A turizmus éghajlati feltételeinek változása a Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térségben

Átírás

1 A turizmus éghajlati feltételeinek változása a Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térségben Németh Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat Ember a tájban A balatoni turizmus aktualitásai november 9. Veszprém

2 Mottó A fő vonzerő a víz. Biometeorológiai szempontból ez azt jelenti, hogy erre a tájra nemcsak a kedvező időjárás miatt jönnek az emberek, hanem elsősorban a Balaton miatt. Ha a víz örömeinek élvezésében az időjárás nem akadályozza őket, észre sem veszik, hogy jó idő van. Az időjárás, mint üdülési tényező, akkor jut az emberek tudatáig, amikor rosszra fordul. (Kéri M., 1974, In: Béll B. és Takács L. [szerk]: A Balaton éghajlata)

3 Az időjárás/éghajlat szerepe a turizmusban Természeti kincs Turizmust korlátozó tényező Turisztikai keresletet meghatározó tényező Kockázati tényező A turisztikai potenciál és a klíma kapcsolata A. H. Perry (1997) alapján, C. R. de Freitas (2003) szerint

4 A turisztikai klíma tényezői ESZTÉTIKAI Napfénytartam Látási viszonyok Köd Nappal hossza FIZIKAI Szél Csapadék Hó / jég Szélsőséges időjárás Levegő minőség UV sugárzás Szagok / zajok TERMIKUS A levegő hőmérsékletének, a szélnek, a napsugárzásnak, a levegő nedvességének együttes hatása Vonzerő, élvezet Bosszúság, veszély; tevékenység Termikus komfort

5 Időjárási paraméterek fontossága VÍZPARTI VÁROSI KERÉKPÁROS KEMPING Léghőmérséklet (nappal) Léghőmérséklet (éjszaka) Csapadék mennyisége Csapadékos időszak hossza Napsütés Szél Fülledtség Vízhőmérséklet

6 Időjárás-preferenciák Vízparti turizmus Városlátogató turizmus Kerékpáros turizmus Kempingezés (éjszaka)

7 A turisztikai klímapotenciál jellemzése Módszer Milyen paramétereket tartalmaz? Hivatkozás Egyszerű Bioklimatikus Kombinált Levegő hőmérséklete, napfénytartam, csapadékösszeg Windchill, Bioklíma index (PMV, PET) Különböző paraméterek és tényezők kombinációja (Cld, Cla, RR, SD, v, PET vagy PMV) Besancenot (1990) Davis (1968) Poulter (1962) Fergusson (1964) Rackliff (1965) Hughes (1967) Murray (1972) Terjung (1969) Fanger (1972) Yapp és McDonald (1978) Reifsnyder (1983) Gagge et al. (1986) de Freitas (1990) Höppe (1999) de Dear és Pickup (1999) Błazejczyk (2001) Mieczkowski (1985) Heurtier (1968) Matzarakis és Moya (2002) Matzarakis (2007) de Freitas (2008)

8 A legismertebb turisztikai klímaindexek Trópusi (mediterrán) éjszakák száma Sörkerti napok száma Tourism Climatic Index (TCI) Mieczkowski (1985) Beach Comfort Index (BCI) Becker (1998) Beach Climate Index (BCI) Morgan et al. (2000) Climate Index for Tourism (CIT) de Freitas et al. (2008) modified Climate Index for Tourism (mcit) Yu et al. (2009) Holiday Climate Index (HCI) Tang (2013) Modified Tourism Climatic Index (mtci) Kovács et al. (2015) Climate Tourism/Transfer Information Scheme (CTIS) Matzarakis (2007)

9 Climate Index for Tourism (CIT) de Freitas, 2008 Az időjárás hatása a turisztikai potenciálra nem a tényezők összege, hanem a három tényező nem-lineáris függvénye Ha a fizikai tényezők meghaladnak egy küszöbértéket, annak hatása felülírja a többi tényező hatását A CIT elméletben kidolgozott és empirikusan finomított index Meghatározásához egy ún. időjárás tipológiai mátrixot kell létrehozni (empirikus úton, pl. kérdőívezéssel) rangsorolja a változókat nagyon rossz (1) és nagyon jó (7) között. CIT =ƒ [(T, A) * P]

10 Climate Index for Tourism (CIT) de Freitas, 2008

11 A vízparti turizmus éghajlati feltételei Siófok

12 A kerékpáros turizmus éghajlati feltételei Siófok

13 A városlátogató turizmus éghajlati feltételei Siófok

14 A túrázás/természetjárás éghajlati feltételei Siófok

15 A vízparti turizmus éghajlati feltételei január, április, július, október

16 A kerékpározás éghajlati feltételei január, április, július, október

17 A CIT évi menete Siófok Vízparti turizmus Városlátogató turizmus Kerékpáros turizmus

18 Záró gondolatok a következő évben világviszonylatban előtérbe fognak kerülni az éghajlatváltozás hatásai, amelyek befolyással lehetnek a jelenleg ismert, népszerű desztinációk vonzerejére. (NTS 2030) Az éghajlati változások hatásai közvetlenül is megjelennek a turizmusban: korábban ismert desztinációk, nyaralásra, üdülésre alkalmas területek válhatnak elviselhetetlenül meleggé (NTS 2030)

19 Köszönöm a figyelmet! nemeth.a@met.hu