A szőlőtermesztés ökológiai alapjai Abiotikus stresszhatások a szőlőtermesztésben. Szőlész-borász BSc II. évfolyam október 14.
|
|
- Donát Katona
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A szőlőtermesztés ökológiai alapjai Abiotikus stresszhatások a szőlőtermesztésben Szőlész-borász BSc II. évfolyam október 14.
2 Mélység Állag Víz Tápelemek Talaj Klíma Sugárzás Hőmérséklet Páratartalom Szélsebesség Csapadék Párolgás Termesztéstechnológia Sor és tőtáv Nemes/Alany Tápanyag utánpótlás Öntözés Kórokozók/Kártevők Terhelés Talajművelés Életképesség Lombozat A lombozat mikroklímája Művelésmód Indirekt hatás Direkt hatás A tőke fiziológiai állapota Termés-minőség Bor-minőség Borászati technológia
3 A stressz Selye János A stressz az összegzése mindannak a kopásnak, amit az élettel járó reakciók valaha is okoztak a szervezet egészén belül. A stressz az élő szervezet válasza, bármilyen természetű megterhelésre. Mindössze két alapvető reakciótípus létezik: aktív válasz, azaz küzdelem, vagy pedig passzív válasz, azaz menekülés vagy eltűrés.
4 A növényi-stressz meghatározása A stressz az a fiziológiai állapot, amelyben a növény növekedése, fejlődése és szaporodása a fokozott környezeti terhelés miatt a genomban meghatározott lehetőség alatt marad A stresszor a környezet egy eleme, amely a növény élettanában olyan változást okoz, ami csökkent növekedésben, kisebb termésben, élettani alkalmazkodásban, a faj adaptációjában nyilvánul meg.
5
6 A stressz fajtái Abiotikus stresszhatások Biotikus stresszhatások Antropogén stresszhatások Eustressz-hatások a növény számára stimulatív Distressz-hatások a növény számára gátló Szinergisták egymást erősítik (magas hőmérséklet + vízhiány) Antagonisták egymást gyengítik (szárazság + fagy)
7 NÖVÉNYI STRESSZOROK ABIOTIKUS BIOTIKUS ANTROPOGÉN KÜLSŐ SZIGNÁL (jel) SZIGNÁLPERCEPCIÓ (fogadás) SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ (jelátvitel) GÉNEXPRESZIÓ ANYAGCSEREVÁLASZOK
8 Abiotikus stresszorok fény hőmérséklet UV sugárzás víz sebzés szél/levegő tápanyagok
9 Biotikus stresszorok rovarok talajlakók gombák (atkák, kabócák) (fonálférgek) (mikrogombák, talajgombák) baktériumok (agrobaktériumos golyva) vírusok (közel 50 vírus)
10 Antropogén stresszorok Légszennyező anyagok (CO, SO 2 stb...) Savas esők, talajsavanyodás Nehézfém szennyezések Xenobiotikumok: herbicid, fungicid, peszticid UV-stressz stb...
11 A stresszorok károsításának oka leggyakrabban az oxidatív stressz Az oxigén a légkörben nem-reaktív formában (O 2 ) fordul elő, ami fizikai vagy kémiai úton aktiválható. Ez az aktiválás nemcsak a környezetben, hanem közvetlenül magában a növényben is végbemegy. Reakcióképes oxigénformák: -növények életfunkcióit károsíthatják -a növény számára oxidatív stresszt okoznak. A leggyakrabban előforduló aktív oxigénformák: szinglet oxigén (¹O 2 ) hidroxilgyök (OHº) szuperoxid aniongyök (O 2 º ) hidrogénperoxid (H 2 O 2 ) Az oxigén növénybeli aktiválásának leggyakoribb helye a kloroplasztisz, ahol a fotoszintetikus oxigéntermelés miatt a legnagyobb az oxigénkoncentráció.
12 A szőlő szárazságtűrése
13 A szőlő vízellátottsága befolyásolja a lombozat fejlődését, a mikroklíma alakulását, a termés mennyiségének és minőségének alakulását. Természetes körülmények között a mérsékelt égövön a talajnedvesség az eső, ill. hó formájában lehulló csapadékból származik, ami a talajban raktározódik a növény számára. A csapadék leesése és az evaporáció mértéke időben és térben egyenlőtlen. A talaj vízkapacitása és ezen keresztül a növény vízellátása függ -a talaj mélységétől -a talaj szerkezetétől (agyag, iszap, homok mennyisége) -a talaj szerves anyag tartalmától pl. egy finom agyag tartalmú talaj 6x több vizet képes megtartani, mint a durva homok. Noha a növény könnyebben fel tudja venni a vizet a homok talajból, mint az agyagos talajból, a durva homok sokkal gyorsabban kiszárad, így a növény vízfelvétele nehezebb a homoktalajon a vízpotenciál csökkenésével. A talaj száradásával levegő tölti meg az üregeket, ami a kapilláris erőt lecsökkenti.
14
15
16 Robert Mondavi Institute for Wine and Food Science California, Davis
17 17
18 A vízfelhasználás hatékonyságának mérése a, WUE (water use efficiency) vízfelhasználási együttható függ: sztóma szabályozástól fotoszintetikus kapacitástól levél és növény anatómiától WUE =A/E egységnyi víz felhasználásával mennyi CO 2 -ot épít be a növény (µmol CO 2 / mol H 2 0) b, 13 C karbon izotóp diszkrimináció -Rubisco (Ribulose-1,5-bisphosphate carboxylase-oxygenase) megkülönbözteti a két C izotópot 13 C/ 12 C -szárazság esetén több 13 C a mustban
19 c, A sztóma működés szabályozása -a xilém ABA szállításának megnövekedésével -a xilém ph változása által, mely az ABA ionizációját segíti elő -az ABA bioszintézisének gén-expressziós háttere megváltozik -NO (nitric-oxide=nitrogén monoxid) szintén szignál molekula, sztómazáródást okoz - 18 O% o felhalmozódik a levélben sztómazáródás esetén d, Aquaporinok: a membránban találhatók, nagy méretű proteinek családjába tartozik, vízszállító csatornák, szabályozzák a sejt-sejt közötti víz transzportot. A Vitis genomban 28 féle aquaporint azonosítottak eddig.
20 -az öntözés idejének és mennyiségének tervezése >talajnedvesség (tenzióméter, penetrométer, Sentek, neutron szonda) >levél vízpotenciál (pre-dawn, midday, stem) >sztóma vezetőképesség, fotoszintézis >sap flow, trunk diameter fluctuation >lombhőmérséklet (infra red thermometry) -távérzékelés szatellit, repülőre szerelt szenzorok, földi mérések >az ültetvények változékonysága >az ültetvények lombsűrűsége >tápanyaghiány >szüret előtti felvételezés (a bogyók fenolos érettsége, színe)
21 Problémák: -különbség a tenyészedényes és szabadföldi eredmények között -elégtelen mintaszám -molekuláris genetikai vizsgálatoknál nem megfelelő kísérlet beállítás
22 1000 Az évi csapadékmennyiség változása között Eger, Kőlyuktető mm
23 Túl sok víz Túl kevés víz A gyökerek hypoxiája (extrém esetben anoxia)
24 A tél hideg, csapadékos; a nyár meleg, száraz (a levegő relatív páratartalma sokszor alacsony). Télen a talaj többnyire feltöltődik vízzel a szántóföldi vízkapacitásig /ψ p (-0,01) (-0,03) MPa/ A feltöltődés javítható talajtakaró növények alkalmazásával (segíti az infiltrációt), de később konkurencia lehet a szőlő vízellátásával szemben. A vegetációs időszakban egyenlőtlen vízellátásnál a talajok víztartalma fokozatosan csökken Száraz talajoknál a talaj vízpotenciál értéke ψ p -3 MPa.
25 Talajnedvesség változása 60 cm-es mélységben tenzióméterrel mérve, Eger, cbar O V1 V2 T1 T2-80 Bálo Borbála
26 A gázcserenyílások A sztómák elsődleges feladata: megvédeni a növényt a túlzott vízhiánytól, ami a xylémben kavitációt okoz. A szőlő érzékeny a kavitációra, sztómái gyorsan záródnak stressz esetén a felesleges transzspiráció megakadályozására ezzel relative konstans vízpotenciált tart fent.
27 A szárazság stressz jelei Az első jelek: hajtás és levél növekedés megáll. A kacsok is érzékenyek. Jó vízellátás esetén a kacsok a hajtás csúcs alattig nőnek. Szárazság stressz esetén a hajtásnövekedés leáll, az új kacsok rövidek maradnak, a hajtáscsúcs túlnövi őket. Erősebb stressz esetén a csúcsi növekedés leáll, a legfiatalabb levél széterül a csúcs alatt. A kacsok hamarabb lankadnak, mint a levelek.
28
29 A dehidratáció Bálo Borbála
30 A dehidráció folyamata I. A növény dehidratációja során abszcizinsav (ABA) szintetizálódik a parenchima sejtekben, elsősorban a gyökér, hajtás, levél szállítószövetei melletti kambium mellett. II. Az ABA fő feladata fenntartani: - a növény vízellátási egyensúlyát, - az ozmotikus potenciált. III. Ennek eszközei: 1, a sztómavezetőképesség szabályozása, 2, dehidrációt gátló proteinek szintézise 3, az auxin antagonistájaként hat (csökkenti a sejtfal merevségét) 4, gátolja a sejtosztódást IV. ABA szintetizálódik a levélben és a gyökérben is V. Az ABA-val ellentétben a citokinin képződés és transzport csökken a gyökerekben.
31 Hőmérséklet napi változása Levél vízpotenciál napi változása Gyökér vízpotenciál napi változása Talaj vízpotenciál napi változása
32 A vízpotenciál (Ψ) A növény vízháztartását a talajban rendelkezésre álló víz és a levegő telítési vízhiánya határozza meg. Ha a transzspiráció meghaladja a gyökerek által felvett víz mennyiségét, a sejtek turgora (P), relatív víztartalma (RWC), a sejt térfogata csökken. A sejtek oldott anyag koncentrációja nő, csökkentve ezzel a sejt ozmotikus potenciál értékét. Déli levél vízpotenciál étékek enyhe szárazság stressz - ψ leaf 1,0-1,2 MPa közepes szárazság stressz - ψ leaf < 1,2-1,6 MPa erős szárazság stressz - - ψ leaf > 1,6 MPa Hajnal előtti vízpotenciál értékek enyhe szárazság stressz - ψ leaf 0,2-0,4 MPa közepes szárazság stressz - ψ leaf < 0,4-0,6 MPa erős szárazság stressz - - ψ leaf > 0,6 MPa
33 Levélvízpotenciál (MPa) A levél vízpotenciál napi változása Mmmm idő
34 közel-izohidrikus pesszimista Vitis berlandieri Vitis rupestris Vitis vinifera: Cabernet sauvignon Grenache Tempranillo Carignan Kékfrankos közel-anizohidrikus pszeudoizohidrikus pszeudoanizohidrikus optimista Chardonnay Sémillon Sangiovese Syrah (Shiraz) Thompson seedless Concorde
35 Talajnedvesség mérés Tenzióméterek -nyomásmérő óra -elektromos
36 Talajnedvesség mérés TDR szonda (time domain reflectometry) -egyik szenzor elektromágneses hullámokat bocsát ki, -a másik szenzor érzékeli
37 Talajnedvesség mérés Sentek-Diviner 2000 kapacitív ellenállást mér
38 Egyéb módszerek Folyadék áram mérő Törzs átmérő mérése Hőkamera Földközeli érzékelés
39 Vízellátottság és termés minőség Optimálisnál több csapadék bogyóhús lazább cukortartalom csökken savtartalom emelkedik bogyóhéj vékonyabb színanyagok mennyisége csökken romlik a szállíthatóság és tárolhatóság gyengébb fagytűrés Vízhiány esetén apró bogyók vastag bogyóhéj cukor-, sav-, szárazanyag- és színanyagtartalom csökken
40 Talajnedvesség mérés Scholander nyomáskamra A sejt és környezete vízpotenciálja szabja meg a víz áramlásának irányát, mert a víz a magasabb vízpotenciálú helyről az alacsonyabb felé áramlik. Azaz egyszerűen: a fizikai-kémiai értelemben nedvesebb helyről a kevésbé nedves felé. 25 ºC-os, 100 kpa nyomású tiszta víz vízpotenciálja nulla ψ ( pszi ): vízpotenciál A talaj növény légtér esetében állandó vízpotenciál különbség van. Legnagyobb vízpotenciál különbség a hajtás és a légtér között van a hajtás vizet ad le a légtérbe a hajtás vízpotenciálja süllyed a növényi testben vízpotenciálgradiens alakul ki a gyökér vizet vesz fel. A gyökerek vízfelvételre akkor képesek, ha vízpotenciáljuk a talajénál negatívabb.
41 Öntözési technikák -csepegtető -mikroszórófejes -altalaj -esőztető -árasztásos
42 Öntözési módszerek RDI (regulated deficit irrigation) szabályozott deficit öntözés (kötődéstől - zsendülésig) PRD (partial root zone drying) részleges gyökér szárítás 1-2 hetente váltják az öntözőcsövet
43 Öntözési technikák -kijuttatás módja csepegtető, mikroszórófejes, esőztető, árasztásos, altalaj (drip, microsprinkler, rain-fed, furrow, sub-surface) -öntözés szabályozása deficit irrigation RDI (Regulated Deficit Irrigation) SDI (Sustained Deficit Irrigation) partial root zone drying PRD
44 PRD partial rootzone drying nap nap nap nap
Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 5.
Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 5. Dr. Parádi István Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék (para@ludens.elte.hu) www.novenyelettan.elte.hu Növényi stresszélettan 1. A stressz
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A VÍZHASZNOSÍTÓ KÉPESSÉG GENETIKAI ALAPJAI előadás áttekintése A növények vízfelvételének mechanizmusa, a vízállapot
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése A tantárgy keretében megtárgyalandó ismeretkörök A félév elfogadásának feltételei, követelmények
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A víz felvétele és szállítása a növényben, transzspiráció Előadás áttekintése 1. Víz a talajban 2. Vízfelvétel a
RészletesebbenBorászati technológia I.
Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenNövények búvárruha nélkül stresszválasz belvíz és aszály esetén
TAKÁCS TÜNDE Növények búvárruha nélkül stresszválasz belvíz és aszály esetén 2018. június 1. Budapest 2018 Afrika Ázsia Eutópa Európa Latin-Amerika és Karib-szigetek Észak-Amerika Óceánia 1 287 920 518
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
RészletesebbenA világ szőlőtermelése a klímaváltozás tükrében. Dr. Bálo Borbála
XVI. András-napi Bormester Találkozó 2017. december 1. A világ szőlőtermelése a klímaváltozás tükrében Dr. Bálo Borbála Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Szőlészeti Tanszék 1118 Budapest, Villányi
RészletesebbenDr. Bittsánszky András. Növények a jövőnkért. Földes Ferenc Gimnázium Miskolc, 2012. február 7. www.meetthescientist.hu 1 26
Dr. Bittsánszky András Növények a jövőnkért Földes Ferenc Gimnázium Miskolc, 2012. február 7. www.meetthescientist.hu 1 26 Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Központ Növényvédelmi Intézet www.nki.hu
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Gibberellinek és citokininek Előadás áttekintése 1. Gibberellinek: a növénymagasság és csírázás hormonjai 2. A gibberellinek
RészletesebbenIsmeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban
A Föld pohara Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI) Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály, Bakacsi Zsófia 2 Minden léptékben
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Természettudomány középszint 1111 É RETTSÉGI VIZSGA 2011. október 25. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Anyagok csoportosítása
RészletesebbenParadicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V
Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V page 2 A növények növekedésének alapjai: Napenergia,CO2, víz, tápelemek Tápelemeket 2 csoportra osztjuk:
RészletesebbenBevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2.
Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2. Dr. Parádi István Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék (istvan.paradi@ttk.elte.hu) www.novenyelettan.elte.hu A hajtás élettani folyamatai
RészletesebbenAszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával. Záray Gyula professor emeritus
Aszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával Záray Gyula professor emeritus Aszály definíciója: hosszú időtartamú szárazság, csapadékhiány, amelynek következtében a növénytermesztés kárt
RészletesebbenGlobális változások lokális veszélyek
Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:
RészletesebbenBiofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis
Biofizika szeminárium Diffúzió, ozmózis I. DIFFÚZIÓ ORVOSI BIOFIZIKA tankönyv: III./2 fejezet Részecskék mozgása Brown-mozgás Robert Brown o kísérlet: pollenszuszpenzió mikroszkópos vizsgálata o megfigyelés:
Részletesebben80 éves a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék Ünnepi ülés és Botanikai minikonferencia november
80 éves a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék Ünnepi ülés és Botanikai minikonferencia 2009. november 13-14. NÖVÉNYÉLETTAN I 2009/10. tanév 1. félév Vízforgalom 1. A víz fizikai és kémiai tulajdonságai.
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYEK KÁLIUM TÁPLÁLKOZÁSÁNAK GENETIKAI ALAPJAI előadás áttekintése A kálium szerepe a növényi szervek felépítésében
RészletesebbenNövények víz és ásványi anyag felvétele
Növények víz és ásványi anyag felvétele A növekvő növényi szövetek 80-95 %-a víz. A növényi magvak a legszárazabbak, bennük 5-15% víz van. A víz jelentősége a növények életében: Tápanyagfelvételkor: víz
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYI TÁPANYAG TRANSZPORTEREK az előadás áttekintése A tápionok útja a növényben Növényi tápionok passzív és
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Auxinok Előadás áttekintése 1. Az auxinok felfedezése: az első növényi hormon 2. Az auxinok kémiai szerkezete és
RészletesebbenAz éghajlat és a tájhasználatváltozás hatása a szőlőtermelésre Bihari Zoltán Debreceni Egyetem
Az éghajlat és a tájhasználatváltozás hatása a szőlőtermelésre Bihari Zoltán Debreceni Egyetem Mi befolyásolja a szőlőtermelést? Klímafüggő tényezők Levegő CO2 tartalma Hőmérséklet Csapadék Levegő páratartalma
RészletesebbenA szõlõtõkét anyagcseréje és életfunkciói környezetéhez kapcsolják.
A szõlõtõkét anyagcseréje és életfunkciói környezetéhez kapcsolják. Az élettanilag hatékony környezeti tényezõk összessége az ökológiai környezetet alkotják. Fény, hõ, víz, oxigén, széndioxid, ásványi
RészletesebbenA MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS MÓDSZEREI A VÍZFELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSÉRE
A VÍZGAZDÁLKODÁS METEOROLÓGIAI VONATKOZÁSAI Budapest, 2016. november 24-25. A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS MÓDSZEREI A VÍZFELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSÉRE Jolánkai Márton, Kassai M. Katalin, Tarnawa Ákos, Pósa
RészletesebbenOkosVezérlők Talajnedvesség Mérés
OkosVezérlők Talajnedvesség Mérés Tóth Csaba Villamosmérnök 25 év öntözéstechnika T-Markt Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakmérnökire Célom Megértés az eszközökről. Tájékozottabb legyél, mint az ügyfeled.
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése
RészletesebbenBig Data technológiai megoldások fejlesztése közvetlen mezőgazdasági tevékenységekhez
Big Data technológiai megoldások fejlesztése közvetlen mezőgazdasági tevékenységekhez Szármes Péter doktorandusz hallgató Széchenyi István Egyetem, MMTDI Dr. Élő Gábor egyetemi docens, Széchenyi István
RészletesebbenFókuszban a terroir a világban és Magyarországon
ORSZÁGOS SZŐLÉSZETI BORÁSZATI KONFERENCIA 2015. JANUÁR 21-23. EGER, HOTEL EGER-PARK Fókuszban a terroir a világban és Magyarországon Dr. Bálo Borbála Budapesti Corvinus Egyetem, Szőlészeti Tanszék 1, Mi
RészletesebbenTápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,
Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai Gödöllő, 2018.02.15. Harmónikus és hatékony tápanyag-ellátás feltételei: A növény tápelem-igényének, tápelem-felvételi dinamikájának ismerete A tápelemek
RészletesebbenAz embert és szőlőt próbáló 2014-es évjárat
Az embert és szőlőt próbáló 2014-es évjárat Májer János-Németh Csaba -Knolmajerné Szigeti Gyöngyi NAIK SZBKI 2014-es év időjárása szélsőséges, drámai volt! Korábbi években is hozzászoktunk a szélsőségekhez,
RészletesebbenA szőlőt érő hőmérsékleti stresszhatások mechanizmusa
A szőlőt érő hőmérsékleti stresszhatások mechanizmusa Hőmérséklet - optimum értékek Nedvkeringés: biológiai nulla fok =? C Rügyfakadás: 10-13 C Hajtásnövekedés: 25-30 C Virágzás: 12-14 C 25-30 C Érés megindulása:
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az öntözési rend mennyiségi, minőségi és időrendi kérdései. 38.lecke Az öntözés gyakorlati
RészletesebbenDr. Tóth Árpád. Az öntözés és a talaj kapcsolata. 2015. február 23.
Dr. Tóth Árpád Az öntözés és a talaj kapcsolata 2015. február 23. A talaj Földtani (építész) értelemben a talajöv az atmo-, hidro-és litoszféra kölcsönhatása, átszövődése következtében kialakult ún. kontakt
RészletesebbenA talajnedvesség mérés módszerei és a mérési eredmények hasznosíthatósága
A talajnedvesség mérés módszerei és a mérési eredmények hasznosíthatósága Fiala Károly Fehérváry István Magyar Hidrológia Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen 2016.07.06. Talajnedvesség tf %
RészletesebbenDr. Janky Ferenc Rácz Kinga
Dr. Janky Ferenc Rácz Kinga Szőlészeti-Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek, 2012. február 20.-24. Bevezetés Európa meghatározó mind a termelésben, mind a fogyasztásban Itt a fogyasztás csökken
RészletesebbenEvolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai
Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Az élet Darwini szemlélete Melyek az evolúció bizonyítékai a világban? EVOLÚCIÓ: VÁLTOZATOSSÁG Mutáció Horizontális géntranszfer Genetikai rekombináció Rekombináció
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 06 Víz a légkörben világóceán A HIDROSZFÉRA krioszféra 1338 10 6 km 3 ~3 000 év ~12 000 év szárazföldi vizek légkör 24,6 10 6 km 3 0,013
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenErdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken
Erdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken Vig Péter, Drüszler Áron, Eredics Attila Nyugat-magyarországi Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézet A kutatások célja A faállományok ökológiai
RészletesebbenA MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI
A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény
RészletesebbenKörnyezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata
Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata Kántor Noémi PhD hallgató SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék kantor.noemi@geo.u-szeged.hu Egyszerű, kopár felszínek 1 Növényzettel
RészletesebbenVízgazdálkodástan Párolgás
Vízgazdálkodástan Párolgás SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Vízgazdálkodási és Meteorológiai Csoport 2012/2013. tanév 1. félév A párolgás A párolgás fizikai
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK
Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenA levegő Szerkesztette: Vizkievicz András
A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,
RészletesebbenAz alanyfajták termesztési értékét meghatározó tulajdonságok
Az alanyfajták termesztési értékét meghatározó tulajdonságok Alanyfajták tulajdonságai (Az anyatelepeken) Vesszők beérlelése - a tenyészidő függvénye - befolyásolja a ráoltott nemes érési folyamatait Vesszőhozam:
RészletesebbenRÜGYVIZSGÁLAT EGERBEN (KŐLYUKTETŐ)
RÜGYVIZSGÁLAT EGERBEN (KŐLYUKTETŐ) 2017.02.08 2017.02.17. A 2016/2017 telének tartós és kemény fagyokat hozó időjárása a korábbi enyhe évekhez képest próbára tette a szőlőtőkék állóképességét. Ebben az
RészletesebbenTermesztéstechnológia fejlesztés
Termesztéstechnológia fejlesztés Kutatási programok és pályázatok 1. A hegyvidéki minõségi borszõlõtermesztés fajtaösszetételének és technológiájának fejlesztése A mennyiség és minõség összefüggése Korszerû
RészletesebbenA nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.
A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
Természettudomány középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Természetvédelem
RészletesebbenSzőlő növényvédelmi előrejelzés a Pannonhalmi borvidék szőlőtermesztői számára
Szőlő növényvédelmi előrejelzés a szőlőtermesztői számára 2018.08.21-től 08. 30 ig Fenológia: érés szüret körül 1 Merlo Időjárás(08.12 08. 21.) Folyamatosan kánikula volt, csapadék nélkül. A napi átlagos
RészletesebbenAz aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudumányi Kar Környezettudományi Intézet Agrometeorológiai Intézeti Tanszék Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Növényi stresszélettan Előadás áttekintése 1. A növényi stressz, akklimatizáció és adaptáció fogalma 2. A fénytől
RészletesebbenKlimatikus tényezők. 1, fényviszonyok 2, hőviszonyok 3, nedvességviszonyok 4, levegő
Klimatikus tényezők 1, fényviszonyok 2, hőviszonyok 3, nedvességviszonyok 4, levegő 1991 100 $ 2010 250 $ 2008 200 $ 2014 140 $ 2011 400 $ 1, Fényviszonyok A szőlő fénykedvelő növény! A szórt fényt is
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése. TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt NÖVÉNYÉLETTAN c. TANTÁRGY JEGYZET Debreceni Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem SZERZŐK: Ördög Vince Molnár
RészletesebbenÖntözés alapelvei, öntözés napi és éves görbéi. Szőriné Z. Alicja
Öntözés alapelvei, öntözés napi és éves görbéi Szőriné Z. Alicja Klimaat Miért fontos? Klíma Tulajdonságok régebben Gyökér zóna Miért fontos? Klimaat Most Tulajdonságok Klíma Gyökérzóna 90 80 Tábla nedvessége
RészletesebbenA szója oltás jelentősége és várható hozadékai. Mándi Lajosné dr
A szója oltás jelentősége és várható hozadékai Mándi Lajosné dr. 2016.12.08. Nitrogén megkötés Rhizobium baktériumokkal Légköri nitrogén (78 %) megkötés. Endoszimbiózis kialakítása, új szerv: nitrogénkötő
RészletesebbenVárosi fák környezeti hasznának vizsgálata. Dr. Hrotkó Károly
Városi fák környezeti hasznának vizsgálata Dr. Hrotkó Károly 2 3 4 A városi fák szerepének értékelése környezetfiziológiai alapokon A mikroklímát jelentősen befolyásolja a levélfelület (LAI) alakulása
RészletesebbenHiányozhatnak a virágzatkezdemények o C-ig egyre több virágzatkezdemény. - Sok szőlőfajta termékenysége a trópusok felé haladva növekszik
A virágzatok és a termés kialakulási folyamatai A főhajtások fürtjei két vegetatív ciklus alatt fejlődik ki Hónaljhajtások másodfürtjei: néhány hónapos folyamat A kialakuló téli rügyekben végbemenő folyamatok
RészletesebbenNövényélettan Phytophysiologia
A növényélettan tárgya és jelentısége Növényélettan Phytophysiologia Tárgya: Az egyes életfolyamatok vizsgálata (fotoszintézis, vízgazdálkodás, növekedés, fejlıdés, szaporodás, mozgás, légzés, ingerlékenység,
RészletesebbenAz egyes tápanyagok szerepe a növények életében DAMISOL KFT. ALBERTIRSA Ladányi Péter ügyvezető igazgató Az adott év termésmennyiségét és főleg annak minőségét a minimumban lévő tápanyag határozza meg!
RészletesebbenAz energia áramlása a közösségekben
Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements
Részletesebbenóra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
RészletesebbenA citoszolikus NADH mitokondriumba jutása
A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása Energiaforrásaink Fototróf: fotoszintetizáló élőlények, szerves vegyületeket állítanak elő napenergia segítségével (a fényenergiát kémiai energiává alakítják át)
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK
Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenNövények élettana. orem.
Növények élettana www.gremon.com Növények Növények élettana élettana A terméshozam maximalizálása érdekében ismernünk kell, milyen módon tarthatjuk a növény vegetatív-generatív állapotát egyensúlyban.
RészletesebbenKÁLIUM. a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben
KÁLIUM a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben Az elmúlt években az elégtelen műtrágya-felhasználás következtében talajaink tápanyagtartalma és tápanyagszolgáltató képessége csökkent,
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI CSEPEGTETŐ ÖNTÖZÉS
FELSZÍN ALATTI CSEPEGTETŐ ÖNTÖZÉS Karlócai Péter Technoconsult kft. Magyar Öntözési Egyesület 2014. december 3. A csepegtető öntözésről... Csepegtető vs. Esőztető öntözés Csepegtető/miko öntözés: Kis távolságra
RészletesebbenA KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A GABONANÖVÉNYEK MINŐSÉGÉRE, ÉLELMISZER BIZTONSÁGRA
40. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK Budapest 2014. november 20-21. A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A GABONANÖVÉNYEK MINŐSÉGÉRE, ÉLELMISZER BIZTONSÁGRA Jolánkai Márton Tarnawa Ákos Horváth Csaba Szent István Egyetem
RészletesebbenSzárazodás és annak következményei az Ugróvillás rovarokra (Collembola) TÉMAVEZETŐ: DOMBOS MIKLÓS PH. D.
Szárazodás és annak következményei az Ugróvillás rovarokra (Collembola) KÉSZÍTETTE: KOCSIS BALÁZS TÉMAVEZETŐ: DOMBOS MIKLÓS PH. D. TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRS, MTA -ATK TAKI 1 Célkitűzés A szárazodás által
RészletesebbenMikro- és makroelemek vizsgálata az Egri borvidék talajaiban
Mikro- és makroelemek vizsgálata az Egri borvidék talajaiban Dr. Nagy Richárd Eszterházy Károly Egyetem Innorégió Tudásközpont AGRÁR- Ásványvagyon Fórum Gyöngyös 2017. április 19. Ásványosság és mineralitás
RészletesebbenOktatói önéletrajz Dr. Váradi Gyula
tudományos főmunkatárs Kertészettudományi Kar Kecskeméti Kutató Állomás Egyéb szervezeti egység Karrier Felsőfokú végzettségek: 1970-1975 Budapesti Műszaki Egyetem, Vegyészmérnöki Kar, Élelmiszeripari
RészletesebbenOktatói önéletrajz Dr. Váradi Gyula
tudományos főmunkatárs Kertészettudományi Kar Kecskeméti Kutató Állomás Egyéb szervezeti egység Karrier Felsőfokú végzettségek: 1981-1982 Budapesti Műszaki Egyetem, Vegyészmérnöki Kar, Műszeres Analitikai
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. tétel A Ismertesse a gazdasági állataink tartásánál alkalmazott etetési módszereket és itatási módokat! Az etetés néhány
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. tétel A feladat Ismertesse a gazdasági állataink tartásánál alkalmazott etetési módszereket és itatási módokat! Vázolja
RészletesebbenKutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Goudriaan mikroklímaszimulációs modellje III. 29. lecke
RészletesebbenÁtlagtermés és rekordtermés 8 növénykultúrában
Átlagtermés és rekordtermés 8 növénykultúrában Növény Rekord termés * Átlag termés * Veszteség típusa Biotikus Abiotikus Abiotikus stressz okozta kiesés (% a rekord terméshez képest) Kukorica 19300 4600
RészletesebbenDoktori (PhD) értekezés. Zsófi Zsolt
Eltérő vízellátottságú termőhelyek hatása a Kékfrankos szőlőfajta (Vitis vinifera L.) vízháztartására, produkciójára és fotoszintetikus hőstabilitására Doktori (PhD) értekezés Zsófi Zsolt Gödöllő 2009
RészletesebbenTrewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
RészletesebbenAz öntözési rend Az öntözési rend a víznorma és az öntözési forduló meghatározását jelenti, mely termőtájanként, növényenként, talajtípusonként, öntözőgépenként változik. Kialakításának célja a vizet olyan
RészletesebbenMezo- és mikroelemek hiánya a szőlőben
A növényben legnagyobb mennyiségben jelen lévő, úgynevezett makroelemek (nitrogén, foszfor, kálium) mellett közepes mennyiségben megtalálható mezo- (magnézium, kalcium, kén) és a legkisebb arányban jelenlévő,
RészletesebbenBudapest, II.Magyar Öntözési Konferencia. Tápoldatozás alapjai. Ez csak kémia?
Budapest, 2014.12.03. II.Magyar Öntözési Konferencia Tápoldatozás alapjai Ez csak kémia? A növény, a talaj, a víz és a tápanyag (at Ami Gips): A tápoldatozás alapjai: A talaj és a talajvizsálat jelentősége
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Mikroöntözés jelentősége. 37.lecke MIKROÖNTÖZÉS Legfőbb jellemzője: az állandóan telepített
RészletesebbenBevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések
RészletesebbenMEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE
MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ MASZESZ Ipari Szennyvíztisztítás Szakmai Nap 2017. November 30 Lakner Gábor Okleveles Környezetmérnök Témavezető: Bélafiné Dr. Bakó Katalin
RészletesebbenSzőlő morfológia
Szőlő morfológia 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 A szőlő életciklusa Életszakaszok Több évtizedes (évszázados) életű növény Magról szaporítás juvenilis szakasz + felnőttkori szakasz
RészletesebbenCsiha Imre Dr. Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes NAIK ERTI Püspökladány
Csiha Imre Dr. Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes NAIK ERTI Püspökladány Alföldi erdőterületeink jelentős része: száraz, gyenge termőképességű, kedvezőtlen vízgazdálkodású Hazai talajaink: 43%-a kedvezőtlen
Részletesebbenborszőlők vörös fajták:
Flora-Pack Kertészet 2400 Dunaújváros Venyimi út 28. borszőlők fehér fajták: Bianca Chardonnay Cserszegi fűszeres Irsai Olivér Leányka Nemes olasz rizling Olasz rizling Ottonel muskotály Rizlingszilváni
RészletesebbenNagytisztaságú ózonos víz felhasználása a szőlőültetvényekben
kft Nagytisztaságú ózonos víz felhasználása a szőlőültetvényekben Az ieog ( indirekt Elektrolízises Ózon Generátor ) ózonvizes technológia előnyei a hagyományos korona kisüléses ózongenerátor rendszerekkel
RészletesebbenKörnyezeti kémia II. A légkör kémiája
Környezeti kémia II. A légkör kémiája 2012.09.28. A légkör felépítése Troposzféra: ~0-15 km Sztratoszféra: ~15-50 km Mezoszféra: ~50-85 km Termoszféra: ~85-500 km felső határ: ~1000 km definiálható nehezen
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenKészítette: Szerényi Júlia Eszter
Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek
RészletesebbenÖDOMÉTERES VIZSGÁLAT LÉPCSŐZETES TERHELÉSSEL MSZE CEN ISO/TS 17892-5 BEÁLLÍTÁS ADAT. Zavartalan 4F/6,0 m Mintadarab mélysége (m)
BEÁLLÍTÁS ADAT Minta leírás Barna iszap Előkészítési módszer magmintából Részecske-sűrűség (Mg/m³) 2.70 Feltételezett / Mért Feltételezett Betöltés sorrend információ Kezdeti mérések (gyűrű) Terhelési
RészletesebbenÉDESBURGONYA TERMESZTÉS
ÉDESBURGONYA TERMESZTÉS Balla Zoltán Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Nyíregyháza 2017. március
RészletesebbenA KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA VÍZIGÉNYE A kukorica a szántóföldi növények között a közepes űek csoportjába tartozik. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének
RészletesebbenNedves, sóterhelt falak és vakolatok. Dr. Jelinkó Róbert TÖRTÉNELMI ÉPÜLETEK REHABILITÁCIÓJA, VÁROSMEGÚJÍTÁS ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT.
ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT Főtámogató Szervezők Nedves, sóterhelt falak és vakolatok Dr. Jelinkó Róbert Nedves, sóterhelt falak és vakolatok Alapelvek és a gyakorlat Az állagmegőrzés eredményei Parádsasvár
Részletesebben