,2 0, ,0 Vi-2 1,5 1 0, ,0 6708, ,4 3655,8 0,2 0, ,9 Vi-2 3,5 2, ,6 2907,9 2617,2 872,4 1,6 0, ,9 Lke-2 0,7 0,5 0, , , , ,6 0,1 0, ,3 Lke-3 0,6 0,4 0, , , , ,2 0,0 0, ,0 Lke-3 0,6 0,4 0, , , , ,7 0,1 0, ,9 Lke-2 0,7 0,5 0, , , , ,3 0,1 0, ,7 Ln-T 2 1,5 0, , , ,3 2598,5 0,5 0, ,9 Ln-T 2,25 1,75 0, ,5 3624,4 8810,3 804,1 0,5 0, ,2 Ln-T 2 1,5 0, , , ,1 6384,5 0,1 0, ,7 Vt-H 2,5 1,75 0, ,4 8828, ,0 8431,0 0,3 0, ,4 Vt-H 2,5 1,75 0, , , , ,2 0,3 0, ,9 Vt-H , , , ,0 0,3 0, ,5 Vt-H ,0 1632,5 552,0 0,0 1,7 1, ,7 Gksz ,4 0, ,0 0,0 0,2 0, ,4 Vi-2 2,25 1,5 0, , , , ,9 0,0 0, ,8 Lke-2 0,7 0,5 0, , , , ,4 0,1 0,0

107 Alátámasztó munkarész ,1 K-Mü 0,5 0, ,1 0,0 7215,6 0,0 0,3 0, ,6 Lk-T 1,5 1 0, , , ,7 9539,5 0,6 0, ,1 Lke-1 0,8 0,6 0, , , , ,1 0,1 0, ,3 K-T 0,25 0, ,6 0, ,5 0,0 0,0 0, ,2 Lke-1 0,8 0,6 0, ,7 3615, ,2 3228,6 0,0 0, ,5 Lke-1 1,7 1,5 0, ,7 2262,9 2492,6 1886,2 1,3 0, ,3 Lk-1 2,25 1,75 0, , , , ,0 1,2 0, ,9 Lk-1 1,25 0,75 0, ,7 7802,4 8393,7 5995,5 0,2 0, ,7 Vt-H 2,5 1,75 0, , , , ,1 0,3 0, ,3 Vt-H 2,5 1,75 0, , , ,4 5970,5 0,7 0, ,4 Vi , , , ,0 0,3 0, ,3 Vi-2 2,75 2,25 0, ,8 3724, ,8 2699,7 0,8 0, ,4 Gksz ,9 0, ,0 0,0 0,1 0, ,4 Vi-2 3,25 2,5 0, ,5 4171,1 8758,0 2189,5 0,9 0, ,1 Lke-1 1,7 1,5 0, , , , ,1 1,0 0, ,6 Lk-1 2,25 1,75 0, ,0 7414, ,6 7369,0 1,1 0, ,7 Gksz ,4 0, ,0 0,0 0,1 0, ,1 Ln-T 2,75 2,25 0, ,3 9256, ,5 3722,5 1,5 0, ,6 Gksz-2 2,7 2,5 0, , , ,3 265,4 0,6 0, ,4 Ln-T 1,75 1,25 0, , , ,3 6594,1 0,5 0, ,1 Gksz-2 1,5 1, ,2 0, ,8 0,0 0,3 0, ,8 Gksz ,5 0, ,8 0,0 0,1 0, ,8 Lke-1 0,8 0,6 0, , , , ,1 0,2 0, ,5 K-Rek 1,25 1 0, , , , ,3 0,1 0, ,5 Lke-2 0,7 0,5 0, , , , ,2 0,1 0, ,3 Lke-3 0,6 0,4 0, , , , ,9 0,1 0, ,1 Vi-2 1,5 1 0, , , , ,6 0,6 0, ,4 K-Vke 0,5 0, ,2 0,0 2322,0 0,0 0,3 0,0-97 -

108 Alátámasztó munkarész ,4 Lke-3 0,6 0,4 0, , , , ,4 0,2 0, ,5 Lk-1 1,25 0,75 0, ,1 9002,7 5334,0 6667,5 0,5 0, ,8 Lke-2 0,7 0,5 0, , , , ,0 0,1 0, ,5 Lk-2 1,25 0,75 0, , , ,4 9746,0 0,1 0, ,2 Gksz ,5 0, ,0 0,0 0,2 0, ,2 Vi-2 2,25 1,5 0, , , , ,0 0,3 0, ,6 Gksz ,2 0, ,0 0,0 0,1 0, ,3 Lk-2 1,75 1,25 0, , , , ,5 0,0 0, ,3 Vi-2 1,5 1 0, , , , ,3 0,2 0, ,9 Lk-1 2,25 1,5 0, , , ,7 7196,0 0,2 0, ,0 Lke-1 0,8 0,6 0, , , , ,2 0,1 0, ,8 Lke-1 0,8 0,6 0, , , , ,1 0,1 0, ,5 Vi-2 1,75 1,25 0, , , , ,3 0,0 0, ,0 Vi , , , ,7 0,0 0, ,3 K-Ker , , , ,2 0,0 0, ,4 Gksz ,9 0, ,2 0,0 0,5 0, ,6 Gksz ,2 0, ,9 0,0 0,1 0, ,3 Vi-2 1,5 1 0, , , , ,2 0,3 0, ,8 Ln-T 1,75 1,25 0, , , ,1 164,5 0,5 0, ,2 Gksz-1 1,5 1, ,2 0, ,1 0,0 0,1 0, ,0 Gksz ,9 0, ,6 0,0 1,0 0, ,7 Gksz ,4 0, ,0 0,0 0,0 0, ,9 Ln-T 1,75 1,25 0, , , ,3 98,5 0,4 0, ,7 Vi-2 1,5 1 0, , , ,8 8952,3 0,3 0, ,3 Vi-3 1 0,75 0, ,2 7951, ,4 4787,5 0,2 0, ,3 Vi-2 1,5 1 0, ,3 6333,7 9352,5 3931,0 0,3 0, ,7 Vi-2 1,75 1,25 0, , , , ,9 0,2 0, ,4 Gksz ,4 0,0 6797,0 0,0 0,2 0,0-98 -

109 Alátámasztó munkarész ,0 Ln-T 1,75 1,25 0, , , , ,0 0,1 0, ,8 Lke-2 0,7 0,5 0, , , , ,4 0,1 0, ,2 K-Rek 1,25 1 0, , , , ,5 0,0 0, ,2 Lke-2 0,7 0,5 0, , , , ,2 0,1 0, ,7 Lke-2 0,7 0,5 0, , , ,5 8619,8 0,3 0, ,7 Lke-3 0,6 0,4 0, , , , ,1 0,3 0, ,1 Lke-2 0,7 0,5 0, , , , ,4 0,1 0, ,4 Vi-2 1,5 1 0, , ,7 0,0 0,0 1,0 0, ,3 Gksz ,6 0, ,0 0,0 0,0 0, ,3 Lk-2 1,75 1,25 0, , , , ,5 0,2 0, ,0 Gksz ,0 0, ,0 0,0 0,0 0, ,1 Gksz ,3 0, ,5 0,4 0,2 0, ,4 Vi-2 3,25 2, , , , ,6 0,0 0, ,2 Lke-1 0,8 0,6 0, , , , ,0 0,2 0, ,9 Vi , , ,3 3353,5 0,4 0, ,4 Lke-1 0,8 0,6 0, ,0 7185, ,6 5917,2 0,0 0, ,2 Ln-T 1,5 1 0, , , , ,7 0,0 0, ,9 Ln-T 2 1,5 0, ,9 9921, ,8 524,9 0,5 0, ,1 Lke-1 0,8 0,6 0, , , , ,0 0,1 0, ,0 Vi-2 1,5 1 0, , , , ,5 0,1 0, ,1 K-T 0,25 0, ,0 0,0 7605,0 0,0 0,0 0, ,3 Vi-2 1,5 1 0,5 3006,3 1503,1 1503,0 0,0 0,5 0, ,7 Vt-H 1,25 0,75 0, , , , ,5 0,0 0, ,4 Vt-H 1,25 0,75 0, , , , ,9 0,1 0, ,8 Lk-1 1,25 0,75 0, , , , ,5 0,1 0, ,9 Lke-1 0,8 0,6 0, , , , ,0 0,1 0, ,4 Vi-2 1,5 1 0, , , , ,0 0,3 0, ,2 Gksz ,3 0, ,0 0,0 0,0 0,0-99 -

110 Alátámasztó munkarész ,2 Gksz ,4 0, ,0 0,0 0,5 0, ,2 Gksz ,4 0, ,8 0,0 0,3 0, ,7 Gksz ,5 0, ,4 0,0 0,3 0, ,7 Gksz ,4 0, ,0 0,0 0,0 0, ,0 Gksz ,0 0, ,0 0,0 0,0 0, ,6 Lke-2 0,7 0,5 0,2 9225,3 3690,1 8494,0 3397,6 0,0 0, ,2 Lke-2 0,7 0,5 0, ,1 7618, ,5 6773,0 0,1 0, ,1 Lke-2 0,7 0,5 0,2 2446,6 978,6 1596,0 638,4 0,2 0,

111 Alátámasztó munkarész Zöldfelületi átlagérték igazolása ssz. Terület nagysága (m 2 ) Területfelhasználási egység jele TSZT-ben meghatározott legkisebb ZFÁ (%) KÉSZ alapján számított ZFÁ (%) ZFÁ eltérés (%) ZFÁ megfelelés Lke Lke Ln-T K Ln-T K Vt-H K Vi Lk-T K Vt-H K Vi K Ln-T Lke Vi Lke Vi Lk Vi Vi Vi Ln-T K Ln-T K Vi Vi K Ln-T K Lke Vi Lk Vi Ln-T K Vi Vt-H Vt-H Vi ZFÁ: Zöldfelületi átlagérték K: kialakult állapotot lekövető övezeti paraméterek alkalmazása (TSZT-ben meghatározott eltérési lehetőség a legkisebb zöldfelületi átlagértéktől)

112 Alátámasztó munkarész Bontással érintett ingatlanok /1 hrsz hrsz eltérő helyen és kialakítással

113 Alátámasztó munkarész eltérő helyen és kialakítással hrsz hrsz

114 Alátámasztó munkarész hrsz hrsz hrsz

115 Alátámasztó munkarész hrsz hrsz /8 hrsz

116 Alátámasztó munkarész /1 hrsz /1 hrsz /2 hrsz

117 /2 hrsz /7 hrsz /7 hrsz Alátámasztó munkarész

118 Alátámasztó munkarész hrsz /2 hrsz hrsz

119 Alátámasztó munkarész hrsz /8 hrsz. Elzárt területen álló épület hrsz