AZ 1862-BEN ALAPÍTOTT ERDÉSZETI LAPOK 96. ÉVFOLYAMA

Átírás

1 AZ ERDŐ AZ 1862-BEN ALAPÍTOTT ERDÉSZETI LAPOK 96. ÉVFOLYAMA X ÉVF. 5. SZ4M OLD MÁJUS

2 T A R T A L O M : DR. VÁGÓ ÖDÖN: Az Országos Erdészeti Főigazgatóság intézkedései az szeptemberi párthatározat végrehajtása érdekében 169 Madas ANDRÁS: A nyárfatérmesztés gazdaságossága 174 KOLTAY GYÖRGY: Üj nyárfakönyv készül 181 Szepesi László: Az egyszemélyes munka lehetőségei a gépi fakitermelésben 182 Dr. BABOS IMRE: Magyarországi tájbeosztásairól 187 LÁMFALUSSY SÁNDOR: Hengeres fa választékok köbtartalmának pontosabb meghatározása A Dothlchyza populea gombára vonatkozó adatgyűjtés eredményei (FAO) 197 KOVÁCS JENŐ DR. VÖRÖS JÓZSEF: Erdőgazdasági kísérletek gibberellinnel 199 Dr. KOLLWENTZ ÖDÖN: Madárvédelem, madáróvás 202 TESZÁRS GÉZA: Az erdészeti fényképmérés műszerei és módszerei 212 Címkép: BUDAPEST ZÖLDÖVEZETÉBŐL (Michalovszky István felvétele) Hátlapon: VÁGÁSKORU FEHÉRNYÁRÁLLOMÁNY (Csongrád megyei Erdőgazdaság Asotthalom, Jérome René felvételei). COJIEPIAHHE JI-p 9Ö3H Bazo : MHCTPYKUHH rocynapctbehhoro FnaBHoro ynpabjiehhh Jiecrioro Xo3HHCTBa RJIH BbinojiHeHHH noctahobjiehhh napthh OT cehtflőpn 1960 rona 169 Andpaui Maóaiu : PeHTaöejibHOCTb pa3benehhfl Tonojieií c TOMKH 3peHH«noJiyneHH«ApeBecHHw 174 flbepdb Konmau : rotobhtcn HOBaa KHHra no TonojiHM 181 JlacAo Ceneuiu : BO3MO>KHOCTH BbinoJiHeHHH paőot oanopymhok MOTopHoft nmioii npn MexaHH3npoB3H- HOÜ 3aroTOBKe ztpebechhbi 182 MMpe Eaöoui : O paíío!niponannn BeHrpHH 187 UlaHoop JlaM<fiaAymu : Bojiee TOMHoe onpenejiehhe KyőaTypbi Kpyrjibix COPTHMCHTOB jieca 193 Pe3yjtbTaTM cőopa aahhbix OTHOCHTeJibHo rphőbi Dothichyza populea (OAO) 197 Ene Kosán d-p ííowced} Bepem : OnbiTbi c rhőöepe-njihhom B jiechom xo3hüctbe 199 M-p 9Ö3H KoAAeeHma : 3amHTa H oxpaha nrnu. 202 re3a Tecapui: HHCTpyjweHTbi H MeTOflbi no jiechoti (JiOTOMeTpHH 212 Ha nepboü CTpaHHite OÖJIOHCKH : ^acmb 3eAeHoeo KOAbua eopoda Eyőaneutma. (OOTO : MujTBaHa MHxajtoBCKoro). Ha nocneaheft ctpahhiie OŐJIO>KKH : HacaoKdenue őeaoao monoan e eo3pame pyöku. (MoHrpancKHft JIecxo3 AiooTxajioM. OOTO : PeHe >KepoMa). S O M M A I R E : Dr. VÁGÓ ö.: Les mesures de la Dlrection Générale des Foréts pour l'éxécutlon des résolutlons du parti de septembre MADAS A.: La rentabilité de la culture du peuplier 174 KOLTAY GY.: TJn nouveau livre sur le peuplier se prépare 181 SZEPESI L.: Les possibilités du travail á un homme dans l'exploltatlon mécanisée de la fórét 182 Dr. BABOS I.: A propos de la dlvision de la Hongrie en régions sylvlculturelles 187 LÁMFALUSSY S.: Le cubage plus précls des sortlments de bois rond 193 Les résultats de l'enquéte sur le Dothichiza populea (FAO) 197 Koudcs J. Dr. VÖRÖS J.: Essais sylviculturelles avec le gibberelline Dr. KOLLWENTZ Ö.: Protection et soins des oiseaux 202 TESZÁRS G.: Les instruments et les méthodes de la photogrammetrle forestiére 212 En couverture: UNE PARTIÉ DE LA CELNTURE VERTE DE BUDAPEST (Photo Michalovszky I.) En reverse: PEUPLEMENT DE PEUPLIER BLANC Á L'ÁGE D'EXPLOITABILLTÉ (Économie Forestiére Csongrádmegye locallté Asotthalom Photo Jérome R.) A LAPBAN MEGJELENT TANULMÁNYOK SZERZŐI: Babos Imre, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) doktora, az ERTI tud. osztályvezetője, Budapest Dr. Kollwentz Ödön, erdőművelési csoportvezető, Pécs Koltay György, ny. tud. osztályvezető, Kossuth-díjas". Budapest Kovács Jenő, a Nyugatbükki Állami Erdőgazdaság főmérnöke, Eger Lámfalussy Sándor egyetemi tanár, Sopron Madas András az OT Mezőgazdasági Osztályának vezetője, Budapest Szepesi László a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, az ERTI igazgatójának helyettese Budapest Teszárs Géza adjunktus, Sopron Dr. Vágó Ödön az OEF Elnöki Főosztályának vezetője, Budapest Dr. Vörös József a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, tud. munkatárs, Növényvédelmi Kutatóállomás, Budapest.

3 Az Országos Erdészeti Főigazgatóság intézkedései az szeptemberi párthatározat végrehajtása érdekében* Dr. V Á G Ó ö D Ö N Hazánk felszabadulása óta elmúlt 16 esztendő országunk gazdasági és politikai felemelkedését hozta. Ha felemelkedésünket az elmúlt 16 esztendő távlatában vizsgáljuk, óriási fejlődést állapíthatunk meg, de ha grafikont készítenénk a 16 esztendő egyes mozzanatairól, akkor itt-ott kisebb-nagyobb töréseket észlelnénk. Volt idő, amikor terveinket jobban feszítették, mint kellett volna, amikor a munkásosztályunk vállára többet raktak, mint szabadott volna, míg az 1956-os ellenforradalom szintén akadályozta átmenetileg a népgazdaság fejlődését. Az 1956-os eseményeket követő változások célkitűzése volt: tiszta, őszinte légkört teremteni, bátran, nyíltan beszélni a meglevő hibákról és határozott intézkedéseket tenni a hibák felszámolására, a határozatok végrehajtására után gyorsan hevertük ki azokat a károkat, amelyeket az ellenforradalom okozott és ellenségeink is elismerték, hogy váratlanul gyorsan és jól álltunk talpra. Helyes, ha az ember saját, körében, életében, háztartásában időnként megvizsgálja az elmúlt időszak működését és megnézi azt, hogyan gazdálkodott. Nemcsak helyes, hanem feltétlenül szükséges is egy ország életében megvizsgálni, hogy mit tettünk és amit tettünk mennyire volt helyes és hogy követtünk-e el esetleg hibákat? Ezt tette szeptember 20-án a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága, amikor napirendre tűzte gazdasági életünk vizsgálatát. A Politikai Bizottság regisztrálta azokat az eredményeket, amelyeket a szocializmus építésében elértünk, de ugyanakkor őszintén feltárva megállapított jó néhány hibát is. Megállapítást nyert elsősorban az, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakulásának meggyorsulása 1959-ben, majd ban népgazdaságunkon belüli fejlődési nehézségeket okozott. Ez az aránytalanság érzékelhető volt a nemzetközi fizetési mérlegben, az árualap és vásárlóerő egymáshoz való viszonyában, a beruházások és az -ipar anyagellátásában. De hibák voltak megállapíthatók külkereskedelmi munkánkban és hiányosságokat talált a Politikai Bizottság a gazdasági vezetés egyes területein is. Feltárta a Politikai Bizottság, hogy a hozott határozatokat nem mindenkor és nem mindenütt kellő időben és módon hajtották végre és, ha már ilyen hiányosság napvilágra is került, a mulasztókkal szemben nem alkalmaztak a mulasztás miatt megfelelő felelősségrevonást. Egyes vezetők saját területükön szemethúnytak a lazaságok, a pazarlás felett. Gyakran helyezték a vállalati érdeket a népgazdaság érdekei fölé oly módon, hogy végeredményben a népgazdaságnak jelentős károkat okoztak. A Politikai Bizottság nemcsak feltárta az elmúlt évek hibáit, hanem azonnal megjelölte az utat is, amelyen a jövőben kell haladnunk, és megadta a hibák kijavításának módját is. Feladatként a meglevő aránytalanságok és feszültség megszüntetését; az egyes szükséges termékek termelésének növelését; a terv, a munkafegyelem, a létszámgazdálkodás, a normák terén kialakult lazaságok megszüntetését; a nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyának helyreállítását; a vásárlóerő arányos igénybevételét; a beruházások műszaki megalapozottságának biztosítását jelölte ki. Egyben kimondta a Politikai Bizottság azt is. hogy az egyes szervek vizsgálják meg e szempontok alapján a munkaterületükön talált problémákat és saját területükön biztosítsák a hozott határozatok végrehajását és azok ellenőrzését. * Az MSZMP Politikai Bizottsága szeptemberi határozatainak az OEF területén történt végrehajtásának kérdését a Főigazgatóság pártbizottsága március 27-én szabad pártnap kereteben bocsátotta vitára. A pártnap előadói anyagát e cikkben közli a szerkesztő bizottság

4 Az Országos Erdészeti Főigazgatóság az elmúlt időszakban általában jó munkát végzett. Tervfeladatainkat minden időszakban mind az erdőgazdaságok, mind a faipar vonalán jelentős mértékben túlteljesítettük és a ránkbízott feladatokat megoldottuk. Ezeknek az eredményeknek tudatában is a múlt év október 27-én kollégiumi ülésen tárgyaltuk meg a Politikai Bizottság határozatát. A Főigazgatóság Kollégiuma megállapította, hogy az eredmények mellett azok a hiányosságok, amelyeket a Politikai Bizottság szeptemberi határozatában feltárt, ha csak kis mértékben is nálunk is megvoltak. S miután nemcsak eredményeink voltak, hanem hibáink is, határozatokat hoztunk a Párt útmutatásának megfelelően a hibák kiküszöbölésére. A Kollégium a meglevő hibákat igyekezett a lehető legsürgősebben felszámolni és a határozatok jelentős részének végrehajtása már az elmúlt év végéig esedékes is volt. Ezen túlmenően a Kollégium perspektivikusari gondolkodva távlati intézkedéseket is hozott a jobb és eredményesebb gazdálkodás érdekében. Az ellenőrzés biztosítása érdekében úgy döntött, hogy minden hó elején megvizsgálja az elmúlt hónapban esedékessé vált határozatok végrehajtását. A Főigazgatóság dolgozói megértve a kollégiumi határozat fontosságát, néhány akadálytól eltekintve a határozatok jelentős részét a kijelölt határidő előtt hajtották végre. Nézzük először a faipari termelés terén tett intézkedéseket és eredményeket: A Mohácsi Farostlemezgyár évi termelési feladatát m 3 -ben kellett megállapítani. Ezáltal az eredeti tervjavaslathoz képest 1000 m 3 lemeztermelési többletet kellett az Országos Tervhivatalnak felajánlani, mintegy deviza forint import megtakarítás elérése céljából. A Mohácsi Farostlemezgyár március 10-ig az előírt 1000 m 3 -ből 255 m 3 -t termelt le, amelynek értéke import megtakarításban 80 dolláros egységáron dollár. A nagyobbfokú anyagtakarékosság érdekében utasítani kellett az iparvállalatokat, hogy a náluk keletkező fenyő- és lágyhulladékot kötegelve a Mohácsi Farostlemezgyárnak szállítsák le. Ezáltal Mohácson m 3 lágy farosttá felhasználását lehet megtakarítani. A faipari üzemek ez évi március 10-ig időarányosan 1940 m 3 -t tartoztak leszállítani, azonban az import fenyőrönk lemaradása a teljes mennyiség leszállítását még nem tette lehetővé, így ez időpontig csak 1150 m 3 nyár- és fenyőhulladékot szállítottak le Mohácsra. Ez m"-enként 4 dollárt számítva 4600 dollár megtakarítás. A Mohácsi Farostlemezgyár nyersanyagellátásának az előző két pontban előirányzott átcsoportosítása révén felszabaduló mintegy 8000 ürm 3 lágy anyagot papírfaként exportra ajánlottuk fel. Ezt a javaslatot a főigazgatóság még 1960 végén az Országos Tervhivatal tudomására hozta. Meg kellett szüntetni a fenyőrönk feldolgozásával kapcsolatban jelentkező bányaszéldeszka termelést és a fenyőszélanyagot az import fenyőfürészáru csökkentése érdekében ládagyártásra lehet felhasználni. Ezáltal 1961 év folyamán legalább 1000 m 3 reguler fenyőfűrészáru megtakarítást kell elérni. A fűrészipar március 10-ig 196,5 m' igen jó minőségű vékony ládadeszkát adott át a Ládagyárnak, aminek értéke m-enként 40 dollárral számítva kb dollár. A lemezüzemek kapacitásának jobb kihasználásával ós anyagtakarókosság útján a jelenleg biztosított rönkmennyiségből az 1961 évi tervjavaslatban előirányzotthoz képest 500 m"-rel több száraz eljárással gyártott enyvezett és 500 m % lérbetetes bútorlapot kell termelni. E határozat alapján a lemezüzemek eddig még csak 88 m s enyvezett lemezt és 78 m 3 bútorlapot termeltek, ami nem tekinthető időarányos teljesítménynek, de a lemaradást az üzemek rövidesen behozzák. Az eddigi termelés értéke 100, illetve 116 dolláros egységárral számítva 8888, illetve 9000 dollár. Az erdőgazdaságok által biztosítandó m 3 fagyártmányfából 3000 m3 bükk bútorlécet és 3000 m 3 tölgy parkettlécet kellett termelni. Ennek megfelelően növelni kellett az iparvállalatok gőzölt bükkfűrészáru termelési feladatát. A Főigazgatóság utóbb m 3 fagyártmányfát biztosított erre a célra, amiből 2239 m 3 bútorléc és 2300 m 3 parkettléc termelését írta elő a faipari vállalatoknak. A kollégiumi határozathoz képest a hiányzó mennyiséget az erdőgazdaságoknak kell saját fagyártmánytermelésükkel pótolni. Az I. negyedévben a bükk bútorlécből 600 m 3 -t kellett volna az iparvállalatoknak termelni, azonban a bükkrönkanyag beérkezésben az időjárás miatt mutatkozó késedelem következtében ez a mennyiség az I. negyedév végéig teljes mértékben nem termelhető le. A II. negyedév végéig azonban a lemaradást teljes egészében pótolják. Március 10-ig bükk bútorlécből 443 m 3 -t termeltek le a fűrészüzemek ami 1:2 alapon számítva gőzölt bükkfűrészáruban 886 m 3 importmegtakarítást jelent, s ez 70 dolláros egységárat számítva dollárt tesz ki. Terven felül 1000 m 2 tölgy és 500 m 2 cser parkettalécet, továbbá m 2 mozaikparkettát kell termelni 4,5 millió Dft értékben és az exportot ilyen mértékben kell

5 fokozni. Ezt a felajánlást a tervgazdasági főosztály a Tervhivatalnak bejelentette. Március 10-ig 210 m 2 tölgy parkettalécet és 105 m 2 cser parkettalécet termeltek: összesen $ értékben. Az exportra termelt többlet parkettalécet a Lignimpex lekötötte. A m 2 mozaikparketta helyett az OT az eredeti előírást módosítva a barcsi üzemben m 2 normál parkettaterimielést írt elő hazai felhasználásra, mert az ÉM Anyagellátó Vállalat azon indokkal, hogy mozaikparkettára nincs felvevő, az átvételt megtagadta. Sajnos az ÉM Vállalat itt a terhünkre és úgy gondolom a fogyasztók és a népgazdaság terhére is hibát követett el. Meg kell mondani, hogy ehhez a szermtünk helytelen állásponthoz a közelmúltban a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes szerve is csatlakozott azzal az indoklással, hogy a mozaik-parketta leragasztásához szükséges ragasztóanyag nem áll rendelkezésre. Mivel az ipari üzemek rönkellátásában 6000 m? lemezrönk hiány mutatkozott, a Kollégium elrendelte annak megvizsgálását, hogy fokozott anyagtakarékossággal, a lemezipari rönkszabvány módosításával, illetve az erdőgazdaságokban at gondosabb hossztolással és fegyelmezett szállítással nem lehetne-e a hiányt hazai forrásból fedezni? A Főigazgatóság utasította a lemezipari vállalatokat, hogy a 60%-os álgesztes, de egyébként lemezgyártásra alkalmas bükk gömbfát vegyék át. Ezzel, valamint a jobb minőségű fűrészrönk falemezgyártásban való felhasználásával a hiányzó lemezrönkmennyiséget 1000 m 3 kivételével hazai gömbfából fedeztük. A Kollégium utasította a faipari főosztályt, hogy az 1961 év folyamán o Faipari Kutató Intézet kezdje meg a farost- és forgácslemezek felhasználási területe bővítési lehetőségeinek vizsgálatát, elsősorban az építő- és közlekedésipar területén. A faipari főosztály az utasítást a Faipari Kutató Intézetnek kiadta, s a feladat végrehajtását már meg is kezdték. Tehát összegezve: a faipari vállalatok 1961 évi vállalásainak időarányos teljesítése a következőképpen alakul: Az éves vállalás értéke dollár, teljesítés március 10-ig dollár. Régi probléma a népgazdaságon belül, hogy nem érvényesül az a külföldön szocialista és tőkés államokban is bevált szervezeti rendszer, hogy a faipar az erdőgazdaságoktól a késztermékekig egységes. Hozzávetőleges számítás szerint a faipar egyesítése népgazdaságunkon belül legalább évi 100 millió forint megtakarítást eredményezne. A Kollégium határozata értelmében az Országos Erdészeti Főigazgatóság tervezetet dolgozott ki az erdőgazdaságok, a faalapanyagipa.r és a késztermékeket előállító faipar (bútorgyártás, épületanyagipar stb.) egy országos főhatóság irányítása alá való helyezésére. Az előzetes tárgyalások szerint az érintett tárcák kivételével az érdekeltek javaslatunkkal általában egyetértenek. Most készíti el a Főigazgatóság végleges javaslatát a Minisztertanács Gazdasági Bizottságához. A faipar eredményeiről összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az 1961 I. negyedévének elején az import anyagok beérkezése, valamint a rossz időjárás következtében a hazai anyagok ellátása szempontjából kisebb nehézségekkel küzdött, s így főként januárban, de februárban is bizonyos elmaradások valtak a tervek teljesítéséiben, ha nem is mennyiségben, de gyártmány-összetételben. A negyedév második felében a zavartalan anyagellátás módot és lehetőséget nyújtott arra, hogy ezen a téren javulás álljon be és így az I. negyedév felajánlásának nagyjából 70%-áí tudta megoldani, azonban a II. évnegyedben már mód és lehetőség lesz féléves szinten teljes tervszerűség mellett a lemaradás nagy részének behozására és év végéig a felajánlás maradéktalan teljesítésére. Ez évben a faipar területén további fejlődés várható. Márciusban kezdte meg próbaüzemelését egy nagyteljesítményű koronghasító a Ládagyár szegedi üzemében és hasonló indul meg az év közepén Nagykőrösön is. Ha figyelembe vesszük, hogy idén befejeződik a barcsi rekonstrukció, megkezdik működésüket a Szegedi Falemezgyár új^ gépegységei és elkészül a Mohácsi Farostlemezgyár második lépcsője is, akkor erdőgazdaságunk segítségével több, jobb, olcsóbb fát adhatunk majd már az ötéves terv első évében népgazdaságunknak. Az erdőgazdaságok vonalán most márciusban még számszerűleg kevesebb kész eredményről számolhatok be. A kitermelt faanyag maximális biztosítása érdekében az erdőgazdaságoknak a folyó gazdasági évben m 3 -rel több fagyártmányfát kellett volna az iparvállalatok rendelkezésére bocsátaniok. A Főigazgatóság azonban a Kollégium határozatának megfelelően úgy intézkedett, hogy az erdőgazdaságok m 3 fagyártmányfát adjanak át a fűrészipari vállalatoknak bükk bútorléc és tölgy parkettaléc termelésére. Ebből a fűrészipari vállalatok az eredetileg előírt m 3 -nél bútorlécben 761, par-

6 kettalécben 700 rri'-rel kevesebbet állítanak elő. Ezt a különbözetet az állami erdőgazdaságok részére írtuk elő saját fagyártrniánytermelő üzemeikben való előállításra. Az állami erdőgazdaságok a múlt évi őszi kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére jó eredménnyel gazdálkodtak. Ennek jellemzésére a következő néhány adatot említem meg: Az erdőgazdaságok az gazdasági év I. negyedévében 10,3 millió forinttal több nyereséget értek el és 33,4 millió forinttal több termelési értéket hoztak, mint az előző év hasonló időszakában. Utóbbit elsősorban az iparifa-kihozatalnak 4,6%- os növelésével érték el, ami mintegy m 3 iparija többletet jelent. Munkaügyi vonalon megtett intézkedéseink az alábbiak: Utasítást adtunk ki abból a célból, hogy az erdőgazdaságok és a vállalatok a munkabérrel fokozottabban takarékoskodjanak, gondoskodjanak a munkaidő jobb kihasználásáról és a munkafegyelem megszilárdításáról. Ezáltal el kell érni, hogy az 1961-re engedélyezett béralapból megtakarítást érjünk el. A Főigazgatóság az erdőgazdaságokhoz és a vállalatokhoz még a múlt év novemberében felhívást adott ki a Kollégium határozatában kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkabér eddigi felhasználásának vizsgálata az erdőgazdaságok terén azt mutatja, hogy a halmozott termelési értékhez viszonyított munkásbér hányad az 1960/61 gazdasági év I. negyedében 0,9%-kal alacsonyabb, mint az előző év azonos negyedében volt. Ez mintegy 2 millió forint tényleges megtakarításnak felel meg. Felül kell vizsgálni a vállalatok alkalmazotti létszámgazdálkodását. Ezzel kapcsolatban ki kellett dolgozni az alkalmazotti létszámnormákat és a felesleges létszámot meg kellett szüntetni. Ennek a határozatnak megfelelően megvizsgáltuk a létszám kérdését. A vizsgálatot végrehajtó bizottság jelentését a Főigazgatóság Kollégiuma megtárgyalta. Ezt a feladatot az érdekeltek nem megfelelően hajtották végre és még. most ez esetben is felülkerekedett a vállalati érdek a népgazdasági érdeken. A Kollégium határozata értelmében a faipari főosztály irányításával részleteiben kell a vállalati létszámgazdálkodást felülvizsgálni és a szükségtelen létszámokat törölni. A termelékenység növeléséhez, a munkanormák felülvizsgálatához szükséges előtanulmányok rendszerét kellett kidolgozni, s el kellett rendelni, hogy a vállalatok és az erdőgazdaságok az alapelveknek megfelelően járjanak el. A munkaügyi osztály a kollégiumi határozatban megadott határidőre ezt kidolgozta, az november 30-án megtartott értekezleten ezeket a szempontokat külön is ismertették és az igazgatókkal megtárgyalták. Az erdőgazdaságok bérfelelősei részére a MEDOSZ kéthetes bentlakásos tanfolyamot szervezett. Ezen a tanfolyamon a munkaügyi osztály tagjai előadásokat tartottak, s a Kollégium határozatainak végrehajtására a megfelelő szempontokat megadták. Az erdőgazdaságok és vállalatok komplex bizottságokat voltak kötelesek létrehozni a gépkihasználatlanságok, veszteségidök és más hiányosságok kiküszöbölésére. Ennek során meg kellett adni a pontos és korszerű technológiai előírást és meg kellett vizsgálni a helyi munkanormák esetleges módosításának kérdését. A faipari főosztály irányítása alá tartozó vállalatok a munkaidő. kihasználásának vizsgálatánál munkanap-fényképeket készítettek. Egyes üzemiekben a normákat helyesbítették, azonban a feladat végrehajtása még nem fejeződött be. A vállalatok műszaki intézkedési tervet dolgoztak ki a munkaszervezés megjavításának és a termelékenység emelésének érdekében. A rakodókezelők és hossztolók szakmai színvonalának emelése érdekében tanfolyamot kellett szervezni. Az erdőgazdasági főosztály utasítást adott ki az erdőgazdaságok igazgatói részére a tanfolyamok megrendezésére. Tekintettel arra, hogy az erdőgazdasági rakodókon tavasszal nagy a faanyagforgalom, a rakodókezelők oktatására május júniusban kerül sor. Műszaki vonatkozásban a Kollégium intézkedései a következők: Intézkedni kellett a faipari vállalatoknál a rakodási idővel és ennek kapcsán a kocsiállással kapcsolatban fizetendő bírságok csökkentése érdekében, mert a KPM a rakodási időt 6 óráról 3 órára csökkentette. A faipari főosztály intézkedett a 3 órás rakodási idővel kapcsolatban. Ennek bevezetésénél kisebb zökkenők mutatkoztak, ezeket azonban jórészt elhárították. Jelentékeny kocsiállás^pénz csak a Hárosi Falemezműveknél mutatkozott, ennek okát a főosztály kivizsgálja. Az iparifa-kihozatal növelésének a II. ötéves terv folyamán való végrehajtása érdekében a Kollégium elrendelte, hogy az eddig tüzelésre használt faanyagok ipari felhasználási területeinek bővítése érdekében fel kell vetni a fűzvesszőnek a cellulózgyártásra történő felhasználásában rejlő lehetőségeket. A tervgazdasági főosztály ezeket a gazdasági lehetőségeket jelentette az MSZMP Központi Bizottságához, az Országos Tervhivatalhoz és a Könnyűipari Minisztériumhoz intézett levelében. Ebben a levélben

7 a távlati problémákon kívül az évi terv végrehajtásával kapcsolatos konkrét problémákra is felhívta a figyelmet. Pénzügyi intézkedések terén az eddigi gyakorlattal ellentétben az 1961 évi önköltségi feladatok meghatározásakor az iparvállalatoknál is érvényesíteni kellett az ban megvalósult beruházások eredmény javító hatását. A Kollégium elrendelte azt is, hogy legalább 3 millió forint eredményjavulást kell a tervben a befejezett beruházások évi megtérülése fejében előírni. Az erre vonatkozó javaslatot a tervgazdasági főosztály elkészítette és a főkönyvelőségnek megküldte. A főkönyvelőség ez év április hónapban az önköltségi tervek tárgyalása során fogja meghatározni az összeg megfelelő felosztását. > Meg kell teremteni annak a számviteli előfeltételét, hogy legalább az utóbbi években a beruházás keretében létesült új üzemek gazdálkodása és ereclményessége elkülönítetten is vizsgálható legyen. Ezenfelül meg kellett vizsgálni az iparvállalatoknál az üzemi önelszámolás általános bevezetésének lehetőségét. A Főkönyvelőség ennek a számviteli megoldását kidolgozta. A társadalmi tulajdon helyzetének és a felelősségrevonás kérdésének vizsgálatánál megállapítottuk, hogy akkor, amikor évenként lopásokból, hanyag kezelésből stb. több milliós kár éri az erdők ós faipar területén fában szegény országunkat, a leleplezett bűncselekményeket, szabálysértéseket és fegyelmi ügyeket nem a megfelelően szigorú felelősségrevonások követik. Főigazgatóságunk Kollégiuma megtárgyalta a társadalmi tulajdon helyzetét és ebből az anyagból is megállapítható volt pl.: hogy igazgatóink jó része még mindig nehezen ad át egy-egy ügyet a társadalmi bíróságnak és pl ban fegyelmi felelősségrevonások során a hozott határozatok jelentős része megszüntetés, szóbeli feddés, vagy írásbeli megrovás volt. A Kollégium utasította az elnöki főosztályt, hogy intézkedjék a jövőben a szigorúbb felelősségrevonásról. E határozat végrehajtásaként értekezletet tartottunk még a múlt év végén a vállalati jogtanácsosok és erdőőrzési felügyelők részére, amikor rámutattunk az 1960-as év e téren felmerült hiányosságaira és megadtuk a jövőre vonatkozó helyes és arányos szempontokat. Kértük az értekezlet részvevőit, hogy a Főigazgatóság Kollégiumának ilyen irányú állásfoglalásáról tájékoztassák az igazgatókat, de szükséges, hogy ezeket a szempontokat a Főigazgatóság minden dolgozója is magáévá tegye a munkája során. Ezek voltak kb. a Kollégium nagyobbjelentőségű intézkedései, néhány kollégiumi határozatot csak röviden ismertetek: Intézkedtünk, hogy a termelőszövetkezetek maradéktalanul vegyék át az erdőgazdaságok által elkészített épületgarnitúrákat; kértük a földművelésügyi minisztert, hogy kötelezze a termelőszövetkezeteket a részükre juttatott állami erdők meg nem térített ellenértékének kifizetésére; foglalkozott a Kollégum a revíziós vizsgálatok magasabb százalékban történő teljesítésével és azok maradéktalan realizálásával; javasoltuk az oktatási reformbizottságnak, hogy az erdészeti és faipari közép- és felsőfokú szakoktatást helyezze az Országos Erdészeti Főigazgatóság irányítása alá. Érintette még a Kollégium a Politikai Bizottság elveinek megfelelően a beruházások kérdését, a káderutánpótlást és határozatot hozott a Főigazgatóság belső leterheltségének vizsgálatára is. Az idevonatkozó határozatok határidőre végrehajtást nyertek, vagy folyamatban vannak. Lényegesen többet foglalkoztam a Kollégium határozatával kapcsolatban a faipar terén elért eredményekkel, mint erdőgazdaságaink munkájával. Ez a látszólagos aránytalanság abból származik, hogy faipari vállalataink vonaláról jelenleg operatív adatok vannak birtokunkban. Hangsúlyozni kell, hogy a Politikai Bizottság határozatainak munkaterületünkre vonatkozó realizálása nem lehet kampányszerű feladat. A Politikai Bizottság perspektivikus utat mutatott és nekünk napról napra foglalkoznunk kell azzal a kérdéssel, hogy mit, hogyan csinálhatunk jobban, hol érhetünk el megtakarítást, hol tárhatunk fel rejtett tartalékot. Kísérletet tettünk például, hogy a faipari hulladékokat a jövőben az eddiginél jobban hasznosítsuk. Hosszú időn keresztül tárgyaltunk egy vállalat létrehozásáról, amelynek speciális feladata lett volna a hulladékanyagok felhasználása, készletezése és értékesítése. Ez az új vállalat sajnos különböző nehézségek miatt eddig még nem jöhetett létre. Egy másik probléma a normarendezés kérdése. Helytelen lenne az, ha az októberi Kollégium után norma kiigazítást hajtottunk volna végre és utána nem kísérjük figyelemmel a termelési módszerek alakulását és ezzel összefüggésben a normák kérdését.

8 Ha egy újítás, gyártásmód következtében módosul a termelési eljárás, változnak a termelési feltételek, logikus, hogy felül kell vizsgálni az errevonatkozó bérezési tételt is. Hogy mekkora tartalék áll rendelkezésünkre, azzal kapcsolatban most a Mohácsi Farostlemezgyár példájára hivatkozom, amelynek főmérnöke a napokban új gyártási módszert dolgozott ki és ennek köszönhető az, hogy a gyár évi m 3 -es tervét m 3 -re módosítottuk. Az elért eredmények ne tegyenek önelégültté senkit, a hibák pedig senkit se keserítsenek el. Megvannak a lehetőségeink és adottságaink arra, hogy tovább haladjunk az egyenes, helyes úton. Az elmúlt időszakban általában jó munkát végeztünk. Igyekezzünk a jövőben eredményeinket fokozni, munkánk minőségét javítani. Őrizzük és őriztessük a nép vagyonát, a társadalmi tulajdont. Éppen úgy, mint eddig, a jövőben is különös súllyal segítsük termelőszövetkezeti mozgalmunkat a szocializmus felépítését hazánkban. Azt hiszem, jelenthetjük a Magyar Szocialista Munkáspártnak és annak Politikai Bizottságának, hogy az Országos Erdészeti Főigazgatóság kommunistái és pártonkívüli dolgozói a maguk területére vonatkozóan megvizsgálták a szeptemberi határozatot, azt igyekeztek és a jövőben is igyekezni fognak a Politikai Bizottság útmutatásának megfelelően alkalmazni és munkájukban felhasználni. A nyárfatermesztés gazdaságossága MADAS ANDKÁS Nyárasainkra vonatkozóan sokoldalú és részletes gazdaságossági számításokat lehetővé tevő adatokkal egyelőre még nem rendelkezünk. A nyártelepítések azonban a következő évben az erdőgazdaság fejlesztésének, az ország faellátásának, a cellulóz- és papíripar, a farostlemezipar ós egyéb iparágak fejlesztésének egyik sarokpontiát jelentik majd s ezért részletes felvételeket kell készíteni a különféle termőhelyen álló nyárasaink hozamáról, a termelés költségeiről, és a megfelelő számításokat el kell végezni. A gazdaságossági számítások jelentősége egyre nagyobb lesz, mert egyrészt a beruházások elosztásakor egyre fokozottabban lép előtérbe a gazdaságosság, a megtérülés kérdése, másrészt a területek távlati hasznosításakor eikerülhetelenül rá kell térni arra a módszerre, amely szerint a földterületek megosztását az egyes művelési ágak között az összes egyéb szempontok figyelembevételével (belső ellátás, külkereskedelem, munkaerőhelyzet, települési kérdések stb.) elsősorban a gazdaságosság alapján kell eldönteni. A jelenleg rendelkezésre álló adatok nagy vonalakban is meggyőző képet adnak a nyártelepítések gazdaságosságára vonatkozóan. Az egyes konkrét kísérleti kitermelések adatai lehetővé teszik a különböző termőhelyi osztályok állományaira vonatkozó számítások elvégzését, az országos számok viszont lehetővé teszik egyrészt az átlagos állományok értékelését, másrészt bizonyos ellenőrzési lehetőséget biztosítanak az egyes konkrét adatok feldolgozásához. A távlati népgazdasági célkitűzések a nyárfatermelés gyorsütemű növekedésével számolnak. Ez szükségszerűvé teszi a legjobb-termőhelyeken a nyárasok területének erőteljes növelését, mert csak ezen a módon biztosítható gyorsan nagy fatömeg. Miután ennek a fatömegnek a feldolgozására hatalmas beruházásokkal cellulóz- és papírgyárak, valamint egyéb üzemek épülnek, a telepítéseknek megadott időpontban biztosítaniuk kell a nyersanyagként előirányzott fatömeget. Ezért mindenekelőtt az I. és II. termőhelyi osztályú nemes nyárasok gazdaságosságát kell megvizsgálni.