Könyvelői Praktikum ( :19:27 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva.

Átírás

1 Végelszámolás Időállapot: Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Zatik László, Módosítva: :31:00 Tartalomjegyzék: 1. Mit jelent a végelszámolás 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása A végelszámolás a cég jogutód nélküli megszüntetése abban az esetben, ha a cég megőrizte fizetőképességét. Fizetésképtelenség esetén végelszámolásnak helye nincs, ebben az esetben felszámolási eljárásról beszélhetünk csak. 1. Mit jelent a végelszámolás A végelszámolás a cég jogutód nélküli megszüntetése abban az esetben, ha a cég megőrizte fizetőképességét. Fizetésképtelenség esetén végelszámolásnak helye nincs, ebben az esetben felszámolási eljárásról beszélhetünk csak. Ha a cég végelszámolási eljárás alatt válik fizetőképtelenné, az eljárás megszakad, és felszámolás kerül elrendelésre. A társaság legfőbb szerve a végelszámolás során bármikor dönthet úgy, hogy a végelszámolási eljárást megszüntetik és a társaság tovább folytatja tevékenységét. A végelszámolás tárgyát a cégnek az a vagyona képezi, amely a végelszámolás megindításakor már megvolt, illetve amelyet a végelszámolás alatt szerzett. A végelszámolás megkezdésére - a cég legfőbb szervének elhatározása alapján 1. oldal

2 - a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásában hozott határozata alapján kerülhet sor. Az utóbbit kényszer-törlésnek nevezzük, az anyagunk csak a cég legfőbb szervének elhatározása alapján indított végelszámolással foglalkozik. A végelszámolás ezen belül is lehet - az általános szabályok szerint folyó végelszámolás - egyszerűsített végelszámolás Az egyszerűsített végelszámolás eltérő szabályairól csak az anyag végén szólunk majd. A végelszámolást nem szabad elkezdeni, ha - ha a bíróság vagy ügyészség jelzi, hogy büntetőügy miatt a céggel szemben intézkedésre kerülhet sor - folyamatban lévő bírósági vagy hatósági eljárás esetén Az EVA szerint adózó adóalanyisága megszűnik a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal A végelszámolási eljárás beindítása A társaság végelszámolással történő megszűnésének elhatározásához a taggyűlésnek legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A végelszámolás kezdő napja a taggyűlési határozatban meghatározott nap, de ez a nap nem lehet korábbi, mint magának a taggyűlésnek a napja. Ha a végelszámolás megindításakor a társaság törzstőkéje még nem került teljes egészében befizetésre, a végelszámoló a még nem teljesített befizetéseket azonnal esedékessé teszi, ha arra a társaság tartozásainak kiegyenlítése érdekében szükség van A végelszámolás folyamata A végelszámolás kezdő napjával a vezető tisztségviselők megbízatása lejár, meg kell választani a végelszámolót (ez lehet korábbi tisztségviselő is). Ha végelszámolónak társaságot választanak, akkor meg kell jelölni azt a természetes személyt, aki a 2. oldal

3 megbízott társaság nevében eljár. A cég legfőbb szerve végelszámolóvá bárkit megválaszthat, ha az a vezető tisztségviselővel szemben támasztott követelményeknek megfelel, és a megbízatást elfogadja. A jogutód nélküli megszűnését elhatározó cég a végelszámoló megválasztásakor a végelszámoló díjazásáról, illetve a feladat ellátásának ingyenességéről is rendelkezik. A végelszámoló visszahívásáról és új végelszámoló kijelöléséről a cég legfőbb szerve határoz. Ha a végelszámoló meghalt, vagy jogutód nélkül megszűnt, illetve ha a végelszámolással együtt járó feladatok ellátására más okból képtelenné vált, és ennek bekövetkezésétől számított hatvan napon belül az új végelszámoló megválasztása nem történt meg, a cég bármely tagja vagy hitelezője a cégbírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy a cégbíróság a végelszámoló megválasztása érdekében a legfőbb szerv ülését hívja össze, vagy a kérelmezőt erre jogosítsa fel. A végelszámoló a cégbíróságnak bejelenti - a végelszámolásról döntő határozat keltét - a végelszámolás kezdő időpontját - a végelszámoló nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valamint a végelszámolási feladatok ellátására kijelölt természetes személy nevét, születési idejét, anyja születési nevét, és lakóhelyét is, - a korábbi vezető tisztségviselő(k) jogviszonyának megszűnését. - a cég nevét (rövidített nevét) a végelszámolásra utaló toldattal. A cégbíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, ezt a Cégközlönyben teszi közzé. A hitelezőknek negyven napjuk van arra, hogy a követeléseiket a végelszámolónak bejelentsék. A végelszámoló behajtja a társaság követeléseit, kifizeti tartozásait, ha a végelszámolás egy évnél tovább tart gondoskodik a cég ideiglenes és korlátozott működéséről, a cég vagyonának megőrzéséről. Biztosítja a számviteli előírások 3. oldal

4 betartását, a mérlegbeszámolók elkészítését. Ha a végelszámolás egy éven belül nem fejeződik be, évente tájékoztatást ad a cégbíróságnak ennek okáról, a befejezés várható időpontjáról A végelszámolás befejezése A végelszámolás befejezési időpontja a végelszámoló által meghatározott időpont. A végelszámolás időtartama nem lehet több három évnél. Ha a hitelezők kielégítése megtörtént, a végelszámoló elkészíti az utolsó üzleti év beszámolóját (végelszámolást lezáró számviteli beszámoló), elkészíti a különböző bevallásokat. Elkészíti a vagyonfelosztási javaslatot, elkészíti a végelszámolás teljes időszakára vonatkozó összefoglaló beszámolót, zárójelentést. A fenti dokumentumokat a közgyűlés elé terjeszti, a közgyűlés dönt elfogadásáról, a cég megszüntetéséről. A cég törlését elrendelő határozatot követően a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont felosztja a cég tagjai között. Az adóhatóság a tevékenységet lezáró és végelszámolást záró adóbevallást ez utóbbi benyújtását követő 60, egyszerűsített végelszámolás esetében 45 napon belül köteles leellenőrizni. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további részt - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a törzsbetétek arányában kell felosztani a társaság tagjai között. Fontos annak rögzítése, hogy a végelszámoló tevékenysége nem a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló elkészítésével, hanem a vagyonnak a tulajdonosok részére történő átadásával zárul. Fontos arra figyelni, hogy az adófizetési kötelezettség a vagyonfelosztási javaslat és zárómérleg napján keletkezik, nem pedig akkor, amikor azt a tulajdonosoknak átadják. A végelszámoló feladata a megszűnt társaság iratanyagának elhelyezése. A történeti értékű iratokat rendezett formában levéltárnak kell átadni. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek át kell adni a biztosítottak nyugdíj-biztosítási adatait. Nagy múlttal és nagy iratanyaggal rendelkező társaságnak érdemes szakemberre bízni iratanyagának rendezését. 4. oldal

5 A nem történeti értékű iratokat a végelszámoló az iratok őrzésére vonatkozó szabályok szerint és ideig őrzi, majd a selejtezhető iratokat selejtezi (ezzel a témával külön anyagunk foglalkozik). A végelszámoló megszűnése esetén a nyugdíj-biztosításhoz szükséges anyagokat levéltárba kell elhelyezni. A fenti feladatok ellátásával a végelszámoló erre szakosodott társaságot is megbízhat Felelősségi szabályok A korábbi vezető tisztségviselő felelőssége A rá vonatkozó határidős feladatok elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a cégbíróság -a végelszámoló kérésére- 100 ezer Ft-tól 900 ezer Ft-ig terjedő -ismételhető- pénzbírsággal sújthatja, illetve kötelezheti az elmulasztott feladatok szakértővel történő végzésének költségei viselésére A végelszámoló felelőssége A végelszámoló az adózót terhelő adókötelezettségeket a végelszámolás kezdő időpontjától teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A végelszámolót terhelő adókötelezettségek elmulasztása miatt a mulasztási bírságot a végelszámolóval szemben kell megállapítani, azzal, hogy akkor mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. Ha a végelszámolás felszámolásba fordul és a végelszámoló késlekedett a felszámolási eljárás kezdeményezésével, nem tett meg mindent a hitelezők veszteségének csökkentése, nem tett meg mindent a környezeti károk mérséklésére, a kármentesítés érdekében, ha egyes hitelezőket előnybe részesített, a cégbíróság a kár összegéhez igazodó tőke- hozzájárulást kérhet. A cégbíróság megvonhatja a végelszámolói díjat is A tulajdonosok felelőssége Gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnő társaságot terhelő kötelezettségből származó követelés a társaság nyilvántartásból való törlésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető a társaság volt tagjaival szemben. Ha a tag helytállási kötelezettsége a társaság kötelezettségeiért a társaság 5. oldal

6 fennállása alatt korlátlan volt, helytállási kötelezettsége a megszűnt társaság kötelezettségeiért korlátlan és a többi korlátlan helytállásra köteles taggal egyetemleges. A tagok egymás közti viszonyukban a tartozást a felosztott társasági vagyonból való részesedésük arányában viselik A végelszámolás számviteli teendői Teendők a végelszámolás kezdetekor A végelszámolásra kerülő gazdálkodó vezető tisztségviselője a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a gazdálkodó tevékenységét lezáró beszámolót készít. Ebben az esetben az üzleti év -amelyről a beszámoló készül- az üzleti év kezdő napja és a végelszámolás napját megelőző nap. A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég végelszámolása esetén a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készítendő záró leltárt és zárómérleget a számvitelről szóló törvény előírásának figyelembe vételével készíti el azzal, hogy azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni. Az Sztv alapján terven felüli értékcsökkenést kell a tárgyi eszköznél (az ingatlannál) elszámolni akkor, ha a tárgyi eszköz a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált. Amennyiben a tárgyi eszköz rendeltetésének megfelelően nem használható (a végelszámolás alatt nem működik), akkor azt a tárgyi eszközök közül -a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után- ki kell vezetni. Ez a kivezetés tárgyi eszközöknél a készletek közé történő átvezetést jelent a könyv szerinti értéken, maximum az átvezetett eszköz piaci értékén. Ezt a beszámolót végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kell elkészíteni és legkésőbb a 30. napon a végelszámolónak át kell adni. Ha a végelszámolás alatt lévő társaság könyvvizsgálatra kötelezett, ezt a beszámolót a könyvvizsgálói jelentéssel együtt kell átadni. A beszámolót, a könyvvizsgálói jelentést és az adózott eredmény felhasználását tartalmazó határozatot eddig az időpontig letétbe kell helyezni, és közzé kell tenni. A tevékenységet záró mérleg és leltár alapján a végelszámolónak el kell készíteni a végelszámolási nyitó mérleget, nyitó leltárt. Ha a hitelezők bejelentése eltérő adatot tartalmaz az eddig ismert adatokhoz képest, az elismert tételekkel korrigálni kell a nyitó leltárt és nyitó mérleget. A végelszámoló a vagyoni helyzet 6. oldal

7 felmérése alapján dönthet az értékhelyesbítés és értékelési tartalék, időbeli elhatárolás, értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés, céltartalék elszámolásáról, a korábban ilyen címen elszámolt összegek módosításáról. A korrigált nyitómérleg három oszlopos mérleg: - első oszlop az eredeti adatokat tartalmazó nyitómérleg - a második oszlop az eltéréseket tartalmazza - a harmadik oszlop az előző két oszlop összevont adatát tartalmazza A korrigált nyitómérleg harmadik oszlopába - az elvégzett korrekciók (összesített) adózás előtti eredményt érintő részére meg kell állapítani a társasági adót. Az adóval csökkentett összeget az adózott eredmény sorba kell beírni - a fent kiszámított társasági adót a kötelezettségek között kell kimutatni Az eredeti mérleg alapján megnyitott könyvviteli nyilvántartásokat is korrigálni kell az eltérést okozó tételekkel, de a korrigált mérleg elkészítésekor lezárni nem szabad. Ezt a korrigált nyitómérleget a nyitómérleg készítését követő 75 napon belül kell elkészíteni. A korrigált nyitómérleget nem kell letétbe helyezni és közzétenni Teendők a végelszámolás során A végelszámolás alatt az adózó az általános szabályok szerint kell teljesítse bevallási kötelezettségeit, azzal, hogy a bevalláson jelölni köteles a végelszámolás tényét. Amennyiben a végelszámolás 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az adóévek időtartama 12 hónap, míg az utolsó adóév 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet. Pl. amennyiben a végelszámolás kezdő napja március 1., akkor az adózónak a tevékenységzáró bevallásokat január 1-től február 28-ig terjedő időszakra kell benyújtania. Ha a végelszámolás egy év alatt nem fejeződik be, úgy az első üzleti év március 1-től február 28-ig tart. Ha a társaság könyvvizsgálatra kötelezett, ezeket a beszámolókat is könyvvizsgálóval audítáltatni kell. 7. oldal

8 Az első üzleti évről készített beszámoló mérlege négyoszlopos - az első oszlopban a nyitómérleg adatai szerepelnek - a második oszlopban a korrigált nyitómérleg adatai szerepelnek - a harmadik oszlop tartalmazza a jelentős összegű hibákkal (előző évek önellenőrzése) összefüggő adatokat - a negyedik oszlop a tárgyévi üzleti év adatait tartalmazza. A mérlegbeszámolóban a vitatott hitelezői igények fedezetére, a jövőben felmerülő kötelezettségek rendezésére lekötött tartalékot kell képezni, a képzett lekötött tartalékot elkülönítetten kell nyilvántartani Teendők a végelszámolás befejezésekor El kell készíteni a végelszámolás befejező napjára a végelszámolást lezáró számviteli beszámolót, ha a cég könyvvizsgálatra volt kötelezett, a könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. Ezt követően kell a közgyűlés elé terjeszteni. A számviteli beszámoló elkészítésekor a következő speciális szabályokat kell figyelembe venni: - ha a nyilvántartásban forintban lévő pénzeszközön kívül egyéb eszközök, a források között kötelezettségek is szerepelnek, a végelszámoló köteles azokat tételesen piaci értéken értékelni - a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti, az eszközök és a kötelezettségek átértékeléséből adódó különbözetet a egyéb ráfordítások, illetve a egyéb bevételek között kell elszámolni még a könyvviteli számlák zárása előtt. A piaci értéken történő értékelés, valamint a még el nem számolt ráfordítások és bevételek (a következő pontokban részletezve) elszámolásoknak az eredményre gyakorolt hatását az eredmény-kimutatás adózás előtti eredménye foglalja magában. - a végelszámolási záró beszámoló mérlegében értékhelyesbítés, értékelési tartalék nem szerepelhet - ha a végelszámolás befejezésekor a végelszámolás alatt álló gazdálkodó eszközei között olyan eszközök is vannak, amelyek után az általános forgalmi adóról szóló 8. oldal

9 törvény szerint a tulajdonosoknak történő eszköz-kiadáskor általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezik, akkor a fizetendő általános forgalmi adót a kötelezettségek közé be kell állítani az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve, ha az a tulajdonosokra áthárítható, a tulajdonosokkal szembeni követelésként - ha a végelszámolás befejeztéig nem került még elszámolásra, a végelszámoló díját, a végelszámolás költségeit, az iratanyag őrzésének a költségeit és a gazdálkodó megszűnésével kapcsolatosan felmerülő egyéb költségeket, ráfordításokat (ideértve az adófizetési kötelezettségeket is) a kötelezettségek közé kell beállítani a megfelelő költségekkel, ráfordításokkal szemben. A végelszámolás befejezéséig el nem számolt, a vagyon kiadása miatti bevételeket a követelésekkel szemben kell figyelembe venni. - a végelszámoló a vagyoni eszközök kiadása, a számviteli beszámoló mérlegében szereplő kötelezettségek rendezése előtt köteles a könyvviteli nyilvántartásokat megnyitni - a vagyoni eszközök kiadását, a kötelezettségek rendezését a számviteli törvény előírásai szerint kell bizonylatolni, a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. a végelszámolás akkor tekinthető befejezettnek, ha a vagyoni eszközök kiadása, a kötelezettségek rendezése megtörtént, ha a könyvviteli nyilvántartások értékadatokat nem tartalmaznak (a mérlegfőösszeg nulla). A végelszámoló a jóváhagyott záró adóbevallásokat, a végelszámolást lezáró beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezésével és közzétételével egyidejűleg köteles benyújtani az adóhatósághoz. A végelszámolási eljárást lezáró bevallásokat is függetlenül azok darabszámától egyidejűleg kell benyújtani. A végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a végelszámolást lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtásakor még nem járt le. A végelszámolás időszakát lezáró számviteli beszámolót pedig a gazdálkodó törlésére irányuló cégbírósághoz benyújtandó törlés iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg, de legkésőbb a beszámoló fordulónapját követő oldal

10 napon belül kell letétbe helyezni és közzétenni. Tehát a végelszámolást lezáró beszámolót (a céginformációs szolgálathoz), a záró adóbevallásokat és az ezzel együtt lejáró határidejű bevallásokat (az adóhatósághoz), és a törlési kérelmet (a cégbírósághoz) egyszerre kell benyújtani, mégpedig a beszámoló fordulónapjától számított 60 napos határidőben. A végelszámoló a társadalombiztosítási jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatokról. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság által - az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről - kiadott igazolást a végelszámoló köteles megküldeni a bíróságnak. Ezen igazolás kiadása iránti igényét a végelszámoló írásban, formai megkötés nélkül a NAV ügyfélszolgálati irodáin keresztül vagy postai úton terjesztheti elő. Az igazolást az adózónak a cégbíróságon előterjesztett törlési kérelemhez kell csatolnia, ebből adódóan az igazolás iránti kérelmet csak a végelszámolási eljárás végén, a záró bevallások benyújtását követően szükséges igényelni. Amennyiben a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó adatokat az adóhatóság végelszámolással összefüggő ellenőrzés során állapítja meg, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás helyett az adóhatóság határozatát kell megküldenie az adózónak a cégbíróság részére Az egyszerűsített végelszámolás eltérő szabályai Egyszerűsített végelszámolásra a jogi személység nélküli gazdasági társaságok esetében akkor van lehetőség, ha a végelszámolás 150 napon belül befejeződik, egyik hitelező sem vitatja elfogadott igényét, nincs peres eljárás a cég ellen. Egyszerű az az eset, ha a végelszámolás alá kerülő cégnek csak pénzeszközei vannak. Ha eszközei is maradtak, azokat a 150 napon belül pénzzé kell tenni, a kötelezettségeket rendezni kell, ezért javasoljuk -a hitelezők érdekeinek maradéktalan betartása mellett- az esetleg még meglévő eszközök végelszámolás előtti értékesítését. A cégnek a végelszámoló személyét a végelszámolás befejezésével és a törlési kérelemmel együtt kell bejelenteni a cégbíróságnak. A cégbíróság rendelkezik a törlés bejegyzéséről és közzétételéről, közli a végelszámoló személyét és lakóhelyét, illetve azt a tényt, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon folyt le. 10. oldal

11 1.7. A végelszámolás adóhatósági ellenőrzése Végelszámolás esetén az adóhatóság a tevékenységet lezáró adóbevallást, a megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzést (ha van még ellenőrzéssel le nem zárt időszak az elévülési időn belül) a végelszámoló által készített záró adóbevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül (egyszerűsített végelszámolás esetén 45 napon belül) köteles befejezni. A végelszámolási eljárás során lefolytatott ellenőrzések megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvvel szemben észrevételnek nincs helye. Ez esetben az ellenőrzési jegyzőkönyv alapján kiadandó határozat meghozatalára nyitva álló határidő 30 nap, a határozattal szemben a határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni Bejelentések, bevallások és határidejük A mellékletben szereplő Végelszámolási ellenőrző lista tartalmazza. 2. Adózás 2.1 ÁFA A végelszámolás alatt lévő társaságnak ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezik, ha a végelszámoló a társaság eszközeit értékesíti, illetve akkor, ha a tulajdonosoknak történő vagyonkiadás nem pénzben, hanem természetben történik. 2.2 Társasági adó A végelszámolás alatt lévő társaság a végelszámolás alatt a Tao. tv. hatálya alá tartozik, ezért adó-elszámolási kötelezettsége van a végelszámolás kezdetekor, a végelszámolás alatt 12 hónaponként és a végelszámolás befejeztekor. 2.3 SZJA SZJA szerint adózó (vállalkozó) Nem érinti 11. oldal

12 2.3.2 Magánszemély Ha a végelszámolás befejezését követően a tulajdonosok a társaságban lévő törzstőkéjükön felül a vagyonkiadás során vagyonrészt kapnak, ez a rész, mint a vállalkozásból kivont jövedelem 15 % SZJA-val adózik. Az adófizetési kötelezettség a vagyonfelosztási javaslat és zárómérleg napján keletkezik. 2.4 EVA Kettős könyvvitelt vezető EVA alany Végelszámolását nem határozhatja el Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany Nem érinti 2.5 Egyéb adók és járulékok A vállalkozásból kivont jövedelem után -az éves korlát figyelembe vételével- 14% Eho fizetés keletkezik. 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel A végelszámolási nyitómérleg alapján a nyitás könyvelése T 1XX Befektetett eszközök T 2XX Készletek T 3XX Követelések, pénzügyi eszközök, aktív időbeli elhatárolások K491 Nyitómérleg T 491 Nyitómérleg K 41X Saját tőke elemei K 42X Céltartalékok K 4XX Kötelezettségek K 48X Passzív időbeli elhatárolások 12. oldal

13 Ha szükséges, korrigált nyitómérleg készítéséhez az alábbi tételek rendezése - vitatott hitelezői igények és jövőben felmerülő jótállási, szavatossági és kártérítési igények fedezetére céltartalék képzése T 86X Egyéb ráfordítások K 414 Lekötött tartalék - az elismert hitelezői igények és a könyvben szereplő kötelezettségek különbözetének rendezése a hitelezői igény magasabb a könyvben szereplő értéknél T 86X Egyéb ráfordítás K 4XX Kötelezettségek a hitelezői igény alacsonyabb a könyvben szereplő értéknél T 4XX Kötelezettségek K 96X Egyéb bevétel Ha a végelszámoló a végelszámolás időszaka alatt a tulajdonosokat pótlólagos tőke hozzájárulásra kötelezi - a pénzmozgással egyidejűleg T 38X Pénzeszköz K 413 Eredménytartalék A végelszámolás időszakát lezáró beszámoló piaci értékre való korrigálásának elkészítése - ha a piaci érték magasabb, mint a könyv szerinti érték T 1XX Befektetett eszközök T 2XX Készletek T 3XX Követelések K 96X Egyéb bevételek - ha a piaci érték alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték 13. oldal

14 T 86X Egyéb ráfordítások K 1XX Befektetett eszközök K 2XX Készletek K 3XX Követelések A végelszámolás során elszámolás a tulajdonosokkal - a végelszámolásba be nem vont eszközök átadása T 4XX Kötelezettségek K 1XX Befektetett eszközök K 2XX Készletek K 38X Pénzeszközök - a tulajdonosoknak részesedésük ellenében átadott eszközök vagyonfelosztási javaslat T 4XX Alapítókkal szembeni kötelezettségek K 1XX Befektetett eszközök K 2XX Készletek K 38X Pénzeszközök - az alapítókkal szembeni kötelezettség átvezetése a jegyzett tőkére T 411 Jegyzett tőke K 4XX Alapítókkal szembeni kötelezettségek - a számlát helyettesítő bizonylat alapján a tulajdonosoknak átadott eszközök ÁFA elszámolása T 3XX Követelések a tulajdonosokkal szemben K 467 Fizetendő ÁFA - a tétel pénzügyi rendezése a tulajdonosokkal T 38X Pénzeszközök K 3XX Tulajdonosokkal szembeni követelések - a tétel pénzügyi rendezése az Adóhatósággal T 468 ÁFA pénzügyi elszámolása 14. oldal

15 K384 Elszámolási betétszámla - tőketartalék, eredménytartalék egyenlegének átvezetése a jegyzett tőkére (az egyenleg pozitív) T 412 Tőketartalék T413 Eredménytartalék K 411 Jegyzett tőke - tőketartalék, eredménytartalék egyenlegének átvezetése a jegyzett tőkére (az egyenleg negatív) T 411 Jegyzett tőke K 413 Eredménytartalék Végelszámolás esetén elszámolás a megszűnt társaság tulajdonosánál - részesedés nyilvántartási értékének kivezetése T 86X Egyéb ráfordítások K 17X Részesedések - a kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének elszámolása egyéb bevételként, és egyidejűleg a megszűnő társasággal szembeni követelésként T 3XX Egyéb követelések K96X Egyéb bevételek - a kapott eszközök nyilvántartásba vétele a megszűnő társaság bizonylata alapján T 1XX Befektetett eszközök T 2XX Készletek T 38X Pénzeszközök T 466 Előzetesen felszámított ÁFA K 4XX Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek - követelés kötelezettség összevezetése T 4XX Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K 3XX Egyéb követelések 15. oldal

16 - a különbözet pénzügyi rendezése T 4XX Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K 38X Pénzeszközök - átvállalt kötelezettség nyilvántartásba vétele T 86X Egyéb ráfordítások K 4XX Kötelezettségek - a egyéb bevételek és ráfordítások összevezetése a kisebb összeggel T 96X Egyéb bevételek K 86 Egyéb ráfordítások 3.2 Egyszeres könyvvitel Nem érinti 3.3 Szja szerinti adózás Nem érinti 4. Iratminták, nyomtatványok Korrigált egyszerűsített éves nyitómérleg (xls KiB) Az eredeti mérleg alapján megnyitott könyvviteli nyilvántartásokat is korrigálni kell az eltérést okozó tételekkel, de a korrigált mérleg elkészítésekor lezárni nem szabad. Ezt a korrigált nyitómérleget a nyitómérleg készítését követő 75 napon belül kell elkészíteni. A korrigált nyitómérleget nem kell letétbe helyezni és közzétenni. Korrigált egyszerűsített nyitómérleg (xls KiB) Az eredeti mérleg alapján megnyitott könyvviteli nyilvántartásokat is korrigálni kell az eltérést okozó tételekkel, de a korrigált mérleg elkészítésekor lezárni nem szabad. Ezt a korrigált nyitómérleget a nyitómérleg készítését követő 75 napon belül kell elkészíteni. A korrigált nyitómérleget nem kell letétbe helyezni és közzétenni. Végelszámolás során elvégzendő teendők, határidők, felelősök (doc oldal

17 59.5 KiB) A táblázat a végelszámolás során elvégzendő feladatokat mutatja időrendi sorrendben. Végelszámolás vagyonfelosztási javaslata (xls KiB) Ha a hitelezők kielégítése megtörtént, a végelszámoló elkészíti az utolsó üzleti év beszámolóját (végelszámolást lezáró számviteli beszámoló), elkészíti a különböző bevallásokat. Elkészíti a vagyonfelosztási javaslatot. A vagyonfelosztási javaslatban a végelszámolás lezárását követően felsorolja a még fennálló követeléseket, majd rendelkezésre álló vagyont felosztja a rendezendő kötelezettségek között, a fennmaradó részre a tulajdonosok közötti felosztásra tesz javaslatot. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 15/2009. Számviteli kérdés A betéti társaság végelszámolója - a végelszámolás során felmerülő költségek fedezetére - kölcsönt nyújtott a társaságnak. A társaság végelszámolással megszüntethető-e, ha ezen kölcsönnek nincs fedezete, vagy a végelszámolónak a végelszámolás során el kell engednie a társasággal szembeni követelését. A társaságnak ezen elengedett kötelezettség után van-e ajándékozási illetékfizetési kötelezettsége? A kérdés azért fontos, mert ezen illeték megfizetésére nincs a társaság A betéti társaság végelszámolása befejezésének időpontjára vonatkozó zárómérlegében a társaság kimutathat kötelezettséget - így a végelszámolóval szembeni kötelezettséget is -, azonban a zárómérleg elkészítésével egyidejűleg vagyonfelosztási javaslatot is kell készíteni, ahol meg kell jelölni, hogy a kötelezettséget milyen eszközzel elégítik ki. Ha a kötelezettségnek nincs eszközfedezete, akkor a társaság nem tud végelszámolással megszűnni. A végelszámoló a végelszámolás befejezése előtt azonban dönthet úgy, hogy a társasággal szembeni követeléséről lemond (elengedi), amit a társaságnál, mint elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként kell elszámolni. 17. oldal

18 Abban az esetben, ha a végelszámoló tag elengedi a társasággal szembeni követelését, akkor az ennek alapján elszámolt bevétellel - tekintettel arra, hogy a kérdés szerint a végelszámoló tag eredeti jogosultnak minősül - a betéti társaság csökkentheti a társaságiadó-alap megállapításakor az adózás előtti eredményt. Nem csökkenthető viszont ezzel a bevétellel a különadó alapja. Az elengedés tehát különadó-kötelezettséget vonhat maga után január 1-jétől - az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 11. -a (1) bekezdésének c) pontja és a (1) bekezdésének d) pontja értelmében - minden olyan polgári jogi jogügylet során, amelyben a követelés ingyenes elengedésére kerül sor, a vagyonszerzőnek ajándékozási illetéket kell fizetni. Az illetékkötelezettséget mindig egy adott ügylet vonatkozásában kell vizsgálni, ezt nem befolyásolja az, hogy a társaság az ajándékozás (követeléselengedés) útján megszerzett vagyonát a későbbiekben további gazdasági tevékenységre használja vagy kintlévőségei megszüntetésével tevékenységét befejezi. Nem létezik olyan törvényi rendelkezés, amely a végelszámolás befejezése érdekében elengedett követelés eltérő kezeléséről, illetékmentességéről rendelkezne. Az Itv ának (2) bekezdése értelmében az ajándékozási jogügyletet annak keltétől számított 30 napon belül be kell jelenteni az állami adóhatósághoz. Az illeték összegét az állami adóhatóság fizetési meghagyásban közli, ami az Itv ának (3) bekezdése értelmében a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő napon esedékes. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény (Cégtörvény) 95. -ának (4) bekezdése értelmében a végelszámolást nem lehet befejezni, ha a céggel szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban, az illeték kiszabására irányuló adóhatósági eljárás lezárulásáig a cég végelszámolása nem fejezhető be. A kérdésben felvetett probléma megoldása lehet például, ha a betéti társaságot - tekintettel arra, hogy a kötelezettségek teljesítésére nincs fedezet - felszámolási eljárás keretében szüntetik meg. Felszámolási eljárás kezdő napjával a betéti társaság kikerül a társasági adó és a különadó hatálya alól. Ez azzal jár, hogy a felszámolás kezdő napját megelőző napra készített beszámoló alapján a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó előírások 18. oldal

19 szerint el kell számolni a társasági adóval és a különadóval. Amennyiben a tagi kölcsön elengedésére a felszámolási eljárás lefolytatása alatt - egyezség keretében - kerül sor, ajándékozási illetéket nem kell fizetni, mert a vagyonszerzés alapja a bíróság ez irányú döntése, nem pedig egy kétoldalú ajándékozási szerződés. [1990. évi XCIII. törvény 11. (1)c), 102. (1) d), évi V. törvény 95. (4)] évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 8. (1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 15 százaléka. (2) Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó - nemzetközi szerződés hiányában - a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár. 68. (1) A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) jogutód nélküli megszűnése következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összegét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt és a magánszemélyre jutó kötelezettségek értékét a vagyonfelosztási javaslat (ennek hiányában az annak megfelelő megállapodás, vagy a vagyonfelosztási javaslat alapjául szolgáló záró számviteli beszámoló mérlege) szerint kell megállapítani. A kötelezettségek alapján teljesített kiadást a későbbiekben a jövedelem megállapításánál költségként nem lehet elszámolni. E rendelkezések irányadók a társas vállalkozás cégbejegyzése iránti kérelem elutasítása, valamint a társas vállalkozás cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelemre is (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó 19. oldal

20 rendelkezések szerint kell meghatározni. (6) (8) A vállalkozásból kivont jövedelem tekintetében a jövedelemszerzés időpontja: a) a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén az utolsó üzleti évéről készített mérleg, zárómérleg mérlegfordulónapja; (10) A belföldi székhelyű társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, cégbejegyzése iránti kérelem elutasítása és cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése esetén az adót a társas vállalkozás a jövedelemszerzés időpontjára megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallja és - akkor is, ha a levonásra bármely okból nem kerülhet sor - megfizeti; a kifizető a magánszemély helyett megfizetett, bevallott adót beszámíthatja a magánszeméllyel szembeni kötelezettségébe. Egyébként az adót a kifizető a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallja és megfizeti évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 7. (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti: f) az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint (a továbbiakban: fejlesztési tartalék), figyelemmel a (15) bekezdésben foglaltakra, h) a megszerzett társaság tagjánál (részvényesénél) a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség, ha az adózó igénybe kívánja venni e kedvezményt; e kedvezmény alkalmazása esetén az adózó a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett valamennyi részesedést elkülönítetten tartja nyilván, z) a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, vagy a Magyar Kármentő Alapnak, illetve a Nemzeti Kulturális Alapnak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének százaléka közhasznú szervezet, 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén, 2. további 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege, 20. oldal

21 zs) az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál - ha igénybe kívánja venni a kedvezményt - a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra. 8. (1) Az adózás előtti eredményt növeli: t) a 7. (1) bekezdésének h) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra, u) azon beruházás, szellemi termék bekerülési értékéből az adózás előtti eredmény csökkentéseként a 7. (1) bekezdés zs) pontja alapján elszámolt összeg kétszerese, ua) amely beruházást, szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig nem helyez üzembe, illetve nem vesz használatba, az említett negyedik adóévről készített bevallásban, kivéve, ha az üzembe helyezés, a használatbavétel elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el, ub) amely beruházást az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között helyez üzembe, az üzembe helyezés adóévéről készített bevallásban, uc) amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig üzemkörön kívüli ingatlanként is használ, vagy az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé, a forgóeszközök közé sorol át, illetve amely szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig a forgóeszközök közé sorol át, az említett első használat, illetve az átsorolás adóévéről készített bevallásban, kivéve, ha a forgóeszközök közé történő átsorolás az eszköz elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódásának következménye, ud) amely beruházást, szellemi terméket, vagy amely beruházás alapján üzembe 21. oldal

22 helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig elidegenít (juttatásként átad, értékesít, apportál, térítés nélkül átad, valamint pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt visszaad), az elidegenítés adóévéről készített bevallásban, azzal, hogy az e pontban foglaltakat a jótállási időn belül cserére visszaadott tárgyi eszköz, szellemi termék után elszámolt összegre nem kell alkalmazni, de a jótállási időn belül cserébe kapott eszköz esetén az ua)-ud) alpont szerinti határidőt a cserére visszaadott eszköz üzembe helyezésétől, használatbavételétől kell számítani. v) a (6) bekezdésben, valamint a 7. (19) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 20 százalékkal növelt összege, de legfeljebb a 7. (1) bekezdés y) pontja alapján igénybe vett kedvezmény 20 százalékkal növelt összege, azzal, hogy nem kell az igénybe vett kedvezmény összegébe beszámítani a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának csökkenését megelőző negyedik adóévben vagy azt megelőzően az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeget. 16. (1) Az adózó a) a 7. (1) bekezdésénekc) és f) pontjában foglaltakat nem alkalmazhatja a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás időszaka alatt, vagy - ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül - utolsó adóévében; b) a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévet (ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül, az utolsó adóévét) megelőzően lekötött fejlesztési tartaléknak, valamint a 7. (1) bekezdés c) pontja szerinti tartaléknak az említett adóév utolsó napjáig fel nem használt része után a 19. (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezése szerint előírt mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat 30 napon belül megfizeti. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett napot követő első társaságiadóbevallásban kell bevallani; c) jogutód nélküli megszűnésekor ca) az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja 22. oldal

23 együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja, cc) az adózás előtti eredményt növeli a 7. (1) bekezdés h) pontja szerint az adóévben vagy korábban az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből az a rész, amellyel a 8. (1) bekezdés t) pontja szerint korábban nem növelte adózás előtti eredményét, cd) ce) az adózás előtti eredményt növeli a 7. (1) bekezdés z) pontja szerint az adóévben vagy korábban az adózás előtti eredmény csökkentéseként a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti tartós adományozásra tekintettel elszámolt többletkedvezmény kétszerese, ha a szerződésben vállaltakat jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette a szerződésnek megfelelően, cf) az adózás előtti eredményt növeli a 7. (1) bekezdés zs) pontja szerint az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg azon részének a kétszerese, amelyet a 8. (1) bekezdésének u) pontja szerint nem számolt el az adózás előtti eredmény növeléseként, ha az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévében, vagy az azt követő négy adóévben szűnik meg jogutód nélkül, ch) az adózás előtti eredményt növeli a 8. (1) bekezdés v) pontja szerint megállapított összegnek az a része, amellyel az adózó korábban nem növelte adózás előtti eredményét. 19. (1) A társasági adó - a (2) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a pozitív adóalap 19 százaléka. (2) A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról 3. (3) A magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68 ], után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló évi CXX. törvény 9. (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj a és 39. (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott 23. oldal

24 jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ). 20/2015. Számviteli kérdés Tartalmazhat-e a végelszámolás befejezésekor összeállítandó végelszámolási zárómérleg kötelezettséget? (Kötelezettség a végelszámolási zárómérlegben) 24. oldal

25 A társaság hitelezői a követeléseiket a végelszámolás megindításának közzétételét követő negyven napon belül jelenthetik be a végelszámolónak. A bejelentés elmulasztása vagy késedelmes teljesítése nem jár jogvesztéssel, de a végelszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási határozat elfogadását követően hitelezői igényt már csak a megszűnt cég tartozásaiért történő helytállásra vonatkozó szabályok szerint lehet érvényesíteni. A végelszámolási zárómérleg akkor tartalmazhat kötelezettséget, ha annak megfelelő és elegendő vagyoni fedezete van. Amennyiben egy kötelezettségnek a mérlegben kimutatható vagyoni fedezete nincs, a következő lépések lehetségesek: - a végelszámoló megegyezik a kötelezettség elengedéséről. Ebben az esetben már egy olyan végelszámolási zárómérleget kell összeállítani és a végelszámolónak jóváhagyni, amelyben az elengedett kötelezettség már nem szerepel. Természetesen a kötelezettség elengedésének adókötelezettség következménye is lehet, amelynek kielégítési módjáról szintén rendelkezni kell; vagy - a végelszámolás helyett a társaság felszámolására kerül sor. Ha a végelszámolás alatt álló cég felszámolás alá kerül, és megállapítható, hogy a végelszámoló alapos ok nélkül késlekedett a felszámolási eljárás kezdeményezésével, a bíróság arra kötelezi a végelszámolót, hogy a cég vagyonához a károkozás összege mértékéhez igazodó tőke-hozzájárulást teljesítsen. Erre akkor is sor kerülhet, ha a végelszámoló az egyszerűsített végelszámolás alkalmazásáról, annak törvényben foglalt feltételei hiányában sem tér át az általános szabályok szerint lefolytatandó végelszámolásra, vagy a törvényi feltételek bekövetkezése ellenére elmulasztotta a felszámolási eljárás kezdeményezését, továbbá a felszámolás elrendelésére a végelszámoló hibájából nem került sor. [A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény, a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006 (IV. 3.) kormányrendelet] évi C. törvény a számvitelről 11. (10) Üzleti év a vállalkozó felszámolása, illetve végelszámolása esetén az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontját megelőző napig - mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak. Amennyiben a felszámolás, a végelszámolás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év az erről szóló végzés jogerőre emelkedésének napját követő naptól a vállalkozó által - az (1)-(3) bekezdés szerinti 25. oldal

26 feltételekkel - az üzleti év végeként megjelölt napig - mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak. (11) A felszámolás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától. (12) A végelszámolás időszaka általában egy üzleti év. Amennyiben a végelszámolás 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az üzleti év(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet évi XCII. törvény az adózás rendjéről 23. (1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást - a megváltozott természetes személyazonosító adatok, lakcím és a 22. (2) bekezdésében foglaltak kivételével -, amelyről a cégbíróság, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adó- és vámhatóságnak, illetve az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie. (2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. (3) bekezdésében és 22/C. -ában felsorolt adatok változása, továbbá a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó végelszámolása kezdetének és befejezésének időpontja, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről szóló döntés, az egyszerűsített végelszámolás megindulásáról, valamint annak megszüntetéséről és a cég működésének továbbfolytatásáról a Cégközlönyben megjelentetett közlemény adatai, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is. A cég létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését, illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést. 33. (3) Soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról - kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani - a bevallással még le nem fedett időszakról, ha a) a számvitelről szóló törvény VII. fejezete sajátos beszámoló készítési 26. oldal

27 kötelezettséget ír elő, c) az adózó felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás nélkül szűnik meg, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről hoz döntést, vagy az adózó társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint a jogutód nélküli megszűnés szabályainak hatálya alá kerül, (4) A soron kívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben a számvitelről szóló törvényben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül, a c)-g) pontban meghatározott esetekben pedig a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell benyújtani. (5) Azokról az adókról, amelyeknél az adómegállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett időszakról a soron kívüli adóbevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell a bevallást benyújtani. (6) A felszámolási eljárás alatt álló adózók adóbevallási kötelezettségeiket a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint teljesítik. A végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást - a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal - a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő napon kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallás és a felszámolást vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás közötti időszakról törvény eltérő rendelkezése hiányában e törvény általános rendelkezései szerint kell az adóbevallási kötelezettséget teljesíteni. A tevékenységet lezáró adóbevallással, illetve a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró, illetve a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás, illetve a felszámolást, vagy végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtásakor még nem járt le. 92. (1) Az ellenőrzés határideje - beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját - 30 nap. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően az ellenőrzés határideje: a) bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés, illetőleg az ellenőrzéssel 27. oldal