OM azonosító: SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Százhalombatta, 2005.

Átírás

1 OM azonosító: SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA Százhalombatta, 2005.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETİ 4. old. II. A SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK 4. old. III. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA, AZ ISKOLA ADATAI IV. AZ ISKOLA MŐKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK ÉS AZOK NYILVÁNOSSÁGA V. AZ ISKOLA VEZETÉSE, SZERVEZETI RENDJE, HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA 6. old. 12. old. 14. old. VI. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 22. old. VII. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSİ KAPCSOLATAI VIII. AZ ISKOLA MŐKÖDÉSI RENDJE 38. old. 40. old. IX. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 56. old. X. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE 62. old. XI. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSİ ELLENİRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK XII. A TANULÓK FELVÉTELE ÉS A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZÜNÉSE 63. old. 65. old. XIII. AZ INTÉZMÉNY FELADATI A TANULÓ ÉS GYERMEK BALESETEK MEGELİZÉSÉBEN, ILLETVE BALESETEK ESETÉN 67. old. 2

3 XIV. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 68. old. XV. HANGSZERKÖLCSÖNZÉS RENDJE 69. old. XVI. AZ ISKOLA HAGYOMÁNYAI ÉS A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK XVII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK XVIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, LEGITIMÁCIÓ 70. old. 72. old. 76. old. 3

4 I./ BEVEZETİ Az intézmény szervezeti és mőködési szabályzatának legfontosabb funkciója, hogy a magasabb szintő jogszabályok elıírásainak megfelelıen elısegítse az intézmény életének normaszabályozását, egyúttal optimalizálja a pedagógiai programban kitőzött célok elérését, valamint az ott meghatározott feladatok végrehajtását. A szervezeti és mőködési szabályzat alapján az intézmény eredményes és hatékony mőködéséhez az egyes munkaterületekre vonatkozóan az intézmény vezetıje további igazgatói utasításokat (belsı szabályzatokat) készít. II./ A SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK Az intézmény jogszerő mőködésének biztosítása, a zavartalan mőködés garantálása, a gyermeki, tanulói jogok érvényesülése, a szülık, gyermekek, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erısítése, az intézményi mőködés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Kırösi Csoma Sándor Általános és Alapfokú Mővészeti Iskola nevelıtestülete a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 40. (2) bekezdése és a többször módosított 11/1994.(VI.8) MKM rendelet 4. alapján az iskola közösségeinek egyetértésével - az alábbi szervezeti és mőködési szabályzatot fogadta el. Alapelvek: 1. A szervezeti és mőködési szabályzat feladata a jogszabályok által biztosított keretek között meghatározni a Kırösi Csoma Sándor Általános és Alapfokú Mővészeti Iskola egyedi mőködési rendjét. 2. A szervezeti és mőködési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása feladata és kötelessége az iskola minden vezetıjének, pedagógusának, egyéb közalkalmazottjának, az iskola tanulóinak. E kötelezettség azokkal szemben is fennáll, akik kapcsolatba kerülnek az 4

5 intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetıleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. 3. A szervezeti és mőködési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása minden iskolahasználónak közös érdeke, egyben kötelessége, ezért az abban foglaltak megszegése esetén: a) az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetıleg az illetékes helyettese munkáltatói jogkörében eljárva hozhat intézkedést; b) a tanulóval szemben fegyelmezı intézkedés, illetve fegyelmi büntetés kiszabására van lehetıség; c) az idegen személyek figyelmét fel kell hívni a szabályzat betartására, s ha ez nem vezet eredményre, fel kell szólítani az iskola épületének elhagyására. A szervezeti és mőködési szabályzatot meghatározó jogszabályok: a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kotv.), 27/1998.(VI.10.) MKM rendelet az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervei programjának bevezetésérıl, a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló, többször módosított 11/1994. (VI.8) MKM rendelet ( a továbbiakban: R), a munkavédelemrıl szóló évi XCII. törvény, a munka törvénykönyvérıl szóló évi XXII. Törvény (a továbbiakban: Mt.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), a Kjt. végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.), a tankönyvpiac rendjérıl szóló évi XXXVII. törvény, a tankönyvvé nyilvánítás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérıl szóló 26/2002. (V.17.) OM rendelet, az államháztartás rendjérıl szóló 217/1998 (XII.30.) Korm rendelet, 5

6 a polgári törvénykönyvrıl szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) III./ AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA, AZ ISKOLA ADATAI 1. Az intézmény neve: Kırösi Csoma Sándor Általános és Alapfokú Mővészeti Iskola 2. Székhelye: 2440 Százhalombatta, Liszt Ferenc sétány 10.sz. 3. Telephelye: Barátság Mővészeti Központ Szent István tér 5. (tartós bérlet) 4. Típusa: általános iskola és alapfokú mővészeti iskola 5. Az intézmény jogállása: önálló közoktatási intézmény, részben önállóan 6. OM azonosító: gazdálkodó költségvetési szerv. Gazdálkodását a százhalombattai Gazdasági Ellátó Intézmény (GEI) látja el (2440 Százhalombatta, Szent István tér.5.) 7. Adóhatósági azonosítószám: Statisztikai számjel: Bankszámlaszám: A számlát vezetı hitelintézet neve, címe: ERSTE BANK Százhalombattai Fiók 2440 Százhalombatta, Piac tér B/2.sz. 11. Az intézmény telefon és fax száma: általános iskola 06 / 23 / alapf. mőv. iskola 06 / 23 / korosi@mail.battanet.hu zene-bona@axelero.hu zene-tanc axelero.hu 13. Az iskola Internet honlapja: korosi.battanet.hu 6

7 14. Az intézmény alaptevékenységei: Nappali rendszerő, általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás Alapfokú mővészetoktatás Az alapfokú mővészetoktatási intézmény sajátos iskola, amelyben elıképzı, alapfokú és továbbképzı évfolyamokon folyik az oktatás. Az alapfokú mővészetoktatási intézmény tagozatai: - zenemővészeti tagozat; - képzı - és iparmővészeti tagozat Az iskolai nevelés-oktatási tevékenység sajátosságai: alapfokú mővészetoktatás 6-22 éves korig. Mővészeti ágak: Zenemővészet elıképzı; zongora; hegedő; gordonka; gitár; furulya; fuvola; oboa; klarinét; szaxofon; trombita; kürt; mélyréz; ütıhangszerek; szolfézs; kamarazene; zeneirodalom; zenetörténet. 7

8 Képzımővészet rajz, festés, mintázás; vizuális alapismeretek; grafika; festészet; szobrászat; mővészettörténet Napközi otthoni és tanulószobai ellátás Iskolai intézményi étkeztetés Intézményi vagyon mőködtetése 15. Az intézmény feladatellátásához biztosított vagyon: helyrajzi számú korlátozottan forgalomképes ingatlan és a feladatellátáshoz biztosított ingó vagyon. Az ingatlan nagysága m 2, felül építményei: 4868 m A feladatellátáshoz szükséges költségvetés: a 147/2004.(III.24.) ÖK. sz. határozatban meghatározott finanszírozási elveknek megfelelıen az intézmény részére jóváhagyott költségvetés és az intézet saját bevételei. 17. Az alapító megnevezése: Százhalombatta Város Önkormányzat 18. Az alapítás idıpontja: április 1. Képviselı-testülete 19. Az intézményi integráció idıpontja: augusztus Az érvényben lévı alapító okirat száma: 195/2005.(V.31.) Önk. hat. 21. Az iskola mőködési területe: Százhalombatta város közigazgatási területe (az intézmény számára kijelölt körzethatáron belül) 22. Az intézmény fenntartója: Százhalombatta Város Önkormányzata 23. A felügyeleti szerv: Százhalombatta Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala 24.A költségvetés tervezését és végrehajtását az intézmény és a Gazdasági Ellátó Intézmény közötti megállapodás szabályozza. 8

9 25.Utalványozási jogkörrel a Gazdasági Ellátó Intézmény vezetıje és az iskola igazgatója rendelkezik egyidejőleg. 26.Az intézményi kiadmányozás joga: az igazgatót, az intézményegység vezetıjét, az intézményegységvezetı helyetteseket, 27. Az intézmény bélyegzıinek felirata és lenyomata: a gazdasági ügyintézıt illeti meg. Hosszú bélyegzı: FELIRAT LENYOMAT HASZNÁLÓ Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Százhalombatta, Liszt F. stny. 10. Telefonszám: 06/23/ Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Százhalombatta, Liszt F. stny. 10. Telefonszám: 06/23/ Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Százhalombatta, Liszt F. stny. 10. Telefonszám: 06/23/ Gazdasági Ellátó Intézmény Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Százhalombatta, Szent István tér 5. Bankszámla: Gazdasági Ellátó Intézmény Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Százhalombatta, Szent István tér 5. Bankszámla: Gazdasági Ellátó Intézmény Kırösi Csoma Sándor Általános Iskolaés Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Százhalombatta, Szent István tér 5. Adószám: Gazdasági Ellátó Intézmény Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Százhalombatta, Szent István tér 5. Adószám: iskolatitkár gazdasági ügyintézı adminisztrátor gazdasági ügyintézı adminisztrátor gazdasági ügyintézı adminisztrátor 9

10 Körbélyegzı: FELIRAT LENYOMAT HASZNÁLÓ Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény 1. Százhalombatta iskolatitkár Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény 2. Százhalombatta adminisztrátor Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény 3. Százhalombatta Gazdasági ügyintézı Az intézményi bélyegzık használatára a következı munkakörben dolgozók jogosultak: intézményegység vezetı; intézményegységvezetı helyettesek; gazdasági ügyintézı; iskolatitkár; adminisztrátor. 28. Az intézmény fenntartási és mőködési költségeit a naptári évenként összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elı. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökrıl, melynek alapját a költségvetési törvény által garantált normatív támogatás, az önkormányzat által biztosított kiegészítı támogatás és az intézmény bevételei biztosítják. 10

11 29. Az intézmény vezetıje: 29.1 Az iskola igazgatója. Az intézmény vezetésére adott megbízás magasabb vezetıi beosztásnak minısül, ezért azt nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati felhívás közzétételére, tartalmára, a pályázati eljárásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló többszörösen módosított évi XXXIII. törvény és a végrehajtásáról szóló, 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet és 11/1994. (VII.08.) számú rendeletben foglaltak az irányadók. Az iskolaigazgató tekintetében a munkáltatói jogosítványokat Ötv.103. (1) bekezdés b) pontjában megjelöltek kivételével a polgármester gyakorolja a. Az igazgató az általános iskolai intézményegység vezetıje egy személyben b. Az alapfokú mővészetoktatás intézményegység vezetıje Az alapfokú mővészetoktatási intézményegység vezetıjének kinevezése (138 / (X. 8.) Korm. rendelet) az intézmény Igazgatótanácsának hatásköre. Az intézményegység vezetıi pályáztatási eljárás nyilvános, meghirdetése megyei napilapban, önkormányzati hirdetményben történik. Az Igazgatótanács döntése alapján a vezetıi pályázati kiírás az Oktatási Közlönyben is megjelentethetı Az intézményegység vezetı helyettesek: a. Az általános iskolai intézményegység-vezetıjének helyettesei: 1-4. évfolyamot vezetı helyettes; 5-8. évfolyamot vezetı helyettes. b. Az alapfokú mővészeti iskola intézményegység-vezetıjének helyettese. 30. A munkáltatói jogkör gyakorlása: Az alapfokú mővészeti iskola intézményegység-vezetıje feletti munkáltatói jogkört kinevezés, felmentés, fegyelmi eljárás az igazgatótanács gyakorolja. 11

12 30.2. Az intézmény egyszemélyi felelıs vezetıje az igazgató gyakorolja az intézmény egyéb dolgozói feletti munkáltatói jogokat. IV./ AZ ISKOLA MŐKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK ÉS AZOK NYILVÁNOSSÁGA A Kırösi Csoma Sándor Általános és Alapfokú Mővészeti Iskola Szervezeti és mőködési szabályzatának módosítását a Közoktatási törvény módosulásai, a 11/1994.(VI.8) MKM rendeletet módosító 30/2004. (X. 28.) OM rendelet és az életszerő szabályozás áttekintése tette szükségessé. Az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzatának a magasabb szintő jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkednie kell az iskola más belsı szabályzataihoz. E dokumentumok a következık: 1./ Az iskola tartalmi munkáját és mőködését meghatározó helyi szabályzatok: az alapító okirat, a pedagógiai program (nevelési program, helyi tanterv), az intézményi minıségirányítási program, a házirend, a belsı szabályzatok (igazgatói utasítások). 2./ Munkaügyi, munkajogi helyi (belsı) szabályok: a közalkalmazotti szabályzat, az esélyegyenlıségi terv, a kollektív szerzıdés. 3./ Az iskola egyes közösségeibıl szervezıdı testületek (szervezetek) mőködését meghatározó önálló szabályzatok: A közalkalmazotti tanács szervezeti és mőködési szabályzata Az Iskolaszék szervezeti és mőködési szabályzata A szülıi szervezet (munkaközösség) szervezeti és mőködési szabályzata 12

13 A diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzata Az alapító okirat a fenntartó határozata az adott nevelési és oktatási intézmény létrehozásáról, mőködtetésérıl. A fenntartó ebben meghatározza a közoktatási intézmény típusát, feladatait, és dönt a mőködés feltételeinek biztosításáról. Az alapító okiratban szereplı feladatok alapján az iskola nevelıtestülete készíti el az intézmény pedagógiai programját, amely az iskolában folyó nevelı-oktató munka szakmai-tartalmi szabályozója. Az intézmény minıségirányítási programja a folyamatos fejlesztés érdekében meghatározza a minıségpolitikát és a minıségfejlesztési rendszert. A házirend a gyermeki / tanulói jogok és kötelességek érvényesülésének, gyakorlásának, az iskola élet- és munkarendjének szabályait rögzíti. Az intézmény szervezeti és mőködési szabályzatának alapvetı feladata, hogy olyan a magasabb szintő jogszabályok elıírásainak megfelelı szervezetet mőködtessen, amely optimálisan biztosítja a pedagógiai programban kitőzött célok elérését. A közoktatási intézmények szervezeti és mőködési szabályzatával kapcsolatosan elsısorban a többször módosított, évi LXXIX. törvény a közoktatásról (továbbiakban: közoktatási törvény), valamint utoljára a 30/2004. (X.28.) OM rendelettel módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM. rendelet (továbbiakban: Vhr) tartalmaz elıírásokat. Az iskolai élet egyes területeire vonatkozó további belsı szabályzatok (igazgatói utasítások) a következık: az alkalmazottak munkaköri leírásai; a belsı ellenırzési szabályzat; az iratkezelési szabályzat; az adatkezelési szabályzat; a pénzkezelési szabályzat; a leltározási szabályzat; a selejtezési szabályzat; a munkavédelmi (munkabiztonsági) szabályzat; 13

14 a tőzvédelmi utasítás és tőzriadó-terv, stb; szoftver kezelési szabályzat; FEUVE. Az intézmény mőködését meghatározó dokumentumokat az intézményhasználók és az érdeklıdık megkaphatják betekintésre: az iskola vezetıinél; az iskolai könyvtárban; a titkárságon; a mővészeti intézményegység titkárságán, faliújságán; a tanári szobákban. Lényeges változás esetén a házirendet egy-egy kinyomtatott példányban át kell adni a tanulóknak, illetve az iskolát kezdı, tanévközben érkezı tanulók szüleinek. V./ AZ ISKOLA VEZETÉSE, SZERVEZETI RENDJE, HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA 1./ Az intézmény vezetıje (Kotv. 54. ) Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetıi tevékenységét az intézményegység vezetı, valamint a helyettesek és a gazdasági ügyintézı közremőködésével látja el. Felelıs az intézmény szakszerő és törvényes mőködéséért, az ésszerő és költség-hatékony gazdálkodásért, az Igazgatótanáccsal megosztva gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény mőködésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyeket jogszabály vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban elıírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. 14

15 a.) Feladatkörébe tartozik o a nevelıtestület vezetése; o a nevelıtestület jogkörébe tartozó döntések elıkészítése, végrehajtásuk szakszerő megszervezése és ellenırzése; o a rendelkezésre álló költségvetés alapján az iskola mőködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; o az iskolaszékkel, érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal való együttmőködés és a szülıi szervezettel történı együttmőködés; o a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése; o a gyermek- és ifjúságvédelmi-felelıs munkájához szükséges feltételek biztosítása. b.) Az igazgató fontosabb feladatai: az intézmény képviselete; külsı kapcsolatok ápolása, fejlesztése,: o kapcsolattartás az alapítvánnyal, o a forrásmenedzsment irányítása (pl. pályázatok elkészítésének segítése, szponzorok felkutatása, stb.); a minıségirányítási rendszer mőködtetése; a tantárgyfelosztás jóváhagyása; az osztályok és egyéb tanulócsoportok kialakításának jóváhagyása; ellenırzési terv elkészítése, véleményeztetése; továbbképzési program, terv elkészítése, véleményeztetése; kapcsolattartás a diákönkormányzattal; gondoskodás a diákönkormányzat mőködési feltételeinek biztosításáról; a személyi állomány feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása, az intézményegység-vezetı esetében egyéb munkáltatói jogkör gyakorlása; a szabadságolási ütemterv elkészítése; 15

16 az intézményegység-vezetık, valamint az általános iskolai intézményegységvezetı-helyettesek munkájának közvetlen irányítása; az iskola alábbi munkatársainak közvetett irányítása: iskolatitkár; gazdasági ügyintézı; karbantartó; gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs; könyvtáros tanító; mérési-értékelési munkaközösség-vezetıje; minıségirányítási csoportvezetı; DÖK munkáját segítı tanár; a gazdálkodási feladatok felügyelete; selejtezés, leltározás ellenırzése. c.) Kizárólagos jogkörébe tartozik: a pedagógusok feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása (az intézményegység vezetı esetében egyéb munkáltatói jogkör gyakorlása); a kötelezettségvállalási jogkör és az utalványozási jogkör gyakorlása. 2./ Az intézményvezetı (igazgató) közvetlen munkatársai: 2.1. Az alapfokú mővészeti iskola intézményegység vezetıje. Vezetıi tevékenységét az igazgató irányítása mellett, vele együttmőködve végzi Az alapfokú mővészeti iskola intézményegység vezetıjének feladatai: szakmai irányítással kapcsolatos feladatok a mővészetoktatásra vonatkozó tantárgyfelosztás elıkészítése; a mővészetoktatásra vonatkozó órarend tervezetének elkészítése; 16

17 a terembeosztás elıkészítése; a pedagógiai munka tervezése, szervezése, ellenırzése a mővészetoktatás területén; a tanév helyi rendjének tervezése (eltérhet az általános iskolai tanév helyi rendjétıl) a tanév rendjére vonatkozó miniszteri rendelet értelmében; a munkaterv, rendezvényterv elkészítése a mővészetoktatás területén; eszköz- és felszerelési jegyzék követése, a beszerzés megtervezése a mővészetoktatás területén; a tanügyi nyilvántartások ellenırzése a mővészetoktatás területén; bizonyítványok, igazolások ellenjegyzése a mővészetoktatás területén; a munkaközösségek irányítása a mővészetoktatás területén; intézményi szabályzatok karbantartása, követése a mővészetoktatás területén; IMIP, PP és Helyi tanterv karbantartása, követése a mővészetoktatás területén; a szabadságolási terv elkészítése az alapfokú mővészeti iskola intézményegységben alkalmazottak körében. - kapcsolattartás a szakmai egyesületekkel és az érdekképviseleti szervezetekkel a mővészetoktatás területén; a szülıi választmánnyal az alapfokú mővészeti iskolai intézményegységben Az intézményegységvezetı-helyettesek: a.) Az 5 8. évfolyamot vezetı helyettes feladatai: a nevelı és oktató munka irányítása, ellenırzése az 5-8. évfolyamon; az 5-8. évfolyamon mőködı szakmai munkaközösségek munkájának irányítása, összehangolása; 17

18 a nevelıtestületi értekezletek, valamint az 5-8. évfolyamon tanítók számára szervezett értekezletek elıkészítése, lebonyolítása; az 5-8. évfolyamon tanítók tanmeneteinek ellenırzése; az 5-8. évfolyam tantárgyfelosztásának, a tanulócsoportok kialakításának megtervezése; a felzárkóztatás és a tehetséggondozás adott keretek között történı megszervezése az 5-8. évfolyamon; vizsgák független vizsgabizottság elıtti megszervezése; az 5-8. évfolyamon tanulók tanórán kívüli tevékenységének megszervezése; az 5-8. évfolyam tanulóit érintı tanulmányi versenyek szervezése; a felsıs tanulócsoportok, szakkörök és a tanulószoba óralátogatási tervének összeállítása; az ISK mőködésének felügyelete; az iskolai rendezvények / ünnepek közül a ballagás, karácsony és a Kırösi-napok, valamint október 23. megfelelı lebonyolításáról való gondoskodás, illetve a farsang kapcsán az 5-8. évfolyamot érintı feltételek biztosítása, az elıkészületek és a lebonyolítás nyomon követése; az 5-8. évfolyamon tanítók túlóráinak, helyettesítéseinek nyilvántartása; a takarítók és a portás munkájának közvetlen irányítása. b.) Az 1-4. évfolyamot vezetı helyettes feladatai: a nevelı és oktató munka irányítása, ellenırzése az 1-4. évfolyamon; az 1-4. évfolyamon mőködı szakmai munkaközösségek munkájának irányítása, összehangolása; az 1-4. évfolyamon tanítók számára szervezett értekezletek elıkészítése, lebonyolítása; az 1-4. évfolyamon tanítók és napközis nevelık tanmeneteinek ellenırzése; 18

19 az 1-4. évfolyam tantárgyfelosztásának elkészítése és jóváhagyásra történı elıkészítése; tanuló- és napközis csoportok kialakításának megtervezése az 1-4. évfolyamon; az alsós tanulók tanórán kívüli tevékenységének megszervezése; az iskolai rendezvények / ünnepek közül az évnyitó, évzáró, Kırösidiák -ká avatás, március 15. megfelelı lebonyolításáról való gondoskodás, illetve a farsang kapcsán az 1-4. évfolyamot érintı feltételek biztosítása, az elıkészületek és a lebonyolítás nyomon követése; az 1 4. évfolyam tanulóit érintı tanulmányi versenyek szervezése; az alsós tanuló- és napközis csoportok óralátogatási tervének összeállítása; a szöveges értékelés követése, karbantartása; az elsısök beiskolázásával kapcsolatos teendık koordinálása; gondoskodás a tankönyvrendelésrıl, annak jogszabály szerinti lebonyolításáról; az 1 4. évfolyamon tanítók túlóráinak, helyettesítéseinek nyilvántartása; konyhai kisegítık, kertész, pedagógiai asszisztens munkájának közvetlen irányítása. c. ) Az alapfokú mővészeti iskola intézményegység-vezetı helyettesének feladatai a nem nevelıi munkakörben alkalmazottak munkájának irányítása a mővészetoktatás területén; rendezvények, mővészeti táborok szervezése az alapfokú mővészetoktatást érintı területeken; szakmai rendezvények (versenyek, továbbképzések, stb.) szervezése, lebonyolítása a mővészetoktatás területén. 19

20 2.4. A gazdasági ügyintézı: Vezetı beosztás ellátásával az igazgató bízhatja meg. Felelıs a következıkért: a költségvetési és gazdálkodási terv, beszámolók, adatszolgáltatások helyességéért (az adminisztrátor közremőködésével); a számviteli, pénzügyi, adó és társadalombiztosítási jogszabályok betartásáért; a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedések végrehajtásáért; a munka- és tőzvédelmi elıírások megtartásáért; a térítés díjak önkormányzati rendelet szerinti befizettetéséért, a befizetések ellenırzésének és a többletbefizetések visszatérítésének követéséért (az adminisztrátor közremőködésével) Az iskolatitkár felelıs - az iskola ügyviteléért; - a statisztikai adatok nyilvántartásáért; - a közalkalmazotti nyilvántartások vezetéséért, naprakész gondozásáért; - a diákigazolványok elkészítéséért A helyettesítés rendje: Az intézményegységekben eltérıen mőködik a két intézményegység eltérı munkarendje miatt. 2.6./a. Általános iskolai intézményegység: Az igazgatót akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylı kizárólagos hatáskörbe, valamint gazdálkodási jogkörbe tartozó döntések kivételével teljes felelısséggel az 5-8. évfolyamot vezetı általános iskolai intézményegység vezetı helyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén az alapfokú mővészeti iskolai intézményegységben is az 5-8. évfolyamot vezetı általános iskolai 20

21 intézményegység vezetı helyettes gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket. (Tartós távollétnek minısül a legalább kéthetes, folyamatos távollét.) Az igazgató és az 5-8. évfolyamot vezetı általános iskolai intézményegység vezetı helyettes egyidejő akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése az 1-4. évfolyamot vezetı általános iskolai intézményegységvezetı-helyettes feladata. Mindhárom vezetı távolléte esetén az általános iskolai intézményegységben a napközis munkaközösség vezetıje a helyettesítésre jogosult személy. 2.6./b. Alapfokú mővészeti iskolai intézményegysége A helyettesítés rendje A távollévı intézményegység vezetıt az intézményegységvezetıhelyettes helyettesíti. Ha az intézményegységvezetı-helyettes is akadályoztatva van, a helyettesítés az alábbiak szerint tagolódik: A nevelı oktató munkával kapcsolatos teendıket zeneoktatásnál a legtöbb szolgálati idıvel rendelkezı pedagógus; a képzımővészeti tagozaton a tagozatvezetı helyettesíti; a távollévı helyettes munkáját az intézményegység-vezetı látja el. 2.6./c. Abban az idıszakban, amikor igazgató, intézményegység vezetı, intézményegységvezetı-helyettes, munkaközösség vezetı, gazdasági ügyintézı nem tartózkodik az épületben, a legrégebben alkalmazásban lévı, kinevezett nevelı tartozik felelısséggel az azonnali intézkedések meghozatalában. A vezetıi helyettesítés felelıssége kiterjed az igazgató értesítésére, az intézkedésekkel kapcsolatos dokumentálásra is. 21

22 Az igazgató mellett jogszabály szerint Igazgatótanács mőködik (8 fı), amely évente min. két alkalommal tart rendes ülést. (Az Igazgatótanács mőködésének rendjét külön szabályzat rögzíti.) 3./ Az iskola vezetısége 3.1. Az iskola operatív vezetıségének tagjai: az igazgató; az intézményegység-vezetı; intézményegységvezetı-helyettesek Az iskola operatív vezetısége konzultációs, véleményezı fórum, amely döntési joggal nem rendelkezik. Az iskola operatív vezetısége rendszeresen (általában havonta kétszer) megbeszélést tart, melyrıl szükség szerint emlékeztetı készül. Az emlékeztetı nyilvános, a titkársági iktatásban megtekinthetı, a nevelıtestület tájékoztatását szolgálja a döntés elıkészítésrıl, a közösséget érintı információkról Az iskola operatív vezetıségének tagjai a belsı ellenırzési szabályzatban foglaltak szerint ellenırzési feladatokat is ellátnak. VI./ AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI ÉS KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL, VALAMINT AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL Az iskola közösségei: az alkalmazotti, szülıi és tanulói közösségek összessége. a nevelıtestület; a közalkalmazottak közössége; a mővészeti iskola tagozatai; a szakmai munkaközösségek; a diákönkormányzat; az iskolaszék; a szülıi választmány. 22

23 1./ Az intézmény nevelıtestülete 1.1. A nevelıtestület - a közoktatási törvény 56. -a alapján a nevelési - oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az iskola meghatározó tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelıtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltı alkalmazottja, valamint a nevelı és oktató munkát közvetlenül segítı felsıfokú végzettségő dolgozó A nevelıtestület jogállását döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Ktv ai, valamint a 29. -a határozza meg. A nevelıtestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek elızetes állásfoglalása alapján alakítja ki. 2./ A nevelıtestület értekezletei, mikro-értekezletei Az eltérı alapfeladatok és intézményspecifikus tevékenységek miatt a közös nevelıtestületi értekezleteken túl intézményegységenkénti értekezletek mőködtetése indokolt. Közös értekezletet kell összehívni a közoktatási törvény, illetve a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet értelmében jelen SzMSz VIII.5.2. pont a., e., f. esetekben. 2.1/a. A nevelıtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tarthat. Intézményi szintő értekezletek: tanévnyitó értekezlet; tanévzáró értekezlet; rendkívüli nevelıtestületi értekezletek. A közös értekezletek közös napirendi pontjait az operatív iskolavezetés határozza meg. A tanévnyitó értekezlet dönt : a./ az iskolai szintő rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és idıpontjáról; b./ a tanítás nélküli munkanapok idıpontjáról és programjáról; c./ a vizsgák rendjérıl; 23

24 d./ a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól; e./ az éves munkaterv jóváhagyásáról; f./ a házirend, az SZMSZ, a Pedagógiai Program és a Minıségirányítási Program módosításáról. A tanévzáró értekezleten az igazgató az intézményegység vezetık (helyettesek) véleményének figyelembevételével elemzi, értékeli a tanév nevelı-oktató munkáját, a munkatervi feladatok végrehajtását. Az igazgató, illetve az intézményegység vezetı az igazgatóval történt egyeztetés alapján a rendkívüli nevelıtestületi értekezlet összehívásáról legalább két nappal elıbb írásban vagy hirdetményben értesíti a testület (illetve az intézményegység nevelıinek) tagjait. A rendkívüli nevelıtestületi értekezlet összehívásának nevelıtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási idın kívül a kezdeményezéstıl számított nyolc napon belül össze kell hívni. A tantestületi értekezleteken a nevelıtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól csak alapos indok esetén az igazgató adhat felmentést. 2.1./b. Az általános iskolai intézményegység értekezletei: nevelıtestületi értekezletek; nevelési értekezletek; félévi értekezlet; osztályozó értekezletek; rendkívüli értekezletek; mikro értekezletek. Nevelıtestületi értekezletek A nevelıtestület jogállását, döntési, véleményezési, javaslattételi jogkörét a Ktv ai, valamint a Vhr a határozza meg. 24

25 Az intézményegység nevelıtestületének értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott napirenddel és idıponttal az intézményegység vezetı hívja össze és készíti elı. Nevelési értekezlet Az éves munkatervben meghatározott idıpontokban nevelési értekezletet kell tartani. Tárgya bármely nevelési kérdés lehet, amelyet a nevelıtestület határoz meg. A nevelési értekezlet témájától függıen a nevelıtestület határozatot, állásfoglalást hozhat. Félévi értekezlet Az intézményegység vezetı vagy helyettese(i) elemzi az elsı félév munkáját, és tájékoztatást nyújt a következı félév feladatairól. Osztályozó értekezlet A nevelıtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését osztályozó értekezleteken végzi. Rendkívüli értekezlet Az intézményegység vezetı rendkívüli nevelıtestületi értekezlet összehívásáról legalább két nappal elıbb írásban vagy hirdetményben értesíti a testület (illetve az intézményegység nevelıinek) tagjait. A rendkívüli nevelıtestületi értekezlet összehívásának nevelıtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási idın kívül a kezdeményezéstıl számított nyolc napon belül össze kell hívni. A tantestületi értekezleteken a nevelıtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól csak alapos indok esetén az igazgató adhat felmentést. Az értekezletet tanítási idın kívül a kezdeményezéstıl számított nyolc napon belül össze kell hívni. A tantestületi értekezleteken a nevelıtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól csak alapos indok esetén az igazgató adhat felmentést. 25

26 Mikro értekezletek Az általános iskolai intézményegységben a nevelıtestület egyegy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését osztályozóértekezletek, osztályközösségek problémáinak megoldását mikro-értekezleti formában is végezheti. A mikro-értekezleten csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelezı jelleggel. Mikro-értekezlet szükség szerint az osztályfınök, illetve szaktanár megítélése alapján az igazgató tájékoztatása mellett bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megoldására. 2.1./c. Alapfokú mővészeti iskolai intézményegység értekezletei: nevelıtestületi értekezletek; félévi értekezlet; osztályozó értekezletek; rendkívüli értekezletek; mikro értekezletek. Nevelıtestületi értekezletek Az intézményegység nevelıtestületének értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott napirenddel és idıponttal az intézményegység vezetı hívja össze és készíti elı. Félévi értekezlet Eltérı rendelkezés hiányában legkésıbb január 31-ig kell megtartani. Ezen az intézményegység vezetı vagy helyettese(i) elemzi az elsı félév munkáját, és tájékoztatást nyújt a következı félév feladatairól. Rendkívüli értekezlet Az intézményegység vezetı rendkívüli nevelıtestületi értekezlet összehívásáról legalább két nappal elıbb írásban vagy hirdetményben értesíti a testület (illetve az intézményegység nevelıinek) tagjait. 26

27 A rendkívüli nevelıtestületi értekezlet összehívásának nevelıtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási idın kívül a kezdeményezéstıl számított nyolc napon belül össze kell hívni. A tantestületi értekezleteken a nevelıtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól csak alapos indok esetén az igazgató adhat felmentést. Az értekezletet tanítási idın kívül a kezdeményezéstıl számított nyolc napon belül össze kell hívni. A tantestületi értekezleteken a nevelıtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól csak alapos indok esetén az igazgató adhat felmentést A rendkívüli nevelıtestületi értekezletek elıkészítésére és megtartására vonatkozó rendelkezések A nevelıtestületi értekezletet az intézményegység-vezetı és a helyettesek bevonásával az igazgató készíti elı. A nevelıtestület írásos elıterjesztés alapján tárgyalja: a pedagógiai programot; az SzMSz t; a házirendet; az éves intézményi munkatervet; az iskolai munkára irányuló átfogó elemzéseket; valamint a diákönkormányzat SzMSz-ének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az iskola mőködésére vonatkozó alapdokumentumok elfogadásakor a nevelıtestület 50% + 1 fı szavazata szükséges. A munkaközösség-vezetık a nevelıtestület elıtt szóban ismertethetik a munkaközösség véleményét. A munkaközösség-vezetık írásban továbbítják az illetékes intézményegységvezetı-helyetteshez a nevelıtestület által elkészítendı átfogó értékeléshez a munkaközösség saját mőködési területére vonatkozó értékelést. 27

28 A nevelıtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjaihoz az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló szülıi közösség képviselıjét meg kell hívni. A nevelıtestületi értekezlet levezetı elnöki feladatait az intézményegység vezetı és helyetteseik felváltva látják el. A jegyzıkönyv hitelesítésre az értekezlet két nevelıtestületi tagot választ. Ha a nevelıtestület egyszerő szótöbbséggel hozható döntésénél szavazategyenlıség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. A nevelıtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell és azokat nyilvántartásba kell venni. A sorszámozott határozatokat iktatással az iskolatitkár kezeli és tartja nyilván. A nevelıtestületi értekezlet jegyzıkönyvét az iskolatitkár vezeti. A jegyzıkönyvet az értekezletet követı öt munkanapot követıen kell elkészíteni. A jegyzıkönyvet az igazgató, a jegyzıkönyvvezetı és a két hitelesítı írja alá. 3./ A nevelıtestület szakmai munkaközösségei, munkacsoportok 3.1. A munkaközösség a munkaprogramjának meghatározásakor figyelembe veszi az intézmény éves munkatervét és a pedagógiai programját A szakmai munkaközösség tagjai, az általános iskolában (a tagság önkéntes) minden évben, a mővészeti iskolában 2 évente a tanévzáró értekezleten munkaközösség-vezetıt választanak. A munkaközösség vezetıje az azonos tantárgyat, tananyagot oktató, illetıleg azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok által megválasztott, az iskola igazgatója által megbízott pedagógus. A munkaközösséget a munkaközösség-vezetıje képviseli. 28

29 3.3. A szakmai munkaközösségek tevékenysége: A nevelı-oktató munka javításának, a tanárok pedagógiai tevékenységének, a módszertani kultúra fejlesztésének, az egységes követelményrendszer kialakításának, az önképzés elısegítésének érdekében az iskolában szakmai munkaközösségek mőködhetnek. A szakmai munkaközösségeket az azonos szakos, vagy a közös rendszerbe sorolható oktatást ellátók részvételével lehet létrehozni, amennyiben a tanárok száma meghaladja a 3 fıt. A munkaközösségek feladatait a munkaközösségek éves munkaterve, valamint az intézményi munkaterv tartalmazza. A munkaközösségek részt vállalnak a tanárok továbbképzésében, új oktatási módszerek bevezetésében, tanulmányi versenyek szervezésében, lebonyolításában, évközi, tanév végi beszámolók, más feladatok közös megoldásában A szakmai munkaközösség-vezetı jogai és feladata: Összeállítja az iskola pedagógiai programja, munkaterve alapján a munkaközösség éves munkaprogramját. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelıs a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért. Fejleszti a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesíti a módszertani eljárásokat. Módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart (minimum négyszer egy tanévben), bemutató foglalkozásokat (órákat) szervez. Elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit. 29

30 Végzi a tantárgycsoportjával kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények hirdetését. Javaslatokat tesz a tantárgyfelosztásra, szakmai továbbképzésre, munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra. Nyomon követi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét (minimum 1 óra/hó hospitálás), szükség esetén intézkedést kezdeményez az igazgató felé. Támogatja a pályakezdı pedagógusok munkáját, fejleszti a munkatársi közösséget. Koordinálja a munkaterületéhez tartozó mőveltségterületeken a tankönyv és taneszközigények felmérését, javaslatot tesz ezek kiválasztására, a szakmai anyagok beszerzésére. Képviseli a munkaközösséget az intézményegység vezetıségében, iskolán kívüli szakmai fórumokon. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységérıl a nevelıtestület számára, igény szerint az iskolavezetés részére. Javaslatot ad a költségvetés tervezéséhez, illetve a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai elıirányzatok felhasználására. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása elıtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. 30

31 3.5. Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelıtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben a munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, errıl tájékoztatni kell a tantestületet. 4./ Az intézményben mőködı munkaközösségek: alsós módszertani; napközis; humán; természettudományi, nyelvi; testnevelés és sport; fúvós; zongora; képzımővészeti; vonós. 5./ Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelıtestületénél és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll. 6./ Az iskolaszékkel való együttmőködés szervezése az igazgató feladata. Az iskola igazgatója és az iskolaszék képviselıje az együttmőködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv, illetve az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. Az iskolaszék képviselıjét meg kell hívni a nevelıtestületi ülés azon napirendi pontjának tárgyalásához, amelyekben az iskolaszéknek egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van. Az iskolaszék megkeresésére az igazgató, a szükséges információkat, tájékoztatást köteles megadni, illetve a mőködéshez szükséges feltételek megteremtésérıl köteles gondoskodni. 31

32 Az iskolaszék részére az igazgató félévenként legalább egy alkalommal, de az iskolaszék megkeresésére 15 napon belül részletes tájékoztatást ad az iskola feladatairól, mőködésérıl, a tanulói jogviszonnyal összefüggı kérdésekrıl. Ha az iskolaszék az intézmény mőködésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelıtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelıtestület tájékoztatásáról, illetıleg a vélemény és a javaslat elıterjesztésérıl az igazgató gondoskodik. 7./ A szülıi közösség (csak az általános iskolai intézményegységben) 7.1. A közoktatási törvény ai rendelkeznek a szülıi közösségekrıl, valamint az iskolaszékrıl. Ennek alapján az iskolában a szülık meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében intézményegységenként munkaközösséget hozhatnak létre. A szülıi közösség dönt saját mőködési rendjérıl, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselıinek megválasztásáról. A szülıi közösség képviselıjét (a szülıi választmány elnökét) a nevelıtestületi értekezlet szülıi közösség véleményezésével érintett napirendi pontjának tárgyalásaira meg kell hívni. A szülıi közösséget az igazgató tanévenként legalább 2 alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. A szülıi közösség elnöke közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot. Az általános iskolai intézményegységben az osztályok szülıi közösségeivel az osztályfınökök tartanak kapcsolatot. 32

33 8./ A diákönkormányzat (csak az általános iskolai intézményegységben) A közoktatási törvény ai rendelkeznek a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintı kérdésekben A diákönkormányzat mőködési rendje A tanulók, a tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatát a tanulóközösség képviselıi fogadják el és a nevelıtestület hagyja jóvá Az iskolai diákönkormányzat élén a mőködési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság (IDB) áll. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai DÖK-segítı tanár támogatja és fogja össze, a diákok rajta keresztül is érvényesíthetik jogaikat és fordulhatnak az iskola vezetıségéhez A diákközgyőlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó - tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek (pl. osztályok) által megválasztott küldöttekbıl áll. A diákközgyőlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekő észrevételét, kritikai megjegyzését. A diákközgyőlés a diákönkormányzat mőködési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. 9./ Az osztályközösség (csak az általános iskolai intézményegységben) Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége: megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát; küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetıségébe. 33

34 10./ Az osztályközösség vezetıje: az osztályfınök (csak az általános iskolai intézményegységben) Az osztályközösség élén mint pedagógusvezetı az osztályfınök áll. Az osztályfınököt az általános iskola intézményegységvezetı-helyettes javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfınök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikroértekezletének összehívására. 11./ Az iskola közösségeinek belsı kapcsolattartási formái és rendje Az iskola közösségeinek tevékenységét az intézményegység vezetı, a helyettesek, a munkaközösség (tanszak) vezetık segítségével az intézményvezetı fogja össze (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja). A kapcsolattartás rendszeres formái különbözı értekezletek; fórumok; iskolagyőlések; nyílt napok; tanácskozások; fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét idıpontokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melynek az erre vonatkozó részét az intézményegységek faliújságján ki kell függeszteni A diákönkormányzat, a diákképviselık, valamint az iskolai vezetık közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat mőködéséhez szükséges feltételek (csak az általános iskola intézményegységben): 1. A diákönkormányzat mőködését a tanulók által választott pedagógus segíti. A diákönkormányzatot segítı tanár szorosan együttmőködik az iskola valamennyi közösségével. 34

35 2. A diákönkormányzatot segítı tanár feladatai: Javaslataival, tanácsaival segíti a Diákönkormányzat munkáját. Közvetlen ellenırzési joggal rendelkezik a Diákönkormányzat minden területén. Beszámolási kötelezettséggel tartozik az igazgatónak és a tantestületnek. Közvetlen munkakapcsolatot alakít ki az osztályfınökökkel és az vezetıség tagjaival a Diákönkormányzat és a tanórán kívüli nevelés kérdéseiben. Javaslatot tehet az igazgatónak - a Diákönkormányzattal egyetértésben - az érdeklıdési körök vezetıinek személyére. Segítséget nyújt a munkaközösségeknek, diákköröknek, csoportoknak rendezvények lebonyolításában. Diákönkormányzat területén önálló jogkörrel rendelkezik, beszámolási kötelezettséggel csak az igazgatónak és a Diákközgyőlésnek tartozik. Kinevezése a Diákönkormányzat véleményének meghallgatása és figyelembevétele után az igazgató hatásköre A szülıi közösségekkel való kapcsolattartás formája: Az intézményegységek szülıi közösségeivel az intézményegység-vezetık tartják a kapcsolatot. Az intézményegység-vezetı állandó meghívott tagja a szülıi választmány üléseinek, vezetıtársait az intézményegység vezetıségi értekezletein tájékoztatja a szülıi szervezet felvetéseirıl. 35

36 12./ A szülık tájékoztatásának formái: a.) Az általános iskolai intézményegységben 1. Az iskola a tanév során: szóbeli tájékoztatást tart az éves munkaterv alapján, az általános munkaidın túli idıpontokban (szülıi értekezletek, fogadóórák); rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a tanulók tájékoztató füzetében). 2. A szülıi értekezletek: Az osztályok szülıi közössége, illetve a mővészeti iskola információs egysége számára a szülıi értekezletet az osztályfınök, illetve az intézményegység vezetı tartja. A szülık a tanév rendjérıl, feladatairól a szeptemberi szülıi értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendı elsı évfolyamosok szüleit a felvételi értesítıben tájékoztatja az iskola a tanév kezdetét megelızı elsı szülıi értekezletrıl a beiratkozott tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében. Az 5-8. évfolyamon tanuló diákok szülei számára minden tanévben szeptember 30-ig összevont szülıi értekezletet tartunk, ahol az 5-8. évfolyamot vezetı helyettes tájékoztatást ad a tanév rendjérıl, munkatervérıl, és bemutatja az 5-8. évfolyamon tanító valamennyi pedagógust. Rendkívüli szülıi értekezletet az osztályfınök, a mővészeti iskola intézményegység vezetıje és a szülıi közösség elnöke hívhat össze a felmerülı problémák megoldására. 3. Szülıi fogadóórák Az éves munkaterv alapján kialakított rend szerint, de legalább 2 alkalommal. Amennyiben a gondviselı fogadóórán kívüli idıpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban idıpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. 36

37 4. Rendszeres írásbeli tájékoztatás Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón, fıtárgyi naplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia, a szóbeli feleletek értékelését az általános iskolában aznap, az írásbeli teljesítmények értékelését a kiosztás napján kell a tájékoztató füzetbe beírni. Amennyiben az általános iskola 5-8. évfolyamon a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt az osztálynaplóban található magatartásfüzetbe dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni. Az általános iskolában rendszeres visszajelzés szükségessége miatt az érdemjegyek minimális száma félévente a tantárgy heti óraszáma + 2. b.) A mővészeti intézményi egységben: Az érdemjegyekrıl a tanuló szülıjét a felnıtt tanulók kivételével a tájékoztató füzet útján havonta tájékoztatni kell. A növendék szorgalmának értékelése: A fıtárgyi és szolfézs tanulásban tanúsított szorgalmat is folyamatosan, havonként értékelni kell. Errıl a szülık a tájékoztató füzet útján kapnak értesítést. A szorgalom minısítésére 4 fokozatot kell használni: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A szorgalom minısítését félévkor szám és szó megjelöléssel a tájékoztató füzetbe, tanév végén pedig a naplóba, az anyagkönyvbe, valamint a bizonyítvány megfelelı rovatába kell bejegyezni. Három órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén változó minısítésnél jobb nem adható. 37

38 VII./ AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSİ KAPCSOLATA 1./ Az iskolai munka megfelelı szintő irányításának érdekében az iskola igazgatósága állandó munkakapcsolatban áll a következı intézményekkel: a fenntartóval (a helyi képviselıtestülettel és polgármesteri hivatallal); a helyi oktatási intézmények vezetésével; a Nevelési Tanácsadóval. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelıs. 2./ Az eredményes oktató és nevelımunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn: a város oktatási intézményeivel; a nevelési tanácsadóval; a városi családsegítı központtal és a gyermekjóléti szolgálattal; a városi könyvtárral; a mővelıdési házzal; a Matrica múzeummal; az iskolát támogató alapítványok kuratóriumaival; a helyi társadalmi egyesületekkel; a városi televízióval; a helyi újság szerkesztıségével; szakmai szervezetekkel, egyesületekkel. A mővészeti intézményegység tevékenységével aktívan kapcsolódik a Zeneiskolák Szövetségének országos, illetve területi rendezvényeihez, a nemzetközik és országos szintő szakmai szervezetekhez (EPTA, ESTA, stb.), a megyei és városi társadalmi és kulturális rendezvényekhez. Az iskola a Zeneiskolák Szövetségének tagja. Ennek a tagságnak megfelelıen eleget tesz az iskola mindenkori létszámának megfelelı tagdíjfizetési kötelezettségének. 38

39 Az intézményegység vezetıje rendszeresen részt vesz a Szövetség összejövetelein. A Szövetség rendezvényeire pályázattal jelentkezik az iskola. A nemzetközi és országos szakmai szervezetekkel a szaktanárok egyénenként tartják a kapcsolatot. A Muzsikáló Százhalombatta Alapítvány Kuratóriumában iskolánk képviselteti magát. E képviseletet az intézményegység által delegált kinevezett pedagógus vagy mővésztanár látja el és vesz részt az Alapítvány munkájában, illetve közremőködünk rendezvényein. A Városi Zenei Könyvtárral az iskola könyvtárosa szakmai kapcsolatot tart. A Mővészeti Iskola továbbtanuló növendékei és szaktanáraik országszerte konzultációs kapcsolatban állnak a mővészeti szakközépiskolákkal. Rendszeresen szakmai tapasztalatcserét tartunk az alapfokú mővészetoktatási intézményekkel, illetve azok együtteseivel. Képzımővészeti tagozat: Az iskola képzımővész tagozata szorosan együttmőködik a MK Látás Iskolája szakkörével. Kölcsönös kapcsolatot tart a SZIKE kulturális egyesülettel. Szakmai kapcsolatot tart az általános iskolák szaktanáraival, elsısorban a tehetséggondozás területén. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató, illetve az intézményegység vezetı és a helyettesek vezetıi feladat-megosztás szerint felelısek. 3./ Az általános iskolában tanulók veszélyeztetettségének megelızése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelıse rendszeres kapcsolatot tart fenn a városban mőködı Gyermekjóléti Szolgálattal. 39