mérték A magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelése Infografikák Készítette:

Átírás

1 mérték A magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelése Infografikák Készítette: Állami Egészségügyi Ellátó Központ Grafikai tervezés és kivitelezés: Szóró Erika Budapest, december

2 Tartalom Az egészségi állapot egészségügyön kívüli befolyásoló tényezõi Demográfiai, mortalitási és morbiditási adatok Struktúra, elérés Pénzügyi védelem Minõség, ellátásbiztonság Hatékonyság és fenntarthatóság Fókuszterület - szívinfarktus Fókuszterület - TBC A következõ infografikák célja, hogy a szélesebb publikum számára is érthetõ és gyorsan áttekinthetõ módon mutassa be a Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése (MÉRTÉK) ös idõszakra vonatkozó mutatóit, illetve azok vizsgálatának legfontosabb bontásait és eredményeit. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy az itt megjelenített adatok helyes értelmezéséhez feltétlenül javasolt az indikátorok részletes elemzésének megismerése és a definíciók áttekintése, mivel ezek térnek ki az indikátorok számítási limitációira. Az elemzések bemutatják az eredmények hátterében feltételezhetõ okokat, befolyásoló tényezõket, illetve tendenciákat vagy szezonalitást is.

3 mérték Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése Az egészségi állapot egészségügyön kívüli befolyásoló tényezõi Környezet-egészségügy K7. Levegõminõség 2015-ben szálló por részecskék (aeroszolok, PM10) éves átlagos 3 koncentrációja 27 µg/m. 3 WHO egészségi irányérték: 20 µg/m Jelenleg érvényes éves átlag határérték: 40 µg/m 3 K6. Vízminõség 2014-ben a lakosság 90 %-a részesült jó minõségû ivóvízbõl. Magyarországon vannak olyan háztartások, ahol vezetékes ivóvíz nem elérhetõ (pl.: tanyavilág, szegregátumokban élõk, díj-nemfizetés miatt szolgáltatásból kizártak), illetve sok helyen használják magánkutak vizét, ami közegészségügyi kockázatot jelent. Iskolai végzettség és jövedelmi helyzet K8. Iskolai végzettségek aránya, 2015 Alapfokú Középfokú Felsõfokú 17% 59,0% 24% 18%, 15% 54%, 64% 27%, 21% K9. Háztartások egy fõre jutó éves nettó jövedelme, ben a háztartások egy fõre jutó éves nettó jövedelme 1 millió 99 ezer forint volt, amely az elõzõ évhez képest 4,9 százalékos reálnövekedést jelent. 4,9%

4 K9. Háztartások egy fõre jutó éves nettó jövedelme iskolai végzettség szerint, 2014 Alapfokú Középfokú végzettséggel Középfokú végzettséggel Felsõfokú végzettséggel érettségi nélkül érettségivel végzettséggel 724 ezer forint 932 ezer forint ezer forint ezer forint K9. Háztartások egy fõre jutó éves nettó jövedelme a gyermekes háztartásokban, 2014 Egyéb, Egy szülõ egy vagy több gyermekkel Kettõ felnõtt egy gyermekkel Kettõ felnõtt két gyermekkel Kettõ felnõtt három és több gyermekkel pl. egy gyermek és egy rokon 750 ezer forint ezer forint 870 ezer forint 663 ezer forint 801 ezer forint K10. Szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával érintett lakosság aránya, % A roma népesség körében a kockázat 3X nagyobb a nem roma népességhez viszonyítva! 0-17 év év 65 év fölött 36% 29% 17% 29%, 29% 20%, 13%

5 Egészségi állapotot befolyásoló tényezõk, 2014 Az egészségi állapotot befolyásoló tényezõk iskolai végzettség szerint Alapfokú végzettséggel Középfokú végzettséggel, érettségi nélkül Középfokú végzettséggel, érettségivel Felsõfokú végzettséggel Teljes lakosság K1. Túlsúlyosak vagy elhízottak aránya K2. Rendszeres testmozgást végzõk aránya K3. Rendszeres gyümölcs, zöldség fogyasztók aránya K4. Naponta cigarettázók aránya K5. Túlzott alkoholfogyasztók aránya 57% 63% 51% 49% 55% 46%, 62% 6% 8% 13% 18% 11% 9%, 13% 62% 64% 68% 75% 67% 72%, 62% 31% 34% 25% 13% 26% 21%, 32% 6% 7% 5% 4% 6% 2%, 10% Az egészségi állapotot befolyásoló tényezõk korosztályok szerint évesek évesek 65 év fölöttiek Teljes lakosság K1. Túlsúlyosak vagy elhízottak aránya 32% 62% 68% 55% K2. Rendszeres testmozgást végzõk aránya 22% 9% 4% 11% K3. Rendszeres gyümölcs, zöldség fogyasztók aránya 60% 66% 80% 67% K4. Naponta cigarettázók aránya 32% 29% 11% 26% K5. Túlzott alkoholfogyasztók aránya 4% 6% 7% 6%

6 mérték Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése Demográfiai, mortalitási és morbiditási adatok M1. Születéskor várható élettartam, M2. és annak egészségesen várható aránya, ,3 év Egészségesen 81,5% 79,4 év Egészségesen 76,5% 78,1 év Egészségesen 78,6% 83,6 év Egészségesen 73,9% Férfiak Nõk Férfiak Nõk Magyarország EU Forrás: Eurostat M1. 65 éves korban várható élettartam M2. és annak egészségesen várható aránya, ,6 év 18,6 év 18,2 év 21,6 év Egészségesen 41,3% Egészségesen 32,6% Egészségesen 47,25 Egészségesen 39,8% Férfiak Nõk Férfiak Nõk EU Forrás: Eurostat

7 M3. Egészséges életév-veszteségek kiemelt betegségcsoportokra, 2013 Az egészséges életév-veszteségek közel harmadát okozó elsõ öt ok: az iszkémiás szívbetegségek (11%), a nyaki- és hátgerinc fájdalmak (7%), az agyérbetegségek (6%), a tüdõdaganatok (5%) és az esések (3%). M4. Legfontosabb halálokok Korai, 65 éves kor elõtti halálozás okai Keringési rendszer megbetegedései 51,7% Iszkémiás szívbetegségek az összes halálozás 26,5%-a Rosszindulatú daganatok 24,4% Légzõrendszer megbetegedései 5,5% Emésztõrendszer megbetegedései 4,8% Külsõ okok 4,4% Mentális és viselkedészavarok 2,7% Egyéb 6,5% Rosszindulatú daganatok 38% Keringési rendszer megbetegedései 28,8% Iszkémiás szívbetegségek az összes halálozás 14,6%-a Külsõ okok 10% Emésztõrendszer megbetegedései 9,2% Légzõrendszer megbetegedései 5,1% Mentális és viselkedészavarok 1,3% Egyéb 7,6% Iskolai végzettség szerinti különbségek, 2014 Alapfokú végzettséggel Középfokú végzettséggel Felsõfokú végzettséggel M1. Születéskor várható élettartam, férfiak M1. Születéskor várható élettartam, nõk M5. Csecsemõhalandóság (Az anya iskolai végzettsége szerint) M6. Egészségüket jónak vagy nagyon jónak tartók aránya 65,3 év 73,8 év 77,2 év 75,7 év 80,5 év 81,3 év % 70% 78%

8 mérték Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése Struktúra, elérés Az ellátórendszer struktúrája bizonyos pontokon aránytalanságokkal terhelt. Gy1. Az alapellátás kapacitása (háziorvosi szolgálatok), 2015 A felnõtt háziorvosi körzetek lakosságarányos számában a megyék értékei közötti relatív szórás 7%, vegyes körzeteknél 10,9%, gyerek körzeteknél 12,1%. E2. Háziorvosi elérés, 2015 A lakosság 88,4 %-a él olyan településen, ahol van legalább helyettesítéssel ellátott háziorvosi rendelõ.

9 Gy lakosra jutó óraszám a járóbeteg-szakellátásban, 2015 A tízezer lakosra jutó közfinanszírozott járóbeteg óraszám 2015-ben országosan Észak-Magyarország Nyugat-Dunántúl Észak-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl 307,7, Nyugat-Dunántúlon 224,7, Közép-Magyarországon 416,1. Dél-Alföld Dél-Dunántúl A tízezer lakosra jutó magánfinanszírozású járóbeteg óraszám 2015-ben országosan 342,8, Észak-Magyarországon 124,1, Közép-Magyarországon 597,8. Vannak olyan szakmák, amelyek csak magánfinanszírozásban (kiegészítõ gyógyászati tevékenységek - nem konvencionális gyógymódok), illetve nagyobb arányban inkább magánfinanszírozásban (pl.: fogászat, fizioterápia, szemészet) jelennek meg. Gy6. A lakosra jutó fekvõbeteg-szakellátási ágyszám, ,7 ágy krónikus 33,7 ágy 21,2 ágy krónikus 44,2 ágy aktív 38,5 ágy 46,1 ágy aktív Közép-Dunántúl 97,2% 2,8% közfinanszírozott magánfinanszírozott Észak-Alföld Gy lakosra jutó köz- és magánfinanszírozott óraszám a nagyértékû képalkotó eszközökre (CT/MRI), 2015 CT/MR berendezés 1millió lakosra HU 10,9 SK 22 CZ PL CT vizsgálat száma 1000 lakosra MR vizsgálat száma 1000 lakosra 92 34,8 122,8 46,3 22,5 95,8 45,2 23,6 55,2 22,8 A tízezer lakosra jutó óraszámok megyei értékei közötti relatív szórás CT 45% MRI 69%

10 H3. Betöltetlen védõnõi szolgálatok aránya, területi megoszlása, 2015 Az összes védõnõi állás közül a betöltetlenek aránya: 7,9% Betöltetlen területi védõnõi állások aránya: 8,7% ISKOLA Betöltetlen fõállású iskola-védõnõi állások aránya: 5% Nógrád megyében a területi védõnõi állások 23,7%-a betöltetlen. A Lenti és a Siklósi járásban nincs fõállású iskolavédõnõ H1. Érvényes mûködési nyilvántartással rendelkezõ (80 év alatti) egészségügyi dolgozók száma, 2015 Orvosok: Fogorvosok: Gyógyszerészek: Klinikai végzettségû egészségügyi dolgozók: Egészségügyi szakdolgozók: Tízezer lakosra Budapesten 50, Nógrád megyében 17,7 orvos jutott. H4. Egészségügyi dolgozók korfája, 2015 Orvosok Férfiak Nõk Fogorvosok Gyógyszerészek Klinikai végzettségû egészségügyi dolgozók Egészségügyi szakdolgozók Tíz orvosból öt 50 év feletti!

11 H2. Kórházak és önálló járóbeteg- szakrendelõk teljes munkaidõs foglalkoztatottjainak egy fõre jutó havi átlagos bruttó keresete, 2014 orvosok Ft Ft egészségügyi szakdolgozók egyéb egészségügyi dolgozók Ft Ft Ft Ft kórházak és önálló járóbeteg-szakrendelõk dolgozói összesen nemzetgazdasági átlagos kereset Ft Ft Ft Ft 2013-ban a hazai szakorvosok vásárlóero paritásos keresete a harmadát sem éri el a németországi kereseteknek; valamint az orvosok és a szakdolgozók esetében a kerestek egyaránt a felét sem érik el az angliai kereseteknek. E3. Legközelebbi sürgõsségi osztályt 30 percen belül elérõ lakosság aránya, 2015 A lakosság 83,2%-a a legközelebbi sürgõsségi fekvõbeteg-ellátótól 30 perces közúti elérési távolságon belül él. 30p SBO Somogy megyében 52% Budapesten 100% E4. 15 percen belüli kiérkezés aránya a mentõknél, 2014 A mentõk kiérkezési ideje 79,6%-ban 15 percen belül volt 2014-ben. 15p Tolna megyében 68,5% Budapesten 92,1%

12 Az igénybevétel a struktúránál alapvetõen jóval kiegyenlítettebb. P2. Születés évét követõ 12 hónapon belül alapimmunizálásban* részesített kisgyermekek aránya, 2015 Az átoltottság mindenütt magas. 99,8% Magyarország az európai és világélvonalban szerepel. * torokgyík, merevgörcs, szamárköhögés, járványos gyermekbénulás és b-típusú Haemophilus influenzae (Hib) okozta invazív megbetegedés elleni alapimmunizálásban részesítettek aránya Gy lakosra jutó ellátási esetek száma az alapellátásban, 2015 Az 1000 lakosra jutó esetek száma 6778 volt a teljes lakosságra vetítve. Az 1000 lakosra jutó háziorvosi esetek számában a megyei értékek relatív szórása 10,8%. A körzetek számával (GY1) való korreláció értéke 0,76. Gy lakosra jutó járóbeteg-szakellátási esetek száma, 2015 Az 1000 lakosra jutó közfinanszírozott járóbeteg-szakellátási esetszám (a beteg lakhelye szerint) 2015-ben volt, Nyugat-Dunántúlon 5510, Közép-Magyarországon Észak-Magyarország Nyugat-Dunántúl Észak-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Dél-Alföld Dél-Dunántúl

13 Gy lakosra jutó aktív közfinanszírozott osztályos esetszám, 2015 A lakosra jutó aktív közfinanszírozott osztályos esetszám 2015-ben volt. A beteg lakhelye szerint számított megyei értékek közötti relatív szórás 8%. Az ágyszámmal való korreláció értéke 0,33. (A számításba a magánfinanszírozású ágyak is bekerültek, de ezek aránya marginális.) E1. Saját területi ellátási kötelezettség alapján ellátott aktív fekvõbeteg esetek aránya, 2015 Közép-Magyarország 51% Közép-Magyarország nélkül 78% A lakosság 69%-ban a fekvõbeteg ellátást a lakóhely szerint megállapított intézményben vette igénybe. Gy5. Egy fõre jutó természetbeni közfinanszírozott kiadás, 2015 A természetbeni egészségügyi ellátás egy fõre jutó kiadása 2015-ben Ft volt. A biztosítottak 20%-ára fordították a kiadások 88%-át.

14 Ugyanakkor vannak a hozzáférésnek különösen problémás pontjai. P1. Emlõszûrés év közötti nõk körében a es szûrési ciklusban Az érintett korosztály 51%-a vett részt a megfelelõ vizsgálatokon. A szervezett szûrésre meghívottak megjelenési aránya 45% volt. 34,2%. 58,6%. A megyék közötti relatív szórás 12,4%. P3. Megelõzhetõ halálozások, ben népegészségügyi beavatkozásokkal, az életmód, a társadalmi-gazdasági helyzet és a környezeti tényezõk megváltoztatásával halálozás megelõzhetõ lett volna, ami az összes halálozás 26%-a. A férfiak aránya több mint kétszerese a nõkének. 65 év alatti halálozás 2014-ben hatvanöt év elõtti halálozás megelõzhetõ lett volna, ami az összes halálozás 57%-a.

15 Gy9. A kötelezõ várólistán rögzített személyek átlagos tényleges várakozási ideje, 2015 A kötelezõ várólistákról ellátottaknál a tényleges várakozási idõ 2015-ben átlagosan 53 nap volt. Térdprotézis 266 nap Csípõprotézis 146 nap Közép-Magyarországon 31 nap Szürkehályog 88 nap Dél-Dunántúlon nap A tényleges várakozási idõ csípõprotézis-mûtétek estén 8, míg térdprotézis-mûtét esetén 6 százalékkal csökkent 2014-hez képest. Idõbeni változás Gy12. Kielégítetlen egészségügyi szükséglet, 2014 A szükségesnek vélt egészségügyi ellátás elmaradása 2014-ben a lakosság 7%-át érintette. Az elmaradás esélye 2015-ben: romák esetében 2,2x nagyobb mint nem romák esetében, alapfokú végzettségûek esetében 1,8x nagyobb mint felsõfokú végzettségûeknél, legalacsonyabb jövedelmi ötöd esetében 3,9x nagyobb mint a legmagasabb jövedelmi ötöd esetében.

16 mérték Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése Pénzügyi védelem V1. A háztartások közvetlen egészségügyi kiadásai a rendelkezésre álló jövedelem arányában, 2014 A háztartások jövedelmeik 5,5%-át fordították közvetlen egészségügyi kiadásokra. A közvetlen egészségügyi kiadásokkal rendelkezõ háztartásokban az egészségügyi kiadások aránya 6,4%. A háztartások 13,9%-ának nem volt közvetlen egészségügyi kiadása. A háztartások 13,6%-a élt a szegénységi küszöb alatt. A nem szegény háztartások jövedelmük 5,7 %-át fordítják egészségügyre közvetlen forrásból A szegény háztartásoknál az arány 4,3 %.

17 V2. Katasztrofális egészségügyi kiadásokat elszenvedõ háztartások aránya, 2014 A háztartások 21,6%-át sújtotta katasztrofális mértékû közvetlen egészségügyi kiadás. Ez 2,9%-ban elszegényítõ, 10,2%-ban pedig továbbszegényítõ kiadást jelentett. Észak-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Magyarország Észak-Alföld Közép-Dunántúl A katasztrofális kiadásokat szenvedõ háztartások részaránya a Nyugat-Dunántúlon a legkisebb, 16,9% Dél-Dunántúl Dél-Alföld és az Észak-Alföldön a legnagyobb, 28,9%. V3. Ártámogatási kiadásokhoz kapcsolódó betegszámok, lakosból váltott ki államilag támogatott gyógyszert férfi lakosra férfi gyógyszerkiváltó jutott nõi lakosra nõi gyógyszerkiváltó jutott. Egy gyógyszerkiváltóra átlagosan forint ártámogatás jutott. Egy férfi gyógyszerkiváltóra forint ártámogatás jutott. Egy nõi gyógyszer kiváltóra forint ártámogatás jutott.

18 A támogatott gyógyszereket kiváltó betegek több mint fele valamely népbetegség vagy fertõzõ betegség kezelésére kapta a gyógyszereit. - szív- és érrendszeri betegségek (~22%), - az anyagcserével kapcsolatos betegségek, köztük a cukorbetegség(~14%), - a fertõzéses betegségek (~16%) V5. Egy táppénzes napra jutó táppénz összege, 2015 Egy napra jutó táppénz összege forint volt. Nõk esetében az egy napra jutó táppénz értéke forint. Férfiak esetében forint volt. Az E-alap kiadásainak kb. 4%-át teszi ki a táppénz. A táppénz alapja az esetek közel 85%-ában az adott évre jellemzõ átlagkereset alatti jövedelem volt.

19 mérték Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése Minõség, ellátásbiztonság Q1. 18 év feletti diabéteszes betegek háziorvosi gondozása 2014-ben a felnõtt cukorbetegek 68,4%-a részesült aktív háziorvosi gondozásban (esetükben HbA meghatározás, 1C Illetve szemészeti vizsgálat történt). Q2. Császármetszések aránya alacsony kockázatú szüléseknél 2015-ben az összes szülés 38,7%-a császármetszéssel történt, az alacsony kockázatú (WHO PATH definíció) szüléseknél 35,6% a császármetszések aránya. A császármetszések arányának 1990-es évek utáni meredek emelkedését Magyarországon nem követte a mortalitás korábbi, szignifikáns csökkenése Halálozás (perinat, i.u., posztnat.) (%0) Császármetszés (%) Császármetszés (%) Perinatális halálozás (%0) Intrauterin elhalás (%0) Posztnatális halálozás (%0) Forrás: Dr. Csákány Gy. 2015

20 Q3. 30 napon belüli kórházi sürgõsségi újrafelvételek aránya, 2015 A kórházi elbocsátás utáni 30 napban a betegek 5%-a kerül ismét, sürgõsséggel felvételre. 10% Az intenzív ellátásból és a tüdõgyógyászati osztályokról elbocsátott betegek körében a kórházi sürgõsségi újrafelvételi arány az országos átlag kétszerese. Q4. Multirezisztens kórokozók által okozott fertõzések elõfordulása A kórházak által jelentett multirezisztens kórokozók (MRK) által okozott egészségügyi ellátással összefüggõ fertõzések elõfordulása kismértékben növekvõ, 2014-ben elbocsátott kórházi beteg közül 3595 (vagyis 0,17%) szenvedett egy vagy több MRK okozta egészségügyi ellátással összefüggõ fertõzésben. A1. Elkerülhetõ halálozások aránya 2014-ben optimális orvosi beavatkozások idõben történõ igénybevételével az összes halálozás 14%-a elkerülhetõ lett volna. A 65 év alattiak halálozásainak 27%-a elkerülhetõ halálozás. A2. Rákbetegek öt éven túli túlélési aránya, 2010 Méhnyak Bõr Emlõ Prosztata Húgyholyag Egyéb Vastagbél Végbél Hörgõ és tüdõ Gyomor 0% 20% 40% 60% 80% 100% 89,9% 79,3% 78,2% 67,1% 57,4% 56,3% 50,1% 44,2% 34,8% 28,5% A rákbetegek öt éven túli túlélési aránya összességében 61% volt 2010-ben, daganattípus szerint a túlélés 90 és 28 százalék között változó.

21 A3. Csípõtáji törést követõ 30, 90, 365 napon belüli halálozási arány 30 nap 90 nap 365 nap 11,1% (2015) 22,6% (2015) 34,9% (2014) A4. 30, 90, 365 napon belüli halálozási arány ischaemiás stroke után 30 nap 90 nap 365 nap 12% (2015. II. félév) 17,2% (2015. II. félév) 26,2% (2014. II. félév) Az ischaemiás stroke-ot követõ 30 napos halálozásban Magyarország a nemzetközi középmezõnyben van (OECD). B1. Betegjogi megkeresések száma 2015-ben a betegjogi képviselõkhöz fordulók 54%-a tájékoztatást kért, 36%-a egészségügyi ellátásbeli vélt jogsérelmet tett szóvá, 10%-a észrevételt tett. B2. Az egészségügyi ellátással elégedettek aránya (elégedettek, nagyon elégedettek) 2014-ben a lakosság legnagyobb arányban, 86%-bana háziorvosi ellátással volt megelégedve, és legkisebb arányban, 44%-ban a kórházi ellátással.

22 mérték Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése Hatékonyság és fenntarthatóság Fenntarthatóság F1. Eltartottsági ráta, ,9% 72% A gyermeknépesség eltartottsági rátája 21,4%-ot, A gyermeknépesség eltartottsági rátája 24,7%-ot, az idõs népességé 26,5%-ot tesz ki. az idõs népességé 47,3%-ot tesz majd ki. F2. Egészségügyi kiadások GDP-arányos szintje, ,17 % Önkéntes egészségügyi-finanszírozási alrendszerek: 0,33% Háztartások: 2,03% GDP Kormányzati alrendszerek összesen: 4,81% Az OECD adatbázisában szereplõ 24 európai ország közül Magyarország a 19. helyen áll.

23 F3. Az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek alakulása, 2015 Az Egészségbiztosítási Alap bevételei 2013 és 2015 között reálértéken számolva 4,4%-kal növekedtek. Bevétel, Mrd Ft Egyéb bevétel Szociális adó és munkáltatói egészségbiztosítási járulékok Központi költségvetési hozzájárulások Biztosítotti egészségbiztosítási járulékok F6. Az egészségügyi forrásteremtés szerkezete, 2014 Az egészségügyi kiadások teljes összege 2307 milliárd forint volt. Az egy fõre jutó egészségügyi kiadás 234 ezer forint volt. A gyógyszerfinanszírozásban 2012 óta a magánszféra részaránya került túlsúlyba. Az önkéntes egészségügy finanszírozási alrendszerek a kiadások 4,6%-át fedezték A háztartások közvetlen egészségügyi kiadásai a kiadások 28,4%-át adták Az önkéntes egészségügy finanszírozási alrendszerek a gyógyszerfinanszírozás 4,8%-át adják A háztartások adják a gyógyszerfinanszírozás 47,7%-át A kormányzati alrendszerekbõl származott a források 67,5%-a Az állami finanszírozás aránya nemzetközi viszonylatban alacsony, még a háztartások közvetlen egészségügyi kiadásai magasak. A kormányzati alrendszerekbõl származik a gyógyszerkiadások 47,6%-a

24 F4. Gyógyszertámogatási kiadások, 2015 TB támogatás, Mrd Ft ,0 282,9 310,8 Az egy fõre esõ legmagasabb TB támogatás a éves korcsoportban jelentkezik, lakosonként Ft F5. Az egészségügyi ellátás beruházási kiadásainak alakulása, ,7 Mrd forint 51,9% EU támogatás ,3 Mrd forint 76,8% EU támogatás Gép-mûszerek felújítására költött kiadások 0,3 milliárd Ft Az épületek felújítására fordítható források 10,6 milliárd Ft Gép-mûszer beruházások 22,7 milliárd Ft Építés-beruházás 31,8 milliárd Ft A beruházásokra és felújításokra költött összegek között egy fõre vetítve a Nyugat-Dunántúli régióban voltak a legmagasabbak (összesen 26,4 milliárd forint, azaz 26,9 ezer Ft/fõ). Nyugat-Dunántúl Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Észak-Alföld A beruházásokra és felújításokra költött összegek között egy fõre vetítve a Dél-Alföldi régióban voltak a legalacsonyabbak (összesen 15,4 milliárd forint, azaz 13,7 ezer Ft/fõ). Dél-Dunántúl Dél-Alföld

25 F7. Fekvõbeteg lejárt tartozás alakulása, 2015 Mrd forint ,6 33, ,1 Erõforrás-gazdálkodás G1. Egynapos sebészeti ellátás keretében ellátható beavatkozások tényleges egynapos ellátásának aránya, : 47,4 % A célérték kb. 60% 2013 óta 4,8 százalékponttal növekedett az egynapos sebészet részaránya. Az elvégzett egynapos beavatkozások száma az egynapos ellátás szempontjából kiemelten érintett szakmákban: Szülészetnõgyógyászat 69,5% érintett esetbõl Urológia, andrológia 51,6% esetbõl Traumatológia 16,4% esetbõl Csecsemõ- és gyermekgyógyászat 28% esetbõl Arc-, állcsontszájsebészet 71,4% esetbõl Szemészet 59,90% esetbõl Kardiológia 37,1% esetbõl Sebészet 21,3% esetbõl Ortopédia 35,9% esetbõl Fogászati szakellátás 61% esetbõl Fül-orrgégegyógyászat 24,1% esetbõl

26 G2. Epemûtétek körében a laparoscopos eljárás részaránya, 2015 Az eljárás széleskörûen elterjedt, azonban az idõs páciensek esetén egyelõre ritkábban alkalmazott ,2% 76,8% 60,5% G3. Egy finanszírozási egységre jutó finanszírozási összeg, 2015 A közfinanszírozott szakellátás a fekvõbeteg ellátási forma esetében alig lépi túl a TVK adta kereteket, azonban a járóbeteg esetek jelentõs része degresszióval vagy egyáltalán nem finanszírozott. Fekvõbeteg esetek: Teljes mértékben finanszírozott fekvõesetek aránya: 99,1 % (150 e Ft) 25%-on finanszírozott esetek aránya: 0,9 % (37,5 e Ft) Járóbeteg esetek: 73%-100%-os finanszírozás, 7%-30%-os finanszírozás, 7%-20%, 13%-0 G4. Ágykihasználtság, 2014 Aktív: 71% Krónikus: 82,5 % Rehabilitáció: 85,2% Ápolás: 90,6%

27 G6. Egy osztályos esetre jutó súlyszám, 2015 Egy esetre jutó súlyszámok 1,50 1,25 1,00 0,75 0,50 0,71 0,90 1,04 1,20 1,22 1,27 0,25 0,00 Gyermekkórház Városi kórház Megyei kórház Országos kórház Szakkórház Klinika A kórházak a rendszerben elfoglalt helyük szerint eltérõ költségû és bonyolultságú eseteket látnak el. A szakmák költségigénye jelentõsen eltérõ - jellemzõen a sebészeti és az onkológiai szakmák költsége a magasabb. Átlagos osztályos eset súlyszáma 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 0,6 0,7 0,9 0,9 0,9 0,9 1,0 1,2 1,6 1,9 3,4 Fül-orr-gége Szülészetnõgyógyászat Szemészet Pszichiátria Tüdõgyógyászat Belgyógyászat Onkológia Sebészet Ortopédia-trauma Kardiológia Intenzív

28 G7. Egy rendelési órára jutó esetszám, 2015 Egy emberre jutó idõ 15,9 perc Országos átlag: 3,8 eset óránként Terjedelem megyék között: 3,3-4,8 3,8 4,2 4,6 3,7 3,7 4,4 3,6 3,3 4,3 4,1 4,8 4,1 4,6 3,9 4,7 3,9 4,3 4,3 3,3 3,3 4,5-4,8 4,2-4,5 3,9-4,2 3,6-3,9 3,3-3,6 Országosan közel másfélszeres eltérés figyelhetõ meg a megyék értékei között. Az esetszámhoz mérten tág kapacitással rendelkeznek az egyetemi városok megyéi és szûkkel az Észak Alföld régió megyéi. G8. Elkerülhetõ kórházi felvétel, 2015 kivéve Az elkerülhetõ kórházi esetek tették ki 2015-ben a kórházi felvételek 8,8%-át, százezer lakos esetében ilyen esetre került sor. Az elkerülhetõ kórházi felvételek 49%-a három diagnóziscsoportba sorolható, melyek a szívelégtelenség (329/100 ezer fõ), tüdõgyulladás (277/100 ezer fõ) és angina pectoris (225/100 ezer fõ). Jellemzõen az idõsebb korcsoportok és a férfiak esetében fordulnak elõ elkerülhetõ esetek nagyobb arányban.

29 mérték Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése Fókuszterület - szívinfarktus I1. 30, 90, 365 napon belüli halálozási arány szívinfarktus esetén 30 nap 90 nap 365 nap 15% 19% 26% (2015) (2015) (2014. II. félév) Az AMI-t követõ korra és nemre 30, 90 és 365 napos halálozási arány enyhén javuló tendenciát mutat a vizsgált 4,5 év során, de nemzetközi összehasonlításban még mindig kedvezõtlen helyzetben vagyunk. I2. Az akut ellátás vége és a rehabilitáció megkezdése között eltelt átlagos idõ Magyarországon 2014-ben fekvõbeteg kardiológiai rehabilitációban a szívinfarktuson átesett betegek 31%-a jelent meg. Azok, akik az infarktust követõ 90 napon belül bejutottak rehabilitációs intézménybe átlagosan 22 napot vártak. Akut infarktuson átesett betegek száma Az aktív fekvõbeteg-ellátásban jelentett infarktusok száma (2015): férfi: 9113, nõ: 6515

30 mérték Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése Fókuszterület - TBC T1. 12 hónapon belüli gyógyulási arány a tbc-fertõzöttek körében, % Az idõkorláttól függetlenül a gyógyulási arány 75%-os. A WHO adatai szerint 2013-ban 75%-os volt az egy éven belüli gyógyulási arány az EU/EGT országaiban. Magyarország a 73,2%-os eredményével megközelítette ezt az értéket. T2. Multidrog (MDR) és kiterjedten rezisztens (XDR) együttes aránya a tbc-fertõzöttek között, ,4%, a WHO elvárásainak megfelelõen alacsony T3. Tbc incidencia lakosra, % óta az un. alacsony incidenciájú országok (<10 %000) közé tartozunk. Egy település hátrányos helyzete negatívan befolyásolja a tbc incidencia alakulását: A hátrányos települések incidenciája: 11%000 A nem hátrányos települések incidenciája: 8%000

31 3 2,5 T4. Tbc miatti halálozási ráta lakosra, ,5 1 0, ,2 TBC Surveillance Központ Magyarország az alacsony mortalitású (<1) országok közé tartozik. T5. A gyermekek körében diagnosztizált tbc esetek aránya, ,5% Magyarország az EU/EGT legalacsonyabb indikátor értékû országai közé tartozik. Magyarországon igen alacsony (az EU/EGT-n belül az egyik legalacsonyabb) a tbc-s esetek bakteriológiai igazoltsága, így a kezelés sokszor kizárólag klinikai diagnózison alapul.!2014-ben 48 %