MAGYAR KÖZLÖNY 225. szám

Átírás

1 MAGYAR KÖZLÖNY 225. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA december 27., szerda Tartalomjegyzék 443/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet Az elektromobilitás hazai elterjesztésével kapcsolatos egyes állami feladatokról /2017. (XII. 27.) Korm. rendelet A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról /2017. (XII. 27.) Korm. rendelet A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról /2017. (XII. 27.) Korm. rendelet A környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LXXXV. törvény végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról /2017. (XII. 27.) Korm. rendelet Az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról szóló 143/2009. (VII. 6.) Korm. rendelet módosításáról /2017. (XII. 27.) MNB rendelet A Magyar Nemzeti Bank előtti egyes hatósági ügyekben az elektronikus kapcsolattartás szabályairól /2017. (XII. 27.) MNB rendelet Az ügyfeleknek pénzügyi eszközökről, befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy kiegészítő szolgáltatásról befektetési tanácsot vagy információt nyújtó természetes személyekre vonatkozó, szakmai képességekre és kompetenciákra vonatkozó követelményekről /2017. (XII. 27.) MNB rendelet A Magyar Nemzeti Bank elnöke által adományozható díjakról szóló 27/2013. (XII. 10.) MNB rendelet módosításáról /2017. (XII. 27.) MNB rendelet A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 19/2017. (VII. 19.) MNB rendelet módosításáról /2017. (XII. 27.) MvM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához igényelhető támogatások részletes feltételeiről szóló egyes miniszteri rendeletek módosításáról 35877

2 35830 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 225. szám 36/2017. (XII. 27.) MvM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból finanszírozott intézkedések megvalósulásának időtartama alatt, elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról szóló 57/2015. (XII. 23.) MvM rendelet módosításáról /2017. (XII. 27.) MvM rendelet Egyes agrár-vidékfejlesztési tárgyú rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről /2017. (XII. 27.) MvM rendelet Egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, valamint egyes miniszteri rendeletek módosításáról /2017. (XII. 27.) MvM rendelet A területi számjelrendszerről szóló 31/2011. (X. 24.) KIM rendelet módosításáról /2017. (XII. 27.) BM rendelet A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat egyedi szolgáltatási megállapodás útján igénybe vevő szervezetekről, valamint a központi szolgáltató által üzemeltetett vagy fejlesztett informatikai rendszerekről szóló 7/2013. (II. 26.) NFM rendelet módosításáról /2017. (XII. 27.) IM rendelet A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról /2017. (XII. 27.) IM rendelet A díjfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról, valamint a fizetési meghagyásos eljárással összefüggő költségek előlegezéséről, megfizetéséről és behajtásáról /2017. (XII. 27.) IM rendelet A jogi segítségnyújtás keretében igénybe vehető támogatások iránti kérelem tartalmára és a támogatások igénybevételére vonatkozó részletes szabályokról /2017. (XII. 27.) IM rendelet Az áldozatsegítő támogatások engedélyezése iránti kérelem tartalmára és kitöltésére, valamint a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos egyes nem hatósági eljárási kérdésekre vonatkozó szabályokról /2017. (XII. 27.) IM rendelet A polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről /2017. (XII. 27.) IM rendelet A perköltség felszámítására szolgáló költségjegyzékről /2017. (XII. 27.) IM rendelet A pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról /2017. (XII. 27.) IM rendelet A közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet módosításáról /2017. (XII. 27.) IM rendelet Az ügyész, a perindításra feljogosított személy és az ügygondnok polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő részvétele miatt, valamint a bírósági szervezet érdekkörében elhárítható ok következtében felmerült perköltség kifizetéséről 35979

3 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 225. szám /2017. (XII. 27.) IM rendelet Az igazságügyi szakértői tárgyú, valamint egyéb igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról /2017. (XII. 27.) NGM rendelet A jövedéki adóról szóló évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet módosításáról /2017. (XII. 27.) NFM rendelet Egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról, valamint a közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 56/1999. (XII. 28.) BM rendelet hatályon kívül helyezéséről /2017. (XII. 27.) NFM rendelet Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes közlekedési, fogyasztóvédelmi, állami vagyonpolitikai, postai és energetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes miniszteri rendeletek technikai deregulációjáról /2017. (XII. 27.) Korm. határozat A családok gyarapodása érdekében a termékenységet javító egészségügyi, oktatási és lelki szolgáltatást nyújtó állami vagy egyházi fenntartású intézmények ellátásának fejlesztésére szolgáló támogatásról /2017. (XII. 27.) Korm. határozat Az állami felsőoktatási intézmények és az akadémiai kutatóhálózat K+F tevékenységeinek megvalósításához kapcsolódóan, a közbeszerzési gyakorlat módosításával összefüggő feladatokról és egyéb intézkedésekről /2017. (XII. 27.) Korm. határozat A Célzottan közlekedésbiztonságot javító fejlesztések a közlekedésbiztonság terén kifejtett rendőrségi tevékenység komplex fejlesztése megnevezésű projekt eredményeként létrejött Közúti Intelligens Kamerahálózat (VÉDA rendszer) fix és változtatható helyű komplex közlekedési ellenőrzési pontok (KKEP) karbantartásához és üzemeltetéséhez szükséges források biztosításáról /2017. (XII. 27.) Korm. határozat Az útdíj-rendszerek fejlesztéséhez és évi működéséhez szükséges forrás biztosításáról /2017. (XII. 27.) Korm. határozat Az állami tulajdonban álló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú gazdálkodó szervezetek megközelíthetőségét elősegítő beruházásokhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról /2017. (XII. 27.) Korm. határozat Az Országos Mentőszolgálat által használt mentőautók cseréjét szolgáló évi gépjárműbeszerzésről, valamint a kapcsolódó mentéstechnikai eszközök beszerzéséről /2017. (XII. 27.) Korm. határozat A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításról /2017. (XII. 27.) Korm. határozat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében új lakásotthon létrehozásáról /2017. (XII. 27.) Korm. határozat A váci Munkaerő-piaci Elhelyezkedést Segítő Speciális Fejlesztő Központ létrehozásával összefüggő egyes további intézkedésekről 36040

4 35832 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 225. szám 2039/2017. (XII. 27.) Korm. határozat A magyar kortárs képzőművészet nemzetközi művészeti vásárokon való megjelenésének a kulturális diplomáciai tevékenység keretében történő támogatásáról /2017. (XII. 27.) Korm. határozat Monor település okos város funkcionalitással összefüggő fejlesztéseinek támogatásáról /2017. (XII. 27.) Korm. határozat A Reformáció Emlékbizottság létrehozásáról szóló 1780/2013. (X. 29.) Korm. határozat módosításáról /2017. (XII. 27.) Korm. határozat Az elektromobilitás hazai elterjesztésével kapcsolatos egyes állami feladatok megvalósításáról 36043

5 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 225. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 443/2017. (XII. 27.) Korm. rendelete az elektromobilitás hazai elterjesztésével kapcsolatos egyes állami feladatokról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. Az elektromobilitás hazai elterjesztésével kapcsolatos 2. -ban meghatározott egyes közfeladatokat az e-mobi Elektromobilitás Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság) látja el. 2. A Társaság feladatai 2. A Társaság az elektromobilitás hazai elterjedését elősegítő közfeladatai körében felelős a) az országos átjárhatóságot biztosító, elektromos járművek feltöltésére szolgáló töltőinfrastruktúra kiépítéséért, amelynek keretében aa) közreműködik a töltőtelepítési fejlesztések koordinálásában, ab) megvalósítja a töltőinfrastruktúra kiépítését szolgáló egyes, központi költségvetési forrásból vagy európai uniós forrásból létrehozandó kormányzati fejlesztéseket, b) az általa kiépített töltőinfrastruktúra rendeltetésszerű fenntartásáért és üzemeltetéséért, a közfeladat körébe bele nem értve az elektromobilitás felhasználó részére történő elektromobilitás szolgáltatási tevékenységet, c) tisztán elektromos gépjármű-részarány növelésének elősegítéséért az elektromos gépjárművek központi beszerzése útján azon költségvetési szervek részére, amelyek nem tartoznak a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által kötelezően ellátott körbe, és nem élnek az e körhöz való csatlakozási jogukkal, d) az elektromobilitási piac szereplői közötti átjárhatóság biztosításának, valamint az elektromobilitási piac egységes működéséhez szükséges, kölcsönös elszámolást biztosító elektronikus fizetési platform kialakításával kapcsolatos feladatok ellátásáért. 3. E rendelet alkalmazásában a) országos átjárhatóság: azon lehetőség megteremtése, amely által kizárólag a nyilvános elektromos töltőpontok igénybevételével Magyarország bármely pontja elérhetővé válik az elektromos meghajtású gépjárművek számára, b) elektromobilitás felhasználó: az elektromos gépjárműtöltési szolgáltatás egyes kérdéseiről szóló 170/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet pontja szerinti fogalom, c) elektromobilitás szolgáltatás: az elektromos gépjárműtöltési szolgáltatás egyes kérdéseiről szóló 170/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet pontja szerinti fogalom. 3. Záró rendelkezések 4. Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. 5. E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 6. E rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

6 35834 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 225. szám A Kormány 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendelete a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról A Kormány a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény 48. (3) bekezdése a) pont 40. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. (1) A rendelet hatálya a (2) bekezdésben foglalt kivétellel azokra a gépjárművezetőkre és vezetési jogosultságot megszerezni szándékozókra terjed ki, akik gépjárművezetői tevékenység végzéséhez pályaalkalmassági minősítést kívánnak szerezni, továbbá azokra, akiket pályaalkalmassági minősítés megszerzésére köteleztek (a továbbiakban együtt: gépjárművezető). (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, az önkormányzati tűzoltóság és a büntetés-végrehajtási szervezet állományába tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló azon személyekre, akik e szervek megkülönböztető jelzést használó gépjárműveinek vezetésére jogosultak és ilyen gépjárművet vezetnek. 2. (1) A pályaalkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gépjárművezető a) rendelkezik-e azokkal az egyéni pszichológiai jellemzőkkel, amelyek szükségesek a biztonságos járművezetési tevékenységhez, a közlekedési helyzetekhez való alkalmazkodáshoz, a járművezetés közben jelentkező terhelés elviseléséhez, b) rendelkezik-e a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges észlelési, döntési és cselekvési képességgel, c) képes-e elsajátítani a járművezetéshez szükséges ismereteket és készségeket. (2) A pályaalkalmassági minősítés szakmai szempontjait, eljárásait és az alkalmasságot korlátozó vagy kizáró okokat az 1. melléklet tartalmazza. (3) A pályaalkalmassági vizsgálatot a közlekedési hatóság folytatja le. 3. (1) Előzetes pályaalkalmassági vizsgálaton szerzett alkalmas minősítés szükséges a) a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetéséhez, b) a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző gépjármű vezetéséhez, c) a (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában meghatározott nemzetközi közúti személyszállítást végző autóbusz vezetéséhez, d) a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott nemzetközi közúti áruszállítást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény vezetéséhez, e) a külön jogszabályban meghatározott veszélyes áru szállítását végző gépjármű vezetéséhez, f) ha azt a gépjárművezető előzetes orvosi vizsgálata során a külön jogszabályban foglaltak szerint elrendelték. (2) Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat szükséges: a) a gépjármű-vezetési gyakorlatból ötödik sikertelen vizsgát követő vizsga letételéhez, b) a rendőrhatóság, az ügyészség és a bíróság kezdeményezésére, c) a gépjárművezető előzetes, időszakos vagy soron kívüli vizsgálatát végző orvos, illetőleg orvosi bizottság megkeresésére, d) a gépjárművezető munkáltatójának kezdeményezésére, e) a gépjárművezető kezdeményezésére. (3) A pályaalkalmassági vizsgálaton megállapított minősítés a következő alkalmassági kategóriákra vonatkozhat: a) I. alkalmassági kategória: a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetése, b) II. alkalmassági kategória: ba) a közúti közlekedési szolgáltatás keretében személyszállítást végző autóbusz (trolibusz), személygépkocsi, bb) a nemzetközi közúti személyszállítást végző autóbusz, amelyben a vezetőülésen kívül legalább 17 állandó ülőhely van, bc) a veszélyes áru szállítását végző gépjármű vezetése, c) III. alkalmassági kategória: ca) a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, közúti közlekedési szolgáltatást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény,

7 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 225. szám cb) a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, nemzetközi közúti áruszállítást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény vezetése, d) IV. alkalmassági kategória: az a) c) pontban nem említett gépjármű vezetése. (4) Az I. pályaalkalmassági minősítés az időszakos minősítés lejártát követően is érvényes a II IV. alkalmassági kategóriára, a II. pályaalkalmassági minősítés a III IV. alkalmassági kategóriára, a III. pályaalkalmassági minősítés a IV. alkalmassági kategóriára. (5) A pályaalkalmassági minősítés az 1. számú melléklet III. fejezetében foglalt pályaalkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok alapján 1 5 évig terjedő időtartamra korlátozható, a korlátozás hiányában az érvényesség a (7) bekezdésben foglalt kivétellel az alkalmatlanság jogerős megállapításáig áll fenn. (6) A megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére az I. alkalmassági kategóriában megállapított pályaalkalmassági minősítés vagy időszakos minősítés legfeljebb öt évig érvényes. 4. (1) A pályaalkalmassági vizsgálat elvégzésére vonatkozó kérelmet a közlekedési hatósághoz kell benyújtani, amely a 3. (2) bekezdés b) d) pontja kivételével a pályaalkalmassági vizsgálatot a gépjárművezető kérelmére végzi el. (2) Az I. és II. pályaalkalmassági minősítés megszerzése céljából pályaalkalmassági vizsgálatra az jelentkezhet, aki legalább két éve rendelkezik a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben meghatározott bármely nemzetközi kategóriában folyamatosan hatályos vezetői engedéllyel, és nem minősül a külön jogszabályban foglaltak alapján kezdő vezetőnek. 5. (1) A pályaalkalmassági vizsgálat megkezdése előtt a gépjárművezetőnek igazolnia kell, hogy a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet 3. -ában meghatározottak alapján gépjárművezetésre egészségi szempontból alkalmas. Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat esetén legalább az alkalmasság alacsonyabb csoportú igazolása szükséges. (2) A pályaalkalmassági vizsgálat abban az esetben végezhető el, ha a gépjárművezető a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 4. (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott személyi állapotra vonatkozó követelményeknek megfelel. 6. (1) A 3. (1) bekezdés a) e) pontja alapján végzett pályaalkalmassági vizsgálat során figyelemmel a korábban megszerzett alkalmas minősítéseire a gépjárművezető alkalmatlannak kizárólag arra az alkalmassági kategóriára minősíthető, amelyre a pályaalkalmassági vizsgálatot kérte. (2) Ha az (1) bekezdésében említett pályaalkalmassági vizsgálat eredményeként valószínűsíthető, hogy a gépjárművezető alacsonyabb alkalmassági kategóriában is alkalmatlan, a gépjárművezető rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatát kell elrendelni. (3) A rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton a közlekedési hatóság azt vizsgálja, hogy a gépjárművezető alkalmas-e gépjármű vezetésére, valamint azt, hogy a 3. (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel melyik korábban megszerzett alkalmassági kategóriában alkalmas. (4) A közlekedési hatóság a rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat során gyakorlati vezetés közben is vizsgálhatja a gépjárművezetőt (a továbbiakban: vezetési próba). A vezetési próba a járművezetés gyakorlati oktatásának minősül, ezért a KRESZ rendelkezéseit kell alkalmazni. 7. A közlekedési hatóság a pályaalkalmassági minősítést közli a gépjárművezetővel és azzal, aki a gépjárművezető pályaalkalmassági vizsgálatát kezdeményezte. 8. A közlekedési hatóság a 3. (2) bekezdés a) pontja alapján megállapított alkalmas minősítést kivéve a pályaalkalmassági vizsgálat során hozott végleges határozatáról a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló évi LXXXIV. törvény 14. (2) bekezdés e) pont ea) alpontjában foglaltaknak megfelelően a közúti közlekedési nyilvántartó szervet elektronikus úton értesíti. 9. Ha a gépjárművezetőt a pályaalkalmassági vizsgálaton a vizsgált kategóriában alkalmatlannak minősítették, újabb pályaalkalmassági vizsgálatát, azonos vagy magasabb kategóriában, a végleges határozatban feltüntetett időpontot amely nem haladhatja meg a határozat kiadását követő két évet követően kérheti.

8 35836 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 225. szám 10. (1) A pályaalkalmassági minősítés az alábbi okmányokkal igazolható: a) PÁV vagy a közlekedési hatóság határozata, b) PÁV vagy a közlekedési hatóság igazolása a korábban megszerzett minősítésről, c) fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának szervezeti egységeként működő okmányiroda által kiállított, a megszerzett PÁV minősítés igazolását tartalmazó okirat. (2) A pályaalkalmassági minősítés alábbiakban felsorolt okiratok valamelyikével is igazolható: a) I. pályaalkalmassági kategóriának felel meg aa) az január 1-je előtti C kategóriás vezetői engedély, ab) az július 1-je és április 1-je közötti dátummal kiadott gépjárműkezelői bizonyítvány, b) II. pályaalkalmassági kategóriának felel meg az április 1-je és december 31-e közötti D kategóriás vezetői engedély, c) III. pályaalkalmassági kategóriának felel meg az április 1-je után kiadott gépjárműkezelői bizonyítvány. 11. Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. 12. A rendelet hatálybalépése előtt megállapított a) pályaalkalmassági minősítés továbbra is érvényes, b) rendkívüli pályaalkalmassági, illetve a soron kívüli orvosi vizsgálati kötelezettség továbbra is érvényes. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök 1. melléklet a 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendelethez A pályaalkalmassági minősítés szakmai szempontjai, eljárásai és az alkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok 1. A pályaalkalmassági minősítés szakmai szempontjai 1.1. A PÁV a pályaalkalmassági vizsgálatot a kérelemnek megfelelő alkalmassági kategóriára meghatározott követelmények szerint végzi A pályaalkalmasságot megállapító pszichológusnak az egyéni adottságok figyelembevételével, minden esetben egyedi elbírálás alapján kell véleményt alkotnia a vizsgált személy pályaalkalmasságáról és a pályaalkalmassági minősítés során általános szabályként a következőket kell figyelembe vennie: A pályaalkalmasság megítélésénél minden esetben mérlegelni kell, hogy a vizsgált személy a nála esetleg észlelt kedvezőtlen egyéni jellemzők ellenére is képes-e kellő biztonsággal és felelősséggel részt venni gépjárművezetőként a közúti közlekedésben Az I., II. és III. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a gépjármű-vezetési tevékenység sajátos követelmények és feltételek között történik. (Megkülönböztető jelzéseket használó, közúti közlekedési szolgáltatás keretében személy- és áruszállítást végző, nemzetközi közúti közlekedésben részt vevő, veszélyes árut szállító gépjármű vezetése.) Ezért olyan egyéni jellemző kombinációk esetében, amelyek a további kedvezőtlen változásra utalnak és így a jövőben a biztonságos közlekedést veszélyeztetik, alkalmatlanságot kell megállapítani. Figyelembe kell venni továbbá, hogy az ilyen gépjárművezetőnek az időjárástól, napszaktól, útviszonyoktól, közlekedési körülményektől függetlenül kell járművet vezetnie A IV. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmassági megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a gépjárművezető nem az I III. alkalmassági kategóriába tartozó, előzetes alkalmassági vizsgálati körbe sorolt, differenciált és fokozottabb pszichológiai követelményeket támasztó, gépjárművezetéssel kapcsolatos tevékenységeket végzi. Ezért a gépjárművezetőnek csak az alapvető, a közlekedésben való biztonságos részvételhez szükséges, legfontosabb képességekkel, személyiségjegyekkel kell rendelkezni.

9 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 225. szám Az I. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni, hogy feladata ellátásának velejárója a közlekedési szabályoktól eltérő vezetési mód megválasztásának lehetősége, és így részvétele a közúti közlekedésben a megszokottnál nagyobb objektív kockázattal jár A II. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni a jelentkező speciális járulékos megterheléseket és a hibás gépjárművezetői magatartás következményeinek várható súlyosságát. Ennek keretében kiemelten vizsgálni kell, hogy a szállított személyek számának változása (növekedése) miként hat a gépjárművezető pszichés igénybevételére, megterhelésére (autóbusz, trolibusz), a gépjárművezető a biztonságos gépjárművezetés követelményeinek teljesítésén túlmenően képes-e az utasokkal megfelelően foglalkozni (taxi, autóbusz, trolibusz), a gépjárművezető hogyan alkalmazkodik a megszokottól eltérő közlekedési feltételekhez (hosszú utak, monotónia, telítődési hatások) A vezetői engedéllyel már rendelkező gépjárművezető pályaalkalmasságának elbírálása során figyelembe kell venni a járművezetésben szerzett gyakorlatot, a közlekedési helyzetekhez, viszonyokhoz, a közlekedés egyéb résztvevőihez kialakult alkalmazkodást Az időszakos minősítésre irányuló pályaalkalmassági vizsgálatnál a közlekedési előéletre vonatkozó objektív adatokat is figyelembe kell venni. 2. A pályaalkalmasság elbírálása során követendő eljárás 2.1. A gépjárművezető minősítésekor a és pontokban meghatározott korlátozó vagy kizáró okok megállapítása esetén az e célra kifejlesztett műszerekkel megállapított pályaalkalmassági vizsgálati eredményeket kell figyelembe venni A műszeres vizsgálati eredmények értékelésénél és értelmezésénél a vizsgálati eredmények eloszlása, a beválási adatokkal és a balesetezési gyakorisággal való kapcsolata alapján meghatározott veszélyeztetettségi szintek figyelembevételével kell eljárni, különösen a pontban meghatározott esetben A 3.6. pontban meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vizsgálatára előzetes szűrőeljárást kell alkalmazni. A járművezetésre való alkalmasságot kizáró szint gyanúja esetén kiegészítő vizsgálatokat kell végezni A 3.7. pontban meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vizsgálata két szakaszban történik: előzetes szűrés, részletes személyiségvizsgálat A 3.8. pontban meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vonatkozásában a gépjárművezető műszeres és személyiségvizsgálati eredményeit együttesen kell figyelembe venni A pályaalkalmassági vizsgálatoknak ki kell terjednie minden korlátozó vagy kizáró ok csoportra, kivéve, ha az alapképességek vizsgálata során egyértelműen azonosítható egy vagy több kizáró ok csoport A rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatok kiegészülnek a 3.7. pontban meghatározott korlátozó vagy kizáró ok feltárására irányuló részletes vizsgálattal A 3.7. és a 3.8. pontban meghatározott korlátozó vagy kizáró okra irányuló vizsgálatok eredményeit a pszichológus a közlekedési magatartásra gyakorolt befolyásuk jellege és mértéke alapján értelmezi A pályaalkalmassági vizsgálatot végző pszichológus szélsőséges vagy ellentmondásos esetben az egyes részvizsgálatokat megismétli, illetőleg kiegészítő vizsgálatokat végez A pályaalkalmassági vizsgálatoknál minden esetben figyelembe kell venni a gépjárművezető közlekedési előéletét, amely a vizsgálati módszer együttes esetenkénti egyéni meghatározását teszi szükségessé A pályaalkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie a gépjárművezető közlekedésbiztonság szempontjából releváns képességeinek, személyiségvonásainak és viselkedési beállítódásainak vizsgálatára. A közlekedéshez való alkalmazkodást befolyásoló személyiségjegyek feltárásához az e célra kifejlesztett közlekedés-specifikus kérdőíves és egyéb módszerek használhatók. 3. A pályaalkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok 3.1. Elégtelen észlelési teljesítmény A közlekedési helyzetek biztonságos megoldásához szükséges felismerési és döntési képesség hiánya vagy nem kielégítő szintje.

10 35838 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 225. szám 3.3. A jármű irányításához szükséges mozgási képességek hiánya vagy nem kielégítő szintje A figyelmi teljesítmény nem kielégítő szintje Az észlelési, a döntési és a mozgási tevékenység összerendezettségének hiánya Az értelmi működések nagymértékben csökkent szintje, ezen belül kiemelten ennek a gyakorlati gépjárművezetői tevékenységben való megnyilvánulása A közlekedési magatartást befolyásoló személyiségvonások, amelyek fokozott baleseti veszélyeztetettségre utalnak A gépjárművezetői teljesítmény szélsőséges ingadozása, terhelés, fáradtság vagy monotónia hatására A jármű vezetéséhez szükséges jártasságok és készségek elsajátítására való képtelenség A pszichés kifáradás Foglalkozási (életkori) sajátosságokból eredő, kedvezőtlen személyiségkép. A Kormány 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelete a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról A Kormány az 1. alcím tekintetében a számvitelről szóló évi C. törvény 178. (1) bekezdés b) pontjában és a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló évi XLII. törvény 26. (1) bekezdés a) pontjában, a 2. és a 9. alcím tekintetében a számvitelről szóló évi C. törvény 178. (1) bekezdés c) pontjában, a 3. alcím tekintetében a számvitelről szóló évi C. törvény 178. (1) bekezdés b) pontjában, a 4. alcím és az 1. melléklet tekintetében a számvitelről szóló évi C. törvény 178. (1) bekezdés c) pontjában és az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló évi XCVI. törvény 78. (1) bekezdésében, az 5. alcím tekintetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény 84/A. (1) bekezdés a) pontjában, a 6. alcím és a 2 5. melléklet tekintetében a számvitelről szóló évi C. törvény 178. (1) bekezdés d) pontjában, a 7. alcím tekintetében a számvitelről szóló évi C. törvény 178. (1) bekezdés f) pontjában, a 8. alcím tekintetében a számvitelről szóló évi C. törvény 178. (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 1., 3. alcím tekintetében a Magyar Nemzeti Bank véleményének kikérésével, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet módosítása 1. A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet (1) bekezdésében a magyarországi fióktelepét is szövegrész helyébe a magyarországi fióktelepét is, továbbá a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-re szöveg, át megelőző alcím címében a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságra szövegrész helyébe a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságra szöveg, (1) bekezdésében a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság (a továbbiakban: MEHIB Rt.) szövegrész helyébe a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MEHIB Zrt.) szöveg, (2), (4) (6) bekezdésében, 11. (1), (4), (5) és (8) bekezdésében a MEHIB Rt. szövegrész helyébe a MEHIB Zrt. szöveg, (3) bekezdésében, 11. (2) bekezdés b) pontjában, (6) és (7) bekezdésében a MEHIB Rt.-nek szövegrész helyébe a MEHIB Zrt.-nek szöveg, (8) bekezdésében a MEHIB Rt.-hez szövegrész helyébe a MEHIB Zrt.-hez szöveg lép.

11 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 225. szám A kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása 2. A kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kkr.) Értékelési előírások alcíme a következő 6/A. -sal egészül ki: 6/A. A kockázati tőkealapnak a követeléseit a Tv ának előírásai szerint negyedévente értékelnie kell, és arra a szükséges mértékben értékvesztést kell elszámolnia. A követelésekre elszámolt értékvesztés összegét negyedévenként felül kell vizsgálni, és annak összegét a minősítésnek megfelelően korrigálni kell. 3. A Kkr. a következő 12. -sal egészül ki: 12. A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. -ával megállapított 6/A. -át először a évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de az már a évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható. 3. A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása 4. (1) A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mnbkr.) 6. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A monetáris céllal és a forgatási céllal vásárolt, forintban kibocsátott értékpapírokat beszerzési értéken kamattal csökkentett vételáron kell kimutatni a (7) bekezdésben meghatározott amortizáció figyelembevételével. (2) Az Mnbkr. 6. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A befektetési céllal vásárolt belföldi értékpapírokat beszerzési értéken, a külföldi pénznemben befektetett pénzügyi eszközöket (a továbbiakban együtt: MNB részesedések) az MNB által közzétett, az üzleti év mérleg fordulónapján érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell értékelni. 5. (1) Az Mnbkr. 8. (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az egyéb bevételek között kell kimutatni a Tv. szerinti egyéb bevételek közé tartozó bevételt és az MNB által folytatott minden olyan pénzügyi, illetve nem pénzügyi tevékenységből származó jutalék- és díjbevételt, amely nem tartozik a (2) (5) bekezdés szerinti bevételek közé, így különösen:] c) az MNB részesedésekből származó bevételeket, árfolyamnyereséget, kapott (járó) osztalékot, (2) Az Mnbkr. 8. (7) bekezdés f) pont fc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az egyéb bevételek között kell kimutatni a Tv. szerinti egyéb bevételek közé tartozó bevételt és az MNB által folytatott minden olyan pénzügyi, illetve nem pénzügyi tevékenységből származó jutalék- és díjbevételt, amely nem tartozik a (2) (5) bekezdés szerinti bevételek közé, így különösen: a felügyeleti tevékenységből származó] fc) kiszabott bírságokat, csökkentve az 5. (8) bekezdése szerint eredménytartalékba helyezett összeggel. (3) Az Mnbkr. 8. (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (8) A pénzügyi műveletek realizált nyereségeként kell kimutatni az értékpapírok kivéve az MNB részesedések értékesítésének árfolyamnyereségét, a kapott (járó) osztalékot, valamint a Tv. szerint a pénzügyi műveletek bevételeibe tartozó, az (1) (7) bekezdésbe nem sorolt és az eredménykimutatásban külön tételként fel nem tüntetett bevételeket. 6. (1) Az Mnbkr. 9. (6) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: [Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni Tv. szerinti egyéb ráfordítások közé tartozó ráfordítást és az MNB által folytatott minden olyan pénzügyi, illetve nem pénzügyi tevékenységből származó jutalék- és díjráfordítást, amely nem tartozik az (1) (5) bekezdés szerinti ráfordítások közé, így különösen:] e) az MNB részesedésekből származó ráfordításokat, árfolyamveszteséget.

12 35840 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 225. szám (2) Az Mnbkr. 9. (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (8) A pénzügyi műveletek realizált veszteségeként kell kimutatni az értékpapírok kivéve az MNB részesedések értékesítésének árfolyamveszteségét, valamint a Tv. szerint a pénzügyi műveletek ráfordításaiba tartozó, az (1) (7) bekezdésbe nem sorolt és az eredménykimutatásban külön tételként fel nem tüntetett ráfordításokat. 7. Az Mnbkr. 13. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A 6. (5) bekezdés szerinti értékelési különbözet meghatározásakor az értékpapír piaci devizaértékét az értékpapír beszerzési a 6. (7) bekezdése alapján amortizált devizaértékéhez kell viszonyítani. 8. Az Mnbkr a a következő (14) bekezdéssel egészül ki: (14) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. -ával megállapított 6. (1) és (4) bekezdését, 5. -ával megállapított 8. (7) bekezdés c) pontját, f) pont fc) alpontját, (8) bekezdését, 6. -ával megállapított 9. (6) bekezdés e) pontját, (8) bekezdését, 7. -ával megállapított 13. (2) bekezdését, 9. -ával megállapított 5. (8) bekezdését, 10. -ával megállapított 14. (12) bekezdését először a évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók. 9. Az Mnbkr. 5. (8) bekezdésében az által kiszabott bírságból származó bevétel szövegrész helyébe a számára megfizetett bírság szöveg lép. 10. Hatályát veszti az Mnbkr. 14. (12) bekezdésében az a Tv. 14. (9) bekezdésében foglaltakat nem alkalmazza, továbbá szövegrész. 4. Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása 11. Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Önykr.) 42. (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (19) Amennyiben a pénztártag a tagdíjat a pénztár alapszabályában megjelölt időtartamon túl nem fizeti, a tag egyéni nyugdíjszámlájának befektetéséből származó hozama csökkenthető a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó hányadnak megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével. A működési, illetve a likviditási tartalékot megillető összeget működési célú, illetve likviditási célú egyéb bevételként kell elszámolni az egyéni számlákon jóváírt, realizált hozambevételekből képzett céltartalék igénybevétele alszámlával szemben. 12. Az Önykr. a következő 58. -sal egészül ki: 58. (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. -ával megállapított 42. (19) bekezdését, 13. -ával és 1. mellékletével megállapított 9. mellékletét, 14. -ával megállapított 35. (2) bekezdését először a évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók. (2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 14. -ával hatályon kívül helyezett 23. (6) bekezdésének e) pontját a évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni. 13. Az Önykr. 9. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 14. Hatályát veszti az Önykr (6) bekezdésének e) pontja, (2) bekezdésében az, az Öpt. 14. (3) bekezdése alapján a tagdíjat nem fizető pénztártag egyéni számlája befektetésének hozamából a működési és a likviditási tartalék javára levont összeget szövegrész.

13 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 225. szám A felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása 15. A felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (1) bekezdésében a nyitó felszámolási mérleget szövegrész helyébe az a felszámolás kezdő időpontjával nyitó felszámolási mérleget szöveg, (3) bekezdés nyitó szövegrészében a nyitó mérleget szövegrész helyébe az a felszámolás befejezését követő nappal nyitó mérleget szöveg lép. 6. A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosítása 16. (1) A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Knyr.) 5. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az engedély iránti kérelmet az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalommal a 10/C. -ban meghatározottak szerint kell megküldeni a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a) megfelel a számviteli törvény 151. (5) bekezdés b) pont ba) bd) alpontjában előírt feltételeknek, valamint b) az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. (2) A Knyr. 5. -a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: (2a) Az engedély iránti kérelemmel egyidejűleg a kérelmezőnek a 8. (1a) bekezdés szerinti igazolvány kiállításához egy 6 hónapnál nem régebbi igazolványképet kell benyújtania. (3) A Knyr. 5. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) Amennyiben az engedély visszavonására okot adó körülmény merült fel, az engedély jogosultja vagy annak törvényes képviselője köteles azt az ok bekövetkeztét követő 30 napon belül bejelenteni a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek. Az engedély visszavonása iránti kérelmet az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani a 10/C. -ban meghatározottak szerint. A kérelem benyújtásakor a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak igazolása mellett a 8. (1a) bekezdése szerinti igazolványt is meg kell küldeni. (4) A Knyr. 5. (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (9) Az engedély alapján nyilvántartásba vett személy a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást amennyiben az nem érinti a 8. (1a) bekezdése szerinti igazolványon szereplő adatokat az adatváltozás, valamint a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak igazolása mellett az adatváltozást követő 30 napon belül köteles bejelenteni az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalommal a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a 10/C. -ban meghatározottak szerint. (10) Ha az adatváltozás érinti a 8. (1a) bekezdése szerinti igazolványon szereplő adatokat is, akkor a (9) bekezdésben foglaltakon túlmenően a (2a) bekezdés szerinti igazolványképet és a korábban kiállított igazolványt is meg kell küldeni. A beküldött igazolványt a nyilvántartásba vételt végző szervezet az adatváltozás átvezetését követően haladéktalanul megsemmisíti. (5) A Knyr. 5. (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (11) Ha a 8. (1a) bekezdése szerinti igazolvány elveszett, ellopták, megsemmisült, illetve megrongálódott, a nyilvántartásba vett személy 30 napon belül köteles ezt az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalommal bejelenteni a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a 10/C. -ban meghatározottak szerint, a (2a) bekezdés szerinti igazolványkép megküldésével a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak igazolása mellett. Megrongálódás esetén a fentieken túlmenően a megrongálódott igazolványt is meg kell küldeni, amelyet a nyilvántartásba vételt végző szervezet haladéktalanul megsemmisít. 17. (1) A Knyr. 6. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Ha a nyilvántartásba vett személy a nyilvántartásban korábban megjelölt szakképesítési szakterületétől eltérő további szakterület nyilvántartásba vételét és a szakterület megjelölését is tartalmazó új igazolvány kiállítását kérelmezi, akkor a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell a kérelmezett szakterület szakképesítésének megszerzését, valamint ezen szakképesítés megszerzését követően, a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a kérelmezett szakterületre előírt 10/B. (4) bekezdése szerinti továbbképzés teljesítését.

14 35842 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 225. szám (2) A Knyr. 6. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) A nyilvántartásban szereplő személy a (4) bekezdés szerinti szakterület-törlést követően a törölt szakterület ismételt nyilvántartásba vételét és ezen szakterület megjelölését is tartalmazó új igazolvány kiállítását kérelmezheti az 5. (2a) bekezdése szerinti igazolványkép megküldésével, valamint az 5. (2) bekezdés b) pontjában foglaltak és a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a kérelmezett szakterületre előírt 10/B. (4) bekezdése szerinti továbbképzés teljesítésének igazolása mellett. 18. A Knyr. 8/B. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A bejelentéssel egyidejűleg igazolni kell az elismerési kormányrendeletben előírtakon túlmenően az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését. 19. (1) A Knyr. 10/A. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A szervezetnek a 4. számú mellékletben meghatározott tartalmú akkreditáció iránti kérelem benyújtásakor igazolnia kell, hogy a) a (4) bekezdés b) pontja szerinti, a szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló oktatók aa) szakirányú felsőfokú végzettséggel, valamint releváns szakképesítéssel rendelkeznek, ab) a szakterületnek megfelelő a kérelem benyújtását megelőző 5 évben megszerzett legalább 3 éves pénzügyi, számviteli vagy adózási területen folytatott szakmai és oktatási gyakorlattal rendelkeznek, ac) a kérelemben feltüntetett adataiknak az akkreditációs feltételek fennállásának ellenőrzése érdekében a szervezet és a nyilvántartásba vételt végző szervezet által történő kezeléséhez hozzájárulnak, valamint ad) a szervezetnél oktatást vállalnak, továbbá b) a (4) bekezdés e) g) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel. (2) A Knyr. 10/A. (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (11) A kreditpont-minősítési kérelem elfogadása esetén a lebonyolításra kerülő továbbképzési program megvalósítását, az akkreditált szervezet kérelmében vállalt feltételeknek való megfelelését, valamint a továbbképzés szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységét a nyilvántartásba vételt végző szervezet folyamatosan ellenőrzi. (3) A Knyr. 10/A. (11a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (11a) Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az akkreditált szervezet továbbképzési tevékenységét nem az e rendeletben előírt feltételek, valamint az akkreditációs és a kreditpont-minősítési kérelemben foglaltak szerint végzi, a tapasztalt szabálytalanságok tekintetében a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) A Knyr. 10/A. (12) és (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (12) A nyilvántartásba vételt végző szervezet visszavonja az akkreditációt akkor, ha a) a szervezet két egymást követő továbbképzési évben könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésére irányuló tevékenységet nem végez, vagy b) megállapítást nyer, hogy a szervezet az e -ban foglalt feltételeknek az akkreditációs eljárás időpontjában nem felelt meg, vagy ezen feltételek az eljárás lefolytatását követően már nem állnak fenn, vagy c) a szervezet azt maga kérelmezi, vagy d) a szervezet jogutód nélkül megszűnik. (13) Az akkreditáció a visszavonásig hatályos. A jogosultság visszavonásának tényét a nyilvántartásba vételt végző szervezet az egységes Kormányzati Portálon közzéteszi. 20. (1) A Knyr. 10/D. (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2a) Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell, hogy a) a kérelemben megjelölt oktatók aa) szakirányú felsőfokú végzettséggel, valamint releváns szakképesítéssel rendelkeznek, ab) a szakterületnek megfelelő a kérelem benyújtását megelőző 5 évben megszerzett legalább 3 éves pénzügyi, számviteli vagy adózási területen folytatott szakmai és oktatási gyakorlattal rendelkeznek, ac) a kérelemben feltüntetett adataiknak a szervezet és a nyilvántartásba vételt végző szervezet által történő kezeléséhez hozzájárulnak, valamint ad) a szervezetnél oktatást vállalnak, továbbá b) a szervezet az eljárás igazgatási szolgáltatási díját megfizette.

15 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 225. szám (2) A Knyr. 10/D. -a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki: (3b) A kreditpont-minősítési eljárás során államháztartási szakterületre csak a nyilvántartásba vételt végző szervezet által az egységes Kormányzati Portálon közzétett egységes tematikájú továbbképzési program minősíthető. 21. A Knyr. 10/F. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Szakmai kiadványok kiadására jogosult szervezetek kreditpont-minősítési eljárás keretében kérhetik szakmai kiadványaik kreditpont-értékének megállapítását a nyilvántartásba vételt végző szervezettől a 13. számú mellékletben meghatározott adattartalmú kérelem benyújtásával, amelynek során igazolni kell az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának befizetését. 22. A Knyr. 10/G. c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az akkreditált szervezet köteles:) c) a kreditpont-minősítési kérelemben megjelölt oktató személyében bekövetkezett változást a b) pont szerinti felületen keresztül haladéktalanul, de legkésőbb a képzés megkezdése előtt bejelenteni, valamint annak igazolását, hogy a bejelentett új oktató a 10/D. (2a) bekezdés a) pontja szerinti feltételeknek megfelel, az egységes Kormányzati Portálon megjelenő tájékoztatóban közzétett címre megküldeni, 23. A Knyr számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul, számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul, számú melléklete helyébe a 4. melléklet lép, számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul. 24. A Knyr (7) bekezdésében az f) g) pontjában szövegrész helyébe az f) i) pontjában szöveg, (4) bekezdés b) pontjában az 5. (2) bekezdés c) pontja szövegrész helyébe az 5. (2a) bekezdés szöveg, 3. 8/B. (6) bekezdésében az f) g) pontja szövegrész helyébe az f) i) pontja szöveg, 4. 8/B. (8) bekezdésében a b) d) vagy f) pontjában szövegrész helyébe a b) d), f) vagy i) pontjában szöveg, 5. 9/A. (1) bekezdés a) pontjában a csatolja a kimentési kérelmet megalapozó dokumentumokat, szövegrész helyébe az igazolja a kimentésre okot adó körülményt, szöveg, 6. 10/A. (2) bekezdésében az, az (5) bekezdésben felsorolt mellékletekkel együtt szövegrész helyébe az és az (5) bekezdés szerinti feltételek igazolásával szöveg, 7. 10/A. (4) bekezdés a) pontjában a rendelkezik legalább 3 éves, szövegrész helyébe a rendelkezik a bejelentést megelőző öt évben szerzett legalább 3 éves, szöveg, 8. 10/A. (4) bekezdés b) pontjában a szakmailag felkészült, legalább 3 éves az adott továbbképzési évet megelőző öt évben megszerzett pénzügyi, számviteli vagy adózási területen folytatott szövegrész helyébe az a bejelentést megelőző öt évben szerzett legalább 3 éves pénzügyi, számviteli vagy adózási területen folytatott szakmai és szöveg, 9. 10/A. (4) bekezdés g) pontjában a kérelem benyújtásának időpontjában az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény pontja szövegrész helyébe a bejelentés időpontjában az adózás rendjéről szóló törvény szöveg, /A. (11a) bekezdés a) pontjában a felhívja a szervezetet szövegrész helyébe a határidő kitűzésével felhívja a szervezetet szöveg, /A. (11a) bekezdés b) és c) pontjában a végző szervezet szövegrész helyébe a végző szervezet az ellenőrzés eredményéről szóló döntés kézhezvételét követő naptól kezdődően szöveg, /A. (11b) bekezdésében a határozatot szövegrész helyébe a döntést szöveg, /A. (14) bekezdésében az a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szövegrész helyébe az az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) szöveg,