1 2. A sejtek szervetlen anyagai. A sejtek szerves anyagai. A sejtek felépítése és működése. Elemek. Nem mind édes, ami szénhidrát. 1.

Átírás

1 feladat Elemek A sejtek szervetlen anyagai. A sejtek szerves anyagai Írd a megfelelő elem(ek) vegyjelét az állítások mellé! C H N P S Fe Ca Mg I 1. Minden szerves vegyületben megtalálható. 2. Ionja a vérképzéshez szükséges. 3. Ionja a fogak és a csontok sejt közötti állományának szervetlen alkotója. 4. A fehérjékben előfordul, a nukleinsavakban nem. 5. A nukleinsavakban előfordul, a fehérjékben nem. 6. A nukleinsavakban és a fehérjékben is előfordul. 7. A pajzsmirigy hormonjának felépítéséhez szükséges nyomelem. 8. Ionja a klorofill felépítéséhez szükséges fémion, nélküle sápadtak a levelek. A sejtek felépítése és működése 2. feladat Nem mind édes, ami szénhidrát a) Egészítsd ki a biológiai jelentőségű szénhidrátok csoportosítását bemutató ábrát a hiányzó feliratokkal! SZÉNHIDRÁTOK DISZACHARIDOK F Írd az alábbi szénhidrátok nevét és betűjelét a megfelelő téglalapba! A C D HOCH 2 O HO OH OH B HO CH 2 OH O HO OH 1. OH E tejcukor F glikogén 5

2 b) Írd a jellemzők mellé a megfelelő szénhidrát betűjelét! 1. Szerkezete szálas, rostos. 2. A fotoszintézis elsődleges terméke. 3. Nukleinsavakban fordul elő. 4. Két monoszacharid-egység összekapcsolódásával jön létre. 5. Összegképlete C 5 H 10 O Édes ízű. 7. A növények raktározott szénhidrátja. 8. A biológiai oxidáció fő kiindulási anyaga. 9. A növények szilárdítását végzi. 10. Összegképlete C 6 H 12 O Az emberi máj és vázizom raktározott tápanyaga. 12. A növényi sejtfalak anyaga. 3. feladat Tápanyagunk, a keményítő Vizsgálódj! 1. Készíts kaparékot a feldarabolt burgonyagumó vágási felszínéről! (Azaz lándzsatűvel egy kevés anyagot óvatosan kaparj le a felszínről.) A kaparékot tárgylemezre téve néhány csepp vízben oszlasd szét, lefedve vizsgáld mikroszkóp alatt! Előzőleg beáztatott, félbevágott bab- és búzaszemről vett kaparékkal is ismételd meg a vizsgálatot! 2. Figyeld meg a keményítőszemcséket! A mikroszkóp finombeállító csavarjával a fókuszt enyhén változtatva még jobban láthatod a jellegzetes rajzolatot. 3. Cseppents KI-os jódoldatot (Lugol-oldatot) közvetlenül a fedőlemez mellé! A fedőlemez másik oldalán szűrőpapírcsíkkal szívasd át a folyadékot, míg a Lugol-oldat át nem járja a kaparékot! a) Milyen színűre festi a jód a keményítőt? b) Milyen szerkezeti változás okozza az elszíneződést? c) Hasonlítsd össze a három növény keményítőjét a táblázat segítségével! Mely szervében raktározott keményítőt vizsgáltunk? burgonya bab búza Mire használja a növény az ebben a szervben raktározott keményítőt? d) Mi a táplálékkal felvett növényi keményítő fő szerepe az ember anyagcseréjében? 6

3 4. feladat Keserű epe A mellékelt rajz azt mutatja be, hogy az epesavak milyen módon veszik körül a zsírcseppeket a vizes béltartalomban. a) Párosítsd a rajz részeinek betűjeleit az alábbi meghatározásokhoz! Az epesav-molekula apoláros része Az epesav-molekula poláros része Vízmolekula Zsír b) Egészítsd ki a mondatokat! Az epesavak a szerves vegyületek között a(z) nagy csoportjába tartoznak. Molekulájuk szénváza, ugyanúgy, mint a koleszterinnek, a(z) -vitaminnak és a(z) oldódású anyagok. hormonoknak. Az epesavak oldódásuk alapján C D A B A sejtek felépítése és működése 5. feladat A legintelligensebb molekulánk a) Nevezd meg a rajzon látható molekulát! guanin A b) Írd a betűjelek mellé az ábra részeinek nevét! adenin; citozin; cukor-foszfát gerinc; dezoxiribóz; foszforsavmaradék; polinukleotid-lánc A: B: C: D: E: F: C D c) Egészítsd ki a szöveget! A sejt működésére vonatkozó információt a molekula tárolja. A molekula térszerkezete. Ez a szerkezet teszi lehetővé, hogy a molekula megkettőződjön, mert egyik láncának egyértelműen meghatározza a másikét. Térszerkezetének köszönhetően ez a vegyület reakcióképes. F B timin E 7

4 6. feladat Biokémia a konyhában Az alábbi, ételkészítéssel kapcsolatos jelenségek kétféle folyamattal magyarázhatók (az első folyamat leírását másmás szóval ki kell egészíteni). Az ételkészítési jelenségek leírása alá a kiegészített értelmezéseket kell beírni. fehérje kicsapódása és denaturációja... hatására; lipidek oldódása apoláros oldószerben 1. A fűszerpaprikát és az illóolajokat tartalmazó fűszereket az ételkészítés elején az olajba szórjuk, csak ezután öntjük fel vízzel. 2. Ha a nyers húst forró zsiradékba dobjuk, kéreg keletkezik a felszínén. 3. A tojásfehérje szilárd habbá verődik, ha habverővel több percen át verjük. 4. Ha pár csepp ecetet teszünk a tojásfehérjéhez, a hab stabilabb lesz. 7. feladat Anyagaink forrása Mely növényből vagy állatból, illetve annak melyik szervéből származnak és melyik szerves vegyületcsoportba tartoznak az alábbi mindennapi anyagaink? papír selyem gyapjú pamut disznózsír napraforgóolaj eredeti (nem műanyag) szivacs Növényi vagy állati szerv, szervezet része Anyaga (vegyületcsoport) 8. feladat Szerves alkotóink (érettségi feladat alapján) Írd a jellemzők, állítások számát a halmazábra megfelelő helyére! 1. Idetartoznak az izomrostjaink összehúzódását okozó molekulák. 2. Minden molekulájuk tartalmaz C-t és H-t. 3. Húszféle építőegységből (monomerből) állhatnak. 4. A kenyér és tészták szerves anyagainak legnagyobb részét adják, csak szénből, hidrogénből és oxigénből állnak. 5. Az ember tápanyagai. 6. Idetartozik a cellulóz. 7. Mindig tartalmaznak N-t. 8. Idetartoznak a sejthártya felépítésében részt vevő foszfatidsav-származékok is. 9. Idetartoznak a glicerin zsírsavakkal alkotott észterei. 10. Emésztés során keletkező alkotórészeik jól oldódnak vízben. SZÉNHIDRÁTOK FEHÉRJÉK LIPIDEK 8

5 3. 1. feladat A sejtanyagcsere jellegzetességei Miért nő a fű, hogyha majd leszárad? (Babits Mihály) Alakítsatok csoportokat! Beszéljétek meg a következő alapkérdéseket! Hányra tudtok válaszolni? 1. Mi célból veszel levegőt? 2. Miért bontod le szerves anyagaidat, ha felépítetted azokat? 3. Miért kell újra és újra táplálékot venned magadhoz? 4. Hogyan lehetséges, hogy ha szőlőcukrot a laborban el akarod égetni, akkor meg kell gyújtani, testedben pedig 37 C-on is elég? 5. Hazudnak-e a fényevők, akik azt állítják, hogy nem esznek, csak kiülnek a fényre, és ugyanúgy táplálkoznak, mint a növények? 6. Mi történne a földi élővilágban, azaz a bioszférában, ha kihunyna a Nap? A sejtek felépítése és működése 2. feladat Energia a) Húzd alá azoknak a reakcióknak, reakciótípusoknak a nevét, amelyeknek az alábbi ábrán látható diagram az energiadiagramja lehet! felépítő folyamat lebontó folyamat fotoszintézis biológiai oxidáció nukleinsavak felépítése energiaigényes folyamat energiafelszabadulással járó folyamat energiaszint aktivált komplexum b) Indoklásul egészítsd ki a mondatokat! Az ábra szerinti reakció energetikai szempontból kiindulási anyagok, mert a kiindulási anyagok energiaszintje, mint a termékeké. A sejtekben például ilyen reakciók során a magas energiaszintű szerves anyagok anyagokká alakulnak át. termék idő c) Állapítsd meg, hogy a diagramon melyik színű nyíl ábrázolja a katalizátorral lejátszódó reakció aktiválási energiáját! d) Karikázd be a sejtekben lejátszódó reakciók katalizátorainak betűjelét! A: aktivált komplexum B: hidrolízis C: adenozin-trifoszfát D: enzim 3. feladat Enzimek Az enzimes (ún. bioaktív ) mosóporok fehérjebontó, keményítőbontó és zsírbontó enzimeket is tartalmaznak. a) Milyen eredetű szennyeződéseket bontanak el az egyes enzimek? Írj példákat! fehérjebontó enzim: 9

6 keményítőbontó enzim: zsírbontó enzim: b) Tanulmányozd az alábbi három rajzot, majd színezéssel jelöld rajtuk az enzim aktív centrumát! c) Egy-egy mondatban írd le, hogy az enzimműködés mely lépéseit mutatja be a 2. és a 3. rajz! d) Mit jelent az, hogy az enzimek fajlagosak? e) Magyarázd meg, hogy mi okozza az enzimek fajlagosságát! f) Egy enzimes mosópor leírásában ezt olvassuk: Működéséhez optimális ph: 8 12, optimális hőmérséklet: C. Az enzimek kémiai felépítésével és működési mechanizmusával kapcsolatos ismereteid segítségével magyarázd meg, miért érzékenyek az enzimek a hőmérsékletre és a kémhatásra! g) Egyetlen enzim hiányának is komoly következménye lehet. Nézz utána, milyen következményekkel jár az aldehiddehidrogenáz (vagy az alkohol-dehidrogenáz) enzim hiánya! Előfordul-e ilyen valamely népességben? h) Gyűjtsetek további példákat enzimhiányos betegségre! 4. feladat Különleges vegyületek a sejtanyagcserében a) Írd a molekulák alá a nevüket! N P P P O P P r O r A 1. vegyület 2. vegyület b) Írd oda az első molekulához a molekularészletek nevét! 10

7 c) Oldd meg a tesztet! A: Az 1. vegyületre igaz B: A 2. vegyületre igaz C: Mindkettőre igaz D: Egyikre sem igaz d) Karikázd be a sejt energiavaluta molekulája képletén azt a kötést, amelynek hidrolízise leggyakrabban történik a sejtanyagcsere során! 5. feladat Anyagcseretípusok 1. A sejt energiavalutája. 2. Nukleotid típusú vegyület. 3. Foszforsavmaradékokat tartalmaz. 4. Hidrogénszállító koenzim. 5. Fehérje. 6. Egy foszforsavmaradékának hidrolízise kb. 30 kj/mol energia felszabadulásával jár. A sejtek felépítése és működése a) Írd be a röviden jellemzett élőlények neveit a táblázat megfelelő cellájába! autotrófok heterotrófok kemotrófok fototrófok 1. A Nitrosomonas baktérium ammóniát oxidál nitritionokká, ebből a folyamatból nyer energiát. 2. A gyökérkapcsolt gombák szerves anyagaikat a gazdanövénytől nyerik. 3. A mezei zsurló nedves szántókon élő haraszt. 4. A vajvirág lombos fák gyökerein élősködik. Az egész növény rózsaszín, semmi zöld nincs rajta. 5. Az eurázsiai hiúz hazai ragadozónk, nyulakra, rágcsálókra és akár őzekre is vadászik. 6. Az ember (Homo sapiens) növényi és állati eredetű szerves anyagokkal táplálkozik. 7. A Föld legnagyobb szárazföldi növényei az örökzöld mamutfenyők. 8. Az üregi nyúl táplálékát gyökerek, fakéreg és lágy szárú növények alkotják. 9. A horgasfejű galandféreg az ember bélrendszerében élő belső élősködő. 10. A kékbaktériumok színanyagai a sejtplazmában, membránhoz kötve találhatók. b) Egészítsd ki az ábrát! AUTOTRÓFOK HETEROTRÓFOK a vegyületekbe beépített energiamennyiség 11

8 4. 1. feladat A sejtes szerveződés Membránok, az intelligens elválasztók A sejthártya felépítését ábrázoló rajzon írd be a vonalakra, hogy melyik a sejten belüli tér és melyik a sejten kívüli tér! Nevezd meg a betűkkel jelölt sejtalkotókat! G F E A: F: B: G: C: H: D: I: E: A H D C B I A membrán alapvázát az A vegyület kettős rétege képezi. Ennek részei B és C. A kettős rétegbe merülnek, vagy hozzá kapcsolódnak a D molekulák. Ennek fajtái E, F és G, E az immunrendszer számára fontos, G szabályzó molekulákat fogad. H is azonos kémiai felépítésű, a sejt alakját biztosítja. I lipid. 2. feladat Írd a meghatározásokhoz az ábrarészletek megfelelő betűjelét! 1. Két rétege elhatárolja a két vizes közeget. 2. Hormonok kapcsolódhatnak hozzá. 3. Irányítja a sejten belüli mozgásokat. 4. Ionok átjutását szabályozza a membránon. 5. Az apoláros rétegbe merülve szilárdítja a membránt. 6. Jelenléte a membránon felismerhetővé teszi a sejtet. Membránok a sejt belsejében Egészítsd ki a táblázatot! A sejtalkotó vagy a folyamat neve feladata C betűjele a felszínén szintetizálódott fehérjék a belsejében módosulnak E B A a szintetizált fehérjékhez itt kapcsolódhatnak lipidek exocitózis D F D két alegységből áll, felszínén fehérjék szintetizálódnak membránhólyag 12 11_biosz_mf_5-26.indd :54

9 3. feladat Sejttípusok a) Írd a rajzok alá, hogy mely országba tartozó élőlény sejtjét ábrázolják! A: B: C: D: E: H: G: F: I: A sejtek felépítése és működése I. sejt II. sejt b) Írd a sejtalkotók neveit a II. sejt rajzába! c) Írd a megfelelő azonosító betűt az állítások mellé! 1. Vizes oldat, a sejt alapállománya. 2. Lizoszómák összeolvadásából jött létre. 3. Szénhidrátszintézis megy végbe benne. 4. Felületén riboszómákon fehérjeszintézis folyik. 5. A sejt DNS-ének túlnyomó többségét tartalmazó sejtalkotó. 6. Lebontó folyamatban ATP-t termel a sejt számára. 7. Oxigént termel. 8. Összetett fehérjék keletkeznek benne. 9. Minden élő sejtet határoló membrán. 10. Cellulózkötegeket tartalmaz. 11. Benne játszódik le a sejtlégzés. 12. Színanyagokat tartalmaz. III. sejt d) Mely betűjelű sejtalkotók nem találhatók meg az I. típusú sejtben? e) Írj három lényeges különbséget, amely megkülönbözteti a III. típusú sejtet az első kettőtől! 13

10 4. feladat Részletgazdagon a) Három sejtalkotó fényképét látod. Mely jellegzetességeik alapján lehet felismerni, hogy elektronmikroszkóppal készültek a fotók? A B C b) Nevezd meg a sejtalkotókat! A: B: C: c) Írd a táblázatba a jellemzők mellé a megfelelő betűjelet! A: Az A jelű sejtszervecskére igaz B: A B jelű sejtszervecskére igaz C: A C jelű sejtszervecskére igaz D: Mindhárom sejtszervecskére igaz 1. DNS-t tartalmaz. 2. Eukarióta sejtekben fordul elő. 3. Csak autotróf sejtekben fordul elő. 4. Nagy felületű belső membránja van. 5. Benne található a sejt DNS-ének több mint 90%-a. 6. Pórusai makromolekulák kijutását teszik lehetővé. 7. Belsejében megtalálható a fotoszintézis enzimrendszere. 8. Belsejében lebontó folyamat enzimrendszere található meg. 9. Membrán határolja. 10. DNS-tartalma a sejt életének bizonyos szakaszában kromoszómákba rendeződik. 5. feladat Számtalan szebbnél szebb sejt Az állati sejtek egymástól is különböznek. Keress példákat és nevezz meg olyan állati vagy emberi sejtet, a) amelynek érett állapotban nincs sejtmagja! b) amelynek sejttestéhez nyúlványok kapcsolódnak! c) amelynek sejtjét jórészt vízben oldhatatlan anyag tölti ki! d) amely állábakkal mozog! Folytassátok a sort! Párokban gyűjtsetek példákat különleges sejtekre, majd ezeket rejtvényként adjátok fel egy másik párosnak! 6. feladat Sejtmodellek projektfeladat Az eukarióta sejtről sokféle modell készült a tudománytörténet során. Kis csoportokban készítsetek saját makettet! Készülhet tésztából, gyurmából, műanyagból, fából, textilből, bármilyen anyagból. A maketteket kiállításon mutassátok be! 14

11 1. feladat A sejtek felépítése és működése 5. A sejtek anyagforgalma Árkon, bokron, membránon át a) A rajzok tanulmányozása után írd a betűjelüket a nevük mellé! ATP A: ADP + P B: C: passzív transzport ioncsatornán keresztül aktív transzport passzív transzport membránon keresztül b) Hat példát soroltunk fel a transzportfolyamatokra. Írd a sorszámukat a megfelelő folyamat rajza alá! 1. A szteroid hatóanyagú kenőcsök könnyen felszívódnak a bőrön át a vérerekbe, ezért különösen óvatosan kell bánni velük. 2. A glükóz felszívódása a vékonybélből a hajszálerekbe energiaigényes folyamat. 3. A gyökerek bőrszöveti sejtjei ionokat vesznek fel a talajból, noha a gyökérben nagyobb az ionok koncentrációja. 4. A vizet a gyökerek bőrszöveti sejtjei veszik fel a talajból, azután sejtről sejtre vándorol. 5. Az emberi sejtek belsejében az ionkoncentrációk nem egyeznek meg a sejten kívüli tér koncentrációival. ADP + P ATP Pumpamechanizmus alakítja ki a különbségeket. 6. Ingerület hatására kinyílnak az idegsejtek membránjának ioncsatornái, és Na+-ionok áramlanak a sejt belse jébe. Az ionáramlás hajtóereje a koncentrációkülönbség. 2. feladat Transzport membránhólyagba csomagolva A rajz a sejt membránrendszerét ábrázolja. A számok membránrészleteket jelölnek, a membránhólyaggal történő transzportfolyamatokat nagybetűk jelzik. sejtmag sejt belseje a) Hogyan nevezzük a számmal jelölt membránrészle teket? A B külső tér 15 11_biosz_mf_5-26.indd :54

12 b) Nevezd meg az A jelű folyamatot! c) Mi lehet a funkciója egy egysejtű élőlényben? d) Nevezd meg a B jelű folyamatot! e) Mi lehet ugyanezen folyamat funkciója egy egysejtű élőlényben? f) Mi a membránfehérjék szerepe az A jelű folyamatban? g) Mi a 4. sorszámmal jelölt sejtszervecske A és B jelű folyamat között betöltött szerepe az egysejtűben? h) Mi a B jelű folyamat szerepe egy mirigyhámsejtben? i) Mi az A jelű folyamat szerepe egy emberi fehérvérsejtben? 3. feladat Aktív-passzív Hasonlítsd össze az aktív és a passzív transzportot! Írd a megfelelő betűket a tulajdonságaik mellé! A: Az aktív transzportra igaz B: A passzív transzportra igaz C: Mindkettőre igaz D: Egyikre sem igaz 1. Membránon keresztül történik. 2. Csak membránfehérjék segítségével történhet. 3. Csak a nagyobb koncentrációjú hely felől a kisebb felé történhet. 4. ATP hidrolízisével jár. 5. Végbemehet a membrán lipidrétegén keresztül is. 6. Csak a sejtbe befelé irányulhat. 7. A kisebb koncentrációjú hely felől a nagyobb felé is irányulhat. 8. Történhet ioncsatornán keresztül. 9. Történhet ionpumpával. 10. Így mozoghat a víz a membránokon keresztül. 11. Így mozognak a nagyobb, poláris szerves molekulák a membránokon át. 12. Így mozoghatnak az ionok a membránokon át. 4. feladat Ozmózis mindenütt Alkossatok párokat! Válasszatok egy példát az alábbiak közül az ozmózis előfordulására, és készítsetek belőle posztert vagy prezentációt! Szemléltessétek, hogy mi a tapasztalatok alapja, honnan hova történik a különböző rendszerekben az anyagvándorlás! 1. Miért reped fel a cseresznye az esőben? 2. Miért ereszt levet a gyalult uborka, káposzta, ha megsózzák? 3. Miért duzzad meg az aszalt szilva vagy a mazsola, ha vízbe dobják? 4. Miért kell különösen ügyelni a szemcseppek oldottanyag-koncentrációjára? 5. Miért okoz hasmenést, ha valaki a bélben fel nem szívódó anyagot, például magnézium-szulfátot fogyaszt? 6. Őseink növényi magvak segítségével repesztették a sziklákat. Vajon hogyan? 16

13 6. 1. feladat A lebontó folyamatok Nagymama buktát süt Nagymama egy kis bögre tejet meglangyosított, belekevert egy kanál cukrot és belemorzsolt 3 dkg élesztőt, amit a hűtőből vett ki. Hagyta felfutni az élesztőt, azaz megvárta, amíg jól felhabzott. Hozzátette a többi hozzávalót, alaposan összekeverte, majd 1 óra hosszat langyos helyen kelesztette a tésztát. A tészta szépen feldagadt a tálban. Unokája, Julcsi végig ott kuktáskodott mellette, közben kérdezgette a nagymamáját, aki megpróbált felelgetni. Egészítsd ki a beszélgetést a hiányzó mondatokkal! Mi van az élesztőkockában? Élő sejtek. Milyen élőlény sejtjei? A sejtek felépítése és működése Miért tesszük langyos, cukros tejbe? Mitől lesz habos az élesztős tej? Nagymama megengedte Julcsinak, hogy meg is kóstolja az élesztős tejet. Kicsit különös íze van. Mit készítettek még az élesztő sejtjei a cukorból?. Annak az ízét érzed. Miért jó az élesztő sejtjeinek, hogy lebontják a cukrot? Az unoka nagyon megdöbbent, amikor a nagymama ezt a habos, szürkés folyadékot, ami állítólag még gombákat is tartalmaz, beletette a tésztába. Miért öntötted bele a bukta tésztájába az élesztős tejet? 2. feladat Választható utak Az ábra az ember vázizmának lebontó folyamatait mutatja be. A betűk vegyületeket, a számok részfolyamatokat jelölnek. a) Írd fel a biológiai oxidáció összesített egyenletét! Az anyagok képlete alá írd oda betűjelüket, amely az ábrában jelöli őket! A 1. ADP + P ATP B O 2 O 2 -hiány NAD C E 3. NAD D G H b) Írd az ábrába a biológiai oxidáció szakaszainak nevét! F 17

14 c) Ha 1 mol A anyagból indulunk ki, hány mol H anyag keletkezéséhez elegendő energia szabadul fel a bioló giai oxidáció során? d) Írd fel a G H folyamat egyszerűsített egyenletét! e) Írd a jellemzők mellé a betű- vagy számjelet, amely az ábrában jelöli a folyamatot vagy a vegyületet! 1. Az oxigén jelenlétében és hiányában eltérő anyagcsereutak közös szakasza. 2. Oxigén hiányában végbemenő folyamat. 3. Három szénatomos szerves sav, a 4. folyamat terméke. Nevezd meg a savat! 4. Három szénatomos szerves sav, az aerob és az anaerob anyagcsereút elágazásában. 5. Redukált koenzim, a 2. szakaszból lép át a 3. szakaszba. Nevezd meg a koenzimet! f) Hány mol ATP keletkezése kíséri az A 2 F átalakulás folyamatsorát? g) Melyik szervbe kerül a vérárammal F anyag legnagyobb mennyisége, és mi történik ott vele? 3. feladat Energia Az ábra a glükóz különböző lebontási útjainak energiaváltozását mutatja. a) Írd be a lehetséges termékek neveit a megfelelő energiaszintre, az ábra jobb oldalára! A következő termékek nevét kell beírnod: szén-dioxid és víz; etil-alkohol és szén-dioxid; tejsav b) Hányszorosa a biológiai oxidáció ATP-nyeresége az erjedés ATPnyereségének? Számításodat is rögzítsd! energiaszint szőlőcukor termékek idő 4. feladat Számolós A NASA adata szerint egy átlagos tevékenységet végző felnőtt ember napi átlagos oxigénigénye 0,84 kg. a) Tételezzük fel, hogy ezt az oxigént mind a glükóz biológiai oxidációjában hasznosítja az ember. Hány gramm glükózt oxidál el naponta? b) Hány gramm CO 2 -ot termel eközben? c) Egészítsd ki a mondatokat! A biológiai oxidáció során felszabadult energiát a szervezet a(z) raktározza el. Később energiaigényes folyamataihoz, mint például -hoz/-hez/-höz és -molekula kötéseiben -hoz/-hez/-höz, -hoz/-hez/-höz használja fel. Az energia egy része mindig -vá/-vé alakul. 18

15 7. 1. feladat A fotoszintézis Növényi megváltás Olvasd el az alábbi idézetet, amelyben a költőnő szemléletesen ír a növények pótolhatatlan szerepéről az élővilágban. Csak a növény tiszta egyedül, nem ismer kategóriát. S a bűnös szén-dioxidot éjszaka mégis ő cseréli át. Tisztán ragyog reggel az égi sátor a tölgyek néma megváltástanától. (Nemes Nagy Ágnes: Szén-dioxid) a) Melyik anyagra cserélik át a növények a szén-dioxidot? A sejtek felépítése és működése b) Írd fel a fotoszintézis összesített egyenletét, amelyben a növények átcserélik a szén-dioxidot! c) A növényeken kívül mely szervezetek fotoszintetizálnak? d) Mi biztosítja az energiát a fotoszintézishez? e) Termelnek-e a növények is szén-dioxidot? Melyik folyamatban? f) Biológiai szempontból miben tévedett a költő? g) Sorold fel a fotoszintézis további jelentőségét az oxigéntermelésen kívül! 2. feladat A fotoszintézis szakaszai a) Egészítsd ki az ábrát az alábbi feliratokkal! víz; oxigén; szén-dioxid; szőlőcukor; ATP; NADPH 2 ; fény; fényszakasz; sötétszakasz ADP NADP+ 19

16 b) Töltsd ki a fotoszintézist összefoglaló táblázatot! A fotoszintézis fényszakasza sötétszakasza Helye a sejtben Kiindulási anyagai Termékei Milyen energiát hasznosít? 3. feladat Cukorgyár a sejten belül a) Nevezd meg a fotón és rajzon látható sejtszervecskét! A: B: D: C: b) Írd az ábrába a sejtszervecske betűkkel jelölt részeinek nevét! c) Húzz a betűjelektől vonalakat a mikroszkópos kép megfelelő részeihez! d) Melyik betűvel jelölt részben találhatók a fényt elnyelő színanyagok? e) Milyen típusú mikroszkóppal készülhetett a fotó? 4. feladat Projekt Alkossatok kis csoportokat! Válasszatok egy-egy témát a felsoroltak közül! Gyűjtsetek róla anyagot, majd készítsetek belőle posztert vagy prezentációt! 1. A levelek színe: Miért látunk nyáron zöldnek minden levelet? Mi okozza az őszi lombszíneződést? 2. Karotinoidok a táplálkozásunkban: Melyek a karotinoidokat tartalmazó növényi táplálékok? Miért egészségesek? 3. Az A-vitamin: molekulája, élettani hatása, forrásai _biosz_mf_5-26.indd :54