Stacionárius töltésáramlás (egyenáramok)
|
|
- Kristóf Budai
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 0-0 Stacionárius töltésáramlás (egyenáramok) Id ben állandó konduktív áramok és elektromágneses térjellemz k. Mozgó töltések mágneses mez hatására eltérülnek mozgó töltések mágneses mez t keltenek. div D = 4πρ div B = 0 rot E = 0 rot H = 4π c j Áramvonal: olyan görbe, melynek érint je minden pontban az áramlás irányába mutat = mozgó töltések trajektóriája (stacionér esetben). Áramcs : zárt görbén átmen áramvonalak összessége.
2 0-1 div j = 0 kontinuitási egyenlet (ρ id független) árams r ség normális komponense folytonosan változik közegek határán (töltésmegmaradás); áramcs minden keresztmetszetén azonos er sség áram folyik át. V: áramcs F 1 és F 2 keresztmetszetek által határolt darabja, P a palástja. Gauss-tétel alapján ˆ ˆ ˆ 0 = div j d 3 r = V j d f + F 1 Paláston j érint irányú P j d f =0. P ˆ j d f + j d f = I 1 I 2 F 2
3 0-2 ˆ j d f =I 1 az F 1 keresztmetszeten be F ˆ 1 j d f = I 2 az F 2 keresztmetszeten ki F 2 áramló töltés mennyisége (id egység alatt ). Szigetel be ágyazott vezet test felületén az árams r ség érint irányú vezet határa áramcs vezet test minden keresztmetszetén ugyanolyan nagyságú elektromos áram folyik keresztül.
4 1. ÁRAMFORRÁSOK Áramforrások Konduktív áramok energiadisszipáció (Joule-h ) stacionárius áramláshoz energiaforrás (áramforrás) szükséges. elektrokémiai (szárazelem: kis feszültség) optikai (napelem: alacsony feszültség, csak napos id ben) mechanikai (er m vek: egyenirányítás szükséges, sok veszteség) Seebeck-eektus, termoelem, piezoelektromosság,... El re megadott E lokalizált térer sség jellemzi ( 0 az áramforráson kívül). ) Általánosított Ohm-törvény: j=σ( E + E.
5 2. EGYENÁRAMOK ELEKTROMOS TERE Egyenáramok elektromos tere rot E= 0 miatt létezik Φ potenciálfüggvény, amelyre E = grad Φ. div j = 0 kontinuitási egyenlet + Ohm-törvény div ( σ E ) = div (σgrad Φ) Homogén izotrop vezet ben, az áramforráson kívül Φ = 0, ezért ρ = 0 (fémekben az elektronok pozitív ionok között haladnak, elektrolitokban egyenl arányban vannak jelen anionok és kationok). Potenciál meghatározása általában nehéz; drótvezet k (szigetel be ágyazott elhanyagolható keresztmetszet vezet ) esetén egyszer bb.
6 3. OHM-TÖRVÉNY Az Ohm-törvény és a Kirchho-törvények Egyenletes F keresztmetszet egyenes drótvezet esetén j=σ E párhuzamos a vezet tengelyével drót keresztmetszetei ekvipotenciális felületek, és mindegyiken azonos I = j F áram folyik keresztül. I = j F = σ E F = σf δφ l = δφ R ahol δφ az egymástól l távolságra lév keresztmetszetek potenciálkülönbsége, és R = l σf a vezet darab ellenállása (Ohm-törvény). Ellenállás gyakorlati egysége az Ohm (Ω).
7 3. OHM-TÖRVÉNY 0-6 Zárt vezet kör elektromotoros ereje (áramforrásokból) ˆ U = E d r Ohm törvénye zárt vezet körre: RI = U, ahol R a kör teljes ellenállása, U az elektromotoros ereje, és I a rajta átfolyó áram. Gyakori elektrotechnikai probléma: drótvezet kb l álló hálózatban adott az egyes körök elektromotoros ereje és a vezet szakaszok ellenállásai; határozzuk meg az egyes szakaszokon átfolyó áramot. Kirchho els törvénye: egy áramelágazási pontból kifolyó áramok el jeles összege zérus (töltésmegmaradás). n I k = k=1 n ˆ k=1 F k j d f = ˆ V div j d 3 r = 0
8 3. OHM-TÖRVÉNY 0-7 V: elágazási pontot tartalmazó kicsiny gömb, melyb l a vezetékdarabok az F 1,..., F n keresztmetszeteket vágják ki. Kirchho második törvénye: egy olyan zárt körben, melyben az R k ellenállású és U k elektromotoros erej szakaszon I k áram folyik keresztül R k I k = k k U k Ha ugyanis a megfelel szakasz végpontjainak potenciálkülönbsége δφ k, akkor Ohm törvénye szerint R k I k = δφ k + U k Összegezve a vezet szakaszokra, zárt kör mentén a potenciálkülönbségek összege zérus (rot E = 0 miatt). Több lineáris egyenlet, mint ahány ismeretlen (de nem függetlenek).
9 4. JOULELENZ-TÖRVÉNY Egyenáramok h hatása: a JouleLenz-törvény Tapasztalat: vezet ben folyó áram hatására h fejl dik. Energiamérleg disszipatív tagja (Joule-h ) ˆ V ˆ j kond E d 3 r = V j 2 σ d3 r JouleLenz-törvény: állandó F keresztmetszet, l hosszúságú, I áram által átjárt homogén drótvezet esetén az id egység alatt termelt h j 2 F l σ = I2 l σf = I2 R
10 5. ELEKTROLITOK Folyadékok vezet képessége Els fajú (fémes) vezet k: pozitív fémionok kristályrácsának terében kvázi szabadon mozgó elektrongáz. Másodfajú vezet k (elektrolitok): sók és savak vizes oldatában pozitív és negatív ionok rendezett mozgása. Ion: elektromosan töltött atom vagy atomcsoport. Elektrolitikus disszociáció: oldott anyag molekulái pozitív és negatív ionokra esnek szét a h mozgás és a poláros molekulák kölcsönhatása eredményeként. Rekombináció: különböz töltés ionok semleges molekulává egyesülnek (dinamikus egyensúlyban a disszociációval). Gyenge (híg) oldatokban gyakorlatilag minden molekula disszociált, nagy
11 5. ELEKTROLITOK 0-10 koncentráció esetén a disszociált molekulák száma az összes molekula számának négyzetgyökével arányos. Másodfajú vezet kben az elektromos áramot elektrolízis kíséri, szemben az els fajú vezet kkel (elektrolízis: elektródákon kiválnak az oldat alkotóelemei vagy másodlagos reakciók termékei). Elektródák: anód (pozitív) és katód (negatív). Pozitív töltés kationok (fémek és hidrogén ionjai) a katód felé, negatív töltés anionok (savgyökök és hidroxilionok) az anód felé mozognak. Faraday törvényei az elektrolízisr l: I. az elektródon kiváló anyag tömege arányos az elektroliton áthaladó töltés nagyságával (arányossági tényez = elektrokémiai egyenérték). II. elemek elektrokémiai egyenértéke egyenesen arányos atomsúlyukkal, és fordítva arányos vegyértékükkel.
12 6. GÁZOK VEZETŽKÉPESSÉGE Gázok vezet képessége Gázokban elektromosan semleges atomok és molekulák normál körülmények között szigetel k. Ionizáció: elektronok leszakadása a gázmolekulákról ionizáló sugárzás, ütközések, h mozgás, stb. következtében. Ionizált gáz (pl. plazma: ionoszféra, csillagok és csillagközi felh k anyaga) jó vezet. Térfogati (elektronok ütközése gázmolekulákkal) és felületi (katódra becsapódó pozitív ionok elektronokat löknek ki) ionizáció. Önálló gázkisülés: küls ionizáló hatás megsz nte után is fennmarad. Paschen-törvény: átütési feszültség a nyomás és az elektródák távolságának a szorzatától függ. Kis nyomáson ködfénykisülés, magasabb nyomáson korona- (St. Elmo), nyaláb-, szikra- (villám) és ívkisülés.
13 7. LÉGKÖRI ELEKTROMOSSÁG Légköri elektromosság Térer sség a Föld felszínének közelében: 100 V/m, lefelé irányul (nem érezzük, mert testünk földelt elektrolit, ezért ekvipotenciális). Potenciálkülönbség felszín és fels légkör (50 km) között kb. 400 kv. Leveg jó szigetel, de nagy magasságban (ionoszféra) jó vezet ionizált atomok jelenléte miatt (ionizáció n a magassággal nem a radioaktivitásból, hanem a kozmikus sugárzásból származik). Árams r ség kb A/m 2, teljes áram 1800 A fél óra alatt kiegyenlít dnének a töltések, ha nem lenne állandó utánpótlás. Áramer sség napi ingadozása ±15% (egyidej, mert ionoszférában nagy vezet képesség); csúcsa egybeesik zivatartevékenység csúcsával. Kb. 300 zivatar naponta (egész Földön): villámlás negatív töltéseket
14 7. LÉGKÖRI ELEKTROMOSSÁG 0-13 szállít a felszínre. Egy-egy villám kb C töltést szállít, és kb. 5 s kell a felh újratöltéséhez az áramer sség 4 A. Zivatarfelh teteje (6-7 km) pozitív, alja (3-4 km) negatív (töltés eredete: légáramlatok + vízcseppek és jégdarabok). Felh aljának potenciálja felszínhez viszonyítva MV ívkisülés. El villám: szakaszosan közelíti meg a felszínt, negatív töltéseket hordozva kialakítja a kisülési csatornát. Felszín elérése után negatív töltések robbanásszer en kitódulnak f villám (fény- és hangjelenség, felfelé halad, áramer sség csúcsértéke kb. 10 ka). Ezután sötét villám-f villám sorozatok (néha akár 50) gyors egymásutánban. Kb. 100 m magasság elérésekor kisülés indul a talajból, ezért gyakoribb a becsapódás magas és hegyes tárgyakba (villámhárító).
15 8. BIOTSAVART-TÖRVÉNY Egyenáramok mágneses tere: a BiotSavarttörvény Oersted: áramtól átfolyt vezet körül az áram irányára mer leges mágneses tér alakul ki. rot H = 4π c j div B=0 miatt létezik olyan A vektormez (vektorpotenciál), hogy B = rot A Homogén izotrop közegben 4πµ c j = rot rot A = grad div A A
16 8. BIOTSAVART-TÖRVÉNY 0-15 Mértékinvariancia: A nincs egyértelm en meghatározva, hozzáadható egy tetsz leges ψ( r) skalárfüggvény gradiense: A = A+grad ψ ugyanazt a B-t adja, mint A. Kiköthetjük div A= 0 mértékfeltételt, így a vektoriális Poisson-egyenlet adódik. A = 4πµ c j Elektrosztatikai analógia alapján (inhomogén közegben nem érvényes) A( r) = µ c ˆ j ( R ) r R d 3 R H= 1 µ rot A nem függ µ-t l, szemben B-vel.
17 8. BIOTSAVART-TÖRVÉNY 0-16 Drótvezet esetén j( r) d 3 r = Id r, ezért A( r) = µi c ˆ dr r R BiotSavart-törvény: H( r) = I c ˆ ( r R ) dr r R 3 Példa: végtelen hosszú egyenes vezet mágneses tere. Vezessünk be hengerkoordinátákat (z-tengely párhuzamos a vezet vel): r(ρ, φ, z)=ρ cos φ e x + ρ sin φ e y + z e z és R(u)=u ez
18 8. BIOTSAVART-TÖRVÉNY 0-17 d R = e z du és ( r R ) d R = ρ e φ du. H( r) = I c e φ ˆ du ( ρ 2 + (u z) 2) 3/2 = 2I cρ e φ H iránya azimutális, nagysága fordítva arányos a vezet t l mért ρ távolsággal. Alternatív megoldás: hengerszimmetria miatt H nagysága csak a vezet t l mért ρ távolságtól függhet, és H-nak nem lehet sem sugárirányú (div H = 0 miatt), sem vezet vel párhuzamos (rot H = 4π j c miatt) komponense H(ρ, φ, z) = h(ρ) e φ Ampère-törvény szerint, a vezet t koncentrikusan körülölel, arra mer -
19 8. BIOTSAVART-TÖRVÉNY 0-18 leges síkban fekv ρ sugarú kör mentén integrálva 4π c I(ρ) = ˆ ˆ H( r) d r = h(ρ) e φ ρ e φ dφ = 2πρh(ρ) ahol I(ρ) a ρ sugarú keresztmetszeten átfolyó áram. Innen h(ρ) = 2I(ρ) cρ Ha a kör keresztmetszet, R sugarú vezet ben az árameloszlás egyenletes, akkor Iρ 2 R 2 I(ρ)= I 0<ρ<R ρ R és H(ρ) = 2Iρ cr 2 2I cρ 0<ρ<R ρ R
20 9. ANYAGOK MÁGNESES TULAJDONSÁGAI Anyagok mágneses tulajdonságai Vákuumban B = H, általában B = H + 4π M, ahol M a mágneses polarizáció vektora (közeg mágneses momentums r sége). H küls mágneses mez jelenlétében általában B = µ H és M = κ mh lineáris összefüggések (µ a közeg mágneses permeabilitása, κ m = µ 1 4π a mágneses szuszceptibilitás). Permanens mágnes belsejében M 0, a küls mez t l függetlenül. Ampère: molekuláris köráramok. Jó kvalitatív magyarázat, de kvantitatív jóslásra alkalmatlan. Modern magyarázat: mikroszkopikus összetev k (atomok és molekulák) momentumai kvantumos eredet ek, ezek ered je M. Küls tér ezen momentumokat rendezi egy irányba (ellentétes folyamat h mozgásból), illetve új momentumokat indukál.
21 9. ANYAGOK MÁGNESES TULAJDONSÁGAI 0-20 Diamágneses polarizáció: mágneses momentummal nem rendelkez atomokban (molekulákban) küls térrel ellentétes (Lenz-szabály) irányú momentum indukálódik, azaz κ m <0 és µ<1. Minden esetben jelentkezik, de hatása viszonylag kicsi. Nem h mérsékletfügg (kivéve anomális diamágneseknél). Diamágneses anyagok: nemesgázok, Zn, Au, Hg, Si, szerves vegyületek (κ m 10 8 ), grat, Bi, Sb (anomális diamágnesek, κ m 10 5 ), szupravezet k (µ = 0 és κ m = 1 /4π, tökéletes diamágnesek). Paramágneses polarizáció: atomok (molekulák) meglév mágneses momentumai beállnak a küls tér irányába (κ m >0, azaz µ>1), annak hiányában h mozgás miatt kioltják egymást h mérsékletfüggés (Curie-Weisstörvény). Hatása jóval nagyobb a diamágneses polarizációnál és azzal ellentétes irányú. Fémek esetében elektrongáz paramágneses járuléka (nem h mérsékletfügg ).
22 9. ANYAGOK MÁGNESES TULAJDONSÁGAI 0-21 Paramágneses anyagok: platinacsoport elemei, vascsoport elemeinek sói, H 2, O 2, alkálifémek (h mérséklet-független κ m 10 8 ), stb. Ferromágneses polarizáció: makroszkopikus kiterjedés ( cm) domének rendez dése a mez irányába, az egyes doméneken belül a mikroszkopikus momentumok párhuzamosak a kölcsönhatásuk er ssége miatt (nagy ered mágneses momentum). Nagyon magas szuszceptibilitás, h mérsékletfügg (paramágneses átmenet a Curie-h mérsékleten). Hiszterézis (mágnesezettség függ az el élett l, nem csak a küls mez er sségét l), remanencia (permanens polarizáció fennmaradása küls térer sség elt nésekor). Ferromágneses anyagok: vascsoport elemei (Fe, Co, Ni), mágneses vegyületek,... Antiferromágneses anyagok, ferritek, stb.
23 9. ANYAGOK MÁGNESES TULAJDONSÁGAI 0-22
24 10. TENGERI KÁBEL Energiaáramlás elektromos vezetékben Végtelen hosszú, R 1 sugarú, kör keresztmetszet, egyenes vezet, amelyet vele koncentrikus R 2 > R 1 sugarú hengeres szigetel réteg vesz körül, a tér többi részét vezet közeg tölti ki (tengeri kábel). A vezet n I er sség áram folyik keresztül, a töltés a küls közegen át áramlik vissza. Hengerkoordinátákban (z-tengely a vezet középvonala) a mágneses tér azimutális (párhuzamos e φ -vel), és nagysága H(ρ, φ, z) = 2Iρ cr1 2 2I cρ 0<ρ<R 1 ρ R 1 mert az árams r ség elt nik a végtelen küls közegben.
25 10. TENGERI KÁBEL 0-24 Vezet belsejében az elektromos térer sség E = 1 σ j = I πr 2 1 σ e z A küls közegben E = 0 (mivel ott j = 0). Szigetel burokban E = grad Φ és Φ = 0 (nincsenek térfogati töltések). Illesztési feltételek: E tangenciális komponense folytonosan változik Φ z = E z = I πr1 2 σ ρ=r 1 0 ρ=r 2 Hengerszimmetria miatt Φ nem függ φ-t l, és az illesztési feltétel szerint
26 10. TENGERI KÁBEL 0-25 E z = Φ z független z-t l alakú. Φ = 1 ρ Φ(ρ, φ, z) = f(ρ)z ( ρ Φ ) ρ ρ Poisson-egyenletbe behelyettesítve ( ρ f(ρ) ) ρ ρ + 1 ρ 2 2 Φ φ Φ z 2 = 0 = 0 aminek megoldása f(ρ) = A log ρ + B
27 10. TENGERI KÁBEL 0-26 A és B integrációs állandók illesztési feltételekb l ( ) Φ = f(r 1 ) = I z ρ=r 1 πr1 2σ és ( ) Φ = f(r 2 ) = 0 z ρ=r 2 Innen A = I πr 2 1 σ log R 1 R 2 B = I log R 2 πr 2 1 σ log R 1 R 2 és Φ(ρ, φ, z) = Iz πr 2 1 σ log ρ log R 2 log R 1 log R 2
28 10. TENGERI KÁBEL 0-27 Szigetel burokban az elektromos térer sség radiális komponense E ρ = Φ ρ = Iz πr 2 1 σ log R 1 R 2 ρ Vezet belsejében az energia árams r sége (Poynting-vektor) S = I 2 ρ 2π 2 σr1 4 e z e φ = I2 ρ 2π 2 σr1 4 e ρ Radiális irányú nem a vezet szállítja az energiát! ρ<r 1 sugarú, l hosszúságú hengerfelület belsejébe id egységenként beáramló energia ˆ S d f = I 2 l πρ 2 σ ( ρ R 1 ) 4 = I(ρ) 2 R(ρ)
29 10. TENGERI KÁBEL 0-28 ahol R(ρ) = l πρ 2 σ és ( ) 2 ρ I(ρ) = I R 1 a vizsgált vezet darab ellenállása, ill. a rajta átfolyó áram er ssége. Energiaáram a Joule-h t fedezi. A szigetel burokban E = E z e z + E ρ e ρ, ezért S = c 4π 2I cρ {E z(ρ, z) e z e φ + E ρ (ρ, z) e ρ e φ } = I 2πρ {E ρ(ρ, z) e z E z (ρ, z) e ρ } Els tag a kábel menti energiaáramlás (szigetel rétegben megy végbe), második tag a vezet be beáramló, ott disszipálódó energiát fedezi.
30 10. TENGERI KÁBEL 0-29 A szigetel b l a vezet l hosszúságú szakaszába átáramló energia ˆ S d f = ˆ l 0 ˆ 2π 0 I 2πR 1 E z (R 1, z) e ρ e ρ R 1 dφdz I = 2πR 1 l E z (R 1, z) = 2πR 1 I2 l πr 2 1 σ = I2 R ahol R = a vizsgált vezet szakasz ellenállása. l πr 2 1 σ Töltésáramlás irányára mer leges keresztmetszeten egységnyi id alatt átáramló energia
31 10. TENGERI KÁBEL 0-30 ˆ S d f = ˆ R2 R 1 ˆ 2π 0 I 2πρ E ρ(ρ, z) ρdρdφ = I 2 z πr1 2σ log R log R 2 = 1 R R 1 2 I2 z πr 2 1 σ = IδΦ Teljesítmény = áramer sség potenciálkülönbség! Fogyasztóhoz az energia a kábel szigetel burkában jut el, nem a vezet belsejében, az csak az áramlás irányát határozza meg, illetve a töltéshordozók mozgását teszi lehet vé!
Mágnesség. 1. Stacionárius áramok mágneses mezeje. Oersted (1820): áramvezet drót közelében a mágnest az áram irányára
1 STACIONÁRIUS ÁRAMOK MÁGNESES MEZEJE Mágnesség 1. Stacionárius áramok mágneses mezeje Oersted (1820): áramvezet drót közelében a mágnest az áram irányára mer legesen áll be elektromos töltések áramlása
RészletesebbenStacionárius töltésáramlás
1 BEVEZETÉS Stacionárius töltésáramlás 1 Bevezetés Stacionárius (id független) konduktív töltésáramlást ('egyenáram') megengedve, de minden más id beli változást kizárva id független térjellemz k és J
RészletesebbenAz elektromágneses tér energiája
Az elektromágneses tér energiája Az elektromos tér energiasűrűsége korábbról: Hasonlóképpen, a mágneses tér energiája: A tér egy adott pontjában az elektromos és mágneses terek együttes energiasűrűsége
RészletesebbenFizika A2 Alapkérdések
Fizika A2 Alapkérdések Összeállította: Dr. Pipek János, Dr. zunyogh László 20. február 5. Elektrosztatika Írja fel a légüres térben egymástól r távolságban elhelyezett Q és Q 2 pontszer pozitív töltések
RészletesebbenA Maxwellegyenletek. Elektromágneses térjellemz k: E( r, t) és H( r, t) térer sségek, D( r, t) elektromos eltolás és B( r, t) mágneses indukció.
A Maxwellegyenletek Elektromágneses térjellemz k: E( r, t) és H( r, t) térer sségek, D( r, t) elektromos eltolás és B( r, t) mágneses indukció. Milyen általános, a konkrét szituációtól (pl. közeg anyagi
RészletesebbenFizika A2 Alapkérdések
Fizika A2 Alapkérdések Az elektromágnesség elméletében a vektorok és skalárok (számok) megkülönböztetése nagyon fontos. A következ szövegben a vektorokat a kézírásban is jól használható nyíllal jelöljük
RészletesebbenElektromos áram. Vezetési jelenségek
Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai
RészletesebbenFizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések
Fizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések 1.) Írja fel a 4 Maxwell-egyenletet lokális (differenciális) alakban! rot = j+ D rot = B div B=0 div D=ρ : elektromos térerősség : mágneses térerősség D : elektromos
RészletesebbenEgyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai
Egyenáram Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Elektromos áram Az elektromos töltéshordozók meghatározott irányú rendezett mozgását elektromos áramnak nevezzük.
RészletesebbenVezetők elektrosztatikus térben
Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)
RészletesebbenElektroszatika 0-0. Nyugvó töltések elektromos mezejének vizsgálata. nincs töltésáramlás, se konvektív, se konduktív ( j = 0)
0-0 Elektroszatika Nyugvó töltések elektromos mezejének vizsgálata. nincs töltésáramlás, se konvektív, se konduktív ( j = 0) térjellemz k nem változnak az id során (id deriváltak elt nnek) mágneses mez
RészletesebbenMágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja
Mágneses erőtér Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Magnetosztatikai mező: nyugvó állandó mágnesek és egyenáramok időben
RészletesebbenGyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2)
2. Gyakorlat 30B-14 Az Egyenlítőnél, a földfelszín közelében a mágneses fluxussűrűség iránya északi, nagysága kb. 50µ T,az elektromos térerősség iránya lefelé mutat, nagysága; kb. 100 N/C. Számítsuk ki,
RészletesebbenElektro- és magnetosztatika, áramkörök
1. fejezet Elektro- és magnetosztatika, áramkörök Coulomb- és Gauss-törvény, szuperpozíció elve, stacionárius áram. Vezet k, szigetel k, dielektrikumok, kondenzátor, magnetosztatika. Stacionárius áram,
Részletesebben-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Energetikai mérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. május 15. Neptun kód:... g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus
Részletesebben= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t
4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy
RészletesebbenElektromágneses alapjelenségek
0-0 I. rész Elektromágneses alapjelenségek Thalész (i.e. 600 körül): gyapjúval dörzsölt borostyánk ('élektron') az apróbb tárgyakat magához vonzza, majd eltaszítja. Dörzsölés hatására a testek elektromos
RészletesebbenAlapjelenségek. 1. Elektromos töltések és kölcsönhatásaik. Thalész meggyelése: gyapjúval dörzsölt borostyánk magához vonz, illetve
1 ELEKTROMOS TÖLTÉSEK Alapjelenségek 1. Elektromos töltések és kölcsönhatásaik Thalész meggyelése: gyapjúval dörzsölt borostyánk magához vonz, illetve eltaszít apró, könny tárgyakat. Elektromos töltés:
RészletesebbenElektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény
Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak
RészletesebbenElektromos áramerősség
Elektromos áramerősség Két különböző potenciálon lévő fémet vezetővel összekötve töltések áramlanak amíg a potenciál ki nem egyenlítődik. Az elektromos áram iránya a pozitív töltéshordozók áramlási iránya.
Részletesebbenazonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra
4. Gyakorlat 31B-9 A 31-15 ábrán látható, téglalap alakú vezetőhurok és a hosszúságú, egyenes vezető azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra. 31-15 ábra
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
Részletesebbena térerősség mindig az üreg falára merőleges, ezért a tér ott nem gömbszimmetrikus.
2. Gyakorlat 25A-0 Tekintsünk egy l0 cm sugarú üreges fémgömböt, amelyen +0 µc töltés van. Legyen a gömb középpontja a koordinátarendszer origójában. A gömb belsejében az x = 5 cm pontban legyen egy 3
RészletesebbenKirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)
3. Gyakorlat 29A-34 Egy C kapacitású kondenzátort R ellenálláson keresztül sütünk ki. Mennyi idő alatt csökken a kondenzátor töltése a kezdeti érték 1/e 2 ed részére? Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény)
RészletesebbenOrvosi Fizika 13. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet
Orvosi Fizika 13. Elektromosságtan és mágnességtan az életfolyamatokban 2. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Szeged, 2011. december 5. Egyenáram Vezető
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13
TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13 1. A TÖLTÉS ÉS ELEKTROMOS TERE... 15 1.1. Az elektromos töltés... 15 1.2. Az elektromos térer sség... 16 1.3. A feszültség... 18 1.4. A potenciál és a potenciálfüggvény...
RészletesebbenElektromos áram, egyenáram
Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,
RészletesebbenElektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény
Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak
Részletesebben1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés
Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt 2017. május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés Kezdés ideje 2017. május 9., kedd, 16:54 Állapot Befejezte Befejezés dátuma 2017.
RészletesebbenELEKTROMOSAN TÖLTÖTT RÉSZECSKÉKET TARTALMAZÓ HOMOGÉN ÉS HETEROGÉN RENDSZEREK A TERMODINAMIKÁBAN
ELEKTOKÉMI ELEKTOMOSN TÖLTÖTT ÉSZECSKÉKET TTLMZÓ HOMOGÉN ÉS HETEOGÉN ENDSZEEK TEMODINMIKÁN Homogén vs. inhomogén rendszer: ha a rendszert jellemz fizikai mennyiségek értéke független vagy függ a helytl.
RészletesebbenGépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)
1. 2. 3. Mondat E1 E2 NÉV: Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, 2017. december 05. Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus /
RészletesebbenElektromágneses hullámok
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (a) Elektromágneses hullámok Utolsó módosítás: 2015. október 3. 1 A Maxwell-egyenletek (1) (2) (3) (4) E: elektromos térerősség D: elektromos eltolás H: mágneses
RészletesebbenMágneses szuszceptibilitás mérése
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 7. MÉRÉS Mágneses szuszceptibilitás mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. október 5. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja Az
RészletesebbenElektrotechnika. Ballagi Áron
Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:
RészletesebbenIdőben állandó mágneses mező jellemzése
Időben állandó mágneses mező jellemzése Mágneses erőhatás Mágneses alapjelenségek A mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőhatást fejtenek ki. vonzó és taszító erő Mágneses pólusok északi pólus: a mágnestű
RészletesebbenKvázi-stacionárius áramok és
1 A LORENTZ ERŐ Kvázi-stacionárius áramok és mágneses mezejük 1 A Lorentz erő Elektromos és mágneses mező egyidejű jelenlétében v sebességgel mozgó q elektromos töltésű pontszerű részecskére ható erő (
Részletesebben3.1. ábra ábra
3. Gyakorlat 28C-41 A 28-15 ábrán két, azonos anyagból gyártott ellenállás látható. A véglapokat vezető 3.1. ábra. 28-15 ábra réteggel vonták be. Tételezzük fel, hogy az ellenállások belsejében az áramsűrűség
RészletesebbenELEKTROKÉMIA. Alapmennyiségek. I: áramersség, mértékegysége (SI alapegység): A:
ELEKTOKÉMIA Alapmennyiségek I: áramersség, mértékegysége (SI alapegység): A: A az áram erssége, ha 2 végtelen hosszú, elhanyagolható átmérj vezetben áramló konstans áram hatására a két vezet között 2 0-7
Részletesebben1. SI mértékegységrendszer
I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség
RészletesebbenA csillagközi anyag. Interstellar medium (ISM) Bonyolult dinamika. turbulens áramlások MHD
A csillagközi anyag Interstellar medium (ISM) gáz + por Ebből jönnek létre az újabb és újabb csillagok Bonyolult dinamika turbulens áramlások lökéshullámok MHD Speciális kémia porszemcsék képződése, bomlása
Részletesebben1. feladat R 1 = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V. Megoldás. R t1 R 3 R 1. R t2 R 2
1. feladat = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V U 1 R 2 R 3 R t1 R t2 U 2 R 2 a. Számítsd ki az R t1 és R t2 ellenállásokon a feszültségeket! b. Mekkora legyen az U 2
RészletesebbenN I. 02 B. Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 2011.11.30. A mérés dátuma: A mérés eszközei: A mérés menetének leírása:
N I. 02 B A mérés eszközei: Számítógép Gerjesztésszabályzó toroid transzformátor Minták Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 A mérés menetének leírása: Beindítottuk a számtógépet, Behelyeztük a mintát a ferrotestbe.
RészletesebbenFizika A2E, 8. feladatsor
Fizika AE, 8. feladatsor ida György József vidagyorgy@gmail.com. feladat: Az ábrán látható áramkörben határozzuk meg az áramer sséget! 4 5 Utolsó módosítás: 05. április 4., 0:9 El ször ki kell számolnunk
Részletesebben1. fejezet. Gyakorlat C-41
1. fejezet Gyakorlat 3 1.1. 28C-41 A 1.1 ábrán két, azonos anyagból gyártott ellenállás látható. A véglapokat vezető réteggel vonták be. Tételezzük fel, hogy az ellenállások belsejében az áramsűrűség bármely,
RészletesebbenElektromos alapjelenségek
Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Dörzselektromos jelenség: egymással szorosan érintkező, vagy egymáshoz dörzsölt testek a szétválasztásuk után vonzó, vagy taszító kölcsönhatást mutatnak. Ilyenkor
RészletesebbenElektromos töltés, áram, áramkör
Elektromos töltés, áram, áramkör Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban
RészletesebbenMágneses szuszceptibilitás mérése
Mágneses szuszceptibilitás mérése (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2006. március 12. (hétfő délelőtti csoport) 1. A mérés elmélete Az anyagok külső mágneses tér hatására polarizálódnak. Általában az
RészletesebbenAnyagtudomány MÁGNESES ANYAGOK GERZSON MIKLÓS
Anyagtudomány MÁGNESES ANYAGOK GERZSON MIKLÓS 1 mágneses pólusok (Föld, állandó mágnesek) pólusok nem szétválaszthatók történetük: Magnetosz Kréta Ókori Kína iránytű Gilbert: On the Magnet (1600) Oersted:
RészletesebbenMágneses mező jellemzése
pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező vonalak Tartalom, erőhatások pólusok dipólus mező, szemléltetése meghatározása forgatónyomaték méréssel Elektromotor nagysága különböző
RészletesebbenSzilárdtestek mágnessége. Mágnesesen rendezett szilárdtestek
Szilárdtestek mágnessége Mágnesesen rendezett szilárdtestek 2 Mágneses anyagok Permanens atomi mágneses momentumok: irány A kétféle spin-beállású elektronok betöltöttsége különbözik (spin-polarizáció)
RészletesebbenMagnesia. Itt találtak már az ókorban mágneses köveket. Μαγνησία. (valószínű villámok áramának a tere mágnesezi fel őket)
Mágnesség Schay G. Magnesia Μαγνησία Itt találtak már az ókorban mágneses köveket (valószínű villámok áramának a tere mágnesezi fel őket) maghemit Köbös Fe 2 O 3 magnetit Fe 2 +Fe 3 +2O 4 mágnesvasérc
RészletesebbenAnyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika. Anyagvizsgálati módszerek
Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika Anyagvizsgálati módszerek Pannon Egyetem Mérnöki Kar Anyagvizsgálati módszerek Optikai módszerek 1/ 18 Potenciometria Potenciometria olyan analitikai eljárások
RészletesebbenElektromos áram, egyenáram
Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,
RészletesebbenElektrosztatikai alapismeretek
Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Az egymással szorosan érintkező anyagok elektromosan feltöltődnek, elektromos állapotba
RészletesebbenFIZIKA II. Az áram és a mágneses tér kapcsolata
Az áram és a mágneses tér kapcsolata Mágneses tér jellemzése: Mágneses térerősség: H (A/m) Mágneses indukció: B (T = Vs/m 2 ) B = μ 0 μ r H 2Seres.Istvan@gek.szie.hu Sztatikus terek Elektrosztatikus tér:
RészletesebbenA töltéshordozók meghatározott irányú rendezett mozgását elektromos áramnak nevezzük. Az áram irányán a pozitív részecskék áramlási irányát értjük.
Elektromos mezőben az elektromos töltésekre erő hat. Az erő hatására az elektromos töltések elmozdulnak, a mező munkát végez. A töltéshordozók meghatározott irányú rendezett mozgását elektromos áramnak
RészletesebbenElektromos áram, áramkör
Elektromos áram, áramkör Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban ezek
RészletesebbenKISÉRLETI FIZIKA Elektrodinamika 4. (III. 4-8.) I + dq /dt = 0
ELTE I.Fizikus 004/005 II.félév Árm (I), mozgó töltések: KISÉRLETI FIZIKA Elektrodinmik 4. (III. 4-8.) I dq /dt = 0 (Időegység ltt kiármló töltés) Mértékegysége: I = A = C / s Típusi: = konduktív (vezetési)
RészletesebbenElektronegativitás. Elektronegativitás
Általános és szervetlen kémia 3. hét Elektronaffinitás Az az energiaváltozás, ami akkor következik be, ha 1 mól gáz halmazállapotú atomból 1 mól egyszeresen negatív töltésű anion keletkezik. Mértékegysége:
RészletesebbenProgramozható vezérlő rendszerek. Elektromágneses kompatibilitás II.
Elektromágneses kompatibilitás II. EMC érintkező védelem - az érintkezők nyitása és zárása során ún. átívelések jönnek létre - ezek csökkentik az érintkezők élettartamát - és nagyfrekvenciás EM sugárzások
Részletesebben13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52
13 Elektrokémia 13-1 Elektródpotenciálok mérése 13-2 Standard elektródpotenciálok 13-3 E cella, ΔG és K eq 13-4 E cella koncentráció függése 13-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal 13-6 Korrózió:
RészletesebbenMágneses mező jellemzése
pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező kölcsönhatás A mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőhatást fejtenek ki. vonalak vonzó és taszító erő pólusok dipólus mező pólusok északi
RészletesebbenKötések kialakítása - oktett elmélet
Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések
RészletesebbenElektromosság, áram, feszültség
Elektromosság, áram, feszültség Elektromos alapjelenségek Egymással szorosan érintkező ( pl. megdörzsölt) felületű anyagok a szétválás után elektromos állapotba kerülnek. Azonos elektromos állapotú anyagok
RészletesebbenFIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens
FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin egyetemi docens Fontos tudnivalók e-mail: racz.ervin@kvk.uni-obuda.hu web: http://uni-obuda.hu/users/racz.ervin/index.htm Iroda: Bécsi út, C. épület, 124. szoba Fizika II. - ismertetés
RészletesebbenAZ EGYENÁRAM HATÁSAI
AZ EGYENÁRAM HATÁSAI 1) HŐHATÁS Az elektromos áram hatására a zseblámpa világít, mert izzószála felmelegszik, izzásba jön. Oka: az áramló elektronok kölcsönhatásba kerülnek a vezető helyhez kötött részecskéivel,
RészletesebbenElektrodinamika. Maxwell egyenletek: Kontinuitási egyenlet: div n v =0. div E =4 div B =0. rot E = rot B=
Elektrodinamika Maxwell egyenletek: div E =4 div B =0 rot E = rot B= 1 B c t 1 E c t 4 c j Kontinuitási egyenlet: n t div n v =0 Vektoranalízis rot rot u=grad divu u rot grad =0 div rotu=0 udv= ud F V
Részletesebben7. Mágneses szuszceptibilitás mérése
7. Mágneses szuszceptibilitás mérése Klasszikus fizika laboratórium Mérési jegyzőkönyv Mérést végezte: Vitkóczi Fanni Mérés időpontja: 2012. 10. 25. I. A mérés célja: Egy mágneses térerősségmérő műszer
RészletesebbenHIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA
HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA Hidrosztatika a nyugvó folyadékok fizikájával foglalkozik. Hidrodinamika az áramló folyadékok fizikájával foglalkozik. Folyadékmodell Önálló alakkal nem rendelkeznek. Térfogatuk
RészletesebbenA mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét.
MÁGNESES MEZŐ A mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét. Megfigyelések (1, 2) Minden mágnesnek két pólusa van, északi és déli. A felfüggesztett mágnes - iránytű -
RészletesebbenKvázistacionárius jelenségek
0-0 Kvázistacionárius jelenségek Majdnem időben állandó = lassú (periodikus) változás. Időben lassan változó mezők: eltolási áram elhanyagolható a konduktív áram mellet Maxwell-egyenletek: rot E = 1 c
RészletesebbenElektromos áram. Feladatok
Elektromos áram Feladatok 1.Mekkora a vezet n átfolyó áram er ssége, ha 1 perc alatt 720 C elektromos töltés halad át rajta? 2.Számítsd ki az izzólámpán 2 óra alatt átfolyó elektromos töltésmennyiséget,
RészletesebbenAlapjelenségek. 1. Elektromos töltések és kölcsönhatásaik. Thalész meggyelése: gyapjúval dörzsölt borostyánk magához vonz, illetve
1 ELEKTROMOS TÖLTÉSEK Alapjelenségek 1. Elektromos töltések és kölcsönhatásaik Thalész meggyelése: gyapjúval dörzsölt borostyánk magához vonz, illetve eltaszít apró, könny tárgyakat. Elektromos töltés:
RészletesebbenFIZIKA II. Az áram és a mágneses tér kapcsolata
Az áram és a mágneses tér kapcsolata Mágneses tér jellemzése: Mágneses térerősség: H (A/m) Mágneses indukció: B (T) B = μ 0 μ r H 2Seres.Istvan@gek.szie.hu Sztatikus terek Elektrosztatikus tér: forrásos
Részletesebben7. L = 100 mh és r s = 50 Ω tekercset 12 V-os egyenfeszültségű áramkörre kapcsolunk. Mennyi idő alatt éri el az áram az állandósult értékének 63 %-át?
1. Jelöld H -val, ha hamis, I -vel ha igaz szerinted az állítás!...két elektromos töltés között fellépő erőhatás nagysága arányos a két töltés nagyságával....két elektromos töltés között fellépő erőhatás
RészletesebbenSEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. Zrínyi Miklós
SEMMELWEIS EGYETEM Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatósoport Transzportjelenségek az élő szervezetben I. Zrínyi Miklós egyetemi tanár, az MTA levelező tagja mikloszrinyi@gmail.om RENDSZER
RészletesebbenFizika II minimumkérdések. A zárójelben lévő értékeket nem kötelező memorizálni, azok csak tájékoztató jellegűek.
izika II minimumkérdések zárójelben lévő értékeket nem kötelező memorizálni, azok csak tájékoztató jellegűek. 1. Coulomb erőtörvény: = kq r 2 e r (k = 9 10 9 m2 C 2 ) 2. Coulomb állandó és vákuum permittivitás
RészletesebbenKémiai energia - elektromos energia
Általános és szervetlen kémia 12. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a redoxi reakciók lejátszódásának milyen feltételei vannak a galvánelemek hogyan mőködnek Mai témakörök az elektrolízis és alkalmazása
RészletesebbenELEKTROSZTATIKA. Ma igazán feltöltődhettek!
ELEKTROSZTATIKA Ma igazán feltöltődhettek! Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Elektrosztatikai alapjelenségek Az egymással
RészletesebbenElektromos áram, áramkör
Elektromos áram, áramkör Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban ezek
RészletesebbenMegoldás: A feltöltött R sugarú fémgömb felületén a térerősség és a potenciál pontosan akkora, mintha a teljes töltése a középpontjában lenne:
3. gyakorlat 3.. Feladat: (HN 27A-2) Becsüljük meg azt a legnagyo potenciált, amelyre egy 0 cm átmérőjű fémgömöt fel lehet tölteni, anélkül, hogy a térerősség értéke meghaladná a környező száraz levegő
RészletesebbenELEKTROKÉMIA. - elektrolitokban: ionok irányított mozgása. Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás
ELEKTROKÉMIA 1 ELEKTROKÉMIA Elektromos áram: - fémekben: elektronok áramlása - elektrolitokban: ionok irányított mozgása Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás Galvánelem: elektromos
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
RészletesebbenFizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat
Fizika. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak Levelező tagozat 1. z ábra szerinti félgömb alakú, ideális vezetőnek tekinthető földelőbe = 10 k erősségű áram folyik be. föld fajlagos
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop
Részletesebben9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA
9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni
RészletesebbenIdegen atomok hatása a grafén vezet képességére
hatása a grafén vezet képességére Eötvös Loránd Tudományegyetem, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Mahe Tisk'11 Vázlat 1 Kisérleti eredmények Kémiai szennyez k hatása a Fermi-energiára A vezet képesség
RészletesebbenFizika 1 Elektrodinamika belépő kérdések
Fizika 1 Elektrodinamika belépő kérdések 1) Maxwell-egyenletek lokális (differenciális) alakja rot H = j+ D rot = B div B=0 div D=ρ H D : mágneses térerősség : elektromos megosztás B : mágneses indukció
RészletesebbenEgyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A
Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.
RészletesebbenElméleti zika 2. Klasszikus elektrodinamika. Bántay Péter. ELTE, Elméleti Fizika tanszék
Elméleti zika 2 Klasszikus elektrodinamika Bántay Péter ELTE, Elméleti Fizika tanszék El adás látogatása nem kötelez, de gyakorlaté igen! Prezentációs anyagok & vizsgatételek: http://elmfiz.elte.hu/~bantay/eldin.html
RészletesebbenElektromos áram, egyenáram
Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,
RészletesebbenÁltalános Kémia, 2008 tavasz
9 Elektrokémia 9-1 Elektródpotenciálok mérése 9-1 Elektródpotenciálok mérése 9-2 Standard elektródpotenciálok 9-3 E cell, ΔG, és K eq 9-4 E cell koncentráció függése 9-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal
RészletesebbenFizika 2 - Gyakorló feladatok
2015. június 19. ε o =8.85 10-12 AsV -1 m -1 μ o =4π10-7 VsA -1 m -1 e=1,6 10-19 C m e =9,11 10-31 kg m p =1,67 10-27 kg h=6,63 10-34 Js 1. Egy R sugarú gömbben -ρ állandó töltéssűrűség van. a. Határozza
RészletesebbenFizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet
Fizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS 2013. Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet DIFFÚZIÓ 1. KÍSÉRLET Fizika-Biofizika I. - DIFFÚZIÓ 1. kísérlet: cseppentsünk tintát egy üveg vízbe 1. megfigyelés:
RészletesebbenMágneses szuszceptibilitás mérése
Mágneses szuszceptibilitás mérése Mérő neve: Márkus Bence Gábor Mérőpár neve: Székely Anna Krisztina Szerda délelőtti csoport Mérés ideje: 10/19/2011 Beadás ideje: 10/26/2011 1 1. A mérés rövid leírása
Részletesebben9. ábra. A 25B-7 feladathoz
. gyakolat.1. Feladat: (HN 5B-7) Egy d vastagságú lemezben egyenletes ρ téfogatmenti töltés van. A lemez a ±y és ±z iányokban gyakolatilag végtelen (9. ába); az x tengely zéuspontját úgy választottuk meg,
RészletesebbenBiofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis
Biofizika szeminárium Diffúzió, ozmózis I. DIFFÚZIÓ ORVOSI BIOFIZIKA tankönyv: III./2 fejezet Részecskék mozgása Brown-mozgás Robert Brown o kísérlet: pollenszuszpenzió mikroszkópos vizsgálata o megfigyelés:
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a
RészletesebbenA kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai kötés magasabb szinten 11-1 Mit kell tudnia a kötéselméletnek? 11- Vegyérték kötés elmélet 11-3 Atompályák hibridizációja 11-4 Többszörös kovalens kötések 11-5 Molekulapálya elmélet 11-6 Delokalizált
RészletesebbenQ 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)
. Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol
Részletesebben