Előző dok. sz.: 13635/16 CULT 98 EDUC 342 RECH 295 RELEX 882 CODEC 1503 Biz. dok. sz.: 11856/16 CULT 72 EDUC 268 RECH 259 RELEX 707 CODEC 1286

Átírás

1 Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 11. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0259 (COD) 14385/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész) a Tanács CULT 110 EDUC 377 RECH 313 RELEX 946 CODEC 1653 Előző dok. sz.: 13635/16 CULT 98 EDUC 342 RECH 295 RELEX 882 CODEC 1503 Biz. dok. sz.: 11856/16 CULT 72 EDUC 268 RECH 259 RELEX 707 CODEC 1286 Tárgy: PUBLIC Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács határozata a kulturális örökség európai évéről (2018) Általános megközelítés I. BEVEZETÉS 1. A Bizottság augusztus 31-én benyújtotta a Tanácsnak a kulturális örökség európai évéről (2018) szóló javaslatát 1. A kezdeményezés a kulturális örökségben rejlő, elsősorban a kultúrák közötti párbeszéd, a társadalmi kohézió és a gazdasági növekedés terén kamatoztatható lehetőségekre kívánja felhívni a figyelmet. Az európai év ugyanakkor a kulturális örökséget érintő kihívásokra is rá kíván világítani, így többek között a digitális átalakulás hatására, az örökségi helyszíneket érő növekvő környezeti és fizikai nyomásra és a kulturális javak tiltott kereskedelmére / /16 as/kb 1 DG E - 1C LIMITE HU

2 2. Az európai év célkitűzéseinek megvalósítását szolgáló intézkedések terén a Bizottság tájékoztatási és reklámkampányokat, európai, nemzeti, regionális és helyi szintű rendezvényeket és kezdeményezéseket javasol. A tevékenységek nemzeti szintű koordinálását a tagállamok által kijelölt nemzeti koordinátorok látják el, míg az uniós szintű koordinációért a Bizottság felel. Nemzetközi szinten a Bizottság különösen az Európa Tanáccsal és az UNESCO-val törekszik együttműködésre. Végezetül pedig a Bizottság javaslata nem irányoz elő külön pénzügyi keretet az európai évre, hanem meglévő uniós programokon keresztül, mindenekelőtt a Kreatív Európa, emellett KSKalapok, a Horizont 2020, az Erasmus+ és az Európa a polgárokért programok révén igyekszik azt megvalósítani. 3. A határozat elfogadása szempontjából fontos időbeli tényező, hogy mivel az európai év a tervek szerint 2018-ban kerülne megrendezésre, az előkészítő munkálatokat mind tagállami, mind uniós szinten meg kell kezdeni 2017 folyamán. 4. E javaslat tekintetében a Kulturális és Oktatási Bizottság (CULT) a felelős európai parlamenti bizottság. A CULT szeptember 8-án Mircea DIACONU-t (RO-ALDE) jelölte ki előadónak. 5. A Régiók Bizottsága október i plenáris ülésén fogadta el az állásfoglalását. II. A TANÁCSBAN FOLYÓ MUNKA 6. A szlovák elnökség idején a Kulturális Bizottság a szeptemberi és októberi 2, a Coreper pedig a november 9-i ülésén megvizsgálta a javaslatot. 2 Szeptember 2., 13. és 26., október 13. és /16 as/kb 2 DG E - 1C LIMITE HU

3 7. A Tanács előkészítő szervei által végzett vizsgálat eredményeként létrejött, a preambulumbekezdéseket és a cikkeket egyaránt tartalmazó szöveg e feljegyzés mellékletében szerepel. A főbb módosított rendelkezések többek között a következők: 2. cikk (-1) bekezdés: a határozat új átfogó célkitűzéssel egészült ki, tágabb politikai és társadalmi összefüggésben hangsúlyozandó a kulturális örökség jelentőségét, 2. cikk (2) bekezdés: néhány új konkrét célkitűzés került beillesztésre az akadálymentesség (ca) pont), a környezetvédelmi kérdések (da) pont) és a ban esedékes történelmi évfordulók (ka) pont) kiemelése céljából, hasonlóan a (14a) preambulumbekezdéshez. Az oktatással kapcsolatos célkitűzésen belül a gyermekek és a veszélyeztetett csoportok kerültek a középpontba (h) pont), 3. cikk (az intézkedések tartalma): hangsúlyt kapott az Europeana, a kulturális örökség uniós digitális platformja (c) pont), új tevékenység került felvételre, amely nyomatékosítja a média és a közösségi hálózatok használatát (da) pont), a (2) és a (3) bekezdés pedig tisztázza a tagállamok, illetve a Bizottság hatáskörét, 4. cikk: pontosításra került, hogy az európai év megszervezése nemzeti szinten a tagállamok felelőssége, és hogy a tagállamok szükség esetén több nemzeti koordinátort is kijelölhetnek, 5. cikk: a Bizottság azt az új feladatot kapta, hogy folytasson konzultációt a civil társadalommal és a kulturális örökség területén tevékeny érdekelt felekkel, 6. cikk és (11) preambulumbekezdés: hangsúlyt kapott az Európa Tanács szerepe, 7. cikk: kevesebb nyomatékot kapott az európai évnek a Kreatív Európa programból történő finanszírozása /16 as/kb 3 DG E - 1C LIMITE HU

4 8. További változtatásokra került sor a szöveg következő részeiben: a szövegben egységesült az Európa kulturális öröksége kifejezés használata, (7) preambulumbekezdés: a kulturális örökség fogalmába bekerült a mozgóképörökség is, (22) preambulumbekezdés: az európai év keretében sorra kerülő tevékenységekhez nemzeti szintű hozzájárulások tehetők, beillesztésre került egy, az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 6a. cikk, a (nyomon követésről és értékelésről szóló) 8. cikk szerinti értékelő jelentés az európai év hozadékát hivatott biztosítani. III. A TANÁCS FELADATAI Valamennyi delegáció támogatja a mellékletben szereplő szöveget, az UK-delegáció parlamenti vizsgálati fenntartással élt. Felkérjük a Tanácsot, hogy alakítsa ki a szövegre vonatkozó általános megközelítést /16 as/kb 4 DG E - 1C LIMITE HU

5 MELLÉKLET Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a kulturális örökség európai évéről (2018) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 167. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően, tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 3, rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: (1) Az Európa kulturális örökségébe ágyazódó eszmények, elvek és értékek az emlékezés, a megértés, az identitás, a párbeszéd, a kohézió és a kreativitás közös forrását jelentik Európa számára. A kulturális örökség szerepet játszik az Európai Unióban, ahogyan az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) preambulumában szerepel, amely kimondja, hogy az aláíró felek ösztönzést [merítenek] Európa kulturális, vallási és humanista örökségéből. (2) Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy az Európai Unió tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását. 3 HL C [ ], [ ], [ ] o /16 as/kb 5

6 (3) Az EUMSZ 167. cikke azt a feladatot ruházza az Unióra, hogy járuljon hozzá a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget. Az Unió fellépésének célja a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása és szükség esetén tevékenységük támogatása és kiegészítése többek között az európai népek kultúrája és történelme ismeretének és terjesztésének javítása, valamint az európai jelentőségű kulturális örökség megőrzése és védelme területén. (4) Ahogyan A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé című közleményében 4 az Európai Bizottság kiemeli: a kulturális örökség a jövő generációi számára megőrzendő közös erőforrásnak és javaknak tekintendő, és az arról való gondoskodás valamennyi érdekelt fél közös felelőssége. (5) A kulturális örökség kulturális, környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból jelentős értéket képvisel az európai társadalom számára. Ezért annak fenntartható kezelése a 21. század stratégiai döntését jelenti, ahogyan azt a Tanács a fenntartható Európa stratégiai erőforrásául szolgáló kulturális örökségről szóló, május 21-i következtetéseiben 5 hangsúlyozza. Az értékteremtés, a készségek és a munkahelyek, valamint az életminőség tekintetében történő hozzájárulása alulértékelt. 4 5 A Bizottság július 22-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé (COM(2014) 477 final). A Tanács május 21-i következtetései a fenntartható Európa stratégiai erőforrásául szolgáló kulturális örökségről (HL C 183., , 36. o.) /16 as/kb 6

7 (6) A kulturális örökség az európai kulturális menetrend 6 központi eleme, és hozzájárul a menetrend céljainak eléréséhez, amelyek a következők: a kulturális sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd támogatása, a kultúrának mint a kreativitás mozgatórugójának támogatása, valamint a kultúrának mint az Unió nemzetközi kapcsolatai létfontosságú elemének támogatása. Emellett a kulturális örökség a 2015 és 2018 közötti időszakra vonatkozó európai kulturális együttműködés négy prioritásának egyike, ahogyan az a Tanács által november 25-én elfogadott jelenlegi kulturális munkatervben szerepel. 7 (7) A kulturális örökség a múlt által ránk hagyott források összessége legyen az tárgyi, szellemi vagy digitális (eleve digitális vagy digitalizált) formátumú, beleértve a műemlékeket, lelőhelyeket, tájakat, készségeket, gyakorlatokat, tudást és az emberi kreativitás megnyilvánulásait, valamint azokat a gyűjteményeket, amelyeket olyan köz-, illetve magánszervezetek őriznek és tartanak fenn, mint a múzeumok, a könyvtárak és az archívumok, ahogyan a fent említett, május 21-i következtetésekben szerepel. A kulturális örökség magában foglalja a mozgóképörökséget is. (8) A kulturális örökséget az Európát benépesítő különféle civilizációk kulturális kifejezéseinek szintézise és ötvözése teremtette meg az idők során. Az európai év segítségével ösztönözhető és előmozdítható annak megértése, hogy a kulturális kifejezések sokszínűségének védelme és előmozdítása jelentőséggel bír. E megértés megvalósulásának egyik módját a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, az UNESCO által október 20-án elfogadott, az EU-val és annak tagállamaival mint részes felekkel létrejött egyezménnyel 8 összhangban oktatási és fokozottabb figyelemfelkeltési programok jelentenék A Tanács november 16-i állásfoglalása az európai kulturális menetrendről (HL C 287., , 1. o.). A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a as időszakra szóló kulturális munkatervről (HL C 463., , 4. o.) évi egyezmény a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról, Párizs, október /16 as/kb 7

8 (9) A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, amelynek az EU és a tagállamok többsége részes fele, a kulturális életben, üdülési, szabadidős és sporttevékenységekben való részvételről szóló 30. cikkében kimondja, hogy a részes államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek azon jogát, hogy másokkal azonos alapon vegyenek részt a kulturális életben, és minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élő személyek többek között hozzáférjenek a kulturális előadások vagy szolgáltatások helyszíneihez, mint például a színházakhoz, múzeumokhoz, mozikhoz, könyvtárakhoz, illetve a turisztikai szolgáltatásokhoz, továbbá lehetőség szerint hozzáférjenek az emlékművekhez és a jelentősebb nemzeti kulturális helyszínekhez. (10) Az Access City európai díj bebizonyította, hogy kivitelezhető és bevált gyakorlat az, hogy a városok kulturális örökségét a természetüket és az értékeiket tiszteletben tartó módon hozzáférhetővé tegyék a fogyatékossággal élők, az idősek, valamint a csökkent mozgásképességű vagy más jellegű ideiglenes egészségkárosodással élő személyek számára. (11) A kulturális örökség fontos szerepet tölt be a közösségi kohézió szempontjából olyan időszakban, amikor a kulturális sokszínűség fokozódik az európai társadalmakban. A kulturális örökséggel kapcsolatos szakpolitikák új, participatív és interkulturális megközelítései, valamint a minden kulturális örökségnek egyenlő méltóságot tulajdonító oktatási kezdeményezések fokozhatják a bizalmat, a kölcsönös elismerést és a társadalmi kohéziót, ahogy ezt az Európa Tanács keretében zajló nemzetközi együttműködés is bizonyítja. (12) Ezt a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend 9 is elismeri, amely a globális polgárságot, a kulturális sokszínűséget és a kultúrák közötti párbeszédet a fenntartható fejlődés átfogó alapelveinek tekinti. Elismeri, hogy minden kultúra és civilizáció hozzájárulhat a fenntartható fejlődéshez és döntő módon ösztönözheti azt. A kultúra kifejezetten említésre kerül a 2030-ra vonatkozó menetrend több fenntartható fejlesztési céljában, köztük mindenekelőtt a 11. fejlesztési célban (városok-örökség), valamint a 4. célban (oktatás), illetve a 8. és 12. célban (fenntartható növekedési/fogyasztási minták) a turizmus vonatkozásában. 9 A Világunk átalakítása: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend című, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által szeptember 25-én elfogadott határozat /16 as/kb 8

9 (13) Annak fokozott elismerése nemzetközi szinten, hogy az embereket és az emberi értékeket kell a kulturális örökség kiterjesztett és tudományágakon átívelő koncepciójának középpontjába állítani, megerősíti, hogy elő kell segíteni a kulturális örökséghez való szélesebb körű hozzáférést, figyelemmel annak az életminőségre gyakorolt pozitív hatásaira is. Ez különböző közönségek megszólításával, valamint a helyek, épületek, termékek és szolgáltatások akadálymentes hozzáférhetőségének javításával valósítható meg, a különleges igényeknek és a demográfiai változás vonzatainak figyelembevétele mellett. (14) A kulturális örökség kezelését, helyreállítását, megőrzését, újrahasználatát, hozzáférhetőségét és előmozdítását célzó szakpolitikák, valamint a kapcsolódó szolgáltatások elsősorban nemzeti, regionális vagy helyi hatáskörbe tartoznak. Mindazonáltal a kulturális örökség egyértelmű európai dimenzióval is rendelkezik, amellyel a kulturális szakpolitikán kívül olyan uniós szakpolitikák keretében foglalkoznak, mint az oktatás, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, a regionális fejlesztés, a társadalmi kohézió, a tengerügy, a környezetpolitika, az idegenforgalom, a digitális menetrend, a kutatás és innováció, valamint a kommunikáció. (14a) A év szimbolikus és történelmi jelentőséggel bír Európa és annak kulturális öröksége számára, mindenekelőtt azért, mert ebben az évben ünnepeljük az I. világháború végének és több tagállam függetlenné válásának 100. évfordulóját. A kulturális örökség európai éve ezért a múlt mélyrehatóbb és kölcsönös megértése révén lehetőséget biztosíthat a jelen jobb megértéséhez. (15) Annak érdekében, hogy teljes mértékben kiaknázzuk az európai gazdaságok és társadalmak szempontjából a kulturális örökségben rejlő lehetőségeket, a kulturális örökség védelme, fejlesztése és kezelése tényleges participatív (azaz többszintű és számos érdekelt felet bevonó) kormányzást és fokozott ágazatközi együttműködést tesz szükségessé, ahogy ez a kulturális örökség vonatkozásában a participatív kormányzásról szóló tanácsi következtetésekben 10 szerepel. Ez minden érdekelt fél bevonását jelenti, ideértve a hatóságokat, a kulturális örökség ágazatát, a magánszemélyeket és a civil társadalmi szervezeteket, köztük a nem kormányzati szervezeteket és az önkéntes ágazatot. 10 HL C 463., , 1. o /16 as/kb 9

10 (16) Emellett a Tanács az említett következtetéseiben felkérte a Bizottságot, hogy mérlegelje A Kulturális Örökség Európai Évére irányuló javaslat előterjesztését. (17) Az Európai Parlament a szeptember 8-i állásfoglalásában azt ajánlotta, hogy nyilvánítsanak egy évet, lehetőleg 2018-at a kulturális örökség európai évévé 11. (18) A Régiók Bizottsága április 16-i véleményében 12 üdvözölte a kulturális örökség európai évére irányuló tanácsi javaslatot, és hangsúlyozta, hogy a kulturális örökség európai éve összeurópai kontextusban elősegítené a közös célok megvalósulását. (19) A kulturális örökség európai évének kijelölése hatékony eszközt kínál a társadalmi figyelemfelkeltésre, a bevált gyakorlatokra vonatkozó információk terjesztésére, a kutatás és az innováció előmozdítására, valamint szakpolitikai vitára. Az e célkitűzések uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű egyidejű előmozdítását szolgáló környezet megteremtése révén nagyobb mértékű szinergia és jobb erőforrás-kihasználás valósulhat meg. (20) A kulturális örökség több külkapcsolati programban is beavatkozási terület, főként de nem kizárólag a Közel-Keleten. A kulturális örökség értékének előmozdítása válaszlépést is jelent a kulturális kincsek szándékos megsemmisítésére a konfliktus sújtotta övezetekben 13. Fontos lesz annak biztosítása, hogy a kulturális örökség európai éve és a megfelelő kereteken belül kialakított összes külkapcsolati kezdeményezés egymást kiegészítő jellegűek legyenek. A megfelelő külkapcsolati eszközök keretében a kulturális örökség védelmét és előmozdítását célzó fellépéseknek többek között tükrözniük kell a harmadik országokkal folytatott tapasztalat- és értékcseréhez kapcsolódó kölcsönös érdeket. A kulturális örökség európai éve elő fogja mozdítani az érintett kultúrák kölcsönös ismeretét, tiszteletét és megértését Az Európai Parlament szeptember 8-i állásfoglalása A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé (2014/2149(INI)) P8_TA(2015)0293. A Régiók Európai Bizottságának véleménye A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé (HL C 195., , 22. o.). Ahogyan azt az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az Európai Bizottságnak A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia felé című közös közleménye (JOIN(2016) 29 final) kiemeli /16 as/kb 10

11 (21) Noha e határozat címzettjei a tagállamok, a bővítésben érintett országokat is szorosan be kell vonni a kulturális örökség európai évének keretébe tartozó fellépésekbe. Adott esetben az európai szomszédságpolitika országainak és más partnerországoknak a bevonására is törekedni kell. Ez az együttműködésre és a párbeszédre szolgáló megfelelő kereteken belül, különösen az EU és ezen országok közötti civil társadalmi párbeszéd összefüggésében valósítható meg. (22) Európa kulturális örökségének védelme, megőrzése és fejlesztése szerepel a meglévő uniós programok célkitűzései között. Ezért a kulturális örökség európai éve megvalósítható e programok alkalmazásával, a hatályos rendelkezéseik szerint és a finanszírozási prioritások évenkénti vagy többévenkénti meghatározásával. Például az oktatás, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés, a regionális fejlesztés, a társadalmi kohézió, a tengerügy, a környezetvédelem, az idegenforgalom, az európai digitális egységes piaci stratégia, a kutatás és az innováció, valamint a kommunikáció területén alkalmazott programok és szakpolitikák közvetlen és közvetett módon hozzájárulnak az európai kulturális örökség védelméhez, fejlesztéséhez, innovatív újrahasználatához és előmozdításához, és a jogi kereteiknek megfelelően támogathatják a kezdeményezést. Az európai év célkitűzéseinek támogatása érdekében az uniós szintű társfinanszírozás mellett mérlegelni lehet nemzeti szintű további hozzájárulásokat. (23) E határozat célja, hogy ösztönözze Európa kulturális örökségének egymással való megosztását és méltányolását, felhívja a figyelmet a közös történelmi múltra és a közös értékekre, valamint erősítse a közös európai térséghez való tartozás érzetét. Tekintettel a transznacionális információcsere szükségességére és arra, hogy a bevált gyakorlatokat az Unió egészében terjeszteni kell, ezt a célt a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, de uniós szinten ez jobban megvalósítható. Következésképpen az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket, 14385/16 as/kb 11

12 ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk Tárgy A évet a kulturális örökség európai évének (a továbbiakban: európai év) kell kijelölni. 2. cikk Célkitűzések (-1) Az európai év átfogó célkitűzése, hogy ösztönözze Európa kulturális örökségének megosztását és méltányolását, felhívja a figyelmet a közös történelmi múltra és a közös értékekre, valamint erősítse a közös európai térséghez való tartozás érzetét. (1) Az európai év általános célkitűzése, hogy ösztönözze és támogassa az Unió, a tagállamok, valamint a regionális és a helyi hatóságok azon erőfeszítéseit, amelyek a kulturális örökség ágazatával és a tágabb civil társadalommal együttműködésben Európa kulturális örökségének védelmére, megóvására, újrahasználatára, fejlesztésére, felértékelésére és előmozdítására irányulnak. Különösen: a) Hozzá kell járulnia azon szerep előmozdításához, amelyet az európai kulturális örökség a kulturális sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd döntő fontosságú elemeként betölt. Ki kell emelnie azokat az eszközöket, amelyek a legmegfelelőbbek a kulturális örökség megőrzésének és védelmének, valamint szélesebb és változatosabb közönséghez való eljutásának biztosítására. Ezek a tagállamok hatásköreinek teljes körű tiszteletben tartása mellett magukban foglalnak közönségfejlesztési intézkedéseket és a kulturális örökségre irányuló oktatást, ezáltal előmozdítva a társadalmi befogadást és integrációt /16 as/kb 12

13 b) Közvetlen és közvetett gazdasági potenciálja révén fokoznia kell az európai kulturális örökség hozzájárulását a gazdasághoz és a társadalomhoz. Ez magában foglalja többek között a kulturális és kreatív iparágak támogatására, az alkotás és az innováció ösztönzésére, a fenntartható fejlődés és a turizmus előmozdítására, a társadalmi kohézió javítására, valamint a tartós munkahelyteremtésre való képességet. c) A partnerországokban felmerülő érdeklődésre és igényekre, valamint a kulturális örökséggel kapcsolatos európai szakértelemre alapozva hozzá kell járulnia a kulturális örökségnek az Unió és a harmadik országok közötti kapcsolatok fontos elemeként történő előmozdításához. (2) A kulturális örökség európai évének konkrét célkitűzései a következők: a) emberközpontú, inkluzív, előretekintő, integráltabb, fenntartható és ágazatközi megközelítések ösztönzése a kulturális örökséggel kapcsolatos szakpolitikák tekintetében; b) a kulturális örökségség tekintetében a participatív kormányzásra, illetve a kulturális örökség kezelésére szolgáló innovatív modellek előmozdítása minden érdekelt fél többek között a hatóságok, a kulturális örökség ágazata, magánszemélyek és civil társadalmi szervezetek bevonásával; c) a kulturális örökség megőrzésének, megóvásának, innovatív újrahasználatának és fejlesztésének minőségével, valamint a történelmi környezetbe való kortárs beavatkozásokkal kapcsolatos vitának, kutatásnak és a bevált gyakorlatok cseréjének az előmozdítása; ca) olyan megoldások előmozdítása, amelyek a kulturális örökséget a sajátos igények figyelembevétele mellett mindenki számára hozzáférhetővé teszik, többek között digitális eszközök révén, azáltal, hogy megszüntetik a társadalmi, kulturális és fizikai akadályokat; d) a kulturális örökség társadalomhoz és gazdasághoz való pozitív hozzájárulásának kiemelése és fokozása kutatással és innovációval, többek között az uniós szintű tényalap erősítésével; 14385/16 as/kb 13

14 da) a kulturális örökséggel kapcsolatos és a környezetvédelmi politikák közötti szinergiák ösztönzése a kulturális örökségnek a környezetvédelmi, építészeti és tervezési politikákba való integrálásával, valamint az energiahatékonyság előmozdításával; e) olyan regionális és helyi fejlesztési stratégiák ösztönzése, többek között a fenntartható turizmus előmozdításával, amelyek kiaknázzák a kulturális örökségben rejlő potenciált; f) speciális készségek fejlesztésének támogatása, valamint a tudásmenedzsment és a tudástranszfer javítása a kulturális örökség ágazatában, a digitális átállás vonzatainak figyelembevételével; g) a kulturális örökségnek a kortárs alkotás és innováció ihletforrásaként történő előmozdítása, továbbá a kulturális örökség, valamint más kulturális és kreatív ágazatok közötti kölcsönös inspirációban és fokozottabb kölcsönhatásban rejlő potenciál hangsúlyozása; h) az európai kulturális örökség jelentőségére irányuló figyelemfelkeltés az oktatás és az egész életen át tartó tanulás keretében, különösen a gyerekekre, a fiatalokra és az idősebbekre, valamint a helyi közösségekre és a nehezen elérhető csoportokra összpontosítva; i) az uniós tagállamok és az EU-n kívüli országok közötti erősebb kötelékek kialakítása, valamint a kultúrák közötti párbeszéd, a konfliktust követő megbékélés és a konfliktusmegelőzés ösztönzése szempontjából a kulturális örökséggel kapcsolatos kérdésekben folytatott együttműködésben rejlő potenciál kiemelése; j) a kulturális örökségre irányuló kutatás és innováció előmozdítása; a kutatási eredmények valamennyi érdekelt fél különösen a hatóságok és a magánszektor általi felhasználásának és kiaknázásának megkönnyítése, valamint a kutatási eredmények szélesebb közönséghez történő eljuttatásának megkönnyítése; 14385/16 as/kb 14

15 k) az Unió és tagállamai közötti szinergiák ösztönzése, ideértve a kulturális javak illegális kereskedelmének megakadályozását célzó kezdeményezések megerősítését is; és ka) a évre eső azon történelmi évfordulók kiemelése, amelyek szimbolikus jelentőséggel bírnak Európa és annak kulturális öröksége szempontjából. 3. cikk Az intézkedések tartalma (1) A 2. cikkben kitűzött célok teljesítése érdekében meghozandó intézkedéseknek többek között a következő, európai, nemzeti, regionális vagy helyi szintű, az európai év célkitűzéseihez kapcsolódó tevékenységekre kell kiterjedniük: (a) (b) (c) (d) da) a kulturális örökség jelentőségére és értékére vonatkozó vita ösztönzését és figyelemfelkeltést, valamint a polgárok és az érdekelt felek szerepvállalásának elősegítését célzó kezdeményezések és rendezvények; Európa gazdag kulturális örökségéből származó bizonyítékok felhasználásával tájékoztatási, kiállítási, oktatási és figyelemfelkeltési kampányok olyan értékek közvetítése érdekében, mint a sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd, valamint a nagyközönség hozzájárulásának ösztönzése a kulturális örökség védelméhez és kezeléséhez, és általánosabban az európai év célkitűzéseinek megvalósulásához; a nemzeti, regionális és helyi igazgatási szervek és más szervezetek tapasztalatainak és bevált gyakorlatainak megosztása, valamint a kulturális örökségre vonatkozó információk terjesztése, többek között az Europeana révén; tanulmányok készítése, kutatási és innovációs tevékenységek végzése, valamint az eredményeik európai vagy nemzeti szinten történő terjesztése; és az európai évhez kapcsolódó projektek és hálózatok előmozdítása, többek között a médián és a közösségi hálózatokon keresztül /16 as/kb 15

16 (2) A Bizottság és a tagállamok uniós, illetve nemzeti szinten azonosíthatnak az (1) bekezdésben említettektől eltérő tevékenységeket is, amennyiben azok hozzájárulnak az európai év tekintetében a 2. cikkben megállapított célkitűzésekhez. (3) A Bizottság és a tagállamok uniós, illetve nemzeti szinten az (1) és a (2) bekezdésben említett tevékenységek népszerűsítésével összefüggésben hivatkozhatnak az európai évre és felhasználhatják annak logóját. 4. cikk Nemzeti szintű koordináció Az európai évben való részvétel nemzeti szintű megszervezése a tagállamok felelősségi körébe tartozik. A tagállamok ebből a célból nemzeti koordinátorokat jelölnek ki. A koordinátoroknak biztosítaniuk kell a releváns tevékenységek nemzeti szintű koordinálását. 5. cikk Uniós szintű koordináció (1) A Bizottság rendszeresen összehívja a nemzeti koordinátorok ülését, hogy az európai év lebonyolítását koordinálják, és információt cseréljenek annak nemzeti és európai szintű végrehajtásáról. (2) A Bizottság üléseket hív össze az érdekelt feleknek és a kulturális örökség területén tevékeny szervezetek vagy testületek képviselőinek a részvételével, hogy segítsék a Bizottságot az európai év uniós szintű lebonyolításában /16 as/kb 16

17 6. cikk Nemzetközi együttműködés Az európai év céljából a Bizottság együttműködik az illetékes nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal és az UNESCO-val, biztosítva az EU részvételének láthatóságát. 6a. cikk Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme (1) A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz, amelyek biztosítják, hogy az e határozat alapján finanszírozott intézkedések végrehajtásakor az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek, mégpedig a csalással, korrupcióval és egyéb illegális tevékenységekkel szembeni megelőző intézkedések alkalmazása, hatékony ellenőrzések és vizsgálatok, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetése, adott esetben pedig hatékony, arányos és visszatartó erejű igazgatási és pénzügyi szankciók révén. (2) A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést és vizsgálatot végezni az e határozat alapján uniós forrásból származó támogatások minden kedvezményezettjénél, valamint az e határozat alapján uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál /16 as/kb 17

18 (3) A 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben 14 és a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben 15 megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatokat, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az e határozat alapján finanszírozott támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. 7. cikk Finanszírozás Az európai évet végrehajtó tevékenységek uniós szintű társfinanszírozásának az alkalmazandó szabályoknak megfelelően, valamint a meglévő programok például a Kreatív Európa program szerinti prioritások évenkénti vagy többévenkénti meghatározásának meglévő lehetőségein belül kell történnie. Adott esetben más programok és szakpolitikák is támogathatják az európai évet a hatályos jogi és pénzügyi rendelkezéseik keretein belül A Tanács november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., , 2. o.). Az Európai Parlament és a Tanács szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., , 1. o.) /16 as/kb 18

19 8. cikk Nyomon követés és értékelés A Bizottság december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának az e határozatban előírt kezdeményezések végrehajtásáról, eredményeiről és átfogó értékeléséről. A jelentésnek tartalmaznia kell a kulturális örökség területét érintő további közös törekvésekre vonatkozó elképzeléseket is. 9. cikk Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. 10. cikk Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei. Kelt Brüsszelben, az Európai Parlament részéről az elnök a Tanács részéről az elnök 14385/16 as/kb 19