SZÁZADOS LAKÓPARK SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 SZÁZADOS LAKÓPARK SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1087 Budapest, VIII. ker. Százados út ; Osztály u (1001., 1002., 1003., 1004., és jelű épületek) a Társasházakról szóló évi CXXXIII. törvény (Társasházi tv.) alapján

2 - 2 - PREAMBULUM Alulírottak, mint a Budapest, VIII. ker. Százados úti lakópark 1001., 1002., 1003., 1004., és jelű épületeinek tulajdonostársai a társasházakról szóló évi CXXXIII. tv. felhatalmazása és a közgyűlés 1/2007 (XI.30). sz. határozata alapján a közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, a közös költség viselésének szabályait az alábbiakban határozzuk meg: I. A KÖZÖSSÉG SZERVEI, HATÁSKÖRÜK, JOGAIK ÉS KÖTELEZETTSÉGEIK 1.1. A KÖZGYŰLÉS HATÁSKÖRE: 1. A KÖZGYŰLÉS A közgyűlés a társasházközösség legfőbb döntéshozó szerve. A közgyűlés határoz: a) a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról, a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról, b) az intézőbizottság, valamint a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról, c) a közösség éves költségvetésének és elszámolásának, a számviteli szabályok szerinti beszámolójának elfogadásáról, valamint az intézőbizottság részére a jóváhagyás megadásáról, d) minden olyan ügyben, amelyet jelen szervezeti-működési szabályzat nem utal az intézőbizottság illetőleg a számvizsgáló bizottság hatáskörébe A közgyűlés az intézőbizottságot, illetőleg a számvizsgáló bizottságot bármikor felmentheti A KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA A közgyűlést az intézőbizottság elnöke hívja össze. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban (postai vagy személyes kézbesítés útján, a meghívónak és a döntés előkészítő jegyzőkönyvnek 1 a postaládába történő elhelyezésével) kell meghívni. Arra a tulajdonostársra, akinek a lakóhelye (lakcíme) nem a társasház területén van az pont rendelkezéseit kell alkalmazni A meghívó és a döntés előkészítő jegyzőkönyv kézbesítésével egyidejűleg azok egy példányát a társasházban (lépcsőházanként) jól látható helyen ki kell függeszteni. Kétség esetén a meghívó kézbesítésének tényét az intézőbizottság elnökének kell bizonyítania Sürgős esetet - így különösen: a közös tulajdonban álló épületrészek, épületberendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulását - kivéve az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt nyolc nappal meg kell küldeni. 1 a döntés előkészítő jegyzőkönyv tartalmazza a napirendre kerülő kérdésekben hozandó határozatok szövegeges tervezetét, továbbá a döntéshez szükséges alapvető információkat.

3 A közgyűlésen valamennyi tulajdonostársat szavazati jog illeti meg. Amennyiben az érintett tulajdonostárs személyesen nem kíván részt venni a közgyűlésen, de szavazatával hozzá kíván járulni a közgyűlés működőképességének fenntartásához, írásbeli meghatalmazással képviselőt nevezhet. Képviseleti jogot a tulajdonostárs meghatalmazással létesíthet. A meghatalmazás a tulajdonostárs által aláírt olyan egyoldalú jognyilatkozat, amellyel valamely személyt a közgyűlésen való részvételre és szavazatadásra jogosít fel. A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a meghatalmazó és meghatalmazott személyi adatait, a meghatalmazó személy tulajdonában álló ingatlan (lakás; garázs) pontos megjelölését, a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadot, továbbá azt, hogy a meghatalmazott, mely napirendi pontokban milyen szavazatot adhat a meghatalmazó képviseletében. A meghatalmazást minden esetben írásba kell foglalni, és azt legkésőbb a szavazás megkezdéséig a közgyűlést levezető személy részére át kell adni. Az intézőbizottság elnöke a szavazás érvényességének megállapíthatósága érdekében - a leadott meghatalmazásokat a közgyűlési jegyzőkönyv anyagához csatolja. A meghatalmazás formájára nézve az intézőbizottság ajánlást adhat ki. Az általános, illetőleg az eseti meghatalmazásra egyebekben a Ptk aiban foglaltak az irányadók A postaköltségek csökkentése érdekében az a tulajdonostárs, akinek a lakóhelye (lakcíme) nem a társasház területén van, a társasház területén lakóhellyel rendelkező személyt hatalmazhat meg a részére kézbesítendő iratok átvételére. A kézbesítési meghatalmazást és annak elfogadását teljes bizonyítóerejű magánokiratba kell foglalni, arra egyebekben a Ptk ait kell alkalmazni. A kézbesítési meghatalmazás egy példányát az érintett tulajdonostárs köteles az intézőbizottság elnöke részére átadni. Amennyiben a kézbesítési meghatalmazás határidő nélküli, úgy az visszavonásig hatályos. Amennyiben az érintett tulajdonostárs kézbesítési meghatalmazottat nem jelöl meg, úgy a pontos postai cím megjelölésével írásban kérheti az Intézőbizottság elnökét, hogy a részére kézbesítendő valamennyi irat az általa megjelölt postai címre kerüljön kézbesítésre. A postaköltség ebben az esetben az érintett tulajdonostársat terheli. Amennyiben az érintett tulajdonostárs az iratok kézbesítése érdekében sem kézbesítési meghatalmazottat, sem pedig postai címet nem jelöl meg, úgy az Intézőbizottság elnöke valamennyi kézbesítendő iratot az érintett albetét közigazgatási címére küldi meg az pontban foglaltaknak megfelelően. Ebben az esetben az érintett tulajdonostárs tekintetében az iratot a lépcsőházban történő kifüggesztéssel kézbesítettnek kell tekinteni A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlésen elnöklő személy, a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra előterjesztett napirendet. A meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente legkésőbb március 31.-éig meg kell tartani Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. Ha a kérést az intézőbizottság elnöke tizenöt napon belül nem teljesítette, az összehívást kérő tulajdonostársak, vagy az általuk megbízott személy útján a közgyűlés összehívható.

4 A rendes, éves közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása az intéző bizottság feladata. Bármelyik tulajdonostárs a soron következő közgyűlést megelőzően a napirend és az ok megjelölésével a tárgyévre vonatkozóan, az Intézőbizottság elnökénél, írásban, bármilyen napirend felvételét kezdeményezheti. Az Intézőbizottság elnöke a soron következő közgyűlést megelőzően beérkezett napirendi javaslatokat a közgyűlési meghívóban feltűnteti, de azok tényleges tárgyalásáról a közgyűlés dönt A KÖZGYŰLÉS HATÁROZATKÉPESSÉGE, A MEGISMÉTELT KÖZGYŰLÉS A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak személyesen vagy képviselőjük útján jelen vannak. A határozatképességet a közgyűlés megnyitását követően, továbbá az egyes napirendekről történő szavazást megelőzően a közgyűlés által megválasztott elnöklő személy és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője állapítja meg Ha a közgyűlés nem határozatképes, vagy az elnöklő személy a közgyűlést a határozatképtelenné válása miatt berekesztette, megismételt közgyűlést kell tartani A megismételt közgyűlést, a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban az eredetivel azonos a határozatképtelenné vált közgyűlés esetén a közgyűlés berekesztését követően fennmaradó napirenddel kell összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel is kitűzhető. A megismételt közgyűlésen meghatalmazás alapján eljáró személyt az általa képviselt személy után szavazati jog csak akkor illeti meg, ha a meghatalmazásból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a meghatalmazás hatálya a megismételt közgyűlésre kiterjed A megismételt közgyűlés a jelenlevők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes; ezt a körülményt a megismételt közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni azzal, hogy ahol a társasházakról szóló évi CXXXIII. törvény a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított meghatározott arányát követeli meg a határozat elfogadásához, ennek hiányában, a kérdésben határozat nem hozható SZAVAZATI JOG, A KÖZGYŰLÉSI HATÁROZAT MEGHOZATALA A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog A közgyűlési határozatok meghozatalához az alábbi táblázatban rögzített szavazattöbbségre van szükség: A HATÁROZATHOZATALHOZ SZÜKSÉGES SZAVAZATTÖBBSÉG a jelenlévő tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább egyszerű szavazattöbbség: az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbség: az összes tulajdoni hányad szerinti a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak legalább kétharmadának igen szavazatát is magában foglaló legalább egyszerű szavazattöbbség: A KÖZGYŰLÉSI HATÁROZAT TÁRGYA minden közgyűlési határozat, amelynek vonatkozásában a Társasházi tv. eltérően nem rendelkezik; számítási hiba, nyilvánvaló adatelírás kijavítása az alapító okiratban; a szervezeti-működési szabályzat megállapítása; a szervezeti-működési szabályzat módosítása; a külön tulajdonban álló nem lakáscéljára szolgáló ingatlan (helyiség, garázs, üzlet) használata, hasznosítási módjának megváltoztatása, ha az a társasház működését vagy a lakhatás nyugalmát zavarja.

5 - 5 - A HATÁROZATHOZATALHOZ SZÜKSÉGES SZAVAZATTÖBBSÉG az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados szavazattöbbség: az összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös szavazattöbbség: valamennyi tulajdonostárs egyhangú hozzájárulása: A KÖZGYŰLÉSI HATÁROZAT TÁRGYA az alapító okirat felhatalmazása esetén a közös tulajdon elidegenítése, feltéve, hogy a közös tulajdonú ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható; az alapító okirat, illetve módosításának elfogadása, feltéve, hogy a kisebbségben maradt tulajdonostársak a szavazás napjától számított 30 napon belül nem indítanak keresetet a határozat ellen a társasházi tv. 10. (3) bekezdése szerint; a közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások; alapító okirat megállapítása a társasházi tv. 10. (2) bekezdése szerint; alapító okirat módosítása a társasházi tv. 10. (2) bekezdése szerint; a társasháztulajdon lakásszövetkezeti tulajdonná történő átalakítása A levezető elnök jogosult a szót megvonni attól a tulajdonostárstól, aki nem a napirendhez szól hozzá, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a közgyűlést működésképtelen helyzetbe hozhatja. Amennyiben a szó megvonása nem jár eredménnyel, úgy felszólíthatja a rendet felborító tulajdonostársat a közgyűlésről (helyszínről) való távozásra, végső soron pedig a közgyűlést berekesztheti. A közgyűlésen egy tulajdonos napirendenként 2 alkalommal kérhet szót, a megszólalás időtartama alkalmanként maximum 3 perc JEGYZŐKÖNYV, A TULAJDONOSTÁRSAK TÁJÉKOZTATÁSA A közgyűlésen - a határozatot is tartalmazó - jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a közgyűlésen elnöklő személy és két tulajdonostárs az aláírásával hitelesít A jegyzőkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról a másolási költség megfizetésével egyidejűleg másolatot kérhet A közgyűlésen meghozott határozatokról az intézőbizottság elnökének valamennyi tulajdonostársat írásban, a közgyűlés megtartásától számított nyolc napon belül értesítenie kell. A kézbesítés módjára az pont rendelkezései az irányadóak ÍRÁSBELI SZAVAZÁS Közgyűlési határozat - közgyűlés tartása nélkül - írásbeli szavazás útján is meghozható. Ebben az esetben a közgyűlési napirendre vonatkozó írásbeli határozati javaslatról a tulajdonostársak írásban szavaznak. Írásbeli szavazás esetén az intézőbizottság elnöke köteles a határozati javaslat mellé a számvizsgáló bizottság véleményét mellékelni. Írásbeli szavazás tartható minden olyan ügyben, amely a közgyűlés hatáskörébe tartozik.

6 A szavazólap tartalmazza: a) a döntéshez szükséges alapinformációkat, megjelölve a részletes információk beszerezhetőségének helyét, b) a számvizsgáló bizottság véleményét, c) határozatképességi és döntéshozatali (szavazási) szabályokat, d) beérkezési határidejét, a szavazatleadás módját, helyét, e) a szavazás eredményének közlési határidejét, f) dátumot, az intézőbizottság elnökének és a számvizsgáló bizottság elnökének aláírását, g) elkülönülten: a határozat pontos szövegét, igen, nem, tartózkodik rovatot, dátumhelyet, tulajdonos aláírásának helyét Az írásbeli szavazást a közgyűlés összehívására, határozatképességére és döntéshozatalára vonatkozó szabályok szerint kell lebonyolítani A leadott szavazat érvényességi feltételei: a) beérkezési határidőre a szavazólapot bizonyítható módon, postán feladták, vagy a megjelölt helyen, ill. személynek átadták, b) a szavazólap egyértelműen kitöltött és aláírt Az írásbeli szavazás eredményét jegyzőkönyvben rögzítve az intézőbizottság elnöke és számvizsgáló bizottság elnöke állapítja meg Az írásbeli szavazás eredményét az intézőbizottság elnöke írásban - a szavazási határidő lejártát követő 8 napon belül köteles a tulajdonostársakkal közölni. A kézbesítés módjára az pont rendelkezései az irányadóak A RÉSZKÖZGYŰLÉSEK A társasházközösség közgyűléseit részközgyűlések formájában is megtarthatja Az egyes részközgyűlési körzetek a következők: I. számú részközgyűlési körzet: Százados út II. számú részközgyűlési körzet: Osztály u III. számú részközgyűlési körzet: Osztály u IV. számú részközgyűlési körzet: Osztály u V. számú részközgyűlési körzet: Százados út VI. számú részközgyűlési körzet: Százados út A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani. A részközgyűlések megtartására, a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni Jelen szervezeti és működési szabályzat a részközgyűléseket önálló döntési jogkörrel nem ruházza fel Kazánházanként az épület párosok 2 lakás és üzlettulajdonosainak tulajdoni hányada szerint számított 2/3-os többséggel meghozott írásbeli határozata birtokában bármely tulajdonostárs kérheti, hogy az intézőbizottság elnöke a fűtési szezon előtt akkor is kezdeményezze az érintett épületpáros(ok)ban a fűtés beindítását, ha az átlaghőmérséklet a 10 C fokot meghaladja A KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATOK BÍRÓSÁG ELŐTTI MEGTÁMADÁSA Ha a közgyűlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti-működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. 2 épületpárosok: ( ) ( ) )

7 A kereset a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban a végrehajtást indokolt esetben felfüggesztheti Jelen fejezet rendelkezéseit az intézőbizottság elnökének a hátralékos tulajdonostárs külön tulajdonának jelzálog bejegyzésére vonatkozó rendelkezésére is alkalmazni kell Amennyiben az alapító okirat módosításával a tulajdonosok négyötöde egyetért a kisebbségben maradt tulajdonostársak a szavazás napjától, illetve írásbeli szavazás esetén a négyötödös szavazási arány elérésétől számított 30 napon belül élhetnek keresetindítási jogukkal. Ha e jogukat a kisebbségben maradt tulajdonostársak határidőn belül nem gyakorolják, úgy az alapító okirat módosítása hatályba lép. 2. AZ INTÉZŐBIZOTTSÁG 2.1. AZ INTÉZŐBIZOTTSÁG FELADATAI Az intézőbizottság jogkörében eljárva köteles: a) a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és a szervezetiműködési szabályzat rendelkezéseinek, b) minden szükséges intézkedést megtenni az épület és/vagy a közös tulajdonban álló vagyonelemek fenntartásának biztosítása érdekében, c) közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét és érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit Az intézőbizottság ügyrendjét maga alkotja meg, és saját ügyrendje szerint működik. Az intézőbizottság a közgyűlés határozata alapján társasház-kezelői tevékenységet is elláthat Az intézőbizottság köteles megőrizni a földhivatalhoz benyújtott alapító okirat és szervezeti-működési szabályzat egy példányát Az intézőbizottság köteles a közgyűlés határozatairól és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást (a továbbiakban: Közgyűlési Határozatok Könyve) vezetni. A Közgyűlési Határozatok Könyve évenkénti bontásban a hitelesített közgyűlési jegyzőkönyv alapján tartalmazza: a) a közgyűlés időpontját, a határozatképesség arányát, b) a megszavazott határozatok szó szerinti szövegét és a szavazáskor jelen lévő tulajdonostársak, illetőleg a tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét, és a tulajdoni hányad szerint leadott szavazatokat igen, nem, tartózkodott bontásban, c) a közgyűlési határozatok végrehajtásának módját és időpontját, d) a közgyűlési határozatok végrehajtásának elmaradása esetén ennek indokát. Ha a közösség a határozatot írásban hozta meg, az a) és b) pontban említett adatokat az írásbeli szavazás alapján, értelemszerűen kell feltüntetni. A Közgyűlési Határozatok Könyvébe bármely tulajdonostárs betekinthet és a határozatokról - a másolási költség egyidejű megfizetésével - másolatot kérhet Az intézőbizottság elnöke a külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén a szerződő felek kérésére, részükre köteles a Közgyűlési Határozatok Könyvét, illetőleg az elidegenítéssel érintett ingatlanra vonatkozó határozatokat bemutatni Az intézőbizottság elnöke a külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén a tulajdonostárs kérésére köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közösköltségtartozásról. Ha tartozás áll fenn, a nyilatkozatban a hátralék összegét is meg kell jelölni. Az írásbeli nyilatkozat tartalmáért fennálló felelősségre a Ptk. szabályai az irányadóak.

8 A tulajdonostársnak az ingatlan per-, teher- és igénymentességéről tett szavatossági nyilatkozata a közösköltség-tartozás alól történő mentesség szavatolására kiterjed akkor is, ha a szerződés megkötése során a tartozás fennállásának kérdésében nem kéri az intézőbizottság elnöke törvényben meghatározott nyilatkozatának megadását Az intézőbizottság a számviteli szabályok szerint évenként költségvetési javaslatot készít, amely tartalmazza: a) a közös tulajdonnal kapcsolatos várható bevételeket és kiadásokat költségnemenként, b) a tervezett üzemeltetési, karbantartási és felújítási munkákat, valamint c) a közös költséghez való hozzájárulás összegét a tulajdonostársak nevének feltüntetésével, a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban A számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján az intézőbizottság éves elszámolása tartalmazza: a) a tervezett és tényleges kiadásokat költségnemenként a közös költség megosztásának a szervezeti-működési szabályzatban megállapított szabálya szerinti bontásban, ezen belül az üzemeltetési kiadásokat, valamint a karbantartásokat és a felújításokat az elvégzett munkák részletezésében, b) a tervezett és tényleges bevételeket források szerint, ideértve a közösség javára még nem teljesített - lejárt - követelések részletezését és a behajtás érdekében megtett intézkedéseket is, c) az a)-b) pont különbségének záróegyenlegét a pénzkészletek kezelési helye szerint részletezve, d) a közösség tulajdonát képező vagyontárgyak tárgyi eszköz leltárát, e) a tárgyévhez tartozó, a közösség egészét terhelő kötelezettségeket, továbbá f) a közös költségekhez való hozzájárulás előírását és teljesítését - a tulajdonostársak nevének feltüntetésével -, a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban Az éves elszámolás elfogadása esetén a közgyűlés az intézőbizottság tárgyévi ügykezelő tevékenységét jóváhagyja. A jóváhagyás nem jelenti az esetleges kártérítési igényről történő lemondást Az intézőbizottság elnöke jogosult és egyben köteles a közös költség-előleg megfizetésével 60 napot meghaladóan késedelembe esett tulajdonostársakkal szemben a jelen szervezeti-működési szabályzat II pontjában rögzített módon eljárni Az intézőbizottság elnöke felhatalmazást kap arra, hogy a III. fejezet pontjában említett adatokról nyilvántartást vezessen. Az intézőbizottság elnöke a nyilvántartásba vett adatokról kizárólag a közüzemi szolgáltató, valamint a bíróság részére adhat tájékoztatást. Ha a tulajdonostárs vagy a volt tulajdonostárs a közös költség tartozását, illetőleg a közüzemi szolgáltatásra fennálló díjtartozását kiegyenlítette, az intézőbizottság a részére bejelentett és a tartozással összefüggő adatot haladéktalanul köteles törölni Amennyiben a számvizsgáló bizottság a társasházzal szemben kiállított számlával kapcsolatban, annak pénzügyi teljesítése előtt, az intézőbizottság elnöke előtt írásbeli kifogást emel, úgy az intézőbizottság elnöke a pénzügyi teljesítést köteles felfüggeszteni és a szükséges döntéshozatal végett a közgyűlést haladéktalanul összehívni, vagy a kérdésben írásbeli szavazást tartani AZ INTÉZŐBIZOTTSÁG TAGJAI ÉS ELNÖKE; A TÁRSASHÁZ KEZELŐ Az intézőbizottság elnökből és két tagból áll. Az intéző bizottság elnökével, tagjaival a megbízási szerződést közgyűlési határozat keretei között a számvizsgáló bizottság elnöke köti meg a közgyűlés előzetes jóváhagyása alapján.

9 Nem lehet intézőbizottság elnöke, vagy tagja, illetőleg nem láthat el társasházkezelői tevékenységet: a) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, b) akit ilyen tevékenységtől jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltó ítélet hatálya alatt, c) az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely ilyen tevékenységével összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget, d) az, aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő nem lehet Az intézőbizottság elnöke ha a közgyűlés e megbízatása alól felmenti köteles az új intézőbizottság részére a megválasztásától számított harminc napon belül írásbeli jegyzőkönyv alapján, a társasházra vonatkozó összes iratot, az erről szóló teljességi nyilatkozattal együtt, átadni Az intéző bizottság tagjának (I.) feladata alapvetően a műszaki és közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyintézés. Az intéző bizottság tagja (II.) alapvetően az adminisztrációs ügyek intézésében vesz részt Az intézőbizottság elnöke jogosult a közösség képviseletének ellátására a bíróság és más hatóság előtt is. E jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan. 3. A SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG 3.1. A SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG FELÉPÍTÉSE, FELADATAI, DÖNTÉSHOZATALA A számvizsgáló bizottság legalább 5 tagból álló ellenőrző testület. A számvizsgáló bizottság tagja lehet minden nagykorú, cselekvőképes tulajdonostárs. A bizottság elnöke és tagjai tekintetében a pont rendelkezései megfelelően irányadók. A számvizsgáló bizottságnak nem lehet továbbá a tagja az Intézőbizottság tagja, illetve ezek hozzátartozója sem. A számvizsgáló bizottság tagjai sorából elnököt választ. A számvizsgáló bizottság jogkörében eljárva: a) ellenőrizi az intézőbizottság ügyintézését, b) ellenőrzi az intézőbizottság által készített költségvetési javaslatot, továbbá azt, hogy az alakilag, tartalmilag megfelel-e a követelményeknek, a szervezeti-működési szabályzatban, közgyűlési határozatban előírtaknak, c) ellenőrzi, hogy az intéző bizottság által hozott döntések a közösség érdekeit szolgálták-e, d) ellenőrzi, hogy az elszámolás a tényleges kiadásokat és bevételeket tartalmazza-e, e) ellenőrzi, hogy a közös költséghez való hozzájárulás felosztása megfelel-e az Alapító Okirat, a szervezeti működési szabályzat előírásainak, a közgyűlési határozatoknak, f) ellenőrzi, hogy a pénzügyi helyzetjelentés a való képet mutatja-e, ennek keretében havonként ellenőrzi a közösség pénzforgalmát, g) ellenőrzi, hogy a kintlévő tartozások behajtására az intézkedések szabályosan, és az előírt időben megtörténtek-e, h) ellenőrzi, hogy két közgyűlés között a közgyűlési határozatok végrehajtása megtörtént-e,

10 i) véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a költségvetést és az elszámolást, valamint a közgyűlés által meghatározott értékhatár felett a bemutatott számlákat, j) véleményezi az írásbeli szavazásra előterjesztett napirendi pontokat, k) javaslatot tesz az intézőbizottság díjazására, l) összehívja a közgyűlést, ha az intézőbizottság az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget A számvizsgáló bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza meg. A számvizsgáló bizottság havi rendszerességgel pénzforgalmi ellenőrzést végez a Bankszámla forgalom, valamint Pénztár forgalom körében A számvizsgáló bizottság az intézőbizottság elnökétől minden hónapot követő hónap 15. napjáig kézhez kapja az ellenőrzéshez szükséges adatokat. Ezt követően a számvizsgáló bizottság eldönti, hogy a tárgyhóra milyen ellenőrzési módszert választ. (A) Listás ellenőrzés: Az adatok ellenőrzése, bizonylatokkal való egybevetés nélkül, (B) Szúrópróba szerinti ellenőrzés: Az adatok alapjául szolgáló bizonylatok szúrópróba szerinti ellenőrzése és a nyilvántartásban feltűntetett adatokkal való egybevetése, (C) Tételes ellenőrzés: Az adatok tételes egybevetése a bizonylatokkal A számvizsgáló bizottság tevékenységéről, az ellenőrzésről és annak értékeléséről, az ellenőrzés során nyert tapasztalatairól köteles beszámolni a közgyűlésnek. Ellenőrzési megállapításait köteles megfelelően dokumentálni. II. A TULAJDONOSTÁRSAK KÖZÖS TULAJDONNAL KAPCSOLATOS JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI, KÖZÖS KÖLTSÉG 1.1. A KÖZÖS TULAJDONNAL KAPCSOLATOS JOGOK Minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét. A közgyűlés a birtoklás, használat és hasznosítás módját meghatározhatja A közgyűlés határozata alapján bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti. A kereseti kérelemhez mellékelni kell az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó, az építési hatóság által engedélyezett építési tervet A KÖZÖS TULAJDONNAL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK, A KÖZÖS KÖLTSÉG A tulajdonostárs köteles a részére megállapított közös költség előleget a tárgyhó 15. napjáig megfizetni Jelen szervezeti működési szabályzat értelmében közös költség: a közös tulajdonba tartozó a) épületrész, b) épületberendezés, c) nem lakás céljára szolgáló közös helyiség fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás.

11 Fenntartás: az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás Üzemeltetés: a közös tulajdon rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátása (közüzemi és egyéb szolgáltatások) Karbantartás: a közös tulajdonban levő ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges, a tulajdonosok közösségét terhelő megelőző és felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzése, illetőleg egyes közösségi berendezések cseréje Felújítás: az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építés-szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot - megközelítőleg vagy teljesen - visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával növelik Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások: az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggő kiadások, amelyek jellemzően az épület bővítésével vagy új épület létesítésével járnak A közösség - közgyűlése útján - a közös tulajdon fenntartásának költségeire, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások fedezetére közös költség előleget állapít meg A közös költség - a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott elszámolás szerint - a tulajdonostársakat a közös tulajdonból őket megillető hányad arányában terheli A közösség - az éves költségvetés elfogadásával egyidejűleg - az egytízezred közös tulajdoni hányadra jutó közös költség előleget határozatával megállapítja (elszámolási egység). Az érintett tulajdonostárs által fizetendő havi közös költség előleg összegét az elszámolási egység és az érintett tulajdonostársat megillető közös tulajdoni hányad szorzata adja. A tulajdonostárs az ily módon kiszámított közös költség előlegfizetési kötelezettségéről, az erre vonatkozó határozat meghozatalát követő 8 napon belül az intézőbizottságtól írásbeli értesítést kap. A kézbesítésre az I pont rendelkezései megfelelően irányadók Az igazságos költségviselés érdekében a közösség a közös költséget az alábbiak figyelembevételével állapítja meg: a) valamennyi tulajdonostársat tulajdoni hányada szerint terhelő közös költségek: aa) Üzemeltetés: közüzemi szolgáltatások: térvilágítás költsége, locsolóhálózat vízfogyasztásának költsége. egyéb szolgáltatások: közgyűlés költségei (terembérlet), közös fénymásolás, közös nyomtatvány, közös postaköltség, közös bankköltség, közös takarítószerek, foglalkoztatottak bére (bruttó) vagy díja (locsolás, járdák, park, parkolók takarítása), intézőbizottság, könyvelő, fűtő, kazánkarbantartók díja, épületbiztosítási díj, rovarirtás, közös ügyvédi költség, közös illetékek, adók, vízmérőórák és almérők hitelesítése (plombálása). ab) Karbantartás, felújítás: az épületek közös tulajdonban álló helyiségeinek, szerkezeti elemeinek karbantartása, felújítása, közös öntözőrendszer karbantartása, felújítása, a közös kert és a közös kerti játszóeszközök karbantartása, felújítása, közös területek (kerti utak, park, parkoló, közös járdák) karbantartása, felújítása, a térvilágító eszközök karbantartása, felújítása, a közös víz-, gáz-, csatorna-és elektromos vezetékszakaszok és szerelvényeik karbantartása, felújítása, a közös kerítés, a kerti kapuk és a gépkocsi közlekedést szolgáló elektromos kapuk karbantartása, felújítása, a kaputelefon karbantartása, felújítása, közös szellőző rendszer, fűtési rendszer karbantartása, felújítása, váratlan meghibásodások elhárítása.

12 b) kazánházanként az épület párosok lakás és üzlettulajdonosait tulajdoni hányad szerint terhelő közös költségek (közüzemi szolgáltatások) 3 : víz-, csatorna díj a közös vízórák mérése alapján 4, gázdíj, a kazánok elektromos díja. c) lépcsőházanként a lépcsőházak lakás és üzlettulajdonosait tulajdoni hányad szerint terhelő közös költségek (közüzemi szolgáltatások): lépcsőházi közös áramdíj, szemétszállítási díj 5 d) Közös költséget nem képző, de esetenként és egyedileg kötelezettségként beállítandó tételek: külön tulajdoni helyiségben (lakásban) bekövetkezett meghibásodás elhárításának a társasházközösség által megelőlegzett költsége, sürgős halaszthatatlan esetekben (pl. a tulajdonos távolléte esetén csőtörés stb.), egyedileg igényelt fénymásolás költsége az érintett tulajdonostárs vonatkozásában, ügyvédi költség az érintett tulajdonostárs vonatkozásában, eljárási költség az érintett tulajdonostárs vonatkozásában, jelzálogjog bejegyzésének/törlésének költsége az érintett tulajdonostárs vonatkozásában, lépcsőházi belső és parkra néző kapuk, tároló folyosók ajtóinak zárjavítási költségei, zárcserék költségei 6, strang leeresztésének költsége az érintett tulajdonostárs vonatkozásában a fűtési szezon alatt, tárolókban elhelyezett elektromos fogyasztók (pl. hűtőszekrény) után felszámított költségek az érintett tulajdonostárs vonatkozásában, a lakáshoz tartozó 1 db. tároló kivételével a közös területek többlethasználatával kapcsolatban felmerülő költségek az érintett tulajdonostárs vonatkozásában. e) Közös költséget nem képző, de év végi elszámoláskor érvényesítendő költségek: postaköltség az érintett tulajdonostárs vonatkozásában készpénz átutalási megbízás nyomtatási, továbbítási költsége az érintett tulajdonostárs vonatkozásában Az intézőbizottság a tulajdonostársak befizetéseiről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás adott tulajdonostársra (albetétre) lebontva tartalmazza az előírt és a ténylegesen teljesített közös költség-előleg hozzájárulásának összegét, illetve a közös költség felhasználásával kapcsolatos elszámolást. Az intézőbizottság a nyilvántartás adatairól évente egy alkalommal, május 31.-ig írásban tájékoztatja az érintett tulajdonostársat. Az értesítés kézbesítésére az I pont rendelkezései megfelelően irányadóak Amennyiben a közgyűlés által megállapított közös költség előleg a fentebb részletezett közös kiadásokat előreláthatólag nem fedezi, az intézőbizottság a közgyűlést az új közös költség előleg megállapítása érdekében haladéktalanul összehívja. 3 épületpárosok: ( ) ( ) ) 4 kivéve az egyedi vízmérővel rendelkező tulajdonostársakat, akikre a 2/2002/8 sz. Kgyi. Határozat rendelkezései az irányadóak. Esetükben az elszámolás a tényleges fogyasztás alapján történik. 5 Nem terheli szemétszállítási díj azt az üzlettulajdonost, aki a szemét elszállítására külön szerződéssel rendelkezik. A lépcsőházakban legalább a hatósági előírásoknak megfelelő befogadó képességű szeméttároló edénnyel kell rendelkezniük. 6 Ha a lépcsőházban tulajdonnal rendelkező tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti többsége írásban kéri, az intézőbizottság intézkedik a szükséges javítási munka (csere) érdekében. A javítással (cserével) kapcsolatban felmerülő költségek az adott lépcsőházban tulajdonnal rendelkező tulajdonostársak között tulajdoni hányaduknak megfelelően felosztásra és érvényesítésre kerül.

13 Az intézőbizottság elnöke a közös költség előleg megfizetésével 60 napot meghaladó késedelembe esett tulajdonostársat 8 napos határidő megjelölésével írásban felszólítja a közös költség-előleg hátralék megfizetésére. Amennyiben a felszólítás eredménytelen, úgy az adóssal szemben ügyvédi felszólításra kerülhet sor. Ennek eredménytelensége esetén az adóssal szemben bírósági eljárás (fizetési meghagyás)kezdeményezhető. A közös költséggel és az egyéb díjelőírások megfizetésével késedelembe eső tulajdonostárs az esedékesség időpontjától a késedelembe esés időpontjában hatályos jogszabályoknak megfelelő mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni Az intézőbizottság elnöke jogosult a hátralékos tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzáloggal való megterhelésének közgyűlési határozat nélkül történő elrendelésére. Az intézőbizottság elnökének e rendelkezését közokiratba vagy ügyvéd jogkörén belül jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése hat hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, az intézőbizottság elnöke a kiegyenlítést követő nyolc napon belül köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni; az engedélyt közokiratba vagy ügyvéd jogkörén belül jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni Az intézőbizottság a cél, a fizetendő összeg, az esedékesség megjelölésével a közgyűlés és így a tulajdonostársak számára javaslatot tehet - a közös költség előlegen felül teljesítendő - egyszeri külön hozzájárulásra. Amennyiben a közgyűlés határozatával elrendeli a külön befizetést, úgy annak összege kizárólag a határozatban megjelölt célra fordítható A közös költségből a tulajdonostársak felújítási alapot képeznek, amely felújítási alap a közös tulajdonú épületrészek, tárgyak állagmegóvására, felújítására fordítható. A felújítási alap felhasználása a közgyűlés egyszerű többséggel hozott határozata alapján történhet A lakáshoz tartozó tárolók (minden lakáshoz 1 db. tároló használata kapcsolódik) kivételével a közgyűlés jelen szervezeti és működési szabályzattal felhatalmazza az Intézőbizottság elnökét, hogy a közös tulajdonban álló, bérbe adható helyiségeket bérbeadás útján hasznosítsa. A bérleti díj legalacsonyabb összegét közgyűlési határozat rögzíti. A tulajdonostársakat előbérleti jog illeti meg. A nem tulajdonostárs által közölt ajánlatot - teljes terjedelmében - az Intézőbizottság elnöke megküldi a tulajdonostársaknak, akik 10 napon belül gyakorolhatják előbérleti jogukat. Amennyiben a tulajdonostársak egyike sem él előbérleti jogával a helyiség a nem tulajdonostárs részére bérbe adható. Amennyiben valamely tulajdonostárs vagy bármely más személy erre vonatkozó közgyűlési felhatalmazás vagy bérleti szerződés nélkül a társasház által bérbe adható, közös tulajdonú helyiséget használja (birtokában tartja), úgy e használat után a közösség részére a közgyűlés által megállapított mértékű használati díjat köteles fizetni A KÖZÖS TULAJDONBAN ÁLLÓ TETŐTERET KIZÁRÓLAGOSAN HASZNÁLATUKBAN TARTÓ TULAJDONOSTÁRSAKRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK Mindazok a tulajdonostársak, akik a közös tulajdonban álló tetőteret - a közgyűlés felhatalmazásából eredően - kizárólagosan használatukban tartják a jelen szervezeti és működési szabályzat rendelkezései szerint kötelesek a kizárólagos használat után - a birtokbavétel napjától - a közösség részére használati díjat fizetni A birtokbavétel tényét az érintett tulajdonostárs és a közösség megbízottja által felvett, aláírt átadás-átvételi jegyzőkönyv igazolja A használat időtartama alatt fizetendő használati díj magában foglalja a jelen szabályzatban meghatározott közösségi / közüzemi

14 szolgáltatások (szemétszállítás, víz -és csatornadíj, stb.) igénybevételnek, továbbá a kizárólagos használatba adott területre eső, a társasház üzemeltetési valamint karbantartási, felújítási költségeit is Ezen költségek számításának alapját a használatba vett hasznos m 2 ből képzett technikai arányszám képezi Jelen szabályzat alkalmazásában technikai arányszám: a kizárólagos használati joggal rendelkező tulajdonostárs tulajdonát képező lakásingatlanhoz tartozó közös tulajdoni hányad és a hozzá tartozó négyzetméter arányához igazodó szorzószám. Számításának módja: tulajdoni hányad és a használatba adott terület négyzetméterének szorzata osztva a lakástulajdonhoz (albetéthez) az ingatlannyilvántartás szerint hozzá rendelt négyzetméterrel Amennyiben a kizárólagos használati joggal rendelkező tulajdonostárs(ak) az általa / általuk igénybevett valamely közösségi / közüzemi szolgáltatás tekintetében egyedi, hitelesített mérőeszközzel (pl. önálló vízóra) rendelkezik / rendelkeznek, úgy az igénybevett közösségi / közüzemi szolgáltatás díja a jelen szervezeti és működési szabályzat vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kerülnek elszámolásra Fentiekből következően a használati díj mindenkori összege azonos, az ugyanolyan alapterületű lakás(ok) után jelen szervezeti és működési szabályzat szerint fizetendő közös költség összegével A kizárólagos használati joggal rendelkező tulajdonostárs használati díjtartozásainak fedezésére a társasház zálogjoggal rendelkezik a tulajdonostárs tulajdonában levő, a kizárólagos használtra átadott területre bevitt vagy beépített berendezései, gépei, bútorai stb. felett, amely zálogjog alapján igény akkor érvényesíthető, ha a tulajdonostárs a közösség megbízottjának írásbeli fizetési felszólítása kézhez vételét követő 15 napon belül nem egyenlíti ki a tartozást A fizetés a társasház által kibocsátott számla alapján, banki átutalás útján történik. A társasház számláját legkésőbb az esedékességet megelőző 8. banki napon bocsátja ki. A használati díj a tárgyhó 15. napjáig esedékes. Késedelmes fizetés esetén a tulajdonostárs késedelmi kamat fizetésére köteles A használati díj megfizetése akkor tekinthető teljesítettnek, ha azt jóváírták a társasház pénzforgalmi forintszámláján Bármely tulajdonostársnak a fentiekből eredő használati díj tartozásáért a tulajdontárs jogutódja - élők közötti jogutódlás, így különösen adásvétel esetén - a volt tulajdonostárssal egyetemlegesen felel A kizárólagos használati joggal rendelkező tulajdonostárs köteles a közösség megbízottjának ez irányú kérése esetén hitelt érdemlően igazolni a fizetés megtörténtét, bármely fizetési kötelezettség vonatkozásában A használati díjat teljes összegben, levonás nélkül kell kifizetni. A tulajdonostárs nem vonhat le semmilyen összeget vagy érvényesíthet követelést sem a használati díj, sem pedig a társasházközösségnek járó bármely más összeg terhére, hacsak a tulajdonostárs követelését bírósági ítélet véglegesen meg nem ítéli vagy azokat a társasházközösség - szervei útján - el nem ismeri A közgyűlés a havonta fizetendő használati díj-előleg összegét - a tulajdonostársak által fizetendő közös költségre vonatkozó szempontrendszer megfelelő alkalmazásával - a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint - naptári évenként meghatározza (használati díj-előleg). Amennyiben a tulajdonostárs által havonta fizetendő használati díj-előleg éves összege adott naptári évben nem éri el a ténylegesen felmerült és a technikai arányszám alapján fizetendő éves költségeket, úgy a tulajdonostárs a havonta fizetett használati díj-előleg összegét a társasház Intézőbizottságának értesítése

15 és a társasház vonatkozó külön számlája alapján köteles a ténylegesen felmerült éves díjnak megfelelő összegre kiegészíteni. A használati díj éves elszámolására - a havonta fizetendő használati díjelőleg meghatározására - a közös költséggel összefüggésben a tulajdonostársakra vonatkozóan előírt rendelkezések megfelelően irányadók. Amennyiben a tulajdonos által fizetett havi használati díjelőleg éves összege adott naptári évben a ténylegesen felmerült költségeket meghaladja, úgy a társasház ezen díjkülönbözet terhére jóváíró számlát állít ki A társasházközösség minden tagja (tulajdonostársa) köteles a kizárólagos használtra átadott terület zavartalan használatát az érintett tulajdonos számára biztosítani A kizárólagos használati joggal rendelkező tulajdonostárs köteles a házirend, továbbá a közgyűlés által elfogadott határozatokat maradéktalanul betartani. A tulajdonostárs kizárólag a közgyűlés előzetes írásbeli engedélyével jogosult a kizárólagos használtra átadott területen már kialakításra került lakótérben utólagos változtatásokat végrehajtani. A hozzájárulást indokolatlanul nem lehet megtagadni. E tekintetben a Ttv. rendelkezései az irányadóak A kizárólagos használati joggal rendelkező tulajdonostárs köteles a kizárólagos használtra átadott terület kialakításokkal elért állapotát fenntartani A kizárólagos használati joggal rendelkező tulajdonostárs köteles a kizárólagos használtra átadott területet a használat időtartama alatt a használat céljának megfelelő állapotban tartani, az általa okozott károkat, hibákat, hiányosságokat saját költségen a kár felmerülését / észrevételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül kijavítani. A helyreállítás költségei (beleértve a természetes kopást és elhasználódást) az érintett tulajdonostársat terhelik. Abban az esetben. ha a kizárólagos használati joggal rendelkező tulajdonostárs előzetes felszólítás ellenére sem szünteti meg a hibát, akkor társasházközösségnek - szervei útján - jogában áll a kizárólagos használtra átadott területre belépnie és a hibát / kárt az érintett tulajdonostárs költségére elhárítani. III. A TULAJDONOSTÁRSAK KÜLÖN TULAJDONNAL KAPCSOLATOS JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1.1. A KÜLÖN TULAJDONNAL KAPCSOLATOS JOGOK A tulajdonostársat külön tulajdona tekintetében megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedése és a rendelkezés joga; a tulajdonostárs e jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs joga és törvényes érdeke sérelmével.

16 A KÜLÖN TULAJDONNAL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK Ha a lakóépületben lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiség (pl. üzlethelyiség) megváltoztatott használata jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, az engedély akkor adható ki, ha a hatóság felhívására harmincnapos határidőn belül a közgyűlés nem hozott tiltó határozatot. Amennyiben a társasházat - nyilatkozattétel végett - az érintett hatóság megkeresi, úgy az intézőbizottság elnöke köteles a megkeresés kézbesítésének napjától számított 15 napon belül időpontra a közgyűlést összehívni A közgyűlés a nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használatához a lakhatás nyugalma így különösen: a zaj- és rezgésvédelem, illetőleg a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése érdekében az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltételt tartalmazó hozzájáruló határozatot is hozhat. A közösség az említett közgyűlési határozatot az összes tulajdoni hányad szerinti a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak legalább kétharmadának igenlő szavazatát is magában foglaló legalább egyszerű szavazattöbbséggel állapítja meg. Az intézőbizottság elnökének felhívására a határozati javaslatról a tulajdonostársak az I. fejezet 1.6. pontjában meghatározott rend szerint írásban is szavazhatnak. A külön tulajdon tárgyát képező üzlethelyiség(ek)ben nem folytatható olyan tevékenység, amely a lakásingatlanokban lakók nyugalmát illetve a lakásingatlanok rendeltetésszerű használatát zavarja A tulajdonostárs köteles: a) fenntartani a külön tulajdonában álló lakást, b) a szükséges intézkedést megtenni ahhoz, hogy a vele együtt lakó személy, valamint az, akinek lakása használatát átengedte, betartsa a IV. fejezet pontjának rendelkezését, c) lehetővé tenni és tűrni, hogy a külön tulajdonú lakásába a közösség megbízottja a közös tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson a tulajdonostárs, illetőleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül, d) a lakásában tervezett építkezésről értesíteni az intézőbizottság elnökét. A közösség köteles megtéríteni az pont c) alpontja szerinti beavatkozással okozott kárt. Szükséghelyzet esetén (pl. csőtörés, gázszivárgás) az intézőbizottságnak (az elnöknek), illetve a tulajdonostárs(ak)nak a távollevő más tulajdonába való bejutáshoz értesítenie kell a rendőrséget és az elhárítást végző szervezetet, valamint biztosítani kell az ingatlan őrzését, vagy megfelelő lezárását. Ezekben az esetekben kártalanításnak, kártérítésnek csak jogszabályban meghatározott esetekben van helye Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett építkezés megkezdéséhez a tulajdonostársak 4/5-ének írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát köteles beszerezni, ha a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületrészt érinti. Ebben az esetben az intézőbizottság elnöke köteles közgyűlési határozatot kérni az építkezéshez való hozzájárulásról, az értesítéstől számított 15 napon belül. Tilos a külön tulajdon tárgyát képező ingatlanokon, vagy a közös tulajdon tárgyain olyan változtatást végrehajtani, vagy azokkal olyan módon bánni, amely az építmény állagát, vagy a többi tulajdonostárs érdekét sértené. Az épülete(ke)n légkondicionáló berendezés kültéri egységét - külön közgyűlési jóváhagyás nélkül - csak az intézőbizottság által előterjesztett ajánlásnak megfelelő homlokzathelyeken lehet elhelyezni. Amennyiben az érintett tulajdonostárs (építkező) az intézőbizottság által kidolgozott ajánlástól el kíván térni, úgy a tervezett felszerelés előtt ki kell kérnie a közgyűlés előzetes jóváhagyását. A jóváhagyáshoz a tulajdonostársak 4/5-ének írásbeli hozzájárulása szükséges.

17 Fenti rendelkezések megfelelően irányadók az épület(ek) homlokzatán, erkélyein, tetőzetén, kapubejáratán, lépcsőházában, udvarán, stb. elhelyezendő reklámhordozóra, világítástechnikai eszközre, napellenzőre, bútordarabra, virágtartóra, stb. Bármilyen építési munka esetén a társasház jóváhagyása a vonatkozó építésügyi hatósági engedélyek beszerzése alól a tulajdonostársat nem mentesíti. Jogosulatlan építkezés esetén az érintett tulajdonostárssal szemben szabálysértési, birtokvédelmi és egyéb hatásági eljárás kezdeményezhető Az építtető tulajdonostárs a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult a lakásában tervezett építkezés elvégzésére, ha a munka az alapító okiratban közös tulajdonként meghatározott épületrészt nem érinti Ha a III. fejezet pontjában említett az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható építési engedélye alapján elvégzett munka olyan lakásmegosztást, illetőleg lakásösszevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja. A változás ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésének feltétele, hogy az építtető tulajdonostárs az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható használatbavételi engedélyét az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz csatolja A tulajdonostárs köteles az intézőbizottságnak a birtokbavételtől, illetőleg az ingatlan-nyilvántartásban nyilvántartott jog bejegyzésétől számított 30 naptári napon belül bejelenteni: a) a külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást, b) lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető, természetes személy adatát, tehát anyja nevét, születési évét, illetőleg a jogi személy a székhelyét és statisztikai számjelrendszer szerinti törzsszámát, c) a külön tulajdonában lakó személyek számát, d) a haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy nevét. A tulajdonos-változás bejelenthető az adás-vételi szerződés másolatának átadásával, vagy az eladó és vevő által aláírt nyilatkozattal, mely tartalmazza a fentebb írt adatokat. Bármely tulajdonostársnak a társasháztulajdon fenntartásából eredő közös költség tartozásáért a tulajdontárs jogutódja élők közötti jogutódlás esetén a volt tulajdonostárssal egyetemlegesen felel. A c) alpontban említett adatok bejelentése akkor írható elő, ha a közüzemi szolgáltatás, illetőleg a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatás díját a bentlakó személyek száma szerint kell a tulajdonostársak között megosztani. IV. HÁZIREND A házirend célja, hogy meghatározza a társas együttéléshez nélkülözhetetlen alapvető szabályokat, a lakók egymás iránti kötelezően elvárt magatartását, valamint, hogy rögzítse a ház rendeltetésszerű használatára, állagának védelmére szolgáló követelményeket. A házirend jelen szervezeti és működési szabályzat 1. sz. mellékletét képezi A házirendet megsértő személyt bármelyik tulajdonostárs felszólíthatja a jogsértő magatartás megszűntetésre. Amennyiben a házirendet megsértő személlyel szembeni felszólítás nem vezet eredményre, úgy a sérelmet szenvedett tulajdonostárs vagy az intézőbizottság elnöke írásban is figyelmeztetheti a szabálysértő tulajdonostársat a házirend betartására. Amennyiben a fentiek szerinti eljárás nem vezet eredményre, úgy - a polgári jog általános szabályai szerint - a házirendet megsértő személlyel szemben polgári peres eljárás kezdeményezhető az illetékes bíróság előtt, vagy vele szemben birtokvédelmi eljárás kezdeményezhető a helyi önkormányzat jegyzője előtt.