SAJTÓKÖZLEMÉNY. A Tanács ülése. Mezőgazdaság és Halászat. Luxembourg, október 26. SAJTÓ

Átírás

1 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA SAJTÓKÖZLEMÉNY A Tanács ülése 15357/10 (OR. en) Mezőgazdaság és Halászat Luxembourg, október 26. PRESSE 287 PR CO 30 Elnök Sabine Laruelle a kis- és középvállalkozásokért és az önálló vállalkozókért felelős, földművelésügyi és tudománypolitikai miniszter Kris Peeters a flamand kormány miniszterelnöke, az intézményi reformokért, a kikötőkért, a földművelésügyért, a tengeri halászatért és a vidékügyért felelős miniszter SAJTÓ Rue de la Loi 175 B 1048 BRUSSELS Tel.: +32 (0) / 6319 Fax: +32 (0) press.office@consilium.europa.eu /10 1

2 A Tanács ülésének legfontosabb eredményei A halászat területén a miniszterek egyhangú politikai megállapodásra jutottak a évi baltitengeri halászati lehetőségekről. Véleménycserét folytattak az EU és Norvégia közötti éves konzultációkról és az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) éves üléséről. A mezőgazdaság területét illetően a miniszterek tájékoztatást kaptak a vidékfejlesztési támogatásról, illetve a mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerekről szóló rendeletek javasolt módosításairól, amelyek célja a közös agrárpolitikával kapcsolatos jogszabályoknak a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseihez való hozzáigazítása /10 2

3 TARTALOM 1 RÉSZTVEVŐK... 4 MEGTÁRGYALT NAPIRENDI PONTOK évi halászati lehetőségek a Balti-tengeren... 6 EU Norvégia A évre vonatkozó éves konzultációk... 9 Az ICCAT éves ülése A KAP hozzáigazítása a Lisszaboni Szerződéshez Vidékfejlesztési támogatás és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek Egyéb HALÁSZAT MEZŐGAZDASÁG EGYÉB JÓVÁHAGYOTT NAPIRENDI PONTOK FEJLESZTÉSI POLITIKA Pénzügyi hozzájárulás az Európai Fejlesztési Alaphoz FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele Írország Amennyiben a nyilatkozatokat, következtetéseket vagy állásfoglalásokat a Tanács hivatalosan elfogadta, ezt az érintett napirendi pontra vonatkozó címben feltüntetik, és a szöveg idézőjelbe kerül. A szövegben hivatkozott dokumentumok elérhetők a Tanács honlapján A nyilvánosság számára hozzáférhető, a tanácsi jegyzőkönyvekben megtalálható nyilatkozatokkal elfogadott jogi aktusokat csillaggal jelölik; e nyilatkozatok a fent említett tanácsi honlapon hozzáférhetők vagy a sajtóirodától beszerezhetők /10 3

4 RÉSZTVEVŐK Belgium: Sabine LARUELLE Kris PEETERS Benoît LUTGEN Bulgária: Miroslaw NAYDENOV Cseh Köztársaság: Juraj CHMIEL Dánia: Henrik HØEGH Németország: Robert KLOOS Guido PERUZZO Észtország: Jaanus TAMKIVI Gert ANTSU Írország: Sean CONNICK Geraldine BYRNE MASON Görögország: Ioannis DIAMANTIDIS Milena APOSTOLAKI Spanyolország: Rosa AGUILAR RIVERO Josep PUXEU ROCAMORA Juan Manuel VAZQUEZ Franciaország: Bruno LE MAIRE Olaszország: Giancarlo GALAN Ciprus: George CHACALLI Lettország: Jānis DŪKLAVS Litvánia: Ausrys MACIJAUSKAS Luxemburg: Romain SCHNEIDER Magyarország: HORVÁTH Zsolt VARGHA Ágnes Málta: George PULLICINO Christopher CIANTAR a kis- és középvállalkozásokért és az önálló vállalkozókért felelős, földművelésügyi és tudománypolitikai miniszter a flamand kormány miniszterelnöke, az intézményi reformokért, a kikötőkért, a földművelésügyért, a tengeri halászatért és a vidékügyért felelős miniszter a közlétesítményekért, a földművelésügyért, a vidékügyért, a természetvédelemért, az erdőkért és az épített örökségért felelős vallon miniszter földművelésügyi és élelmiszerügyi miniszter földművelésügyi miniszterhelyettes élelmiszerügyi, földművelésügyi és halászati miniszter államtitkár helyettes állandó képviselő környezetvédelmi miniszter helyettes állandó képviselő halászatért felelős politikai államtitkár helyettes állandó képviselő tengerügyi, szigetügyi és halászati miniszter miniszterhelyettes környezetvédelmi, vidék- és tengerügyi miniszter államtitkár Extremadura Autonóm Közösség földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztere élelmiszerügyi, földművelésügyi és halászati miniszter földművelésügyi miniszter helyettes állandó képviselő földművelésügyi miniszter földművelésügyi miniszterhelyettes földművelésügyi, szőlőművelési és vidékfejlesztési miniszter helyettes államtitkár helyettes állandó képviselő természeti erőforrásokért felelős és vidékügyi miniszter közigazgatási államtitkár 15357/10 4

5 Hollandia: Henk BLEKER Ausztria: Harald GÜNTHER Edith KLAUSER Lengyelország: Marek SAWICKI Kazimierz PLOCKE Portugália: António SERRANO Románia: Valeriu TABĂRĂ Szlovénia: Dejan ŽIDAN Szlovákia: Gabriel CSISSAI Finnország: Marja RISLAKKI Svédország: Eskil ERLANDSSON Magnus KINDBOM Egyesült Királyság: Richard BENYON Roseanna CUNNINGHAM földművelésügyi, természetvédelmi és az élelmiszerminőségért felelős miniszter helyettes állandó képviselő főigazgató földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter államtitkár földművelésügyi, vidékfejlesztési és halászati miniszter földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter földművelésügyi, erdészeti és élelmiszerügyi miniszter államtitkár helyettes állandó képviselő földművelésügyi miniszter államtitkár a természeti környezetért felelős és halászati miniszter környezetvédelmi miniszter Bizottság: Dacian CIOLOŞ Maria DAMANAKI biztos biztos 15357/10 5

6 MEGTÁRGYALT NAPIRENDI PONTOK évi halászati lehetőségek a Balti-tengeren A miniszterek egyhangú politikai megállapodásra jutottak a Balti-tengeren bizonyos halállományok tekintetében alkalmazandó évi halászati lehetőségekről. Ez a pont a jogász-nyelvész szakértők általi véglegesítést követően az A napirendi pontok között fog szerepelni a Tanács egyik soron következő ülésének napirendjében. A javaslat 2011-re vonatkozóan bizonyos halállományok (tőkehal, hering, sima lepényhal, lazac és spratt) tekintetében meghatározza az azokból a Balti-tengeren halászható maximális mennyiséget jelentő teljes kifogható mennyiséget (TAC) és kvótákat, valamint a balti-tengeri tőkehalállomány vonatkozásában a halászati erőkifejtések korlátozásait. A javasolt intézkedések a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények és különösen a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) által készített jelentés figyelembevételével kerültek megállapításra. A baltitengeri tőkehalállományok esetében a vonatkozó fogási és halászatierőkifejtés-korlátozásokat a balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló 1098/2007/EK rendeletben foglalt szabályokkal összhangban állapítják meg. A megállapodás elsősorban a tagállamok tekintetében a balti térség közösségi vizein alkalmazandó teljes kifogható mennyiségekre és halászati kvótákra vonatkozik, amelyeknek a 2010-hez képest beálló főbb változásait a teljes kifogható mennyiségek csökkentését, növelését vagy változatlan szinten tartását az alábbi táblázat foglalja össze /10 6

7 A BALTI-TENGEREN 2011-BEN ÉRVÉNYES KÖZÖSSÉGI TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK (TACok) Latin név Clupea harengus ICES HALÁSZATI ÖVEZET BIZOTTSÁGI javaslat BIZOTTSÁGI célértékek TANÁCSI megállapo dás Különbsé g az előző évhez képest évi TAC TAC 2011-re 2011-re 2011 tonnában tonnában %-ban tonnában %-ban ** Balti-tenger, alkörzet (Botteniöböl) % % Clupea harengus Balti-tenger, alkörzet (nyugat) % % Clupea harengus Balti-tenger, 25 27, 28.2, 29, 32 alkörzet % % Clupea harengus Balti-tenger, 28.1 alkörzet (Rigai-öböl) % % Gadus morhua Balti-tenger, alkörzet (kelet) % % Gadus morhua Balti-tenger, alkörzet (nyugat) % % Pleuronectes platessa Balti-tenger, alkörzet % % Salmo salar * III b, c és d, kivéve a 32 alkörzetet (22 31) % % Salmo salar * Balti-tenger, 32 alkörzet % % Sprattus sprattus III b, c és d % % Magyarázat: latin név angol név Clupea harengus hering Gadus morhua közönséges tőkehal Pleuronectes platessa sima lepényhal Salmo salar lazac Sprattus sprattus spratt * Egyedek számában kifejezett kifogható mennyiség. ** A negatív %-os érték a TAC csökkentését, a pozitív %-os érték a TAC növelését, a 0 % pedig a TAC változatlan szinten tartását jelenti /10 7

8 A balti-tengeri tőkehalállományokra (Gadhus morua) alkalmazandó, szeptember 18-án elfogadott többéves tervvel 1 összhangban a Tanács a Balti-tenger keleti része tekintetében jóváhagyta a tőkehalra vonatkozó TAC 15 %-os növelését, tekintettel a halállomány állapotában bekövetkezett határozott javulásra, míg a Balti-tenger nyugati részén a TAC 6 %-os növelésével értett egyet, mert ott a faj helyzete még mindig veszélyeztetett. A hering (Clupea harengus) tekintetében az a döntés született, hogy a teljes kifogható mennyiséget a Botteni-öböl esetében kis mértékben (1 %-kal) növelik, a Rigai-öböl esetében pedig továbbra sem változtatnak rajta. Mindazonáltal a Balti-tenger nyugati része esetében 30 %-kal, keleti része esetében pedig (a Botteni-öböl kivételével) 15 %-kal csökkentették a teljes kifogható mennyiséget. A spratt tekintetében a teljes kifogható mennyiséget 24 %-kal csökkentették. A későbbiekben azonban meg lehet fontolni az ezen állományra vonatkozó TAC módosítását, amennyiben ezt új tudományos adatok támasztják alá. Az Európai Parlament részvétele és a Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye nem szükséges (a Lisszaboni Szerződés 43. cikkének (3) bekezdése értelmében). A fenti szabályok január 1-jén lépnek hatályba. 1 Az 1098/2007/EK rendelet, HL L 248., , 1. o /10 8

9 EU Norvégia A évre vonatkozó éves konzultációk A Tanács véleménycserét tartott az EU és Norvégia között a kétoldalú halászati megállapodásuk keretében folytatott éves konzultációkról. A legtöbb delegáció elismeri a Norvégiával kötött megállapodás hasznát, de azt szeretné, hogy az Unió a közösen kezelt, főbb északi-tengeri közös halállományok teljes kifogható mennyiségeinek szintje és az egyéb kapcsolódó intézkedések tekintetében óvatos megközelítést alkalmazzon. Ezen túlmenően azon egyéb állományok tekintetében is óvatosságot javasolnak, amelyeket adott esetben figyelembe lehetne venni és fel lehetne használni a kölcsönös kvótacserék során. A Norvégiával tartandó konzultációk első fordulójára november 16. és 19. között Brüsszelben kerül sor. Az EK és Norvégia közötti, évi kétoldalú halászati megállapodás az Északi-tenger közös állományaira terjed ki, amelyek közül néhányat közösen kezelnek, néhányat viszont nem. A közösen kezelt közös állományokra vonatkozó éves teljes kifogható mennyiségeket (TAC-okat) az EK és Norvégia közösen határozza meg. A közönséges tőkehalra, a foltos tőkehalra, a heringre és a fekete tőkehalra közös hosszú távú gazdálkodási tervek vonatkoznak, a sima lepényhalra vonatkozóan pedig megvannak a hosszú távú gazdálkodási terv alapelvei, amely terv az Északitengerben élő sima lepényhalra és közönséges nyelvhalra vonatkozó uniós hosszú távú gazdálkodási terven (676/2007/EK rendelet) alapul. Az EU 2010 januárjában egy a makréláról szóló tízéves megállapodásról egyezett meg Norvégiával, amely az Északi-tengerhez való kölcsönös hozzáférést is magában foglalja. Ez a megállapodás egy megfelelő átfogó kétoldalú megállapodás függvénye. A kölcsönös kvótacserének összességében véve egyensúlyban kell lennie a megállapodásban /10 9

10 Az ICCAT éves ülése A miniszterek véleménycserét tartottak az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) november 17. és 27. között Párizsban tartandó éves ülésével kapcsolatban. A felszólaló delegációk nagy többsége emlékeztetett arra, hogy az ICCAT részes feleként az EU már részt vesz a kékúszójú tonhal állományának helyreállítására vonatkozó hosszú távú terv végrehajtásában, amely terv célja az állomány 60 %-os valószínűséggel történő helyreállítása ig, feltéve hogy az éves TAC tonna marad és a tervet teljes mértékben betartják. Az ICCAT tudományos véleménye szerint az állomány a tervnek megfelelően növekszik. E delegációk ezért nem látták indokoltnak, hogy a biztos javaslatának megfelelően az állomány helyreállása valószínűségének növelése érdekében csökkentsék a TAC-ot. Az ICCAT évi ülésének előkészítése céljából a Tanács határozatot fogadott el az ICCAT-ban képviselendő közösségi álláspont kialakításáról (14863/08). A Bizottság hamarosan javaslatot tesz ezen álláspont 2010-re vonatkozó megújítására a kékúszójú tonhallal kapcsolatos részt (az eredetileg 2008-ra és 2009-re korlátozódó melléklet 2.2. pontja) illetően. Az említett pont a túlzott flottakapacitás korlátozására és a halászati idény alatti kvótacsökkentések végrehajtására irányuló közösségi intézkedéseket, valamint az eltérések korlátozását és a meghozandó ellenőrzési intézkedéseket határozza meg. Az álláspontot az ICCAT legújabb tudományos szakvéleményének fényében fogják meghatározni, amely az állomány helyreállására utaló jelekről számol be. Az ICCAT feladata az Atlanti-óceánban és az azzal határos tengerekben élő tonhal és tonhalszerű fajok védelme. Az olyan fajok tehát, mint többek között a kékúszójú tonhal, a kardhal és a trópusi tonhalfélék, az ICCAT kezelésébe tartoznak. A szervezet 1969-ben jött létre és 42 szerződő fele van, köztük az Európai Unió, az Egyesült Királyság és Franciaország (ez utóbbi kettő a tengerentúli területei révén). Az ICCAT éves ülése szorosan kapcsolódik a kékúszójútonhalállományok kezeléséhez, amely jelentős pénzügyi hatást gyakorol a tonhalra halászó európai flottákra és az európai tonhalhizlaló gazdaságokra. Az ICCAT idei éves ülésére a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) részes feleinek márciusi konferenciáját követően kerül sor, ahol Monaco az EU támogatásával a kékúszójú tonhal védelmének megerősítésére tett javaslatot /10 10

11 A KAP hozzáigazítása a Lisszaboni Szerződéshez Vidékfejlesztési támogatás és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet módosítására irányuló javaslat (14344/10), valamint a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról szóló rendelet módosítására irányuló javaslat (14306/10). E javaslatok az egyszerűsítést célzó több rendelkezést is tartalmaznak, amelyek azt követően kerültek a javaslatokba, hogy a Bizottság szolgálatai értékelték a tagállamok által 2009-ben benyújtott 39 egyszerűsítési javaslatot. Számos delegáció úgy vélte, hogy a mezőgazdasággal kapcsolatos jogszabályoknak a Lisszaboni Szerződéshez való hozzáigazítása összetett kérdés, amelynek rendezéséhez a Bizottság általi további pontosítás, valamint a tagállami szakértők alapos elemzése szükséges. A javasolt egyszerűsítő rendelkezéseket a delegációk általánosságban kedvezően fogadták. Több delegáció azonban csalódottságának adott hangot arra hivatkozva, hogy a javaslatok nem mennek elég messzire, és megismételték a további egyszerűsítésre irányuló javaslataikat, valamint további munkára sürgették a Bizottságot. A szóban forgó bizottsági javaslatok célja, hogy átalakítsák a Bizottságnak a közös agrárpolitikával kapcsolatos jogszabályokra vonatkozó végrehajtási hatásköreit, és azokat összhangba hozzák a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseivel (ez 49 alap-jogiaktust érint). A javasolt módosítások a Bizottság meglévő hatásköreit felhatalmazáson alapuló, illetve végrehajtási hatáskörökre osztják. A közös agrárpolitikával kapcsolatos jogszabályok Lisszaboni Szerződéshez való hozzáigazításának keretében a Bizottság ez idáig két javaslatot nyújtott be, ezek közül az egyik a leginkább rászoruló személyek számára történő élelmiszerosztás (13435/10), a másik pedig az EU legkülső régióinak kérdésével (13575/10) foglalkozik. A KAP finanszírozásáról, illetve az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletekre irányuló javaslatok benyújtása 2010 végén várható. E módosító aktusokat a rendes jogalkotási eljárás keretében a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek egyaránt el kell fogadnia /10 11

12 Ami az egyszerűsítést illeti, az 1698/2005/EK rendelet módosítására vonatkozó javaslat az alábbiakra irányuló rendelkezéseket tartalmaz: a tagállamok által benyújtandó összefoglaló jelentések számának csökkentése, a szaktanácsadási szolgáltatások célzottabb alkalmazása, az előírások megsértésére vonatkozó szabályok kiigazítása a 73/2009/EK rendeletben foglalt szabályokkal való kölcsönös megfeleltetés érdekében, valamint a termelői csoportoknak nyújtott támogatásra vonatkozó rendelkezések hatályának a régi tagállamokra való kiterjesztése. A 73/2009/EK rendelet módosítására irányuló javaslat a következőkre vonatkozó egyszerűsítéseket tartalmazza: a kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó kisebb szabálysértésekre vonatkozó utólagos ellenőrzések, valamint a területbejelentési kötelezettség alóli mentesség a kis (1 hektárnál kisebb) földterületek esetében. A fenti javaslatokat a Tanács előkészítő szervei meg fogják vizsgálni /10 12

13 Egyéb HALÁSZAT Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet Az észt és a lett delegáció tájékoztatta a minisztereket az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szeptember 20. és 24. között a kanadai Halifaxban megrendezett éves ülésén folytatott tárgyalásokról. A megbeszélések eredményeként egyéb intézkedések mellett a 3M körzetben halászati tilalmat rendeltek el a garnélaállományra vonatkozóan. Észtország és Lettország a többi delegáció többségének támogatásával hangsúlyozta, hogy jobb helyszíni koordinációra van szükség a tagállamok és a Bizottság között az ilyen regionális találkozók előkészítése céljából a Tanács által elfogadott megbízatás tekintetében. MEZŐGAZDASÁG A földművelésügyi miniszterek informális találkozója Az elnökség összefoglaló jelentést készített a földművelésügyi miniszterek szeptember 21-én La Hulpe-ben tartott informális találkozóján folytatott megbeszélésekről. E megbeszélések során a résztvevők A ma döntése a holnap erősebb közös agrárpolitikájáért című elnökségi háttérvitaanyag alapján sokféle véleményt kifejeztek a KAP leendő reformját illetően. Az elnökség értékelése szerint e vélemények megerősítették a KAP kétpilléres, az egyes pilléreken belül kellő rugalmasságot biztosító rendszerének előnyös voltát. A megbeszélések továbbá rávilágítottak arra, hogy a reformnak mindenekelőtt magában kellene foglalnia a jövedelemtámogatás és a közjavak szolgáltatásának díjazása közötti ideálisabb egyensúly megvalósítását, és jobban figyelembe kellene vennie az európai mezőgazdaság sokszínűségét (15339/10). Afrikai sertéspestis A litván delegáció több más delegáció (Bulgária, Görögország, Spanyolország Románia) támogatásával aggodalmát fejezte ki az Európai Unióval szomszédos harmadik országokban, különösen a Kaukázusban és az Orosz Föderációban előforduló afrikaisertéspestis-megbetegedések miatt. A térségben élénk élősertés-, sertéstermék- és takarmánykereskedelem folyik, amelynek közvetítésével ez a vírusos eredetű betegség az Unióra is átterjedhet. A litván delegáció ezért felkérte a Bizottság szolgálatait, hogy készítsenek részletes elemzést a járványügyi kockázatokról. A Bizottság képviselője kijelentette, hogy a bizottsági szolgálatok szorosan figyelemmel kísérik a helyzet alakulását, és már technikai segítséget is nyújtottak az orosz, ukrán és egyéb országbeli hatóságoknak a járvány elleni küzdelemben. Amennyiben a betegség az Unióban is felütné a fejét, az EU megfelelő jogi kerettel és eszközökkel rendelkezik annak gyors azonosításához és kiirtásához (14986/10) /10 13

14 Sertéshús A belga delegáció tájékoztatta a minisztereket A sertéshúságazat 2020 távlatában témában december 3-án a brüsszeli Flamand Parlamentben megrendezésre kerülő vitanapról. Tekintettel arra, hogy az állattenyésztési ágazat alapvető fontosságú a fenntartható és diverzifikált európai mezőgazdaság szempontjából, Belgium egy asztalhoz szeretné ültetni az egyes tagállamok sertéshúságazatainak szakértőit, hogy azok feltérképezhessék ezen terület bevált gyakorlatait, hogy aztán azokat hosszú távon az Unió szintjén is be lehessen vezetni. A kezdeményezést több delegáció is üdvözölte (15278/10). A nyerscukor nulla vámtételű importjára megállapított vámkontingens A portugál delegáció kérte, hogy nyissanak nulla vámtételű vámkontingenst a nyers nádcukor behozatalára vonatkozóan, valamint azt, hogy a jelenlegi piaci helyzetre tekintettel a es idényben adjanak mentességet a kvótacukor behozatalára vonatkozó vám megfizetése alól. E kéréseket néhány delegáció (Bulgária, Románia, Finnország és az Egyesült Királyság) támogatta, míg más delegációk (Belgium, Cseh Köztársaság, Franciaország, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia) korainak tartották ezeket az intézkedéseket. A Bizottság képviselője biztosította a delegációkat afelől, hogy a bizottsági szolgálatok szorosan figyelemmel kísérik a helyzet alakulását, ő maga pedig készen áll arra, hogy szükség esetén gyors intézkedéseket hozzon az uniós cukorpiac kiegyensúlyozott működésének, és egyúttal a hatályos uniós jogszabályok szerinti szigorú feltételek tiszteletben tartásának biztosítása érdekében (15297/10). A gyapotültetvények gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) általi megfertőződése Görögországban A görög delegáció információval szolgált a gyapotültetvényeknek a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) nevű élősködő általi megfertőződésével kapcsolatban. Mivel a gyapot Görögországban a legfontosabb termesztett növények közé tartozik, a fertőzés jelentős termelési veszteségeket okozhat. A Bizottság képviselője elismerte, hogy a görög gyapottermelőknek súlyos problémákkal kell szembenézniük, és kijelentette, hogy minden lehetséges eszközzel segíteni fogja a görög hatóságokat egy megfelelő segélyezési rendszer létrehozásában. Ennek érdekében felkérte a görög delegációt, hogy nyújtson kimerítő tájékoztatást a bizottsági szolgálatoknak. (15283/10) /10 14

15 EGYÉB JÓVÁHAGYOTT NAPIRENDI PONTOK FEJLESZTÉSI POLITIKA Pénzügyi hozzájárulás az Európai Fejlesztési Alaphoz A Tanács elfogadta a tagállamok által a évben az Európai Fejlesztési Alapba fizetendő pénzügyi hozzájárulások harmadik részletének megállapításáról szóló határozatot (15043/10). FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele Írország A Tanács határozatot fogadott el azzal a céllal, hogy az Írországban a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott dolgozók támogatása céljából 7,45 millió EUR összeget mozgósítson az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból (EGAA). Az összeget az ír SR Technics vállalatnál elbocsátott munkavállalók részére különítik el, akiknek azért szűnt meg a munkájuk, mert a légiközlekedési tevékenységek visszaesése következtében csökkent a kereslet a repülőgépek karbantartása, javítása és felújítása iránt. A tagállamoknak társfinanszírozniuk kell a támogató intézkedéseket, amelyek egyebek mellett a képzési, pályaválasztási, álláskeresési és vállalkozásösztönzési segítségnyújtást is magukban foglalják /10 15