AZ EGYETEMI NYELVÉSZETI NAPOK MÉRLEGE

Átírás

1 AZ EGYETEMI NYELVÉSZETI NAPOK MÉRLEGE AZ EGYETEMI NYELVÉSZETI NAPOK 25 ÉVE 2017

2

3 AZ EGYETEMI NYELVÉSZETI NAPOK 25 ÉVE 2017 Az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék által szervezett nyelvészeti tanácskozások rövid áttekintése (CD) ÚJVIDÉKI EGYETEM, BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANSZÉK Újvidék, 2017

4 Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság Szekeres László Alapítvány

5 ELŐSZÓ Az alábbi szerény leltár megkísérel betekintést nyújtani az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék által szervezett, Egyetemi Nyelvészeti Napok cím alatt hagyományossá vált tudományos tanácskozások témafelhozatalába, valamint előadóinak és vendégeinek listájába. Az Egyetemi Nyelvészeti Napok rendezvénysorozat születési éveként 1993-at tartjuk számon, amikor is dr. Papp György szervezésében a Magyar Tanszék tanárai az akkor tíz éve elhunyt kollégára, Matijevics Lajosra emlékeztek. Előző években már ugyan három alkalommal szerveztek nyelvészeti témájú tanácskozást a Magyar Tanszéken december 21-én a Szarvas Gábor-emlékülést, november 13-án és 14-én a Vuk Karadžić születésének 200. évfordulóján című tanácskozást, majd március 30-án és 31-én az egyik Élőnyelvi Konferenciát, Nyelvi változás, nyelvi norma, nyelvi egymás mellett élés címmel, ezek a tanácskozások azonban még nem voltak rendszeresek. A rendezvénysorozat 1993-ban indult. A Matijevics-emlékülés utáni évben Bárczi Gézáról emlékeztek meg, majd 1995 őszén Matijevics-emléknapok címmel rendeztek ismét előadássorozatot. Az Egyetemi Nyelvészeti Napok név először 1996-ban bukkant fel, amikor az akkor 80 éves Penavin Olga tanárnőt köszöntötték a konferencia résztvevői. Azóta minden évben rendeztek és rendezünk Egyetemi Nyelvészeti Napokat ig a rendezvénysorozat eszmei és gyakorlati megalkotója, dr. Papp György szervezte őket lankadatlan lelkesedéssel és szakmai hozzáértéssel ben azonban már betegsége miatt nem tudott részt venni a konferencián, január 20-án bekövetkezett halálával pedig az Egyetemi Nyelvészeti Napok pótolhatatlan támasz nélkül maradt. Kezdetben tanácskozásaink szűkebb körűek voltak, főként a Tanszék tanárai vettek részt rajtuk néhány jeles külföldi vendégelőadó közreműködésével től váltak e rendezvények tömegesebbé, ekkor 35 résztvevője volt a konferenciának, 2015-ben 30, 2016-ban pedig 45, a Kárpát-medence különböző tájairól (Magyarországról, Horvátországból, Erdélyből, Kárpátaljáról) érkező előadókkal. Az alábbiakban az elmúlt 24, illetve az idei 25. konferencia előadóit és előadásait vesszük számba, amilyen mértékben a tanszéki kiadványokból rekonstruálható volt ez a lista. Sajnos, a legelső tanácskozás programjának nem sikerült nyomára akadnunk, viszont 24 tanácskozás résztvevőit sikerült kikutatnunk. Álljon itt ez a mérleg mindazon kollégák tiszteletére, akik kutatómunkájukkal és előadásaikkal hozzájárultak a tudományos élet színvonalának fejlesztéséhez közösségünkben! A szerkesztő 5

6 Amikor a jelen tudományos tanácskozást terveztük, nem is gondoltunk még rá, de egyértelművé tette a számadás: egy szerény évfordulót ünnepelhetünk, tíz éve már, hogy minden ősszel együtt vagyunk, hogy nyelvünkért, nyelvhasználatunk lehetőségéért, sőt nyelvközösségünkért, beszélőközösségünkért valamit tegyünk. Először 1993-ban találkoztunk, hogy az éppen 10 éve elhunyt kollégára, Matijevics Lajosra emlékezzünk és néhány megkerülhetetlen ténnyel szembesüljünk, majd ehhez mérten tervezzük vagy álmodjuk meg a lehetséges stratégiát... (Dr. Papp György megnyitó beszédéből, amely december 2-án, az Egyetemi Nyelvészeti Napok rendezvénysorozat indulásának tizedik évfordulója alkalmából megtartott tanácskozáson hangzott el.) 6

7 AZ EGYETEMI NYELVÉSZETI NAPOK KONFERENCIÁI I. Dr. Matijevics Lajos-emlékülés október 27. Matijevics Lajos órája a természetben 1973-ban 7

8 II. Bárczi Géza-emlékülés november 23. A Zomborban született nagy nyelvész, Bárczi Géza emlékére tartott tudományos tanácskozáson 12 dolgozat hangzott el a tanszék aktív tanárai és a konferencia vendégei részéről. Bárczi Géza (Forrás: Wikimedia Commons) A tanszék tanárainak és munkatársainak előadásai: 1. Andrić Edit: A szókincs változékonysága 2. Bagi Ferenc: A magyar mint idegen nyelv oktatásának első tankönyvéről 3. Cseh Márta: E-t ö-vel váltó köznyelvi alakváltozatok Bárczi Géza nyelvében 4. Csorba Béla: Szlovák eredetű családi nevek Temerinben 5. Katona Edit: Szépszavú hattyúk közt... Nyelvművelés kisebbségben 6. Láncz Irén: Általános nyelvészeti kérdések Bárczi Géza műveiben 7. Molnár Csikós László: Bárczi Géza nyelvművelő nézetei 8. Papp György: Élettani-lelki folyamatok szólásainkban 9. Rajsli Ilona: Egy szinonimacsoport történeti vizsgálatának tanulságai 8

9 A konferencia vendégeinek előadásai: 1. Balogh Lajos (az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa): Néhány megjegyzés a kárpátaljai magyar nyelvatlaszról 2. Kiss Jenő (az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszékének vezetője): Regionális köznyelviség: kérdések 3. Szeli István (akadémikus, az ÚE BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének nyugalmazott tanára): Bárczi Géza ifjúkori irodalmi munkássága III. Matijevics-emléknapok október 28 november 21. Matijevics Lajos 1. Andrić Edit: A szerb nyelv hatása az újvidéki magyarok anyanyelvi szókincsére 2. Bagi Ferenc: Mondókáink nyelvi világa 3. Katona Edit: Várható-e ítéletidő? 4. Molnár Csikós László: A fiatalok nyelvhasználata 5. Papp György: Egy nyelvészeti világkép 6. Rajsli Ilona: Nyelvemlékeink nyomában 9

10 IV. Egyetemi Nyelvészeti Napok dr. Penavin Olga tiszteletére A magyar nyelvészeti oktatás és nyelvészeti kutatás útjai október A magyar nyelvészeti oktatás és kutatás címmel október 23-án és 24-én megtartott nyelvészkonferenciát a 80 éves Penavin Olga tiszteletére rendezte a Magyar Tanszék. A Tanárnő köszöntését követően került sor a nyelvészeti kutatásról szóló tudományos tanácskozásra, majd kerekasztal-beszélgetést tartottak a nyelvészeti oktatás kérdéseiről, végül pedig a hallgatók mutatták be nyelvészeti tárgyú szakdolgozataikat. Penavin Olga A tanszék tanárainak és munkatársainak előadásai: 1. Andrić Edit: Az objektum felszíni megnyilvánulásai 2. Bagi Ferenc: A szövegszintek és a nyelvtanulási fokozatok összefüggéseinek érvényesítése egy nyelvkönyvben 3. Cseh Márta: Ács Károly szinonimái 4. Csorba Béla: Temerin XVIII XIX. századi szláv eredetű családnevei 5. Danyi Magdolna: Mondattani sajátságok Pilinszky János költői nyelvében 6. Katona Edit: Az igevalencia összevető vizsgálata 10

11 7. Láncz Irén: A nyelvhasználat kutatásának új szempontjai 8. Molnár Csikós László: Az újabb keletű idegen szavak meghonosodásának kérdései 9. Papp György: Egyetemi nyelvészeti oktatásunk és tudományosságunk jelenlegi állapotáról; Az egyéni szóláskincs vizsgálatának módszerei és eredményei 10. Rajsli Ilona: A kolostori hétköznapok leírása a Margit-legendában Az egyetemi hallgatók és harmadik fokozatos nyelvész hallgatók beszámolói: 1. Pásztor-Kicsi Mária: Egy összehasonlító tankönyvvizsgálat nyelvészeti tanulságai 2. Raffai Éva: Néhány török szó magyar és szerb, valamint horvát vonatkozása 3. Bene Annamária: A -NEK névrag 4. Csehák Zsuzsa: Ragadványnevek Csókán 5. Futó Hargita: A Magyar Nyelvőr első évfolyamának nyelvművelő rovatai 6. Herbut Ildikó: A szerb és magyar nyelv igei vonzatainak összevető vizsgálata 7. Juhász Ágnes: Emberi testrésznevek jelentésátviteleinek kontrasztív vizsgálata 8. Kormányos Gyöngyi: Regionális köznyelvi és tájnyelvi hatások a hangok időtartamának jelölésében és ejtésében 9. Vass Izabella: Szövegkoherencia Pilinszky János Van ilyen című versében; A szerb és magyar nyelv fonetikai és fonológiai rendszerének összevetése 10. Vida Márta: Ács Károly Félsz-e című versének elemzése 11. Virág Emese: A férfi keresztnévadás divatja Szabadkán (1880 és 1920) Az egyetemi és főiskolai nyelvészeti oktatás tapasztalatairól tartott kerekasztal-beszélgetésben a tanszék nyelvészei mellett részt vettek: Benkő Loránd (professor emeritus, a MTA rendes tagja, Magyarország, Budapest), Hajdú Mihály (az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti és Dialektológiai Tanszékének tanára, Magyarország, Budapest), Vörös Ottó (Tanárképző Főiskola, Szombathely) és Vajda József (Az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék egykori tanára, Szabadka). V. Bárczi Géza Egyetemi Nyelvészeti Napok november A Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke november 19-én és 20-án Bárczi Géza emlékére szegedi, szabadkai és újvidéki résztvevők közreműködésével tudományos tanácskozást tartott. A nyelvtörténeti, leíró nyelvészeti, nyelvművelési, nyelvhasználati, összevető nyelvészeti, nyelvtipológiai tematikájú, illetve a nyelvészeti oktatás tárgykörébe tartozó munkákat követően az egyetemi hallgatók mutatták be dolgozataikat. A tanszék tanárainak és munkatársainak előadásai: 1. Andrić Edit: Instrumentalisszal, azaz eszközhatározóval kifejezett objektum a szerb és a magyar nyelvben 2. Bagi Ferenc: Bél Mátyás Sprach Meisterének olvasmányairól 11

12 3. Cseh Márta: Igenév-igék Ács Károly verseiben 4. Csorba Béla: A feltételes módú igealakok idővonatkozásairól Zay Ferenc emlékiratában (Egy olvasó töprengései) 5. Danyi Magdolna: A beszédszerűség mondat- és gondolatalakzatai Pilinszky János költői nyelvében 6. Katona Edit: Az igenemekről 7. Láncz Irén: Rendszerbeli vétségeink 8. Molnár Csikós László: Az etimológus Bárczi 9. Papp György: A nyelvi összevetés tipológiai elemei Bárczi Géza nyelvészeti munkásságában 10. Pásztor-Kicsi Mária: Metodológiai előmunkálatok élőnyelvi szövegek fonológiai feldolgozásához 11. Rajsli Ilona: Egy antropomorf típusú szócsoport vizsgálata Pázmány Péter korában 12. Szikora Judit: A középiskolai nyelvtan- és nyelvészetoktatás jellemzésének felmérési módszereiről A konferencia vendégelőadói: 1. Békési F. Katalin (a szegedi József Attila Tudományegyetem tanára): Adalékok a szintaxis stilisztikájáról 2. Békési Imre (a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanára): A grammatika szemantikai vetületéről 3. Sándor Klára (a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanára): Nyelvcsere a keleti végeken 4. Hovány Lajos (a szabadkai Építészeti Kar tanára): A palicsi Böge nevének eredetéről Az egyetemi hallgatók beszámolói: 1. Bene Annamária: A Krisztina-legenda ATTE-s birtokos szerkezeteinek és latin megfelelőinek vizsgálata 2. Bózsó Ildikó: Keresztnévadási divatok Martonoson 3. Mihók Hilda: Hagymatermesztés Hódegyházán 4. Mihók Zsolt: A japán nevek átírása 5. Petrás Teodóra: Helyi jellegű szólások Tornyoson VI. Egyetemi Nyelvészeti Napok Nyelvi szintek nyelvészeti horizontok november A Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke Matijevics Lajosra emlékezve november 10-én és 11-én tudományos tanácskozást tartott, melyen a tanszék tanárain és diákjain kívül gödöllői és szarvasi vendégeink is bemutatkoztak. A tanácskozás második napján kerekasztal-beszélgetés folyt az általános iskolai nyelvoktatás helyzetéről, s a szerkesztők bemutatták a Kétnyelvűség c. folyóiratot. 12

13 A tanszék tanárainak és munkatársainak előadásai: 1. Andrić Edit: A nominativusi esetben realizálódó objektum a magyar és a szerb nyelvben 2. Bagi Ferenc: Kakujay Károly nem magyar ajkú középiskolai tanulók számára 1887-ben kiadott Magyar nyelvgyakorló- és olvasókönyvének szövegeiről, az általános iskolai magyar nyelv- és irodalomoktatás hatékonyabbá tételéről 3. Cseh Márta: Néhány kérdőjel, és ami mögötte van (A magyar derék szó alaki viselkedéséről) 4. Csorba Béla: Tájszó- és szólásmagyarázatok Temerinből 5. Katona Edit: Fakultatív vonzatok függőségi viszonyainak vizsgálata a magyar, illetve a szerb nyelvben 6. Láncz Irén: Szintaktikai és szemantikai kohézió a beszédszövegekben 7. Molnár Csikós László: A neologizmusok a magyar nyelv idegen szavainak szótárában 8. Pásztor-Kicsi Mária: Szupraszegmentumok a legújabb fonológiai elméletek tükrében 9. Papp György: Nyelvközösségi viszonyok a vajdasági csúfolókban és vegyes nyelvű szövegekben 10. Rajsli Ilona: A jelző stilisztikai szerepe a régi magyar nyelvben 11. Szikora Judit: A középiskolai nyelvtanoktatás helyzetével kapcsolatos felmérés eredményei A konferencia vendégelőadói: 1. Göncz Lajos (Az ÚE BTK Pszichológia Tanszékének tanára): Hol beszélnek legszebben magyarul? 2. Győri-Nagy Sándor (A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének Kultúrökológiai és Környezeti Kommunikációs Tanszéke által kiadott Kétnyelvűség folyóirat főszerkesztője, Magyarország, Szada): A nyelvészet mint szervességtudomány 3. Lentvorszki Anna (A szarvasi Pedagógiai Főiskola oktatója, Magyarország, Szarvas): A szlovák nemzetiségi nyelv megtartását szolgáló kétnyelvű ének-zenei nevelés Szarvas multikulturális közegében 4. Pacsai Imre (a Nyíregyházi Főiskola oktatója, Magyarország, Szarvas): Mellérendelő összetételeink tükröző jellegű párhuzamai VII. Bárczi Géza Egyetemi Nyelvészeti Napok december 7 8. A tanszék tanárainak és munkatársainak előadásai: 1. Andrić Edit: Az objektum magyar és szerb kifejezési módjai 2. Bagi Ferenc: Kakujay Károly Magyar nyelvgyakorló- és olvasókönyvéről 3. Cseh Márta: Befejezett melléknévi igeneveink ragozhatóságáról 4. Csorba Béla: A magyar nyelv és társadalmi nyilvánosság 5. Katona Edit: Igei vagy állítmányi bővítmény? 13

14 6. Láncz Irén: Mindennapi beszélgetéseink 7. Molnár Csikós László: Kétnyelvűségünk egy korai kutatójáról 8. Pásztor-Kicsi Mária: Artikulációs és hangsúlybeli interferencia az újvidéki magyar nyelvhasználatban 9. Rajsli Ilona: Ezredvég gyorskultúra nyelv 10. Szikora Judit: Az általános iskolai nyelvoktatás nehézségei egy felmérés alapján VIII. Élőnyelvi Konferencia Nyelvi változás, befolyásolhatóság, hatékonyság szeptember Papp György előszava a 11. Élőnyelvi Konferencia előadásait tartalmazó kötethez (Tanulmányok, 2001 Különszám): I. Az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék a korábbi kutatóintézményi formák jogutódjaként immár harmadszor lehetett szervezője, házigazdája élőnyelvi tanácskozásnak (2000. szeptember én), amelynek alapgondolata még az 1980-as évek végén fogalmazódott meg a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének, illetve a mi intézményünk együttműködési egyezményében, majd pedig örvendetes módon egész Kárpát-medencei, magyar nyelvterületi rendezvénnyé teljesedett ki, magyarországi, erdélyi, felvidéki, sőt ausztriai nyelvészeti műhelyeket is felzárkóztatva. Ebben a kötetben, hagyományainkhoz híven, a 11. Élőnyelvi Konferencia előadásait közöljük. A központi téma fogalmi hármasságának első eleme, a nyelvi változás már többször szerepelt tanácskozásainkon, de egyrészt elméletileg is kimeríthetetlen, másrészt nyelvközösségünk, sőt sorsunk sajátos alakulásának révén nyelvközösségeink nyelvpolitikai helyzetében, körülményeiben, nyelvhasználatában és állapotaiban olyan dinamikus, szerteágazó átalakulások vannak folyamatban, hogy a változás- és a következményeként létrejövő állapot-vizsgálat mindig időszerű. Új szempont, hogy ezt a tudatos vagy spontán folyamatot a befolyásolhatóság, a hatékonyság szempontjából is hasznos vizsgálni és értelmezni. Mostanában a nyelvészeti közéletben éles, már-már türelmetlen viták folynak és éppen a befolyásolhatóság, a befolyásolhatóság hatékonysága az egyik ütközőpontjuk, és ezekhez viszonyítva szokás nyelvművelésről, illetve nyelvi tervezésről beszélni, sőt diagnózis nélküli terápiáról, terápia nélküli diagnózisról is, a szélsőségeket tovább sarkítva. A 11. Élőnyelvi Tanácskozásnak természetesen nem volt, nem lehetett célja, hogy a vitatott kérdésekben végleges, megnyugtató igazságot fogalmazzon meg, hanem az, hogy a higgadt, tudományos párbeszédeknek, legégetőbb feladataink számbavételének legyen a fóruma. Igaz ugyan, hogy a szétfejlődés, az elkülönülés felé is ható változás tényeit tudomásul kell vennünk, de egy kisebb-nagyobb beszélőközösség sorsával azonosulva, nem lehetünk ezekben a kérdésekben szenvtelenek, következésképp valamilyen értékítéletet, értékorientációt sem lehet megkerülnünk, akár közösségünk nyelvökológiai, nyelvpolitikai helyzetéről töprengünk, akár pedig valamilyen alkalmazott nyelvészeti feladattal szembesülünk, mint amilyen a nyelvmegőrzés, nyelvelsajátítás, helyesírási, szövegalkotási készségfejlesztés, az adott nyelven, kultúrán kívül eső forrásokból merítés stb. 14

15 Mindezt figyelembe véve, mi a következő célokat tűztük ki: Hogy 1988 óta folyamatos hagyományainkhoz híven képet adjunk nyelvi, nyelvközösségi környezetünk állapoti, változási jellemzőiről, a nyelvészetet is érintő gondjairól; Hogy az előadások, kutatási beszámolók az adott környezetben folyó empirikus kutatásokat is felöleljék, a nyelvtudományi, hungarológiai műhelyeket is bemutassák; Jó lenne, ha mindebből egy Kárpát-medencei helyzet- és állapot-keresztmetszet állna össze élőnyelvünkről és élő nyelvünkről is, egy ezredfordulóhoz méltó, a múltat a jelenre vetítő, a jövőképet is érintő kitekintés. Mi a szervezés folyamán a következő résztémákat ajánlottuk a résztvevők figyelmébe: A változás szinkron és nyelvtörténeti folyamatai (hasonulás, visszarendeződés, elkülönülés, szétfejlődés, differenciálódás, gazdagodás, redukálódás, befogadás, hiperkorrekciós, felzárkózási folyamatok stb.). Nyelvművelési, nyelvtervezési ars poeticák, spontán és tudatos változások; a befolyásolás presztízsének és intézményességének kérdései, anyanyelvű tudományszerveződés lehetőségei. Nyelvökológiai tényezők hatása: a magyar nyelv presztízsváltozása a többnyelvű környezetekben, nyelvpolitikai átértékelődések, migrációs, emigrációs folyamatok hatása, identitásváltozás, a magyar és környezeti nyelvközösségek viszonya. A nyelvváltozatot teremtő és befogadó közösségek viszonya. Etnolingvisztikai, szociolingvisztikai, pszicholingvisztikai változások. A készségkialakulás, -fejlődés befolyásolása, befolyásolási hatékonysága, elvi, módszertani kérdések (helyesírás, szövegalkotás, kommunikációs szokások, gyakorlat kialakulása, irodalmi művek befogadásának hatása a nyelvi készségekre). Az élőnyelv, beszélt nyelv, hangzó nyelv állapotának, változásának időszerű kérdései (szövegalkotási jellemzők, műfajváltozások, az élőnyelvi közlemények szövegtanának szerkezete, fonetikai és fonológiai változások, idegen szövegalkotási hatások, a logopédia feladatai az egynyelvűség és többnyelvűség viszonyai között). Szókincs-változási tendenciák: idegen szavak, motiválatlan szerkezetek befogadási, beépülési folyamatai, a belső és külső indíttatású szómező-gazdagodás, jelentésváltozás; analitikus és tömörítő szerkezetalkotás arányváltozásai; a reális és tipológiai változások a szókészletben, mondatszerkezetben, szövegalkotásban. Rétegződés, átrétegződés. Ezek a célok, ahogyan lenni szokott, csak töredékesen valósulhattak meg, és nem is kerekedtek ki a megcélzott teljes képpé, hiszen minden kutatócsoportnak elsősorban a környezeti elvárásoknak kell eleget tennie, viszont az előadásoknak éppen ezekhez a korábban felvállalt kutatási projektumokhoz kell idomulnia. Másrészt az élőnyelvi tanácskozásoknak vannak évtizedes múltra visszatekintő témái, amelyek egy-egy időszerű témához nehezen illeszthetők, mint a személynévi és helynévi vizsgálatok, de az adott nyelvészeti műhelyben éppen folyó tevékenységet tükrözik. Az adott környezetre, kutatóintézményre jellemző sajátságok, az elkülönülés, széttagolódás nem csak a megközelítések súlypontjaiban érezhetők, hanem a használt terminológiában is. Olyképpen is, hogy azonos vagy hasonló fogalmi tartalmat az egyes dolgozatok másként neveznek meg, olyképpen is, hogy azonos fogalomkört eltérő differenciáltsággal tagolunk. Ez pillanatnyilag szükségszerű gond, amely a szerkesztés folyamán már kiszűrhetetlen, nyilván a nyelvészeti terminológiával kapcsolatos tanácskozásokra is szükség lenne. 15

16 II. A 11. Élőnyelvi Konferencián végül 31 előadás hangzott el, javarészt közvetlen formában, néhány esetben pedig felkért kollégák fölolvasása révén. Kötetünknek is nagy vesztesége, hogy kedves vendégünk, az Ausztriából, Bécsből érkezett SZÉPFALUSI ISTVÁN nem sokkal tanácskozásunk után hirtelen elhunyt, előadásának kéziratos formáját már nem tudta hozzánk eljuttatni, viszont Molnár Eleonóra interjút készített vele témájával kapcsolatban, előadásának helyén tehát ezt közöljük, a Magyar Szóból átvéve. A tanácskozás célkitűzéseit, időszerű problémáit, várható eredményeit BÁNYAI JÁNOS tanszékvezető, illetve TOMISLAV BEKIĆ dékán üdvözlő, köszöntő szavai után SZELI ISTVÁN fogalmazta meg, majd pedig a területi kötődésű helyzetértékelések, műhelybeszámolók hangzottak el az adott nyelvközösség helyzetéről, nyelvhasználatának állapotáról, gondjairól. Ausztriát SZÉРFALUSI ISTVÁN, a külföldi szórványmagyarságot FAZEKAS TIBORC, Erdélyt BENŐ ATTILA, Szlovéniát BOKOR JÓZSEF és KOLLÁTH ANNA, a magyarországi kutatócsoportokat KASSAI ILONA, LAKATOS ILONA és KÁROLYI MARGIT, a Vajdaságot pedig GÖNCZ LAJOS és PAPP GYÖRGY képviselte. 1. A szókészleti, névtudományi kérdések szekciójában BENŐ ATTILA a kölcsönszók (interferencia) jelentésmódosulásait vizsgálta kognitív szemantikai szempontok (fogalmi szintek, fogalmi szerveződés) szerint; CSEH MÁRTA az újvidéki Tankönyvkiadó Intézet didaktikai célzatú lyukkártyás szógyűjteményét elemezte; MINYA KÁROLY a szókincsbővülés tendenciáit, módjait fogta át a rendszerváltástól az ezredfordulóig terjedő időszakban, két dolgozat, VÖRÖS FERENCÉ és MIZSER LAJOSÉ pedig a névállomány változásait vizsgálta a legújabb politikai, nyelvökológiai hatások következményeként, a Felvidék, illetve Észak-kelet Magyarország vonatkozásában. 2. A befolyásolás, hatékonyság elméleti, módszertani kérdései szekcióban FAZEKAS TIBORC két ellentétes tendencia, a nyelvi purizmus, illetve a magyar nyelvet érő újabb, egyre erőteljesebb idegen hatások kölcsönhatásával foglalkozott; MOLNÁR CSIKÓS LÁSZLÓ a nyelvi folyamatok befolyásolásának feltételeit vette számba a magyar nyelvterületen túlterjedő vonatkozásokban is, PAPP GYÖRGY pedig egy vajdasági kérdőíves vizsgálat tanulságait foglalta össze a befolyásolhatóság alanyi tényezőinek szempontjából. Ezt a kutatást az újvidéki Magyar Tanszék négy hallgatójával együtt végezték, BÚRÁNY ÁGOTÁVAL, CSANYIGA MÓNIKÁVAL, HUSZTA RÓZSÁVAL, SMIT EDITTEL, akiknek beszámolói szintén elhangzottak. Két következő előadás, CSERNICSKÓ ISTVÁNÉ és MÁRKU ANITÁÉ, illetve SZIKORA JUDITÉ a hatékonyság didaktikai, oktatási kérdéseivel foglalkozik kárpátaljai, másrészt délvidéki mintavételek alapján. 3. A nyelvünk állapoti jellemzői előadáscsoport a különböző magyar mikroközösségek életébe, nyelviségébe nyújtott betekintést, a változások irányvételeit is nyomon követve: BOKOR JÓZSEF és KOLLÁTH ANNA a Muravidékről beszélt az általános helyzetet, illetve a kódváltás esélyeit mérlegelve; PENAVIN OLGA dolgozata ezt a szlavóniai magyarság esetében veszi vizsgálat alá, a legutóbbi tragikus események, a Magyarországra menekülés nyelvjárási, nyelvi következményeit elemezve. Ez mondható el SZÉPFALUSI ISTVÁN előadásáról is, amelyet, mint említettük, csak egy vele készült interjúval tudunk pótolni. KARMACSI ZOLTÁN viszont már egy másik környezet, Kárpátalja, Tiszaújlak nyelvválasztási szokásaival foglalkozik. KATONA EDIT vizsgálatai már egy másik megközelítést, a kontrasztív nyelvészeti vizsgálatokat képviselik az igehasználattal kapcsolatban. 16

17 4. A következő előadáscsoportot a Nyelvi változás, nyelvi változók és változatok cím csak vázlatosan tudja átfogni. BENE ANNAMARIA a presztízs-stigma szembenállást vizsgálja a délvidéki többnyelvű környezetben, BORBÉLY ANNA az 1990-ben végzett szociolingvisztikai kutatás 10 évvel későbbi felújításának, megismétlésének tapasztalatait veszi számba a módszerváltás függvényében; GÖNCZ LAJOS egy kis, körülhatárolt nyelvi kategória, az egyes és többes szám Kárpát-medencei használatát kutatta, és hasonló vizsgálatokat végzett HATTYÁR HELGA és KONTRA MIKLÓS az -e kérdőszóval kapcsolatban. BÁLIZS JUTKA és MIKES MELÁNIA a magyar nyelv presztízséről és használatáról értekezve egy vajdasági, az óvodás és általános iskolás gyermekek szüleinek körében végzett közvéleménykutatás eredményeit foglalták össze; P. LAKATOS ILONA és T. KÁROLYI MARGIT a nyelvi változások természetét vizsgálja két településen, a magyarországi Lónyán, illetve a romániai Szamosdarán, KASSAI ILONA pedig a szép beszéd megítélését, kritériumait vizsgálja a különböző műveltségi szintekhez, társadalmi csoportokhoz tartozás függvényében. MITRING ÉVA néhány előzményhez hasonlóan egyetlen nyelvi kategória, a -t végű igék hiperkorrekciós jelenségeit, használati jellemzőit veszi górcső alá, ZELLIGER ERZSÉBET viszont az emigráns nyelvhasználatban kialakuló nyelvi változatokat, presztízsértéküket vizsgálja. A XI. Élőnyelvi Konferencia résztvevői 17

18 5. Az ötödik szekció az élőnyelvi, kommunikációs kutatásokat foglalta össze. RAJSLI ILONA nyelvtörténeti szempontból elemzi egy zárt közösség Kórógy jegyzőkönyveinek fatikus elemeit, eszköztárát, ANDRIĆ EDIT pedig az újvidéki nyelvhasználatban végez hasonló vizsgálatokat a megszólítási, személyemlítési módokat számbavéve. LÁNCZ IRÉN a beszélt nyelv szövegalkotási jellemzőivel, PÁSZTOR-KICSI MÁRIA pedig a vajdasági magyar élőbeszéd intonációjának jellegzetességeivel foglalkozik, és hangtani vonatkozású BAGI FERENC tanulmánya, aki az egyszótagú magyar földrajzi nevek hangszerkezetét elemzi. IX. Penavin Olga Egyetemi Nyelvészeti Napok A délvidéki nyelvészeti kutatások története november A Tanárnő A tanszék tanárainak és munkatársainak előadásai: 1. Andrić Edit: Margalits Ede Isten a világ közmondásaiban c. művéről 2. Bagi Ferenc: Az 1889-ben megjelent horvát nyelvű Magyar nyelvkönyvről 3. Cseh Márta: Penavin Olga Szlavóniai (kórógyi) szótáráról 18

19 4. Csorba Béla: A temerini kötelesmesterség szakszókincse 5. Káich Katalin: Margalitsról, általában 6. Katona Edit: A Kossa János által feltárt tükrözések tipizálása 7. Láncz Irén: Penavin Olga dialektológiai munkássága 8. Molnár Csikós László: Szarvas Gábor szólásmagyarázatai a Magyar Nyelvőrben 9. Papp György: Margalits Ede Bácskai szólásszótáráról 10. Pásztor-Kicsi Mária: Bárczi Géza Fonetikája a korszerű fonetika tükrében 11. Rajsli Ilona: Tájszókutatásunk előzményeiről A konferencia vendégelőadói: 1. Balogh Lajos (a MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa): A délvidéki nyelvjáráskutatás és Penavin Olga 2. Wacha Imre (a székesfehérvári Tanárképző Főiskola tanára): Ozoray Árpád szavalattana és ami körülötte van 3. Hovány Lajos (vízépítő mérnök, a szabadkai Építészeti Kar tanára): A Turultól a Bela baráig a bácskai víznevek tanulságai Az egyetemi hallgatók beszámolói: 1. Bózsó Ildikó: A martonosi halászat szakszókincse 2. Csikós Anita: Szinkovich Jenő adorjáni nyelvjárási kutatásai a Magyar Nyelvőrben 3. Nagy Kornélia: Lelki bajok tükröződése az írásképben és helyesírásban 4. Varmuzsa Ildikó: Egy anyanyelvi osztály jellegzetes helyesírási hibáiról A tanácskozás keretében kiállítás nyílt, amely Penavin Olga munkásságát mutatta be. A kiállítás anyagát Csáky S. Piroska és Ispánovics Csapó Julianna állították össze. X. Egyetemi Nyelvészeti Napok Az általános és magyar nyelvészet legidőszerűbb kérdéseinek áttekintése és eredményeinek közkeletűvé válása érdekében november A tanszék tanárainak és munkatársainak előadásai: 1. Andrić Edit: A vajdasági magyar diákok nyelvi hibáiról 2. Bagi Ferenc: Dr. Ivan Bojničić pl. Kninski Magyar nyelvkönyvének nyelvtani anyagáról 3. Cseh Márta: Asszonynévhasználatunkról 4. Katona Edit: Visszaható igék és igei szerkezetek összevetése 5. Láncz Irén: A leendő tanítók helyesírási készségéről 19

20 6. Molnár Csikós László: Szókészleti hiányok és hiánypótlások a vajdasági magyar nyelvhasználatban 7. Pásztor-Kicsi Mária: Sajtószövegek hírértéke nyelvi formájuk függvényében 8. Papp György: Az analitikus szintetikus nyelvi jelleg szintjei, kategóriái a szerb magyar összevetésben 9. Rajsli Ilona: Az igenevek szerepe a magyar nyelv szintetikus és analitikus fejlődésében A konferencia vendégelőadói: 1. Klaudy Kinga (az ELTE Fordítói és Tolmácsképző Tanszékének tanára): A szintetikus/ analitikus nyelvi jelleg hatása az átváltási műveletekre 2. Lengyel Zsolt (a veszprémi Pannon Egyetem Tanárképző Karának tanára): Általános és nyelvhez kötött nyelvi elemzési elvek: pszicholingvisztikai megközelítés 3. Hovány Lajos (a szabadkai Építészeti Kar tanára): Hogy el ne tűnjenek az idővel: vizeink jellemzői, állapota a történeti víznevekben 4. Konc Éva (az Újvidéki Egyetem BTK Angol Tanszékének lektora): Orwell 1984 című műve néhány fordítás tükrében Az egyetemi hallgatók beszámolói: 1. Nagy Kornélia: A vajdasági magyar publicisztikai nyelv jellemzői 2. Tornai Erika: Környezetem helyesírása 3. Varmuzsa Ildikó: A tömörítés ars poeticája Juhász Ferenc költészetében XI. Egyetemi Nyelvészeti Napok Nyelvünkről december 2 3. A tanszék tanárainak és munkatársainak előadásai: 1. Andrić Edit: A szerb magyar párhuzamos korpuszról 2. Cseh Márta: Új és megújított címszók az Értelmező Kéziszótár második kiadásában 3. Csorba Béla: Szerb(horvát) és magyar történettudományi munkák földrajzi- és személynév-használatának összevetése 4. Katona Edit: A frazeologizmusok összevető szerkezeti vizsgálata 5. Láncz Irén: Penavin Olga hagyatékáról/hagyatékából 6. Molnár Csikós László: A vajdasági magyar nyelv rétegeiről 7. Pásztor-Kicsi Mária: Aktuális tagolás intonáció (A bemondói szövegolvasás információs jellemzői) 8. Papp György: Milyen legyen a vajdasági szólásszótár? 9. Rajsli Ilona: Egy délvidéki regionális tájnyelvi szótár elvi és módszertani kérdései 20

21 A konferencia vendégelőadói: 1. Antalné Szabó Ágnes (az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének tanára, Magyarország, Budapest): A helyesírástanítás pedagógiája 2. Zelliger Erzsébet (az ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai és Dialektológiai Tanszékének tanára): A Vajdaság tarka magyar nyelvjárási képe és ennek következményei 3. Mikes Melánia (az egykori újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék és Hungarológiai Kutatások Intézetének nyugalmazott főtanácsosa) Bálizs Jutka (óvodapedagógus, Hófehérke Óvoda, Zenta): A magyar nyelv elsajátíttatása szerb ajkú gyerekekkel 4. Kormányos Katona Gyöngyi (okleveles magyartanár, az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék volt hallgatója, Zenta): A bizalmas stílus terjedése a mai magyar nyelvben Az egyetemi hallgatók közül Miklós Csongor, Laki Boglárka és Nagy Kornélia mutatták be kutatásaikat. XII. Egyetemi Nyelvészeti Napok Hatékony nyelv- és nyelvészetoktatás december 7 8. A tanszék tanárainak és munkatársainak előadásai: 1. Andrić Edit: Az ige alaktanának tanítása körüli gondok a magyar mint idegen nyelv oktatása keretében 2. Bagi Ferenc: Az anyanyelvi nyelvtan tanításáról módszertani szempontból 3. Cseh Márta: Főnév? Melléknév?... Partikula!... Partikula? 4. Katona Edit: Igekötő-használati sajátosságok vizsgálata 5. Láncz Irén: A magyar nyelv leírása és tanítása 6. Molnár Csikós László: A magyar mondattan tanítása szerb ajkú egyetemi hallgatóknak 7. Papp György: A kontrasztív nyelvtanítás hasznáról 8. Pásztor-Kicsi Mária: A kohéziót biztosító eszközök nyolcadik osztályos tanulók dolgozataiban 9. Rajsli Ilona: Adalékok a nyelvtörténet tanításának módszertanához A konferencia vendégelőadói: 1. Wacha Imre (nyugalmazott egyetemi tanár, Magyarország, Budapest): Hogyan oktassunk kommunikációelméletet és retorikát? 2. Zelliger Erzsébet (az ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai és Dialektológiai Tanszékének tanára): A nyelvtörténet oktatásának budapesti gyakorlata 3. Zvekić-Dušanović, Dušanka (az ÚE BTK Szerb Nyelvi Tanszékének asszisztense): A szerb mint anyanyelv oktatásának néhány kérdése módszertani és elvi szempontból 21

22 4. Čudić, Marko (a belgrádi Filológiai Kar Hungarológia Tanszékének asszisztens gyakornoka): Újabb adalékok a magyar szerb viszonylatú észak-vajdasági interferenciajelenségek tanulmányozásához XIII. Egyetemi Nyelvészeti Napok Merre tart a névtudomány? A nyelvészeti kutatás új útjai november A tanszék tanárainak és munkatársainak előadásai: 1. Andrić Edit: Újvidék utcanevei 2. Cseh Márta: Növénynevek tulajdonnévszerű elemeiről 3. Csorba Béla: Családnévkutatás és telepítéstörténet (Miről vallanak Temerin századi nevei?) 4. Katona Edit: Beszélő neveink és szerb fordításuk 5. Kovács Rácz Eleonóra: A frázisok jellemzői a fejközpontú frázisstruktúra-nyelvtan keretében 6. Láncz Irén: Volt-e nagy ugrás? A nyelv értelmezése és a nyelv keletkezése az újabb szemléletek tükrében 7. Molnár Csikós László: Vajdasági helységnevek eredmények és gondok 8. Papp György: Helységneveink állapota Pesty Frigyes Helynévtárában 9. Pásztor-Kicsi Mária: A beszédjelenségek újfajta pszicholingvisztikai kutatása 10. Rajsli Ilona: Palaj, császta, limány és a többiek (Nyelvtörténeti vizsgálatok földrajzi közneveink egy csoportjában) A konferencia vendégelőadói: 1. Hajdú Mihály (az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai és Dialektológiai Tanszékének emeritus professzora, Magyarország, Budapest) 2. Lelkes György (a magyarországi Földrajzinév-bizottság szakértője, Magyarország, Budapest): A délvidéki hivatalos helységnevek eredmények és gondok 3. Hovány Lajos (a szabadkai Építészeti Kar tanára): A radanováci vizek nyomában Az egyetemi hallgatók beszámolói: 1. Boldizsár Renáta: Keresztnévdivat Péterrévén 2. Dékány Anita: Egyházaskér családnévrendszere 3. Gombár Judit: Csépe Imre szóláshasználata 4. Szecsei Kamilla: Egy magyarkanizsai általános iskola diákszavai 5. Tóth Anita: A diáknyelv 6. Túri Gabriella: Bánáti települések népies helynevei 22

23 XIV. Egyetemi Nyelvészeti Napok Nyelvtanulás nyelvhasználat nyelvi szocializáció november A tanszék tanárainak és munkatársainak előadásai: 1. Andrić Edit: A környezeti nyelv elsajátításának gondjai 2. Cseh Márta: Élőnyelvi sajátosságok felolvasott szövegekben (Egy falusi értelmiségi magnószalagon rögzített beszédéről) 3. Csorba Béla: Német eredetű lexémák a temerini magyarok nyelvében 4. Katona Edit: Metaforikus gondolkodás és anyanyelvi kompetencia 5. Kovács Rácz Eleonóra: Szóalkotás a gunarasi diáknyelvben 6. Láncz Irén: Vajdasági magyar beszélt nyelvi vizsgálatok: a kérés stratégiái 7. Molnár Csikós László: Szocializáció és nyelvválasztás a vajdasági családokban 8. Papp György: Kétnyelvűség kettős szocializáció 9. Pásztor-Kicsi Mária: Az Újvidéki Rádió és Televízió magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági műsorainak lehetséges hatása a fiatalokra 10. Rajsli Ilona: Név és identitás (Gondolatok idegen keresztnevek helyesírásáról és kiejtéséről) XV. Egyetemi Nyelvészeti Napok Szaknyelv terminológia többnyelvűség november A tanszék tanárainak és munkatársainak előadásai: 1. Andrić Edit: A jogi és társadalom-politikai terminológia általános kérdései 2. Cseh Márta: Nyelvészeti terminusok a Brančić Derra-szótárakban 3. Csorba Béla: Földrajzi nevek történelmi változatai 4. Katona Edit: A test átlényegülése, a lélek megtestesülése a lélekmetaforákban 5. Kovács Rácz Eleonóra: Szemelvények a szociolingvisztikai terminológiából 6. Láncz Irén: A nyelvtudomány műszavainak néhány jellemzője 7. Molnár Csikós László: A regionális szaknyelvek lehetőségei 8. Papp György: A szaknyelvi terminológia problémái napjainkban 9. Pásztor-Kicsi Mária: Az aktuális tagolás vizsgálatának terminológiai kérdései 10. Rajsli Ilona: Szaknyelvi reliktumok 23

24 A konferencia vendégelőadói: 1. Fóris Ágota (a Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének egyetemi docense): Terminológiai problémák fogalmi rendszerek 2. Kurtán Zsuzsa (a veszprémi Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának habilitált docense): Szakszavak és szakkifejezések szövegkörnyezetben: nyelvi-nyelvhasználati jellemzők XVI. Egyetemi Nyelvészeti Napok A nyelvi elemek stílusértéke október Az október 28-án és 29-én megtartott Egyetemi Nyelvészeti Napok témája a nyelvi elemek stílusértéke volt. A tudományos tanácskozást Láncz Irén tanszékvezető nyitotta meg, majd megemlékezett Matijevics Lajosról halálának negyedszázados évfordulóján. A tanszék tanárainak és munkatársainak előadásai: 1. Andrić Edit: Mennyire szintetizáló nyelv a magyar és analizáló nyelv a szerb? 2. Bence Erika: Alulstilizáltság és jelentés Háy János novellisztikájában (A Házasságon innen és túl szövegei) 3. Csányi Erzsébet: Freestyle, beebop: az ütem legyilkolása (A farmernadrágos próza stilisztikai vetületei) 4. Cseh Márta: Az elavult/régies szavak szótárazásáról 5. Hózsa Éva: Stílusigény és a szövegmonotónia elevensége 6. Katona Edit: Az antropomorfizált fa és a faként konstituálódó ember a költői képekben 7. Kovács Rácz Eleonóra: Az internetes stílus pragmatikai, szociokulturális és nyelvi szempontjai 8. Láncz Irén: A tudományos stílus néhány sajátsága (Hasonlatok és metaforák a nyelvelméletben) 9. Molnár Csikós László: Birtokos személyjeles főnevek a magyar stílusban 10. Pásztor-Kicsi Mária: Stilisztikai helyesség a média nyelvében 11. Rajsli Ilona: A szinesztéziás jelzők fejlődéstörténetéből A konferencia vendégelőadója: Kemény Gábor (a Miskolci Egyetem BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszékének egyetemi tanára, a MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos tanácsadója): Stílusfejlődési tendenciák a magyar nyelvben A nyelvészeti szakosodású és érdeklődésű hallgatók beszámolói: 1. Laki Boglárka: Adalékok a kérés pragmatikájához a magyar nyelvben 2. Szlancsik Enikő: A bácsföldvári fazekasság szókincse 24

25 XVII. Egyetemi Nyelvészeti Napok A nyelvújítás időszerűsége november A tanszék tanárainak és munkatársainak előadásai: 1. Andrić Edit: Az idegen szavak adaptációja a szerb és a magyar nyelvben 2. Cseh Márta: Különös szavak Kazinczy Ferenc munkáiban 3. Csorba Béla: Gondolatok a nyelvi határtalanításról 4. Katona Edit: Agrammatikus forma, stíluselem, neologizmus? 5. Kovács Rácz Eleonóra: Idegen nyelvekből származó szavak a magyarban 6. Láncz Irén: Kazinczy Ferenc európai mintái 7. Molnár Csikós László: Természetes nyelvújulás és mesterséges nyelvújítás 8. Pásztor-Kicsi Mária: Nyelvújító módszerek a chatelésben 9. Rajsli Ilona: A magyar növénynevek fejlődéstörténetéből (A tömörítő jellegű növénynevek) 10. Tüskei Vilma: A nyelvújítás selejtjei A konferencia vendégelőadói: 1. Danyi Magdolna (az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének egykori oktatója): A tagolatlan vagy egy főtagú hiányos nominális mondat Pilinszky János kültői nyelvében 2. Vukov Raffai Éva (az Újvidéki Egyetem szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának tanársegédje): Az explicit beszédmód elemeinek megjelenése a 8 12 éves korúak beszédében A tanszék diplomás hallgatóinak beszámolói: 1. Nagy Éva MA: A jezik nyelv vezérszavú frazémák összevető vizsgálata a szerb és a magyar nyelvben 2. Tóth Anita: A nyelvjáráshoz való viszonyulás (Attitűdvizsgálat Bácsfeketehegyen az általános iskolások körében) XVIII. Egyetemi Nyelvészeti Napok A beszéd módozatai november A tanszék tanárainak és munkatársainak előadásai: 1. Andrić Edit: Tegezés és magázás a magyar és szerb nyelvben 2. Csányi Erzsébet: A regénybe ágyazott szónoklat formái és eszközei 3. Cseh Márta: Szókészleti elemek a beszédben 25

26 4. Katona Edit: Stilisztikai jegyek és gondolatiság összefonódása egyetemistáink szónoklataiban 5. Kovács Rácz Eleonóra: Az élőnyelvi kommunikáció nyelve a vajdasági magyarság körében 6. Láncz Irén: A kötetlen beszéd pragmatikai jellemzői 7. Molnár Csikós László: A vajdasági magyar nyelvrétegek fonológiai sajátságai 8. Pásztor-Kicsi Mária: A hangsúly szerepe a beszédben 9. Rajsli Ilona: A népetimológia egy típusa Apor Péter Metamorphosis Transylvanie című művében A konferencia vendégelőadói: 1. Wacha Imre (nyugalmazott egyetemi tanár, Magyarország, Budapest): Kommunikáció, retorika, műfaj, műnem 2. Danyi Magdolna (az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének egykori oktatója): Beszédszerű mondat- és gondolatalakzatok Kosztolányi Dezső Hajnali részegség című versében 3. Grabovac Beáta (a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tanársegédje): Személyiség, szocializáció, érzelmi működés és kétnyelvűség 4. Vukov Raffai Éva (a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tanársegédje): Egyéniség és nyelv(használat) A kari doktori iskola hallgatóinak beszámolói: 1. Laki Boglárka: Vajdasági magyar nők beszélt nyelvi élettörténetének vizsgálata kognitív és funkcionális szempontok szerint 2. Ujvári Tóth Anita: A verbászi magyar ajkú diákok kódváltása XIX. Egyetemi Nyelvészeti Napok A mai magyar nyelvhasználat kérdései november A tanszék tanárainak és munkatársainak előadásai: 1. Andrić Edit: Az újvidéki középiskolások magyar nyelvi tudata 2. Csányi Erzsébet: A zsargonnyelvi kódválasztás poétikai vonatkozásai a vajdasági magyar farmernadrágos prózában 3. Horváth Futó Hargita: A szókincs szerepe az olvasásmegértésben 4. Kovács Rácz Eleonóra: Bánáti adatközlők véleménye a nyelvjárásról 5. Láncz Irén: Nyelvi mítoszok a vajdasági magyarok körében 6. Molnár Csikós László: Nyelvhasználatunk és a magyar köznyelv 7. Pásztor-Kicsi Mária: Van-e vajdasági magyar nyelvhasználat a Facebookon? 8. Rajsli Ilona: Többletek és hiányok a vajdasági magyar nyelvben 26

27 A konferencia vendégelőadói: 1. Sólyom Réka (a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója): Vajdasági magyar nyelv és stílus 2. Vukov Raffai Éva (a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tanársegédje): A térbeli tájékozódás nyelvi vonatkozásai A kari doktori iskola hallgatóinak beszámolói: 1. Laki Boglárka: Beszélt nyelvi élettörténetek szövegtani vizsgálata XX. Egyetemi Nyelvészeti Napok A magyar nyelvtan tanítása november A tanszék tanárainak és munkatársainak előadásai: 1. Andrić Edit: A kontrasztív nyelvészet szerepe a nyelvoktatásban 2. Bence Erika: A nyelvtani jel, a trópus és az alakzat a nyelvtan- és az irodalomtanításban 3. Csorba Béla: A magyar nyelvtan tanítása lektori órákon 4. Horváth Futó Hargita: A portfólió a nyelvtanulási-tanítási folyamatban 5. Ispánovics Csapó Julianna: A művelődéstörténet motivációs ereje a nyelvtanulásban 6. Katona Edit: Gimnazistáink anyanyelvi ismeretei 7. Kovács Rácz Eleonóra: Nyelvjárás és oktatás 8. Láncz Irén: A modern nyelvészet és a magyar nyelvtan tanítása 9. Molnár Csikós László: Szükség van-e napjainkban a magyar nyelvtan tanítására? 10. Pásztor-Kicsi Mária: Szoftverek a nyelvoktatásban 11. Rajsli Ilona: A történeti nyelvtan szerepe a mai magyar nyelv tanításában 12. Tüskei Vilma: A magyar nyelvtan tanítása szerb anyanyelvű diákoknak 13. Utasi Csilla: A redukált nyelv Domonkos István és Tolnai Ottó néhány versében (A mondattani kategóriák szerepe az értelmezésben) A konferencia vendégelőadói: 1. Vukov Raffai Éva (a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar egyetemi docense): A térbeli tájékozódás nyelvi vonatkozásai A kari doktori iskola hallgatóinak beszámolói: 1. Brenner János: A szövegtan középiskolai taníthatóságának kérdései 2. Ujvári Tóth Anita: A magyar nyelvtan tanítása más anyanyelvűek számára 27

28 XXI. Egyetemi Nyelvészeti Napok Frazeológia és fordítástudomány Dr. Papp György emlékére október 23. Papp György A tanszék tanárainak és munkatársainak előadásai: 1. Andrić Edit (egyetemi rendes tanár): Fordításkritikai szempontok 2. Csányi Erzsébet (egyetemi rendes tanár, tanszékvezető): Frázis és toposz frazeológiai vizsgálatok a vajdasági jeans-irodalomban 3. Hózsa Éva (egyetemi rendes tanár) Horváth Futó Hargita (egyetemi docens): A kultúraspecifikumok átültetése Gion Nándor Virágos Katona című regényének fordításaiban 4. Ispánovics Csapó Julianna (egyetemi docens): Kultúra és fordíthatóság Herczeg Ferenc regényeinek példáján 5. Katona Edit (egyetemi rendkívüli tanár): Szóláskincs regionalitás tükrözés 6. Láncz Irén (egyetemi rendes tanár): Csantavér helyneveinek élete 28

29 7. Molnár Csikós László (egyetemi rendes tanár): Az állandósult szókapcsolatok fordíthatósága 8. Pásztor-Kicsi Mária (egyetemi docens): A Google Fordító néhány produktumának nyelvi és fordítástechnikai tanulságai 9. Rajsli Ilona (egyetemi rendes tanár): Frazémavariánsok egy helyi jellegű korpuszban 10. Utasi Csilla (egyetemi docens): Kosztolányi Dezső Esti-ciklusának szerb fordítása 11. Toldi Éva (egyetemi rendkívüli tanár): A kultúraköziség fordíthatósága (Hogyan fordítható a magyar magyarra és szerbre?) 12. Tüskei Vilma (tanársegéd, doktorandusz): Az igék jelentésmegfeleltetése: magyar szerb összehasonlítás A XXI. Egyetemi Nyelvészeti Napok megnyitója (Molnár Csikós László a konferencia főszervezője, Csányi Erzsébet tanszékvezető, Andrić Еdit elnöklő) 29

30 A konferencia vendégelőadói: 1. Presinszky Károly (Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, Nyitra, Szlovákia) Török Tamás (Selye János Egyetem, Tanárképző Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Komárom, Szlovákia): Állatnevekkel kapcsolatos zoboralji frazémák 2. Rudaš Jutka (Maribori Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Maribor, Szlovénia): Magyar kultúrspecifikumok a szlovén műfordításban 3. Nagy Sándor Iván (ELTE BTK, Idegen Nyelvi Lektorátus, vezetőtanár, Budapest, Magyarország; Sapientia EMTE, vendégtanár, Marosvásárhely, Románia): Újvidéki anziksz egy készülő magyar műfordítói lexikonról 4. Halupka Rešetar Szabina (Újvidéki Egyetem, BTK, Angol Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék, Szerbia): Topik komment tagolódás a magyar és szerb sajtócikkek címeiben 5. Vukov Raffai Éva (Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka, Szerbia): Papp György és a vajdasági magyar nyelvi tervezés A kari doktori iskola hallgatóinak beszámolói: 1. Brenner János: Az emberi test kategóriájával összefüggésben levő frazémáink diakrón vizsgálata 2. Laki Boglárka: Pacsér névadási szokásai a betelepítéstől napjainkig 3. Ózer Katalin: A német frazeológiai egységek elsajátításának és fordításának nehézségei az Újvidéki Egyetem BTK Német Nyelv és Irodalom Tanszék magyar anyanyelvű hallgatóinak szempontjából 4. Törteli Telek Márta: A kreatív írás alapkövei A Frazeológia és fordítástudomány konferencia résztvevői 30

31 XXII. Egyetemi Nyelvészeti Napok A magyar nyelv és az indoeurópai nyelvek Nemzetközi tudományos konferencia október 22. \ A XXII. Egyetemi Nyelvészeti Napok megnyitója (Csányi Erzsébet tanszékvezető és Molnár Csikós László, a konferencia főszervezője) Plenáris előadások: 1. Lengyel Zsolt (Pannon Egyetem, Alkalmazott Nyelvészeti Intézeti Tanszék, professor emeritus, Veszprém, Magyarország): Magyar szóasszociációs vizsgálatok (korlátozott egybevetések mentén) 31

32 Lengyel Zsolt 2. Imre Attila (Sapientia EMTE Műszaki és Humántudományi Kar, Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, docens, tanszékvezető, Marosvásárhely, Románia): Jogi szakszövegek és terminológiai adatbázisok 3. Csernicskó István (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, főiskolai tanár, rektorhelyettes, Beregszász, Ukrajna): A ht-lista mint a magyar és indoeurópai nyelvek közötti kontaktusok kutatásának lehetséges forrása 4. Molnár Csikós László (Újvidéki Egyetem BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, egyetemi rendes tanár): A magyar nyelv areális szempontú európaisága Szekcióelőadások: A tanszék tanárainak és munkatársainak előadásai: 1. Andrić Edit (egyetemi rendes tanár): A ló a magyar és szerb frazeológiában 2. Csányi Erzsébet (egyetemi rendes tanár, tanszékvezető): Lokális és globális Fenyvesi Ottó (kép)verseiben 3. Csorba Béla (főlektor): A Brančić Dera-féle szótár szerb lexikájának magyar elemei 32

33 4. Ispánovics Csapó Julianna (egyetemi docens): Európai kultúrminták Danilo Kiš és Tolnai Ottó szövegeiben (A holtak enciklopédiája, Világítótorony eladó) 5. Katona Edit (egyetemi rendes tanár): Ekvivalencia és fordítói hűség 6. Kovács Rácz Eleonóra (egyetemi docens): A nyelvjárások oktatásának főbb módszertani alapelvei Európában, valamint a Kárpát-medencei magyar kisebbség körében 7. Láncz Irén (egyetemi rendes tanár): A nyelvszemlélet és a grammatikák európai mintái a magyar nyelvészetben 8. Pásztor-Kicsi Mária (egyetemi docens): A magyar számítástechnikai nyelv kialakulása 9. Rajsli Ilona (egyetemi rendes tanár): Nyelvi sokszínűség Melius Herbáriumának és Lippay Posoni kertjének növénymegnevezéseiben A magyar nyelv és az indoeurópai nyelvek konferencia résztvevői és közönsége 33

34 A konferencia vendégelőadói: 1. Árpás Károly (Deák Ferenc Gimnázium, gimnáziumi tanár, irodalmár, Szeged, Magyarország): A kisebbségi magyar irodalmak európai vonásai Gion Nándor életművében 2. Bárány Erzsébet (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, tanársegéd, Beregszász, Ukrajna): A kárpátaljai ruszin irodalom magyar elemei 3. Bíró Anna (ELTE, Nyelvtudományi Doktori Iskola, Budapest, doktorjelölt, Szervó Mihály Általános Iskola, általános iskolai tanár, Nagybecskerek, Szerbia): Kétnyelvűség a szórványban: tizenévesen és írásban 4. Dobszai Gabriella (a Pécsi Tudományegyetem BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, a Josip Juraj Strossmayer Tudományegyetem BTK tanársegédje, Eszék, Horvátország): Sztárai Mihály irodalmi munkásságának hatása a Drávaszögben 5. Fábiánné Németh Beáta (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, magyar angol szakos hallgató, Beregszász, Ukrajna): Kétnyelvűségi jelenségek vizsgálata a szórványban élő magyarság internetes kommunikációjában 6. Fábics Tamás (a szláv nyelvészet doktora, Magyar Posta Zrt., Budapest, Magyarország): A g h hangok váltakozása a szláv dialektusokban és a magyarországi földrajzi nevekben 7. Fejsza, Mihajlo (Újvidéki Egyetem BTK Ruszin Tanszék, Újvidék, Szerbia) Bencsik, Szenka (Október 18-a Általános Iskola, osztálytanító és igazgató, Zentagunaras, Szerbia): Leksika mađarskog porekla u rusinskom jeziku 8. Firisz Hajnalka (a szlavisztika doktora, Szeged, Magyarország): Bács-szerémi ruszinok magyar eredetű családnevei 9. Grabovac Beáta (Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, tanársegéd; BME, Kognitív Pszichológiai Doktori Iskola, Budapest, doktorjelölt, Szabadka, Szerbia): Kétnyelvű érzelmi működés és érzelmi interferencia 10. Hájas Csilla (ELTE BTK, az Irodalomtudományi Doktori Program másodéves hallgatója, Budapest, Magyarország): A tekintélytagadó hullám a kárpátaljai magyar irodalomban (Berniczki Éva meseregénye) 11. Karmacsi Zoltán (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, főiskolai tanár, Beregszász, Ukrajna): Ukrajnai és szlovákiai szláv magyar etnikailag heterogén családokban nevelkedő gyermekek nyelvhasználatának jellemzői 12. Nagy Sándor Iván (ELTE BTK, Idegen Nyelvi Lektorátus; Sapientia EMTE, Marosvásárhely, vendégtanár, Budapest, Magyarország): A műfordítók a nyelvi, kulturális és nemzeti identitástudat nagymesterei 13. Ondrejcsák Eszter (ELTE BTK, Irodalomtudományi Doktori Iskola, doktorandusz, Budapest, Magyarország): A magyar irodalom európai fogadtatása (Anton Straka és Szabó Lőrinc. A cseh és szlovák költők antológiája) 14. Papp Andrea (ELTE BTK, Fordító- és Tolmácsképző Tanszék, egyetemi docens, Budapest, Magyarország): A magyar fordításirodalom aranykora 15. Presinszky Károly (Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, adjunktus, Nyitra, Szlovákia): A magyar szlovák kétnyelvűséghez kapcsolódó hallgatói attitűdök 34

35 16. Ramadanski Draginja (Újvidéki Egyetem BTK, Szlavisztikai Tanszék, egyetemi rendkívüli tanár, Újvidék, Szerbia): Irodalmi (ló)istálló (A fordító jegyzetfüzetéből) 17. Tóth Enikő (ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola; II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, tanársegéd, Beregszász, Ukrajna): Kárpátalja nyelvi sokszínűsége a térben 18. Tóth Tímea (Újvidéki Egyetem BTK, Szerb Nyelv és Irodalom Tanszék Szerb Nyelv mint Környezetnyelv Szak, mesterhallgató): A mosdót jelölő jelek kontrasztív szemiotikai vizsgálata Magyarország és Szerbia területén 19. Török Tamás (Selye János Egyetem, Tanárképző Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, egyetemi adjunktus, Komárom, Szlovákia): Magyar dűlőnevek szlovák térképeken. A külterületi helynevek fordíthatóságáról Alsó- Ipoly menti példák alapján 20. Vörös Ferenc (Nyugat-magyarországi Egyetem, Savaria Egyetemi Központ, Magyar Nyelvészeti Tanszék, főiskolai tanár, Szombathely, Magyarország): Areális nyelvészet érvényesítése a magyar családnévatlasz munkálataiban 21. Vukov Raffai Éva (Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, egyetemi docens, Szabadka, Szerbia): Tájkép nyelvek és ideológiák kereszttüzében XXIII. Egyetemi Nyelvészeti Napok A jelentésvizsgálat (új) horizontjai. Nemzetközi tudományos konferencia október 28. Csányi Erzsébet tanszékvezető megnyitja a XXIII. Egyetemi Nyelvészeti Napokat. 35

36 Plenáris előadások: 1. Tolcsvai Nagy Gábor (ELTE BTK, Mai Magyar Nyelvi Tanszék, egyetemi tanár Budapest, Magyarország): Kognitív szemantika. Bevezetés és esettanulmány az igéről 2. Katona Edit (Újvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, egyetemi rendes tanár, Újvidék, Szerbia): Ha férfi vagy, légy férfi. A férfiasság kódjainak metaforikus megjelenési formái Tolcsvai Nagy Gábor Katona Edit 3. Sólyom Réka (Károli Gáspár Református Egyetem, BTK, egyetemi adjunktus, Budapest, Magyarország): Nyelvi változás, kreativitás és megértés napjaink magyar nyelvének neologizmusai 4. Láncz Irén (Újvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, egyetemi rendes tanár, Újvidék, Szerbia): A mondatszerkezetek szemantikai interpretációja Sólyom Réka Láncz Irén 36

37 A jelentésvizsgálat (új) horizontjai konferencia résztvevői és közönsége Szekcióelőadások: A tanszék tanárainak, munkatársainak és hallgatóinak előadásai: 1. Andrić Edit (egyetemi rendes tanár): A magyar szem, illetve a szerb oko lexéma összevető szóasszociációs vizsgálata 2. Csányi Erzsébet (egyetemi rendes tanár, tanszékvezető): Roll over. A jeans-vers jelentésfokozó eszközei Fenyvesi Ottónál 3. Hózsa Éva (egyetemi rendes tanár) Rajsli Ilona (egyetemi rendes tanár) Horváth Futó Hargita (egyetemi docens): Név irodalmi névadás szemantikai távlatnyitás 4. Ispánovics Csapó Julianna (egyetemi rendkívüli tanár): A nyelvi hiba/probléma jelensége és jelentése a nemzeti, kulturális identitás kialakulásában 5. Kovács Rácz Eleonóra (egyetemi docens): Társas jelentés és nyelvjárási attitűd 6. Magyar Klementina (egyetemi hallgató): Jelentés és szerkezet Závada Pál Természetes fény című regényében 7. Molnár Csikós László (egyetemi rendes tanár): A szavak és a szókapcsolatok közötti jelentésmegoszlás 8. Novák Anikó (egyetemi docens): A jelentéshordozó múzeumi tér 37

38 9. Pásztor-Kicsi Mária (egyetemi docens): A számítógép metaforái 10. Rajsli Ilona (egyetemi rendes tanár): Jelentésvizsgálat a századi szomatikus frazémák körében 11. Toldi Éva (egyetemi rendkívüli tanár): Az elhallgatás jelentésrétegei 12. Tüskei Vilma (tanársegéd, doktorandusz): A magyar be igekötő és angol megfelelői 13. Utasi Csilla (egyetemi docens): Tolnai Ottó Wilhelm-dalainak kognitív szemantikai megközelítése A konferencia vendégelőadói: 1. Bíró Anna (ELTE, Nyelvtudományi Doktori Iskola, Budapest; Szervó Mihály Általános Iskola, általános iskolai tanár, Nagybecskerek, Szerbia): Vajdasági magyar fiatalok nyelvi sajátosságai írásos megnyilatkozásokban 2. Fábics Tamás (a szláv nyelvészet doktora, Magyar Belügyminisztérium, Budapest, Magyarország): Adalékok a szláv őshaza kutatásaihoz 3. Grabovac Beáta (Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, tanársegéd, Szabadka, Szerbia): Szavak a valencia és az arousal dimenziók vetületében 4. Halupka Rešetar Szabina (Újvidéki Egyetem, BTK, Angol Nyelv és Irodalom Tanszék, egyetemi rendkívüli tanár, Újvidék, Szerbia): Az angol house/home és a magyar ház/otthon lexémák poliszemantikus struktúrája 5. Lukács András (Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, adjunktus, Budapest, Magyarország): Mindent le kell-e fordítani, aminek jelentése van? Római toponimák a magyar nyelvű útikönyvekben 6. Ózer Katalin (Újvidéki Egyetem, BTK, Német Nyelv és Irodalom Tanszék, tanársegéd, Újvidék, Szerbia): Osztálytársak csoportos megszólítása a tinédzserkorban 7. Pápista Zsolt (Újvidéki Egyetem, BTK, Német Nyelv és Irodalom Tanszék, oktatói munkatárs, Újvidék, Szerbia): A szcenárió modell: a dinamikus mentális reprezentáció szerepe metaforikus frazémák interpretációjában 8. Szécsényi Krisztina (ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola, doktorandusz, Budapest, Magyarország): Középiskolások nyelvjárási attitűdje határon innen és túl 9. Takács Izabella (Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, tanársegéd, Szabadka, Szerbia): Az interpunkció jelentésmódosító szerepe, funkciója 10. Tóth Tímea (Újvidéki Egyetem, Bölcsésztudományi Kar, Szerb Nyelv és Irodalom Tanszék, Szerb Nyelv mint Környezetnyelv Szak, doktorandusz, Újvidék, Szerbia): A síremlékek szemiotikai vizsgálata a magyar és a szerb kultúrában 11. Törteli Telek Márta (Újvidéki Egyetem, Interdiszciplináris és Multidiszciplináris Doktori Iskola, doktorandusz; Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola, Martonos, Szerbia): A digitális szövegek olvasási stratégiái 12. Vukov Raffai Éva (Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, egyetemi docens, Szabadka, Szerbia): Néhány diskurzusjelölő kommunikatív-szociolingvisztikai jelentésvizsgálata 38

39 XXIV. Egyetemi Nyelvészeti Napok Penavin Olga 100. Nemzetközi tudományos konferencia október

40 A XXIV. Egyetemi Nyelvészeti Napok plakátjai 40

41 Plenáris előadások: 1. Hoffmann István (Debreceni Egyetem, Magyar Nyelvtudományi Tanszék, intézetigazgató egyetemi tanár, az MTA doktora, Debrecen, Magyarország): Penavin Olga és a Csűry-iskola Hoffmann István 2. Kolláth Anna (Maribori Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, egyetemi rendes tanár, Maribor, Szlovénia): Nagy elődök nyomában Nyelvjárások és kutatásuk a Maribori Magyar Tanszéken 3. Káich Katalin (ÚE BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék és Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, nyugalmazott egyetemi tanár, professor emeritus, Szabadka, Szerbia): A nyelvtörténet művelődéstörténetisége 4. Raffai Judit (Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, egyetemi docens, Szabadka, Szerbia): A vajdasági szövegfolklór Penavin Olga hagyatékában Szekcióelőadások: A tanszék tanárainak, munkatársainak és hallgatóinak előadásai: 1. Andrić Edit (egyetemi rendes tanár) Halupka-Rešetar Szabina (Újvidéki Egyetem, BTK, Angol Tanszék, egyetemi rendkívüli tanár, Újvidék, Szerbia): A láb vezérszavú magyar frazémák és szerb megfelelőik 2. Bíró Anna (tanársegéd): Megakadásjelenségek kétnyelvű diákok szóbeli és írásos narratíváiban 3. Csáky S. Piroska (nyugalmazott egyetemi rendes tanár): A Penavin Olga 100 című kiállítás megnyitóbeszéde 41

42 4. Csányi Erzsébet (egyetemi rendes tanár): Lírai beszéd és narratív váz. A narráció kérdése Tolnai Ottó és Tomaž Šalamun verseiben 5. Fehér Viktor (mesterszakos hallgató): Halálhírközlés az augmentált valóságban. A temetkezési szokások digitális jelenségei a Vajdaságban 6. Ispánovics Csapó Julianna (egyetemi rendkívüli tanár): Penavin Olga életművének recepciója 7. Józó Andrea (egyetemi hallgató): A defrazeologizálódás jelensége a reklámszlogenekben 8. Katona Edit (egyetemi rendes tanár): A frazématévesztés okainak kontrasztív nyelvészeti alapú vizsgálata 9. Kovács Hédi (a tanszék mesterokleveles hallgatója): A népi orvoslás nyelvhasználatának vizsgálata a vajdasági magyar szövegekben Kiállítás Penavin Olga emlékére (Összeállították: Tüskei Vilma és Ficze Tímea) 42

43 10. Kovács Rácz Eleonóra (egyetemi rendkívüli tanár): Nyelvjárási jelenségek a mai vajdasági magyar élőnyelvben 11. Láncz Irén (egyetemi rendes tanár): Csantavéri hiedelemközlések 12. Molnár Csikós László (nyugalmazott egyetemi rendes tanár): A regionális köznyelvek nyelvjárási háttere 13. Novák Anikó (egyetemi docens): nem győzöm csodálni Köcsög és T. Orbán Olivér gazdag szókincsét (Tolnai Ottó A tengeri kagyló című kisregényének narratológiai szempontú megközelítése) 14. Pásztor-Kicsi Mária (egyetemi docens): Bácstopolyai és kishegyesi frazémák Penavin Olga gyűjtéséből 15. Rajsli Ilona (egyetemi rendes tanár): Történetet hordozó szólások a vajdasági magyar frazémakorpuszban 16. Toldi Éva (egyetemi rendkívüli tanár): Irodalom, kódváltás, stílus 17. Tüskei Vilma (lektor, doktorandusz): A magyar át igekötő és szerb fordításai kognitív megközelítés 18. Utasi Csilla (egyetemi rendkívüli tanár): Penavin Olga folklorisztikai írásai A konferencia vendégelőadói: 1. Grabovac Beáta (Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, szakmunkatárs, Szabadka, Szerbia): Érzelmi tartalmak kommunikációja két- és többnyelvű közegben 2. Gréczi-Zsoldos Enikő (Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Tanszék, egyetemi adjunktus, Miskolc, Magyarország): Palóc nyelvjáráskutatás a XIX. században 3. Kontra Miklós (Károli Gáspár Református Egyetem, Magyar Nyelvtudományi Tanszék, egyetemi tanár, az MTA doktora, Budapest, Magyarország) Németh Miklós (Szegedi Tudományegyetem, Magyar Nyelvészeti Tanszék, egyetemi docens, Szeged, Magyarország) Sinkovits Balázs (Szegedi Tudományegyetem, Magyar Nyelvészeti Tanszék, egyetemi adjunktus, Szeged, Magyarország): Az ö-zés állapota Penavin Olga nyelvjárási atlaszaiban és a mai Szeged nyelvében 4. Lajos Katalin (Sapientia EMTE, Humántudományok Tanszék, egyetemi adjunktus, Csíkszereda, Románia): A székely ektiviti társasjáték nyelvi anyaga: nyelvészet és marketing kereszttüzében 5. Lehocki-Samardžić Anna (Eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, egyetemi adjunktus, Eszék, Horvátország) Molnár Ljubić Mónika, Eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, egyetemi tanársegéd, Eszék, Horvátország): Drávaszögi nyelvhasználat egykor és ma 6. Ondrejcsák Eszter (Irodalmi Szemle Szerkesztő, szerkesztőbizottsági tag; Új Nautilus Rovatvezető; az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója, Budapest, Magyarország): Kolozsvári Papp László munkássága (A megélhetetlent pótoljuk egymással című tanulmánykötet) 7. Oszkó Beatrix (MTA Nyelvtudományi Intézet, tudományos munkatárs, Budapest, Magyarország): Változó szókincs Penavin Olga nyomában 43

44 8. Pápista Zsolt (Újvidéki Egyetem, BTK, Német Tanszék, egyetemi tanársegéd; az ÚE BTK Nyelv- és Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, Újvidék, Szerbia): A magyar kutya/eb vezérszavú frazémák archaikus rétegének elemzése 9. Presinszky Károly (Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, egyetemi adjunktus, Nyitra, Szlovákia): Új technológiák alkalmazása a csallóközi nyelvjárások kutatásában 10. Sólyom Réka (Károli Gáspár Református Egyetem BTK, Magyar Nyelvtudományi Tanszék, egyetemi adjunktus, Budapest, Magyarország): Vajdasági magyarnyelv-használat az online magyar szó című napilap cikkeiben és a kapcsolódó olvasói kommentekben 11. Szécsényi Krisztina (Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola és Kollégium, Dabas; az ELTE, Nyelvtudományi Doktori Iskola hallgatója, Budapest, Magyarország): A nyelvjárások témaköre néhány magyarországi és egy vajdasági középiskolai tankönyvben A Penavin Olga 100 konferencia résztvevői 44