Biztonság és egészségvédelem az építőiparban Európai uniós ajánlások és tapasztalatok

Átírás

1 MUNKABIZTONSÁG 2.6 Biztonság és egészségvédelem az építőiparban Európai uniós ajánlások és tapasztalatok Tárgyszavak: munkabiztonság; egészségvédelem; építőipar; veszélyfelmérés; kockázatkezelés, szabályozás. A munka- és egészségvédelem jelentősége az építőiparban Az Európai Unión belül egyre erőteljesebb a felismerés, hogy mindenképpen szükség van az építőipar munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szintjének javítására. Évente 1300 építőmunkás veszti életét, en szenvednek sérülést, és számtalan munkásnál jelentkeznek egészségi panaszok. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség magazinjának legújabb számában közzétett újabb statisztikai adatok szerint az építőipari ágazatban bekövetkező balesetek száma 1994 óta folyamatosan és meredeken csökken, de még mindig elfogadhatatlanul magas. Az építőipar ma is rendkívül veszélyes ágazat. Míg a különböző iparágakban dolgozóból átlagosan 5 veszti életét munkabalesetben, az építőiparban ugyancsak dolgozóra számítva 13 a végzetes kimenetelű munkabalesetek száma. Az építőiparban végzett munka mindemellett számos egészségügyi probléma azbesztózis, hátfájás, kéz-kar vibráció, cement okozta bőrgyulladás stb. kiváltó oka is lehet. A balesetek és betegségek okozta emberi szenvedést természetesen lehetetlen számokban kifejezni. Emellett a pénzügyi veszteség is igen jelentős. A Munkahelyi Biztonság és Foglalkozás-egészségügy Európai Hete a munkahelyi biztonság és egészségvédelem legjelentősebb európai eseménye 2004-ben az építőipart állította középpontba. Az EU által finanszírozott Európai Munkavédelmi Ügynökség szervezésében megrendezett kampány az információszolgáltatás számos csatornáját fel- 1

2 használva, tájékoztatók és események egész sorával igyekezett felhívni a figyelmet a legfőbb problémákra és azok megoldási lehetőségeire. Kiadványunkban az elmúlt év során kiemelten foglalkoztunk az építőipari munka- és egészségvédelem kérdéseivel, és a téma fontossága miatt a továbbiakban is fokozott figyelemre számíthat. Az alábbi összefoglaló az Európai Munkavédelmi Ügynökség egy jelentése alapján áttekinti az építési projektek egyes fázisai során alkalmazandó munka- és egészségvédelmi intézkedéseket, továbbá bemutat egy ellenőrző listát a kisebb építkezéseken fennálló veszélyek kezelésére. Az építési projektek lebonyolítása az Európai Munkavédelmi Ügynökség jelentése Az Európai Munkavédelmi Ügynökség Európa legkülönbözőbb részeiről gyűjtötte össze a biztonság és az egészségvédelem szintjének javítása érdekében tett intézkedések példáit. A jelentés az építőipar munkabiztonsági és egészségvédelmi szintjének ismertetése mellett azt is szemlélteti, hogy hatásos intézkedésekkel milyen eredmények érhetők el ezeken a területeken. A készítők a különböző európai országok tizenhat kezdeményezését választották ki, amelyeket a jelentés az alábbi csoportosítás szerint foglal össze: a projekt-előkészítési szakasz; az építési szakasz; az építés utáni (karbantartási) szakasz során tett kezdeményezések. Jogi háttér A Tanács 92/57/EGK irányelve a projekt előkészítésében és az építési szakaszban részt vevő különböző felek közötti koordináció szükségességét világítja meg. A legfontosabb ajánlások a következők: A megrendelőnek vagy az építésvezetőnek egy vagy több biztonsági és egészségvédelmi koordinátort kell kijelölnie. A megrendelőnek vagy az építésvezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy az építési szakasz megkezdése előtt elkészüljön a biztonsági és egészségvédelmi terv. Az építésvezetőnek vagy adott esetben a megrendelőnek a projekt megtervezésekor a biztonságra és az egészségvédelemre is tekintettel kell lennie. 2

3 Az építési szakasz során a koordinátor(ok)nak gondoskodni(uk) kell a kockázatok megfelelő kezeléséről és a biztonsági és egészségvédelmi terv figyelembevételéről. Biztosítani kell a munkáltatók együttműködését a biztonság és egészségvédelem terén, továbbá a folyamatok ellenőrzését. Projekt-előkészítési szakasz A megrendelő Egy-egy építési projekt megfelelő biztonsági és egészségvédelmi szintjének biztosítása a munkát megrendelő ügyfél által hozott döntésekkel kezdődik. Ebben a szakaszban dől el, hogy a biztonság és egészségvédelem tekintetében milyen légkör uralja majd a projektet. A szerződések odaítélésekor az elsődleges szempont az ár és az érték megfelelő aránya, ami azt jelenti, hogy a kapott termék, ill. szolgáltatás megfelel a céljának, kielégíti a használó igényeit, és teljes élettartamára vonatkozóan képes megőrizni a minőség és a költségek egyensúlyát. A vállalkozók kiválasztása során a megrendelőnek feltétlenül ügyelnie kell arra, hogy a munka szakszerű elvégzésére és ezen belül megfelelő munkabiztonsági és egészségvédelmi menedzsment biztosítására képes vállalkozókat válasszon ki. Tervezés A tervezési folyamatra minden esetben elegendő időt kell biztosítani. A tervezőt, a biztonsági és egészségvédelmi koordinátort és a vállalkozót a lehető leghamarabb ki kell jelölni. Ily módon lehetőség van a projekt tervének megvitatására, és annak biztosítására, hogy a specifikációt és a munkák időrendi ütemezését a körülményektől függően a lehető legbiztonságosabban és az egészséget fenyegető veszélyek nélkül dolgozzák ki. Mindenképpen mérlegelni kell a terv kivitelezésének módját. Ahol erre lehetőség van, a veszélyeket ki kell küszöbölni, a veszélyekből származó, meg nem szüntethető kockázatokat pedig csökkenteni kell. Amennyiben a fennmaradó veszélyek jelentősek, azokra vonatkozóan is információval kell szolgálni. A tervezési folyamat során általában hasznos, ha a vállalkozó és a tervező kapcsolatot tart fenn egymással. 3

4 Az építkezés fő résztvevői közötti koordináció: Construction safety partnership (Építőipari biztonsági társulás), Írország Egy végzetes baleseteket vizsgáló ír tanulmány rámutatott, hogy az ilyen esetek legalább 25%-a hozható közvetlen összefüggésbe a projekt építés előtti szakaszával. A kezdeményezés keretében került sor többek között a Project supervisors design stage (PSDS) néven említett, megfelelő képzettséggel és szakértelemmel rendelkező tervezési ellenőrök nyilvántartásának összeállítására. Az ír törvények szerint ezek az ellenőrök meghatározó szerepet játszanak a terv felülvizsgálatában az építési szakasz során előforduló kockázatok minimalizálása céljából. A kockázatok elkerülése Egyesült Királyság Az új épületekben rendkívül gyakori az acélvázas szerkezet. Az acélgerendákat és -oszlopokat az építés során daruval kell felemelni és a helyükre illeszteni. Ezt a műveletet a munkások általában az acél köré csavart emelőheveder segítségével végzik. Így azonban fennáll annak a veszélye, hogy az acél kicsúszik a hevederből, és leesik. Az emeléshez szükséges tartozékok (például előfúrt lyukak) megtervezése azonban emelőkengyel alkalmazását is lehetővé teszi, és így kiküszöböli a fennálló veszélyt. Építési szakasz Az építési szakasz során az építés vezetőinek kell gondoskodniuk a munka- és egészségvédelem szempontjainak érvényesüléséről a munka megtervezése, megszervezése, ellenőrzése, nyomon követese és felülvizsgálata révén. Fontos, hogy valamennyi dolgozó megfelelő képzettséggel és szakértelemmel rendelkezzen, és hogy a munkabiztonsági és egészségügyi vonatkozású kérdéseket a munkát végző különböző munkáltatók közötti koordináció mellett a munkavállalókkal is egyeztessék. Fő kockázatok és veszélyek Az építkezéseken dolgozókat számos olyan veszély fenyegeti, amely végzetes balesetet, sérülést, vagy egészségkárosodást okozhat, beleértve az alábbiakat: 4

5 magasból lezuhanás; gépjárműbalesetek; áramütés; munkagödör beomlása; lezuhanó tárgyak okozta sérülések; azbesztrost belégzése; nehéz tárgyak és anyagok mozgatásából eredő hátpanaszok; érintkezés veszélyes anyagokkal; túl nagy zaj okozta halláscsökkenés. A helyszíni munka megkezdése előtti teendők Fontos, hogy a biztonsági és egészségvédelmi intézkedéseket ne csak a tényleges építőmunkára, de a munka azt megelőző, illetve azt követő fázisára vonatkozóan is megtegyék. Az építőipari munkásokat fenyegető veszélyek olcsóbban és könnyebben szabályozhatók a helyszíni munka megkezdése előtt tett intézkedésekkel. Néhány példa: az alkalmazott gépek és munkaeszközök megfelelő beszerzési politikája: pl. alacsony zajszintet és kisebb vibrációt okozó eszközök vásárlása; a (legalább a nemzeti szintű jogszabályok előírásainak megfelelő) biztonsági és egészségvédelmi követelmények pályázati specifikációkba foglalása; a munkafolyamat megfelelő megtervezése annak érdekében, hogy a sérülésveszélynek kitett dolgozók száma minimálisra csökkenthető legyen. Pl.: akkorra tervezni a zajos munkát, amikor a legkevesebb dolgozó van kitéve a zaj hatásának; a helyszíni munka megkezdése előtti szabályozás és ellenőrzés (pl. tervezés, képzés, a helyszín felmérése, előkészítése és karbantartása); a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kérdéseivel kapcsolatos hatékony munkavállalói egyeztetés és részvétel feltételeinek meghatározása; annak biztosítása, hogy minden munkavállaló a vezető beosztásúakat is beleértve megfelelően képzett, illetve képes legyen munkáját oly módon végezni, hogy azzal ne veszélyeztesse saját maga vagy mások biztonságát és egészségét. 5

6 A helyszíni munka irányítása A munkáltatók és a projektirányítók kötelessége, hogy egymással együttműködve igyekezzenek biztosítani a munkavállalók egészségének és biztonságának megfelelő védelmét. Ennek néhány lehetséges módja: a munkavállalókat fenyegető kockázatok kiküszöbölése; a nem kiküszöbölhető kockázatok kiértékelése; a kockázatok leküzdése azok forrásánál; a munkavállalók védelme érdekében tett kollektív intézkedések; egyéni intézkedések bevezetése abban az esetben, ha a munkavállalók védelme más úton nem biztosítható; a vészhelyzetekre vonatkozó eljárások kidolgozása; a munkavállalók megfelelő tájékoztatása a fennálló kockázatokkal és a szükséges szabályozó intézkedésekkel kapcsolatban; megfelelő képzés biztosítása. A nem kiküszöbölhető kockázatok kiértékelésének folyamata a kockázatfelmérés. E folyamat során az alábbiakat kell feltétlenül meghatározni: potenciális veszélyek (kockázatok); ki és mennyire súlyosan sérülhet; mennyi a valószínűsége annak, hogy ez a sérülés bekövetkezik; a munkavállalókat fenyegető kockázatok kiküszöböléséhez vagy csökkentéséhez szükséges intézkedések; az intézkedések sorrendjének meghatározása. A szabályozó intézkedések bevezetése mellett az is rendkívül fontos, hogy az alkalmazott intézkedések hatékonyságát és a törvényes előírásoknak való megfelelését is ellenőrizzék. Egyeztetés a munkavállalókkal A biztonsági és egészségvédelmi intézkedések egyeztetése a munkavállalókkal nemcsak törvényes előírás, de hatékonyan hozzájárul annak biztosításához is, hogy a munkavállalók kötelességüknek érezzék a biztonsági és egészségvédelmi eljárások betartását és tökéletesítését. A munkavállalók véleményét a biztonsági és egészségvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban, valamint új technológiák és termékek bevezetése előtt is ki kell kérni. 6

7 Képzés Görögország, Írország, Hollandia Az építési projekt megfelelő lebonyolításának biztosításához elengedhetetlen, hogy az építésben részt vevő valamennyi dolgozó (az építés vezetőit is beleértve) rendelkezzen a feladatai teljesítéséhez szükséges végzettséggel és szakértelemmel. A képzés nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a dolgozók elsajátítsák azt a szakértelmet, tudást és hozzáállást, amelynek segítségével képesek munkájukat kielégítően, saját és mások biztonságának és egészségének veszélyeztetése nélkül elvégezni. A görögországi Egantia autópálya projekt, az ír Safe Pass megszerzéséhez kötelezően előírt képzés és a holland Mourik által alkalmazott menedzsmentrendszer egytől egyig a képzés fontosságát szemlélteti. Nyomon követés (monitoring) és egyeztetés a dolgozókkal Finnország A finn biztonsági monitoring módszert 1992-ben, az építkezések biztonsági szintjének felmérése érdekében vezették be. A felmérés az építkezés teljes területének megtekintéséből és a helyes/helytelen eljárásokkal kapcsolatos észrevételek ellenőrző lapra való feljegyzéséből áll. Az ellenőrzés a munka során kialakult szokásokra, az állványzatokra és létrákra, a gépekre és berendezésekre, a lezuhanás elleni védelemre, az elektromos áramra és a világításra, valamint a rendre és tisztaságra terjed ki. A demonstrációs építkezésen alkalmazott módszer használatra alkalmasnak és hatékonynak bizonyult. A rendszer fontos tényezője, hogy a menedzsment és a dolgozók együttműködése útján valósul meg. Építés utáni (karbantartási) szakasz Az új épületek megtervezésekor azok építés utáni biztonságos karbantartását is biztosítani kell. A már meglévő épületek esetén előfordulhat, hogy egykori tervezőjük erre egyáltalán nem fordított figyelmet. Munkabiztonsági és egészségvédelmi menedzsment szempontjából a karbantartásra minden esetben ugyanazok az elvek vonatkoznak, mint az építési szakaszra. Ezen belül fontos szerepet kapnak a megrendelőnek a szerkezettel kapcsolatban biztosított információi. Bizonyos esetekben a karbantartás során a dolgozókon kívül esetleg jelen lévő és a karbantartási munka által érintett más személyekre is tekintettel kell lenni. 7

8 Használatban lévő épületek karbantartása Olaszország A karbantartási munkára egy jelenleg könyvtár, múzeum és galéria céljára használt, régi kolostor egyes részeiben került sor. A biztonsági és világítóberendezések elhelyezése nagyszabású építőmunkát tett szükségessé. A munkával közvetlen kapcsolatban nem álló személyek kizárására az építési területről azonban nem volt lehetőség. A projekt biztonsági és koordinációs tervét a Quasco cég dolgozta ki. Az építési szakasz során ugyancsak ez a cég látta el az egészségvédelmi és biztonsági koordinátor funkcióját. A Quasco gondoskodott arról, hogy az óvintézkedések valamennyi veszélyeztetett személyre kiterjedjenek, és olyan biztonsági intézkedéseket dolgozott ki, amelyek a jövőbeli karbantartási munkák során is hasznosak lehetnek. További információ A jelentés teljes, angol nyelvű szövege az Ügynökség honlapján keresztül érhető el, és ingyenesen letölthető: publications/reports/. A jelentés nyomtatásban megjelent változata (Achieving better safety and health in construction, European Agency for Safety and Health at Work, 2003, ISBN ) az Európai Közösségek luxemburgi Kiadóhivatalánál ( vagy annak értékesítési ügynökségeinél rendelhető meg, ára 25 EUR (+ áfa). Az EU biztonsági és egészségvédelmi szabályozásával kapcsolatos információk az alábbi címen találhatók: A kisebb építkezések kiemelt kockázata Az építőipari halálos és nem halálos balesetek száma még mindig majdnem kétszerese az EU ipari átlagának. A baleseti kockázat a kis- és középvállalkozások esetében még ennél is nagyobb: alkalmazottra vetítve évente 9500 nem halálos baleset történik, míg a 250 főnél többet foglalkoztatóknál ez a szám csak Az Eurostat szerint a kis- és középvállalkozások, illetve a nagyobb építőipari cégek közti különbségek adódhatnak a munkahelyi biztonság fenntartására és javítására rendelkezésre álló erőforrások eltéréseiből, de az is elképzelhető, hogy a kisebb cégek olyan alágazatokban működnek, ahol az általános baleseti kockázat nagyobb. 8

9 Az alábbi ellenőrző lista a kisebb építkezéseken fennálló veszélyekkel kapcsolatos kérdéssort tartalmaz. A lista jó kiindulópont az építkezés helyén fennálló veszélyek felkutatásához, egyetlen esetben sem helyettesítheti azonban a teljes kockázatfelmérést, az alábbihoz hasonló rövid kérdéssorral ugyanis nem fedhető le minden veszély. A szükséges óvintézkedések megtételét elősegítő ellenőrző lista Helyesen tárolják, illetve használják-e az építkezésen található veszélyes anyagokat? Megfelelőek-e a (pl. fa, cement vagy szilícium-dioxid) porral szembeni expozíció megelőzése érdekében tett óvintézkedések? Található-e azbeszt az építkezési területen? Viseli-e mindenki, aki az építkezés területén tartózkodik, az előírt fejvédőt és védőlábbelit? Van-e lehetőség a kockázat egyéni védőeszköz használata nélküli kezelésére? A munkavállalók a munkájuknak megfelelő egyéni védőeszközöket használnak-e? A használt gépek, berendezések és felszerelések (az egyéni védőeszközöket is beleértve) CE-jelzéssel ellátottak-e, és szerepele rajtuk minden előírt címke és felirat? Megtörtént-e az építkezés helyének kizárólag illetékesek belépését lehetővé tevő elkerítése? Megtörténtek-e a kívülállók (pl. az építkezés mellett elhaladók) védelmét szolgáló intézkedések? Minden munkavállaló esetében biztosított-e munkahelyének biztonságos elérése, és az ottani biztonságos munkavégzés? Például biztonságosan hozzáférhetők-e az épületállványok? Mindenütt kihelyezték-e a megfelelő jelzéseket (pl. közlekedési útvonalak, belépésre jogosultak)? Tiszta, rendezett, megfelelően kivilágított és megfelelő elrendezésű-e az építkezés helye? Megfelelő szociális létesítményeket biztosítottak-e a munkavállalók részére? 9

10 10 Megtörténtek-e a szükséges tűzvédelmi intézkedések (pl. tűzoltó berendezések, menekülési utak)? Biztosítottak-e az elsősegélynyújtáshoz szükséges feltételek? Megtörtént-e a már meglévő (föld alatti vagy fölötti) vezetékek azonosítása és a kezelésükkel kapcsolatos előírások kidolgozása? Megtörténtek-e az elektromos rendszerek biztonságos kezelését és karbantartását garantáló óvintézkedések? Megfelelően biztosított-e az emberek és a járművek elkülönítése? Megfelelően képzettek-e a járművek és az üzemi berendezések kezelői, s adott esetben rendelkeznek-e a munkájuk végzéséhez szükséges engedéllyel? Megfelelően biztosított-e a közlekedési útvonalak biztonságos kezelése és karbantartása? Biztosított-e a szükséges biztonsági távolság a mozgó járművek körül? Működnek-e a gépek biztonsági berendezései (hangjelzők, védőszerkezetek, -rácsok stb.)? Helyesen szerelték-e össze az emelőszerkezeteket, csigákat, csörlőket stb.; ellenőrizte-e szakértő az összeszerelést? Biztosított-e a munkavégzés során használt eszközök, berendezések és gépek biztonságos kezelése és karbantartása? Az állványok felállítását, módosítását és szétszerelését hozzáértő szakemberek végzik-e? Biztosított-e az állványzatok állapotának rendszeres, illetve kedvezőtlen időjárási körülményeket (pl. erősen szeles időt) követő ellenőrzése? Megtörténtek-e a munkavállalók és a tárgyak lezuhanásának megakadályozása érdekében szükséges óvintézkedések? Sor került-e a kézi anyagmozgatás lehetőség szerinti csökkentésére (pl. gépi berendezések használatával, munkafolyamatok átszervezésével)? Az építkezés során használt anyagokat megfelelően kezelhető méretben és súlyban szállítják-e, s ily módon biztosított-e a hátsérülések megelőzése, vagy csökkentése? Képzésük, illetve betanításuk során elsajátították-e a munkavállalók a biztonságos emelés módjait?

11 Sor került-e a munkával kapcsolatos (pl. betonozás, betonvasalás, hegesztés vagy festés okozta) felső végtagi rendellenességek kockázatának csökkentését szolgáló értékelésre? Megtörtént-e a zajjal és vibrációval szembeni expozíció csökkentése érdekében szükséges valamennyi intézkedés? Sor került-e a szükséges egészségügyi ellenőrzést biztosító intézkedésekre? Biztosított-e a zuhanásvédelem minden olyan helyen, ahol arra szükség van? Egyértelműen megjelöltek-e a törékeny tetők és tetőrészek (pl. tetőablakok)? Megtörtént-e a nyílások, gödrök és mélyedések letakarása jól látható és rögzített fedéllel, s ily módon megfelelően biztosított-e az azokba beleesés veszélyének csökkentése? Kiváltható-e a létráról végzett munka más, biztonságosabb módszerekkel (pl. mozgó szerkezet használatával)? A munkagödrök kialakítása vagy kitámasztása megfelelően biztosítja-e az omlásveszély megelőzését? Biztosítottak-e a járművek és az emberek munkagödörbe zuhanását megelőző eszközök, illetve intézkedések? Biztosított-e a munkagödör rendszeres szakértői ellenőrzése? Összeállította: Pál András Achieving better safety and health in construction. = Factsheets, European Agency for Safety and Health at Work, sz. Health and safety on small construction sites. = Factsheets, European Agency for Safety and Health at Work, sz. 11