Számviteli szolgáltatás - a törvény célja - a törvény hatálya

Átírás

1 A SZÁMVITELI TÖRVÉNY A törvény tartalma, felépítése A pénzügyi számvitelt a Számviteli Törvény (továbbiakban: SZT) szabályozza, mely a számvitelről szóló évi C. törvény. A SZT többek között: meghatározza a hatálya alá tartozók körét előírja a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét meghatározza a beszámolók és a könyvvezetés formáit, készítésük ill. vezetésük feltételeit megadja a beszámoló-készítés és könyvvezetés során alkalmazandó számviteli alapelveket és ezen alapelvekre épülő értékelési eljárásokat tartalmazza a könyvvizsgálatra, a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó előírásokat A törvény áttekintése I. fejezet VIII. fejezet Általános rendelkezések Számviteli szolgáltatás - a törvény célja - a törvény hatálya II. fejezet IX. fejezet Beszámolás és könyvvezetés Nyilvánosságra hozatal és közzététel beszámolási kötelezettség könyvvezetési kötelezettség számviteli alapelvek III. fejezet X. fejezet Az éves beszámoló Könyvvizsgálat a könyvvizsgálat célja könyvvizsgálati jelentés és hitelesítő záradék IV. fejezet XI. fejezet Egyszerűsített éves beszámoló Könyvvezetés, bizonylatolás kettős könyvvitel egységes számlakeret számlarend egyszeres könyvvitel könyvviteli zárlat bizonylati elv V. fejezet XII. fejezet Egyszerűsített beszámoló Jogkövetkezmények VI. fejezet XIII. fejezet Összevont (konszolidált) éves beszámoló Az Országos Számviteli Bizottság - létrehozás - feladata - működése VII. fejezet XIV. fejezet Sajátos beszámolási kötelezettségek Záró rendelkezések - hatálybalépés

2 Mellékletek: Mérleg Eredmény-kimutatás Cash-flow kimutatás A törvény hatálya Bevezető fogalmak: Társadalmi újratermelés: termelés- forgalom- elosztás-fogyasztás Termelés: A javak és szolgáltatások előállítására irányuló tudatos és célszerű emberi tevékenység. elemei: termelési eszköz, munkaerő Forgalom: A javak és szolgáltatások cseréje. Elosztás: A megtermelt javak mozgatása a termelőeszközök tulajdonosai és a munkaerő között. Fogyasztás: A javak és szolgáltatások végső felhasználása. Gazdálkodás: Céltudatos tevékenység az erőforrások ésszerű felhasználásával. Gazdálkodó: Az a természetes vagy jogi személy, aki gazdálkodást végez. Vállalkozás: Az a termelő, szolgáltató tevékenység, amelyet a gazdálkodók üzletszerűen, saját nevükben, saját kockázatukra nyereség vagy vagyonszerzési céllal végeznek. Vállalkozó: Az a személy, aki vállalkozási tevékenységet folytat. A SZT hatálya alá tartoznak a gazdálkodók - a vállalkozó (vállalkozás) - az államháztartás szervezetei - az egyéb szervezetek - az MNB - a fentiek által, ill. a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény A törvény hatálya nem terjed ki: - az egyéni vállalkozóra - a polgárjogi társaságokra - az építőközösségekre - a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség A beszámoló: Olyan írásos jelentés, mely a vállalkozás pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós információkat tartalmaz.

3 A SZT szerint a hatálya alá tartozóknak beszámolási kötelezettsége van, vagyis a törvényben meghatározott formában, előírt időre ezt az írásos jelentést el kell készíteni magyar nyelven és a cégbíróságon letétbe kell helyezni. A beszámolót a vállalkozásoknak az üzleti évről kell elkészíteni. Az üzleti év hossza általában egy naptári év, vagyis január 1-től december 31-ig tart. Ha a vállalkozás tevékenységét év közben kezdi vagy szünteti meg, akkor az üzleti év rövidebb is lehet a naptári évnél. Amennyiben olyan külföldi cégről van szó, akinek magyar vállalatban is van érdekeltsége vagy fordítva, és a külföldi cég országában az üzleti év kezdete és vége nem esik egybe a naptári évvel, akkor ebben a kérdésben a magyar fél alkalmazkodhat a külföldi partnerhez. A törvény a beszámolóval kapcsolatosan tartalmaz különböző határnapokat, ezek a következők: - fordulónap: az üzleti év utolsó napja, a fentiek alapján általában december letétbehelyezés időpontja: az üzleti év fordulónapjától számított 150 napon belüli időpont, amikor a cégbíróságon a beszámolót letétbe kell helyezni. (A vállalkozások döntő többségénél a tárgyév dec. 31-ét követő év május 31.) - mérlegkészítés végső időpontja: a fordulónapot követő azon időpont, ameddig a mérlegtételekkel kapcsolatos értékelési feladatok elvégezhetők A SZT szerint a beszámolók a következők lehetnek: éves beszámoló egyszerűsített éves beszámoló egyszerűsített beszámoló összevont (konszolidált) éves beszámoló Azt, hogy a vállalkozásoknak a fent említett beszámolók közül melyiket kell elkészíteni, a következőtől függ: az értékesítés nettó árbevétele (Ft) a mérlegfőösszeg nagysága (Ft) a foglalkoztatottak éves átlagos létszáma (fő) vállalkozási forma A törvény a fenti esetekben határértékeket állapít meg. Ezen határértékek a következők: - értékesítés nettó árbevétele 2400 millió Ft - a mérlegfőösszege 1200 millió Ft - a foglalkoztatottak átlagos létszáma 50 fő Éves beszámolót és üzleti jelentést kell készítenie annak a kettős könyvvezetést vezető vállalkozásnak, melynél két egymást követő évben a mérlegforduló napján a fenti három mutatószám közül legalább kettőben a megadott határértékek felett teljesít. Az éves beszámoló részei: - mérleg - eredmény-kimutatás - kiegészítő melléklet

4 Az üzleti jelentést is el kell készíteni, de azt a cégbíróságon leadni nem kell. Egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a kettős könyvvezetést folytató vállalkozás, amely az éves beszámoló készítési kötelezettségnek nem tesz eleget, vagyis két egymást követő évben a mérlegforduló napján a fenti három mutatószám közül legalább kettőben a megadott határértékek alatt teljesít. Egyszerűsített éves beszámolóját - saját választása alapján - a 6. (5) bekezdés szerinti kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően (mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló) is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt. Saját elhatározásból a magasabb szintű beszámoló (éves) választható. Nem élhet ezen beszámoló készítésének lehetőségével tehát paramétereitől függetlenül mindig éves beszámolót kell készítenie a következőknek: az Rt., a konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint az a vállalkozás, akinél az üzleti év a naptári évtől eltér. Az egyszerűsített éves beszámoló részei: - mérleg - eredmény-kimutatás - kiegészítő melléklet Az egyszerűsített éves beszámoló részei mint látjuk ugyanazok, de ezek adattartalma szűkebb és üzleti jelentést nem kell készíteni. A legalább kettőben alatt azt érjük, hogy a három mutatószám közül bármelyik kettő lehet, és nem kell ugyanannak a kettőnek lennie két egymást követő évben. Egyszeres könyvvitellel alátámasztott a Számviteli törvény (2) bekezdés d) pontja szerinti - egyszerűsített beszámolót készíthet a gazdálkodó, ha azt a törvény vagy a 224/2000 (XII.19) Kormányrendelet lehetővé teszi. Az egyszerűsített beszámolóhoz egyszeres könyvvezetés társul. Saját elhatározásból a magasabb szintű beszámolási formát (éves, egyszerűsített éves) az ilyen vállalkozások is választhatják kettős könyvvezetéssel alátámasztva. A törvény értelmében egyszerűsített beszámolót készíteni és egyszeres könyvvezetést vezetni a feltételek megléte esetén is legfeljebb a december 31-ig tartó üzleti évről lehet, legkésőbb január 1-vel az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvezetésre át kellett térni.

5 Azok a vállalkozások, akik a törvény hatályba lépése után kezdik meg tevékenységüket, egyszeres könyvvezetést már nem végezhetnek, egyszerűsített beszámolót nem készíthetnek. Az egyszerűsített beszámoló részei: egyszerűsített mérleg eredmény-levezetés Ez a beszámolási forma a legegyszerűbb a lehetőségek közül. Összevont (konszolidált) éves beszámolót a törvény szerint az anyavállalatnak kell készítenie, mert más vállalkozásnál (leányvállalat) többségi részesedéssel rendelkezik, és ez által meghatározó befolyást gyakorol a másik vállalkozás felett. Az anyavállalatnak az összevont éves beszámolót a saját működéséről szóló éves beszámoló mellet kell elkészítenie. Az összevont éves beszámoló a leányvállalatok és az anyavállalat egyedi beszámolói alapján készül, azok összevonásával. Így azonban az összevont beszámolóban halmozódások jelennek meg, amelyek az anya és a leányvállalatai közötti kapcsolatokból erednek. Ezért a második lépésben ezeket a halmozódásokat ki kell szűrni, vagyis konszolidálni kell. Áttérési lehetőségek Áttérési lehetőségek más könyvvezetési formára Egyszeres könyvvezetésről a kettősre: - saját elhatározásból bármelyik év január 1-jével (mint már fent említettük, legkésőbb január 1-jével) - kötelezően azt az évet követő második év január 1-jével, amikor az egyszerűsített beszámoló-készítés feltételének két egymást követő évben már nem tesz eleget Kettősről az egyszeresre: - az a vállalkozás, aki a törvény hatályba lépésekor kettős könyvvitelt vezetett, az egyszeresre már nem térhet át, kivéve, ha beolvadó vállalkozás egyszeres könyvvezetést vezető vállalkozásba olvad be. Áttérési lehetőségek más beszámolási formára Egyszerűsített évesről éves beszámolóra: - ha két egymást követő évben nem felel meg az egyszerűsített éves beszámoló-készítés feltételének, akkor a második évet követő üzleti évtől köteles éves beszámolót készíteni. Éves beszámolóról egyszerűsített éves beszámolóra: - ha két egymást követő évben megfelel az egyszerűsített éves beszámoló-készítés feltételének, akkor a második évet követő üzleti évben már készíthet egyszerűsített éves beszámolót. (De nem kötelező, mert saját elhatározásból a magasabb szintet választhatja!)

6 A beszámoló részei Mérleg: A vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány, egyfajta vagyonkimutatás, mely a vállalkozás vagyonát két vetületben (eszközök források), egy adott időpontban (általában december 31.), összevontan, értékben mutatja be. Eredménykimutatás: A vállalkozás eredményét az arra ható főbb tényezők alapján vezeti le, a vállalkozás jövedelemteremtő képességét mutatja be. Kiegészítő melléklet: Olyan számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz, amelyek a vállalkozás vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetének megbízható és valós bemutatásához szükségesek. Üzleti jelentés (az éves beszámolónál): Általános követelmény, hogy az üzleti jelentés elsősorban a tulajdonosok, de természetesen minden érdekelt számára az üzletvitelről olyan információkat adjon, melyek a múltbeli tényés a jövőben várható adatok alapján a tényleges körülményeknek megfelelő képet mutatnak (a mérleg fordulónapja utáni lényeges események, várható fejlődés stb.). (az üzleti jelentés nem része a beszámolónak, de kötelező elkészíteni!) A számviteli alapelvek A vállalkozásoknak a beszámoló-készítés és könyvvezetés során az alábbi alapelveket kell érvényesíteni: MEGBÍZHATÓ, VALÓS ÖSSZKÉP A VÁLLALKOZÁS FOLYTATÁSÁNAK ELVE TARTALMI ELVEK KIEGÉSZÍTŐ ELVEK FORMAI ELVEK - TELJESSÉG - EGYEDI ÉRTÉKELÉS - VILÁGOSSÁG - VALÓDISÁG - BRUTTÓ ELSZÁMOLÁS - FOLYTONOSSÁG - ÓVATOSSÁG - IDŐBELI ELHATÁROLÁS - KÖVETKEZE- TESSÉG - ÖSSZEMÉRÉS - TARTALOM ELSŐDLEGES- SÉGE A FORMÁVAL SZEMBEN - LÉNYEGESSÉG - KÖLTSÉG-HASZON ELV 1. A vállalkozás folytatásának elve: Azt jelenti, hogy a vállalkozás a belátható jövőben fenn kívánja és tudja tartani a működési tevékenységét, nem várható a tevékenység beszüntetése, jelentős csökkenése. Beszerzési, előállítási költségen való értékelést feltételez, mert az eredmény pontos meghatározása az elsődleges cél a vagyon nagyságával szemben. Nem igazán számviteli alapelv, inkább a többi alapelv érvényesülési környezetét meghatározó feltétel. Ha a közeljövőben a vállalkozás tevékenysége megszűnik vagy korlátozódik (csődeljárás, felszámolás stb. miatt), akkor nem érvényesek a SZT értékelési elvei!

7 2. Teljesség elve: Azt jelenti, hogy könyvelni kell minden gazdasági eseményt, amely a vagyont, eredményt befolyásolja, sőt a fordulónap és a mérlegkészítés között ismertté váltak közül is el kell számolni azokat, amelyek a lezárt évre vonatkoznak és a tudomásunkra jutottak. Egyszeres könyvvitelben korlátozottan megvalósuló elv, mivel ott csak a pénzmozgásokkal járó események könyvelhetőek! 3. Valódiság elve: A beszámolóban és a könyvvezetésben rögzített adatoknak megállapíthatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Az értékelési elveknek a SZT szerintinek kell lennie. A bizonylatok hitelességét, leltárakat, értékelési elveknek és eljárásoknak érvényesülését jelenti. 4. Világosság elve: A könyvvezetésnek és a beszámolónak is érthetőnek és áttekinthetőnek kell lennie, a SZT által előírt rendezettségben kell elkészíteni. 5. Következetesség elve: A beszámoló tartalma és formája, valamint a könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. A számviteli politika következetes alkalmazását jelenti a beszámoló-készítés során. 6. Folytonosság elve: A mérleg előző évi záró adatainak meg kell egyeznie a tárgyévi nyitó adatokkal. A vagyon értékelésének és az eredmény számbavételének módjai csak a törvény által meghatározott szabályok szerint változhatnak. 7. Összemérés elve: A kettős könyvvitelben az időszak eredménye egyenlő az időszak teljesítésének elismert bevételei (függetlenül a pénzmozgástól!) mínusz a teljesítésekkel szembeállítható költségek, ráfordítások (függetlenül a pénzmozgástól!). Egyszeres könyvvitelben korlátozottan érvényesülő alapelv, ott csak a pénzmozgásokat könyveljük! Az elv érvényesülését az egységes számlakeret, ennek alapján a számlarend biztosítja a könyvvezetésben. 8. Óvatosság elve: Ezen elv szerint nem lehet eredményt kimutatni, ha az árbevétel, bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. Ezt az értékvesztések, értékcsökkenések elszámolásával, céltartalék-képzéssel érhetjük el. Az értékvesztések, értékcsökkenések elszámolása akkor is kötelező a tárgyév eredményétől függetlenül, ha ez veszteséget okoz a vállalkozásnak. Az óvatosság elve általában azt is jelenti, hogy az eszközöket nem szabad fel-, a forrásokat pedig leértékelni. Az óvatos üzletember szemszögéből kell a gazdasági események megítélésénél eljárni. 9. Bruttó elszámolás elve: A könyvvezetésben és a beszámolóban a követeléseket a kötelezettségekkel, a költségeket, ráfordításokat a bevételekkel szemben elszámolni, ill. összevonni nem lehet. 10. Egyedi értékelés elve: Az eszközöket és a kötelezettségeket egyedileg kell rögzíteni a nyilvántartásokban, és egyedileg kell értékelni. [a leltárak (analitikák) tételes értékelését jelenti]. A SZT szerint az

8 egyedi értékelés meghatározott esetekben sajátosan is érvényesülhet, pl. a csoport is lehet egyed! Szorosan összefügg a leltárral, a valódiság érvényre juttatásával. 11. Időbeli elhatárolás elve: A több évet érintő események eredményre gyakorolt hatását időarányosan kell megosztani az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között (költségek, ráfordítások, bevételek időbeli elhatárolása). 12. A tartalom elsődlegessége a formával szemben: A gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell elszámolni, nem pedig a jogi formula alapján. 13. Lényegesség elve: Lényeges minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámolót felhasználók döntéseit. (A kiegészítő mellékletben tovább részletezünk, fontos adatot is bemutatunk.) 14. Költség haszon összevetésének elve ( gazdaságosság elve): A beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk előállításának költségeivel. A vállalkozások a számviteli alapelvektől csak a törvényben megadott módon térhetnek el. Számviteli politika A számviteli törvényben rögzített számviteli alapelvek, értékelési módszerek, előírások alapján kialakított, a vállalkozás adottságainak leginkább megfelelő szabályok, előírások, módszerek összessége, amit írásban kell rögzíteni, összhangban áll a vállalkozás stratégiájával, fontos az állandóság és az, hogy az érdekeltek ismerjék (a főbb jellemzői a kiegészítő mellékletben bemutatandó!) A számviteli politika keretében el kell készíteni a törvény előírása szerint: - az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, - az eszközök és a források értékelési szabályzatát, - az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, - a pénzkezelési szabályzatot. A számviteli politika keretében fontos vezetői döntésekre kerül sor, mivel a számviteli törvény általánosan szabályoz, a számviteli politika pedig konkrétan, a törvény adta lehetőségeken belül, - kiválasztásra kerül pl. a beszámoló fajtája, könyvvezetési mód a mérleg vállalkozás által készítendő változata (A vagy B) az eredmény-kimutatás típusa (összköltség eljárású, vagy forgalmi költség eljárású), ill. annak választott változata (A vagy B) az alkalmazott költség elszámolási mód (csak költség nemek szerint, vagy mellette elszámolhatósági mód szerint is) az alkalmazott amortizációs módszerek a devizás tételek értékelésére alkalmazott árfolyamok a készletek elszámolásának, értékelésének módja

9 - elkészítendő a vállalkozói számlarend, annak részeként a bizonylati rend - az értékelés szempontjából a lényegesnek, jelentősnek, ill. tartósnak minősítés szempontjai - a mérlegkészítés időpontja - a kiegészítő melléklet tartalma (a vállalkozás által, a kötelező tartalmon túl bemutatandó tartalom,) stb. Számviteli bizonylat, bizonylati elv és bizonylati fegyelem Számviteli bizonylat: Minden olyan okmány, melyet a vállalkozás gazdasági eseményeiről (az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokról) állítottak ki a számviteli nyilvántartás céljából, és rendelkezik a törvényben előírt tartalmi és alaki kellékekkel. A számviteli bizonylatnak a gazdasági esemény megtörténtét megbízhatóan és helytállóan kell rögzítenie. A számviteli bizonylatot a gazdasági esemény megtörténtekor kell kiállítani. A bizonylat a könyvvezetés alapokmánya, annak alátámasztására szolgál. A bizonylatok tartalmi kellékei: - a gazdasági esemény pontos leírása - a gazdasági esemény mennyiségi, minőségi és értékadatai - a kiállító gazdálkodó (szervezeti egység) megnevezése - a bizonylat kiállításának időpontja - az eseményben részt vevő személyek aláírása (átvevő, befizető) A bizonylatok alaki kellékei: - a bizonylat megnevezése, sorszáma - javítási szabályok betartása - a kötelező megőrzési időig való jól láthatóság A bizonylatokat különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk: 1. Származásuk szerint: külső bizonylat (banki bizonylatok, szállítói számlák) belső bizonylat (házi pénztár bevételi-kiadási bizonylatai) 2. A kiállítás időpontja szerint: elsődleges: amelyek a gazdasági esemény megtörténtét közvetlenül bizonyítják másodlagos: amelyeket az elsődleges bizonylatok összesítésével, feldolgozásával állíthatunk elő 3. A kezelési módjuk szerint: szigorú számadási kötelezettség alá eső bizonylatok: amelyek felhasználásáról, a rontott példányokról a vállalkozásoknak olyan nyilvántartást kell vezetniük, ami biztosítja az elszámoltatást, pl. kezeléssel kapcsolatos bizonylatok olyan nyomtatványok, melyeknek illetéktelen kézbe kerülése visszaélésre adhat alkalmat stb. szigorú számadás alá nem vont bizonylatok: amelyek a fenti körbe nem tartoznak

10 A bizonylati elv kifejezi, hogy: minden olyan gazdasági eseményről, mely az eszközök, ill. források állományát, összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani az összes kiállított bizonylat szükséges adatait a könyvviteli nyilvántartásokba be kell jegyezni könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylatról szabad A bizonylati fegyelem szerint a bizonylatokat a könyvvezetés során pontosan, megbízhatóan késedelemmentesen kell rögzíteni. Azokat a bizonylatokat, melyek pénzeszközöket érintenek, késedelem nélkül a pénzmozgással egyidejűleg, ill. a pénzintézeti értesítés megérkezésekor kell a nyilvántartásokba felvezetni. Az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait legalább negyedévente, a számviteli politikában meghatározott időpontig kell nyilvántartásba venni. A gazdálkodó 8 évig köteles megőrizni olvasható formában a beszámolót és annak alátámasztását szolgáló összes dokumentumot, bizonylatot, nyilvántartásokat.