EGS RENDSZER BEMUTATÁSA
|
|
- Hanna Bogdánné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 145 EGS RENDSZER BEMUTATÁSA ZSEMKÓ MÁRK Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar Absztrakt A geotermikus energiatermelés klasszikus megközelítésben, a természetes gőz- és forró vizek hasznosítását jelenti. A Föld elérhető geotermikus energiakészleteinek legnagyobb része azonban a forró és száraz kőzetekben található. A forró száraz kőzetek energiatartalmának kinyerése a kőzetben lévő vagy létrehozott (mesterséges) hőcserélő-felület és a benne áramló munkaközeg segítségével történhet. A technológia (Enhanced Geothermal System), olyan kőzetek hőtartalmát hasznosítja, melyek nem rendelkeznek természetes víztartalommal. A rendszer elméleti alapjai már a múlt század elején ismertek voltak (Charles Parsons, 1904), azonban a technológia műszaki kihívásai és legfőképp annak költségei sokáig gátat szabtak a rendszer létrehozásának. Az Európai Unió energiapolitikájában egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a megújuló energiák, közöttük a geotermikus energiahasznosítás is. A szerző, Ramey-féle hőtranszport modell (Ramey, 1962) alkalmazásának segítségével elkészített hőmérséklet-eloszlásokat vonja vizsgálat alá egy termelő és besajtoló kútpárban, amelyeket az ipari gyakorlatban is alkalmazott hozamok esetére készített el. Kulcsszavak: Geotermia, geotermikus energiatermelés, Enhanced Geothermal System, EGS, HDR 1. Bevezetés Az Európai Unió energiapolitikájának egyik törekvése a megújuló energiaforrások előtérbe helyezése. Magyarországon a megújuló energiaforrások hasznosítása már a múlt évszázadban elkezdődött (nap-, szél-, és vízenergia) formájában, azonban az országnak van egy reményekkel kecsegtető megújuló energiaforrása, amely jelenleg, még cseppet sem teljes körűen kiaknázott, ez pedig a geotermikus energia. Hazánk átlagos geotermikus gradiense másfélszerese az átlagos világértéknek (0,055 C/ km), amelyből következtetve sekélyebb mélységben elérhető az a hőmérséklettartomány, amelynek segítségével, nemcsak a földalatti szerkezetekben tárolt vizek hasznosíthatóak, hanem ezek a geológiai és geotermikus körülmények lehetővé teszik, olyan technológia létrehozását és alkalmazását, amely a földkéreg hőtartalmának elektromos áram előállítását célozza meg. 2. Az EGS bemutatása Az EGS (Enhanced Geothermal System) a földkéreg hőtartalmának elektromos áram előállítását célzó hasznosítása. Az EGS kialakításának lehetőségeit, a természetes vízbázist nem érintő, HDR (Hot Dry Rock) technológia alapozta meg (ARMSTEAD, 1987). A HDR zárt ciklusú rendszer, amelyben egy vagy több injektáló (besajtoló) kúton keresztül lejuttatott (a kőzet környezetéhez képest hideg) víz a technológiai hasznosítástól függően, a felszín alatt mesterségesen létrehozott repedésrendszeren keresztül áramolva felmelegszik, azon kőzet vagy réteg hőmérsékletére, amelyben létrehoztuk ezt a repedésrendszert. (az
2 ábra: Az EGS elemei (Kutas és Zsemkó, 2013) elektromos áram előállítást célzó hasznosítási hőmérséklet minimum C). Ezután a keresztül áramlott és felmelegedett fluidum belsőenergia-tartalma egy vagy több termelő kúton keresztül a felszínre juttatva, felszíni hőcserélő technológia segítségével kinyerhető/ hasznosítható. Végezetül a hőcserélőrendszerből kilépő lehűlt fluidum további alternatív felhasználásra, vagy visszasajtolásra kerül, ezzel biztosítva a cirkulálandó munkaközeget (fluidumot) a repedésrendszerben. Az EGS elemeit az 1. ábra mutatja. EGS helyszínét tekintve elvileg bárhol kialakítható, hiszen a földkéregben kellő mélységben az elektromos áram előállításához elegendően nagy a hőmérséklet, azonban a mélyfúrási és hidraulikus repesztési költségek a mélységgel exponenciálisan növekednek, így a kutatások célja minél sekélyebb mélységben megtalálni a minél nagyobb hőmérsékletű rétegeket. A hőmérséklet értéke a mélységgel növekszik, a geotermikus gradiens értéke azonban a mélységgel változhat, eloszlása egyenlőtlen lehet, így a hőmérséklet eltérő meredekségű emelkedését is figyelembe kell venni a rendszer tervezésénél. A 2. ábra néhány speciális geotermikus adottságú európai terület hőmérséklet eloszlásait mutatja a mélység függvényében. Látható, hogy ezek a hőmérsékletek kis mélységben rendkívül magasnak számítanak, azonban észrevehető, hogy a magyar átlagos geotermikus gradiens felveszi a versenyt ezekkel a speciális területekkel, amelyek nem egész országra kiterjedő (csak egy kisebb területre jellemző) értékek. A geotermikus rezervoárok geológiai szempontból egyedi rendszerek, így működésük, és a felszíni technológiákkal ellentétben, minden helyszínen más. Az elmúlt évtizedek során a világ több pontján is folytak HDR és EGS kutatási projektek (Egyesült Államok, Franciaország, stb.). Ezek a példák jól mutatják, hogy az EGS rendszer kiépítéséhez nagyon alapos, megelőző kutatások szükségesek, amelyek esetén, ha a kutatások kedvező eredményeket mutatnak, még akkor is komoly felelősséget vállal egy befektető/ befektetői csoport a geotermikus rendszer kialakítása során. Egy ilyen rendszer kialakításának elvi lépései közül az első a megfelelő helyszín kiválasztása. A helyszínről abban az esetben kaphatunk előzetes információkat, ha azt előtte már megkutatták (általában olajipari kutatások által), vagy amennyiben nincs előzetes kutatási információ, akkor ezni a terület geofizikai és geológiai vizsgálatainak elvégzése rendkívül célszerű. A már meglévő geológiai és geofizikai információk birtokában kezdődik meg az első fúrás, amelyet kutatófúrásnak is nevezünk. Ennek segítségével a földtani adatok (hőmérséklet, rétegzettség, réteget alkotó kőzetek, stb.) pontosíthatóak. A kutatófúrás a rendszer kialakítását követően monitoring vagy besajtoló kútként hasznosítható a rendszer elemeként. A létesítés következő elvi lépése további termelő, illetve besajtoló kutak mélyítése, amelyek a rendszer egy részét fogják képezni
3 ábra: Néhány példa geotermikus gradiens eloszlásra Európa szerte. (Kutas és Zsemkó, 2013) és ezen keresztül történik meg a leendő cirkulációs munkaközeg (fluidum) injektálása/ termelése. A létesített kutak azonban nem csak az előbb említett termelési és injektálási folyamatot látják el, hanem ezekben végzik el a hidraulikus rétegrepesztési műveleteket, annak érdekében, hogy megfelelő repedésrendszer és fluidum kommunikáció alakuljon ki. A repedésrendszer létrehozását követően cirkulációs tesztekkel igazolják a kutak közötti kommunikációt, valamint a cirkulációs tesztek segítségével a mesterségesen létrehozott rezervoár tulajdonságai részletesebben megismerhetőek. A rendszer kiépítésének legvégső fázisa vagy munkafolyamata a felszíni technológia és infrastruktúra létesítése. Ez erőmű vagy erőművek segítségével valósulhat meg, amelyekben elektromos áramot generálnak a mesterségesen létrehozott rezervoárból érkező forró víz energiatartalmából. A rendszer kialakításának legkritikusabb kérdése, hogy sikerült-e jól kommunikáló és elegendően nagy felületű, repesztett hőcserélőt kialakítanunk több ezer méteres mélységben. Az első fúrás kritikus jelentőségű a rendszer létesítésének szempontjából, hiszen itt pontosítjuk a geofizika által megkutatott terület információit, azonban ez negatív eredményekkel is járhat, amely a projekt felhagyásával fenyegethet. A kutatófúrás a későbbiekben monitoring-vagy besajtoló kútként képezheti az EGS rendszer részét, így a kutatófúrások kútkiképzéseinek is meg kell felelnie az esteleges későbbi felhasználásra, ha a kutatási fázis eredményesen zárul a geotermikus rendszer kialakítására nézve. Az EGS rendszer központi elemét, a hőcserélőként működő repedésrendszert, a földtani közegtől függő rétegrepesztési technológiával hozzák létre, leggyakrabban tisztavizes, adalékmentes hidraulikus rétegrepesztéssel. A műveletet a rendszer összes kútjában célszerű elvégezni, annak érdekében, hogy megfelelő kommunikáció alakuljon ki a rendszer egy részét képező besajtoló és termelő kutak között. A rendszer kiépítésénél figyelembe kell vennünk a létesítés és az üzemeltetés során fellépő veszélyeket és nehézségeket, mint például: Az EGS technológiája világszerte, így Európában is kialakítás alatt van. 5MWe vagy annál nagyobb névleges teljesítményű EGS technológiájú erőmű még nem működik, sehol a világon. A vízkőkiválás gátlása, megakadályozása egy komoly technológiai kihívás, amely a rendszer működését befolyásolhatja. A kiképzett kutakat és a felszíni technológiát sújtó korrózió, amely elleni védekezés hatékonyságának növelése kiemelkedően fontos az megbízható és optimális üzemeltetéshez.
4 ábra: A Ramey hőmérsékletszámítási modelljének grafikus alapja 3. A geotermikus energiatermelő-rendszer vizsgálatára vonatkozó számítások A szerző a földkéreg tetszőlegesen lehatárolt részét tekintette az általa vizsgált geotermikus energiatermelő-rendszer tartományának, amelyben a geotermikus viszonyokat vizsgálta. A geotermikus energiatermelő rendszer esetén érdemes a teljes rendszert részeire, egységeire bontani, ebben az esetben az egyes részelemeket egyszerűbben tudjuk modellezni, vizsgálni. A szerző egy a jövőben esetlegesen létesíthető geotermikus energiatermelő-rendszer elemei közül, egy geotermikus kútpár (egy besajtoló és egy termelő kút) hőmérséklet-eloszlásainak leírását, illetve a repedésrendszer hő transzportjának vizsgálatát végezte el. (Bobok, 1999) A geotermikus kútpár hőmérséklet viszonyainak általános leírása A HDR rendszer,,hőbányászati munkaközegét, a vizet vagy egyéb fluidumot a besajtoló kúton keresztül juttatják el a repedésrendszerhez. A besajtoló kút hőmérsékletviszonyainak meghatározásához a Ramey-modellt használt fel a szerző, és függőleges szakasz hőmérséklet-viszonyainak vizsgálatához kijelölt egy megfelelő ellenőrző felületet melyre felírható a belsőenergia mérlegegyenlete. Ez a felület az egymástól dz távolságban lévő síkok melyek a cső szimmetriatengelyére merőleges helyzetűek és a termelőcső R 1B sugarú belső palástfelülete által képzett henger. Így: illetve a hővezetést leíró összefüggés, amelyekben ρ a víz sűrűsége [kg/m3], a víz kerületi átlagsebessége [m/s], az hengerpalást-felületre vonatkoztatott eredő hőátbocsátási tényező [W/(m 2 * C)], a cementpalást külső felületének hőmérséklete [ C], a cementpalást külső felületének sugara [m], a hővezetési folyamat által meg nem zavart hőmérséklet-eloszláshoz tartozó
5 Mélység (m) 1. táblázat: A számításhoz felhasznált rétegsor paraméterei és azok értékei Litológia Sűrűség (kg/m 3 ) Hőmérséklet ( C) Hőv. kép. (W/mK) 149 Gradiens ( C/km) 1112 pelit-pszammit ,42-2,02 64, pelit- pszammit ,19-2,59 47, dolomit ,49 29, mészkő ,04 41, dolomit ,49 30, kvarc-porfir ,19 39, kvarc-homokkő , gránit-migmatit ,15 33,97 hőmérséklet érték [ C], a hővezetési folyamat által meg nem zavart hőmérsékleteloszláshoz tartozó sugár [m], a víz fajhője [J/(kg* C)], a kőzet hővezetési tényezője W/ (m* C)]. Majd a besajtoló kút hőmérséklet-eloszlását leíró egyenlet, amellyel a számításokat végezte a szerző a következő alakban írható fel (Ramey, 1962): ahol, a besajtolt fluidum hőmérséklete a vizsgált mélységben [ C], γ a területre jellemző geotermikus gradiens [ C/m], a felszíni hőmérséklet [ C], A kút szerkezetéből adódó reflexiós együttható [-], a besajtolandó fluidum hőmérséklete a haszosítás függvényében [ C], z a felszíntől számított mélység értéke [m]. A számításaimhoz felhasznált kőzetek paramétereit a 1. táblázat mutatja. Továbbá a geotermikus kútpár kútkiképzéseit a 2. táblázat mutatja, amelyből látható, hogy a vizsgált besajtoló kút 3933 méter mély, míg a termelő kút 4430 m. A kútpár esetében azonos rétegsorokat tételeztem fel, hiszen a létesítésnél ezek egymás közelében kerülnének elhelyezésre és távolságuk csak a besajtolt fluidum repedésrendszeren keresztüli felmelegedésétől függ. A termelő kút hőmérséklet és nyomásviszonyainak számítása hasonló a besajtoló kútnál már leírt módszernél, a különbség a hő- és folyadékáramlás iránya. A kútszerkezet és a kőzetkörnyezet eredő hőfluxusai megegyeznek, így a dz vastagságú rétegben: összefüggés, amelyben az az hengerpalást-felületre vonatkoztatott eredő hőátbocsátási tényező [W/(m 2 * C)], hengerpalást sugara [m], a cementpalást külső felületének hőmérséklete [ C], a cementpalást külső felületének sugara [m], a hővezetési folyamat által meg nem zavart hőmérséklet-eloszláshoz tartozó hőmérséklet érték [ C], a hővezetési folyamat által meg nem zavart hőmérséklet-eloszláshoz tartozó sugár [m], a kőzet hővezetési tényezője W/(m* C)], RF a fúrólyuk sugara [m], a termelt fluidum hőmérséklete a vizsgált mélységben [ C].
6 150 Szakasz 2. táblázat: A besajtoló kút kiképzésének adatai Lyuk átm. Béléscső átm. Hossz Geotermikus Gradiens Korrigált hővezető képesség (inch) (inch) (m) ( C/m) (W/m C) , , / , / , , / , , /4 9 5/ , , /4 9 5/ , , /4 9 5/ , , / , , / , , / , , / , , / , ,12 A fluidumot termelő kút hőmérséklet-eloszlását leíró egyenlet, amellyel a számításokat végezte a szerző (Ramey, 1962): formulát kapjuk, ahol, a termelt fluidum hőmérséklete a vizsgált mélységben [ C], γ a területre jellemző geotermikus gradiens [ C/m], a felszíni hőmérséklet [ C], A kút szerkezetéből adódó reflexiós együttható [-], a kútba áramló fluidum hőmérséklete [ C], z a felszíntől számított mélység értéke [m]. A kútban a felszín felé áramló folyadék addig Szakasz 3. táblázat: A termelő kút kútkiképzéseinek adatai Lyuk átm. Béléscső átm. Hossz Geotermikus Gradiens Korrigált hővezető képesség (inch) (inch) (m) ( C/m) (W/m C) , , / , / , , / , , /4 9 5/ , , /4 9 5/ , , /4 9 5/ , , / , , / , , / , , / , , / , ,12
7 151 A besajtoló kút kiképzési adatai Szakasz Lyuk átm. Béléscső átm. Hossz Geotermikus Gradiens Korrigált hővezető képesség (inch) (inch) (m) ( C/m) (W/m C) , , / , / , , / , , /4 9 5/ , , /4 9 5/ , , /4 9 5/ , , / , , / , , / , , / , , / , ,12 A termelő kút kiképzési adatai Szakasz Lyuk átm. Béléscső átm. Hossz Geotermikus Gradiens Korrigált hővezető képesség (inch) (inch) (m) ( C/m) (W/m C) , , / , / , , / , , /4 9 5/ , , /4 9 5/ , , /4 9 5/ , , / , , / , , / , , / , , / , ,12 melegszik, amíg hőmérséklete el nem éri a kőzetkörnyezet hőmérsékletét. A termelő kút kiképzésének adatait a 3. táblázat szemlélteti. 4. A repedésrendszer analitikus vizsgálata A geotermikus tároló belső energia tartalmának meghatározása geotermikus tároló, egy önkényesen leválasztott részrendszerét érdemes vizsgálni. A repedésrendszer vizsgálatánál a szerző azt állapította meg, hogy amennyiben elég hosszú ideig, tartózkodik a munkaközeg
8 ábra: A repedésrendszerben szerepet játszó tényezők (fluidum) a repedésrendszerben, akkor felmelegszik a tároló hőmérsékletére, ezért a kútelrendezés és a kutak közötti kommunikáció rendkívül fontos a rendszer hatásfokának vizsgálatánál. A résben kialakuló hőátadódási és áramlási viszonyok egyszerűbb meghatározása érdekében az alábbi egyszerűsítő feltételek alkalmazhatóak (Bobok,1999): vizsgált folyadékunk összenyomhatatlan, emiatt az áramlási és hőmérsékleti paraméterek számítása egymástól elkülönült. stacionárius áramlás. a hőcserélő-felület egy egybefüggő rés, melynek falai párhuzamosak. A résben áramló folyadék hőmérséklete kisebb, mint a kőzetkörnyezeté, emiatt a kialakuló kényszerkonvekció következményeképpen a fluidum hőmérséklete növekszik. A repedésben kialakuló termikus viszonyok a következő az 4. ábrán figyelhetőek meg. Stacionárius áramlásban a konvektív belső energiaváltozás a falon átadódó hővel tart egyensúlyt. Ekkor a belső energia mérlegegyenletét az alábbi alakban írhatjuk fel: ahol, a cirkuláltatott folyadék tömegárama [kg/s], a folyadék hőmérséklete az ellenőrző térfogatba való beáramláskor[ C], a hőmérsékletváltozás az ellenőrző térfogaton belül [ C], T F a fal hőmérséklete [ C], C a folyadék fajhője [J/kg* C]. Az összefüggésből meghatározható rendszer hőteljesítménye:
9 A repedés falának hőmérséklete: Eredmények A szerző a 3. fejezetben ismertetett összefüggések (Bobok, 1999) (Bobok, 2012) (Tóth, 2012) és adatok segítségével készítette el a kutakban hőmérsékleteloszlásokat. Az adatok megléte után a PTC programcsalád Mathcad nevű programjával számította a szerző az alábbiakat: Átlagsebesség (v): [m/s] Ahol m a tömegáramot [kg/s], R1b a belső béléscső sugarát [m], a ρw pedig a víz sűrűsége [kg/m 3 ] jelenti. Reynolds szám (Re): [-] Ahol,a v átlagsebesség [m/s], R 1b a belső béléscső sugarát [m], a νw pedig a víz kinematikai viszkozitási tényezőjét [m 2 /s] jelenti. Prandtl szám (Pr): [-] Ahol, a ρ w a víz sűrűsége [kg/m 3 ], a νw a víz kinematikai viszkozitási tényezőjét [m 2 /s], a c w a víz fajhője [J/kg*K], a kair pedig a levegő hővezetési képessége [W/m*K] Nusselt szám (Nus): [-] Nu= Re 0.83 Pr 0.42 Ahol, Re a Reynolds számot [-], Pr a Prandtl-számot [-] jelenti. Eredő hőátadási tényező (h 1b ): [W/m*K] Ahol, a kair a levegő hővezetési képessége [W/m*K], Nu a Nusselt szám [-], R 1b a belső béléscső sugarát [m] jelenti. Ezek után pedig meghatároztuk az eredő hőátviteli tényezőt (U 1b ) az alábbi képlet segítségével: Eredő hőátviteli tényezőt (U 1b ): [W/m 2 *K] Ahol, h 1b az eredő hőátadási tényező [W/m*K], kac az acél hővezetési tényezője [W/m*K], Rib a béléscsövek belső sugara [m], Rik a béléscsövek külső sugara [m], a kcem a cement hővezetési tényezője [W/m*K], RF a fúrólyuk sugara [m]. Reflexiós együttható (A): Ahol, m a tömegáramot [kg/s], R 1b a belső béléscső sugarát [m], U 1b eredő hőátviteli
10 ábra: Hőmérsékletváltozás 50 C-os fluidum besajtolás esetében 6. ábra: Termelt fludium hőmérsékletének változása mélység függvényében tényezőt [W/m 2 *K], f a tranziens hővezetési függvényt [-], cw a víz fajhőjét [J/kg*K], a kk pedig a kőzet hővezetési képességét [W/m*K] jelenti. Ezen tényezők meghatározása után a Microsoft Excel program segítségével a szerző elkészítette a besajtolási és termelési hőmérsékletprofilokat és 20 kg/s tömegáramok esetére. A besajtoló kút hőmérsékletprofiljainak meghatározásánál a besajtolási hőmérsékleteket 50 C-al vette figyelembe. A hőmérsékletprofilok meghatározásánál az alábbi összefüggést felhasználva: A besajtoló kút hőmérsékletprofiljait a tömegáramok függvényében a 4. ábra szemlélteti. A fluidumot termelő kút hőmérsékletprofiljainak meghatározásánál a kúttalpi hőmérsékletet a repesztett tároló hőmérsékletével feleltettem meg, amely 185 C. A hőmérsékletprofilok meghatározásánál az alábbi összefüggést felhasználva: A termelő kút hőmérsékletprofiljait a tömegáramok függvényében 5. ábra szemlélteti. A TK hőmérsékletű folyadékból kinyerhető hőteljesítmény T B feltételezve, hogy az T B besajtolási hőmérsékletre hűl le a hőelvonás során: Végigkísérve a folyadék útját a rendszerben, visszaérkeztünk a körfolyamat kezdőpontjába, ahol az energiatartalmától megfosztott folyadékot újra visszasajtoljuk a
11 4. táblázat: A meghatározott névleges teljesítmények a tömegáramok függvényében Tömegáram (m) [kg/s] P névl. (50 C) 1,80 MW 4,43 MW 7,17 MW 9,95 MW 155 HDR tárolóba. A felszínre érkező fluidum hőmérsékletének, illetve az erőművi hasznosítás hőmérsékletének a különbsége, valamint a tömegáram és a termelt fluidum hőkapacitásának a szorzata által elméleti teljesítmények határozhatóak meg a fenti összefüggés alapján. Az erőművi hasznosítás után a fluidum hőmérsékletét azonosnak tekintettük a besajtolási hőmérsékletekkel (50 C), és ezek alapján a szerző meghatározta a névleges teljesítményeket, amelyeket a 4. táblázat szemléltet. Hangsúlyozni kell, hogy ezek a teljesítmények a legoptimálisabb esetben teljesülhetnek csak, és ezek elméleti értékek, amelyek a rendszer megvalósulásánál, valószínűleg alacsonyabb értékek lesznek. 6. Következtetések Az EGS-ről leírt és bemutatott elméleti és működési alapok segítségével a geotermikus energiatermelő-rendszer létesítésének és tervezésének problematikái kiküszöbölhetőek. Az ismertetett összefüggések segítségével, elmondható, hogy munkaközeg (fluidum) a tömegáramok függvényében másképp melegszik fel, amíg a mesterségesen létrehozott repedésrendszerig leér. A repedésrendszeren keresztül áramolva kijelenthetjük, hogy a szerző által vizsgált összes tömegáram esetén felmelegszik a célréteg hőmérsékletére, és a termelési hőmérsékleteket ezen értékkel vehetjük figyelembe. A termelő kút hőmérséklet profiljainál kijelenthetjük, hogy a nagyobb tömegáramok esetében kevésbé hűl le a termelendő és cirkuláltatott fluidum. Ezen cikk komplex módon alátámasztja, hogy egy valós adatokra építő teoretikus EGS rendszerben hogyan változik a hőmérséklet a besajtolástól kezdődően a termelés végéig. Tekintettel a számításaok eredményeire (5-6. ábra, és 4. táblázatt), illetve arra, hogy Magyarországon több kiemelkedően nagy hőmérsékletű perspektivikus terület is van EGS rendszer kiépítésére nézve és egy esetleges sikeres demonstrációs projekt után több erőmű is létesülhet, amely további tapasztalatokkal, munkahelyekkel, segítené az ország gazdaságának javulását, energiafüggetlenségének növelését, környezetbarát iparának fejlődését. 7. Irodalomjegyzék Charles A. Parsons G. G. Stoney C. P. Martin (1904): The Steam Turbine as applied to Electrical Engineering, Institution of Electrical Engineerins, Journal vol. 33 no. 167, pp May 12. Armstead, H. Christopher H., Tester, Jefferson W: Heat Mining (1987): A New Source of Energy Chapman & Hall, United Kingdom. Ramey H. J. (1962): Wellbore heat transmission, J. Petroleum Technol., April, Jobbik Anita Dr., Milota Katalin Dr., Papp Katalin, Székely Szabó Tamás, Kiss Károly, Udvari Ferenc, Magyar Rudolf, Kiss Balázs Dr., Tóth József Dr., Csabai Tibor, Krusoczki Tamás György (2011): EGS geotermikus rendszer megvalósíthatóságának főbb kérdései, Első Közép- és Kelet-Európai Nemzetközi Olaj- és Gázipari Konferencia és Kiállítás, Siófok. Bobok Elemér (1999): Geotermikus energiatermelés, OKTK P0053-T. Tóth Anikó Nóra (2012): Bevezetés az áramlástanba, Miskolci Egyetem, Miskolc. Bobok Elemér (2012): Fluid Dynamics, Miskolci Egyetem, Miskolc. Kutas Dávid Zsemkó Márk (2013): Ehanced Geothermal System Magyarországon-A magyar geotermia jövője? TDK Konferencia Miskolci Egyetem.
MTA-ME ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport
EGS geotermikus rezervoár megvalósításának kérdései Dr. Jobbik Anita Miskolci Egyetem Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet MTA-ME ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport 1 Enhanced Geothermal System
RészletesebbenAnyagjellemzők változásának hatása a fúróiszap hőmérsékletére
Anyagjellemzők változásának hatása a fúróiszap hőmérsékletére Kis László, PhD. hallgató, okleveles olaj- és gázmérnök Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Kulcsszavak:
RészletesebbenA geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről
Dr. Kovács Imre EU FIRE Kft. A geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről KUTATÁS ÉS INNOVÁCIÓ A GEOTERMIÁBAN II. Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Szakosztály XI. Szakmai Napja
RészletesebbenA geotermia ágazatai. forrás: Dr. Jobbik Anita
A geotermia ágazatai forrás: Dr. Jobbik Anita A természetes geotermiks rendszer elemei hőforrás geotermiks flidm hőszállító közeg (víz) repedezett kőzet rezervoár Forrás: Dickson & Fanelli 2003 in Mádlné
RészletesebbenJOBBIK ANITA 1 SŐREG VIKTOR 2
Szolnoki Tudományos Közlemények XIII. Szolnok, 2009. JOBBIK ANITA 1 SŐREG VIKTOR 2 A FÖLDKÉREG HŐTARTALMÁNAK HASZNOSÍTÁSA MÉLYSÉGI HŐCSERÉLŐFELÜLET KIALAKÍTÁSÁVAL 3 Tudományos kutatómunkánk során a természetes
RészletesebbenEGS GEOTERMIKUS REZERVOÁR KIALAKÍTÁSÁNAK FŐBB KÉRDÉSEI
Műszaki Földtudományi Közlemények, 85. kötet, 1. szám (2015), pp. 106 113. EGS GEOTERMIKUS REZERVOÁR KIALAKÍTÁSÁNAK FŐBB KÉRDÉSEI JOBBIK ANITA 1 VÖRÖS CSABA 2 1 Tudományos főmunkatárs, ME AFKI, MTA-ME
RészletesebbenGépészmérnök. Budapest 2009.09.30.
Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik
RészletesebbenTERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN
KORSZERU TECHNOLÓGIÁK A TERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÉS GYAKORLATI TAPASZTALATOK 2013 Tartalomj egyzék Kóbor B, Kurunczi M, Medgyes T, Szanyi ], 1 Válságot okoz-e a visszasajtolás? 9
RészletesebbenA landaui és az insheimi geotermikus erőművekben tett látogatás tapasztalatai
Csicsák József Mecsekérc Zrt. Szulimán Szilvia Mecsekérc Zrt. Fedor Ferenc Geochem Kft. Hlatki Miklós GW Technológiai Tanácsadó Kft A landaui és az insheimi geotermikus erőművekben tett látogatás tapasztalatai
RészletesebbenGEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN
GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN Bobok Elemér Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet 2012. február 17. Helyzetkép a világ geotermikus energia termeléséről és hasznosításáról Magyarország természeti adottságai,
RészletesebbenDanfoss Hőcserélők és Gömbcsapok
Danfoss Hőcserélők és Gömbcsapok Hőcserélők elméleti háttere T 2 In = 20 C m 2 = 120 kg/s Cp 2 = 4,2 kj/(kg C) T 2 Out = X Q hőmennyiség T 1 In = 80 C m 1 = 100kg/s T 1 Out = 40 C Cp 1 = 4,0 kj/(kg C)
RészletesebbenEGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16.
2 0 1 1 EGS Magyarországon Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. TARTALOM Geotermális energia felhasználási lehetőségek Geotermális villamos erőmű és a NER300 program 2 I. RÉSZ Geotermális
RészletesebbenErdélyi Barna geofizikus mérnök, geotermikus szakmérnök és Kiss László gépészmérnök, geotermikus szakmérnök
Lanna Kft. 2525 Máriahalom, Petőfi u. 23. Fax: 33/481-910, Mobil: 30/325-4437 Web: www.zoldho.hu E-mail: lannakft@gmail.com Thermal Response Test - Földhőszondás hőszivattyús rendszerek földtanilag megalapozott
RészletesebbenGeotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter
Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas
RészletesebbenA geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján
Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Energia Szakosztálya A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz
RészletesebbenGeotermikus szakirányú képzés
Geotermikus szakirányú képzés Felvétel feltétele: Műszaki végzettség (MSc vagy BSc) Képzési idő: 4 félév, levelező jelleggel Képzésért felelős: Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Szakvezető: Dr.
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA
A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű
RészletesebbenGeotermia Expressz Mérnöki Tanácsadó Iroda Kft. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Kezeljük helyén az EGS típusú geotermikus erőmű lehetőségeit
Geotermia Expressz Mérnöki Tanácsadó Iroda Kft. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Kezeljük helyén az EGS típusú geotermikus erőmű lehetőségeit Magyar Termálenergia Társaság konferenciája Szeged, 2013. március
RészletesebbenHajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.
Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő
RészletesebbenEllenáramú hőcserélő
Ellenáramú hőcserélő Elméleti összefoglalás, emlékeztető A hőcserélő alapvető működésével és az egyszerűsített számolásokkal a Vegyipari műveletek. tárgy keretében ismerkedtek meg. A mérés elvégzéséhez
RészletesebbenGeoDH EU Projekt. Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft.
GeoDH EU Projekt Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft. Geotermikus Távfűtő Rendszerek Európában GeoDH Geotermikus projektek tervezése és a N technológiák üzemeltetése
RészletesebbenHőszivattyús földhőszondák méretezésének aktuális kérdései.
Magyar Épületgépészek Szövetsége - Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség Középpontban a megújuló energiák és az energiahatékonyság CONSTRUMA - ENEO 2010. április 15. Hőszivattyús földhőszondák
RészletesebbenALKALMAZOTT ÁRAMLÁSTAN MFKGT600654
ALKALMAZOTT ÁRAMLÁSTAN MFKGT600654 Műszaki földtudományi alapszak Olaj- és gáz specializáció nappali munkarend TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ
RészletesebbenNem konvencionális szénhidrogének, áteresztőképesség. Az eljárás nettó jelenértéke (16/30-as bauxit proppant esetén)
Hidraulikus Rétegrepesztés Optimalizálása Dr. Jobbik Anita Miskolci Egyetem Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet MTA-ME ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport Lengyel Tamás, Pusztai Patrik Miskolci
RészletesebbenGeotermikus Energiahasznosítás. Készítette: Pajor Zsófia
Geotermikus Energiahasznosítás Készítette: Pajor Zsófia Geotermikus energia nem más mint a föld hője Geotermikus energiának nevezzük a közvetlen földhő hasznosítást 30 C hőmérséklet alatt. Geotermikus
RészletesebbenA geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap
A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIAHASZNOSÍTÁS INNOVÁCIÓS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON KERÉKGYÁRTÓ TAMÁS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 86. kötet, 2. szám (2017), pp. 62 66. A GEOTERMIKUS ENERGIAHASZNOSÍTÁS INNOVÁCIÓS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON KERÉKGYÁRTÓ TAMÁS Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Miskolci
RészletesebbenSósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán
Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci
RészletesebbenGeotermikus energia felhasználása
Geotermikus energia felhasználása Mikor a hazai megújuló energiaforrás-potenciálokról esik szó, gyakorta kiemelkedő helyen szerepel a geotermikus energia felhasználása. Az Energetikai Szakkollégium 2012.
RészletesebbenEnergiastratégia és ásványvagyon készletezés
Energiastratégia és ásványvagyon készletezés 45. Bányagépészeti és Bányavillamossági Konferencia Balatongyörök 2012. 09. 27. Bencsik János Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ
RészletesebbenLemezeshőcserélő mérés
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Lemezeshőcserélő mérés Hallgatói mérési segédlet Budapest, 2014 1. A hőcserélők típusai
RészletesebbenA fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése
A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess
RészletesebbenMegvalósíthatósági tanulmányok. Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről
Megvalósíthatósági tanulmányok Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről A projekt háttere Magyarország gazdag geotermikus energiakészlettel rendelkezik. Míg a föld felszínétől lefelé
RészletesebbenA hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme
A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme Horváth Szabolcs igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Budapest, 2010.
RészletesebbenGeotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, 2009. május 28. Meddő CH-kutak geofizikai vizsgálatának
Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, módszere és a vizsgálatok eredményei geotermikus energia hasznosítás szempontjából Szongoth Gábor geofizikus (Geo-Log Kft.) Ferencz
RészletesebbenKomplex geofizikai vizsgálatok a Győri Geotermikus Projekt keretében 2012 és 2016 között
Komplex geofizikai vizsgálatok a Győri Geotermikus Projekt keretében 2012 és 2016 között 2018.11.22-23. Kovács Attila Csaba Hegedűs Endre M. Pelczéder Ágnes Dr. Fancsik Tamás Geo-Log Kft. MBFSZ PannErgy
RészletesebbenHidraulika. 1.előadás A hidraulika alapjai. Szilágyi Attila, NYE, 2018.
Hidraulika 1.előadás A hidraulika alapjai Szilágyi Attila, NYE, 018. Folyadékok mechanikája Ideális folyadék: homogén, súrlódásmentes, kitölti a rendelkezésre álló teret, nincs nyírófeszültség. Folyadékok
RészletesebbenGondolatok a hazai medenceüledékek (leg)felső, felszín közeli tartományának geotermikus adottságairól. Dr. Papp Zoltán
Gondolatok a hazai medenceüledékek (leg)felső, felszín közeli tartományának geotermikus adottságairól Dr. Papp Zoltán XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2011. április Általános elvek
RészletesebbenHavasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.
Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA TERMELÉS ÉS HASZNOSÍTÁS HAZAI ÉS NEMZET ZI GYAKORLATA
A GEOTERMIKUS ENERGIA TERMELÉS ÉS HASZNOSÍTÁS HAZAI ÉS NEMZET ZI GYAKORLATA Dr. Tóth Anikó PhD Miskolci Egyetem K olaj és Földgáz Intézet Országos Bányászati Konferencia 2016. november 25. Tartalom A geotermikus
RészletesebbenBINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG
BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG Készítette: Koncz Ádám PhD hallgató Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet Kutatás és innováció a magyar geotermiában Budapest,
RészletesebbenHŐKÖZLÉS ZÁRTHELYI BMEGEENAMHT. Név: Azonosító: Helyszám: K -- Munkaidő: 90 perc I. 30 II. 40 III. 35 IV. 15 ÖSSZ.: Javította:
HŐKÖZLÉS ZÁRTHELYI dja meg az Ön képzési kódját! Név: zonosító: Helyszám: K -- BMEGEENMHT Munkaidő: 90 perc dolgozat megírásához szöveges adat tárolására nem alkalmas számológépen, a Segédleten, valamint
RészletesebbenEllenörző számítások. Kazánok és Tüzelőberendezések
Ellenörző számítások Kazánok és Tüzelőberendezések Tartalom Ellenőrző számítások: Hőtechnikai számítások, sugárzásos és konvektív hőátadó felületek számításai már ismertek Áramlástechnikai számítások füstgáz
RészletesebbenII. INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK
A Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézete, az MTA Bányászati Tudományos Bizottsága MAB Bányászati Szakbizottság, Szénhidrogénipari és Geotermikus Albizottság, az OMBKE Egyetemi Osztálya közös szervezésében
RészletesebbenAZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE
AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA Három követelményszint: az épületek összesített energetikai jellemzője E p = összesített energetikai jellemző a geometriai viszonyok függvénye (kwh/m
RészletesebbenBETON A fenntartható építés alapja. Hatékony energiagazdálkodás
BETON A fenntartható építés alapja Hatékony energiagazdálkodás 1 / Hogyan segít a beton a hatékony energiagazdálkodásban? A fenntartható fejlődés eszméjének fontosságával a társadalom felelősen gondolkodó
RészletesebbenA Magyar Földtani és Geofizikai Intézet vízföldtani feladatai a változások tükrében
A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet vízföldtani feladatai a változások tükrében Szőcs Teodóra, Kozocsay Lajos, Tóth György, Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Merényi László Magyar Földtani és Geofizikai
RészletesebbenSpecialitások: Nem-konvencionális kutatás/termelés, rétegrepesztés Piet Van Assche ügyv. DELCUADRA Szabó György ügyv. Falcon-TXM
Specialitások: Nem-konvencionális kutatás/termelés, rétegrepesztés Piet Van Assche ügyv. DELCUADRA Szabó György ügyv. Falcon-TXM A Falcon Ltd. mőködési területe Dublin cégközpont Budapest technikai központ
RészletesebbenÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest
ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest Miskolci geotermikus hőbetáplálási projekt Népesség 170000 fő Üzemeltetés
RészletesebbenFelhagyott sze nhidroge n kutak geotermikus hasznosi thato sa ga
Felhagyott sze nhidroge n kutak geotermikus hasznosi thato sa ga Dr. To th Aniko No ra Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudoma nyi Kar Országos Bányászati Konferencia Egerszalók, 2018 november 22-23. Energy
Részletesebben5. előadás. Földhő, kőzethő hasznosítás.
5. előadás. Földhő, kőzethő hasznosítás. 5.1. Fizikai, technikai alapok, részletek. Geotermia. 5.2. Termálvíz hasznosításának helyzete, feltételei, hulladékgazdálkodása. 5.3. Hőszivattyú (5-100 méter mélység)
RészletesebbenDr.Tóth László
Szélenergia Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Amerikai vízhúzó 1900 Dr.Tóth László Darrieus 1975 Dr.Tóth László Smith Putnam szélgenerátor 1941 Gedser Dán 200 kw
RészletesebbenGÁZÁTADÓ ÁLLOMÁSOK GEOTERMIKUS FŰTÉSE Dr. Zsuga János PhD FGSZ ZRt.
GÁZÁTADÓ ÁLLOMÁSOK GEOTERMIKUS FŰTÉSE Dr. Zsuga János PhD FGSZ ZRt. A gázátadó állomások nyomásszabályozó szelepein az izentalpikus expanzió során jelentkező Joule-Thomson hatás a gáz, jelentős lehűlését
RészletesebbenGeofizika alapjai. Bevezetés. Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr Vass Péter ME, Geofizikai Tanszék
Geofizika alapjai Bevezetés Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr Vass Péter ME, Geofizikai Tanszék Geofizika helye a tudományok rendszerében Tudományterületek: absztrakt tudományok, természettudományok,
RészletesebbenMagyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD
Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás
RészletesebbenHogyan mûködik? Mi a hõcsõ?
Mi a hõcsõ? olyan berendezés, amellyel hõ közvetíthetõ egyik helyrõl a másikra részben folyadékkal telt, légmentesen lezárt csõ ugyanolyan hõmérséklet-különbség mellett 000-szer nagyobb hõmennyiség átadására
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a
Részletesebben2010. Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása
2010. Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi
RészletesebbenKun Éva Székvölgyi Katalin - Gondárné Sőregi Katalin Gondár Károly XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok,
Sűrűségüggő geotermikus modellezés tapasztalatai magyarországi esettanulmányok tükrében Kun Éva Székvölgyi Katalin - Gondárné Sőregi Katalin Gondár Károly, 2014.04.02-03 Előadás vázlata Csatolt víz és
RészletesebbenDr. Tóth Anikó Nóra Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet
A GEOTERMIKUS ENERGIATERMELÉS FELSZÍN ALATTI KÖRNYEZETBIZTONSÁGÁVAL KAPCSOLATOS KUTATÁSOK Dr. Tóth Anikó Nóra Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet FELADATOK: A GEOTERMIKUS ENERGIATERMELÉS FELSZÍN
RészletesebbenSzegedi Tudományegyetem Geotermia. Dr. Kiricsi Imre Dr. M. Tóth Tivadar
Szegedi Tudományegyetem Geotermia Dr. Kiricsi Imre Dr. M. Tóth Tivadar A geotermia szerepe a SZTE-n -Oktatás - Kutatás - Szolgáltatás - Hazai és nemzetközi együttműködések - Sikeres pályázatok konzorciumokban
Részletesebben1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből
. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással.. Feladat: (HN 9A-5) Egy épület téglafalának mérete: 4 m 0 m és, a fal 5 cm vastag. A hővezetési együtthatója λ = 0,8 W/m K. Mennyi
RészletesebbenHogyan bányásszunk megújuló (geotermikus) energiát?
ORSZÁGOS BÁNYÁSZATI KONFERENCIA Egerszalók, 2016. november 24-25. avagy mennyire illik a geotermikus energia a bányatörvénybe? SZITA Gábor elnök Magyar Geotermális Egyesület 1. Hogyan bányásszuk az ásványi
RészletesebbenÉgés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)
Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) 1. "Az olyan rendszereket, amelyek határfelülete a tömegáramokat megakadályozza,... rendszernek nevezzük" (1) 2. "Az olyan rendszereket,
RészletesebbenKészítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László
Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezet-földtudomány szakirány 2009.06.15. A téma
RészletesebbenAz aktív hőszigetelés elemzése 1. rész szerző: dr. Csomor Rita
Ezzel a cikkel (1., 2., 3. rész) kezdjük: Az aktív hőszigetelés elemzése 1. rész szerző: dr. Csomor Rita 1.1 1. ábra 2. ábra Erre az összefüggésre később következtetéseket alapoz a szerző. Ám a jobb oldali
RészletesebbenGeotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon
Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Gyöpös Péter Mannvit Kft. Budapest, 2013.11.15. 2013. November 15. Regionális Engedélyezési eljárások A magyar jogi szabályozásban
RészletesebbenEurópai Parlament és a Tanács 2009/28/EK IRÁNYELVE 2. cikk
Környezeti hő Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK IRÁNYELVE 2. cikk geotermikus energia: a szilárd talaj felszíne alatt hő formájában található energia; Sekély mélységű (20-400 m) Nagy mélységű hidrotermikus
RészletesebbenÁRAMLÁSTAN MFKGT600443
ÁRAMLÁSTAN MFKGT600443 Környezetmérnöki alapszak nappali munkarend TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ INTÉZET Miskolc, 2018/2019. II. félév TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ
MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ 1 1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással
RészletesebbenAz 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről
55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet beszerzéséhez és működtetéséhez nyújtott támogatások igénybevételének A rendeletben előírt műszaki követelményeket azon megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszerek
RészletesebbenA magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok
A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,
RészletesebbenHogyan segíti a hőmérséklet szelvényezés a kútvizsgálatot?
XXXIII. Földtudományi és Környezetvédelmi Vándorgyűlés és Kiállítás Miskolc, 2012. 09. 27-29. Hogyan kútvizsgálatot? Szongoth Gábor, Pál Lénárd Geo-Log Kft. A hőmérsékletmérés a legrégebbi mélyfúrás-geofizikai
RészletesebbenDr. Tóth Anikó Nóra Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet
A GEOTERMIKUS ENERGIATERMELÉS FELSZÍN ALATTI KÖRNYEZETBIZTONSÁGÁVAL KAPCSOLATOS KUTATÁSOK Dr. Tóth Anikó Nóra Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet FELADATOK: A GEOTERMIKUS ENERGIATERMELÉS FELSZÍN
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
Folyadékok és gázok áramlása Hőkerék készítése házilag Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért
RészletesebbenBelső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei
Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.
Részletesebben2. (b) Hővezetési problémák. Utolsó módosítás: február25. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
2. (b) Hővezetési problémák Utolsó módosítás: 2013. február25. A változók szétválasztásának módszere (5) 1 Az Y(t)-re vonakozó megoldás: Így: A probléma megoldása n-re összegzés után: A peremfeltételeknek
RészletesebbenFajhő mérése. (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre február 26. (hétfő délelőtti csoport)
Fajhő mérése (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2006. február 26. (hétfő délelőtti csoport) 1. A mérés elméleti háttere Az anyag fajhőjének mérése legegyszerűbben a jólismert Q = cm T m (1) összefüggés
RészletesebbenMagyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat Geotermikus Szakosztály tevékenysége 2010-2012
Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat Geotermikus Szakosztály tevékenysége 2010-2012 Dr. Tóth Anikó ME Kőolaj és Földgáz Intézet Budapest, 2012. december 12. Geotermikus Szakosztály alakulás
RészletesebbenHőtan (BMEGEENATMH) Gyakorlat A gyakorlat célja A gyakorlat eredményes végrehajtásához szükséges előzetes ismeretek Hőközlés
A gyakorlat célja hőátviteli folyamatok analitikus számítási módszereinek megismerése; a hőcserélők működési és méretezési alapfogalmainak megismerése; egyszerűbb hőcserélő konstrukciók alapvető méretezési
Részletesebben2.GYAKORLAT (4. oktatási hét) PÉLDA
2.GYAKORLAT (4. oktatási hét) z Egy folyadékban felvett, a mellékelt ábrán látható, térben rögzített, dx=dy=dz=100mm élhosszúságú, kocka alakú V térrészre az alábbiak V ismeretesek: I.) Inkompresszibilis
RészletesebbenGEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9.
GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. Geotermikus er m magyarországi létesítésének kulcs témakörei Kapcsolódás globális energiapolitikai folyamatokhoz
Részletesebben1. feladat Összesen 25 pont
1. feladat Összesen 25 pont Centrifugál szivattyúval folyadékot szállítunk az 1 jelű, légköri nyomású tartályból a 2 jelű, ugyancsak légköri nyomású tartályba. A folyadék sűrűsége 1000 kg/m 3. A nehézségi
Részletesebben2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság
2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság Utolsó módosítás: 2015. március 10. Kezdeti érték nélküli problémák (1) 1 A fél-végtelen közeg a Az x=0 pontban a tartományban helyezkedik el.
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉPÜLETGÉPÉSZET ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK
ÉPÜLETGÉPÉSZET ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK Teszt jellegű feladatok 1. feladat 7 pont Válassza ki és húzza alá, milyen tényezőktől függ A. a kétcsöves fűtési rendszerekben a víz
RészletesebbenThermal Response Test - Földhőszondás hőszivattyús rendszerek földtanilag megalapozott tervezése
Fax: 33/48-90, Mobil: 70/776409 Web: wwwzoldhohu E-mail: zoldho@zoldhohu hermal esponse est - Földhőszondás hőszivattyús rendszerek földtanilag megalapozott tervezése Készítették: Erdélyi arna okl geofizikus
RészletesebbenMSZ EN :2015. Tartalomjegyzék. Oldal. Előszó Alkalmazási terület Rendelkező hivatkozások...10
Tartalomjegyzék Előszó...9 1. Alkalmazási terület...10 2. Rendelkező hivatkozások...10 3. Szakkifejezések és meghatározásuk...10 4. Jelölések, rövidítések...17 5. Nem kiegyenlített égéstermék-elvezető
RészletesebbenSz.G. - Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak 1
Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak Előadó: Szongoth Gábor geofizikus (Geo-Log Kft.) Tartalom Bevezetés A mélyfúrás-geofizika kapcsolódó pontjai A mélyfúrás-geofizika módszerei
RészletesebbenA települési szilárd hulladéklerakókban keletkező bomlási hő kinyerésének- és hasznosításának vizsgálata
A települési szilárd hulladéklerakókban keletkező bomlási hő kinyerésének- és hasznosításának vizsgálata Introduction of Selective Waste Collection and Recycling in the Area of Beregovo (HUSKROUA/1001/011)
RészletesebbenMűvelettan 3 fejezete
Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási
RészletesebbenTalajmechanika. Aradi László
Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex
RészletesebbenVízbesajtolás homokkövekbe
Vízbesajtolás homokkövekbe Problémák, olajipari tapasztalatok és ajánlások Hlatki Miklós okl. olajmérnök Vízbesajtolás homokkövekbe Tartalom A nemzetközi olajipar vízbesajtolási tapasztalatai A hazai vízbesajtolási
RészletesebbenVisszasajtolás pannóniai homokkőbe
Visszasajtolás pannóniai homokkőbe Szanyi János 1 Kovács Balázs 1 Szongoth Gábor 2 szanyi@iif.u-szeged.hu kovacs.balazs@gama-geo.hu posta@geo-log.hu 1 SZTE, Ásványtani Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2
RészletesebbenHARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3
HARTAI ÉVA, GEOLÓgIA 3 ALaPISMERETEK III. ENERgIA és A VÁLTOZÓ FÖLD 1. Külső és belső erők A geológiai folyamatokat eredetük, illetve megjelenésük helye alapján két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik
RészletesebbenEgy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete
Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak. Rugalmasan ütköznek egymással és a tartály
Részletesebben1.1 Hasonlítsa össze a valós ill. ideális folyadékokat legfontosabb sajátosságaik alapján!
Kérem, þ jellel jelölje be képzését! AKM VBK Környezetmérnök BSc AT0 Ipari termék- és formatervező BSc AM0 Mechatronikus BSc AM Mechatronikus BSc ÁRAMLÁSTAN. FAKULTATÍV ZH 203.04.04. KF8 Név:. NEPTUN kód:
RészletesebbenEEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon
EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon Merényi László, MFGI Budapest, 2016. november 17. Megújuló energiaforrások 1. Biomassza
RészletesebbenHasználati meleg víz termelés
Használati meleg víz termelés Alap ismeretek és alapelvek Méretezési szempontok 1. Optimum meghatározása (gazdasági szempont). Tároló tartály térfogatásnak meghatározása 0 v >0 3. Fűtő felület Méretezés
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
Folyadékok és gázok áramlása Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért felmelegedik. A folyadékok
RészletesebbenFIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK
FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK 2007-2008-2fé EHA kód:.név:.. 1. Egy 5 cm átmérőjű vasgolyó 0,01 mm-rel nagyobb, mint a sárgaréz lemezen vágott lyuk, ha mindkettő 30 C-os. Mekkora
Részletesebben