Személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény [Szja-tv.] évközi és január1-jétől hatályos módosításai

Átírás

1 Személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény [Szja-tv.] évközi és január1-jétől hatályos módosításai I JÚNIUS 20-TÓL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSOK A ÉVI LXXVII. TÖRVÉNY ALAPJÁN 1. Orvosi praxisjog átruházása [Szja-tv ának (5)-(6) bekezdése, az Szja-tv. 1. számú mellékletének alpontja] Nem változik a vásárolt (engedményezett) követelésből származó bevételnek a követelés vásárlási (engedményezett) ellenértékét meghaladó része, azt továbbra is egyéb bevételnek kell tekinteni. Az Szja-tv. 1. számú mellékletét kiegészítő alpont szerint január 1-jétől egyéb indokkal adómentes az eredeti jogosult magánszemélynél az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti praxisjog (megszerzéskor működtetési jog) átruházásáért kapott ellenérték. Így ezen magánszemélyek a előtt hatályos szabályozáshoz hasonló adózási helyzetbe kerülnek. Az egyéb módon (nem eredeti jogosultként) bevételt szerzők adózása is kedvezően változik. A törvénymódosítás kihirdetését követő naptól, június 20-tól a működtetési jog átruházásáért kapott bevétel alapján megállapított jövedelem változatlanul egyéb jövedelemnek minősül, és a jövedelem megállapításának módja sem változik, a jövedelem ugyanakkor a módosítás szerint a szerzés és az értékesítés között eltelt idő függvényében csökkenthető: ha a praxisjog értékesítése a megszerzés évében vagy az azt követő évben történik, az adóköteles jövedelem a számított összeg 100 százaléka, ha a második évben történik, akkor a 90 százaléka, ha a harmadik évben, akkor a 60 százaléka, ha a negyedik évben, akkor 30 százaléka az adóköteles jövedelem. Amennyiben az értékesítés a szerzést követő ötödik évben vagy később történik, a számított jövedelem egésze adómentes. Átmeneti intézkedés szerint a 28. (5) és (6) bekezdése, az 1. számú melléklet pontja a január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható. 2. Egyéni vállalkozó átalányadózása [Szja-tv ának (8) bekezdése] A hatályos törvényi előírás a tevékenységét év közben kezdő vagy megszüntető, átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a rá vonatkozó bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival arányosan veheti figyelembe. A módosítás ezen arányosítási szabályt kiterjeszti a tevékenységüket szüneteltető egyéni vállalkozókra is. Az átmeneti rendelkezés szerint a szabályozás a január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható. 3. Osztalékból származó jövedelem [Szja-tv a (1) bekezdésének aa) pontja] január 1-jétől több ponton módosult a számviteli törvény. Az egyik fontos változás, hogy módosult az osztalékfizetés rendje. Negatív eredménytartalék esetén csak abban az esetben fizethető osztalék, ha az adott üzleti év pozitív üzleti eredményének (adózott eredményének) összege meghaladja a negatív előjelű eredménytartalék értékét. Az előbbi módosításra tekintettel az Szja-tv. a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelmet tekinti alkalmazásában osztaléknak. Átmeneti rendelkezés szerint az osztalékra vonatkozó módosított előírás a január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható. 4. Kamatjövedelem [Szja-tv a (1) bekezdésének c) pontjából törölve] vagy ha a kamatjövedelmet egészségügyi hozzájárulás is terheli 1,27-szerese szövegrész. A szövegmódosítás (törlés) a kamatjövedelmet korábban terhelő (6 százalékos mértékű) egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség január 1-jei megszüntetésével függ össze. Szja-tv

2 2 5. Hatályát vesztette június 20-ával az Szja-tv ának (4) és (5) bekezdése, az ingatlan átruházáshoz kapcsolódó adókiegyenlítés feleslegessé vált rendelkezésének törlése; az Szja-tv ának (6) bekezdése, feleslegessé vált felhatalmazás törlése; az Szja-tv. 83/A. -a, évi átmeneti rendelkezés hatályon kívül helyezése. 6. Szja-tv. 1. számú mellékletének módosításai 6.1. Lakáshoz kapcsolódóan adómentes [a pont helyére jön a pont] a hősi halottá nyilvánított katonák 6.2. A közcélú juttatások körében adómentes [3.3. pont] A módosítás értelmében adómentes a Bethlen Gábor Alapítvány által adományozott Bethlen Gábor Díj is Az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes [a 4.7. pont új g) alpontja, új alpontok] A módosítás új jogcímekkel egészíti ki az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes bevételeket. Egyik ilyen adómentes bevétel az Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjak, feltéve, hogy az nem minősül tevékenység ellenértékének. A kiegészítő előírás szerint adómentes bevétel az egészségügyi ápolók szakképzésben való részvételét ösztönző motivációs ösztöndíj, az ápoló tanulók pályaválasztást támogató ösztöndíja, a sportakadémiák tanulói részére szállást, étkezést és felügyeletet biztosító magánszemélyeknek ezen tevékenység ellenértékeként a sportakadémia által fizetett díj, a Bolyai János kutatási ösztöndíj, valamint a gyakorlati képzésen lévő szakképző iskolai tanulóknak gyakorlati képzésük ideje alatt kötelezően vagy a gyakorlati képzést végző szervezet által saját döntése alapján nem pénzben biztosított juttatások, ide értve az utazási költségtérítést is A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes [6.1. pont a) alpontja] A módosítás a tűzkárral és a balesettel egészíti ki azon események körét, amelyek bekövetkezése esetén a jogszabály szerint, közadakozásból vagy munkáltatótól segélyként, támogatásként kapott összeg adómentesnek minősül Egyéb indokkal adómentes [7.17. pont] A társadalmi felzárkózással kapcsolatos képzések január 1-jétől kikerültek a felnőttképzésről szóló évi LXXVII. törvény hatálya alól és a közfoglalkoztatásban lévők létszámának csökkentése érdekében elsődlegesen a munkaerőpiacra történő kivezetést segítendő munkaerőpiaci szolgáltatásokat és képzéseket tartalmazó komplex munkaerőpiaci programok indulnak. Annak érdekében, hogy az ilyen képzésben, programokban részt vevő magánszemélyeknek biztosított szolgáltatások, költségtérítések, megélhetési támogatás is mentesüljenek a személyi jövedelemadó alól, a módosítás kiegészíti az érintett jogcímet. Egyéb indokkal adómentes lesz az eredeti jogosult magánszemélynél az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti praxisjog átruházásáért kapott ellenérték is. A pontokban ismertetett módosítások a január 1-jétől keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazhatók. 7. Az Szja-tv. 3. számú mellékletének módosításai I. Jellemzően előforduló költségek (17. pontban)

3 3 az Igazolás nélkül elszámolható költségek szövegrész helyébe az Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek szöveg lép. II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek [3. pont, 7. pont a) alpontja, új 10. pontja] 1. Igazolás nélkül adható Belföldi és külföldi kiküldetéssel összefüggésben napidíjátalány olyan gépjárművezetők és árukísérők részére is, akik saját számlás áruszállítási tevékenységet végző (saját árufuvarozását saját szállítókapacitással végző) vállalkozás alkalmazásában állnak. Átmeneti rendelkezés szerint a módosított előírások 2017, június 20-át követően megkezdett kiküldetésekre alkalmazhatók. 2. A magyar nyelv és a kultúra külföldi felsőoktatási intézményekben történő oktatásának és megismertetésének, valamint a külföldi hungarológiai oktatás és kutatás hatékonyabb támogatásának biztosítása érdekében működtetett vendégoktatói ösztöndíj program keretében a vendégoktató által végzett tevékenységre tekintettel juttatott, a Kormány rendeletében meghatározott mértékű költségtérítés összege is igazolás nélkül, költségként elszámolható. II JÚLIUS 19-TŐL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSOK A 2017 ÉVI LXXVII. 1. Adókötelezettség keletkezése [Szja-tv. 9. -ának (6) bekezdése] Az elhunyt magánszemély adókötelezettségével összefüggő rendelkezés kiegészítése: a munkabérrel esik egy tekintet alá a magánszemély által igényelt támogatás is. Azaz, ha a magánszemély által a halála előtt igényelt támogatás (amely még életében megillette volna a magánszemélyt) juttatása a magánszemély halálát követően történik, akkor az adókötelezettséget úgy kell teljesíteni, mintha a juttatást a magánszemély a halálának időpontjában szerezte volna meg. 2. Ingatlan átruházásából származó jövedelem [Szja-tv ának (2)-(3) bekezdése] Ha az ingatlant értékesítő magánszemély az ingatlan-értékesítésből származó jövedelmét az Szja-tv. által kedvezményezett lakáscélra fordítja, úgy a felhasznált jövedelemre jutó adót nem kell megfizetnie (ha a lakáscélú felhasználás a bevallás benyújtása előtt megtörténik), vagy a megfizetett adó az értékesítést követő második év végéig a jelenlegi adókiegyenlítés módszerével visszaigényelhető (ha a lakáscélú felhasználás a jövedelem bevallása után történik). Az Szja-tv. által kedvezményezett lakáscélú felhasználás: az értékesítő magánszemély által saját maga, közeli hozzátartozója vagy élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló (pl. ápolási) intézményben biztosított férőhely megszerzése. A törvénymódosítás az adókiegyenlítés módszerénél egyszerűbb szabályt vezet be. Ha az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem lakáscélú felhasználása az adóbevallás benyújtását követően történik, akkor a magánszemély a felhasznált jövedelemre jutó adót az ingatlan átruházását követő második év végéig visszaigényelheti. A módosított rendelkezés a január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható. 3. Egyes meghatározott juttatásnak minősül [Szja-tv a (4) bekezdésének új c) és d) pontja] Az Szja-tv ben hatályos előírása alapján, a szakszervezet béren kívüli juttatásként biztosíthat a törvényben meghatározott személyi kör részére (az adóévben és személyenként a minimálbér összegéig) üdülési szolgáltatást. Ugyancsak béren kívüli juttatásnak minősül a

4 4 szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére nem pénzben adott juttatások értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész ben az értékhatárt meghaladóan biztosított juttatások egyes meghatározott juttatásként viseltek közterheket, ugyanakkor 2017-től a meghaladó juttatás (konkrét rendelkezés hiányában) egyéb jövedelemként adóköteles. A módosítással biztosított, hogy az értékhatárt meghaladóan adott juttatások (hasonlóan a év előtti állapothoz) egyes meghatározott juttatásként adózhassanak. A módosított rendelkezés a január 1-jétől keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazható. III JÚLIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁS A ÉVI LXXXIX TÖRVÉNY ALAPJÁN 1. Szja-tv. 1. számú melléklete 1.1. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes [4. pont alpontja] A korábbi előírás kiegészült azzal, hogy a törvény adómentességet biztosít a személyi jövedelemadó megfizetése alól a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja által végzett személyes közreműködés ellenértékeként, továbbá a közérdekű nyugdíjas szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályban rögzítettek szerint az öregségi nyugdíjban részesülő tagjának vagy családtagjának élelmiszer, fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában megszerzett bevétel esetében. (Egyebekben a törvényi előírás nem változott.) IV AUGUSZTUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSOK A ÉVI LIV. 1. Szja-tv. 3. számú melléklete 1.1. II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tétel A korábban javasolt előírás pontosításra került. A hatályos előírás szerint a külképviseletről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerint tartós külszolgálatra kihelyezett magánszemély, és a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alatt álló tartós külföldi szolgálatra kihelyezett szolgálati jogviszonyban álló személy, valamint a közalkalmazott jogállásáról szóló törvény hatálya alatt álló 90 napot meghaladó külföldi kiküldetést teljesítő, a Magyar Honvédség személyi állományába tartozó közalkalmazotti jogviszonyban álló személy részére a saját és hozzátartozói külföldi életvitelével kapcsolatban felmerülő többletköltségek fedezetére az említett törvény vagy a végrehajtására kiadott más jogszabály alapján megállapított átalány-költségtérítés összege igazolás nélkül elszámolható költségként. V NOVEMBER 11-TŐL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSOK A ÉVI CXXXII. 1. Szja-tv. 1. számú melléklete 1.1. Egyéb tevékenységhez kapcsolódóan adómentes [4. pont 4.7. alpont f) alpontja, új alpontok] A módosítás a Balassi Bálint ösztöndíj-program keretében folyósított ösztöndíjakon kívül a programban biztosított egyéb juttatások adómentességéről rendelkezik. Az új előírások újabb díjalapításokhoz kapcsolódnak: a) Az 1492/2017. (VIII.7.) Korm. határozat a külpolitikáért felelős miniszter feladataként írja elő, hogy gondoskodjon a diplomáciai együttműködés

5 5 fejlesztését elősegítő programok kidolgozásáról, a Visegrádi Együttműködés eredményeit és jövőjét fókuszba állító külügyi és külgazdasági kutatási, disszertációs és publikációs tevékenység támogatásáról, a külpolitika iránt érdeklődő fiatal szakemberek külügyi igazgatás keretében történő bevonásának elősegítéséről. A feladat végrehajtására a miniszter ösztöndíj-programot fog működtetni, amelynek keretében biztosított ösztöndíjak és egyéb juttatások adómentességét biztosítja az új előírás. b) A Kormány Michalicza-ösztöndíjat alapított, amelyet a felsőfokú végzettséggel rendelkező ápolók és mentőtisztek pályázat útján nyerhetnek el, ha mesterfokozat vagy okleveles ápolói képzettség megszerzése érdekében egyetemi képzésben vesznek részt. A módosítás a folyósítás időpontjától függetlenül adómentesként nevesíti az ösztöndíjat. c) Az új előírás szerint adómentes a Korm. rendeletben meghatározott Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj is. d) Adómentes az az összeg is, amelyet a magánszemély, a kultúráért felelős miniszter által adományozott, jogszabályban meghatározott díjjal járó járadék címén kap, továbbá a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvényben meghatározott művészjáradék, valamint az Országos Tudományos Diákköri Konferencián elért eredményért járó pénzjutalom is Egyéb indokkal adómentes [7. pont új 7.37., 7.38., alpontok] Adómentes az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű, idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjának jogszabály alapján visszatérített összege. A hallgatói hitelrendszerről szóló Korm. rendelet alapján az állam vissza nem térítendő állami támogatásként a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan elengedi a gyermeket vállaló, illetve nevelő nők diákhitel tartozásának meghatározott részét vagy annak egészét. Az új előírás az elengedett összeget adómentessé teszi. Adómentessé válik a munkáltató által a munkavállaló számára a diákhitel törlesztéséhez fizetett juttatás is az előírt kötelező törlesztő részlet erejéig, de havonta legfeljebb a minimálbér 20 százalékáig terjedő összegben. Adómentes november 11-től a nyugellátásban és egyes más ellátásban részesülő magánszemélyt Korm. rendelet alapján megillető egyszeri juttatás a juttatás időpontjától függetlenül. VI NOVEMBER 28-TÓL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁS A ÉVI CXLVI. 1. Szja-tv. 1. számú melléklete 1.1. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes [4. pont alpont] A alpont szerinti a július 1-jétől hatályos előírás kiegészült azzal, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezet átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által a személyes közreműködés ellenértéke vonatkozásában is alkalmazandó változatlan feltételekkel az adómentesség. VII/A JANUÁR 1-JÉTŐL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSOK A ÉVI LXXVII. 1. Iskolarendszerű képzés [Szja-tv. 3. -ának új 87. pontja] Az Szja-tv ben csak az iskolarendszeren kívüli képzés fogalmát definiálja, amelyből komplementer módon levezethető, hogy mi minősül iskolarendszerű képzésnek. Az iskolarendszeren kívüli képzés és annak komplementere (az iskolarendszerű képzés) jól alkalmazható a hazai (középfokú vagy felsőfokú oktatási intézményben folytatott) képzésekre, de gondot jelent az alkalmazása a külföldön folytatott tanulmányokra.

6 6 A kiegészítő előírás a gyakorlati alkalmazás megkönnyítése érdekében hiánypótló jelleggel az iskolarendszerű képzés fogalmával kiegészíti az Szja-tv.-t. Az új fogalommal egyértelművé válik, hogy a külföldön folytatott tanulmányok is minősülhetnek iskolarendszerű képzésnek, ha azok folytatására tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, államilag elismert oktatási célú intézményben kerül sor. 2. Közös tulajdon hasznosítása [Szja-tv. 4. -ának (6) bekezdése] A módosítás a közös tulajdon hasznosítása Szja-tv. és Áfa-tv. szerinti szabályainak összehangolására, illetve egyértelműsítésére irányul. A pontosító rendelkezés azt rögzíti, hogy a tulajdonostársak közössége esetén a közös tulajdonból származó bevétellel szemben bármely tulajdonostárs nevére kiállított bizonylat alapján elszámolható a felmerült költség. 3. Fizető vendéglátás átalányadózása [Szja-tv. 57/A -ának (2) bekezdése] A módosítás értelmében a magánszemély fizető-vendéglátó tevékenységre akkor választhatja a tételes átalányadózást, ha a tevékenységet a tulajdonában, haszonélvezetében lévő (2017- ben egy, 2018-tól) legfeljebb három, nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű lakásban vagy üdülőben folytatja. 4. Szja-tv. 1. számú melléklete 4.1. Lakáshoz kapcsolódóan adómentes [2. pont pontja és , valamint pontok] A munkáltató által adómentesen nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás adózási szabályai. A január 1-jétől hatályos előírások módosulnak. A támogatás adómentességének mértéke jelentősen emelkedik évi támogatás havonta, a minimálbér százalékában a foglalkoztatás első 24 hónapjában 40 százalék, a következő 24 hónapban 25 százalék, majd újabb 12 hónapban 15 százalék. Ezen mértékek 2018-tól folyósított támogatások esetében rendre 60, 40, illetve 20 százalékra emelkednek. Ugyanakkor a szabályozás kiegészül az adómentesség ugyanazon munkáltatónál (új munkaviszonyban) történő ismételt igénybevételét szabályozó (az egyes időtartamok összeszámítását előíró) rendezésével. Fontos változás, hogy a módosítás hatályba lépését követően az adómentesség határozott idejű munkaszerződés esetén is alkalmazható. Az adómentességre való jogosultság vizsgálata során a szabályozás céljának megfelelően, az érvényes joggyakorlatot megerősítő az állandó lakhely (amely az Art. szerinti kötött kategória) helyett a lakcím-nyilvántartás szerinti lakóhely fogalmát kell alkalmazni. A jövőben olyan munkavállaló is kaphat adómentesen lakhatási támogatást, aki a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban és a támogatás nyújtásának időpontjában rendelkezik ugyan lakás tulajdonjogával a munkavégzés helyén (vagy annak a rendelkezésben említett közelségében), de a lakás haszonélvezeti joggal terhelt, vagy a tulajdonjog mértéke nem haladja meg az 50 százalékot. A módosítás szövegszerűen is megjeleníti azt az eddigiekben jogértelmezéssel levezethető a körülményt, hogy az adómentesség munkaerő-kölcsönzés esetén is alkalmazható a munkáltatóra, mint a Tao.tv. szerinti kapcsolt vállalkozásnál. A módosítások január 1-jén lépnek hatályba, az akkortól keletkezett bevételekre kell azokat alkalmazni. Átmeneti rendelkezés szerint az időtartam számítása során a munkaviszony létrejöttének napjaként január 1-jét lehet figyelembe venni Egyéb indokkal adómentes [7. pont új alpontja] Árverési vételár felosztását követően fennmaradt követelés

7 7 A bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény január 1-jétől új szabályt tartalmaz az ingatlanárveréssel összefüggésben, amely szerint a végrehajtó a lakóingatlan árverezése során a felek kívánságára az általuk meghatározott értékre lecsökkenti azt az összeget, amelyen érvényes vételi ajánlat tehető. Az ilyen módon lefolytatott árverésből befolyó árverési vételár felosztását követően fennmaradó követelés megszűnik, a végrehajtási eljárás pedig befejeződik. A befolyó árverési vételár felosztását követően fennmaradó követelés elengedése révén a magánszemély adóköteles jövedelmet szerezne. Az új előírás ezen (egyébként adóköteles) jövedelmet mentesíti a személyi jövedelemadó alól. 5. Szja-tv. 3. számú melléklete 5.1. Az összevont adóalap megállapításához elszámolható költségek A kiegészítő előírás az Szja-tv. költségelszámolásra vonatkozó szabályai között is rögzíti, hogy a közös tulajdonban álló ingatlan vagy ingó vagyontárgy bérbeadása esetén bármely tulajdonostárs nevére kiállított bizonylat alapján figyelembe vehető költség II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek [3., 7. pont] A módosítás a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló napi 3000 forintos költségtérítésének adómentes elszámolásának lehetőségét kiterjeszti a saját célra folytatott (saját számlás) áruszállítási, személyszállítási tevékenységet végző gépkocsivezetőkre és árukísérőkre is. Az igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek közé nemcsak a saját személygépkocsi költségei sorolhatók, de saját személygépkocsinak minősül a közeli hozzátartozó tulajdonát képező személygépkocsi is. A módosítás a külföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló 60 eurós költségtérítésének adómentes elszámolási lehetőségét kiterjeszti a saját célra folytatott (saját számlás) áruszállítási, személyszállítási tevékenységet végző gépkocsivezetőkre és árukísérőkre is. Átmeneti rendelkezés szerint a rendelkezés a hatályba lépését követően megkezdett kiküldetések esetében alkalmazható IV. Járművek költsége [1. és 9. pont] A módosítás szerint az önálló tevékenységet végző magánszemélyek költség elszámolása szempontjából a saját tulajdonú járművel esik egy tekintet alá a közeli hozzátartozó tulajdonát képező vagy a közeli hozzátartozó által zárt végű lízingbe vett jármű is. A módosítás értelmében a jövőben a saját gépjármű tulajdonjogának igazolására nem a kötelező gépjármű felelősség biztosítás befizetését igazoló szelvény, hanem a közlekedési hatóság által kiadott törzskönyv (a törzskönyv visszavonása esetén a hatóság által kiállított, kiadott igazolás) szolgál. 6. Szja-tv. 11. számú melléklete 6.1. III. Járművek költsége [1. és 12. pont] A módosítás alapján az egyéni vállalkozók költségelszámolása szempontjából a saját tulajdonú járművel esik egy tekintet alá a közeli hozzátartozó tulajdonát képező vagy általa zárt végű lízingbe vett jármű is. A jövőben az egyéni vállalkozó is a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott törzskönyvvel igazolhatja a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát (a kötelező felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvény helyett) IV. Költségként figyelembe nem vehető kiadások [9. pont]

8 8 A hatályos rendelkezés alapján nem számolható el költségként az egyéni vállalkozó által fizetett Tbj.tv. szerinti saját nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék. Mivel a felsorolás taxatív, amely felsorolás nem nevesíti a Tbj.tv. szerinti munkaerő-piaci járulékot, így ez a járulékfajta 2017-ben költségként elszámolható. A módosítás a jövőben kizárja a munkaerőpiaci járulék költségként történő elszámolását. VII/B JANUÁR 1-JÉTŐL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSOK A ÉVI CXXXII. 1. Szja-tv. 1. számú melléklete 1.1. Lakáshoz kapcsolódóan adómentes [2. pont alpont] A módosítás kiterjeszti a rendelkezés hatályát a hősi halott túlélő élettársára is, amely egyrészt pontosító jellegű rendelkezés, másrészt a társadalom felelősségvállalását is erősíti a hősi halottak hozzátartozói iránt Egyéb tevékenységhez kapcsolódóan adómentes [4. pont 4.14.pontja] A honvédelmi miniszter az elmúlt időszakban több olyan ösztöndíjat is alapított, amelyek nem voltak besorolhatók az Szja-tv. 1. számú mellékletében lévő, személyi jövedelemadó-mentességi körbe. Az új előírás ezt pontosítja a honvédelemért felelős miniszter által alapított, különböző célt szolgáló ösztöndíjak adómentessé tételével, amely egyrészt a tehetséges, de hátrányos helyzetű fiatalokat szolgáló könnyítés, másrészt a szerződéses, illetve önkéntes tartalékos szolgálatvállalást ösztönző ösztöndíjban részesülők helyzetét javítja. VII/C JANUÁR 1-JÉTŐL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSOK A ÉVI CXXXVI. 1. Adóalapba nem tartozó, költségnek nem számító tételek [Szja-tv. 7. -a (1) bekezdésének o) pontja] A jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni a szakmai kamarai tagdíjon túlmenően az ügyvédi tevékenységet gyakorlótól átvállalt, az ügyvédi kamara felé vagy az ügyvédi kamarai tagságra, nyilvántartásba vételére figyelemmel teljesítendő egyéb fizetési kötelezettséget sem. Átmeneti rendelkezés szerint a október 1-jét követően átvállalt az ügyvédi kamara felé vagy az ügyvédi kamarai tagságra, nyilvántartásba vételére figyelemmel teljesített egyéb fizetési kötelezettségre is alkalmazni kell az előírást. VII/D JANUÁR 1-JÉTŐL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSOK A ÉVI CLVI. 1. Az összevont adóalap megállapítása [Szja-tv a] A szociális hozzájárulási adó korábbi 20 százalékra tervezett csökkentése helyett az elfogadott mérték 19,5 százalék lett. Ennek megfelelően az egészségügyi hozzájárulás mértéke is 19,5 százalékra módosult. Ezekre tekintettel, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 19,5 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható vagy azt számára megtérítették), a megállapított bevétel 84 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. 2. Az adóelőleg alapja [Szja-tv ának (5) bekezdése] Az előbbi 1. pontnál leírtak figyelembe vétele mellett az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelemnek a bevételből a (2) bekezdés rendelkezése szerint megállapított rész 84 százaléka minősül, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális

9 9 hozzájárulási adó, a 19,5 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha a költségként elszámolható vagy azt számára megtérítették). 3. Nem lép hatályba a évi CLXXXII. törvény előbbieket érintő január 1-jétől hatályos előírása, mivel azok a fentiek szerint módosultak. VII/E JANUÁR 1-JÉTŐL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSAI A ÉVI CLIX. 1. Az adó megállapítása [Szja-tv ának (1)-(2) bekezdése, új (4) bekezdése és új 11/A. -a] A módosítás az adózás rendjének átalakításával összefüggésben pontosítja a magánszemély bevallási kötelezettségének teljesítését szabályozó rendelkezést. A munkáltatói adómegállapítás megszüntetése miatt a magánszemély a jövőben csak önadóztatással teljesítheti bevallási kötelezettségét, az 53-as bevallás benyújtásával vagy az adóhatóság által készített bevallási tervezet jóváhagyásával, kiegészítésével, illetve javításával. A magánszemély a külön adózó jövedelmei közül annak a jövedelemnek az adóját, amely nem kifizetőtől származik vagy egyébként, amely jövedelem adójának megállapítására maga köteles ha az nem tartozik az adóelőleg megállapítására irányadó rendelkezések hatálya alá az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában vagy az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet kiegészítésével az adófizetési kötelezettség gyakoriságának megfelelő (havi, negyedéves) bontásban, negyedéves gyakoriságú adófizetési kötelezettség esetében a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be. Az új 11/A. változatlan tartalommal átveszi a régi Art.-ből a bevallás késedelem igazolásával és a késedelmes bevallás benyújtásával kapcsolatos szabályokat, mivel az új Art. már ilyen rendelkezéseket nem fog tartalmazni. 2. Adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás [Szja-tv. új 12/C. és új 12/D -ai] A módosítás szerint a NAV a nyilvántartásában szereplő adatokból az egyéni vállalkozó kivételével minden magánszemély számára bevallási tervezetet készít. Az új -ok változatlan tartalommal átveszik a régi Art.-ből az adóbevallási tervezet elkészítésével kapcsolatos eljárási szabályokat. A 12/D. nevesíti azt a személyi kört, akik az adóbevallási tervezet javításával, kiegészítésével teljesíthetik bevallási kötelezettségüket, ha az adóévben mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységből adóköteles bevétele származott, kivéve, ha a bevételből nem kellett jövedelmet megállapítania, és ezért ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség nem terheli; fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott; a megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek tett nyilatkozatában költség levonását kérte, ide nem értve az Szja-tv. szerint igazolás nélkül elszámolható költség levonására vonatkozó nyilatkozatot; csereügyletekből jövedelmet szerzett; az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti bírság fizetésére köteles; nem kifizetőtől származó vagy egyébként olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben az adó vagy az adóelőleg megállapítására maga köteles; a kifizető által megállapított adó módosítására a bevallásban jogosult; olyan adóköteles bevétele volt, amely alapján a jövedelem külföldön (is) adóztatható vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származott; nem belföldi illetőségű magánszemély és nem tett a 12/C. (5) bekezdése szerint nyilatkozatot;

10 10 ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelmet szerzett, ha a jövedelmet nem vagy nem kizárólag kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató igazolása alapján állapítja meg; a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el; valamely bevételével összefüggésben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szabályai szerint különadót köteles fizetni, vagy a kifizetőt és az őt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta; valamely bevételével összefüggésben egészségügyi hozzájárulásra előlegfizetési kötelezettsége keletkezett; adóját az Szja-tv. külön rendelkezése szerint adóbevallásban kell (lehet) megállapítani. 3. Bevallás adóhatósági közreműködés nélkül [Szja-tv a] Az adóbevallási kötelezettségüket csak az adóhatóság közreműködése nélkül készíthetik el (lényegesen szűkebb kör, mint korábban): az adóévben egyéni vállalkozó volt, kivéve, ha az adóév egészében szüneteltette a vállalkozói tevékenységet és ezért ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség nem terheli, az adóévben csak olyan bevallási kötelezettség alá eső bevételt szerzett, amellyel összefüggésben kifizetőt adatszolgáltatási kötelezettség nem terhel, vagy az adóbevallási tervezet elfogadása, kijavítása, kiegészítése helyett adóbevallást nyújt be. 4. A kifizető, a munkáltató által megállapított adó, adóelőleg módosítása [Szja-tv. új 15/A és 15/B. -a] Az új előírás változatlan tartalommal átveszi a régi Art.-ből a bármely okból hibásan megállapított adó, adóelőleg kezelésére vonatkozó szabályokat. 5. Termőföld bérbeadásából származó jövedelem [Szja-tv ának (4) bekezdése és új 73. -a] A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóztatásával kapcsolatos rendelkezések az Szja-tv.-be kerültek szabályozásra. A magánszemély termőföld bérbeadásából származó bevételének egésze külön adózó jövedelem, ha az nem adómentes. Adómentes a termőföld-bérbeadásából származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbeadása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri. Az adóztatása a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság feladata. A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóját a magánszemélynek kell megállapítania, bevallania és megfizetnie, a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20-ig. Ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel kifizetőtől származik, az adót a kifizetőnek kell megállapítania, levonnia, bevallania és befizetnie. Nem kell adóbevallást tennie annak a magánszemélynek, akinek a termőföld bérbeadásából származó jövedelme kizárólag kifizetőtől származik és a kifizető az adót levonta, vagy a termőföld bérbeadásából származó jövedelme mentes az adó alól. Nem terheli a kifizetőt haszonbérbe adás esetén az adómegállapítási kötelezettség, ha a magánszeméllyel az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződést. Ha a magánszemélyt, illetve a kifizetőt terheli az adófizetési kötelezettség, akkor azt a magánszemély a kifizetés negyedévét követ hó 12-ig, a kifizető a kifizetés hónapját követő hó 12. napjáig köteles az illetékes önkormányzati adóhatósághoz befizetni, illetve átutalni.

11 11 6. Átmeneti rendelkezés [Szja-tv. új 94. -a] Rögzítésre került, hogy a munkáltat már a évre vonatkozóan sem készíthet munkáltatói adómegállapítást, továbbá az, hogy a mezőgazdasági őstermelők és az áfa fizetésre kötelezett magánszemélyek számára a NAV első alkalommal a 2017 évre vonatkozóan készít bevallási tervezetet. 7. Szja-tv. új 7. számú melléklete A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól A régi Art. 4. szám melléklete került átvételre, az ingatlannal rendelkező társaság tagjára vonatkozó rendelkezés nélkül. 8. Szja-tv. új 8. számú melléklete Az átalányadót vagy tételes átalányadót fizetők adózásának rendje A régi Art. 5. számú melléklete került egy az egyben átvételre. 9. Szövegcserés módosítások az 1. (1) bekezdésében az adózás rendjéről szóló törvényben szövegrész helyébe az adóigazgatási jogszabályban szöveg lép, a 7. (1) bekezdésének m) pontjában az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban szövegrész helyébe az adóbevallásban szöveg lép, a 9. (2) bekezdésének a) pontjában a benyújtásáig, a munkáltató adómegállapítása érdekében szükséges nyilatkozat megtételéig szövegrész helyébe a benyújtásáig szöveg lép, a 29/B., a 29/C., a 46., a 78/A. -okban több helyen az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban szövegrész helyébe az adóbevallásban szöveg lép, a 44/A. (1) bekezdésében a nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyilatkozat alapján szövegrész helyébe nyilatkozat alapján szöveg lép, a 44/C. (1) bekezdésében a nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján szövegrész helyébe a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján szöveg lép, a 44/C. (8) bekezdésében az az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 31. (2) bekezdése szerinti bevallásban szövegrész helyébe az adózás rendjéről szóló törvény szerinti havi adó- és járulékbevallásban szöveg lép. az 50., az 57/A. -okban az az adózás rendjéről szóló törvény szövegrész helyébe az a 8. számú melléklet szöveg lép. a 65. (2) bekezdésének záró szövegrészében az a (3)-(9) bekezdések rendelkezéseit, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit különös tekintettel a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályaira is figyelembe véve szövegrész helyébe az a (3)-(9) bekezdés, a 7. számú melléklet, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit figyelembe véve szöveg lép, a 66. (3) bekezdésének b) pontjában a bekezdésének rendelkezésére, valamint az adózás rendjéről szóló törvénynek a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól szóló rendelkezésre szövegrész helyébe a bekezdés és a 7. számú melléklet rendelkezéseire szöveg lép, a 67/B. (6) bekezdésének c) pontjában az e jövedelemből adót nem kell levonnia szövegrész helyébe az e jövedelemmel összefüggésben adókötelezettség nem terheli szöveg lép, az 1. számú melléklet 7. pont alpontjában az a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény szövegrész helyébe az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szöveg, a kap szó helyébe a kap, továbbá az az összeg, amelyet a magánszemély az adóigazgatási

12 12 rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint az ügyintézési határidő túllépése miatt a NAV-tól kap szöveg lép, a 2. számú melléklet II. A mezőgazdasági őstermelő tevékenységének megszüntetése fejezet második bekezdésében a benyújtását, egyszerűsített bevallási nyilatkozat esetén a munkáltatói adómegállapítást követően szövegrész helyébe a benyújtását követően szöveg lép, a törvény szövegében számos helyen az adóhatóság szövegrészek helyébe az állami adó- és vámhatóság, illetve az adó- és vámhatóság, valamint ezek ragozott alakjai szövegrészek lépnek. 10. Hatályát vesztő rendelkezések a munkáltatói adómegállapításról rendelkező 14. ; a 15. (1) bekezdésében az az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint szövegrész; a 44/E. (1) bekezdésében a munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott szövegrész.