Görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.) a baromfi takarmányozásában

Átírás

1 Görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.) a baromfi takarmányozásában Simon Ádám 1, Bencze János 2, Murnyák Balázs 2, Deák-Pocsai Krisztina 2, Nagy Katalin 2, Nagy Vanda 2, Németh József 3, Szilvássy Zoltán 3, Hortobágyi Tibor 2, Juhász Béla 3, Czeglédi Levente 1 1 Debreceni Egyetem, Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet, Debrecen 2 Debreceni Egyetem, Pathologiai Intézet, Neuropathologiai Tanszék, Debrecen 3 Debreceni Egyetem, Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, Debrecen A görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.) a pillangósok családjába tartozik, eredeti termőhelye Indiában és Dél-Európában található. Latin neve a Faenum Greacum, mely elnevezés "görög széna"-t jelent. A növény cm magasságúra nő, összetett levélzete hármas levelekből áll, a virág színe a fehértől a sárgáig terjed, a beérett hüvelytermése 3-15 cm hosszú, melyben kisméretű zöldesbarna ehető szemtermés található. A szemek romboid alakúak és könnyen felismerhetőek a jellegzetes illatukról. A virágzás utáni napon érik be a szemtermése. A beltartalmi vizsgálati eredmények szerint a szemtermés átlagos nyersfehérjetartalma 27%, nyersrosttartalma 1%, hamutartalma 4%, éterrel kivonható anyagok (zsírtartalma) 7,8% a szárazanyagban. Alkaloidjai közül legfontosabb a trigonellin, mely hatást gyakorol a sejtciklus szabályozására. A görögszéna az ipar számára potenciális diosgenin forrásnak számít, melynek élettani jelentősége, hogy több hormon prekurzora, melyek közé tartozik a progeszterin is. Manapság leginkább fűszernövényként találkozunk a görögszénamaggal, mely többségében Egyiptomból, Indiából és Marokkóból származik. Fűszerként olyan kedvező tulajdonságokkal hozzák összefüggésbe, mint vércukor és koleszterinszint csökkentő hatás, antioxidáns kapacitás, illetve a gasztrointesztinális motilitás növelése (Evans, 2009). Ezek mellett a görögszénamagról ismert, hogy az étvágyszabályozásban meghatározó agyterületen, a hipotalamusz működésén keresztül hozzájárul az éhségérzet kialakulásához (Adil, 2015). 1

2 A megnövekedett étvágy és ennek következtében megemelkedett takarmányfelvétel a súlygyarapodás intenzitásának növelését eredményezi, azaz meghatározó faktor az állati termék-előállítás során. Az elmúlt évtizedekben felismerték, hogy a görögszénamag növekedést serkentő hatással bír, mely kifejezetten kedvező lehet az intenzív baromfihús-előállítás során. Qureshi és munkatársai (2015) a görögszénamag takarmánykomponensként történő alkalmazásával a broiler csirkéknél megnövekedett súlygyarapodást tapasztaltak. E mellett igen kedvező hatás, hogy javul a takarmányhasznosulás, ezáltal csökken a broilerhizlalás takarmányköltsége. A kedvező hatást az 1%, illetve 1,5% görögszénamagot tartalmazó táppal érhetjük el, ami által nő az elősúly, súlygyarapodás, javul a takarmánykonverzió, a fehérje- és energiahasznosulás, illetve nő az állatok takarmányfelvétele (Elbushra, 2012). Alloui és munkatársai (2011) kutatási eredménye szerint a görögszénamagot tartalmazó broilertáp növeli a takarmányfelvételt, mely kedvező hatás a görögszéna galaktomannán (növényi eredetű poliszacharid) tartalmának tulajdonítható. A galaktomannán étvágyfokozó hatása mellett javítja a takarmányhasznosítást is, mivel kedvező hatást gyakorol a béltraktus mikrobiális közösségére. Pulykával végzett kísérletekben azt tapasztalták, hogy a görögszéna 2%-os jelenléte a tápban növeli a táplálóanyagok emészthetőségét és felszívódását, mely a megnövekedett súlygyarapodás révén fenotípusosan is jelentkezik (El-Mallah et al, 2005). Azt is tapasztalták, hogy béltraktus falán lévő villusok hossza és szélessége is megnő a görögszénamaggal etetett broilereknél. Ezek az eredmények azért jelentősek, mert a villusok változása lényegében a vékonybél táplálóanyag-felszívó felületének növekedését jelenti. A görögszéna más anatómiai változásokat is indukál, mely szintén a táplálóanyagok felszívódását támogatja (Adil et al. 2015). A görögszénamagnak a tyúkok szaporodásbiológiájára gyakorolt hatásáról is vannak információink. 1%-os takarmánykiegészítés javítja a broiler tenyészkakasok spermiumminőségét (Abdel-Rahman et al., 2014). Tojó típusúaknál ugyanez a koncentráció növeli a tojástermelést, a tojássúlyt és a takarmánykonverzió mértékét, azonban ez a kedvező jelenség dózisfüggő, mivel 2%-os görögszénamag tartalmú tápnál már ellenkező hatást tapasztaltak. Utóbbira magyarázat lehet a görögszéna fitoösztrogén hatással rendelkező diosgenin tartalma, mely stimuláló hatást fejt ki az aromatáz enzimre, ezáltal megnő az ösztradiol szintézise, amely a reprodukció és szexuális viselkedés meghatározó hormonja a nőivarú egyedekben (Adil et al. 2015). 2

3 Mamoun és munkatársai (2014) eredményei azt mutatták, hogy az 1%-os takarmánykiegészítés javította a hizlalás eredményességét, kedvezőbb lett a takarmányhasznosulás. Anatómiai változást is tapasztaltak, megnövekedett a vékonybél relatív hossza és a pancreas súlya. Bhaisare és munkatársai (2014) a görögszénamagot 0,5%- ban keverték az abrakhoz és azt tapasztalták, hogy a hizlalási időszak végére szignifikánsan megnövekedett vágási kihozatal. A baromfi fajok takarmányfelvételének szabályozásában meghatározó szerepet játszanak az agyban, ott elsősorban a hipothalamuszban, illetve a béltraktusban termelődő molekuláris faktorok. Az állatok takarmányfogyasztását az orexigén, illetve az anorexigén peptidek termelődése befolyásolja. Az orexigén peptidek, ilyen például a galanin, növelik a takarmányfelvételt, következésképpen intenzívebb súlygyarapodást, rövidebb hizlalási időt eredményeznek. A hipothalamuszban és az emésztőrendszer különböző traktusaiban termelődő galanin a simaizom motilitásának szabályozó faktora (DeGolier et al., 1999). Hagen és munkatársai (2013) bizonyították, hogy galanin adagolás hatására megnő a csirkék takarmányfogyasztása. Kísérleteinkben azt tapasztaltuk, hogy a görögszéna kiegészítés emeli a vérplazma galaninszintjét, mely erősíti azt a feltételezést, hogy a görögszénamag a termelésre kedvező hatással rendelkező bioaktív molekulákat tartalmaz. További vizsgálatokban úgy találtuk, hogy a hipotalamusz galanin termelése kapcsolatban áll az állatok életkorával, úgy hogy a hizlalási időszak alatt termelődése folyamatosan növekszik. Ezek mellett feltártuk a galanin termelődése, az élősúly és az abdominális zsír közötti szoros pozitív korrelációt. A természetes növekedést segítő anyagok növényi eredetű, nem antibiotikum, bioaktív hatóanyagok, melyeket gyakran alkalmazzák a baromfitermelés során, mint takarmánykiegészítők, mivel sem az állatra, sem a környezetre nem jelentenek kockázatot. Az említett hatások mellett a természetes takarmánykiegészítők szintén pozitív hatással bírhatnak a béltraktusban élő mikrobiom összetételére, mely flóra gyakran nagyobb sejtszámot jelent, mint az állat szervezetét alkotó sejtek száma. Ily módon megakadályozhatjuk a pathogen mikrobák térnyerését, leggyakrabban előforduló ilyen egysejtűek az Escherichia coli, Salmonella enteritidis és Salmonella typhimurium. Qureshi és munkatársai (2015) 1%-os görögszénamag-kiegészítéssel takarmányozva az intenzívebb növekedés mellett az Escherichia coli gátlását tapasztalta. Az is emeli a hasonló hatóanyagok jelentőségét, hogy az EU már 2006 óta tiltja az antibiotikumok növekedés-serkentőként történő alkalmazását. 3

4 Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a görögszénamag számos pozitív hatással bírhat a baromfi termékelőállítása során, melyek többek között az intenzívebb termelés, kedvezőbb szaporodásbiológiai és vágóhídi mutatók, az emésztőtraktusra gyakorolt pozitív hatás, illetve a pathogen mikrobák visszaszorítása. Mindezen kedvező tulajdonságok mellett kiemelendő, hogy a javuló mutatók úgy érhetőek el, hogy takarmányozása sem a környezetre sem az állat egészségi állapotára nem jelent kockázatot. Köszönetnyilvánítás A munkát a Nemzeti Fejlesztés Minisztérium (AGR-PIAC ) és a Debreceni Egyetem (RH/885/2013) támogatta. Irodalom Abdel-Rahman, H., Fathallah, S., Helal, A., Nafeaa, A. A. Zahran, I. S. (2014) Effect of turmeric (Curcumalonga), fenugreek (Trigonella foenum-graecum L.) and/or bioflavonoid supplementationt in the broiler chicks diet and drinking water on the growth performance and intestinal morphometeric parameters. Global Vet Adil, S., Qureshi, S. Pattoo, R. (2015) A Review on Positive Effects of Fenugreek as Feed Additive in Poultry Production. Int. J. Poult. Sci. 14, 664. Alloui, N., AKSA, S., Alloui, M. Ibrir, F. (2011) Utilization of fenugreek (Trigonella foenumgraecum) as growth promoter for broiler chickens. Mortality Bhaisare, D. B., Thyagarajan, D. (2014) Effect of Four Herbal Seeds on Blood Parameters in Turkey Poults. Int. J. Sci. Res DeGolier, T. F., Nordell, J. N., Pust, M. H., Duke, G. E. (1999) Effect of galanin on isolated strips of smooth muscle from the gastrointestinal tract of chickens. Journal of Experimental Zoology Elbushra, M. (2012) Effect of dietary Fenugreek seeds (Trigonella foenum) as natural feed addition on broiler chicks performance. Journal of Science and Technology. 13. El-Mallah, G., Ibrahim, S. Abdo, M. Z. (2005) Garlic and fenugreek as feed addatives to different levels of protein and energy in diets of growing turkeys. Egypt. Poult. Sci Evans, W. C. (2009) Trease and Evans' pharmacognosy (16 th ed, ). London, UK, Elsevier & Saunders Ltd. 4

5 Hagen, C. J., Newmyer, B. A., Webster, R. I., Gilbert, E. R., Siegel, P. B., Tachibana, T., Cline, M. A. (2013) Stimulation of food intake after central galanin is associated with arcuate nucleus activation and does not differ between genetically selected low and high body weight lines of chickens. Neuropeptides Mamoun, T., Mukhtar, A. Tabidi, M. H. (2014) Effect of fenugreek seed powder on the performance, carcass characteristics and some blood serum attributes. Adv. Res. Agri. Vet. Sci Qureshi, S., Banday, M., Adil, S., Shakeel, I. Munshi, Z. (2015) Effect of dandelion leaves and fenugreek seeds with or without enzyme addition on performance and blood biochemistry of broiler chicken, and evaluation of their in vitro antibacterial activity. Indian J. Anim. Sci