15296/ /2016/MÁV

Átírás

1 V. KERÜLETI HIVATALA Ügyiratszám: BP-05/07/ /2016. Tárgy: Budapest X. kerület, Kőbányai út ÉTDR azonosító: szám alatti, helyrajzi számú ÉTDR iratazonosító: IR /2016 ingatlan. A Magyar Állami Operaház és Erkel Színház Ügyintéző: Kosztyu Anikó műhelyháza és próbacentruma létrehozását Telefon: célzó beruházás megvalósításával epitesugy-pest@05kh.bfkh.gov.hu összefüggő nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás. Meglévő épületek bontására irányuló bontá si tevékenység megkezdésének tudomásulvétele. Ügyfél neve: Magyar Állami Operaház Melléklet: Ügyfél címe: 1061 Budapest, Andrássy út 22. Hiv. szám: Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatala (a továbbiakban Hivatal) hatáskörében eljárva a tárgyi ingatlanra vonatkozó nemzetgazdasági szempontból kiemelt közigazgatási hatósági ügyben meghozom az alábbi döntést. V É G Z É S Értesítem, hogy a Magyar Állami Operaház (1061 Budapest, Andrássy út 22. szám, a továbbiakban Építtető) által az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerben (a továbbiakban ÉTDR) előterjesztett kérelmére, Budapest X. kerület, Kőbányai út 24. szám alatti, helyrajzi számú a Magyar Állam MNV Zrt. (1133 Budapest, Pozsonyi út 56.) és Budapest FővárosX. kerület Kőbányai Önkormányzatának (1102 Budapest, Szent László tér 29. szám) tulajdonában lévő, valamint a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (1087 Budapest, Asztalos Sándor út 4. szám) és az Elmű Hálózati Kft. (1132 Budapest, Váci út szám) vezetékjogával terhelt kivett ipartelep művelési ágú, ,00 m 2 területű műemlék ingatlanon, a meglévő műemléki védettséggel nem rendelkező épületek bontására vonatkozó bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételére irányuló eljárás ügyében az eljárás megindításáról döntöttem. A tárgyban megjelölt ingatlanra vonatkozó közigazgatási hatósági eljárásban az alábbiakról értesítem: az ügy tárgya: Meglévő épületek bontására irányuló bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele iránti kérelem ügye. az ügy iktatási száma: BP-05/07/01648/2016 az ügy ETDR azonosító száma: az eljárás megindításának napja: április 01. az ügyintézési határidő: 10 nap. az ügyintéző elérhetősége: BFKH V. Kerületi Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, 1056 Budapest, Városház u. 7. szám, földszint 4. számú iroda, telefonszám: címe: epitesugy-pest@05kh.bfkh.gov.hu az üggyel kapcsolatosan személyesen vagy postai úton az iratok, beadványok, papír alapon, vagy elektronikus úton való leadásának helye/címe: személyes ügyintézés: Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatala (1051 Budapest, Sas u. 19. szám), integrált ügyfélszolgálatok vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontok, vagy az ÉTDR rendszerben közvetlen feltöltéssel A Hivatal működési idején belül hétfői napokon: órától óráig, szerdai napokon: 9 00 órától óráig Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály cím: 1052 Budapest, Városház u. 7. szám Budapest, Sas u. 19. szám levelezési cím: 1051 Budapest, Sas u. 19. szám - posta cím: 1368 Bp. Pf Telefon:+36 (1) epitesugy-pest@05kh.bfkh.gov.hu - Honlap: w w w.kormanyhivatal.hu

2 Jelen bontási tevékenység az alábbi meglévő, műemléki védettséggel nem rendelkező épületek bontására vonatkozik: 17. sz. épület bontása fémolvasztó műhely 260 m 2 Fszt. (4,90m) 91/A. sz. épület bontása forgóváz tároló (röptető) 193 m 2 Fszt. (4,40m) 91/B. sz. épület bontása forgóváz tároló (röptető) 396 m 2 Fszt. (4,40m) 12. sz. épület bontása- raktárépület 212 m 2 Fszt. (3,40m) 32. sz. épület bontása- személy és teherforgalmi kapu 155 m 2 Fszt. + I. em. (6,40m) 62. sz. épület bontása ebédlő, konyha 648 m 2 P+ Fszt.+ I. em. (8,9m) 30. sz. épület bontása rendészet és tűzoltószertár 154 m 2 Fszt. (5,80m) 70. sz..épület bontása- V. osztályiroda, I-III. raktárak 1055 m 2 Fszt. (5,85m) 28. sz. épület bontása központi kazánház 600 m 2 Fszt. (6,95m) 29. sz. épület bontása IX. sz. emelőgép és hálózatjavító műhely 784 m 2 Fszt. (7,50m) 48. sz. épület bontása raktárépület 244 m 2 Fszt.+I. em. (7,55m) 82. sz. épület bontása röptető 362 m 2 Fszt. (4,45m) 25. sz. épület bontása - Műhelyépület 256 m 2 Fszt. (4,35m) 24. sz. épület bontása - Műhelycsarnok 1040 m 2 Fszt. (6,75m) 45. sz. épület bontása Gépkocsi garázs 155 m 2 Fszt. (5,35m) 22. sz. épület bontása Trafóház + tűzoltó eszköz javító 323 m 2 Fszt.+I. em. (6,5m) 3. sz. épület bontása központi kompresszorház 476 m 2 Fszt. (5,80m) 53. sz. épület bontása Udvari WC 28 m 2 Fszt. (6,60m) 16. sz. épület bontása irodaépület 180 m 2 Fszt. + I. em. (6,60m) 15. sz. épület bontása Csapágyfém öntőműhely 234 m 2 Fszt. (4,45m) 13. sz. épület bontása Műszerészműhely és Bádogosműhely 339 m 2 Fszt. (4,75m) 14. sz. épület bontása állomás karbantartó központ 249 m 2 Fszt. (4,05m) Összesen: 8347 m 2 A bontási tevékenység megkezdéséhez az alábbi feltételekkel járulok hozzá: A bontási munkák során be kell tartani a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt szám), mint a vasúti pályahálózat működtetőjének március 22-én kelt, /2016/MÁV számú, a MÁV Műszaki Felügyeleti és Technológiai Igazgatóság március 09 -én kelt, 15296/2016 számú, MÁV Pályavasúti Területi Igazgatóság március 16-án kelt, 14833/2016/MÁV számú hozzájárulásában foglaltakat. Tájékoztatom, hogy a bontás tudomásulvételéhez kötött bontá si tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a kérelmező a tevékenység tervezett megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a bontási szándékára irányuló kérelmét az építésfelügyeleti hatósághoz benyújtotta, és az építésfelügyeleti hatóság azt jogszerű hallgatással tudomásul véve a bontási tevékenység megkezdését az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül nem tiltotta meg. A bontá si tevékenység az építésfelügyeleti hatóság bontás tudomásul vételéről szóló dönté sétől számított egy évig végezhető. Az építtető a bontási tevékenység befejezésének tényét, a befejezéstől számított tizenöt napon belül az építésfelügyeleti hatósággal közli, a bejelentésnek melléklete nincs. Az Építtetőnek közléssel egyidejűleg a hatályos ingatlanügyi hatósági záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez jogszabályban előírt változási vázrajzot az OÉNY-be (Országos Építésügyi Nyilvántartás) elektronikusan fel kell tölteni, ha a bont ási tevékenység az ingatlannyilvántartásban változást eredményez. A hatályos ingatlanügyi hatósági záradékkal ellátott változási vázrajznak az OÉNY -be történt feltöltését követően, e tényről és a bontási tevékenység elvégzéséről az építésfelügyeleti hatóság végzéssel, és 2

3 annak papír alapon történő megküldésével hivatalból megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú ingatlanügyi hatóságot a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránt. A bontá si tevékenység végzéséről - a tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig - elektronikus építési naplót kell vezetni. Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben és a vagyonkezelői szerződésben rögzítettektől függően felhívom az Építtető figyelmét a következőkre: Ha az Építtető az bontá si tevékenységgel érintett teleknek, és a rajta álló építményeknek nem a tulajdonosa, ezért az építési munkaterület fővállalkozó kivitelező részére történő átadását a telek, építmény, építményrész tulajdonosának külön nyilatkozatban kell tudomásul vennie és azt az építési naplóhoz csatolnia. Az előzőekben leírt nyilatkozat hiányában az építési munkaterület nem adható át a fővállalkozó kivitelező részére, az építési napló nem nyitható meg és a kivitelezés nem kezdhető meg. Aki üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozó kivitelezői tevékenység) kíván folytatni, annak rendelkezni kell a kormányrendeletben meghatározott feltételekkel és köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni. Vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult - de a tevékenység jellegének megfelelő szakképe síté ssel rendelkezik - kormányrendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységet csak saját vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szol gáltatá s általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó céljára végezhet. Az építőipari kivitelezési tevékenység csak olyan felelős műszaki vezető irányításával folytatható, aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá az építési tevékenységet végzők vonatkozásában közvetlen utasítási joggal rendelkezik. Az építőipari kivitelezési munka jellegének megfelelő szakképesíté ssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet olyan építési engedélyhez nem kötött építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenységet, melynek teljesítéséhez nem vesz igénybe további alvállalkozót. Az építésfelügyeleti hatóság tudomá sulvételi eljárásához kötött építési tevékenység rendeletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció alapján végezhető. A megkezdett építési-szerelési munkákra vonatkozó előírt terveknek és a az alapvető követelmények és egyéb előírások kielégítését bizonyító, az építmény megvalós ításához minden munkarészre kiterjedően az építők, szerelők, gyártók számára kellő részletességgel a szükséges információt, utasítást tartalmazó kivitelezési dokumentációnak az építési munkaterületen rendelkezésre kell állniuk. Az építtető többek között felel a) az építési beruházás teljes fedezetének biztosításáért, b) a beruházáslebonyolító kiválasztásáért, c) az engedélyezési és kivitelezési terv tervezőjének, az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért, d) az építésügyi hatósági tudomásulvétel megszerzéséért, e) a végrehajtható építésügyi hatósági tudomásulvételben és a hozzá tartozó, tervdokumentációban, valamint a kivitelezési tervekben foglaltak betartásáért, f) az építési (bontási) munkaterület átadásáért, g) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzéséért, h) azért, hogy az építési napló a hatósági ellenőrzések és eljárások során az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon, továbbá amennyiben jogszabály előírja az építési napló elektronikus vezetését, az elektronikus építési napló aktiválásáért, valamint 3

4 i) az e törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért és jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért. Az építtető és a kivitelező együtte sen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot - a külön jogszabályban meghatározott módon - elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse. A bontási tevékenység befejezését követően az építtető köteles elkészítetni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot. A bontási hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak benyújtani. Ennek hiányában a környezetvédelmi hatóság szabálysértési eljárást kezdeményezhet, valamint az adott területre új építési engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott szakhatósági hozzájárulást nem adhat. Az építési és bontá si tevékenység során keletkező veszélyes hulladék kezelésére külön jogszabályokban foglaltak az irányadók. Ha a bontás során azbeszttel vagy azbeszttartalmú anyaggal, termékke l végzett tevékenységből származó kockázat van vagy lehet, akkor az ennek minősülő tevékenységet a munkáltatónak a munka megkezdése előtt 15 nappal írásban be kell jelentenie a munkavégzés helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségének nyilvántartásba vétel céljából. Az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység rendeletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció alapján végezhető. A kivitelezési dokumentáció tartalma nem térhet el a tudomásulvételhez mellékelt dokumentáció tartalmától kivéve, ha maga az eltérés nem tudomásulvételhez kötött építési tevékenység. Ennek betartásáért a tervező felel. A megkezdett bontási munkákra vonatkozó előírt terveknek és a kivitelezési dokumentációnak az építési munkaterületen rendelkezésre kell állniuk. Végzésem ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. E végzés az ügyet eldöntő érdemi határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. I N D O K O L Á S Az Építtető az ETDR rendszerben Hivatalom előtt a tárgyi ingatlanon a meglévő (nem műemlék) épületek bontására irányuló tevékenység megkezdésének tudomásulvételére vonatkozóan március 31-én kérelmet terjesztett elő. A tárgyi beruházást a Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban Ngt.) 12. (5) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján a Magyar Állami Operaház és Erkel Színház műhelyháza és próbacentruma létrehozását célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 228/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban 228/2015. R.) 1. -ban megjelölt 1 melléklet 3. sorában foglaltak szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította. Az Ngt. 1/A. (1) bekezdésének a) pontjában rögzítettek szerint, valamint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban 343/2006. R.) 1. (2) bekezdésének a) alapján a Kormány által rendeletben meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokkal összefüggő tárgyi építésügyi hatósági eljárás tekintetében Hivatalom rendelkezik hatáskörrel. 4

5 2016. április 01-én megtartott helyszíni szemlén megállapítottam és jegyzőkönyvben rögzítettem, hogy a kérelemben megjelölt épületek bontását nem kezdték meg, illetve hogy a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma a valóságnak megfelel. A kérelmet megvizsgálva megállapítottam, hogy az megfelel az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban 312/2012. R.) 60. (5) és (6) bekezdésében előírtaknak. Fenti tényállás alapján az alábbi jogszabályok figyelembevételével a rendelkező rész szerint az eljárás megindításáról döntöttem. A bontás tudomásulvételéhez kötött bontási tevékenység jogszerű megkezdéséről a 312/2012. R a alapján, a bontás tudomásulvételi engedély hatályáról a 312/2012. R. 60. (2) bekezdése alapján adtam tájékoztatást. Az ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező bontási tevékenység befejezését követő bejelentési kötelezettségről, valamint a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről a 312/2012. R. 60/A. -a szerint tájékoztattam az Építtetőt. A bontási tevékenység jogszerű folytatásáról a munkaterület jogszerű átadás -átvételéről, a felelős műszaki vezető szükségességéről, a kivitelezési tervdokumentációról, valamint az építési naplóról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5.. (5a) pontja, a 13. (8) bekezdése, a 22. (1) bekezdése, továbbá a 24. (1) és (3) bekezdései alapján adtam tájékoztatást. Az építőipari kivitelezési tevékenység folytatásának feltételeiről az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII törvény (továbbiakban Étv.) 39. -a és 39/A. -a alapján tájékoztattam. A kivitelező és felelős műszaki vezető felelősségére az Étv.40. -a, az építtető felelősségére az Étv a alapján hívtam fel a figyelmet. Az építési és bontási hulladék kezeléséről az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet alapján tájékoztattam. Az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet 4. (1) bekezdése értelmében hívtam fel a figyelmét a bejelentési kötelezettségre. A Budapest X. kerület, Kőbányai út 24. szám alatti, helyrajzi számú ingatlan a vonatkozó nyilvántartás szerint műemlék, amely a nyilvántartásban MÁV Északi járműjavító telep védett A bontással érintett épületek műemléki védelem alatt nem állnak. A fent hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján jelen eljárásomban megállapít ottam, hogy a kérelemmel érintett épületek elbontása a védett örökségi elemet nem semmisít meg. A vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvény 31. (4) bekezdése az alábbiak szerint szabályoz: 31 (4) A vasutat keresztező vagy megközelítő út, vezeték, légijármű leszálló-pálya, illetve egyéb építmény (pl. közvilágítás, reklám, közúti jelzőlámpák) létesítéséhez, átalakításához vagy megszüntetéséhez, a terep szintjét megváltoztató földmunka és fásítás, illetve bányászati tevékenység végzéséhez - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a vasúti pályahálózat működtetőjének hozzájárulása is szükséges. Építtető kérelme mellékleteként benyújtotta a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt szám), mint a vasúti pályahálózat működtetőjének március 22-én kelt, /2016/MÁV számú, a MÁV Műszaki Felügyeleti és Technológiai Igazgatóság március 09-én kelt, 15296/2016 számú, MÁV Pályavasúti Területi Igazgatóság március 16 -án kelt, 14833/2016/MÁV számúhozzájárulását, amelyben az építési engedély kiadásához hozzájárult. A 312/2012. R. 60. (4) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: 5

6 60. (4) A bontási tevékenység tudomásulvételére irányuló kérelem tartalmáról az eljárás megindulásától számított három napon belül értesíteni kell az építmény tulajdonosát, ha az nem egyezik a bontást kérő személyével. Jelen végzésem rendelkező részében az előzőekben idézett jogszabályi rendelkezések alapján az eljárás megindításáról a tárgyi ingatlan tulajdonosát is értesítettem. Döntésem fenti jogszabályokon, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján hoztam meg. Eljárásom során egyéb eljárási költség nem merült fel, így annak viseléséről a Ket (1) (3) bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével rendelkeznem nem kellett. Fellebbezési jogról a Ket. 98. (2) bekezdése értelmében adtam tájékoztatást. A 312/2012. R. 59. (3) bekezdése szerint a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételét a Ket. szerinti függő hatályú döntésre vonatkozó rendelkezések tekintetében határidőben meghozott érdemi döntésnek kell tekinteni. A Hivatal döntési hatásköre és illetékessége a Ket. 21. (1) bekezdés b) pontján, az Ngt. 1/A. (1) bekezdésének a) pontjában rögzítettek figyelembevételével, a 228/2015. R. 1. (3) bekezdésén, ugyanezen rendelet 1. számú mellékletének 3. sorában foglaltakon, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdés a) pontján, a 3. (3) bekezdésének a) pontján, valamint ugyanezen rendelet I. melléklet II. rész 20. során, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXXVI. törvény (Khtv) 3. (2) bekezdésén, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdésén, valamint13. b) pontján alapul. Budapest, április 12. dr. Nagy Júlia hivatalvezető nevében és megbízásából eljárva: Kosztyu Anikó osztályvezető A BP-05/07/ /2016. számú v égzésemről értesül: 1. Józsa Anna Ildikó Építtető képv iseleti megbízottja az ETDR rendszerben ÉTDR 2. Magy ar Nemzeti Vagy onkezelő Zrt. a tulajdonosi jogok gy akorlója Budapest Pozsony i út Budapest Főv áros X. Kerület Önkormány zat Polgármestere - tulajdonosa Budapest Szent László tér

7

8

9

10

11

12

13

14