TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA

Átírás

1 KÖLESD TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA A BALATON LEVEZETŐ RENDSZERÉNEK KORSZERŰSÍTÉSE TÁRGYÚ PROJEKTTEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN Tárgyalásos eljárásra összeállított tervdokumentáció szeptember Felelős tervező: Ertl Antal TT településtervező 1

2 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK Határozat a szerkezeti terv módosításáról Szerkezeti fedvényterv HÉSZ rendelet módosítás Szabályozási tervlap fedvényei ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK ALÁÍRÓLAP: Ertl Antal településtervező TT Bodó Beáta településtervező TT

3 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ 1. Határozati javaslat (Tervezet) Kölesd Község Képviselő-testületének. (...)határozata a településszerkezeti terv módosításáról A Kölesd Község hatályos Településszerkezeti tervének módosításával kapcsolatosan a Képviselő-testület az egyeztetési eljárást maradéktalanul lezártnak nyilvánítja és az alábbi döntéseket hozza: 1. A Kölesd Község hatályos, 35/2008. (VI. 09.) számú Képviselő-testületi határozattal megállapított Településszerkezeti tervét a BALATON LEVEZETŐ RENDSZERÉNEK KORSZERŰSÍTÉSE tárgyú nemzetgazdasági szempontból kiemelt projekttel összefüggésben módosítja. 2. Egyidejűleg a 35/2008. (VI. 09.) számú Képviselő-testületi határozat mellékletét képező, a belterületet ábrázoló Sze jelű településszerkezeti tervlap a jelen módosítással érintett területrészen hatályát veszti, helyébe a jelen határozat 1. mellékletét képező tervlap szerinti megállapítások lépnek. 3. A tervezett módosítás során újonnan beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. A település közigazgatási területén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 7. (3) bekezdés b) pontja szerinti biológiai aktivitásérték nem változott. 4. A jelen határozattal módosított településszerkezeti terv alapján a Helyi Építési Szabályzatot és a szabályozási tervet módosítani kell. 5. Jelen határozat az elfogadást követő napon hatályba lép. Határidő: Felelős: Berényi István polgármester Berényi István Polgármester dr. Herczig Hajnalka jegyző 3

4 Szerkezeti fedvényterv M=1: / / / Ev / / / / (1192/1) patak 1209/ Kölesd patak / /2 1173/ / Sporttelep /1 tervezési terület határa / P / / / /4 Sz 3 Sz 3 Sz / /2 394/ / / / / / / / / / / /4 1127/2 1139/ / / Laposrét utca / /A 1139/ / / /10 t /9 (1139/19) 1142/ / / / / /7 1142/ / / /5 1141/ /2 utca TERVEZÉSI TERÜLET HATÁRA 1141/ / /A / /B 1139/ /1 1139/ / Hajna l utca 19 (112 7/3) 20 gátőrház Az alaptérkép az állami alapadatok felhasználásával, a földhivatalból beszerzett hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép alapján készült. Rajzszám: TSZT-1 Tervező: Megrendelő: Bodó Beáta TT Ertl Antal TT Kölesd Község Önkormányzata Tervezési terület: Kölesd község igazgatási területe Feladat: Szerkezeti terv és HÉSZ, Szabályozási terv módosítása Tervfajta: GSPublisherVersion Véleményezési Rajz címe: Lépték: M=1:4000 (A3) Kelt: Szerkezeti fedvényterv szeptember

5 Kölesd Község Képviselő-testületének.. sz. rendelete Kölesd Helyi Építési Szabályzatáról szóló 7/2008. (VI. 19.) önkormányzati rendelet módosításáról Kölesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 2. () bekezdésének. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes települési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 42. szerinti tárgyalásos eljárás lefolytatását követően, az érintett államigazgatási szervek és a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 1. (1) Kölesd helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 7/2008. (VI. 19.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) SZ2.2 jelű belterületi szabályozási tervlapja jelen rendelet 1. számú mellékletét képező tervlapon a tervezési területként jelölt területre vonatkozóan, az ott ábrázolt tartalommal módosul. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult államigazgatási ügyekben kell alkalmazni. Folyamatban levő, még el nem bírált építési engedély kérelmek esetében amennyiben építtető számára kedvezőbbek a jelen rendelettel elfogadott módosítások, azokat az eljárás során alkalmazni lehet. Berényi István Polgármester dr. Herczig Hajnalka jegyző 5

6 Belterületi szabályozási fedvényterv M=1: gátőrház 48 Köu Ev Gksz / Köu Rajzszám: /2 SZT / Az alaptérkép az állami alapadatok felhasználásával, a földhivatalból beszerzett hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép alapján készült. 92/2 11 F V / Köu (1192/1) patak Lf Kölesd patak 1192/ Lf1 Tervező: Kölesd Község Önkormányzata Kölesd község igazgatási területe Feladat: Szerkezeti terv és HÉSZ, Szabályozási terv módosítása Tervfajta: GSPublisherVersion Megrendelő: Bodó Beáta TT Ertl Antal TT Tervezési terület: / /1 Lf V2 1174/ Köu2 K2 Lf /2 Sporttelep / P / / /5 Lf K3 Köu Z1 1139/ / Sz 3 Sz 3 Sz 3 F / Lf3 Köu Lf /22 V1 Köu2 1173/ / / / /2 394/3 1139/24 TERVEZÉSI TERÜLET HATÁRA Ev1 Lf Lf2 1139/ / / / /27 K 1139/14 20 u2 Kö 1139/ / t F 1127/4 Lf3 1139/ 1145/2 13 Köu11127/ Lf1 15/A 1145/ /11 K K 1139/ /9 (1139/19) Köu2 Laposrét utca 1142/4 1139/ /8 Köu /3 / Lf2 1139/7 1142/1 utca / / 1141/3 1139/5 1141/2 TERVEZÉSI TERÜLET HATÁRA 1139/ /A / /B 1139/ V /1 1139/ F Hajna l utca (112 7/3) / F / / u3 Kö 58 4 Véleményezési Rajz címe: Lépték: M=1:2000 (A2) Kelt: Szabályozási fedvényterv szeptember

7 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ A módosítások leírása Magyarország Kormánya a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív program keretében megvalósuló egyes vízgazdálkodási célú beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 285/201. (IX.21.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete 12. pontjában a Balaton levezető rendszerének korszerűsítése tárgyú projekttel összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította. A beruházás megvalósítása csak a településrendezési eszközök módosítását követően lehetséges. A terv módosításának egyeztetése A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás miatt a településrendezési eszközök módosítása településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 32. () bekezdés a) pontja alapján a Korm. rendelet 42. -ában foglaltak szerinti tárgyalásos eljárás keretén belül történik. Tervi előzmények A 35/2007. (V. 30.) önkormányzati határozattal elfogadott településfejlesztési koncepció és a 35/2008. (VI. 09.) önkormányzati határozattal elfogadott Településszerkezeti terv. Kölesd Helyi Építési Szabályzatát az önkormányzat 7/2008. (VI. 19.) rendelettel hagyta jóvá. Jelen tervdokumentáció fedvénytervek készítésével, határozat- és rendelet-módosítással változtat a hatályos településrendezési eszközökön. A fedvénytervek készítésénél a hatályos tervlapok jelmagyarázatai kizárólag a tervezési terület lehatárolásának jelével egészülnek ki. A terv az OTÉK augusztus -én hatályos állapota szerinti településrendezési követelmények és jelmagyarázat alapján készült. A terveknek összhangban kell lenni a jogszabályi hierarchiában magasabb rendű jogszabályokkal, tervekkel (többször módosított, az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény - továbbiakban: OTrT - és Tolna megye Területrendezési Tervével. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 11/201. (IX.2.) önkormányzati rendeletével módosította Tolna Megye Területrendezési Tervéről szóló 1/2005. (II. 21.) önkormányzati rendeletét. A TmTrT az új OTrT-nek megfelelő. Az alátámasztó munkarészek csak az eltelt időszakra és a terv által megkövetelt részletességre figyelemmel készülnek. Az önkormányzat a 99/2018. (VII.30.) számú határozatával döntött a tervezett változtatásról és a tárgyalásos eljárás megindításáról. 7

8 8

9 Vizsgálat a tervezett módosításokra vonatkozóan Településszerkezeti összefüggések, területfelhasználás A Sió Kölesd igazgatási területén áthalad, részben beépítésre szánt, részben beépítésre nem szánt területen. A vízfolyás nagyobb részt vízgazdálkodási területen található, azonban több területen a tervezett fejlesztések beépítésre szánt területet, vagy a vízgazdálkodástól eltérő területfelhasználást érintenek. Emiatt a beruházás megvalósítása a vízgazdálkodási terület bővítését teszi szükségessé. Telekszerkezet A változással (kisajátítással) érintett ingatlanok telekstruktúrája a jelenlegi funkciónak, művelési ágának megfelelő. Tulajdonviszonyok A kisajátítással illetve szabályozással érintett ingatlanok magánszemélyek, illetve gazdálkodó szervezetek tulajdonban vannak. A 083/70 hrsz-ú út és a 080/10 hrsz-ú kertes mezőgazdasági terület Kölesd község önkormányzatának tulajdonában van. Beépítettség vizsgálat A belterületen levő, tervezési területtel érintett ingatlanok többnyire beépítetlen területek, melyeket a hatályos településrendezési eszközök beépítésre szánt területfelhasználásba (lakóterület, különleges terület) és beépítésre nem szánt területfelhasználásba (közlekedési terület, erdőterület, kertes mezőgazdasági terület) sorol. A szabályozás (kisajátítás) csak az ingatlanok egy részét érinti, épületeket nem. Teljes ingatlan kisajátítása két ingatlant érintően tervezett, mert a visszamaradó telekterület már nem lenne alkalmas lakóterületi funkcióra. A tervezett árvízvédelmi beavatkozások ismertetése: Kölesd igazgatási területén a projekt a depónia magassághiányának rendezését,töltésáthelyezést és védmű építést tartalmaz. A tervezett beavatkozások területét érintően kisajátítás és területfelhasználás változás történik. A tervezett árvízvédelmi változtatásokat az alábbi átnézeti térkép ábrázolja. 9

10 TERVEZÉSI TERÜLET Kivonat a projekt átnézeti tervéből 10

11 A hatályos településrendezési eszközök: Hatályos településszerkezeti terv kivágata 11

12 Hatályos belterületi szabályozási terv kivágat 12

13 A tervezett változtatások leírása: Településszerkezeti terv: Hatályos külterületi szabályozási terv kivágat A hatályos településszerkezeti terv a Sió-csatorna nyomvonalát tartalmazza, a szerkezeti tervlapon szükségessé vált a tervezett vízgazdálkodási terület bővítés jelölése a tervezett kisajátítás és árvízvédelmi beruházás miatt. A beépítésre szánt területet érintően ez a falusias lakóterület, különleges terület egy részének vízgazdálkodási területfelhasználásba sorolását jelenti. Az önkormányzat döntése értelmében a 1137 hrsz-ú ingatlanok kisajátítás után visszamaradó területe és a 113 hrsz-ú ingatlan hatályos terv szerinti lakóterületi része kertes mezőgazdasági területfelhasználásra változik. A beépítésre nem szánt területeken a közlekedési terület, kertes mezőgazdasági terület és véderdő területfelhasználás területe csökken, a vízgazdálkodási terület nő a kiemelt beruházás megvalósításához szükséges mértékben. Helyi építési szabályzat és szabályozási terv: Az 1137 hrsz-ú ingatlant a helyi építési szabályzat és szabályozási terv (a továbbiakban HÉSZ) a beépítésre szánt területeken belül az Lf2 jelű falusias lakóterületek közé sorolja. Az ingatlan 13

14 kisajátítással érintett része vízgazdálkodási terület lesz, az Lf2 építési övezet (ingatlan kisajátítással nem érintett területe és a 113 hrsz-ú ingatlan egyrésze) a továbbiakban kertes mezőgazdasági 1 övezet lesz. Az 1139/1 hrsz-ú út szabályozási szélessége a HÉSZ szerint, az 1137/2 hrsz-ú (kisajátítani szándékozott) ingatlanrész terhére növekedne mintegy 2,00 méterrel. A módosítást követően a tervezett szabályozás területe vízgazdálkodási terület lesz. Az 1134/2; 1138; 115/1; 11/1; 117/2; 118/2; 1190/2; hrsz-ú, kisajátítással kialakuló ingatlanrészeket a HÉSZ az Ev1 jelű védelmi rendeltetésű erdőterületek közé sorolja. A módosítást követően a tervezett Ev1 jelű övezet kisajátítással érintett része vízgazdálkodási terület lesz. A kisajátítással kialakuló 115/1 hrsz-ú ingatlan és az 1138 hrsz-ú teljes kisajátítással érintett telek nyugati része érinti a Köu2 besorolású, 1139/1 hrsz-ú út HÉSZ szerint tervezett déli irányú folytatását. A szabályozási terven tervezett Köu2 jelű 12 m széles tervezett út Sióval párhuzamos szakaszára nem tart igényt az önkormányzat. Az 118 hrsz-ú út Köu2 besorolású, a HÉSZ szerint tervezett szabályozási szélessége 12,00m a jelenlegi 3,00 m helyett, a kisajátítással kialakuló 118/2 hrsz-ú terület vízgazdálkodási terület lesz. A HÉSZ szerint Lf3 övezetbe sorolt 1181 és 1183 hrsz-ú telkek szélessége az előzetes kisajátítási tervek szerint jelentősen, (a HÉSZ 10. (3) bekezdése szerint minimálisan előírt 20,00 m alá,) 8,00 méterre csökkenne, ezért mindkét ingatlan teljes területe kisajátításra kerül, az ingatlanokat vízgazdálkodási területbe sorolja át a terv. Az 1182 hrsz-ú Köu2 besorolású út szabályozási szélessége a HÉSZ szerint 12,00 méterre növekszik, a kisajátítással kialakuló 1182/2 hrsz-ú terület vízgazdálkodási terület lesz. A helyi építési szabályzat és a szabályozási terv jelmagyarázata a tervezési terület jelölésével egészül ki. Tájrendezés, környezetalakítás A Sió Kölesd keleti részén, nagyobb részt külterületen halad, a vízrendezéssel érintett terület belterület, beépítésre szánt terület etilletve beépítésre szánt területet érinti. A településrendezési eszközök módosításával érintett szakaszon a vízgazdálkodási terület növelése mellett a vízfolyás melletti területek övezeti előírásainak módosítása történik. A belterületet érintő tervezési területen a vízgazdálkodási terület nő. A tervezési terület a Sió mentén érintett az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó térségi övezetével, de az övezetet érintően új beépítésre szánt terület kijelölés nem történik. A módosítással érintett területek nem érintenek Natura 2000 védettségű területeket, természeti területeket, helyi természetvédelmi területeket és más botanikai értéket. 14

15 Az országos ökológiai hálózat lehatárolása forrás: www. okir.hu A tervezett módosítások során új beépítésre szánt terület kijelölés nem történik. A módosítások a tájhasználatban kedvező változást jelentenek, a hatályos terv tájrendezési munkarészeinek kiegészítése nem vált szükségessé. Biológiai aktivitás érték számítás A tervezett módosítás során új beépítésre szánt terület kijelölés nem történik, ezért biológiai aktivitásérték számításra az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 7. (3) bekezdés b) pontja értelmében nem volt szükség. 15

16 Közlekedés A tervezett módosítás közlekedési terület érint, azonban a fő közlekedési infrastruktúra hálózat nem változik. Néhány területet érintően a tervezett kiszolgáló utak területe csökken a vízgazdálkodási terület növekedése miatt. A kismértékű változtatás miatt a hatályos terv közlekedési alátámasztó munkarészének kiegészítése nem vált szükségessé. Környezeti hatások elemzése A Balaton levezető rendszerének korszerűsítése vízjogi engedélyezéséhez az ÖKO Zrt előzetes vizsgálati dokumentációt készített. Az előzetes vizsgálati dokumentáció összefoglalója az alábbiakat tartalmazza: A változások összesített minősítése a végső hatásviselők szempontjából lehetséges és szükséges. A végső hatásviselők jelen esetben a következők: - a térség élővilága és a táj - az építési munkákkal közvetlenül érintett lakosság, akik az építési munkaterületek 300 m- es környezetében laknak, - a Sió közvetlen közelében gazdálkodók - a tágabb térségben és a Balaton mellett élők Élővilág A tervezett beavatkozások nem érintenek egyedi jogszabály által védett természeti területeket, Natura 2000 vagy ex lege védett területeket. A Sió felső szakaszán Mezőkomárom és Ozora között a beavatkozások kb. 50 m-re megközelítik a Lajoskomáromi löszvölgyek (HUDI20031) Natura 2000 természetmegőrzési területet. Ezen a szakaszon kotrási munkálatokat terveznek, elvben közvetett érintettség felmerülhetne, de nem várható olyan munka mely a Natura 2000 területen kedvezőtlen, a kijelölés célját akadályozó hatást okozna. A munkaterület kijelölésénél, lehatárolásánál azonban úgy kell eljárni, hogy véletlen érintettség is elkerülhető legyen. A tervezett fejlesztésnél így csak a kotrás és a vízpartok rendezése érint természetszerű élőhelyeket. Ezeknél a javaslataink betartásával elkerülhetők, minimalizálhatók a kedvezőtlen hatások. Ugyanakkor a fejlesztések eredményeként közvetett módon megvalósuló kedvezőbb vízháztartás a Balaton vonatkozásában természetvédelmi szempontból is kedvező lehet. Ennek azonban az a feltétele, hogy a vízszintemelés ne jelentsen egy állandó vízszintet, a Balaton természetes, évszakos, ill. hosszabb időszakos vízjátékának teret kell adni. A belvizes területeken tervezett megvásárlása és az azokon megvalósuló szántó-gyep, szántóerdő konverzió az élővilág szempontjából közvetlen kedvező hatásnak tekinthető, javulnak az ökoszisztéma szolgáltatások, ráadásul a tájszerkezetet is mozaikosabbá teszi (ami átvezet a következő végső hatásviselőhöz). Táj A tájat a tervezett tevékenység kapcsán közvetlenül és más környezeti elemeken keresztül, közvetve is érik hatások. Mivel a táj a környezeti hatásvizsgálatokban a környezet egészét jelenti elmondható, hogy az összes hatás, melyet a munka során az egyes szakterületi fejezetek feltártak kisebb-nagyobb mértékben a tájat is elérik. Ezek többsége azonban nem jelent táji szempontú 1

17 változást is (mert rövid ideig tart, csak lokálisan jelentkezik, csak minimális többletterhelést okoz). A tájkép, tájszerkezet, tájpotenciál szempontjából jelen esetben a beavatkozások fő vonala nem jelent kimutatható hatást, hiszen meglévő létesítmények átépítéséről, korszerűsítéséről, illetve fejlesztéséről van szó, ami sem tájképi, sem tájszerkezeti szempontból nem számottevő változás. A tájképben a töltésáthelyezés és az új depóniák jelentenének vizuálisan is megjelenő erőteljesebb módosulást. Itt azonban a töltés csak néhány méterre kerül áthelyezésre (mederél és a töltésláb között m sáv kihagyása javasolt), az új depóniák pedig a magaspartok szélére kerülnek és alacsony magasságuk, így a változás nem számottevő. Tájszerkezet befolyásoló hatása csak a tervezett fakadó, vagy belvizes területek megvásárlásának van, ahogy azt már az élővilágnál említettük. Az új erdők és gyepmozaikok megjelenése a tájban változatosabb, jobb tájpotenciál értékű területet alakít ki. A táj funkcionális működése szempontjából a Balaton minimálisan magasabb szinten tartása számottevő változást nem okoz, kivéve a rekreációs humán jellegű használatokat, melyek nagyobb biztonsággal tudnak a későbbiekben megvalósulni. Az építési munkákkal közvetlenül érintett lakosság Az építési időszak a munkaterületek környéken élők szempontjából kedvezőtlen időszak. A munkagépek megjelenése, az építési munkák hatása (látvány, mozgás, zaj- és porterhelése) mindenképpen zavaró, kellemetlen lesz. Jelen esetben a szállításokból adódó jelentős többletterhelésre nem kell számítani, mivel a tervezők földtömeg egyensúlyra törekedtek, a szállítás depónia-anyagra vonatkozó része (mely mindig a legnagyobb tömegű mozgatást okozza) a depóniák mentén, jórészt lakott területeken kívül tud megvalósulni. Ezen kívül nagyobb anyagmennyiségek szállítására (cement, kő, aszfalt) a nagyműtárgyak építése igényel. Így érzékelhető többletterhelés várhatóan a nagyműtárgyak építési helyszíneinek néhány 100 m- es környezetében várható, ahol az építési/bontási időszak is több hónapos lesz műtárgyanként. A környezeti elemek és rendszerek vonatkozásában elvégzett vizsgálataink eredményeként megállapíthatjuk, hogy nem találtunk olyan környezeti állapotváltozást, mely a tervezett fejlesztést kizárná, vagy korlátozná. Összességében a fejlesztés megvalósítása várhatóan olyan regionális környezeti előnyöket és lehetőségeket teremt (elsősorban a Balaton vízszintjének emelése, stabilizálása), mely a lokális környezeti hátrányokat elfogadhatóvá teszi. 17

18 Fentiek alapján kijelenthető, hogy a településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és a szabályozási terv módosításai a Balaton levezető rendszerének korszerűsítése tárgyú projekttel összefüggésben a környezetre káros hatással nem lesznek, ezért a módosításokra vonatkozóan az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet szerinti külön környezeti értékelés nem készül. A környezeti vizsgálati eljárásban történő környezeti értékelés készítését az önkormányzat, mint a terv kidolgozója előzetesen nem tartja szükségesnek. Tekintettel arra, hogy jelen terv véleményezése tárgyalásos eljárásban történik, a terv egyidejű megküldésével tájékoztatja a környezet védelméért felelős szerveket az önkormányzat arról, hogy környezeti értékelés készítését előzetesen nem tartja szükségesnek. Az önkormányzat, mint a terv kidolgozója az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) 1. (3) b) pontban adott felhatalmazása alapján a környezeti vizsgálat szükségességének eseti meghatározásához a Kr. 4. (2) bekezdése alapján, kikéri a környezetvédelemért felelős szervek véleményét arról, hogy a hatáskörükbe tartozó környezet- vagy természetvédelmi szakterületet illetően várható-e jelentős környezeti hatás, illetve attól függően szükséges-e környezeti vizsgálat készítése. A terv megvalósítása következtében várható környezeti hatások jelentőségének meghatározásához a alábbiakat kell figyelem venni. A tervezett módosítás a Balaton levezető rendszerének korszerűsítése tárgyú projekt Kölesd igazgatási területét érintő tervezési területre korlátozódik. Valamennyi területfelhasználási változtatás a vízgazdálkodási terület bővítését eredményezi, új beépítésre szánt terület kijelölés nélkül. A tervezett változtatások következtében lehetővé váló tevékenység (árvízvédelmi feladatok, depóniák kialakítása) nem befolyásol más tervet vagy nincsen hatással másik terv, illetve program tartalmára, megvalósítására; 18

19 A tervezett változtatások nem vonatkoznak olyan területre vagy kérdéskörre, ahol környezeti problémák vannak. Nincs jelentőségük a környezettel kapcsolatos közösségi jogszabályok végrehajtása szempontjából. A várható környezeti hatások a) településszerkezeti változással járnak, de a változtatás környezeti hatása elenyésző b) a tervmódosítás célja a Kölesd települést érintően depónia építést és töltésáthelyezést jelent. c) a módosítás lényege és az eredeti tervhez mért jelentőségéről elmondható, hogy a beépítésre szánt terület nagysága csökken, a módosítás a belterületen és külterületen is vízgazdálkodási terület bővülését jelenti. A fő műszaki infrastruktúra hálózat nem változik. d) a várható környezeti hatások - időtartama a terv időtávlatában véglegesnek mondhatóak, azok nem adódnak össze és nem erősíthetik egymást. - az országhatáron nem terjednek át, nem idéznek elő olyan környezeti változásokat, amelyek az emberi egészségre, a környezetre kockázatot jelentenek, ill. ezen hatások csökkentését szolgálják - területi kiterjedése alapján a település igazgatási területének elenyészően kis részét érinti a módosítás. - a tervezéssel érintett ingatlanok az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területével érintetek, azonban nem érintettek ivóvízbázis hidrogeológiai védőövezetével, országosan védett természeti területettel, Natura 2000 területettel. Nem érintettek továbbá helyi természetvédelmi területet sem. Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy a tervezett módosítás jelentős környezeti hatással nem jár, ezért környezeti értékelés lefolytatása nem indokolt. Közművesítési javaslat: A tervezett módosítások miatt közművesítési változtatás nem történik, ezért a hatályos terv, illetve annak alátámasztó munkarészének közművesítésre vonatkozó munkarészeinek kiegészítése nem volt szükséges. Hírközlés: A tervezett módosítások nem jelentenek változtatást a hírközlési hálózatban és annak egyéb építményeire vonatkozóan., a hatályos terv alátámasztó munkarészeinek kiegészítése nem szükséges Örökségvédelem A Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft a teljes beruházásra vonatkozóan Egyszerűsített Előzetes Régészeti Dokumentációt készített. 19

20 A dokumentációban foglalt megállapítások szerint Az elvégzett értékvizsgálat alapján régészeti lelőhelyet azonosítottunk a tervezett beruházás területén. A tervezett állapot megvalósítása során az érintett régészeti lelőhelyek bizonyos részei elpusztulhatnak, ezért a Kötv. 22. (1) bekezdése alapján, az érintett lelőhelyek földmunkával érintett részén megelőző feltárása szükséges. A fent leírtak figyelembe vételével, a beruházásról kapott megrendelői adatszolgáltatás alapján a Kötv. 22. (3/a) bekezdés alapján, a megelőző feltárás keretében az érintett régészeti lelőhelyeken a földmunkák régészeti megfigyelését javasoljuk. A Korm. R. 27. (3) bekezdésben foglaltak alapján, a kivitelezés során a földmunkákkal érintett, és egyéb feltárási módszerekkel fel nem tárt területen régészeti megfigyelést kell biztosítani, ezért jelen beruházás során a földmunkák régészeti megfigyelését javasoljuk a beruházás teljes, földmunkákkal érintett területén. A régészeti megfigyelés tervezése alkalmával mind a beruházónak (kivitelezőnek), mind a megfigyelést végző szakembernek, intézménynek fel kell készülni a földmunkák során előkerülő régészeti jelenségek szakszerű feltárására, dokumentálására. Mindez lassíthatja a kivitelezés ütemét, a régészeti jelenségek feltárásáig és teljes körű dokumentálásáig az érintett helyszíneken a földmunkákat fel kell függeszteni A Korm. R. 19. (1) bekezdése alapján, ha a régészeti megfigyelés során régészeti bontómunka válik szükségessé, akkor legalább a beruházási földmunkával érintett mélységig az előkerült régészeti jelenség vonatkozásában a régészeti bontómunkát és az elsődleges leletfeldolgozást a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni. A Korm. R. 19. (2) alapján az (1) bekezdés szerinti régészeti bontómunka megkezdését a hatóságnak be kell jelenteni. A tervezett módosítások védett műemlékeket, illetve helyi védett építészeti értékeket nem érintenek. Az ERD tervezési területet érintő tervlapja a régészeti lelőhelyekkel. 20

21 A területrendezési tervek és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térkép és leírás (számítás) Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény terv készítésekor hatályos állapota szerint az ország szerkezeti terve Kölesdváros települési térséggel, mezőgazdasági-, erdőgazdálkodási- és vízgazdálkodási térséggel érinti. Az ország szerkezeti tervének kivágata A település igazgatási területét a terv települési térséggel, vegyes területfelhasználású térséggel és vízgazdálkodási térséggel érinti A műszaki infrastruktúra hálózatok közül a település közigazgatási területét érinti - elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal - országos kerékpárút törzshálózat A tervezési terület vegyes területfelhasználású térséget érint. A településrendezési tervek készítésére az OTrT fő szabályai a következők: Az OTrT. (2) bekezdése szerint a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni; f) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. 21

22 (3) Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük. Az OTrT 9. () bekezdése a településrendezési eszközök készítése során a) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni, b) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb ±5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt. OTRT 10. (1) Az 1/5 1/7. mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. Az OTrT 12/A (4) bekezdése értelmében a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a 12. (1) és (2) bekezdésében felsorolt térségi övezetek által érintett területeket az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről szóló kormányrendelet szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni. Az övezetek lehatárolása a koncepció elfogadását követően készülő településrendezési eszközök felülvizsgálatának alátámasztó munkarészeként készül el. OTrT 7. (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. 22

23 Kölesd településrendezési eszközök módosítása Az Országos Erdőállomány adattár szerinti erdők a települést érintően. A tervezett beruházás az Országos Erdőállomány adattárban erdőként nyilvántartott területet nem érinti. 23

24 Tolna Megye Területrendezési Tervével való összefüggések vizsgálata A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 11/201. (IX.2.) önkormányzati rendeletével módosította Tolna Megye Területrendezési Tervéről szóló 1/2005. (II. 21.) önkormányzati rendeletét. A megye szerkezeti terve szerint Kölesd települési térséggel, vegyes területfelhasználású, erdőgazdasági és vízgazdálkodási térséggel érintett. TmTrT kivágatai Tolna megye szerkezeti tervének kivágata A megye szerkezeti terve szerint Kölesd települési térséggel, vegyes területfelhasználású, erdőgazdasági- és vízgazdálkodási térséggel érintett. A megyei terv a települési térség kijelölésénél a megyei terv készítésekor hatályos településszerkezeti tervet vette figyelembe, a települési térség elenyésző mértékben csökken, a vegyes területfelhasználású térség nő. A műszaki infrastruktúra hálózatok közül a település közigazgatási területét érinti - elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal - országos kerékpárút törzshálózat 24

25 Magterület, ökológiai folyosó, puffer terület övezete Magterület övezete Az OTrT 17. szerint: (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el. () Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Ökológiai folyosó övezete OTrT 18. (1) Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó 25

26 műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Az ökológiai folyosó terület övezetét a tervezési terület érinti. Új beépítésre szánt terület kijelölés nem történik. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Az OTrT 14 szerint Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Az övezetet a tervezési terület nem érinti. Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete Az OTrT 13/B -a szerint a településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. Az érintett terület mezőgazdasági területfelhasználású. Az övezetet a tervezési terület nem érinti. 2

27 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Az OTrT 14 szerint Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. Az övezetet a tervezési terület nem érinti. Erdőtelepítésre javasolt terület övezete Az OTrT 19/A. szerint a településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. Az övezetet a tervezési terület nem érinti. 27

28 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület 14/A (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. (2) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. (3) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. (4) A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg. (5) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. () Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni. A tervezett módosítás az övezeti előírásoknak megfelel. A településszerkezeti terv felülvizsgálata során végezhető el az övezet településszintű pontosítása 28

29 Országos vízminőségvédelmi terület OTrT 15. (1) Az országos vízminőségvédelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. A tervezett módosítás az övezeti előírásoknak megfelel. A településszerkezeti terv felülvizsgálata során jelölhetők ki a vízvédelemmel érintett területek. TmTrT 11. Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében a következő szabályokat kell alkalmazni: a) Az övezet területén lévő vízfolyást az övezeten kívülről érkező tisztított szennyvíz befogadójaként nem lehet felhasználni. Amennyiben a meglévő szennyvíz-hálózat befogadója az övezeten belül található, akkor a hálózat üzemeltetőjét kötelezni kell az övezetre vonatkozó szennyvíztisztítási követelmények betartására. b) Az övezet területén lévő szennyvíztisztító telepre az övezeten kívül keletkezett szennyvíz akkor vezethető ha a szennyvíztisztító telep az övezetre vonatkozó szennyvíztisztítási követelményeknek megfelel. 29

30 Nagyvízi meder 1.. A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A tervezett módosítás az övezeti előírásoknak megfelel. A nagyvízi meder területét érinti a tervezési terület. Az adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervtől kapott adatszolgáltatás alapján az övezet területét külön tervlapon lehatároltuk. 30

31 (1139/19) Laposrét utca Nagyvízi meder területe M 1: /1 1132/3 1132/ Nagyvízi meder területe tervezési terület határa gátőrház Hajnal utca (1127/3) / /2 utca 1127/ /B 25/A 15/A /1 1141/2 1141/3 1142/1 1142/3 1142/ /1 1145/ /2 1139/ / /4 1139/5 1139/ 1139/7 1139/8 1139/9 1139/ / / / / / /30 t 1139/ / / /2 1139/ / / TERVEZÉSI TERÜLET HATÁRA 5 394/2 394/ / /1 1139/ / / / /5 1173/ /2 1173/ / / / / /2 Kölesd patak Sz /1 Sporttelep / patak 1201/1 40/A 40/B 115 Sz / (1192/1) 1205 Sz /1 1209/ / / GSPublisherVersion

32 Ásványi nyersanyag vagyon terület 19/B. (1) Az ásványi nyersanyagvagyonterület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el. A tervezett módosítás az övezeti előírásoknak megfelel. A településszerkezeti terv felülvizsgálata során végezhető el az övezet településszintű lehatárolása 32

33 Rendszeresen belvízjárta terület 23. A rendszeres belvízjárta terület övezetében új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a vízügyi igazgatási szerv a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul. A tervezett módosítás érinti az övezet területét. Földtani veszélyforrás terület 25. (1) A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni. (2) Az övezet területén új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul. A tervezett módosítás az övezeti előírásoknak megfelel. A településszerkezeti terv felülvizsgálata során végezhető el az övezet tényleges lehatárolása 33

34 Szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonandó terület A szélerőmű park telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület övezetén belül szélerőmű park a települési térség védelme érdekében a belterület határától és a gazdasági terület kivételével a belterülethez szervesen kapcsolódó beépítésre szánt területtől 1000 m távolságban létesíthető.. Összességében megállapítható, hogy a tervezett változtatás a felsőbbrendű területrendezési tervekkel nem ellentétes, az OTrT és a TmTrT előírásainak megfelel. Székesfehérvár, szeptember Ertl Antal településtervező 34