A Mátra-Bükkaljai lignitvagyon foglalkoztatáspolitikai aspektusai. Diplomamunka

Átírás

1 Földrajz-Geoinformatika Intézet A Mátra-Bükkaljai lignitvagyon foglalkoztatáspolitikai aspektusai Diplomamunka Készítette: Lados Tibor MSc Geográfus mesterképzési szak Konzulensek: Siskáné Dr. Szilasi Beáta int. tanszékvezető, egyetemi docens Földrajz - Geoinformatika Intézet Prof. Dr. Iványi Attila Szilárd egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem Beadás dátuma: Miskolc, 2016

2 Diplomamunka feladat kiírás

3 Eredetiségi nyilatkozat Alulírott Lados Tibor, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának hallgatója büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem és aláírásommal igazolom, hogy A Mátra-Bükkaljai lignitvagyon foglalkoztatáspolitikai aspektusai című diplomamunka (a továbbiakban: dolgozat) önálló munkám, a dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló évi LXXVI. tv. szabályait, valamint az Egyetem által előírt, a dolgozat készítésére vonatkozó szabályokat. A dolgozatban csak az irodalomjegyzékben felsorolt forrásokat használtam fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen, a forrás megadásával megjelöltem. Kijelentem, hogy az elektronikusan feltöltött és a papír alapú dokumentum mindenben megegyezik. Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben bizonyítható, hogy a dolgozatot nem magam készítettem vagy a dolgozattal kapcsolatban szerzői jogsértés ténye merül fel, a Miskolci Egyetem megtagadja a dolgozat befogadását és ellenem fegyelmi eljárást indíthat. A dolgozat befogadásának megtagadása és a fegyelmi eljárás indítása nem érinti a szerzői jogsértés miatti egyéb (polgári jogi, szabálysértési jogi, büntetőjogi) jogkövetkezményeket. Miskolc, a hallgató aláírása

4 Tartalom Összefoglalás... 5 Summary Bevezetés Szakirodalmi feldolgozás, módszertan Általános földrajzi elhelyezkedés Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, munkanélküliség Földtan A Mátra-Bükkaljai lignitvagyon A Mátrai Erőmű nyersanyagbázisa a Mátra és a Bükk hegység déli előterében lévő jelentős lignitvagyon Mátrai Erőmű Zrt. bemutatása Villamos energia import-export alakulása Rövid történeti áttekintés Energetikai hasznosítás gazdaságföldrajzi vizsgálata a régióban Hozzáadott érték jelentősége Lignitbázisú villamosenergia-termelés jelene Fenntartható fejlődés MW-os lignitblokk építése Mérföldkő a hazai zöldenergiában Változások évtizede ( ) Nemzeti foglalkoztatáspolitika SWOT analízise Lignit alapú energiatermelés jövőjének SWOT analízise Magyar Nemzeti energiapolitika Lignitbázisú villamosenergia-termelés 2025-ig Összegzés...52 Irodalomjegyzék:...54 Mellékletek:...55 Köszönetnyilvánítás...56

5 Összefoglalás A dolgozatomban vizsgáltam a Mátra-Bükkaljai lignitvagyon foglalkoztatáspolitikai jelentőségét és szerepét a jövőre nézve. Megállapítottam, hogy a térség több mint százéves szakmai kultúráját a következő évtizedben jelentős tényezők a megszűnéssel fenyegetik és a lignitvagyon további hasznosítása el fog lehetetlenülni. Bemutattam a jelenlegi állapotból kiindulva a lignitbázison megtermelt villamos energia gazdaságpolitikai előnyeit, ezen belül kitértem a hozzáadott érték jelentőségére és részletesen a foglalkoztatáspolitika előnyeire is. Adatgyűjtésem során arra a megállapításra jutottam, hogy a műre való lignit vagyon 771 millió tonnára tehető, amely a jelenlegi felhasználási ütemet alapul véve több mint 100 évre elegendő lenne tüzelőanyag forrásként. Bizonyítottam, hogy a lignit alapú villamosenergiatermelés hozzáadott értéke kiemelkedően magas és jelentős munkaerő megtartó ereje van a kivándorlással szemben is. Amennyiben a magyar energiastratégia fenntartások nélkül átveszi az Európai Unió új energiapolitikai irányelveit, úgy veszélybe kerülhet 771 millió tonna lignitvagyon hasznosítása. Ennek következménye lehet, hogy az államkincstár több százmilliárd Ft-os adóbevételtől esik el, és fő foglalkoztatását kell megoldani jelentős állami beruházások révén, amelynek nagyságrendje elérheti a milliárd kiadást is. A dolgozatomban bemutatom a lignitet, mint hazai tüzelőanyagot, amelynek energetikai hasznosításával jelentősen, akár %-ban is csökkenthető az ország import függősége. A magas energetikai adó terhek miatt az állam jelentős bevételektől esne el, ha ez az Észak-magyarországi energetikai iparág leállna. Mindent összevetve a következő évek energiapolitikai döntései 10 éves időtávlatban milliárd Ft-tal módosíthatják a magyar állami költségvetést. Amennyiben a külszíni lignitbányászat és az erre alapuló villamosenergia-termelés visszafejlesztésre kerül, olyan szakmakultúrák tűnnek el, amelyek évvel később nem vagy nagyon nehezen pótolhatók. Kulcsfontosságú tehát, hogy biztosítsuk a Mátrai Erőmű Zrt. fejlesztését, élettartalom növelését, illetve az erőmű környezetében már működő vállalkozások mellé továbbiak települjenek, tovább bővítve ezzel a foglalkoztatási lehetőséget, növelve a térség gazdasági potenciálját és népességmegtartó erejét. A fenntartható fejlődés kulcsa egy új blokk építése, amely a következő 25 évre biztosítja a lignit energetikai felhasználását és az ipari park tovább fejlesztése, amely olcsó ipari infrastruktúrát biztosít az energiaigényes vállalkozások számára.

6 Részletesen bemutatom az Európai Unió és Magyarország energiapolitikáját, azok azonosságait és ellentmondásait. Az Európai Unión belül folyamatosan vannak nézeteltérések és országonként egyedi eljárások és bizonyos szabály alóli felmentések. Magyarország számára a dekarbonizáció egy fontos kivétel lehet, ha helyes stratégiát dolgozunk ki. Az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy ha úgy vezetnek be alacsony szén-dioxidkibocsátás mellett történő energiatermelést célzó technológiákat, hogy e technológiáknak sem a költségeit, sem a fejlettségét nem veszik figyelembe, az nem jár pozitív eredményekkel, sőt, hozzájárul a belső energiapiac összeomlásának kockázatához. (Európai Unió energiapolitikai szakbizottsága)

7 Summary In my thesis I examined the importance and future role of the lignite resource in Mátra- Bükkalja region regarding employment policy. I could establish that the long-standing professional culture of the area would be threatened to cease by significant factors in the next decade, and further utilization of the lignite resource would become impossible. Starting from the current condition I showed the advantages of electricity generated on lignite base in scope of economic policy while introducing the importance of added value and its employment policy benefit in detail. During my data collection I could realise the lignite resource to be about 771 million tons, which could serve as fuel source sufficient for over 100 years if we consider the present utilization schedule. I have demonstrated that the added value of lignite-based power generation is extremely high and also has significant retention force of labour against migration. If the Hungarian energy strategy integrates the new energy policy guidelines of the European Union without any reservation, the utilization of 771 million tons of lignite resource could be at risk. As a result, the Treasury could lose several hundred billion HUF of tax income, and the employment of people should be solved by substantial state investments, which could reach the expenditure of billion HUF. Due to the high energetic taxes, the state would lose remarkable revenue if this North- Hungarian energetic industry shut down. All in all, the energy policy decisions of the following years could modify the Hungarian state budget by billion HUF in 10-yearscales. If surface lignite mining and power generation based on it were regressed, such profession cultures would disappear which could be hardly replaced years later if at all. I introduce the energy policy of both the European Union and Hungary in detail, as well as their similarities and contradictions. There are continuous disagreements within the European Union, country specific processes and exemptions from certain regulations. Decarbonisation could be an important exemption for Hungary if we draw up the right strategy. According to the European experience, if technologies aiming to generate electricity with low carbon-dioxide emission are introduced regardless their costs and development, it does not bring positive results, moreover, it could risk the collapse of the internal energy market. (Energy Policy Committee of the European Union)

8 1. Bevezetés A magyar gazdaság jelentős kihívások előtt áll a foglalkoztatás tekintetében a 2010-es években. A megfogalmazott cél új munkahely megteremtése az évtized végére, 2020-ig. Azonban nem csak új munkahelyeket kell létrehozni, hanem a meglévő munkahelyeket is meg kell őrizni, annak fenntarthatóságáról gondoskodni kell. Az elmúlt időszak kedvező tendenciái kimagasló eredményeket mutatnak, de ezeket a fogalakoztatási eredményeket hosszútávon fenn kell tudni tartani. Ehhez szükségesek új elemzések, tanulmányok. Az alábbi ábrával szemléltetem (1. ábra) Magyarországon között a foglalkoztatottak számának növekedését. Kérdés, hogy miként lehet fenntartani ezt a növekedési pályát a foglalkoztatottak számának tekintetében, vagy esetlegesen hogyan lehet tovább növelni? 1. ábra. A foglalkoztatottak számának alakulása Magyarországon KSH, szerző saját szerkesztése A globalizált világban a piaci verseny egyre élesebb, a világrészek versenyképessége nagyon sok esetben a humán erőforrás versenyképességén múlik évben a világ lakossága elérte a 7,3 milliárd főt, a munkaképes lakosság világméretekben robbanásszerűen növekszik. Jelentős kérdés, hogy a magyar gazdaság milyen mértékben vesz részt a globális piacokon a versenyben és milyen mértékben veszi igénybe a lokális lehetőségeit, mennyire használja ki komparatív előnyeit. Ennek tükrében, mint bányamérnök, geográfus azt szeretném bemutatni, hogy a Mátra-Bükkaljai lignitvagyon gazdaság- és társadalom-földrajzi jelentőségének milyen foglalkoztatáspolitikai szerepe volt a múltban, van a jelenben, és milyen szerepe lesz a jövőben. Az Észak-magyarországi lignitvagyonra épülő foglalkoztatás mennyire előnyös a magyar nemzetgazdaság részére. Létezik-e alternatíva, amely hasonló nagyságú bevételeket biztosít az állam számára és előnyöket jelent a foglalkoztatottak részére. 8

9 2. Szakirodalmi feldolgozás, módszertan A vizsgálat módszertani alapját az alapos adatgyűjtés, a Mátrai Erőmű Zrt. villamosenergiaipari vállalatnál folytatott konzultálás és szakmai megbeszélések, valamint a lignitbányászat történetét leíró szakirodalom gyűjtése és feldolgozása képezte. Rózsaszentmártonban megtekintettem a helyi bányászati múzeumot és szakmai megbeszélést folytattam Sipos Jánosné polgármester asszonnyal, aki bemutatta nekem Fáczán József bányász nyugdíjast és Dr. Sümegi István László nyugalmazott egyetemi tanárt. Ők ismertették részletesen a rózsaszentmártoni múzeumról a legfontosabb tudnivalókat. Rendelkezésemre bocsájtották a Lignitkönyvet, amely bemutatja az Észak-magyarországi lignit bányászat történelmét. Hasznos volt a rendelkezésemre álló (több tudományterületet érintő) szakirodalom tanulmányozása, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület által kiadott Hazai ásványi nyersanyag hasznosítási lehetőségei összefoglaló tanulmány, ami meglehetősen részletesen mutatja a földtani, gazdaság- és társadalom-földrajzi összefüggéseket. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárával, Fülöp Gáborral részletesen beszéltünk a megye iparának kihívásairól és a HEVES TOP 50 kiadvány vállalkozásairól. A vizsgálati módszerek közül a SWOT elemzést választottam, melyről általánosságban a következőket lehet tudni: A SWOT elemzés a stratégiaalkotás folyamatának egyik lépése. A SWOT elemzéssel feltérképezhetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, szolgáltatás stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy mely feladatok a legfontosabbak stratégiai szempontból. Leggyakrabban az üzleti terv részét képezi: bankok, vagy befektetők számára készül, hogy látható legyen az üzleti tervben, melyek a megtérülés esélyei, arányai. A SWOT egy angol mozaikszó, 4 szó kezdőbetűiből áll össze: Strengths - erősségek Weaknesses - gyengeségek Opportunities - lehetőségek Threats - veszélyek A foglalkoztatással és az adórendszerrel kapcsolatos adatok gyűjtése vállalati környezetből az összegyűjtött adatok elemzése és következtetések levonása a jövőre vonatkozóan. ( Felhasznált programok: ArcGIS 10.1, ADOBE Photoshop CS4, Microsoft Excel

10 3. Általános földrajzi elhelyezkedés Az Észak-magyarországi régió Magyarország északkeleti részén az Északi-középhegység és az Alföld északi részén helyezkedik el. Területén három megye található: Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves és Nógrád megye, központja Miskolc. A régió északon Szlovákiával, nyugaton a közép-magyarországi régióval, délen és keleten pedig az észak-alföldi régióval határos. A területe ( km²) és népessége (1,2 millió fő) alapján is a negyedik helyen áll az országban. Gazdasági értelemben ez a térség minősíthető a rendszerváltozás legnagyobb vesztesének. A régió gazdaságát természeti adottságai és történelmi hagyományai miatt elsősorban a nehézipar és a bányászat határozta meg. A gazdasági szerkezetváltás után ezek az iparágak leépültek és az ipari termelés visszaesett. A külföldi tőke segítségével korszerűsített néhány nagyvállalat azonban megőrizte a régió ipari (gépés vegyipari) karakterét. A gazdasági szerkezetet korszerűsítő külföldi tőke beáramlása azonban még nem igazán jelentős, elsősorban bérmunka jellegű, amiben meghatározó szerepet játszik a térség gazdasági centrumoktól való távolsága. Újabban azonban az épülő autópálya mentén és a Közép-Magyarországhoz legközelebb fekvő nyugati térségekben már érezhető a gazdasági fejlődés. A régióban a felsőoktatás szerepe meghatározó. A régió népsűrűsége 95 fő/km², ami magasabb a vidéki átlagnál, a régiók között csak a Közép-magyarországi és a Közép-dunántúli haladja meg, de az országos átlagtól elmarad. A kistérségek közül a Miskolci, az Egri, a Hatvani és a Salgótarjáni a legsűrűbben lakott, még a kevésbé városodott városhiányos és ezzel párhuzamosan az elmaradottabb, rurális kistérségekben (Abaúj-Hegyközi, Mezőcsáti, Bodrogközi) alacsony a népsűrűség. (Észak-magyarországi operatív program, ) 3.1. Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, munkanélküliség A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának a foglalkoztatottság, illetve a munkanélküliség vizsgálatára 1992-ben új statisztikai adatgyűjtést vezetett be. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Az adatgyűjtés célja, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a kikérdezés hetét megelőző héten, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján osztályozza. 10

11 Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya. Észak-Magyarországon 2015 évben a 2. ábra szerint alakult a megyék közötti foglalkoztatási arányok eloszlása. 2. ábra. Foglalkoztatási arány eloszlása Észak-Magyarországon KSH, szerző saját szerkesztése Foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 2002-ig 30, 2003-tól 90 napon belül dolgozni kezd. Gazdaságilag aktívak: azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, 2011) Az európai átlag 65%. Magyarországnak is törekedni kell a foglalkoztatási arány folyamatos növelésére. A Kormány program ehhez csatlakozik és között új munkahelyet tervez létrehozni. 11

12 3.2. Földtan A lignit előfordulása és bányászata a Mátra és a Bükk D-i előterének felső-pannóniai rétegösszlete változó vastagságú lignittelepeket tartalmaz, amelyek a 19. sz. közepétől ismert indikációk (3. ábra). A felszínen a lignittelepeket Egerbakta és Tard határában 130 évvel ezelőtt már termelték. A lignitbányászat Magyarországon kis volumenű rövid ideig fennálló, mélyművelésű bányákban kezdődött (Tard, Rózsaszentmárton). Nagyobb arányú mélyművelésű termelésre Észak-Magyarországon (max. 2 Mt/év) a II. világháború után került sor Petőfibányán, Rózsaszentmártonban, Szücsiben, Gyöngyösön. Jelentősebb külfejtéses művelés 1957-ben Ecséden kezdődött (13 Mt ipari lignitbázison). Ezzel egyidejűleg a kutatás Visonta környékén nagy kapacitású külfejtés telepítésére alkalmas, 200 Mt ipari lignitvagyont tárt fel. A bánya évi üzembe helyezésével a magyar szénbányászat új ága indult fejlődésnek. Nagy kutatás 1956-ban kezdődött, amelynek során 2 3 ezer db fúrást mélyítettek, zömmel Visonta, Verpelét és Bükkábrány környékén. A készlet a terület nagy részén az artézi vízszint m tengerszintfeletti magasság alatt fekszik, külszíni művelés csak vízmentesítéssel párhuzamosan biztosítható. Gyöngyös és Visonta között összesen 10, Kápolnán és Mezőkövesden 190 m mélységig 3, Bükkábránynál 6, az egész, Aszódtól a Sajó-völgyig húzódó 8 12 km széles, km hosszú lignitmezőben 18 db telep ismeretes. A visontai területen a telepek száma a medence belseje felé növekszik a +100 m-es szintig 30 m az össz lignitvastagság. A telepek D felé dőlnek. Dőlésszögük a hegységek közvetlen előterében 1 2, ami a medence belső része felé haladva 3 5 -ra növekszik. A medence belseje felé a telepek egymás közti távolsága 50 m-re nő. A visontai területen öt telepet részletesen megkutattak és termelnek, ezek átlagos nedvességtartalma 46,4%-os, az öt telep átlagos fűtőértéke kj/kg, alacsonyabb a bükkábrányi bányáénál, de ott a kutatás és bányatelepítés később következett be. A földtani számbavétel feltételei: max. 200 m-es mélység, min. 1 m-es telepvastagság, a fűtőérték min kj/kg, letakarítási arány max. 1:20 m/m. 12

13 3. ábra. A pleisztocén-pannóniai rétegek felszíni elterjedése a Mátra- és a Bükkalján KFH-MÁFI anyag 1 = negyedidőszaki és levantei rétegek (fedő rétegsor) 50 m-nél nagyobb vastagságban; 2 = felső-pannóniai (meddő) fekürétegek a felszínen; 3 = alsó-pannóniai rétegek a felszínen; 4 = a pannóniainál idősebb képződmények; 5 = kutatófúrásokkal feltárt lignittelep összletek (közvetlenül a felszínen, vagy 50 m-nél vékonyabb fedőtakaró alatt); 6 = indikációk alapján feltételezhető, 1 m-nél vastagabb lignittelepek összlete közvetlenül a felszínen, vagy max. 40 m takaró alatt; 7 = indikációkból ítélve csupán 1 m-nél vékonyabb lignitrétegek összlete; 8 = a fedőrétegsor vastagságvonalai; 9 = általános rétegdőlés; 10 = földtani szelvények vonalai; 11 = az üledékképződési jellemzéssel felhasznált fúrások. (Hahn et al. 1998) 13

14 4. A Mátra-Bükkaljai lignitvagyon A kőszén fajták keletkezése során, az egymást követő fokozatokban (szénülési fok) nő az ásványanyag karbon tartalma. Az első fokozat a tőzeg, amelyet a lignit, majd a barnakőszén (60-70% karbon tartalom), a feketekőszén (80% feletti karbon tartalom) és az antracit (90% feletti karbon tartalom) követ. A 4. ábrán Magyarország kőszén és lignit formációinak elhelyezkedését mutatom be. 4. ábra. A magyarországi kőszén-előfordulások területi elhelyezkedése Vangkilde-Pedersen et al., 2008 A lignit a legfiatalabb, még erősen fás szerkezetű szén, amelynek anyaga a pannon beltenger, illetve tó mocsaras partjainak élő növényzetéből jött létre: mocsári ciprusokból, fenyőfélékből, tölgy-, bükk-, platán-, juharfajokból, sásból, nádból és kákából. Nagy nedvesség- és hamutartalma miatt fűtőértéke alacsony, viszont előnye, hogy nagy mennyiségben található nem túl vastag takarórétegek alatt, ezért külfejtéssel viszonylag egyszerűen kitermelhető. Rossz tüzeléstechnikai tulajdonságai miatt csak erőművekben lehet gazdaságosan elégetni. Többnyire a hegyek lábánál található 2-6 méter vastag rétegekben, így Magyarország a Mátra-Bükk vonulat előtt rendelkezik jelentős lignitvagyonnal. (Juhász, 1987) 14

15 Az 5. ábrán bemutatom, hogy már az 1960-as években magas fokon ismert volt a Mátrabükkaljai lignitvagyon. 5. ábra. Az Észak-magyarországi lignit-előfordulás az 1960-as évek kutatásai alapján Csilling, A Mátrai Erőmű nyersanyagbázisa a Mátra és a Bükk hegység déli előterében lévő jelentős lignitvagyon A Mátra déli előterében a pliocén korú lignittelepek több helyen már 16 méter mélységben megtalálhatóak. A lignitet először Rózsaszentmárton határában már a szabadságharc előtti években kis lejtősaknákon keresztül időszakosan bányászták. Az első üzemszerű bánya 1908-ban kezdte meg működését, de ez az I. világháború alatt szünetelt ban a Kovaföld Művek Rt. megvette és újranyitotta a bányát, innen biztosította a Gyöngyöspatai Kovaföld gyára részére a tüzelőanyagot év végén megalakult a Mátravidéki Szénbányák Rt. átvette a Rózsaszentmártoni bányát és jelentős geológiai kutatásokat végzett. Ennek eredményei alapján három új lejtősaknát mélyítettek, kötélpályát építettek Apcra, a vasútállomásra ban ahidrálót és 440 kw-os villanytelepet is létesítettek. A bányából kitermelt lignit elszállítását két gőzmozdonnyal és 350 vascsillével bonyolították le az időközben megépített szénnemesítő ahidráló üzembe. Az alábbi 6. ábra mutatja a kor hangulatát, a bányászat a 30-as évek végére már több mint 400 családnak adott megélhetést. 15

16 6. ábra. Rózsaszentmártoni VII.-es lejtős akna bejárata ( ) A rózsaszentmártoni bányászkodás tapasztalatai, eredményei alapján Hatvan és Gyöngyös környékén is megindult a földtani kutatás és a lignittermelés. A II. világháború alatt a termelés fokozatosan csökkent, az ostrom alatt a termelés megszűnt, a bányatérségeket óvóhelyként használták. A Budapest Székesfőváros 1940-ben kezdte meg egy erőmű építését a Zagyva folyó partján, Lőrinciben. A főberendezésekkel felszerelt erőmű a második világháború végén szovjet katonai fennhatóság alá került. Gépeit leszerelték és háborús jóvátételként ban a Szovjetunióba szállították. A lignittermelés ennek ellenére októberében, a tél beállta előtt minden bányában újra indult április elsején államosították a bányákat és a Párt (MDP) irányításával megindult a szállítás gépesítése, a villamosítás, a bányászlakások építése. A volt bányatulajdonosok félreálltak, a műszaki szakembereket megfélemlítették, szabotázzsal vádolva perbe fogták, néhányat közülük elítéltek. A bányászok élelmiszerellátását a karhatalom megszervezte, bevezették a földalatti pótlékot, a szénjárandóságot, a korkedvezményt és a hűségpénzt. Az építkezéseken rabok, a földalatti bányákban politikai foglyok is dolgoztak. Pernyepuszta helyen kisebb város, Petőfibánya létesült és itt volt az új vállalat központja 1969-ig, Itt egy új bányát nyitottak, a Petőfi altárót, volt itt szénosztályozó, és gépműhely is. A szén javát a lakosság kapta a többit innen szállították drótkötélpályán Lőrincibe, a Mátravidéki Erőműbe, melynek újjáépítése a Hároméves Tervben megkezdődött július 1-én megalakult a Mátravidéki Erőmű Vállalat. A villamos energia szolgáltatás július 25-én megindult, de a 128 MW teljes kapacitás, 16

17 csak az üzemzavarok kiküszöbölése után 1954-ben lépett be teljes biztonsággal. Ez volt akkor Magyarország legnagyobb működő erőműve. Amikor 1973-ban az Ecsédi külfejtés szénvagyona kimerült, megszűnt a lignitbeszállítás, ezért néhány kazánt olajtüzelésre építettek át. Végül 1999-ben egy 170 MW-os gázturbinás erőmű létesült itt. Ecséden, ahol az ország első, jelentősebb külfejtéses bányaüzeme ben kezdte meg a széntermelést a II. világháború előtt gyártott, leamortizált gépekkel, mint pl. a német merev felsővázas, sínen-járó, meriték-létrás kotrókkal (VM-1, VM-2, VM-5) használt forgó felsővázas hegybontós és vonóvedres kiskotrókkal, dózerekkel, nyesőládákkal, de dolgozott itt a Szuezi csatorna kotrásánál használt francia lépegető exkavátor is. A korabeli külfejtéses bányaművelést a 7. ábrával szemléltetem. 7. ábra. Ecsédi külfejtés ( ) A nyitóárok Ecséd északi határában, a szűcsi völgyben létesült és a Szücsi mélyműveléses bányamezők 7,5 m vastag telepeit fejtette. Az átlagosan 30 m vastag fedő meddő hányóra szállítására a szintenként kiépített 1200 és 1400 mm-es gumihevederes szállítószalag rendszereken történt. A lignit kiszállítása kezdetben 800 mm-es szállítószalagon történt, a Petőfi altárón keresztül. Ez jó műszaki megoldás volt, de nem volt megoldott a termelés mérése és ez sok elszámolási konfliktust okozott. Nehéz volt bizonyítani a külfejtéses bányászat gazdaságosságát, előnyeit a drágán gépesített altárói frontfejtésekben termelt 17

18 mélyműveléssel szemben. Az első jelentősebb műszaki fejlesztés a mélyművelésű Szücsi X. aknában, november 26-án, a 31 halálos áldozatot követelő bányaszerencsétlenséget követően történt ben termelésbe állt az első új marótárcsás kotrógép (MT-1) és 1960-ban a HK-1 hányórendezőgép, amelyet az NDK-ban (Lauchhammer) gyártottak és a külfejtésen szereltek össze. A külfejtés víztelenítése a két oldalrézsű alatt kihajtott, fával biztosított vízvágatokból történt. A főtébe telepített perforált csővel bélelt ejtőcsövek a rétegvizeket megcsapolták és a bányavíz kiemelése a legmélyebb ponton létesített szivattyútelepből történt. A rétegvíz nem volt sok, de a hóolvadás és a nagyobb záporok többször okoztak jelentős üzemzavart. Katasztrofális méretű vízelárasztást okozott 1963 márciusában a két hét alatt elolvadt vastag hóréteg. A gátak emelése, az átemelő szivattyútelepek létesítése, a csövek szerelése tíz napig éjjelnappal folyt, de Tatabányáról, Dorogról nem küldték el időben a tartalékszivattyúkat, a mélyműveléses lobby szándékosan hagyta cserben a külfejtést. Az Ecsédi külfejtés termelése már 1964-ben elérte az évi egymillió tonnát, a szén átlagminősége 6860 KJ/kg volt. Az között lefejtett szénvagyon 14 millió tonna volt. A gépek jelentős részét átszállították Visontára és ott felújítás után újra termelésbe állították. Már 1973-ban megkezdték a terület rekultiválását, a véggödörben horgásztavat létesítettek. Az ecsédi sikerek és tapasztalatok alapján a tervezett Gagarin Hőerőművet (ma Mátrai Erőmű Zrt.) kiszolgáló Visontai külfejtés - Thorez bánya - beruházása 1962-ben megkezdődött, és a nyitóárok létesítése után 1964-ben már szenet termelt lényegesen olcsóbban (hő értékre vetítve fél áron), mint a Mátraaljai Szénbányák mélyművelési üzemei. Az utolsó mélyműveléses üzem bezárása utáni évben, 1969-ben az addig veszteséges szénbányák évi 300 millió Ft nyereséget értek el. Az eredeti terv szerint a 600 MW-os Gagarin Hőerőmű célbányájaként, évi 7,4 millió t termeléssel számolva a 186 millió t szénvagyont 25 év alatt termelték volna ki, de ezek a tervek számoltak a Visonta község alatti 25 millió t szénvagyonnal is, ezt azonban a tatabányai mélyműveléses szénlobby segítségével megakadályozták. A bányaberuházás 1973-ban fejeződött be és az Ecsédről áttelepített gépekkel a széntermelés már 1974-ben 5,76 millió tonna volt. A mélyműveléses lobby nyomására a Gazdasági Bizottság módosította a terveket, az erőmű kapacitását 2 db 100 MW-os blokkal megfejelte és lehetőséget adott a nógrádi mélyműveléses bányáknak évi egymillió t barnaszén beszállítására. Visonta nehéz időket élt át, gazdaságossága majdnem a nullára csökkent, mert új bányamezőt (Ny-i bánya) kellett nyitni kikerülve Visonta községet és a Nógrádból be nem szállított szenet is vért izzadva kellett pótolni. Nem véletlen, hogy mindez 1975-ben történt, amikor a külfejtéses Bükkábrányi Energetikai Kombinát, illetve a mélyműveléses Eocén program között kellett a kormánynak dönteni, - az NDK-val kooperációban gyártott-szerelt korszerűen gépesített lignit külfejtések gazdasági előnye már csak 10-15% volt - az agyonkarcsúsított költségelőirányzatú mélyműveléses bányákkal 18

19 szemben, ahova nyugati importgépek beszállítását tervezték.(és a Bicskei Gyűjtőerőművet!) Mint tudjuk az Eocén program győzött. E döntés azt sem vette figyelembe, hogy a Visontai külfejtés minden tekintetben korszerűbb és nagyobb kapacitású, volt, mint az Ecsédi. Itt már 1200, 1400 és 1600 mm-es szállítószalagok is üzemeltek, nagyobb marótárcsás gépek végezték a jövesztést, volt közvetlen átrakó rendszer, ami a legalsó széntermelő szint és gépek fölött üzemelt. A víztelenítést is gazdaságosabban, jobb hatásfokkal végezték a szűrő kutak. A víz kiemelése nem zsompból, hanem a telepek alatti vízvezető rétegbe levezetve, gyűjtve búvárszivattyúval emelték, emelik, külön az ivóvíz minőségűt, amit a helyi vízművek hasznosítanak. A külfejtés termelése között, az erőmű mindenkori igényeit teljes mértékben kiszolgálta, évente 6,1-7,4 millió t-t termelt. Amikor 1985-ben bebizonyosodott, hogy az Eocén program két legnagyobb üzeme Nagyegyháza és Mány az előirányzott termelés töredékét sem képes termelni, a szénbányászat a csőd szélére került. Dr. Kapolyi László miniszter ekkor sem engedélyezte egy kis külfejtés megnyitását Bükkábrányban, az 553 millió t készlettel rendelkező szénmezőből mindössze t éves termeléssel. Különben a mélyműveléses szénlobby politikai erejét bizonyítja, hogy ellen tudott állni a Gagarin Erőmű és a Thorez külfejtés kombináttá szervezésének 1972-től 1992-ig csak azért, hogy a külfejtés nyereségét a szénbányászaton belül át tudja csoportosítani a gyenge mélyműveléses bányák részére népgazdasági érdekből. A Bükkábrányi Külfejtés szénvagyona nagyobb (legalább kétszerese), jobb a minősége (kb. +15%), és kisebb a letakarási arány is, mint Visontán. Hátránya, hogy a legközelebbi erőmű (Visonta) 60 km távolságra van és a szállítás csak vasúton oldható meg. A nyitást 1985-ben vállalati beruházásként a kisebb visontai gépek átszállításával kezdték, de már ebben az évben t szenet értékesítettek. A Kormány ígéretet tett évi 2 millió t kapacitású géppark finanszírozására, de ennek folyósítását évről évre halogatta. Végül január 3 és február 7 között a 3-as főúton vonultak át a nagygépek Visontáról Bükkábrányba és már ebben az évben megközelítette a termelés az előirányzott 2 millió tonnát. Amikor április 1-én a Bánya és az erőmű integrációja megtörtént, Bükkábrányban a kapacitás (és termelés) már 3 millió t volt. Az integrációt a bányavállalat traumaként élte meg. Felszámolásra, kiszervezésre került több melléküzemág, a gépek, kiépített bányászati létesítmények ténylegesnél alacsonyabb értéken kerültek átvételre. Ennek ellenére a Mátrai Erőmű versenyképessé vált fejlődésnek indult, vezetése kitűnő szakemberekből állt. Semmi nem indokolta a Horn kormány idején 1995-ben a Mátrai Erőmű kombinát eladását az RWE-nek.(A részvényesi struktúra jelenleg: RWE 50,92% MVM 26,15% EnBW 21,70% és egyéb 1,23%) A privatizációs szerződés feltételei igen kedvezőtlenek. Az Ecsédi, Visontai és Bükkábrányi külfejtések szakemberei, gépészei akkor már több mint 30 éves kooperációban gyártották, szerelték a gépeket a keletnémet partnerekkel, sajnálatos, hogy őket a privatizáció 19

20 előkészítéséből kifelejtették. A Mátrai Erőmű eredményei az elmúlt 20 évben is kiemelkedőek, ami elsősorban az innovatív magyar menedzsmentnek köszönhető. Az 1. táblázat adataiból látható, hogy komoly mennyiségű lignitvagyonnal rendelkezik a Mátra- Bükkaljai terület. (Beke, 2014) 1. táblázat A Mátra-Bűkkaljai lignitkészletek kerekítve XII. 31-én Visonta bányatelek 158 millió t feltárt Bükkábrány bányatelek 398 millió t feltárt Nagyút-Kál 1302 millió t előzetesen kutatott Kápolna-Kelet 177 millió t előzetesen kutatott Karácsond-Ludas 141 millió t előzetesen kutatott Nagyréde 476 millió t előzetesen kutatott A Mátra-Bűkkaljai lignitkészletek mindösszesen millió t Beke Imre, 2014 Szerző saját szerkesztése Az Észak-Magyarországon végighúzódó közel 2,6 milliárd tonnás lignitvagyon tartós biztosítékot ad a cég működéséhez és a jövőbeni energetikai fejlesztési terveihez. Az elmúlt 100 év alatt Észak-Magyarországon európai szinten is jelentős bányászati és erre alapuló barnaszén erőműves szakmakultúra alakult ki, amelynek mély gyökerei vannak a térség gazdaságtörténelmében és tudásbázisában. A 2. táblázat reprezentálja az 1920-as évektől napjainkig a lignitbányászatban dolgozók létszámadatait. 20

21 2. táblázat Mátra-Bükkaljai lignitbányászatban foglalkoztatottak létszámadatai Év Összes dolgozó nincs adat * * * * * * * * Rózsaszentmártoni lignitbányászat összegző történeti áttekintése Mátraaljai Szénbányák gazdasági adatai Mátrai Erőmű Rt és a Mátraaljai Szénbányák integrációjának munkaügyi adatai Szerző saját szerkesztése A 2. táblázatban a * -al jelölt létszámadatok az erőmű létszámával növelt létszámok. 6. Mátrai Erőmű Zrt. bemutatása A társaság központi telephelye, és az erőmű székhelye a Heves megyei Visonta község határán, az Északi-középhegység és az Alföld találkozásánál, a Mátraalján fekszik. Az erőmű részére a Mátra déli lábánál, a Nyiget-patak völgyében, Markaz község külterületén mesterségesen kialakított víztározó szolgáltatja a nyers vizet. A Mátrai Erőmű vasúti bekötése a Budapest-Miskolc főközlekedési vasútvonalhoz csatlakozó ipari vágány, közúti bekötése a 3-as számú főútvonalhoz csatlakozik. Az erőmű és a bányászati területeinek elhelyezkedését, vasúti összeköttetését az 8. ábrával szemléltetem. 21

22 8. ábra. Bányatelek, Kutatási terület Mátrai Erőmű Zrt. 2015, szerző saját szerkesztése A Mátrai Erőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Magyarország egyetlen széntüzelésű erőműve, amely az Észak-magyarországi régió, Heves megye és Borsod- Abaúj-Zemplén megye területén a Mátra- és Bükk hegység déli lábánál horizontális elrendezésben több telepes kifejlődéssel mintegy 100 km hosszban, kutatással bizonyítottan több százmillió tonna lignitvagyonra települt, Visonta székhellyel. Jelenleg az erőmű által lehatárolt bányatelkeken 771 millió t műrevaló szénvagyon rejtőzik. A társaság két külszíni bányája Visontán és Bükkábrányban található. Visontán két művelés alatt álló bányamező, az ún. Déli bányamező (észak: Halmajugra, kelet: Detk, dél: Ludas, nyugat: Karácsond) községek által határolt területen, míg az ún. Keleti III. bányamező (észak: Kisnána, kelet: Kál, dél: Nagyút, nyugat: Detk) községek által határolt területen fekszik. A részvénytársaság bükkábrányi bányája Visontától 60 km-re keletre a Bükkábrány Vatta Csincse községek közötti területen helyezkedik el. A Visonta térségében található lignitmezőre alapozva a mai Mátrai Erőmű Zrt. építése 1965-ben kezdődött el, 286 hektár területen, 163,1 méter Adria feletti magasságban október 1-jén megalakult a Göngyösi Hőerőmű Vállalat május 29-én a világ első űrhajósa után a Gagarin Hőerőmű Vállalat nevet kapta. Az első, 100 MW-os blokk átadása 1969-ben, az utolsó 200 MW beépített teljesítményű blokké pedig 1972-ben történt. Az erőmű berendezéseinél megvalósított fejlesztések közül kiemelkedik az 1986 és 1992 között elvégzett nagy 22

23 rekonstrukciós program, majd 1998 és 2000 között végrehajtott teljesítmény és élettartam növelő felújítás valamint a füstgáz-kéntelenítő berendezések beépítése. Az öt, lignit tüzelőanyaggal működő 836 MW kapacitású termelőegység mellé 2007-re két előtétgázturbina és egy kiegészítő hűtőrendszer került beépítésre, melyekkel a magyar villamos energia- rendszer igényének 14%-át, termelésének 18,5%-át biztosítja a társaság. Az alábbi ábrán (9. ábra) a Mátrai Erőmű Zrt. telephely látható. 9. ábra. Mátrai Erőmű Zrt. Visonta telephely Mátrai Erőmű Zrt Az erőmű január 1-jétől részvénytársasági formában működik, neve: Mátrai Erőmű Részvénytársaság április 1-jétől végrehajtásra került a Mátraaljai Szénbányák és a Mátrai Erőmű Zrt. tulajdonosi és szervezeti integrációja, a létrejött vertikum elnevezése Mátrai Erőmű Részvénytársaság. Ekkor a vertikálisan integrált társaságcsoport közel főt foglalkoztat közvetlenül. A szocialista ipar egyéb ágazataiban történő létszámcsökkentés erre az iparágra 1995-ig nem volt jellemző az erős szakszervezeti érdekvédelem miatt is. Az 1995 decemberében megvalósult villamosenergia-ipar privatizációját követően a Mátrai Erőmű Zrt. részvényeinek többsége német tulajdonba került. Az Észak-Magyarországon meglévő jelentős lignitvagyonra alapozva a társaság években teljesítmény- és élettartam-növelő felújításokat hajtott végre a 200 MW-os blokkoknál, ehhez kapcsoltan környezetvédelmi beruházásokat végzett el: füstgáz-kéntelenítő berendezést épített és a 23

24 szénellátást biztosító bányászati fejlesztéseket valósított meg. Az erőmű 3 db 200 MW-os blokkjának jó műszaki állapota lehetőséget adott arra, hogy megújító (retrofit) munkák elvégzésével a blokkok bruttó teljesítményét meg lehetett növelni, élettartamát pedig meghosszabbítani. A Mátrai Erőmű Zrt. megvalósította és évtől alkalmazza a korszerű, környezetbarát ún. sűrűzagyos salak-pernye elhelyezési technológiát. A társaság 2003-ban befejezte retrofit programját, amelynek keretein belül a 100 MW-os I. és II. blokkokat is rákötötte a füstgáz-kéntelenítőre évben a Mátrai Erőmű készen állt arra, hogy a liberalizált villamos energia piacon versenyképes terméket állítson elő. Magyar energiapolitika 2001 évben hirdette meg az energia piacok részleges liberalizálást, fokozatos bevezetését. A technológia fejlesztésével párhuzamosan szükség volt a létszámcsökkentésre is. Ennek oka a technológia egy részének automatizálása, munkaerő kiváltása a másik indok az alacsonyan képzett munkaerő foglalkoztatásának az ellehetetlenülése fős létszám főre csökkent a privatizáció első 10 évében. A liberalizált piac kihívásainak megfelelve 2005 évben újabb kihívással szembesült a CO2 rezsimmel, amely új jelentős működésbeli változásokat inicializált. A versenyképesség további növelése érdekében a Mátrai Erőműhöz kapcsolódóan ipari parkot hozott létre. A keletkezett melléktermékek hasznosítása érdekében gipszkarton- és alfa félhidrát-gyártás települt az erőmű közelébe. A fentieken túl biodízelgyár is működik az ipari parkban, amely hőt és villamos energiát vesz igénybe a Mátrától, a cég pedig a keletkező biomasszát hasznosítja. Jelentős mennyiségben hasznosulnak a társaság melléktermékei is, a keletkező pernye és gipsz nagy részét cementgyárak részére kerülnek értékesítésre. A 2010-es évekre a Mátrai Erőmű Zrt. jelentős foglalkoztatási pozíciót töltött be a térségben. Az erőműnél és a két külszíni bányánál főt foglalkoztat, emellett a társaság minősített külső vállalkozókat is alkalmaz karbantartási, kivitelezési, termelési munkákhoz, célirányos szerződések alapján. A vállalkozók egy része Heves megyei székhellyel rendelkezik, alkalmazásuk a megye gazdasági fejlődésére jelentős hatással van. Közvetetten foglalkoztatottak száma elérte a főt. Az energetikailag hasznosítható hulladékok felhasználójaként a Mátrai Erőmű Zrt. országos szinten további munkahelyet tart fenn. Jelenleg a beépített villamosenergia termelő kapacitás 930 MW. Ennek a kapacitásnak évi 7 millió tonna lignitre van szüksége évi üzemórás kihasználtság mellett. Ez azt jelenti, 24

25 hogy több mint 100 évre elegendő az eddig feltárt Észak-magyarországi lignit vagyon. (Mátrai Erőmű Zrt.) 7. Villamos energia import-export alakulása A következőkben bemutatom, hogyan valósult meg Magyarországon a villamos energiaellátás forrás oldalon. Milyen lehetőségek voltak és lesznek Magyarország ellátásában. Magyarország a villamos energia szállítása területén tranzit ország, köszönhetően földrajzi elhelyezkedésének. Naponta jelentős villamosenergia halad át az országon a fizika törvényeinek megfelelően. Magyarország jól kiépített és üzembiztos infrastruktúrával, magas feszültségű hálózattal rendelkezik, melyet a MAVIR Zrt. honlapján elérhető villamosenergia-rendszer legfontosabb adatairól adott pillanatban - áttekintő 10. ábrával mutatok be. 10. ábra. Magyar villamosenergia-rendszer MAVIR weboldal, szerző saját szerkesztése Az 10. ábrán Magyarország villamosenergia-fogyasztása látható, az azt fedező források - a hazai termelés és az import - nagysága, valamint a szomszédos országokból érkező, vagy oda áramló teljesítmény tervezett és tényleges értéke. A diszpécser szolgálat által használt számítógép-rendszer képe. 25

26 A témához szorosan kapcsolódó import-exportszaldó fogalom azt jelenti, hogy a teljes villamos energia importból kivonjuk a teljes villamosenergia-exportot, és ennek különbségét viszonyítjuk a hazai igényekhez. Bevezetését azért tartom fontosnak, mert megfelelően képes szemléltetni az importfüggőségünk alakulását. (11. ábra). A rendelkezésre álló hazai erőművi beépített kapacitások mennyisége magasabb, mint a megtermelt villamosenergia. Azonban több erőmű a magas fajlagos önköltségi ára- nem versenyképes a nemzetközi piacon - miatt üzemen kívül van. Paks II. megépítése és a Mátrai Erőmű bővítése estén 0 %-ra tudnánk csökkenteni az importot, függetlenné tudnánk válni a nemzetközi energia ellátástól. 11. ábra. Import-export szaldó MAVIR éves beszámoló, szerző saját szerkesztése Az elmúlt évek tényadatait feldolgozva az látható, hogy nagyon gyorsan változó szélsőséges értékek között mozog az import-export szaldó. A tényadatokból és a várható energiapolitikai irányzatok alapján extrapoláltam három lehetséges változatot. A prognózis: 40 % fölé emelkedhet az import-export szaldó, ha Mátrai Erőműben leáll a termelés és ezt a kieső termelést nem új magyarországi erőmű termelésével pótoljuk. 26

27 B prognózis: Minden változatlan marad a Mátrai Erőmű továbbra is a jelenlegi szinten tud termelni. C prognózis: Ha Paks II. a második atomerőmű megépül és a Mátrai Erőmű megtartja jelenlegi termelési pozícióját. Ezen változatok közül az A változat jelenti a legnagyobb kockázatot a magyar villamosenergia-ipar számára Rövid történeti áttekintés A szocialista országok belső piacának a megszűnésével az energia igényes iparágak termelési szintjei harmadára, negyedére estek vissza. Ezzel párhuzamosan a villamos energia igények is csökkentek. Az igény csökkenését az import radikális csökkenésével egyenlítettük ki. Ebben az időszakban történt meg az energiapiac privatizációja. A privatizáció és az új villamos energia törvény megerősítette a magyarországi vállalkozásokat és a növekvő igényeknek megfelelően tudták növelni részesedésüket a hazai ellátásban. A 2008 évi gazdasági válság következményei és a szigorodó környezetvédelmi előírások költségnövelő hatásai részben elvesztették versenyképességüket és újra előnyös helyzetbe került az olcsó villamos energia import. Ezt az importnövekedést tapasztalhatjuk napjainkban is, ami 2016 év elején elérte a 40%-ot. Viszont könnyen belátható, hogy a hazai tüzelőanyagokon alapuló villamos energia előállításának értékteremtése lényegesen nagyobb, mint az import villamos energiák esetén, ezért a hasznosítása fontos lehet a nemzetgazdaság számára. 8. Energetikai hasznosítás gazdaságföldrajzi vizsgálata a régióban Az Észak-magyarországi régióban található Heves Megye az ország kisebb megyéi közé tartozik. A megye lakosságának száma január 1-jén 307,6 ezer fő. A lakosság létszáma folyamatosan csökken. A megye gazdasági teljesítményét jól jellemzi, hogy az országos GDP-ből évek óta azonos arányban részesedik. A KSH legfrissebb adatai szerint a megye 633,1 milliárd Ft bruttó hazai terméket (GDP-t) állított elő, ami az országos értéknek továbbra is a 2,1 %-a. A évben a KSH mérései szerint a foglalkoztatottak száma 119,5 ezer fő volt, ez 3,4 %-kal magasabb, mint az előző évi. A létszám növekedéssel párhozamosan az átlagbérek is növekedtek 7,9 %-kal, 2014 évben elérték a ezer Ft-ot a teljes időben foglalkoztatottak esetében. A legjobban az energia szektorban keresnek, de kiemelkedőek a gépipar területén is a keresetek. 27

28 8.1. Hozzáadott érték jelentősége A hozzáadott érték alapján 2010-es években Heves Megye legjobb vállalta a Mátrai Erőmű Zrt.. Ezekben az években a teljesítménye, a bruttó hozzáadott értéke milliárd Ft volt. Ahhoz, hogy ezen mutatószámot tudjuk értelmezni, tisztázni kell mit is értünk hozzáadott értéken. A hozzáadott érték a javak előállítása folyamatában egy adott lépésnél a felhasznált inputok és az előállított outputok pozitív különbözetét takarja. Ha ez a különbség nagy, akkor magas hozzáadott értékről beszélünk. A hozzáadott érték az, amiből a cégek élnek. Ebből lehet kifizetni a rezsi költségeket, a béreket, az adókat, a beruházásokat és a tulajdonosoknak fizetett osztalékot. (Heves TOP 50, 2015) Mi hozza létre az értéktöbbletet, árrést, fedezetet, hozzáadott értéket? Az első és legfontosabb tényező az adott cégben dolgozó ember. Ám létrejöhet értéktöbblet pénzből is. Gondoljunk csak a kamatra, vagy a részvény vásárlás után kapott osztalékra. S többlet értéket állít elő a gyár tulajdonosa is, amikor beruház épületekbe és gépekbe és azok elkezdenek termelni. Azonban itt ebben az esetben fontos az ásványkincs, amelyet több mint 100 éves szakmakultúra segítségével termelünk ki és energetikailag hasznosítjuk. A hozzáadott érték a nemzetgazdaság, illetve ennek valamely része megítélése tekintetében egy alapvető mutatószám. A hozzáadott érték a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által adott időszakban létrehozott eredmény. A hozzáadott érték a termelési érték és a vásárolt ráfordítások különbözete, függetlenül attól, hogy a termelési érték fogalma alatt összes, végső illetve veszteségmentes termelést értünk-e, hiszen ennek megfelelően változik a vásárolt ráfordítások tartalma is. A hozzáadott érték úgy bruttó és nettó kategóriaként is értelmezhető az amortizáció levonásától függően. A bruttó hozzáadott értékből, ha levonjuk az amortizációt és hozzáadjuk a támogatásokat, akkor megkapjuk a faktor (munkaerő, tőke) fedezetéül szolgáló hozzáadott értéket. Részletes számítás: 1. bruttó hozzáadott érték 2. amortizáció 3. támogatások Nettó hozzáadott érték =

29 A bruttó hozzáadott érték belső szerkezete a termelő vállalkozásoknál a régióban a KSH adatai alapján: 1. korrigált üzleti eredmény 20 % 2. személyi jellegű ráfordítások 60% 3. amortizáció 20 % bruttó hozzáadott érték = ( A bruttó hozzáadott értékben 80 %-a a személyi jellegű ráfordítások és a korrigált üzleti eredmény. Ennek a 80 %-os részaránynak nagy az adó tartalma legalább 50 %. Tehát a Mátrai Erőmű Zrt., mint a régió legmagasabb hozzáadott értékét előállító vállalkozása (lásd az 1. mellékletben), akinek a küldetése a lignit energetikai hasznosítása előnnyel rendelkezik más vállalkozásokhoz képest, mert a humán erőforrás jövedelmezősége magasabb és a befizetett adók is magasabbak a megyei illetve az országos átlagnál. Ezért fontos mutató szám a jelen nemzetgazdasága szempontjából bruttó hozzáadott érték. A 12. ábrán a megye 7 legjobb hozzáadott értékkel rendelkező vállalat kördiagramja látható. Hozzáadott érték 4% 4% 3% 4% 1 MÁTRAI ERŐMŰ ZRT. 2 ROBERT BOSCH ELEKTRONIKA GYÁRTÓ KFT. 10% 40% 3 ZF HUNGÁRIA IPARI ÉS KERESKEDELMI ZRT. 4 Aventics Hungary KFT. 35% 5 HORVÁTH RUDOLF INTERTRANSPORT KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 6 VAMAV VASÚTI BERENDEZÉSEK KFT. 7 Johnson Electric Hungary Elektromechanikai Termékek KFT. 12. ábra. Kördiagram az 1. melléklet alapján, HEVES TOP 50 ranglista első 7 helyezett 2015 Heves megye TOP 50, szerző saját szerkesztése 29

30 8.2. Lignitbázisú villamosenergia-termelés jelene Magyarországon jelenleg Visontán állítanak elő lignitbázison villamos energiát. A Mátrai Erőmű Zrt. versenyképességét az alacsony önköltségű tüzelőanyag jelenti. A vállalkozás vertikálisan integrált működést épített ki. Ez a modell biztosítja hosszútávon a tüzelőanyag alacsony önköltségét. A vállalat termelési és gazdasági teljesítményét az 3. táblázatban foglalom össze. 3. táblázat Mátrai Erőmű Zrt. főbb éves termelési és gazdasági adatok 2014 év Termelt villamos energia: Kitermelt lignit: Nettó árbevétel: Foglalkoztatottak száma: GWh kt millió Ft alkalmazottként 2200 alvállalkozóként 4800 fő Mátrai Erőmű Zrt. Szerző saját szerkesztése Ezen gazdasági és műszaki mutatók eredményeként a Mátrai Erőmű hozzáadott érték tekintetében Heves Megyében a legjobban teljesítő vállalkozás. Heves Megye hozzáadott értékének közel 40 %-át állítja elő. Heves megyei társaságok közül a Mátrai Erőmű átlagbére kétszerese a megyei átlagnál és az országos átlagnál is. Mindezen adatok jól mutatják a villamos energetikában hasznosított lignitben lévő gazdasági potenciált. A hozzáadott érték a javak előállításának folyamatában a felhasznált inputok és az előállított output értéke közti pozitív különbséget tartalmazza. Ezen elemek: általános költségek, a bérek és járulékok, termelési költségek, az adók, a beruházások ráfordításai és a tulajdonosoknak fizetett osztalékok. A Mátrai Erőmű Zrt. értékteremtését tekintve Magyarország legnagyobb GDP előállítója, a GDP 4%-át realizálják és jelentős foglalkoztatási pozíciót tölt be az Észak- Magyarország régióban. Az erőmű és a külszíni bánya külső vállalkozók és szolgáltatók több mint főt foglalkoztatnak összességében. 30

31 Az összefoglaló 4. táblázat a jelenlegi állapotról, összehasonlítva néhány alternatívával: 4. táblázat Mátrai Erőmű Zrt. üzleti jelentései Mátrai Erőmű Zrt. Gázerőmű import gázzal működtetve Villamos energia import Termelési kereskedelmi volumen Foglalkoztatottak száma közvetlen és közvetett Államkincstári bevétel GWh fő 323 md Ft Adatforrás Mátrai Erőmű Zrt. üzleti jelentései a 2. mellékletben GWh 660 fő 74 md Ft becslés GWh 60 fő 44 md Ft becslés közötti működés állami bevételei multiplikátor hatás nélkül. Mátrai Erőmű Zrt. Szerző saját szerkesztése A 4. táblázat adatsorból látható a hazai lignit alapú villamosenergia-termelés nemzetgazdasági előnyei. Hasonló villamos energia mennyiséget előállító gázerőmű adóbefizetési képessége becsléseim szerint negyede a ligniterőmű adóbefizetési képességének. Ha ugyanezt a termelési volument teljes egészében villamos energia importtal szeretnénk helyettesíteni, akkor az államkincstár adóbevétele 82%-kal csökkenne. Összefoglalva elmondható, hogy a hazai alapanyagból, hazai munkavállalókkal előállított villamos energia nemzetgazdasági előnyei 100 milliárd Ft-okban mérhető. A magyar államkincstárnak tehát jelentős bevételei vannak a Mátrai Erőmű Zrt. működéséből. A 2. mellékletben a Mátrai Erőmű Zrt. szénbázisú villamosenergiatermelésből származó előnyök költségtáblája látható az elmúlt tíz év tény adataival. Ez alapján a 13. ábra szerint az elmúlt 10 évben 323 milliárd Ft-ot fizetett be közvetlenül vagy közvetve az államkincstár számára. 31

32 Millió Ft Magyar állami bevétel (MIND Folyóáron) ELMÚLT 10 ÉV tény adatai 13. ábra. Szénbázisú villamosenergia-termelésből származó előnyök üzleti jelentések alapján Mátrai Erőmű Zrt., szerző saját szerkesztése A következőkben arra keresem a választ, hogy ezen eredmények a foglalkoztatáspolitikában fenn tudnak-e maradni a következő 10 évben, továbbra is biztosított-e az állami kincstár számára a 323 milliárd Ft bevétel. 9. Fenntartható fejlődés Mátrai Erőmű fennállása óta a hazai szénvagyonra alapozva folytatja tevékenységét, mely magában foglalja a szénbányászatot és a villamosenergia-termelést, mint fő tevékenységeket. Az erőmű a meglévő szénvagyon kiaknázásával több, mint 45 éve termel villamos energiát biztosítva a fogyasztók, illetve az országos villamosenergia-rendszer igényeinek megfelelő szintű és gazdaságosan történő kielégítését. Tevékenysége során a hazai és az EU szintű jogszabályok betartása mellett egyre fokozottabban törekszik arra, hogy a környezeti terhelést minimálisra csökkentse, ezáltal megfeleljen a fenntartható fejlődés elvének. A lignitbázisú villamosenergia-termelésnek egyetlen versenytársa van, az import. Az atomerőműnek állandó termelési volumene van, annak termelése nem függ az import mennyiségétől. A lignitalapú villamos energiatermelés műszakilag szabályozható és így a termelési volumene mindig függ az importhoz viszonyított versenyképességétől. A villamos energia nagykereskedelmi árak a környező országokban 17-27%-kal alacsonyabbak, mint Magyarországon. Ennek legfőbb oka, hogy a szomszédos országokban elmaradtak a 32

33 környezetvédelmi beruházások, (Ukrajna, Oroszország, Szerbia, Törökország) több esetben tapasztalható rejtett állami támogatás, kijátszva az Európai Unió tiltó rendelkezéseit. (Valaska, 2008) Ehhez az eddigi üzeme során a rendelkezésre álló Északkelet-magyarországi szénvagyon kisebbik hányadát használta fel. A már megkutatott szénvagyon a jelenlegi termelési szinten üzemelő erőmű működéséhez kb. 110 évre elegendő tüzelőanyag-mennyiséget biztosít. Lignittüzelésre alapozva a Mátrai Erőmű Zrt. egyrészt egy új 440 MW teljesítményű új egység üzembe állítását tervezi MW-os lignitblokk építése A Mátrai Erőmű Zrt. a hazai szénvagyon kiaknázása, a további gazdaságos és a környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő villamos energiatermelés, illetve a villamos energia termelői részarányának, kapacitásának megőrzése, növelése céljából már 8 évvel ezelőtt megkezdte egy új lignittüzelésű erőművi blokkegység megépítésének előkészítését. A több éves blokklétesítéshez kapcsolódó előkészítési munkálatokat követően évben az MVM Zrt. és a Mátrai Erőmű Zrt. az új blokk megépítésére egy új közös vállalkozást hozott létre Mátrai Villamos Művek Termelő Zrt. (MVMT Zrt.) néven. Az új vállalkozásban az MVM Zrt. 74,9 %-al a Mátrai Erőmű Zrt. 25,1 %-al részesedik. A fejlesztést indokolja egyrészt az évtizedek óta üzemelő erőmű 100 MW-os blokkjainak viszonylagos elöregedése, mely az erőmű megújításával ellensúlyozható, másrészt az évtized végére, illetve a következő évtized elején, közepén várhatóan fellépő országos energia termelői kapacitás hiány, melynek egy része új erőművi kapacitások létesítésével pótolható. Fontos megemlíteni a tervezett blokk és a jelenleg üzemelő 100 MW-os blokkok közötti 10 %-os hatásfok különbséget, mely az új blokk megépítése kapcsán az előállított villamos energia tekintetében jelentős fajlagos környezetterhelés csökkenést eredményez. A következő évtizedben kellő elszántsággal és állami támogatással megépíthető az elmúlt évtizedben előkészített új 440 MW-os blokk, amely évente 4 millió tonna lignit igénye lehetne. 25 év alatt 100 millió tonna lignit vagyont fogyaszthatna el. 33

34 Az új lignitblokk megvalósítása esetén keletkező előnyök: csökkenő fajlagos környezeti terhelés gazdaságos villamos energiatermelés, kedvező villamos energia ár munkahelyek megtartása villamos energia termelői kapacitás hiány csökkenése tüzelőanyag- és energia-importfüggőség csökkenése hazai szénvagyon kiaknázása új, modern, jó hatásfokú termelő és környezetvédelmi berendezések alkalmazása 9.2. Mérföldkő a hazai zöldenergiában 16 MW 72 ezer napelem Magyarország legnagyobb fotovoltaikus erőműve október elején kezdte meg működését. A Mátrai Erőmű napenergiát felhasználó egysége szakít a hagyományos fosszilis energiaforrásokkal, csökkentve ezzel a légkörbe jutó káros terhelést, elősegítve a költséghatékonyságot, a gazdasági kapcsolatok fejlődését és a hazai megújuló villamosenergia-ipar fellendülését. A Visontától két kilométerre található fotovoltaikus erőmű a Mátrai Erőmű Zrt. tulajdona. A felhagyott Őzse-völgyi zagytér tetején elhelyezkedő naperőmű az alternatív rekultiváció kiváló példája, hiszen a húsz év után megtelt és előírásoknak megfelelően lefedett harminchektáros terület a lehető legésszerűbb módon került hasznosításra, a betelepített napelemekkel. A projekt előkészítése 2013 elején kezdődött. A szükséges dokumentumok megszerzése után elindultak a közbeszerzési eljárások, és a mátrai naperőmű alapkövének letételével június 1-jén hivatalosan is kezdetét vette az erőmű építése. A 16 megawattos naperőmű kategóriájában a legnagyobb hazánkban: darab, egyenként 255 watt névleges teljesítményű polikristályos napelemből áll. A naperőmű a Nap fotovillamos energiáját használja fel, és a napelemek kis cellái azok, amelyek azt egyenárammá alakítják. A napelemtáblákból kialakított sorok között a területen tíz konténer, egy gyűjtő kapcsolóállomás és egy mérnökállomás kerül elhelyezésre. Az egyes konténerek két darab invertert és egy darab száraz transzformátort tartalmaznak. A naperőművet 0,8 megawattos hálózati inverterek alkalmazásával építették ki. Ezek feladata, hogy a napelemekből nyert egyenáramú energiát váltakozó árammá alakítsák. A naperőmű által megtermelt villamos energia 6 kilovoltos földkábel segítségével jut be a meglévő erőmű újracserélt indító transzformátorához, és onnan a meglévő 120 kilovoltos távvezetéken jut ki a MAVIR detki alállomására. 34

35 Az új erőmű a leegyszerűsített energiatermelés mellett költséghatékony, és elsősorban környezetbarát. Nem bocsát ki szén-dioxidot, és a primer energiaforrásért amiből a villamos energiát előállítják sem kell megküzdeni, hiszen a napfény a napelem modulokkal könnyen begyűjthető, korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. A napelemek gyakorlatilag hajnaltól kora estig működnek a napos időszakban. A napelem élettartama hosszabb, mint a megtérülés ideje. Huszonöt év múlva a gyártók nyolcvan százalékos energialeadást garantálnak. A naperőmű által megtermelt villamosenergia-mennyiség átlagosan, háztartási léptékben mérve egy kisebb várost kb. négyezer fő háztartását képes ellátni zöld energiával. Az újonnan épülő naperőmű felügyeletéhez csupán csak 6 ember szükséges. A beruházást az erőmű 50%-ban saját erős finanszírozásból, 50%-ban pedig fejlesztési adókedvezmény igénybevételével valósította meg, amelyhez a Nemzetgazdasági Minisztérium 2014-ben adta meg hozzájárulását. A beruházás teljes bekerülési költsége több mint 6,5 milliárd forint volt. A Mátrai Erőmű napenergiát felhasználó egysége az alábbi ábrán (14. ábra) látható. 14. ábra. Magyarország legnagyobb fotovoltaikus erőműve, Visonta Mátrai Erőmű Zrt A naperőmű-beruházás több szempontból is kiemelt jelentőséggel bír: a megújuló energiaforrások alkalmazásával hazánk magas energiahordozó-import függősége csökkenthető, illetve hozzájárul a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia- 35

36 termelés részarányának teljesítéséhez; a környezeti fenntarthatóság és klímavédelem tekintetében pedig mintegy 24 ezer tonnával csökkenti a hazai CO2 -kibocsátást. A projekt létrejötte magyar, osztrák és román konzorcium együttműködésén alapult. A naperőmű szállítója a Wire-Vill Kft. IBC Solar GmbH Energobit S.A. magyar osztrák román vállalkozás volt. A hálózati csatlakoztatáshoz szükséges 6/120 kv-os transzformátorokat a CG Electric Systems Hungary Zrt. (korábbi nevén a Ganz Villamossági Művek) szállította. A naperőmű határidőre és sikeresen teljesítette a próbaüzemét, és az őszi körülményeknek megfelelő alacsonyabb besugárzás ellenére a hálózatra adott teljesítmény meghaladta a 15,6 MW-ot. (Mátrai Erőmű Zrt.) 36

37 10. Változások évtizede ( ) A következő évtized jelentős változásokat hoz bolygónk történelmében. A világ népesedésének növekedési üteme, ha nem csökken, 2025 évre elérjük a főt. Azt, hogy a népességnövekedésből, melyik kontinens, mekkora súllyal veszi ki a szerepét, az alábbi 15. ábra érzékelteti. 15. ábra. Föld népesség növekedése WHO 2010 évi kiadványának magyar nyelvű fordítása A népesség növekedése növelheti a klímaváltozás sebességét és több társadalmi és gazdasági folyamatnak lehet az előidézője. A következő évtized az energetikai rendszerváltás Energiewende évtizede lesz. A régi tradicionális nagy erőművek jelentősége és szerepe fokozatosan csökken és helyébe lépnek a hálózatba kötött kis erőművek rendszere. Az amerikai Tesla autóipari konszern jelentős kutatás - fejlesztéssel nagy lépést tett a házi energia tárolás felé. A népesség növekedésével a munkaképes lakosság száma is növekszik. A WHO adatai szerint 2025 évre 20 %-kal a jelenleginél 600 millióval lesz magasabb a munkaképes munkavállalók száma. Ez jelentősen átrendezheti a globális piacokat vagy egyre fokozódó népvándorlást indíthat el. Ebben a hektikus környezetben kell nekünk egy önfejlesztő és sikeres foglalkoztatáspolitikát megvalósítani. 37