Stacionárius töltésáramlás
|
|
- Ádám Orosz
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 BEVEZETÉS Stacionárius töltésáramlás 1 Bevezetés Stacionárius (id független) konduktív töltésáramlást ('egyenáram') megengedve, de minden más id beli változást kizárva id független térjellemz k és J árams r ség. D eltolási vektor nem függ az id t l, ezért a ρ = 1 4π div D térfogati töltéss r ség is id független.
2 2 A KONTINUITÁSI EGYENLET 2 A kontinuitási egyenlet Töltéss r ség id ben állandó a V tartományon belüli ˆ Q = ρ( r) d 3 r teljes töltés megmarad V -b l nem áramlik ki töltés ˆ J( r) d s = div J d 3 r = 0 V V V Összehúzva V-t egy pontra kapjuk a kontinuitási egyenletet. div J = 0
3 2 A KONTINUITÁSI EGYENLET Vizsgáljuk két különböz közeg határfelületét, melyet egy L magasságú, a határfelületet mer legesen metsz V hengeres test oszt két részre. Jelölje P 1 és P 2 a henger fed -, illetve alaplapját.
4 2 A KONTINUITÁSI EGYENLET Mivel V-b l nem áramlik ki töltés, ezért J( r) d s = 0 V Az L magasságot csökkentve (a határfelületre összenyomva a hengert), mind P 2 és P 1 rásimul P -re, V metszetére a határfelülettel, és ˆ ˆ ˆ ˆ J d s J d s + J d s J2 d s J1 d s P 2 P P V P 1 mivel a palást járuléka elt nik: innen ˆ J2 d s = ˆ J1 d s P P
5 2 A KONTINUITÁSI EGYENLET ahol J 1 és J 2 jelöli az árams r séget a határfelület két oldalán ugyanazon pontban. P -t egy pontra zsugorítva J2 n = J 1 n ahol n a határfelület normális egységvektorát jelöli. Két közeg határfelületén az árams r ség normális komponense folytonosan változik, míg tangenciális komponense ugrást szenvedhet. Vezet -szigetel határfelületen (mivel nincs töltésáramlás a szigetel ben, így ott az árams r ség normális komponense elt nik) a konduktív árams r ség mindig tangenciális.
6 2 A KONTINUITÁSI EGYENLET P 1 és P 2 jelölje két keresztmetszetét egy szigetel be ágyazott vezet cs nek. Egységnyi id alatt P i -n keresztül átáramló töltés mennyisége I i = P i J d s. Mivel stacionárius áramlás során a keresztmetszetek közti cs darab belsejében a teljes töltésmennyiség nem változhat, ezért I 2 =I 1. Az egységnyi id alatt átáramló töltés mennyisége ('áramer sség') ugyanakkora minden keresztmetszetre.
7 3 A JOULEHŽ 3 A Jouleh Elektromos vezetés disszipatív folyamat: lokális inhomogenitásokon történ szórási folyamatok révén a mikroszkopikus töltéshordozók kinetikus energiája h vé (termikus uktuációk energiája) alakul át. H mozgás energiájának forrása az elektromos mez által a mikroszkopikus töltéshordozókon végzett munka. Tekintsünk egy ρ( r) térfogati töltéss r séggel jellemzett folytonos töltéseloszlást, amely vákuumban mozog v( r) sebességgel. Az elektromos mez által az egységnyi térfogatban található töltésekre kifejtett er ρ E, így a t innitezimális id tartam alatt rajtuk végzett munka (mivel a
8 3 A JOULEHŽ térfogat elmozdulása ezalatt v t) ρ E v t = E J konv t ahol J konv = ρ v a konvektív árams r ség. Elektromos mez nem tesz különbséget konduktív és konvektív áramok között, így általában az egységnyi id alatt egységnyi térfogaton végzett munka J E, és tisztán konduktív áramok esetén ez a h termelés forrása. Konduktív töltésáramlás által egységnyi id alatt egységnyi térfogatban termelt h mennyisége (Joule-h ) W = E J kond Joule-törvény
9 4 ELEKTROMOTOROS ERŽ 4 Elektromotoros er Töltésáramlás disszipatív folyamat stacionárius áramlás fenntartásához szükség van áramforrásra, amely egy lokalizált elektromos mez által felgyorsítva a mikroszkopikus töltéshordozókat kompenzálni képes a h termelés okozta energiavesztességet. A teljes elektromos mez térer ssége E tot = E + E ahol E a térer sség az áramforráson kívül, míg E az áramforráson belüli (lokalizált) térer sség. E helyfüggése általában igen bonyolult, de a részletek érdektelenek
10 4 ELEKTROMOTOROS ERŽ áramforrás jellemezhet az E = E ( r) d r elektromotoros er segítségével. Áramforrások típusai: 1. Kémiai (galvánelemek, akkumulátorok): kicsiny elektromotoros er. 2. Optikai (napelemek): nagyon kicsiny elektromotoros er, csak megfelel fényintenzitás (pl. er s napfény) esetén m ködik. 3. Mechanikai (er m vek): nagy elektromotoros er, de igen alacsony hatékonyság (jelent s energiavesztesség). 4. Termikus, radioaktív, MHD, stb.
11 5 STACIONÁRIUS ÁRAMOK ELEKTROMOS MEZEJE 5 Stacionárius áramok elektromos mezeje Elektromos mez okozta konduktív töltésáramlás nem túl nagy térer sségek esetén általánosított Ohm-törvény ('lineáris válasz') Jkond = σ E tot = σ( E + E ) ahol σ a közeg vezet képessége. Az áramforráson kívüli E mez konzervatív, míg az áramforrás belsejére lokalizált E mez kompenzálja a h termelés során disszipált energiát. rot E= 0 következtében létezik Φ( r) potenciál-függvény, amellyel E( r) = grad Φ
12 5 STACIONÁRIUS ÁRAMOK ELEKTROMOS MEZEJE Mivel nincsenek konvektív áramok, ezért a div J=0 kontinuitási egyenlet és az általánosított Ohm-törvény következtében div ( σgrad Φ ) = div ( σe ) Homogén vezet re, az áramforrásokon kívül ρ = 1 4π div(ε E) = ε 4πσ div J = 0 Nincs makroszkopikus töltéss r ség: fémes vezet ben a negatív töltés elektronok a pozitív töltés atomtörzsek rácsában kvázi-szabadon mozognak, míg egy elektrolitban pozitív és negatív töltés ionok ellentétes irányú áramlása kompenzálja egymást. Potenciál meghatározása általában rendkívül bonyolult.
13 5 STACIONÁRIUS ÁRAMOK ELEKTROMOS MEZEJE Drótvezet : szigetel közegbe ágyazott vezet cs, melynek átmér je elhanyagolható a hosszához képest. Számítás jelent sen leegyszer södik elektromos hálózatokra (drótvezet k által összekötött áramforrások rendszerére), mivel áramforrások teljes mértékben jellemezhet k elektromotoros erejükkel, az áramforrás szerkezete irreleváns; töltésáramlás lokalizálódik az áramforrásokat összeköt drótvezet kre, és jellemezhet a (keresztmetszet-független) áramer sséggel, az árams r ség pontos helyfüggése érdektelen.
14 6 AZ OHMTÖRVÉNY 6 Az Ohmtörvény Tekintsünk egy l hosszúságú és A keresztmetszet homogén, egyenes drótvezet t, amelyen I er sség stacionárius áram folyik át. Legyen az x-tengely a drótvezet vel párhuzamos (töltésáramlás iránya), és tegyük fel, hogy az erre mer leges irányokban az áram egyenletes eloszlású Jkond = I A e x
15 6 AZ OHMTÖRVÉNY Az általánosított Ohm-törvény alapján a stacionárius konduktív áramot E = 1 σ J kond = I σa e x statikus elektromos mez tartja fenn a drótvezet belsejében, amely a Φ(x) = Φ 0 I σa x lineáris potenciál-függvénynek felel meg. Innen a potenciálkülönbség ('feszültség') a drótvezet két vége között U = Φ(0) Φ(l) = Il σa A feszültség arányos az áramer sséggel!
16 6 AZ OHMTÖRVÉNY ahol U = RI R = l σa Ohm-törvény a drótvezet elektromos ellenállása, amely csak az anyagi összetételt l és a mértani alaktól függ, de független a drótvezet n keresztül folyó áram er sségét l. Az egységnyi id alatt termelt Joule-h mennyisége ˆ W= E J kond d 3 r = ( I σa e x ) ( I A e x ) Al= I2 l σa =I2 R=IU
17 7 KIRCHHOFF TÖRVÉNYEI 7 Kirchho törvényei Elektromos hálózat: drótvezet kkel összekötött áramforrások rendszere. Elektromos hálózat jellemzése áramforrások E i elektromotoros ereje és a drótvezet k R i elektromos ellenállása segítségével.
18 7 KIRCHHOFF TÖRVÉNYEI G. Kirchho (1845): az egyes drótvezet kön átfolyó I i áramer sségek meghatározása visszavezethet egy lineáris egyenletrendszer megoldására. Kirchho els törvénye (csomóponti szabály): egy elektromos hálózat bármely csomópontjába (drótvezet k találkozása) befolyó áramok összege megegyezik ugyanezen csomópontból kifolyó áramok összegével (kontinuitási egyenlet integrális alakja).
19 7 KIRCHHOFF TÖRVÉNYEI Kirchho második törvénye (hurok-szabály): egy elektromos hálózat bármely zárt hurka esetén, a hurokban el forduló drótvezet kre felösszegezve az adott drótvezet ellenállásának és a rajta átfolyó áram er sségének szorzatát, az összeg megegyezik a hurokban el forduló egyes áramforrások elektromotoros erejének összegével. csomóponti szabály töltésmegmaradás hurok-szabály energiamegmaradás Fenti összefüggések lineáris egyenletrendszerre vezetnek az áramer sségek meghatározására, melynek alakját a komponensek R i ellenállása és E i
20 7 KIRCHHOFF TÖRVÉNYEI elektromotoros ereje mellett a hálózat topológiája határozza meg gráfelméleti módszerek az elektromos hálózatok vizsgálatában. A példában: I 1 = I 2 + I 3 E 2 = R 1 I 1 + R 2 I 2 E 3 = R 2 I 2 R 3 I 3 csomóponti szabály hurok-szabály els hurokra hurok-szabály második hurokra Észrevétel. a harmadik (1-es és 3-as drótvezet b l alkotott) hurok, illetve a másik csomópont gyelembevétele nem ad semmi újat.
21 7 KIRCHHOFF TÖRVÉNYEI Mátrix alakban R 1 R R 2 R 3 I 1 I 2 I 3 = 0 E 2 E 3 aminek megoldása I 1 I 2 I 3 = 1 R 1 R 2 + R 1 R 3 + R 2 R 3 (R 2 + R 3 )E 2 R 2 E 3 R 3 E 2 + R 1 E 3 R 2 E 2 (R 1 + R 2 )E 3
22 8 VEZETÉSI MECHANIZMUSOK 8 Vezetési mechanizmusok Különféle eredet és jelleg mikroszkopikus töltéshordozók az anyag halmazállapotától és a küls körülményekt l függ en: szupravezet knél Cooperpárok; elektrolitokban anionok és kationok; fémekben delokalizált elektronok; félvezet kben elektronok és lyukak. Sok esetben a vezetés klasszikusan modellezhet mikroszkopikus töltéshordozókból álló ideális gáz (vagy plazma, ill. folyadék) segítségével.
23 8 VEZETÉSI MECHANIZMUSOK Szupravezet k Kamerlingh Onnes (1911): a h mérséklet csökkenésével több anyag fajlagos elektromos ellenállása elt nik (szupravezet vé válik). Meissner és Ochsenfeld (1933): szupravezet k kiszorítják belsejükb l a mágneses mez t (ideális diamágnesek). Bardeen, Cooper és Schrieer (1957): mikroszkopikus magyarázat.
24 8 VEZETÉSI MECHANIZMUSOK Abrikosov (1956): szupravezet k típusai. Bednorz és Müller (1986): magas h mérséklet szupravezetés.
25 8 VEZETÉSI MECHANIZMUSOK Mikroszkopikus magyarázat (BCS elmélet): a rácsrezgésekkel történ kölcsönhatásuk következtében köztük fellép gyenge vonzás miatt az elektronok Cooperpárokat alkotnak; a Cooperpárok szuperfolyadékként viselkednek (nincs disszipáció bizonyos h mérséklet alatt). BCS elmélet nem magyarázza a magas h mérséklet szupravezet k létét (kurrens magyarázat: paramagnonok közvetítette elektron-kölcsönhatás). Adott (kritikus alatti) h mérsékleten a szupravezet fázis megsz nik elég er s (kritikus térer sség feletti) mágneses térben.
26 8 VEZETÉSI MECHANIZMUSOK Fémes vezet k Fémes kristályokban az elektronok egy része delokalizált, a kristály egészéhez köt dik, és nem az egyes atomokhoz/molekulákhoz kvázi-szabadon mozognak küls elektromos mez ben. Magyarázat: energiaszintek sávszerkezete makroszkopikus kristályokban.
27 8 VEZETÉSI MECHANIZMUSOK Az E F Fermi-energia alatt minden energiaszint telített elektronokkal (alapállapotban) ha a Fermi-energia két sáv közé esik, akkor a kristály szigetel, mert túl nagy energiaátadás szükséges az elektronok mozgatásához. Ha a Fermi-energia egy sáv belsejében található, akkor már igen csekély energia elegend az elektronokat mozgásba hozni, így a kristály jó vezet. H vezetést fémekben többnyire a vezetési elektronok okozzák kapcsolat az elektromos és h vezetési képességek között. Fémes kötés: elektrosztatikus vonzás a pozitív ionok alkotta kristályrács és a delokalizált elektronok között.
28 8 VEZETÉSI MECHANIZMUSOK Félvezet k Ha a Fermi-energia két sáv között fekszik, de közel az egyikhez, akkor a termikus uktuációk elegend energiát szolgáltathatnak ahhoz, hogy az elektronok mozgásba jöjjenek: félvezet k. Félvezet k vezet képessége exponenciálisan n a h mérséklettel. Töltéshordozók lehetnek lyukak vagy elektronok attól függ en, hogy a Fermi-energia egy sáv tetejéhez vagy aljához közel található. Fontos alkalmazások az elektronikában: diódák és tranzisztorok, integrált áramkörök, stb.
29 8 VEZETÉSI MECHANIZMUSOK Folyadékok Folyékony anyagok általában szigetel k: csak akkor vezetik az áramot, ha elég nagy koncentrációban tartalmaznak ionokat (elektromosan töltött atomokat és/vagy molekulákat). Az anionok (negatív töltés ionok) az anód (pozitív elektróda), míg a kationok (pozitív töltés ionok) a katód (negatív elektróda) irányába mozognak küls elektromos mez hatására. Rekombináció: az ellentétes töltés ionok kölcsönös semlegesítését eredményez folyamat, amely dinamikus egyensúlyban van az ionizációs mechanizmusokkal (a megfelel ionkoncentráció fenntartására).
30 8 VEZETÉSI MECHANIZMUSOK Ionizációs mechanizmusok folyadékokban: 1. ionkristályok olvadékaiban a h mozgás (ionok elhagyják helyüket a rácsban); 2. elektrolitokban (ionkristályok oldatai poláros oldószerekben, pl. NaCl vizes oldata) a releváns ionizációs mechanizmus az elektrolitikus disszociáció: a poláros oldószer molekulái aggregálódnak az ionokkal, ezáltal szeparálva ket és leárnyékolva elektromos töltésüket, így csökkentve a köztük fellép elektrosztatikus kölcsönhatást és a rekombinációra való hajlamot.
31 8 VEZETÉSI MECHANIZMUSOK Elektrolízis: elektromos mez által indukált kémiai reakció (amikor az ionok elérik az elektródákat elvesztik töltésüket, és elektromosan semleges molekulák válnak ki rajtuk). Faraday törvényei az elektrolízisr l: az elektrolízis során kiváló elemek mennyisége arányos az átfolyó töltéssel, és fordítva arányos az elemek vegyértékével.
32 8 VEZETÉSI MECHANIZMUSOK Gázok és plazmák Folyadékokhoz hasonlóan a gázok általában szigetel k, kivéve ha elég nagy a mozgékony ionok koncentrációja (ionok rekombinációját valamely ionizációs mechanizmus kompenzálja). Ionizációs mechanizmusok gázokban: 1. h mozgásból származó ütközések magas h mérsékleten; 2. nagy energiájú sugárzások (radioaktív, röntgen, kozmikus) hatása; 3. elektromos mez által felgyorsított ionok ütközése a gázt határoló fal atomjaival/molekuláival, melynek során elektronok lök dnek ki onnan (felületi ionizáció);
33 8 VEZETÉSI MECHANIZMUSOK 4. elektromos mez által nagy sebességre gyorsított elektronok ütközése a gázt alkotó semleges atomokkal és/vagy molekulákkal, melynek során utóbbiak ionizálódnak (térfogati ionizáció). Utóbbi esetben el fordulhat, hogy az ütközések során az elektronok száma megsokszorozódik (Townsendkaszkád), így a kezdeti ionizációt létrehozó hatás megsz nte után is makroszkopikus mennyiség ion marad a gázban önfenntartó gázkisülés.
34 8 VEZETÉSI MECHANIZMUSOK Önfenntartó gázkisülések típusai növekv nyomás mellett: 1. alacsony nyomáson, meghatározott minimális átütési feszültség felett létrejöv, gyenge fényeektussal kísért ködfénykisülés; 2. közepes nyomáson, er sen inhomogén térben létrejöv koronakisülés (pl. Szent Elmo tüze magas póznák csúcsán); 3. kritikus térer sség felett létrejöv szikrakisülés (pl. villámlás), melynek során szerteágazó, plazmával bélelt ionizációs csatornák jelennek meg a gázban (rekombinációt jelent s h termelés és fényhatás kíséri); 4. nagyon er s tereknél ívkisülés (pl. higanyg z-lámpa).
35 8 VEZETÉSI MECHANIZMUSOK Plazma: olyan er sen ionizált, kvázi-semleges gáz, melyben az ionok koncentrációja meghaladja az elektromos árnyékolást jellemz Debyekorlátot mozgékony mikroszkopikus töltéshordozók nagy száma miatt a plazma jó vezet. Az Univerzumban a 'látható anyag' meghatározó része plazma ('negyedik halmazállapot'): a Nap, a csillagok és csillagködök, a Föld magja és ionoszférája, az elektromos ívek, a villámcsatornák, stb.
36 8 VEZETÉSI MECHANIZMUSOK Plazmák jellemzése elektron-s r ség és h mérséklet alapján.
Elektromos áramerősség
Elektromos áramerősség Két különböző potenciálon lévő fémet vezetővel összekötve töltések áramlanak amíg a potenciál ki nem egyenlítődik. Az elektromos áram iránya a pozitív töltéshordozók áramlási iránya.
RészletesebbenEgyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai
Egyenáram Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Elektromos áram Az elektromos töltéshordozók meghatározott irányú rendezett mozgását elektromos áramnak nevezzük.
RészletesebbenElektromos áram. Vezetési jelenségek
Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai
RészletesebbenMágnesség. 1. Stacionárius áramok mágneses mezeje. Oersted (1820): áramvezet drót közelében a mágnest az áram irányára
1 STACIONÁRIUS ÁRAMOK MÁGNESES MEZEJE Mágnesség 1. Stacionárius áramok mágneses mezeje Oersted (1820): áramvezet drót közelében a mágnest az áram irányára mer legesen áll be elektromos töltések áramlása
RészletesebbenA Maxwellegyenletek. Elektromágneses térjellemz k: E( r, t) és H( r, t) térer sségek, D( r, t) elektromos eltolás és B( r, t) mágneses indukció.
A Maxwellegyenletek Elektromágneses térjellemz k: E( r, t) és H( r, t) térer sségek, D( r, t) elektromos eltolás és B( r, t) mágneses indukció. Milyen általános, a konkrét szituációtól (pl. közeg anyagi
RészletesebbenStacionárius töltésáramlás (egyenáramok)
0-0 Stacionárius töltésáramlás (egyenáramok) Id ben állandó konduktív áramok és elektromágneses térjellemz k. Mozgó töltések mágneses mez hatására eltérülnek mozgó töltések mágneses mez t keltenek. div
RészletesebbenElektromágneses alapjelenségek
0-0 I. rész Elektromágneses alapjelenségek Thalész (i.e. 600 körül): gyapjúval dörzsölt borostyánk ('élektron') az apróbb tárgyakat magához vonzza, majd eltaszítja. Dörzsölés hatására a testek elektromos
RészletesebbenFizika A2 Alapkérdések
Fizika A2 Alapkérdések Összeállította: Dr. Pipek János, Dr. zunyogh László 20. február 5. Elektrosztatika Írja fel a légüres térben egymástól r távolságban elhelyezett Q és Q 2 pontszer pozitív töltések
RészletesebbenAlapjelenségek. 1. Elektromos töltések és kölcsönhatásaik. Thalész meggyelése: gyapjúval dörzsölt borostyánk magához vonz, illetve
1 ELEKTROMOS TÖLTÉSEK Alapjelenségek 1. Elektromos töltések és kölcsönhatásaik Thalész meggyelése: gyapjúval dörzsölt borostyánk magához vonz, illetve eltaszít apró, könny tárgyakat. Elektromos töltés:
RészletesebbenFizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések
Fizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések 1.) Írja fel a 4 Maxwell-egyenletet lokális (differenciális) alakban! rot = j+ D rot = B div B=0 div D=ρ : elektromos térerősség : mágneses térerősség D : elektromos
RészletesebbenFizika A2 Alapkérdések
Fizika A2 Alapkérdések Az elektromágnesség elméletében a vektorok és skalárok (számok) megkülönböztetése nagyon fontos. A következ szövegben a vektorokat a kézírásban is jól használható nyíllal jelöljük
RészletesebbenOrvosi Fizika 13. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet
Orvosi Fizika 13. Elektromosságtan és mágnességtan az életfolyamatokban 2. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Szeged, 2011. december 5. Egyenáram Vezető
RészletesebbenElektromos áram, egyenáram
Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,
RészletesebbenElektroszatika 0-0. Nyugvó töltések elektromos mezejének vizsgálata. nincs töltésáramlás, se konvektív, se konduktív ( j = 0)
0-0 Elektroszatika Nyugvó töltések elektromos mezejének vizsgálata. nincs töltésáramlás, se konvektív, se konduktív ( j = 0) térjellemz k nem változnak az id során (id deriváltak elt nnek) mágneses mez
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13
TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13 1. A TÖLTÉS ÉS ELEKTROMOS TERE... 15 1.1. Az elektromos töltés... 15 1.2. Az elektromos térer sség... 16 1.3. A feszültség... 18 1.4. A potenciál és a potenciálfüggvény...
RészletesebbenElektro- és magnetosztatika, áramkörök
1. fejezet Elektro- és magnetosztatika, áramkörök Coulomb- és Gauss-törvény, szuperpozíció elve, stacionárius áram. Vezet k, szigetel k, dielektrikumok, kondenzátor, magnetosztatika. Stacionárius áram,
RészletesebbenElektromos áram, egyenáram
Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,
RészletesebbenA töltéshordozók meghatározott irányú rendezett mozgását elektromos áramnak nevezzük. Az áram irányán a pozitív részecskék áramlási irányát értjük.
Elektromos mezőben az elektromos töltésekre erő hat. Az erő hatására az elektromos töltések elmozdulnak, a mező munkát végez. A töltéshordozók meghatározott irányú rendezett mozgását elektromos áramnak
RészletesebbenElektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény
Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak
RészletesebbenAZ EGYENÁRAM HATÁSAI
AZ EGYENÁRAM HATÁSAI 1) HŐHATÁS Az elektromos áram hatására a zseblámpa világít, mert izzószála felmelegszik, izzásba jön. Oka: az áramló elektronok kölcsönhatásba kerülnek a vezető helyhez kötött részecskéivel,
RészletesebbenHobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás
Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás 1 Felhasznált irodalom Hodossy László: Elektrotechnika I. Torda Béla: Bevezetés az Elektrotechnikába
RészletesebbenVezetők elektrosztatikus térben
Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)
RészletesebbenEgyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A
Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.
RészletesebbenFizika M1 - A szilárdtestfizika alapjai. Gépészmérnök és Energetikai mérnök mesterszak
Fizika M1 - A szilárdtestfizika alapjai Gépészmérnök és Energetikai mérnök mesterszak Kondenzált anyagok fizikája Tematika: Szerkezet jellemzése, vizsgálata A kristályrácsot összetartó erők Rácsdinamika
RészletesebbenELEKTROMOSAN TÖLTÖTT RÉSZECSKÉKET TARTALMAZÓ HOMOGÉN ÉS HETEROGÉN RENDSZEREK A TERMODINAMIKÁBAN
ELEKTOKÉMI ELEKTOMOSN TÖLTÖTT ÉSZECSKÉKET TTLMZÓ HOMOGÉN ÉS HETEOGÉN ENDSZEEK TEMODINMIKÁN Homogén vs. inhomogén rendszer: ha a rendszert jellemz fizikai mennyiségek értéke független vagy függ a helytl.
Részletesebben= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t
4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy
RészletesebbenAlapjelenségek. 1. Elektromos töltések és kölcsönhatásaik. Thalész meggyelése: gyapjúval dörzsölt borostyánk magához vonz, illetve
1 ELEKTROMOS TÖLTÉSEK Alapjelenségek 1. Elektromos töltések és kölcsönhatásaik Thalész meggyelése: gyapjúval dörzsölt borostyánk magához vonz, illetve eltaszít apró, könny tárgyakat. Elektromos töltés:
RészletesebbenFolyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye
Folyadékok áramlása Folyadékok Folyékony halmazállapot nyíróerő hatására folytonosan deformálódik (folyik) Folyadék Gáz Plazma Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2012.09.12. Folyadék Rövidtávú
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenKémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol
Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük. Kémiai kötések
Részletesebbenazonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra
4. Gyakorlat 31B-9 A 31-15 ábrán látható, téglalap alakú vezetőhurok és a hosszúságú, egyenes vezető azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra. 31-15 ábra
RészletesebbenTANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra
TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd
RészletesebbenElektromos áram, egyenáram
Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,
RészletesebbenElektrosztatikai alapismeretek
Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Az egymással szorosan érintkező anyagok elektromosan feltöltődnek, elektromos állapotba
RészletesebbenÚjpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola
Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 Osztályozóvizsga részletes
Részletesebben1. SI mértékegységrendszer
I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség
Részletesebben9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA
9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni
RészletesebbenElektronegativitás. Elektronegativitás
Általános és szervetlen kémia 3. hét Elektronaffinitás Az az energiaváltozás, ami akkor következik be, ha 1 mól gáz halmazállapotú atomból 1 mól egyszeresen negatív töltésű anion keletkezik. Mértékegysége:
RészletesebbenElektromos áram, áramkör
Elektromos áram, áramkör Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban ezek
RészletesebbenFizika 1 Elektrodinamika belépő kérdések
Fizika 1 Elektrodinamika belépő kérdések 1) Maxwell-egyenletek lokális (differenciális) alakja rot H = j+ D rot = B div B=0 div D=ρ H D : mágneses térerősség : elektromos megosztás B : mágneses indukció
RészletesebbenAz elektromágneses indukció jelensége
Az elektromágneses indukció jelensége Korábban láttuk, hogy az elektromos áram hatására mágneses tér keletkezik (Ampère-féle gerjesztési törvény) Kérdés, hogy vajon ez megfordítható-e, és a mágneses tér
RészletesebbenOrvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?
Orvosi jelfeldolgozás Információ De, mi az a jel? Jel: Információt szolgáltat (információ: új ismeretanyag, amely csökkenti a bizonytalanságot).. Megjelent.. Panasza? információ:. Egy beteg.. Fáj a fogam.
RészletesebbenELEKTROSZTATIKA. Ma igazán feltöltődhettek!
ELEKTROSZTATIKA Ma igazán feltöltődhettek! Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Elektrosztatikai alapjelenségek Az egymással
RészletesebbenAz elektromágneses tér energiája
Az elektromágneses tér energiája Az elektromos tér energiasűrűsége korábbról: Hasonlóképpen, a mágneses tér energiája: A tér egy adott pontjában az elektromos és mágneses terek együttes energiasűrűsége
RészletesebbenElektromos áram, egyenáram
Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,
RészletesebbenAnyagos rész: Lásd: állapotábrás pdf. Ha többet akarsz tudni a metallográfiai vizsgálatok csodáiról, akkor: http://testorg.eu/editor_up/up/egyeb/2012_01/16/132671554730168934/metallografia.pdf
RészletesebbenFizika A2E, 8. feladatsor
Fizika AE, 8. feladatsor ida György József vidagyorgy@gmail.com. feladat: Az ábrán látható áramkörben határozzuk meg az áramer sséget! 4 5 Utolsó módosítás: 05. április 4., 0:9 El ször ki kell számolnunk
RészletesebbenElektrodinamika. Maxwell egyenletek: Kontinuitási egyenlet: div n v =0. div E =4 div B =0. rot E = rot B=
Elektrodinamika Maxwell egyenletek: div E =4 div B =0 rot E = rot B= 1 B c t 1 E c t 4 c j Kontinuitási egyenlet: n t div n v =0 Vektoranalízis rot rot u=grad divu u rot grad =0 div rotu=0 udv= ud F V
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a
RészletesebbenGépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)
1. 2. 3. Mondat E1 E2 NÉV: Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, 2017. december 05. Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus /
Részletesebbena térerősség mindig az üreg falára merőleges, ezért a tér ott nem gömbszimmetrikus.
2. Gyakorlat 25A-0 Tekintsünk egy l0 cm sugarú üreges fémgömböt, amelyen +0 µc töltés van. Legyen a gömb középpontja a koordinátarendszer origójában. A gömb belsejében az x = 5 cm pontban legyen egy 3
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
RészletesebbenA kémiai és az elektrokémiai potenciál
Dr. Báder Imre A kémiai és az elektrokémiai potenciál Anyagi rendszerben a termodinamikai egyensúly akkor állhat be, ha a rendszerben a megfelelő termodinamikai függvénynek minimuma van, vagyis a megváltozása
RészletesebbenProgramozható vezérlő rendszerek. Elektromágneses kompatibilitás II.
Elektromágneses kompatibilitás II. EMC érintkező védelem - az érintkezők nyitása és zárása során ún. átívelések jönnek létre - ezek csökkentik az érintkezők élettartamát - és nagyfrekvenciás EM sugárzások
RészletesebbenElektromosság, áram, feszültség
Elektromosság, áram, feszültség Elektromos alapjelenségek Egymással szorosan érintkező ( pl. megdörzsölt) felületű anyagok a szétválás után elektromos állapotba kerülnek. Azonos elektromos állapotú anyagok
RészletesebbenGyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2)
2. Gyakorlat 30B-14 Az Egyenlítőnél, a földfelszín közelében a mágneses fluxussűrűség iránya északi, nagysága kb. 50µ T,az elektromos térerősség iránya lefelé mutat, nagysága; kb. 100 N/C. Számítsuk ki,
RészletesebbenElektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény
Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Lewis-képlet és Lewis szerkezet
Általános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek
RészletesebbenKötések kialakítása - oktett elmélet
Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések
RészletesebbenKirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)
3. Gyakorlat 29A-34 Egy C kapacitású kondenzátort R ellenálláson keresztül sütünk ki. Mennyi idő alatt csökken a kondenzátor töltése a kezdeti érték 1/e 2 ed részére? Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény)
RészletesebbenA munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.
11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai 1 Melyik állítás HMIS a felsoroltak közül? mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis. disszipatív folyamatok irreverzibilisek. hőmennyiség
RészletesebbenAnyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika. Anyagvizsgálati módszerek
Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika Anyagvizsgálati módszerek Pannon Egyetem Mérnöki Kar Anyagvizsgálati módszerek Optikai módszerek 1/ 18 Potenciometria Potenciometria olyan analitikai eljárások
RészletesebbenElektromos áram, áramkör
Elektromos áram, áramkör Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban ezek
RészletesebbenBevezető fizika (infó), 8. feladatsor Egyenáram, egyenáramú áramkörök 2.
evezető fizika (infó), 8 feladatsor Egyenáram, egyenáramú áramkörök 04 november, 3:9 mai órához szükséges elméleti anyag: Kirchhoff törvényei: I Minden csomópontban a befolyó és kifolyó áramok előjeles
RészletesebbenA kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai kötés magasabb szinten 13-1 Mit kell tudnia a kötéselméletnek? 13- Vegyérték kötés elmélet 13-3 Atompályák hibridizációja 13-4 Többszörös kovalens kötések 13-5 Molekulapálya elmélet 13-6 Delokalizált
RészletesebbenIdegen atomok hatása a grafén vezet képességére
hatása a grafén vezet képességére Eötvös Loránd Tudományegyetem, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Mahe Tisk'11 Vázlat 1 Kisérleti eredmények Kémiai szennyez k hatása a Fermi-energiára A vezet képesség
RészletesebbenFIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június
1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra
RészletesebbenFIZIKA II. Egyenáram. Dr. Seres István
Dr. Seres István Áramerősség, Ohm törvény Áramerősség: I Q t Ohm törvény: U I Egyenfeszültség állandó áram?! fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Áramerősség, Ohm törvény Egyenfeszültség U állandó Elektromos
Részletesebben1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai
3.1. Ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai rendszer? Az anyagi valóság egy, általunk kiválasztott szempont vagy szempontrendszer
Részletesebben13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52
13 Elektrokémia 13-1 Elektródpotenciálok mérése 13-2 Standard elektródpotenciálok 13-3 E cella, ΔG és K eq 13-4 E cella koncentráció függése 13-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal 13-6 Korrózió:
Részletesebben71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés:
Összefüggések: 69. Lineáris hőtágulás: Hosszváltozás l = α l 0 T Lineáris hőtágulási Kezdeti hossz Hőmérsékletváltozás 70. Térfogati hőtágulás: Térfogatváltozás V = β V 0 T Hőmérsékletváltozás Térfogati
RészletesebbenA kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai kötés magasabb szinten 11-1 Mit kell tudnia a kötéselméletnek? 11- Vegyérték kötés elmélet 11-3 Atompályák hibridizációja 11-4 Többszörös kovalens kötések 11-5 Molekulapálya elmélet 11-6 Delokalizált
RészletesebbenMegoldás: A feltöltött R sugarú fémgömb felületén a térerősség és a potenciál pontosan akkora, mintha a teljes töltése a középpontjában lenne:
3. gyakorlat 3.. Feladat: (HN 27A-2) Becsüljük meg azt a legnagyo potenciált, amelyre egy 0 cm átmérőjű fémgömöt fel lehet tölteni, anélkül, hogy a térerősség értéke meghaladná a környező száraz levegő
Részletesebbendinamikai tulajdonságai
Szilárdtest rácsok statikus és dinamikai tulajdonságai Szilárdtestek osztályozása kötéstípusok szerint Kötések eredete: elektronszerkezet k t ionok (atomtörzsek) tö Coulomb- elektronok kölcsönhatás lokalizáltak
Részletesebben1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés
Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt 2017. május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés Kezdés ideje 2017. május 9., kedd, 16:54 Állapot Befejezte Befejezés dátuma 2017.
RészletesebbenSzilárdtestek el e ek e tr t o r n o s n zer e k r ez e et e e t
Szilárdtestek elektronszerkezete Kvantummechanikai leírás Ismétlés: Schrödinger egyenlet, hullámfüggvény, hidrogén-atom, spin, Pauli-elv, periódusos rendszer 2 Szilárdtestek egyelektron-modellje a magok
RészletesebbenDiffúzió 2003 március 28
Diffúzió 3 március 8 Diffúzió: különféle anyagi részecskék (szilárd, folyékony, gáznemű) anyagon belüli helyváltozása. Szilárd anyagban való mozgás Öndiffúzió: a rácsot felépítő saját atomok energiaszint-különbség
RészletesebbenKolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában 1 Órarend 2 Kurzussal kapcsolatos emlékeztető Kurzus: Az előadás látogatása ajánlott Gyakorlat
RészletesebbenHOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA
HOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA I. Az elektrokémia áttekintése. II. Elektrolitok termodinamikája. A. Elektrolitok jellemzése B. Ionok termodinamikai képződési függvényei C.
Részletesebben-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Energetikai mérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. május 15. Neptun kód:... g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus
RészletesebbenSztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. Osztályozóvizsga témakörök 1. FÉLÉV. 9. osztály
Osztályozóvizsga témakörök 1. FÉLÉV 9. osztály I. Testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás; átlagsebesség, pillanatnyi sebesség 3. Gyorsulás 4. Szabadesés, szabadon eső test
RészletesebbenElektrotechnika. Ballagi Áron
Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:
RészletesebbenFelvételi, 2018 szeptember - Alapképzés, fizika vizsga -
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kar Felvételi, 2018 szeptember - Alapképzés, fizika vizsga - Minden tétel kötelező Hivatalból 10 pont jár Munkaidő 3 óra I Az alábbi kérdésekre
RészletesebbenMértékegysége: 1A (amper) az áramerősség, ha a vezető keresztmetszetén 1s alatt 1C töltés áramlik át.
1. Az áram fogalma 2. Az egyenáram hatásai 3. Az áramkör elemei 4. Vezetők ellenállása a) Ohm-törvénye b) fajlagos ellenállás c) az ellenállás hőmérsékletfüggése 5. Az ellenállások kapcsolása a) soros
RészletesebbenElektromágneses hullámok
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (a) Elektromágneses hullámok Utolsó módosítás: 2015. október 3. 1 A Maxwell-egyenletek (1) (2) (3) (4) E: elektromos térerősség D: elektromos eltolás H: mágneses
RészletesebbenElektrosztatikai jelenségek
Elektrosztatika Elektrosztatikai jelenségek Ebonit vagy üveg rudat megdörzsölve az az apró tárgyakat magához vonzza. Két selyemmel megdörzsölt üvegrúd között taszítás, üvegrúd és gyapjúval megdörzsölt
Részletesebben1. Elektromos alapjelenségek
1. Elektromos alapjelenségek 1. Bizonyos testek dörzsölés hatására különleges állapotba kerülhetnek: más testekre vonzerőt fejthetnek ki, apróbb tárgyakat magukhoz vonzhatnak. Ezt az állapotot elektromos
RészletesebbenHIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA
HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA Hidrosztatika a nyugvó folyadékok fizikájával foglalkozik. Hidrodinamika az áramló folyadékok fizikájával foglalkozik. Folyadékmodell Önálló alakkal nem rendelkeznek. Térfogatuk
Részletesebben3.1. ábra ábra
3. Gyakorlat 28C-41 A 28-15 ábrán két, azonos anyagból gyártott ellenállás látható. A véglapokat vezető 3.1. ábra. 28-15 ábra réteggel vonták be. Tételezzük fel, hogy az ellenállások belsejében az áramsűrűség
RészletesebbenElektromos alapjelenségek
Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Dörzselektromos jelenség: egymással szorosan érintkező, vagy egymáshoz dörzsölt testek a szétválasztásuk után vonzó, vagy taszító kölcsönhatást mutatnak. Ilyenkor
RészletesebbenA szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos
Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy
Részletesebben3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás
3. A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS OVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS Kémiai kötések Na Ionos kötés Kovalens kötés Fémes
RészletesebbenRadioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.
Különböző sugárzások tulajdonságai Típus töltés Energia hordozó E spektrum Radioaktí sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktí sugárzások detektálása. α-sugárzás pozití
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
RészletesebbenTermodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
RészletesebbenKémiai energia - elektromos energia
Általános és szervetlen kémia 12. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a redoxi reakciók lejátszódásának milyen feltételei vannak a galvánelemek hogyan mőködnek Mai témakörök az elektrolízis és alkalmazása
RészletesebbenELEKTROKÉMIA. Alapmennyiségek. I: áramersség, mértékegysége (SI alapegység): A:
ELEKTOKÉMIA Alapmennyiségek I: áramersség, mértékegysége (SI alapegység): A: A az áram erssége, ha 2 végtelen hosszú, elhanyagolható átmérj vezetben áramló konstans áram hatására a két vezet között 2 0-7
RészletesebbenVizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%)
Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%) A vizsga értékelése: Elégtelen: ha az írásbeli és a szóbeli rész összesen nem éri el a
RészletesebbenA TÖMEGSPEKTROMETRIA ALAPJAI
A TÖMEGSPEKTROMETRIA ALAPJAI web.inc.bme.hu/csonka/csg/oktat/tomegsp.doc alapján tömeg-töltés arány szerinti szétválasztás a legérzékenyebb módszerek közé tartozik (Nagyon kis anyagmennyiség kimutatására
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop
Részletesebben