VII. Mellékletek. VII.1. Ábrák

Átírás

1 VII. Mellékletek VII.1. Ábrák 1. ábra A kutatás értelmezési kerete (A dualizmus kori magyar középiskolai történelemtankönyvek Európa-képe kortörténeti, iskolatörténeti, tankönyvtörténeti kontextusban) A dualizmus kori (időbeli dimenzió) magyar középiskolai (térbeli-intézményi dimenzió) történelemtankönyvek (műfaji dimenzió) Európa-képe (tematikus dimenzió) kortörténeti, iskolatörténeti, tankönyvtörténeti kontextusban Oktatástörténeti háttér Forrásválasztás Vizsgálati módszerek Középiskola intézménytípusa Oktatási törvények Tankönyvkiadás állami keretei o Takönyvrendeletek Tantervek o Az egyetemes történelem tantervi interpretációja Tankönyvhasználat a Dél- Dunántúlon Egyetemes történelemtankönyvek és azok változatai o Vizsgálati minta Tankönyvszerzői életutak párhuzamai Szakirodalmi alapvetések o Tankönyvi definíciós bázis o Tankönyvkutatások o Tankönyvi kutatások o Tankönyvi Európa-kép - kutatások Tankönyvi k vizsgálata Európa-kép tartalmi vizsgálata Interdiszciplináris megközelítésmód: o történettudomány o neveléstudomány Magyar és nemzetközi (európai) tankönyvkutatási trendek 229

2 VII.2. Táblázatok Sorrend 1. táblázat A tankönyv című szócikk strukturális tagolódása Magyar Pedagógiai Lexikon (1933) Pedagógiai Lexikon ( ) Pedagógiai Lexikon (1997) 1. A tankönyv definiálása A tankönyv definiálása A tankönyv definiálása 2. A jó tankönyv ismertetőjegyei A jó tankönyv kritériumai A tankönyv (rövid) történeti áttekintése 3. A tankönyv (rövid) történeti áttekintése A dolgozók iskoláiban használt tankönyvek A tankönyv tipikus vonásai jellemzése 4. Az államellenes tankönyvhasználat (Szak)irodalmi ajánlás A jó tankönyv ismérvei vétke, következményei 5. (Szak)irodalmi ajánlás (Szak)irodalmi ajánlás (Forrás: KEMÉNY, 1933: ; NAGY, 1979: ; BÁTHORY FALUS, 1997d: alapján) 2. táblázat A tankönyvekkel kapcsolatos szinonimák a magyar pedagógiai lexikonok és enciklopédiák tankönyv című szócikkeiben Magyar Pedagógiai Lexikon Pedagógiai Lexikon (1933) ( ) - könyv - eszköz - feldolgozás - kifejtés - rendszerezés - forrás Pedagógiai Lexikon (1997) - taneszköz - segédeszköz - munkafüzet - szöveggyűjtemény - példatár - segédlet - alkotás (Forrás: KEMÉNY, 1933: ; NAGY, 1979: ; BÁTHORY FALUS, 1997d: ) 3. táblázat A tankönyvekre használt jelzők a magyar pedagógiai lexikonok és enciklopédiák tankönyv című szócikkeiben Magyar Pedagógiai Lexikon (1933) - tanítást, ill. tanulást támogató - államellenes Pedagógiai Lexikon ( ) - tudományos - eredményesen felhasználható Pedagógiai Lexikon (1997) - legismertebb - legfontosabb - nyomtatott - iskolai (Forrás: KEMÉNY, 1933: ; NAGY, 1979: ; BÁTHORY FALUS, 1997d: ) 230

3 4. táblázat A tankönyvtípusok körvonalazódása a magyar pedagógiai lexikonok és enciklopédiák tankönyv című szócikkeiben Magyar Pedagógiai Lexikon (1933) - magántanulásra szánt - iskolai Pedagógiai Lexikon ( ) - hagyományos módon megírt, de a felnőtt igényeket figyelembe vevő - programozott v. félprogramozott - nappali Pedagógiai Lexikon (1997) - közismereti - szakképzési - felsőoktatási - latin nyelvű - német nyelvű - magyar nyelvű - magyarországi nemzetiségek nyelvén írt - leíró - hagyományos - magyarázó-szemléltető - munkáltató - programozott - audiovizuális elemeket tartalmazó - több szerepet és típusjegyet ötvöző vegyes típusú (Forrás: KEMÉNY, 1933: ; NAGY, 1979: ; BÁTHORY FALUS, 1997d: ) 231

4 5. táblázat További szócikkek, melyek a magyar pedagógiai lexikonok Az elemi népoktatás enciklopédiája ( ) - tankönyvárusítás - tankönyvek megállapítása - tankönyvengedélyezés - tankönyvváltoztatás és enciklopédiák tankönyv című szócikkeihez kapcsolódnak Magyar Pedagógiai Lexikon (1933) - Külföldi tankönyvek ügye - Tankönyvügyi Bizottság Magyar Tanítók Lexikona (1939) - Tankönyvek beszerzésénél követendő eljárás - Tankönyvekből tiszteletpéldány nem kérhető - Tankönyvek és tanszerek beszerzése és árusítása - Tankönyvek megbírálása, engedélyezése és használatbavétele - Tankönyvek változtatása - Tankönyv szerepe a népiskolában Pedagógiai Lexikon ( ) - tankönyv - tankönyvkiadás - Tankönyvkiadó Vállalat Pedagógiai Lexikon (1997) - Országos Közoktatási Tanács - tankönyvbemutató hely - Tankönyvesek Országos Szövetsége - tankönyvi útmutató - tankönyv - tankönyvjegyzék - tankönyvkiadás - Tankönyvkiadó Vállalat - tankönyvkutatás - tankönyvpiac - tankönyvtár - tankönyvválasztás - taneszköz - tanítási óra - tantárgy - tanterv (Forrás: KŐRÖSI SZABÓ, 1915: ; KEMÉNY, 1933: , ; BENE, 1939: ; NAGY, 1979: ; BÁTHORY FALUS, 1997d: 75-76, , 459, , 467, 469) 232

5 6. táblázat A Fischerné Dárdai Ágnes által végzet Európa-kép -kutatás kategória-rendszerének vázlata (2001) Főkategóriák Alkategóriák 1. Makrostruktúra 1.1. A tankönyv felépítése 1.2. Az 1945 utáni fejezetek 2. Struktúraelemek 2.1. Alapszöveg 2.2. Didaktikai apparátus 2.3. Üres helyek 2.4. Didaktikai mutatók 3. Tartalmi súlypontok 3.1. Gazdasági integráció 3.2. Katonai-politikai integráció 3.3. Európa egysége és sokfélesége 3.4. Európa távlatai (Forrás: DÁRDAI, 2002a: 77; FISCHERNÉ DÁRDAI, 2001: között) 7. táblázat A Fischerné Dárdai Ágnes által végzet Európa-kép -kutatás kategória-rendszerének vázlata (2011) Főkategóriák Alkategóriák 1. Európa - fogalma - határai, természeti viszonyai - kulturális, nyelvi, vallási sokszínűsége 2. Európai Unió - az integráció története 1945-től - érdekellentétek és érdekegyeztetések - az európai intézmények és szervezetek - az Unió bővítése - európai szimbólumok - problémák, eredmények, távlatok 3. Értékek - identitás - tolerancia - kompromisszumkészség - emberi jogok - béke (Forrás: FISCHERNÉ DÁRDAI, 2011: 64, 68; FISCHERNÉ DÁRDAI, 2012: 96) 233

6 Van Nincs Belső KönyvFekete-Színes fehér lapo- hátul- (ko)n jában Portré/arck ép Emberábrázolás Egész- Lovas alakos ábrázolás 8. táblázat Az k csoportosítása MANGOLD Lajos (1885): Világtörténelem című tankönyvében Bibliai alakok/ jelenetek/ hitvilág Képi Eszköz-/ tárgyábrázolás Címer ábrázolás Illusztráció fajtája 234 Szöveges Idézet Származási tábla/ Családfa Grafikus Grafikus ábrázolás Kortani/ időrendi táblázat Statisztikai táblázat Illusztráció helye a tankönyvben Kartografikus Térkép Sorszám Oldalszám Illusztrációcím Illusztráció színvilága Esemény- Helyszín-/ Tájkép ábrázolás épületábrázolás Névaláírás o.n o.n o.n

7 21. o.n o.n o.n Összesen (db)

8 Portré/ arckép Emberábrázolás Egész- Lovas alakos ábrázolás 9. táblázat Az k csoportosítása MANGOLD Lajos (1891): Világtörténelem című tankönyvében Bibliai alakok/ jelenetek/ hitvilág Képi Eszköz-/ tárgyábrázolás Illusztráció fajtája Esemény- Helyszín-/ ábrázolás épületábrázolás Szöveges Idézet Származási tábla/ Családfa Grafikus Grafikus ábrázolás Kortani/ időrendi táblázat Statisztikai táblázat Illusztráció helye a tankönyvben Kartografikus Térkép Sorszám Oldalszám Illusztrációcím Illusztráció színvilága Címer ábrázolás Tájkép Névaláírás Van Nincs Belső KönyvFekete-Színes fehér lapo- hátul- (ko)n jában Összesen (db)

9 Portré/ arckép Emberábrázolás Egész- Lovas alakos ábrázolás 10. táblázat Az k csoportosítása MANGOLD Lajos (1902): Világtörténelem című tankönyvében Bibliai alakok/ jelenetek/ hitvilág Képi Eszköz-/ tárgyábrázolás Címer ábrázolás Eseményábrázolás Illusztráció fajtája 237 Szöveges Idézet Származási tábla/ Családfa Grafikus Grafikus ábrázolás Kortani/ időrendi táblázat Statisztkai táblázat Illusztráció helye a tankönyvben Kartografikus Térkép Sorszám Oldalszám Illusztrációcím Illusztráció színvilága Helyszín-/ Tájkép épületábrázolás Névaláírás Van Nincs Belső KönyvFekete-Színes fehér lapo- hátul- (ko)n jában o. n. (

10 között) Összesen (db)

11 Portré/ arckép Emberábrázolás Egészalakos 11. táblázat Az k csoportosítása MÁRKI Sándor (1903): Egyetemes történelem című tankönyvében Lovas Bibliai alakok/ jelenetek/ hitvilág Képi Eszköz-/ tárgyábrázolás Címer ábrázolás Eseményábrázolás Illusztráció fajtája 239 Szöveges Idézet Származási tábla/ Családfa Grafikus Grafikus ábrázolás Kortani/ időrendi táblázat Statisztikai táblázat/ adatsor Illusztráció helye a tankönyvben Kartografikus Térkép Sorszám Oldalszám Illusztrációcím Illusztráció színvilága Helyszín-/ Tájkép épületábrázolás Névaláírás Van Nincs Belső KönyvFekete-Színes fehér lapo- hátul- (ko)n jában

12

13

14 Összesen (db)

15 Portré/ arckép Emberábrázolás Egész- Lovas alakos ábrázolás 12. táblázat Az k csoportosítása MIKA Sándor (1904b): Világtörténet című tankönyvében Bibliai alakok/ jelenetek/ hitvilág Képi Eszköz-/ tárgyábrázolás Címer ábrázolás Eseményábrázolás Illusztráció fajtája 243 Szöveges Idézet Származási tábla/ Családfa Grafikus Grafikus ábrázolás Kortani/ Statisztikai időrendi táblázat táblázat Illusztráció helye a tankönyvben Kartografikus Térkép Sorszám Oldalszám Illusztrációcím Illusztráció színvilága Helyszín-/ Tájkép épületábrázolás Névaláírás Van Nincs Belső KönyvFekete-Színes fehér lapo- hátul- (ko)n jában

16 Összesen (db)

17 Portré/ arckép Emberábrázolás Egész- Lovas alakos ábrázolás 13. táblázat Az k csoportosítása MIKA Sándor (1912): Világtörténet című tankönyvében Bibliai alakok/ jelenetek/ hitvilág Képi Eszköz-/ tárgyábrázolás Címer ábrázolás Eseményábrázolás Illusztráció fajtája Szöveges Idézet Származási tábla/ Családfa Grafikus Grafikus ábrázolás Kortani/ Statisztikai időrendi táblázat táblázat Illusztráció helye a tankönyvben Kartografikus Térkép Sorszám Oldalszám Illusztrációcím Illusztráció színvilága Helyszín-/ Tájkép épületábrázolás Névaláírás Van Nincs Belső KönyvFekete-Színes fehér lapo- hátul- (ko)n jában

18 Összesen (db)

19 Portré/ arckép Emberábrázolás 14. táblázat Az k csoportosítása SEBESTYÉN Gyula (1906): Egyetemes történet című tankönyvében Egész- Lovas alakos ábrázolás Bibliai alakok/ jelenetek/ hitvilág Képi Eszköz-/ tárgyábrázolás Eseményábrázolás Illusztráció fajtája Szöveges Idézet Származási tábla/ Családfa Grafikus Grafikus ábrázolás Kortani/ Statisztikai időrendi táblázat táblázat Illusztráció helye a tankönyvben Kartografikus Térkép Sorszám Oldalszám Illusztrációcím Illusztráció színvilága Címer ábrázolás Helyszín-/ Tájkép épületábrázolás Névaláírás Van Nincs Belső KönyvFekete-Színes fehér lapo- hátul- (ko)n jában o. n. ( között) Összesen (db)

20 Portré/ arckép Emberábrázolás 15. táblázat Az k csoportosítása SZIGETHY Lajos (1903): Egyetemes történet című tankönyvében Egész- Lovas alakos ábrázolás Bibliai alakok/ jelenetek/ hitvilág Képi Eszköz-/ tárgyábrázolás Eseményábrázolás Illusztráció fajtája 248 Szöveges Idézet Származási tábla/ Családfa Grafikus Grafikus ábrázolás Kortani/ Statisztikai időrendi táblázat táblázat Illusztráció helye a tankönyvben Kartografikus Térkép Sorszám Oldalszám Illusztrációcím Illusztráció színvilága Címer ábrázolás Helyszín-/ Tájkép épületábrázolás Névaláírás Van Nincs Belső KönyvFekete-Színes fehér lapo- hátul- (ko)n jában

21

22 Összesen (db)

23 Színes Portré/arck ép Emberábrázolás Egész- Lovas alakos ábrázolás 16. táblázat Az k csoportosítása SZÖLGYÉMY János (1914): Világtörténet című tankönyvében Bibliai alakok/ jelenetek/ hitvilág Képi Eszköz-/ tárgyábrázolás Eseményábrázolás Illusztráció fajtája Szöveges Idézet Származási tábla/ Családfa Grafikus Grafikus ábrázolás Kortani/ Statisztikai időrendi táblázat táblázat Illusztráció helye a tankönyvben Kartografikus Térkép Sorszám Oldalszám Illusztrációcím Van Nincs Belső lapo- (ko)n Illusztráció színvilága I II III III IV V VI VI VII VIII IX X Címer ábrázolás Helyszín-/ Tájkép épületábrázolás Névaláírás KönyvFekete- fehér hátuljában 251

24 21. XI XI XII XIII XIV XV XV XVI XVI XVII XVII XVIII XVIII XIX XIX XIX XX XX Összesen (db)

25 Van Nincs Belső KönyvFekete-Színes fehér lapo- hátul- (ko)n jában Portré/arck ép Emberábrázolás Egészalakos 17. táblázat Az k csoportosítása UJHÁZY László (1904): Egyetemes történelem című tankönyvében Lovas Bibliai alakok/ jelenetek/ hitvilág Képi Eszköz-/ tárgyábrázolás Eseményábrázolás Illusztráció fajtája 253 Szöveges Idézet Származási tábla/ Családfa Grafikus Grafikus ábrázolás Kortani/ Statisztikai időrendi táblázat táblázat Illusztráció helye a tankönyvben Kartografikus Térkép Sorszám Oldalszám Illusztrációcím Illusztráció színvilága Címer ábrázolás Helyszín-/ Tájkép épület- /építmény ábrázolás Névaláírás

26

27

28

29 Összesen (db)

30 Portré/ arckép Emberábrázolás Egészalakos 18. táblázat Az k csoportosítása UJHÁZY László (1913): Egyetemes történelem című tankönyvében Lovas Bibliai alakok/ jelenetek/ hitvilág Képi Eszköz-/ tárgyábrázolás Eseményábrázolás Illusztráció fajtája 258 Szöveges Idézet Származási tábla/ Családfa Grafikus Grafikus ábrázolás Kortani/ Statisztikai időrendi táblázat táblázat Illusztráció helye a tankönyvben Kartografikus Térkép Sorszám Oldalszám Illusztrációcím Illusztráció színvilága Címer ábrázolás Helyszín-/ Tájkép épület- /építmény ábrázolás Névaláírás Van Nincs Belső KönyvFekete-Színes fehér lapo- hátul- (ko)n jában

31

32

33

34 Összesen (db)

35 Portré/ arckép Emberábrázolás Egész- Lovas alakos ábrázolás 19. táblázat Az k csoportosítása VARGA Ottó (1904): Világtörténet című tankönyvében Bibliai alakok/ jelenetek/ hitvilág Képi Eszköz-/ tárgyábrázolás Eseményábrázolás Illusztráció fajtája 263 Szöveges Idézet Származási tábla/ Családfa Grafikus Grafikus ábrázolás Kortani/ Statisztikai időrendi táblázat táblázat Illusztráció helye a tankönyvben Kartografikus Térkép Sorszám Oldalszám Illusztrációcím Illusztráció színvilága Címer ábrázolás Helyszín-/ Tájkép épületábrázolás Névaláírás Van Nincs Belső KönyvFekete-Színes fehér lapo- hátul- (ko)n jában

36 o. n. ( között)

37 Összesen (db)

38 Portré/ arckép Emberábrázolás Egészalakos 20. táblázat Az k csoportosítása VASZARY Kolos (1904): Világtörténelem című tankönyvében Lovas Bibliai alakok/ jelenetek/ hitvilág Képi Eszköz-/ tárgyábrázolás Eseményábrázolás Illusztráció fajtája 266 Szöveges Idézet Származási tábla/ Családfa Grafikus Grafikus ábrázolás Kortani/ Statisztikai időrendi táblázat táblázat Kartografikus Térkép Sorszám Oldalszám Illusztrációcím Illusztráció helye a tankönyvben Illusztráció színvilága Címer ábrázolás Helyszín-/ Tájkép épület-/ építményábrázolás Névaláírás Van Nincs Belső KönyvFekete-Színes fehér lapo- hátul- (ko)n jában

39 o. n o. n Összesen (db)

40 21. táblázat Az k csoportosítása VASZARY Kolos (1912): Világtörténelem című tankönyvében Képi Illusztráció fajtája Szöveges Grafikus Illusztráció helye a tankönyvben Kartografikus Sorszám Oldalszám Illusztrációcím Illusztráció színvilága Portré/ arckép Emberábrázolás Egészalakos Lovas Bibliai alakok/ jelenetek/ hitvilág Eszköz-/ tárgyábrázolás Eseményábrázolás Címer ábrázolás Helyszín-/ Tájkép épület-/ építményábrázolás Névaláírás 268 Idézet Származási tábla/ Családfa Grafikus ábrázolás Kortani/ Statisztikai időrendi táblázat táblázat Térkép Van Nincs Belső KönyvFekete-Színes fehér lapo- hátul- (ko)n jában 1. o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n

41 21. o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n o. n

42 54. o. n o. n o. n o. n o. n o. n Összesen (db)

43 Portré/ arckép Emberábrázolás Egész- Lovas alakos ábrázolás 22. táblázat Az k csoportosítása TAKÁTS György (1917b): című tankönyvében Bibliai alakok/ jelenetek Képi Eszköz-/ tárgyábrázolás Eseményábrázolás Illusztráció fajtája Szöveges Idézet Származási tábla/ Családfa Grafikus Grafikus ábrázolás Kortani/ Statisztikai időrendi táblázat táblázat Illusztráció helye a tankönyvben Kartografikus Térkép Sorszám Oldalszám Illusztrációcím Van Nincs Belső lapo(ko) n Illusztráció színvilága Címer ábrázolás Helyszín-/ Tájkép épület-/ építményábrázolás Névaláírás KönyvFekete-Színes fehér hátuljában

44

45 Összesen (db)

46 Emberábrázolás Portré/ Egészarckép alakos Lovas 23. táblázat Az k csoportosítása TAKÁTS György (1918c): című tankönyvében Bibliai alakok/ jelenetek/ hitvilág Képi Eszköz-/ tárgyábrázolás Illusztráció fajtája Esemény- Helyszín-/ ábrázolás épület-/ építmény ábrázolás Címer ábrázolás Tájkép Névaláírás Szöveges Idézet Származási tábla/ Családfa Grafikus Grafikus ábrázolás Kortani/ Statisztikai időrendi táblázat táblázat Kartografikus Térkép Sorszám Oldalszám Illusztrációcím Van Nincs Belső lapo- (ko)n Illusztráció helye a tankönyvben Könyv hátuljában/ utolsó lapo- (ko)n Illusztráció színvilága Feketefehér Színes 274

47 Összesen (db)

48 24. táblázat Az k csoportosítása a vizsgált tankönyvekben I. (db) Sorszám Vizsgált tankönyvek Képi Szöveges Illusztráció fajtája Grafikus Kartografikus Összesen 1. MANGOLD, MANGOLD, MANGOLD, MÁRKI, MIKA, 1904b MIKA, SEBESTYÉN, SZIGETHY, SZÖLGYÉMY, UJHÁZY, UJHÁZY, VARGA, VASZARY, VASZARY, TAKÁTS, 1917b TAKÁTS, 1918c Összesen

49 Vizsgált tankönyvek Emberábrázolás Portré/ Egész- Lovas arckép alakos Bibliai alakok/ jelenetek/ hitvilág 25. táblázat Az k csoportosítása a vizsgált tankönyvekben II. (db) Képi Eszköz-/ tárgyábrázolás Illusztráció fajtája Esemény- Helyszín-/ Tájábrázolás épületábrázolás kép Címer ábrázolás Névaláírás Szöveges Idézet Származási tábla/ Családfa Grafikus Grafikus ábrázolás Kortani/ időrendi táblázat Statisztikai táblázat Kartografikus Térkép Illusztrációcím Illusztráció helye a tankönyvben Illusztráció színvilága Van Nincs Belső KönyvFekete-Színes fehér lapo- hátul- (ko)n jában/ utolsó lapokon MANGOLD, MANGOLD, MANGOLD, MÁRKI, MIKA, 1904b MIKA, SEBESTYÉN, SZIGETHY, SZÖLGYÉMY, UJHÁZY, UJHÁZY, VARGA, VASZARY, VASZARY, TAKÁTS, 1917b TAKÁTS, 1918c Összesen (db)

50 26. táblázat A tankönyvi k sűrűsége (sűrűség szerinti sorrendben) Sorszám Vizsgált tankönyvek Mutatószám* 1. UJHÁZY, ,51** 2. TAKÁTS, 1917b 0,47 3. MÁRKI, ,45 4. UJHÁZY, ,39 5. SZIGETHY, ,32 6. VARGA, ,29 7. TAKÁTS, 1918c 0,28 8. VASZARY, ,22 9. SZÖLGYÉMY, , MIKA, 1904b 0, MANGOLD, , MANGOLD, , MIKA, , VASZARY, , MANGOLD, , SEBESTYÉN, ,05*** * Mutatószám = egy oldalra jutó k száma (k száma/oldalszámok) ** Minden második oldalon található a tankönyvben *** Húszoldalanként található a tankönyvben 278

51 27. táblázat Az 1815 utáni fejezetekben, alfejezetekben szereplő utolsó kronológiai adat Vizsgált tankönyvek Az 1815 utáni fejezetekben, alfejezetekben szereplő utolsó kronológiai adat (év) MANGOLD, MANGOLD, MANGOLD, SZIGETHY, MÁRKI, VASZARY, MIKA, 1904b 1901 VARGA, UJHÁZY, SEBESTYÉN, MIKA, VASZARY, UJHÁZY, SZÖLGYÉMY, TAKÁTS, 1917b

52 28. táblázat Európa és az Európán kívüli világ történelme szövegben és ban az 1815 utáni fejezetekben/alfejezetekben Vizsgált tankönyvek Európa Európán kívüli világ Az Európán kívüli világ Európával közös említése, ábrázolása Terjedelme Százalékos Terjedelme Százalékos Terjedelme Százalékos (oldal)* aránya a (oldal)* aránya a (oldal)* aránya a fejezeten belül fejezeten belül fejezeten belül (%) (%) (%) Összesen Terjedelem (oldal) MANGOLD, MANGOLD, , , MANGOLD, SZIGETHY, ,5 1 2, MÁRKI, ,5 2 5,1 6 15, VASZARY, ,4 1 2,9 2 5, MIKA, 1904b 35 94, , VARGA, , , UJHÁZY, , , SEBESTYÉN, ,6 1 2,2 1 2, MIKA, , , VASZARY, ,5 1 2,6 3 7, UJHÁZY, SZÖLGYÉMY, ,3 1 2,9 4 11, TAKÁTS, 1917b 14 93, , Összesen ,4 32 5, Százalék (%) * Kerekítés: 0 0,4 oldal = 0 oldal 0,5 1 oldal = 1 oldal 280

53 29. táblázat A tartalmi főkategóriák előfordulása a vizsgált tankönyvek 1815 utáni fejezeteiben/alfejezeteiben (db) Vizsgált tankönyvek Tartalmi főkategóriák Európa Amerika Ázsia Afrika Ausztrália Összesen MANGOLD, MANGOLD, MANGOLD, SZIGETHY, MÁRKI, VASZARY, MIKA, 1904b VARGA, UJHÁZY, SEBESTYÉN, MIKA, VASZARY, UJHÁZY, SZÖLGYÉMY, TAKÁTS, 1917b Összesen (db) (%) 64,4 18, ,

54 30. táblázat Az Európa tartalmi főkategória tankönyvi sűrűségi mutatója (sűrűség szerinti sorrendben) Sorszám Vizsgált tankönyvek Mutatószám* 1. MÁRKI, ,28** 2. SZIGETHY, ,2 3. MANGOLD, ,14 4. VARGA, ,06 5. SZÖLGYÉMY, ,95 6. VASZARY, ,92 7. MANGOLD, ,88 8. MIKA, 1904b 0,85 9. VASZARY, , MANGOLD, , MIKA, , SEBESTYÉN, , TAKÁTS, 1917b 0, UJHÁZY, , UJHÁZY, ,25*** * Mutatószám = egy oldalra jutó Európa tartalmi főkategória száma tankönyvenként ( Európa főkategória összesített száma a vizsgált fejezetekben, alfejezetekben / 1815 utáni vizsgált fejezetek, alfejezetek összoldalszáma) ** Minden ¾-ed oldalon (tehát egy oldalon legalább egyszer) említik/ábrázolják Európá -t a tankönyvi fejezetekben/alfejezetekben *** Minden negyedik oldalon említik/ábrázolják Európá -t a tankönyvi fejezetekben/alfejezetekben 282

55 31. táblázat Az Európa tartalmi főkategória tankönyvi sűrűségi mutatója (kiadás éve szerinti sorrendben) Sorszám Vizsgált tankönyvek Mutatószám* 1. MANGOLD, ,78 2. MANGOLD, ,14 3. MANGOLD, ,88 4. SZIGETHY, ,2 5. MÁRKI, ,28 6. VASZARY, ,83 7. MIKA, 1904b 0,85 8. VARGA, ,06 9. UJHÁZY, , SEBESTYÉN, , MIKA, , VASZARY, , UJHÁZY, , SZÖLGYÉMY, , TAKÁTS, 1917b 0,55 * Mutatószám = egy oldalra jutó Európa tartalmi főkategória száma tankönyvenként ( Európa főkategória összesített száma a vizsgált fejezetekben, alfejezetekben / 1815 utáni vizsgált fejezetek, alfejezetek összoldalszáma) 283

56 32. táblázat Az Európa tartalmi főkategória tankönyvi sűrűségi mutatója (szerzői ábécérend szerinti csoportosításban) Sorszám Vizsgált tankönyvek Mutatószám* 1. MANGOLD, ,78 2. MANGOLD, ,14 3. MANGOLD, ,88 4. MÁRKI, ,28 5. MIKA, 1904b 0,85 6. MIKA, ,76 7. SEBESTYÉN, ,62 8. SZIGETHY, ,2 9. SZÖLGYÉMY, , UJHÁZY, , UJHÁZY, , VARGA, , VASZARY, , VASZARY, , TAKÁTS, 1917b 0,55 * Mutatószám = egy oldalra jutó Európa tartalmi főkategória száma tankönyvenként ( Európa főkategória összesített száma a vizsgált fejezetekben, alfejezetekben / 1815 utáni vizsgált fejezetek, alfejezetek összoldalszáma) 284

57 33. táblázat Európa történelme szövegben és illusztációban az 1815 utáni fejezetekben/alfejezetekben sűrűségi mutatóval (a fejezeten belüli százalékos arány sorrendjében) Európa Vizsgált Terjedelme (oldal)* Százalékos aránya a Mutatószám** tankönyvek fejezeten belül (%) MÁRKI, ,5 1,28 SZÖLGYÉMY, ,3 0,95 VASZARY, ,5 0,92 MANGOLD, ,88 VASZARY, ,4 0,83 SZIGETHY, ,5 1,2 VARGA, ,3 1,06 TAKÁTS, 1917b 14 93,3 0,55 MIKA, 1904b 35 94,6 0,85 MIKA, ,1 0,76 SEBESTYÉN, ,6 0,62 MANGOLD, ,6 1,14 MANGOLD, ,78 UJHÁZY, ,3 0,25 UJHÁZY, ,38 Összesen * Kerekítés: 0 0,4 oldal = 0 oldal 0,5 1 oldal = 1 oldal **Mutatószám = egy oldalra jutó Európa tartalmi főkategória száma tankönyvenként ( Európa főkategória összesített száma a vizsgált fejezetekben, alfejezetekben / 1815 utáni vizsgált fejezetek, alfejezetek összoldalszáma) 285

58 34. táblázat A tartalmi főkategóriák, tartalmi alkategóriák, hívószavak rendszere Tartalmi főkategóriák Tartalmi alkategóriák Hívószavak Európa (Európa, európai, európai-, europai, Európa-, európa-, Europe, Europa, europea, europ., Europäischer) Európa mint az államok/ nemzetállamok konstrukciója - abszolút monarchiák - abszolutizmus - alattvalók - alkotmányos fejlődés - alkotmányos uralom - alkotmányosság - államok - birodalom - birtokok - dinasztia állása - Európán kívüli alkotmány - fejedelmek - kormányok - köztársaság - (nagy)hatalmak - nemzetek/népek - Oroszország - országok - parlamentáris alkotmány - tengeri hatalmak - török birodalom - török tartományok - Törökország - udvarok - uralkodók - város - vezető államférfi/miniszter - vezető államok/országok - vezető hatalom - vezető szerep/parancsoló állás Európa mint (belső és külső) erőviszony-alakító/-fenntartó konstrukció beavatkozás - béke - (béke)konferencia - (béke)kongresszus - békés fejlődés - diplomácia - ellenszenv/támogatás hiánya - érdeklődés/figyelem - események - (fegyveres) harc/konfliktus - felkelések - forradalmak - forradalmi eszmék - forradalmi szellem - gyámság - gyarmatállamok - gyarmat-birodalom - gyarmatok - gyarmatosítás - gyarmatosító államok - (háborús/fegyveres) szembenállás

59 Európa mint egységes egész konstrukció Európa mint ipari/kereskedelmi konstrukció Európa mint műveltségi/művelődési konstrukció - hadi célok/hadi fejlesztés - hadsereg - (hatalmi) befolyás - hatalmi/politikai egyensúly - hegemónia - helyzet(kép) - hódítás - jóváhagyás/helybenhagyás - keleti kérdés - kivándorlási mozgalmak - követelések - külkapcsolat - külügyi politika - küzdelmek - legitimáció - mozgalmak - politika - reakció - régi Európa - rokonszenv/támogatás - szabadság mozgalmak - szabadságharc - szociális mozgalmak - szövetségi rendszerek - tekintély fenntartása - terjeszkedés - tisztek - vér nélküli diadal - viszonyok - általános áramlat - egész/egység - kontinens - közszellem - minta/mód - terjedelem/méret - (újkori) modern - (újkori) történelmi áttekintés - hitelezők - iparcikkek - ipari védekezés - iparos állam - iparos országok - kereskedelem - közlekedés - szállított nyerstermékek - távolsági összeköttetés - egyetemek - hagyományok - jogfelfogás - kereszténység - műveltség - oktatók - tanulmányút - társaságok 287

60 Amerika (Amerika, amerikai, Amerikai, Amerique, amerik, America) Ázsia (Ázsia, ázsiai) Afrika (Afrika, afrikai, sötét földrész) Ausztrália (Ausztrália, ausztráliai, ausztrál, Oczeania)

61 35. táblázat Európa megjelenése MANGOLD (1885) tankönyvében Sorszászám Oldal- Idézet Európa fejedelmei népeiknek áldozatkészségük fejében alkotmányt igértek volt jutalmul; Napoleon bukása után ebbeli igéretüket vagy épenséggel nem, vagy csak hiányosan váltották be. A francia forradalom által hirdetett szabadelvű eszméktől megijedtek; nem látták be azok jó oldalait, csupán árnyoldalait. A nemzetek pedig követelték a megigért alkotmányt Sándor cár, Ferenc császár és III. Frigyes Vilmos király Metternich herceg ösztönzésére szept. 26-án szent szövetséget kötöttek, melyben egymást testvéreknek elismerik és megigérik, hogy magukviseletét egyedül a keresztény vallás, az igazság, kegyesség és az örök béke elvei szerint fogják szabályozni. Voltaképen azonban e szép szavak alatt mást értettek. Összebeszéltek, hogy mindennemű szabadelvű eszmét és mozgalmat elnyomnak. Mivel pedig Anglia és a portán kivül egész Európa járult e szövetséghez, Európára csakha mar a reactió és az absolutismus gyászos napjai nehezültek A törökök megtorlásúl oly eszeveszett bosszút vőnek a felkelökön, hogy ezáltal egész Európa rokonszenvét a hellének szabadságharca felé fordították. Gazdag bankárok, tudósok, költők (Byron, Delavigne s Müller Vilmos) pártjukra állottak; európaszerte philhellén társaságok alakultak Az oroszok ezalatt a szárazföldön is megkezdvén az ellenségeskedéseket, Paschkievitsch («Erivanski») alatt bevették Erivan városát, míg Európában Diebitsch még a Balkán szorosain is áttörvén («Sabalkanskí»), Drinápolyt szállotta meg. Ekkor azonban a kimerült harcfelek a drinápolyi békében kiegyezkedtek, melyben a porta magát arra kötelezte, hogy a londoni kongresszuson tárgyalandó görög kérdésnek megoldását el fogja fogadni Anglia. IV. György uralma alatt a wigh Canning szerzett hírnevet, mint az europai reactió kérlelhetetlen ellensége ben mondta ki Wellington-Peel miniszterium a katholikusok emancipatióját és így hát hivatalképességét A belga forradalom. A juliusi forradalom híre Európa több államaiban keltett hasonló mozgalmat, első sorban Belgium- és Holland-ban. Ezen mind nemzetiség, mind vallás, mind pedig foglalkozásra nézve gyökeresen elütő két országnak egyesítése nem tanuskodott a bécsi kongressus államférfiainak bölcseségéről. Augustus 25-én Brüsselben kitört a forradalom, melynek folyamában a hollandokat az országból kiverték. A Londonban összegyült nagyhatalmak kimondák erre a két ország különválását, és s kitünő műveltségű és ritka jellemű Lipót szász-koburg-góthai herceget emelték a belgai királyi székre. I. Lipót uralmát ( ) mai napig mint az alkotmányos uralom mintaképét emlegetik Európaszerte. Belgium semlegesnek elismert területe pedig, mely ék módra fúródik a német és a francia elem közé, az európai béke hathatós eszközének bizonyúlt A február-forradalom jeladásúl szolgált a többi európai nemzeteknek is. Először az apró német országokban tört ki a mozgalom, melyek versenyezve siettek zsarnokaiktól megszabadúlni óta az európai államok politikája kettős cél körűl forgott. 1. Harcok a nemzetiségi kérdés ellen avagy mellett. Ide tartoznak mindama hadjáratok, melyeket Itália és Németország egységének kivívása okozott. 2. A keleti kérdés okozta háborúk, vagyis a törökök ellen intézett háborúk, különösen az orosz török harcok. Ezekhez járulnak az egyes országok belmozgalmai, melyeknek célját majd kivétel nélkül alkotmány elnyerése vagy annak gyarapodása, továbbá pedig a munkáskérdés megoldása képezi dec. 1-jén Napoleont ezen álalkotmány helybenhagyása mellett nagy többséggel francia császárnak megválasztották. Ezen, a hírnevének magaslatán kelleténél jobban magasztalt, bukása óta pedig kelleténél szigorúbban elítélt férfiú befelé a polgári és pórosztály jólétét mozdítá elő, kifelé pedig főleg a nemzeti egységre törekvő olaszok pártfogolása által bizonyos népszerűségre és döntő befolyásra vergődött Európában Franciaország, Anglia Szárdinia és Törökország háborúja Oroszország ellen (Krim-háború). E háború oka I. Miklós cárnak Törökország ellen irányzott hódító politikájában keresendő. [ ] Midőn a porta az orosz követ Mentschikoff által hetyke módon felhozott eme követeléseket elutasította, Miklós hadat izent. Palmerston angol miniszter azonban az oroszokat az európai egyensúly érdekében Romániának odahagyására szólítá fel. Hívószavak fejedelmek egész/ egység reakció egész/ egység társaság fegyveres harc/ konfliktus reakció államok alkotmányos uralom béke nemzetek/ népek államok (hatalmi) befolyás hatalmi/ politikai egyensúly 289

62 Mexikói expeditió. Juarez elnök megszüntetvén Mexikó hitelezőinek kielégítését, Francia-, Angol és Spanyolország e hitelezők igényeinek védelmére szövetkeztek. A két utóbbi nagyhatalom csakhamar beleúnt a háborúba, Napoleon azonban egyre folytatta azt. Forey tábornok a fővárost is elfoglalta, mire Napoleon unszolására egy mexikói követség a kitünő képzettségű Miksa osztrák főhercegnek ajánlotta föl a koronát, ki azt Miramare-ban el is fogadta. [ ] A magára maradt Miksa császár hősileg tovább küzdött, de Queretaroban, Lopez árulása által elfogatott és főbelövetett (1867 jun. 19.). Neje Sarolta, miután hasztalan esedezett az európai udvaroknál segélyért, megtébolyodott Osztrák-Magyarország háborúja a szövetkezett Poroszország és Olaszország ellen. E háború oka, az imént említett surlódásoktól eltekintve, a Porosz- és Osztrákország között fennálló százados féltékenység- és versenyzésben gyökerezik, mely a német birodalomnak korszerű, nemzeti átalakítását mindeddig gátolta. [ ] A többi európai állam semleges maradt, még Franciaország is, melynek császárját Bismarck Biarritzben bámulandó ügyességgel tétlenségre beszélt rá, noha Napoleon érdeke úgy hozta magával, hogy egy erős, egységes német államnak megalakulását meg kellett volna akadályoznia Orosz-török háború. [ ] Míg Gortschakoff és Ignatieff által a diplomatia terén indítatta meg a háborút, addig a már rég forrongásban volt szerb és bosnyák fölkelőnek a törökök részéről leveretése után 1877 tavaszán az orosz hadsereg átkelt a Dunán, és Plevna eleste után a Balkánon is, mire a török kormány a San Stefanói békét irta alá (1878). Az európai nagyhatalmak azonban Anglia (Beaconsfield) példájára ezen, az európai egyensúlyt zavaró békét el nem ismerték, hanem azt az a berlini kongressuson (1878) módosították [Bismarck herceg] A külügyi politika terén pedig a berlini kongressus óta elismert és bámult intézője jóformán egész Európa sorsának, még pedig a béke fenntartása és az ellentétek kiegyenlítése érdekében. udvarok államok (nagy)- hatalmak hatalmi/ politikai egyensúly egész/ egység (Forrás: MANGOLD, 1885: ) 290

63 36. táblázat Európa megjelenése MANGOLD (1891) tankönyvében Sorszászám Oldal- Idézet Sándor czár, Ferencz császár és III. Frigyes Vilmos király még Párisban kelt közös nyilatkozatuk 2- értelmében úgynevezett «szent szövetséget» kötöttek, melyben egymást testvérek- 3. nek fogadták el és arra kötelezték magukat, hogy népeiket ezentúl csakis a keresztény vallás, igazság, szeretet és az örök béke szellemében fogják kormányozni. E szent szövetségbe a következő években Anglián, a pápán és a szultánon kívül minden európai fejedelem belépett, minek az volt a következménye, hogy Európa népeire a megigért örök béke áldásai helyett újabb szolgaság igája nehezedett. A csalatkozott népek azonban nem engedtek, hanem egész Európában minden rendelkezésükre álló eszközzel megkezdték a harczot az egyenlőségért és az alkotmányos szabadságért A fejedelmek tábora ezen egész korszak alatt, sőt 1848-ig Metternich herczegre hallgatott, ki mint osztrák külügyminiszter és állami kanczellár nemcsak Ausztria sorsára folyt be korlátlan és végzetes hatalommal és alkotmányunkat is komoly válságba sodorta, hanem mint a reaktió buzgó előharczosa, egész Európában parancsoló állást foglalt el. Szinte csodálatos, hogy egy hiányos műveltségű, eredeti eszmékben végtelen szegény, lelketlen és sivár politikus majdnem 40 évig bírta magát hatalmának tetőpontján fentartani A szabadelvű párt és nevezetesen annak tudós írói e reakczionárius áramlattal szemben bátran hirdették az új eszméket, mely bátorságért közülök számosan a börtönbe kerültek. A tüzes ifjúság pedig az állami erőszakkal szemben titkos társulatokat szervezett, melyek fölkelésekről és merényletekről álmodoztak. Így történt ez jóformán egész Európában. A görögök szabadságharcza. Európában a forradalmi eszmék csakis Görögországban jutottak diadalra. A szabadelvű áramlat Hellász-ban eleintén tudományos színt öltött: Görögországot «Philomusa» czímű társulatok lepték el, melyeknek bevallott czélja a klasszikai múlt által megszentelt földnek szellemi felvirágoztatása vala; tényleg azonban e társulatok az ország politikai felszabadítása után törekedtek [A görögök szabadságharcza] A törökök a felkelés hírére véres bosszút vettek a görög keresztényeken. A konstantinápolyi patriarchát a székesegyház kapujan felakasztották és számos ártatlan keresztényt embertelenül megöltek. De éppen e vérlázító kegyetlenség lendített a hellének ügyén: e hírek hallatára ugyanis egész Európa gyűlölettel telt el a törökök ellen. Metternich határtalan boszankodására a művelt osztályok versenyezve rótták le a Hellász iránti tiszteletet [A görögök szabadságharcza] Mivel pedig II. Mahmud szultán most sem tágított, az oroszok Paskievics alatt Örményországba rontottak, hol Erzerum városát bevették, míg Európában Diebics 1829-ben még a Balkán szorosain is áttört («Sabalkanski») és Drinápolyt szállotta meg Kitünik a mondottakból, hogy az európai közszellem a kormányok minden erőlködése daczára mind jobban a szabadelvű eszmék felé hajlott és hogy másrészt a kormányok a kikerülhetetlenné vált reformokat elodázták. Várható volt, hogy ez elvi háborúban a harczoló felek nem sokára ismét küzdeni fognak egymással Az általános jellegű műveket l. Krones-nél, a 784. s. k. lapon [ ] Fyfje, History of Modern Europe (2 köt.) Debidour, Hist. diplomatique de l Europe (2 köt. I ) 291 Hívószavak fejedelmek nemzetek/ népek egész/ egység egész/ egység egész/ egység forradalmi eszmék egész/ egység fegyveres harc/ konfliktus közszellem (újkori) modern 238. A juliusi forradalom következményei. Ama hírre, hogy a Bourbonok trónja nehány óra alatt összeroskadt, Európa több népe követte a francziák példáját, leghamarább a szomszéd Belgium, melyet a bécsi kongressus rövidlátó államférfiai Hollandiához csatolták volt. [ ] Aug.25-én, a «Portici-i néma» előadása után kitört a forradalom, melynek folyamán a belgák a hollandi katonaságot az országból kiverték. A Londonban összegyűlt nagyhatalmak kimondták erre a két ország különválását, és a kitünő műveltségű és ritka jellemű Lipót szászkóburg-góthai herczeget emelték a belga királyi székre, kinek uralmát ( ) Európaszerte mai napig mint az alkotmányos uralom mintaképét emlegetik. Belgium sem- diplomácia Olaszország. [ ] Bianchi, Storia della diplomazia europea in Italia (1872.) diplomácia Görögök. [ ] Moltke, Der russ.-türkische Feldzug in der europ. Türkei (2 köt. Törökország 1877.) nemzetek/ népek alkotmányos uralom béke

64 legesnek elismert területe pedig, mely ék módra fúródik a német és franczia elem közé, az európai béke hathatós eszközének bizonyúlt Francziaország az közötti években. [ ] A külügyi helyzet sem alakult kedvezően. Fülöp Lajos, hogy az európai kormányok haragját fel ne keltse és a béke után sóvárgó bourgeoisie szavazatait el ne veszítse, a «be nem avatkozás» elvét követte és tétlenül nézte a lengyelek és olaszok leigázását A februáriusi forradalom következményei. A Párisban diadalmas szabadságharcz csakhamar bejárta Európát, melynek légköre telve volt gyújtóanyaggal. Leghamarább több apró német állam sietett zsarnokától szabadúlni. VI. kortani tábla Kr. u [ ] A többi európai állam óta az európai politika terén a következő uralkodó irányok és áramlatok észlelhetők: [ ] 3. A keleti kérdés, mely többé-kevésbbé valamennyi európai állam érdekeibe ütközik, óta körülbelűl 1866-ig III. Napoleon császár játszotta Európában az első szerepet. Ezen, dicsőségének magaslatán a kelleténél jobban magasztalt, bukása óta pedig kelleténél többet ócsárolt uralkodó eme években oly befolyásra emelkedett, hogy Európában bizonyos fokig parancsoló állást foglalt el. Tekintélyét, más tényezőktől eltekintve, annak köszönhette, hogy a korszellem irányát megfigyelte és követte [III. Napoleon] Hogy a külföldi hatalmak elismerését megnyerje, fennen hirdette, hogy a «császárság a béke», a mellett azonban alkalmat keresett, hogy a régi Európával szemben uralkodó állásra juthasson [III. Napoleon] Befolyásának alapját az úgyn. krimi háborúban szerezte. ( ) I. Miklós czár Törökországgal szemben régóta a Nagy Péter és Katalin által kijelölt nyomon haladt. [ ] 1854-ben pedig elérkezettnek hitte a pillanatot, hogy a «beteg ember» örökségére rátegye kezét. Az európai helyzet kedvezett tervének. Poroszország és Ausztria ki voltak merűlve; utóbbi 1849 óta különben is hálával tartozott neki [Krimi háború] Palmerston, Anglia külügyminisztere azonban közétette e beszélgetést, mire Napoleon császár Angliával szövetkezett és együttesen ígérték meg a szultánnak támogatásukat. Ausztria is fenyegető módon összpontosítá az Al-Duna mellékén csapatait; később még Sardinia csatlakozott a szövetségesekhez. Miklós czár e szerint fél Európával találta magát szemben [III. Napoleon: Mexikói kérdés] 1861-ben Juarez elnök ugyanis megszüntette Mexikó adósságának törlesztését, mire Anglia-, Franczia- és Spanyolország a hitelezők igényeinek védelmére szövetkeztek. [ ] Napoleon kivánságára ekkor egy mexikói követség a kitünő képzettségű Miksa osztrák főherczegnek ajánlotta föl koronát, ki azt Miramare-ban el is fogadta. [ ] Midőn t. i. az Unió a «Monröe-doctrin» alapján Európa beavatkozását kárhoztatta, Napoleon hadait (adott szava ellenére) visszahívta, mire a magára maradt Miksa császár hősi harcz után Queretaro-ban, Lopez árulása következtében elfogatott és főbelövetett. (1867 jun.19.) Neje Sarolta, miután Napoleonnál és a többi európai udvaroknál hasztalan esedezett segélyért, fájdalmában megtébolyodott. 292 kormányok szabadságharc államok politika államok vezető szerep/ parancsoló állás vezető szerep/ parancsoló állás régi Európa helyzet(kép) szövetségi rendszerek beavatkozás udvarok Törökök. Rosen, Gesch. d. europ. Türkei seit Törökország Egyéb fontos művek: [ ] Bianchi: [ ] Storia diplomacia europea in Italia. diplomácia egész/ egység Ausztria-Magyarország háborúja a szövetkezett Poroszország és Olaszország ellen. E háború oka, az imént említett surlódásoktól eltekintve, a Poroszország és Ausztria között fennálló százados féltékenység- és versengésben gyökerezik, mely a német birodalomnak korszerű, nemzeti átalakítását mindeddig gátolta. Most már egész Európa felismerte Bismarck czélját és osztozott nézeteiben, hogy t. i. a német egység valósulása érdekében a két főhatalom valamelyikének a Bundból ki kell lépnie. Ausztria immár sietve a legtöbb német állammal szövetségre lépett; Bismarck viszont már régebben és a legnagyobb titokban kötött volt véd- és daczszövetséget Viktor Emánuel olasz királylyal, kinek a velenczei királyságot igérte oda. A többi európai állam semleges maradt, még Francziaország is, melynek császárját Bismarck Biarritzban bámulandó ügyességgel tétlenségre beszélte rá, noha Francziaország érdeke úgy hozta magával, hogy egy erős, egységes német államnak megalakulását minden áron meg kellett volna akadályoznia. államok Az évi német háború a francziák ellen. [ ] Mialatt a legtöbb európai állam a államok

65 francziák diadalát biztosra vette, kik maguk is az egész hadjáratot Berlin-be teendő sétának nevezték, egyszerre csak a harcztérről ellenkező hírek érkeztek, melyekből kitűnt, hogy a három német hadtest megtámadta a késedelmező francziákat és egyrészt Saarbrücken, másrészt Weiszenburg és Wörth-nél visszaszorította azokat, mely utóbbi két csatában a porosz trónörökös vezérlete alatt küzdő bajorok verték vissza Mac Mahon csapatjait. (1870. augusztus 2-6.) A német császárság alapítása. [ ] A fiatal császárság csakhamar átesett az alakulás nehézségein és Ausztria-Magyarországgal, továbbá Olaszország-gal kötött közös véd- és daczszövetség által az európai béke leghathatósb támaszának bizonyult A németek részéről: [ ] Scheibert, Die Kriege in Europa 1864, 1866, (2 köt ) fegyveres harc/ konfliktus Keleti-Európa. A keleti kérdés újabb felmerülése. keleti-kérdés Az iki évi orosz-török háború előzményei. [ ] Nagyobb baj támadt, midőn 1875 végén a Bolgárországba letelepített rabló cserkeszek minden ok nélkül az országban lakó keresztények ezreit felkonczolták. Egész Európa, kivált Anglia visszhangzott a «bolgár kegyetlenségek»-től, a bosnyák, szerb, montenegrói és bolgár önkénytesek élére pedig orosz tisztek állottak. Az általános háború küszöbén (1876-ban májusban) a pazarló és könnyelmű Abdul Azisz szultánt saját miniszterei megölték, eszelős utódát, Murad-ot pedig három hónap elteltével letették, mire II. Abdul Hamid foglalta el a szultánok trónját. [ ] Sándor czár, hogy fegyverkezésre időt nyerjen, az európai diplomácziát küldte most előtérbe. [ ] Midhat nagyvezér azonban egy már kész alkotmány kihirdetése által Európát megelőzte; Törökország láthatólag Európa gyámsága alól ki akart bujni és kijátszotta annak követeléseit évi török-orosz háború. Oroszország régi szokása szerint ez ízben is két oldalról támadta meg a török birodalmat, az Al-Dunánál és a Kaukazus felől Kis-Ázsiában. Az európai hadsereg Mihály főherczeg névleges vezérlete alatt a kezdetben semleges Románián keresztül a Dunához vonult, melyen 1877 ápril havában a török hadihajók ellenállása daczára ügyesen átkelt [ évi török-orosz háború] A török szultán helyzete ekkor fölötte szánandó volt: serege Plevnánál kapitulált; egyéb hada nem volt s az oroszok már Konstantinápoly határában állottak. Többí tartományait a szerbek, montenegróiak és görögök pusztították tűzzelvassal; Ázsiában pedig az oroszok Kars bevétele után máris Erzerum-nak tartottak. Ekkor csakis Anglia és a többi európai hatalom féltékenysége menthette meg, melyek nem tűrhették, hogy az oroszok az Aja Zsófiára feltűzzék a kettős keresztet és az európai egyensúlyt megzavarják. Beaconsfield az angol hajóhadat nyomban a Dardanellák, később a Bosporus bejárásához küldte, csakhogy a fővárost az oroszoktól megmentse. Ezek azonban megelégedtek azzal, hogy a szultánt a san-stefanói béke aláirására kényszerítették, mely az európai Törökországnak megadta a halálos döfést. [ ] A győzők azonban maguk is tudták, hogy a Balkán félsziget hatalmi viszonyainak ily gyökeres megváltoztatása nem lehetséges Európa helybenhagyása nélkül és hogy kivált Ausztria-Magyarország és Anglia nem nézheti közönyösen a pánszláv politika teljes diadalát és a török birodalom feloszlását. [ ] Szóval Európa a világháború küszöbén állott A berlini szerződés nem állította helyre a Balkán félszigeten a nyugalmat, valamint a keleti kérdést sem oldotta meg, melynek újabban felmerülő bonyodalmai mai napig izgalomban tartják az európai kormányokat és népeket A keleti kérdés Ázsiában. [ ] A távol China és Japán is tárgya volt az európai gyarmatállamok versengésének. Itt a Kelet és Nyugot közötti ellentét nem annyira politikai és elvi, mintsem gazdasági és pénzkérdés jellegét viseli magán [A keleti kérdés Ázsiában] A sokáig elzárkózott Japán ellenben önkényt fogadta be kikötőibe az európai kereskedőket, jelenleg pedig a porosz hadsereget és iskolákat utánozza, alkotmánynak örvend, papirpénzt nyomtat, szóval rohamosan halad a nyugoti műveltség pályáján Újabban Afrika is belevonatott az európai államok hatalmi körébe, melyek sietve törekszenek az egészségtelen, de kereskedelmi csábszerei miatt fontos «sötét földrész»-ben meggazdagodni. Itt is az angolokat illeti az elsőbbség, kik e részben a legügyesebbek A legujabb korra nézve a Schulthess (és utánzóitól) kiadott «Europäischer Geschichtskalender» kötetei nyújtanak megbízható áttekintést. 293 béke egész/ egység diplomácia Európán kívüli alkotmány gyámság hadsereg (nagy)- hatalmak hatalmi/ politikai egyensúly Törökország jóváhagyás/ helybenhagyás fegyveres harc/ konfliktus kormányok gyarmatállamok kereskedelem államok (újkori) történelmi áttekintés (Forrás: MANGOLD, 1891: )

66 37. táblázat Európa megjelenése MANGOLD (1902) tankönyvében Sorszászám Oldal- Idézet A korszak jellemzése. [ ] Sándor czár, Ferencz császár és III. Frigyes Vilmos király még 2- Párisban kötötték az úgynevezett «szent szövetséget», melyben egymást testvéreknek fogadták 3. és magukat arra kötelezték, hogy népeiket ezentúl csakis a keresztény vallás, igazság, szeretet és örök béke szellemében fogják kormányozni. E szent szövetségbe a következő években (Anglia, a pápa és a szultán kivételével) valamennyi európai fejedelem belépett, minek az volt a következménye, hogy Európa népeire a megigért örök béke áldása helyett újabb szolgaság nehezedett. Az ámított népek azonban nem engedtek, hanem egész Európában, minden rendelkezésükre álló eszközzel megkezdték a harczot az alkotmányos sza badságért [A korszak jellemzése] A fejedelmek tábora ezen egész korszak alatt, sőt 1848-ig Metternich herczegre hallgatott, ki mint osztrák állam-kanczellár nemcsak Ausztria sorsára folyt be korlátlan hatalommal és nemcsak a magyar alkotmányt sodorta komoly válságba, hanem, mint a reakczió buzgó előharczosa, jóformán egész Európával éreztette végzetes befolyását. Csodával határos, hogy egy hiányos műveltségű, bár előkelő modorú, eredeti eszmékben szegény, lelketlen és sivár politikus majdnem 40 évig tudott egész Európában parancsoló állást elfoglalni [Szellemi reakczió] A szabadelvű párt irói e reakczionárius áramlattal szemben bátran hirdették az új eszméket, mely merészségért közülök számosan börtönbe kerültek. A tüzes ifjúság pedig az állami erőszakkal szemben titkos társulatokat szervezett, melyek fölkelésekről és merényletekről álmodoztak. Így történt ez jóformán egész Európában Németország némely fejedelme adott ugyan holmi ál-alkotmányt; mivel azonban a két vezérlő állam, Ausztria és Poroszország e tekintetben néma maradt, rövid idő alatt a német szabadelvűekre is ránehezedett az absolutismus önkénye. Metternich indítványára az európai fejedelmek (avagy képviselőik) időről-időre egymással találkoztak és újra kezet fogtak a szabadelvű párttal szemben. Így történt ez az aacheni, a karlsbadi, laibachi és veronai kongressuson, a hol még abban is megállapodtak, hogy esetleg külföldi fejedelmet is megsegítik fegyverrel saját alattvalói ellen A görögök szabadságharcza [ ] A törökök a felkelés hírére kegyetlen bosszút vettek a görög keresztényeken, különösen Konstantinápolyban és Chioson. De éppen e vérlázító kegyetlenség miatt fordult a keresztény Európa gyűlölettel a törökök ellen, és Metternichnek határtalan boszankodással kellett tapasztalnia, hogy rójják le a művelt nemzetek a Hellász iránti kegyeletet. Ki vagyonát, ki életét, Byron költő mindkettőt is feláldozta Görögországért [A görögök szabadságharcza ] Maguk az új-görögök azonban nem igen mutatták magukat méltóknak arra a lelkes rokonszenvre, melylyel Európa ügyük iránt viseltetett és a visszanyert szabadságot arra használták fel, hogy egymással czivakodjanak, mely pártvillongásoknak Capo d Istria áldozatul esett. Ekkor a védőhatalmasságok (Anglia, Franczia- és Oroszország) Ottó bajor herczeget ültették az új királyság trónjára, kit azonban a görögök 1863-ban elűztek. Követte őt a trónon György dán herczeg, ki mai napig uralkodik Kitünik a mondottakból, hogy az európai közszellem Metternich és a járószalagán induló kormányok minden erőlködése daczára mind jobban a szabadelvű eszmék felé hajlott. Előre volt látható, hogy az elvi háborúban a felek nemsokára ismét folytatják a harczot A juliusi forradalom következményei. Ama hírre, hogy a franczia Bourbonok trónja néhány óra alatt összeroskadt, több ország követte a felkelő francziák példáját; leghamarább a szomszéd Belgium, melyet a bécsi kongressus rövidlátó államférfiai Hollandiához csatoltak volt. [ ] 1830 aug. 25-én, a «Portici-i néma» előadása után kitört Brüsszelben a forradalom, melynek folyamában a belgák a hollandi katonaságot az országból kiverték. A Londonban összegyűlt nagyhatalmak kimondták erre a két ország elkülönítését, és a kitűnő műveltségű és ritka jellemű Lipót szász-kóburg-góthai herczeget emelték a belga királyi székbe, kinek uralma ( ) mindvégig az alkotmányos uralom igazi mintaképének bevált. Belgium semlegesnek elismert területe pedig, mely ék módjára furakodik a német és franczia elem közé, az európai béke hathatós eszközének bizonyult. 294 Hívószavak fejedelmek nemzetek/ népek egész/ egység egész/ egység egész/ egység egész/ egység fejedelmek keresztény rokonszenv/ támogatás közszellem IV. kortani tábla Kr. u [ ] A többi európai állam államok béke

67 A februáriusi forradalom következményei A diadalmas párisi szabadságharcz csakhamar bejárta Európát, melynek légköre telve volt gyújtóanyaggal. Leghamarább több apró német állam szabadult meg zsarnokától óta az európai politika terén a következő uralkodó áramlatok észlelhetők: 1. A leigázott népek arra törekszenek, hogy alkotmányukat visszaszerezzék, [ ] 2. A nemzetiségi eszme [ ] 3. A keleti kérdés [ ] 4. a munkáskérdés [ ] óta körülbelül 1866-ig III. Napoléon franczia császár játszotta Európában az első szerepet. Ezen, dicsőségének magaslatán túlságosan magasztalt, bukása óta pedig túlságosan ócsárolt uralkodó ezekben az években bizonyos fokig parancsoló állást foglalt el Európában. Dicsvágyát ki nem elégíté a franczia köztársaság elnöki szerepe [III. Napoléon] Hogy a külföldi hatalmak elismerését megnyerje, fennen hirdette, hogy a «császárság a béke»; a mellett azonban kereste az alkalmat, hogy Európával szemben tekintélyét fentartsa, fölényét éreztesse és a hiú franczia népnek hadi dicsőséggel kedveskedhessen III. Napoléon az úgynevezett krimi háborúban ( ) alapítá meg befolyását. I. Miklós czár, a ki eleitől Nagy Péter és II. Katalin nyomain haladt, 1854-ben elérkezettnek hitte a pillanatot, hogy a «beteg ember» örökségére rátegye a kezét. Az európai helyzet kedvezett tervének. [ ] Miután a franczia segélyben bízó szultán Mencsikov orosz követ követeléseit (autonomia Szerbia, Bulgária és Bosznia számára, a Balkán félszigetén lakó összes keresztények fölötti védnökség átengedése) visszautasítá: Miklós czár «mint magánember és gentleman» az angol nagykövetet, Seymour Hamiltont arra szólítá fel, hogy vele a szultán európai birtokain (Konstantinápoly kivételével) osztozkodjon. [ ] Palmerston, Anglia külügyminisztere azonban visszautasította a czár ajánlatát és Napoléon császárral szövetkezvén, a szultán támogatására vállalkozott. Ausztria is fenyegető módon pontosított össze csapatokat; később még Sardinia csatlakozott a szövetségesekhez. A «vas czár» e szerint fél Európával találta magát szemben [III. Napoleon: Mexikói kérdés] 1861-ben Juarez elnök ugyanis megszüntette Mexikó adósságának törlesztését, a miért aztán Anglia-, Franczia- és Spanyolország a megkárosított hitelezők érdekében egymással szövetkeztek és Mexikónak hadat izentek. [ ] Miután Forey tábornok Mexikó fővárosát is elfoglalta, egy mexikói követség Napoléon kivánságára Miramareban a kitünő képzettségű Miksa osztrák főherczegnek ajánlotta föl a koronát, ki azt el is fogadta. [ ] Midőn t. i. az ész. amerikai Unio elnöke a Monroë-határozat értelmében Európa beavatkozását kárhoztatta és háborúval fenyegetődzött: Napoléon hadait (adott szava ellenére) visszahívta, minek folytán Miksa helyzete napról napra rosszabbodott. Elvégre ő maga hősi harcz után Queretaroban, Lopez árulása következtében elfogatott és Juarez parancsára (1867 jún. 19.) főbe lövetett. Neje, Sarolta, ki ezalatt Napoléonnak és a többi európai udvaroknak hasztalan könyörgött segélyért, kétségbeesésében megtébolyodott Ausztria háborúja a szövetkezett Poroszország és Olaszország ellen. E háború igazi oka nem az imént említett surlódásokban, hanem a Poroszország és Ausztria között fennálló százados féltékenységben és versengésben gyökeredzett, mely a német birodalomnak korszerű, nemzeti átalakítását mindeddig gátolta. Most már egész Európa ismerte fel Bismarck czélját és osztozott annak nézetében, hogy a két főhatalom valamelyikének a Bundból ki kell lépnie. Ausztria sietett ugyan a főbb német államokkal szövetségre lépni, de Bismarck már régebben kötött volt titkon védő- és daczszövetséget Viktor Emánuel olasz királylyal, kinek a velenczei királyságot igérte oda jutalom fejében. A többi európai állam tétlenül, de a legnagyobb érdeklődéssel nézte a kitörő vihart; még Francziaország is, melynek császárját Bismarck megelőzőleg Biarritzban bámulandó ügyességgel semlegességre beszélte rá, noha Francziaországnak nem lett volna szabad eltűrnie, hogy szomszédságában egy erős, egységes német állam alakuljon Az évi német-franczia háború. [ ] Mialatt a legtöbb európai állam biztosra vette a francziák diadalát, kik maguk is az egész hadjáratot Berlinbe teendő kis sétának nézték, egyszerre csak az a hír érkezett a harcztérről, hogy a német hadsereg két szárnya a késedelmező francziák támadását megelőzte és egyrészt Saarbrücken, másrészt Weiszenburg és 295 szabadságharc politika vezető szerep/ parancsoló állás vezető szerep/ parancsoló állás tekintély fenntartása helyzet(kép) birtokok szövetségi rendszerek beavatkozás udvarok egész/ egység államok államok

68 Wörthnél máris visszaszorította azokat VII. fej. Ausztria-Magyarország és a nyugati Európa 1866 óta. (újkori) történelmi áttekintés Az 1866-iki háború szerencsétlen kimenetele hazánkra és Ausztriára utóbb mégis előnyösnek bizonyúlt. A bécsi kormány az fennakadt magyar kiegyezés szálait ismét felvette, Ferencz József császár pedig Beust bárót (a volt szász külügyminisztert és új osztrák miniszterelnököt) bízta meg azzal, hogy Deák Ferencz-czel a kiegyezést létesítse, a mi végre kölcsönös engedékenység árán sikerült is. Miután az 1867-ben összehívott magyar országgyűlés a kiegyezést elfogadta, a király a gróf Andrássy Gyula elnöklete alatt alakult (második) magyar felelős minisztériumra bizta a kormányt. [ ] A külügyi tárczát Beust elbocsátása után (1871) gróf Andrássy Gyula vállalta el, ki Németországgal (Bismarck herczeggel) és Olaszországgal az európai béke fentartását biztosító hármas szövetséget kötötte, mely mai napig béke fennáll Németország. Az véres háború lángjaiból fönixként feltámadt új császárság csakhamar átesett az alakulás és szervezés nehézségein. Azonban a belső politika terén Bismarck herczeg és kanczellár nem tanusított oly szerencsés kezet, mint a külügy szövevényes útvesztőjében. [ ] Annál fényesebb sikerrel vezette a külügyet, mely téren egész Európa alá rendelte magát az ő szellemi fölényének. 296 egész/ egység VIII. fej. Keleti Európa s a keleti kérdés az utolsó három évtizedben. keleti kérdés rokonszenv/ támogatás rokonszenv/ támogatás Az iki évi orosz török háború előzményei. [ ] Mivel azonban Oroszország még nem készült el teljesen a háborura, előbb a szerbeket, bolgárokat és a Balkán többi szláv népeit mozgósitotta ben Bosznia és Herczegovina lakói ragadtak fegyvert, hogy a párisi szerződésben megigért reformokat követeljék. Törökország eleintén nem sokat törődött a felkelőkkel, (ámbár Szerbia és Montenegró ezeket kéz alatt támogatták), és Ausztria és Németország diplomácziai közvetítését is visszautasította. Csökönös magatartásával azonban eljátszotta Európa rokonszenvét és midőn a török pasák a bolgár felkelés tagjait tömegesen felakasztották, a «bolgár kegyetlenségek» hírére ny. Európában és különösen Angliában valóságos láz tört ki a Balkán-keresztény népek érdekében és számos önkéntes sietett a felkelt szláv népek segélyére. [ ] Sándor czár erre azt indítványozta, hogy európai konferenczia határozzon a török reformok kérdésében. Midhat nagyvezér azonban, hogy Törökországot Európa fenyegető gyámságától megmentse, hamarjában önként hirdetett szabadelvű alkotmányt, melyben a keresztényeknek jogegyenlőséget igért és ezzel Európa követeléseit kijátszotta IX. fej. Amerika és a többi kontinens. Gyarmatpolitika. A vallások újabb elterjedése a kontinenseken és európai gyarmatokban Hogy Ázsiában az angol és orosz befolyás nyiltan és aknamunkában egyaránt versenyez egymással, többször felemlítettük. Hátsó-Indiában («L Indo-Chine») a francziák terjeszkednek: Kochin-china-, Kambodsa-, Annam- és újabban Tonkingban, melynek elfoglalása Sziam-mal és Khinával bonyodalmakra vezetett. Az elaggott Khiná-t két szerencsétlen háború érte egymásután. Előbb ( ) a kisebb, de európai módra átalakuló és haladó Japán ellenében vesztett háborút, melynek javára Formosa szigetéről, továbbá a Korea felett viselt fönhatóságról le kellett mondania. Közvetve pedig az európai gyarmat-államokkal gyűlt meg (béke)- konferencia gyámság követelések hadsereg évi török-orosz háború. Oroszország régi szokásához híven most is két oldalról támadta meg a török birodalmat: az Al-Dunánál és a Kaukázus felől Kis-Ázsiában. Az európai hadsereg a kezdetben semleges Románián keresztül a Dunához vonult, melyen 1877 április havában a török hadihajók ellenállása daczára könnyű szerrel átkelt. [ ] A török szultán helyzete ekkor fölötte szánandó volt: legjobb serege Plevnánál kapitulált; [ ] Ekkor csakis Anglia és a többi európai nagyhatalom féltékenysége mentette meg a bukástól, a kik nem tűrhették, hogy az oroszok a török birodalomnak véget vessenek és a Balkán-félszigeten az egyensúlyt felforgassák. [ ] Az oroszok azonban maguk is tudták, hogy Európa a Balkánon orosz hatalmat nem fog tűrni és hogy kivált Anglia és Ausztria-Magyarország nem nézhetik közönyösen a pánszláv politika teljes diadalát és a török birodalom feloszlását. [ ] Ekkor, a világháború küszöbén, Bismarck herczeg Európa szerencséjére a béke fentartása érdekében a berlini kongressus-t hozta létre, a melyen egyrészt az oroszok, másrészt a többi érdekelt fél követeléseit annyira ki tudta egymással egyeztetni, hogy a vészfellegek szétoszoltak. (nagy)- hatalmak hatalmi/ politikai egyensúly béke gyarmatok minta/mód gyarmatállamok (nagy)- hatalmak

69 Végül néhány szó korunk vallási viszonyairól és a vallások újabb terjedéséről, mely az európai hatalmak gyarmatpolitikájával szoros összeköttetésben áll. gyarmatosító államok a baja, kik versenyezve siettek «érdekköreik»-et Khina földjén kiterjeszteni. [ ] A nagy hadi költség, az idegen befolyás emelkedése, a külföldi hittérítők sikere, a belső válságos helyzet és a gyakori palotaforradalmak elvégül a khinai népet olyannyira elkeserítették, hogy hirtelenül fegyvert fogva, véres boszút vett a keresztény idegeneken és a német követen. E mészárlás megtorlása végett az érdekelt európai hatalmak közös boszúhadjáratot indítottak Khina ellen, mely újabb lealáztatást hozott a «menny országára.» Újabban Afrika is belevonatott az európai gyarmatosító államok hatalmi körébe, melyek sietve versenyeztek az egészségtelen, de terményei miatt fontos «sötét földrész»-ben meggazdagodni. Itt is az angolokat illeti az elsőbbség, kik e részben a legügyesebbek és legfürgébbek. (nagy)- hatalmak (Forrás: MANGOLD, 1902: ) 297

70 38. táblázat Európa megjelenése MÁRKI (1903) tankönyvében Sorszászám Oldal- Idézet A szentszövetség. Sándor czár I. Ferencz császárral és királylyal s III. Frigyes Vilmos porosz királylyal a forradalmak tűzhelyén, Párisban, már szept. 26-án szövetséget kötött Európa békéjének fentartására. Az uralkodók ebben a szentszövetség -ben megfogadták, hogy jövendő tetteikben, belső és külső politikájukban egyedűl a keresztény vallás parancsait követik, népeiknek atyjai lesznek, arra törekszenek, hogy alattvalóik testvéri szeretetben éljenek; időnkint közös értekezleteket (kongresszusokat) tartanak, hogy vitás ügyeiket háború nélkűl, közmegegyezéssel intézzék el s népeik jólétét közöserővel mozdítsák elő. Pár esztendő múlva Anglián és a pápán kivűl Európának minden uralkodója csatlakozott ehhez a szövetséghez, melynek szép szavakba burkolt titkos czélja az volt, hogy a negyedszázados háborúkban kimerűlt népeket megfoszsza alkotmányuktól és szabadságuktól, valamennyit kiskorúságra kárhoztassa s a fejedelmeket korlátlan uralkodókká, patriarchákká tegye Ausztria és Metternich. [ ] A nép szegénysége méginkább növekedett, mikor Ausztria az és évi devalvatio következtében pénzügyileg is megbukott; mert az állam az 1060 millió forint értékű bankópénzből ez idő alatt majd egy milliárdnak kifizetését megtagadta, úgy, hogy a száz forintos bankó a második devalvatio után már csak 8 forintot ért. Angliát kivéve különben 1817-ben, a nagy inség esztendejében, Európának minden állama csődbe jutott. [Ausztria és Metternich] Egyetlenegy más reform emléke sem maradt fenn ebből a korból, a melynek leghatalmasabb minisztere, az önkényes uralom főembere Metternich Kelemen volt től bukásáig, 1848-ig s így négy évtizeden keresztűl őt tartották a reactio vezérének, nemcsak hazánk, Ausztria és Németország, hanem egész Európa haladása és szabadsága legnagyobb ellenségének Az önkényes uralom Olaszországban. [ ] Sardinia (Piemont) királya, Carlo Felice, szintén osztrák segítséggel verte le a fölkelőket. Az olaszok ettől fogva még jobban gyülölték ugyan az osztrákokat, de Metternich nem törődött velök. Most állott hatalma tetőpontján; Ausztriával, Magyar-, Német- és Olaszországgal tetszése szerint rendelkezett s Európa tőle várta a jelszót, mintha annak is minisztere volna Amerikai köztársaságok. A XIX. században, az európai gyarmatokat kivéve, Amerika valamennyi állama köztársaság lett. Mintaképök az Unió (az Északamerikai-Egyesűlt-Államok köztársasága) volt, melynek első elnöke Washington György ( ) a köztársasági erények iránt világszerte tiszteletet keltett. Halála után húsz esztendővel az Unióhoz már 23 állam tartozott s a köztársaság akkora volt, mint európai Oroszország. Monroë elnök ( ) kimondta, hogy egyetlenegy európai állam sem avatkozhatik be Amerika ügyeibe, annak a földjén egyik sem alapíthat új gyarmatokat s nem növelheti a régiek területét. [ ] Midőn Lafayette 1826-ban diadalútban járta be az Uniót, melynek függetlenségéért félszázaddal azelőtt küzdött, Európában nagy lelkesedést keltettek a szabadság és a haladás földjéről hazaküldött tudósításai és Amerika másodszor is a szabadelvűek eszményképe lett A görögök szabadságharcza. A szentszövetséget azonban nem az amerikai, hanem a hellén szabadság eszméi döntötték meg. Elgörögösödött albánok és szlávok ragadtak fegyvert a kétezer esztendeje elbukott hellén függetlenség kivívására. [ ] Európa népei magasztalták ugyan a helléneket, egyesek, mint pl. Byron angol költő, részt is vettek szabadságharczukban; de a segítség az utolsó pillanatban onnan jött, a honnan a szabadság iránt lelkesedést senki sem remélhetett. [ ] A londoni kongresszus 1830-ban szabadnak és függetlennek nyilvánította Görögországot, mely azután I. Ottó bajor herczeget ( ) választotta királynak [A francziák juliusi forradalma 1830-ban] Háromnapi (jul ) utczai harcz után a katonaság kivonúlván a városból, ideiglenes kormány s Lafayette vezetése alatt új nemzetőrség alakúlt. Mivel Ausztria tudni sem akart II. Napoleon reichstadti herczegnek (I. Ferencz unokájának) császárságáról, a király menekűlése után Lajos Fülöp orléansi herczeget kiáltották ki királynak. [ ] A népfölség elvét ismét bevitték az alkotmányba s a polgárkirályt Európa váratlan gyorsasággal ismerte el. 298 Hívószavak béke uralkodók államok egész/ egység vezető államférfi/ miniszter gyarmatok Oroszország államok érdeklődés/ figyelem nemzetek/ népek legitimáció Belgium függetlensége. [ ] Vilmos hollandi király 300 ágyúval lövette Antwerpent, a belgák azonban ennek következtében megfosztották a tróntól, demokrata szellemű alkotiparos állam

71 mányt fogadtak el (mely az 1848-iki magyar alkotmánynak is mintaképűl szolgált) s Koburg Lipótot választották Belgium első királyáúl. I. Lipót 1865-ig uralkodott s megérte, hogy országa Európának első iparos állama lett. A lengyelek forradalma. [ ] Midőn a czár a lengyel ezredeket a franczia és belga határokra rendelte s helyökre oroszokat küldött, nov. 29-én Varsóban kitört a forradalom. [ ] Klopiczkij dictator lemondott, a nemzetgyűlés a tróntól megfosztotta a Romanovokat, Czartoriszkij alatt öttagú directoriumot alakított s a nemzeti sereg hősiesen küzdött az elnyomók ellen. Európa azonban nem törődött velök. A magyar vármegyék ugyan fegyveres beavatkozást sürgettek, az évi nagy kholera idején azonban az orosz titkos ügynökök a magyar urak ellen izgatták a felvidéki parasztokat, hogy a nemességet a lázadás veszedelmével otthon-maradásra kényszerítsék; Metternich pedig maga is nyugalomra intette a lengyeleket, kik Károly főherczegnek ajánlották föl koronájukat. [ ] A magyar országgyűlésen 1833-ban szép beszédeket tartottak ugyan, de semmit sem tehettek az évi alkotmány helyreállítása érdekében; Európa is ünnepelte, hanem azért az oroszok igája alatt hagyta a 299 érdeklődés/ figyelem rokonszenv/ támogatás műveltség lengyeleket Angolország reformkorszaka. [ ] Óriási gyarmatai voltak a föld minden részében s iparának fejlettségéhez foghatót a világtörténelem nem mutathatott fel. Anglia volt a művelt Európa eszményképe, a hova minden államférfiú és közgazda tanúlni ment; pl. Széchenyi István gróf 27-szer járt ottan s nemzetét szóval és tettel buzdította az angol szorgalom követésére Európai forradalmak 1848-ban. forradalmak egész/ egység [Magyarország önállásának kérdése] A magyar parlament és kormány Pestről Debreczenbe menekűlt ugyan, a kiegyezésre tett kisérletek meghiusúltával azonban onnan végső ellenállásra lelkesítette a nemzetet. Egész Európa érdeklődéssel fogadta a Bem erdélyi és Görgei felvidéki hadjáratairól érkező híreket; mindamellett azonban, hogy a nemzetiségek lassankint háttérbe vonúltak, a császári hadak a kétnapos kápolnai harczok (1848. febr. 26., 27.) után az ország urainak tartották magukat, mire márczius 4-én megjelent az új osztrák alkotmány, mely Magyarországra és annak új tartományaira is kiterjedt. [ ] A köztársasági szellemű Szemere minisztériuma Buda visszavétele (május 21.) után mindent elkövetett ugyan a nemzetiségek kibékítésére, a teljes győzelem biztosítására s az európai és amerikai kormányok támogatásának vagy legalább jóakaratának megnyerésére; időközben azonban az osztrákok az oroszokkal szövetkeztek s a 160,000 honvéd ezentúl már csak becsületéért harczolhatott Pászkievics 200,000 orosz és Haynau 175,000 osztrák katonája ellen [A második franczia császárság alapítása: III. Napoleon] A külföldi fejedelmek készségesen elösmerték, mert örűltek, hogy a forradalmi szellemet elfojtván, Európát a rémuralom és az I. Napoleon korabeli felfordulásoktól megóvta; a nép is megszerette, mert Páris szépítésével, vasutak és más közlekedési eszközök építésével, a kikötők javításával foglalkoztatta a munkásokat, az ipart, kereskedelmet és gazdaságot hallatlan módon felvirágoztatta s a vagyonosodásnak új meg új forrásait nyitotta meg Európa Oroszország ellen. III. Napoleon a francziák politikai tulsúlyának visszaszerzése végett ott vette föl a fonalat, a hol azt I. Napoleon 1812-ben elejtette; diadalainak sorát azzal akarta kezdeni, a mivel nagybátyja végezte: Oroszország tulságos hatalmának megtörésével. Erre volt is oka, mert Oroszország délnyugati irányban magában Európában is akart terjeszkedni ben egy évtizedre visszavetette Európa alkotmányos fejlődését, midőn Ausztriát a magyarok szabadságharczának elnyomásában segítette. Azt sem akarta tűrni, hogy Törökország megvalósítsa az évi háttiserifet ( magas írást ), az első török alkotmánylevelet, melyben Abdul Medsid szultán ( ) vallás- és nemzetiségi különbség nélkűl vallás- és politikai szabadságot igért alattvalóinak. [ ] A harmadik párisi béke értelmében (1856. márcz. 30.) Oroszország lemondott a törökországi keresztények védelméről; odahagyta a Duna torkolatát; elösmerte a dunai hajózás szabadságát; kijelentette, hogy a Fekete-tengeren nem tart nagyobb hajóhadat mint a török s visszaadta Karsz várát. A törökországi keresztények az európai hatalmak kezessége mellett jogegyenlőséget nyertek. Törökország húsz esztendőre megszabadúlt az oroszoktól; az oroszok és osztrákok közt engesztelhetetlen gyűlölet támadt; az európai hegemonia a francziák kezébe kerűlt. kormányok legitimáció (háborús/ fegyveres) szembenállás terjeszkedés alkotmányos fejlődés (nagy)- hatalmak hegemónia 156. [A nemzetiségi eszme] Nemzeti az olyan állam is, a hol többféle nemzetiség fölött a multjánál, műveltségénél, erejénél fogva legkiválóbb viszi a vezérszerepet; pl. hazánkban a magyarság ezer esztendő óta és együtt tartja a vele minden tekintetben egyenlőjogú nemzetibirodalom államok

72 Törökország felfüggesztette az 1876-ban adott alkotmányt, II. Sándor czárt pedig a nihilisták épen akkor (1881.) ölték meg, a mikor alkotmányt akart adni Oroszországnak. Ebben a két államban tehát (s így Európa nagyobb részében) ma is absolutismus uralkodik. Annál teljesebb az alkotmányosság Nyugat-Európában Az Északamerikai-Egyesült-Államok újjáalakulása. A nemzeti és alkotmányos eszme az Unió területén aratta legnagyobb diadalát. Washington tizenhárom kis köztársaságának száma a XIX. század második felében megháromszorozódott s területe, a Mexicotól elvett Texasszal és Új-Kaliforniával az Atlanti-oczeántól a Csendes-oczeánig, az oroszoktól megvett Alaszkával pedig az Északi-Jeges-oczeánig nyúlt. Majdnem akkora lett, mint az egész Európa. De mentűl jobban növekedett a terjedelme, nemzetiségi, társadalmi, vagyoni és politikai tekintetben annál nagyobbak lettek az ellentétek. A kaliforniai aranytelepek fölfedezése (1849.) óta európaiak és kínaiak (kulik) lepték el s az aranyláz a népvándorlásnál is nagyobb mozgalmat idézett elő Európa amerikai gyarmatai. Már Monroë kimondta, hogy Amerika az amerikaiaké s a köztársaság ehhez képest nem tűrte, hogy az európaiak új gyarmatokat szerezzenek Amerikában, vagy hogy annak belső ügyeibe avatkozzanak. [ ] Brazilia szintén elűzte (1889.) a rabszolgák felszabadítóját, a portugál származású Don Pedro császárt és szakítván az európai hagyományokkal, szövetséges köztársaság lett belőle (1891.) [Az afrikai gyarmatok] Középső-Afrika most már, némi kivétellel, a Nilus torkolatától a Jóreménység-fokáig az angolok fenhatósága alatt áll. Livingstone, Stanley és más bátor utazók kutatásai s az arany és gyémántmezők fölfedezése után más európai államok is kedvet kaptak a gyarmatosításra; Németország óta eleinte a nyugati, utóbb a keleti partokon terjeszkedett; Belgium védelme alatt 1885-ben megalakúlt a Kongó-állam; 1889-ben Abesszinia (Habes) elösmerte ugyan Olaszország fenhatóságát, hét esztendő múlva azonban már visszavívta függetlenségét Az ázsiai hegemónia kérdése. Minden más földrész megszállásánál nagyobb vállalkozás volt, hogy Európa népei meg akarták hódítani Ázsiát is, melynek népvándorlásai annyiszor fenyegették őket a végső romlással; reá akarták kényszeríteni az európai műveltséget, melyet a világtörténelem kezdetén épen ő tőle kölcsönöztek és gyarmataikká akartak tenni olyan államokat, melyek, mint Kína, Japán és India, régiségre és nagyságra nézve fölűlmúlták a hódító európaiakat [India] 1876-ban az angol parlament Indiát császársággá tette, melynek császára az angol király, helytartója pedig az indiai alkirály. Az Európa felénél nagyobb császárság 295 milliónyi lakosát most 75,000 angol katona őrzi, 69,000 hivatalnok kormányozza érdeklődés/ figyelem hegemónia 28. ségeket. Ausztriában nincs a birodalomnak nevet adó nemzetisége s így e tekintetben Svájczczal egyedül áll Európában; ennek megfelelően közös parlamentjén kivűl tartományi gyűlései, külön tartományi kormányai is vannak. [ ] Jogtalanok ellenben azok a törekvések, melyek a fajbeliség alapján ott is keresik az egyesűlést, a hol erre történelmi és politikai jogok egyáltalán nem bátoríthatják őket. Ilyen pl., hogy egy államba vagy államszövetségbe tartozzék minden európai német (pangermanismus), minden olasz (panitalianismus), minden szláv (panslavismus), minden román (dakoromanismus). [ ] Újabban német, olasz, román, szerb tekintélyes nemzet lett saját hazájában, de nemzetiség maradt más nemzeti államokban. I. Napoleon épen a nemzetiségi kérdés fölvetésével tartotta Európát örökös izgalomban; most III. Napoleon követte példáját, hogy annálinkább biztosítsa Francziaország, illetőleg a maga részére az európai hegemoniát [Az új német császárság alapítása] De bámulatosan fejlődött az új német császárság is, mely 164. teljesen nemzeti alapon alakúlt meg s néhány év alatt Európa vezető hatalmassága lett A keleti kérdés és a Balkán-államok. [ ] II. Sándor sok tekintetben új alapra helyezte birodalmát, midőn 1861-ben a jobbágyságot felszabadította; de egész Európa közvéleményét maga ellen zúdította, midőn 1863-ban a lengyelek újabb fölkelését véresen elnyomta s a katholikusokat még a templomban is vágatta. (nagy)- hatalmak egész/ egység abszolutizmus alkotmányosság terjedelem/ méret kivándorlási mozgalom gyarmatok gyarmatok hagyományok államok nemzetek/ népek műveltség hódítás terjedelem/ méret országok 172. Ázsia független országai: [ ] Kína a mai világ legrégibb művelt állama, az opium-háború végén, a nankingi békében (1842.) öt kikötőt megnyitott ugyan az angolok előtt, utóbb azonban megszegte a békét. [ ] Négyesztendei kemény küzdelem után a pekingi békében (1860.) arra kényszerítették a kínaiakat, hogy a keresztényeknek szabad vallásgyakorlatot engedjenek, az európaiak előtt még öt kikötőt nyissanak meg, hadikárpótlást fizessenek s állandó követet küldjenek Londonba, mint a hogy az angolok is állandó követséget tarthatkereskedelem (nagy)- hatalmak

73 nak Pekingben. Angol befolyás következtében Kína utóbb egyremásra szerződött európai országokkal s nemsokára (1864.) már az angolok és francziák segítségével nyomta el e fölkelő taipingokat, kik az idegeneket és mandsu származású uralkodóházat gyülölték; de még elemibb erővel tört ki 1900-ban a boxerek lázadása, mely az idegenek és misszionáriusok legyilkolásával kezdődött. Európa nagyhatalmai az Unióval ekkor Waldersee német tábornagy vezetése alatt közösen támadtak Kínára s azt aug. 17. az idegenek megöletése miatt bocsánatkérésre és 450 millió tael (közel 3400 millió korona) hadikárpótlás fizetésére kényszerítették. [Ázsia független országai] Japán ugyanis, melynek harmadfél ezredéves története iránt Európa nem érdeklődött, fennállása óta 124. császára, Mutsu Hito idejében 1867-ben szakított fejlődésének eddigi irányával; európai mintára szabadelvű alkotmányt fogadott el parlamenttel és felelős minisztériummal (1889.) s európai mintára szervezte közigazgatását, tanügyét, közgazdaságát, tengerészetét stb., különösen pedig hadseregét. [ ] A második kínai háború ( ) után már mint a világ többi nagyhatalmával egyenrangú fél jelent meg. Egyúttal azonban Ázsiára olyképen alkalmazta Monroë elvét, hogy Ázsia az ázsiaiaké legyen, vagyis hogy Ázsia népeinek közös erővel kell gátolniok az európaiak terjeszkedését és uralmát. érdeklődés/ figyelem minta/mód minta/mód terjeszkedés (Forrás: MÁRKI, 1903: ) 301

74 39. táblázat Európa megjelenése MIKA (1904b) tankönyvében Sorszászám Oldal- Idézet A 19. század történelmének jellemzése. A 19. században az európai népek történelmét hármas mozgalom jellemzi. Törekvés az alkotmányos szabadságra, törekvés a nemzeti állam megalapítására és törekvés a gazdasági viszonyok átalakítására, nevezetesen a vagyon felosztásában mutatkozó ellentétek kiegyenlítésére. Röviden e hármas törekvést így fejezhetjük ki: alkotmányos szabadság, nemzeti állam és szociálizmus. Ezek a 19. század uralkodó eszméi Alkotmányos szabadság. [ ] Politikai téren amily szivósan ragaszkodnak a fejedelmek az absolutismushoz, époly hévvel igyekeznek a népek az absolutismust megdönteni s az államügyek intézésében a polgárok minél nagyobb számának az őket megillető részt biztosítani. Ez a népképviseleti alkotmány kivívására irányuló mozgalom adja meg e korban Európa csaknem mindenik országában a politikai történet irányát A nemzeti állam. [ ] A nemzeti eszme lényege, hogy mindazok, kik nyelvük azonossága vagy történelmi fejlődésük alapján, magukat egy nemzeti fiainak tartják, egy államban egyesüljenek. [ ] A nemzeti eszme az európai népek politikai életében a század közepén lépett fel nagy erővel, előidézte két, évszázadokon át széttépett nagy nemzetnek, a németnek és olasznak, állami egyesülését s az állami fejlődésnek napjainkban is elsőrangú tényezője [A szent szövetség] A szövetséget kezdetben Oroszország, Ausztria és Poroszország uralkodói 5- kötötték, de később hozzájárultak a többi európai uralkodók is, a pápa, az angol király 6. és a török szultán kivételével. Tartalmat a szövetségnek Metternich, Ausztria kancellárja, adott. Metternich, Ferenc király mindenható minisztere, a Habsburg-monarchia üdvét a fennálló viszonyok változatlan fenntartásában vélte feltalálni s ezért ellensége volt minden szellemi mozgalomnak, mely haladásra tört s elfojtani törekedett minden nemzeti és alkotmányos mozgalmat, melyek szerinte az uralkodók trónját és az európai államok egyensúlyának rendszerét egyformán felforgatással fenyegetik. Nagy jelentőséget kölcsönzött Metternich politikai rendszerének azon körülmény, hogy azt nemcsak Ferenc király, hanem Sándor orosz cár és III. Frigyes Vilmos porosz király is elfogadták. Igy lett Napoleon bukása után egy pár évtizeden át Metternich Európa vezető államférfia, s a szent szövetség a fejedelmeknek az alkotmányos és nemzeti mozgalmaknak elfojtására irányuló szövetsége [Laibachi és veronai kongresszusok] A spanyol és az olasz forradalmak elnyomására Metternich a szent szövetség segítségét vette igénybe. A laibachi (1821) és veronai (1822) kongresszusokon az európai uralkodók elhatározták a fegyveres beavatkozást s ennek értelmében Nápolyban és Piemontban az osztrák csapatok, Spanyolországban a franciák levertek minden ellentállást s a fejedelmek korlátlan hatalmát visszaállították A görög szabadságharc. [ ] A század elején Európában vívott nagy küzdelmek alatt a Balkán-félsziget keresztény népei között is felébredt a vágy, hogy a török uralom alól felszabaduljanak. Legerősebb volt e vágy a görög nemzetnél, melyek kebelében már a század elején egy társaság, az úgynevezett Hetaeria, alakult, a görög nemzet felszabadításának előkészítésére. [ ] A sokkal nagyobb számú török csapatok ellen a görögök bámulatos hősiességet fejtettek ki s szabadságharcuk roppant lelkesedést keltett fel egész Európában. Európa részvétele. Angolországból, Franciaországból, Német- és Olaszországból önkéntesek köztük a legkitünőbb lord Byron siettek Görögországba, hogy kardjukat a hellen nemzeti ügy védelmére felajánlják. Mohamed szultán, midőn látta, hogy saját erejével nem boldogul, az egyptomi alkirály, Mehemmed Ali, segítségéhez fordult. Sziria átengedése fejében Mehemmed Ali megadta a kért segítséget, s az európai tisztek által képzett s kitünően fegyelmezett egyptomi csapatok csapást csapás után mérték a görögökre. szabadságharc Orosz-török háború E pillanatban a görög forradalmat a bukástól az európai hatalmak közbelépése mentette meg. [ ] Midőn Mohamed szultán az európai hatalmak közbelépését visszautasította, az egyesült angol, francia és orosz hajóhadak a török hajóhadat a Navarinnál vívott ütközetben megsemmisítették (1827) Angolország a 19. században. A szent szövetség rendszere bár a görög forradalom érzékeny csorbát ejtett rajta Közép-Európában fennmaradt egészen a század közepéig; ellenben Nyugot-Európában már 1830-ban végleg elbukott. Hívószavak nemzetek/ népek országok nemzetek/ népek uralkodók államok vezető államférfi/ miniszter uralkodók küzdelmek egész/ egység tisztek (nagy)- hatalmak (nagy)- hatalmak szövetségi rendszerek 302

75 Bár az angol király forma szerint nem lépett be a szent szövetségbe, az angol kormány bel- és külpolitikája a Napoleon bukását követő években a szent szövetség szellemének megfelelő volt. Igaz ugyan, hogy az angol parlamentaris alkotmány még mindig páratlanul állott Európában, de azért Angolország belső szervezetében is voltak intézmények, melyek a francia forradalom óta elterjedt szabadelvű nézetekkel összhangban nem állottak [A gabonavám eltörlése. A szabad kereskedés elve] Az angol kereskedelem behálózta a föld kerekségét s az angol iparcikkek meghódították Európát és az idegen világrészeket [A restauratio kora. A juliusi forradalom] A júliusi forradalom visszhangra talált Európa nagy részében. Népmozgalmak és forradalmak támadtak az olasz és német államokban, Belgiumban és Lengyelországban A belga forradalom. Belgium és Hollandia egyesítése a bécsi kongresszus egyik legszerencsétlenebb alkotása volt. [ ] A júliusi forradalom hatása alatt Belgiumban is kitört az idegennek tekintett hollandi uralom ellen a felkelés, s a felkelőknek sikerült a hollandi csapatokat az országból kiűzni. Poroszország és Oroszország hajlandóságot mutattak ugyan, Hollandia javára közbelépni, de mivel Franciaország és Angolország a belgák javára nyilatkoztak és mivel Miklós cár erejét az időközben kitört lengyel forradalom vette igénybe, ők is beleegyeztek, hogy a két ország ügyét egy európai kongresszus intézze el. Az európai nagyhatalmak londoni kongresszusa kimondotta Belgium függetlenségét s az új állam koronáját Lipót, szász-kóburgi herceg nyerte el [Gróf Széchenyi István] Népképviselet és parlamentáris kormány. A jogegyenlőség természetes következménye gyanánt a rendi országgyűlés megszünt s helyét a népképviseleten alapuló országgyűlés foglalta el. [ ] Az országgyűléssel semmi összefűggésben nem álló és nem felelős kormánytestületek (kir. kancellária, helytartótanács és kamara) helyébe a felelős minisztérium lépett. [ ] Ez utóbbi vívmányok azonban már összeesnek az 1848 elején kitört s Európa csaknem minden államát megrázkódtató nagy forradalmak kezdetével [A magyar szabadságharc] A magyar szabadságharc bukása jelzi a forradalmak korszakának végét. Az absolutismus ismét diadalmaskodott, de diadala ezúttal csak látszólagos volt. A szabadelvű eszmék sokkal mélyebb gyökeret vertek már, hogysem azokat ki lehetett volna irtani. Húsz év leforgása alatt az absolutismus magától minden nagyobb rázkódtatás nélkül megbukott, s ma az összes európai államok, Oroszország és Törökország kivételével, alkotmányos alapon állanak III. Napoleon beluralma. [ ] Külpolitikájának céljául a császár azon feladatot tűzte ki, hogy Franciaországot ismét Európának vezető államává tegye A krimiai háború. Miklós orosz cár a magyar szabadságharc leverése és Poroszországnak olmützi megalázása után Európa urának hitte magát. Elérkezettnek látta az időt, hogy az orosz politikának a Balkán-félszigetre vonatkozó régi terveit megvalósítsa s 1853-ban azon követeléssel lépett fel Konstantinápolyban, hogy a szultán ismerje el őt a török birodalomban élő összes görög-keleti keresztények védőjének. [ ] III. Napoleon kedvezőnek látta az alkalmat arra, hogy Oroszország nagy befolyását Európában megtörje s szövetkezve Angliával, mely az orosz hatalom terjeszkedését keleten veszedelmesnek találta, párfogásába vette Törökországot [Az olasz egység megalakulása] A szárd hadikészületek a bécsi udvart is hasonlóra ösztönözték, s midőn Ausztria Napoleonnak azon ajánlatát, hogy az olasz-ügy az európai kongresszuson tárgyaltassák, visszautasította, kitört a háború A Balkán-félsziget államai a 19-ik században. A Balkán-félsziget politikai viszonyai a 19-ik század folyamán nagy változáson mentek át. A 19-ik század elején a török uralom még az egész félszigetre kiterjedt, de a század folyamán az északi és déli részek egymásután elszakadtak, önálló államokká alakultak, s ma Törökország Európában csak egy keskeny terület a Fekete-tenger és az Adriai-tenger között szövetségi rendszerek parlamentáris alkotmány iparcikkek forradalmak (béke)- kongresszus (nagy)- hatalmak államok államok vezető államok/ országok vezető hatalom (hatalmi) befolyás (béke)- kongresszus Törökország 158. A török birodalom bomlásának okai. Szerbia. A török birodalom felbomlását főképpen három ok idézte elő: a török birodalom politikai szervezetének összeférhetetlensége az európai jogfelfogással, továbbá a Balkán-félszigeten lakó keresztény népek azon törekvése, hogy nemzeti államokat alkossanak és végre Oroszországnak politikája, mely az orosz befolyás megalapítására és Konstantinápolynak, mint a Fekete-tenger kulcsának, megszerzésére irányul. [ ] A szerbek felkelését 1820-ban a görögök felkelése követte, mely az európai hajogfelfogás (nagy)- hatalmak 303

76 talmak, első sorban Oroszország fegyveres beavatkozása folytán sikerre vezetett [A török birodalom bomlásának okai. Szerbia] Nem sokkal utóbb 1875-ben Hercegovinában és Bolgárországban orosz izgatásra felkelés tört ki s ugyancsak Oroszország biztatására, Szerbia és Montenegró Törökország ellen háborút kezdettek. A törökök, hogy a nagyhatalmak beavatkozását kikerüljék, nagy erővel léptek fel. Leverték Szerbiát, melyet a végromlástól csak Ausztria-Magyarország közbelépése mentett meg, de irtózatos kegyetlenség, mellyel a törökök ugyanakkor a bolgár felkelést elnyomták, egész Európában mély felháborodást keltett fel Az iki orosz-török háború. [ ] A San-Stefanói békében Románia, Szerbia és Montenegro függetleneknek nyilváníttattak, s a szultán kénytelen volt beleegyezni a bolgár fejedelemség felállításába, mely a Balkán mindkét oldalán a Dunától az Aegei-tengerig terjedt volna. A szultánnak európai birtokaiból nem maradt volna más, mint Konstantinápoly és környéke s ettől egészen elkülönítve Albánia és Bosznia-Hercegovina. egész/ egység birtokok (Forrás: MIKA, 1904b: ) 304

77 40. táblázat Európa megjelenése MIKA (1912) tankönyvében Sorszászám Oldal- Idézet A 19. század történelmének jellemzése. A 19. században az európai népek történelmét hármas mozgalom jellemzi. Törekvés az alkotmányos szabadságra, törekvés a nemzeti állam megalapítására és törekvés a gazdasági viszonyok átalakítására, nevezetesen a vagyon felosztásában mutatkozó ellentétek kiegyenlítésére. Röviden e hármas törekvést így fejezhetjük ki: alkotmányos szabadság, nemzeti állam és szociálizmus. Ezek a 19. század uralkodó eszméi Alkotmányos szabadság. [ ] Politikai téren amily szívósan ragaszkodnak a fejedelmek az abszolutizmushoz, époly hévvel igyekeznek a népek az abszolutizmust megdönteni s az államügyek intézésében a polgárok minél nagyobb számának az őket megillető részt biztosítani. Ez a népképviseleti alkotmány kivívására irányuló mozgalom adja meg e korban Európa csaknem mindenik országában a politikai történet irányát A nemzeti állam. [ ] A nemzeti eszme lényege, hogy mindazok, kik nyelvük azonossága vagy történelmi fejlődésük alapján, magukat egy nemzeti fiainak tartják, egy államban egyesüljenek. [ ] A nemzeti eszme az európai népek politikai életében a század közepén lépett fel nagy erővel, előidézte két, évszázadokon át széttépett nagy nemzetnek, a németnek és olasznak, állami egyesülését s az állami fejlődésnek napjainkban is elsőrangú tényezője A szent szövetség. [ ] A szövetséget kezdetben Oroszország, Ausztria és Poroszország 5- uralkodói kötötték, de később hozzájárultak a többi európai uralkodók is, a pápa, az angol 6. király és a török szultán kivételével. Tartalmat a szövetségnek Metternich, Ausztria kancellárja, adott. Metternich, Ferenc király mindenható minisztere, a Habsburg-monarchia üdvét a fennálló viszonyok változatlan fenntartásában vélte feltalálni s ezért ellensége volt minden szellemi mozgalomnak, mely haladásra tört s elfojtani törekedett minden nemzeti és alkotmányos mozgalmat, mint amelyek szerinte az uralkodók trónját és az európai államok egyensúlyának rendszerét egyformán felforgatással fenyegetik. Nagy jelentőséget kölcsönzött Metternich politikai rendszerének azon körülmény, hogy azt nemcsak Ferenc király, hanem Sándor orosz cár és III. Frigyes Vilmos porosz király is elfogadták. Igy lett Napoleon bukása után egy pár évtizeden át Metternich Európa vezető államférfia, s a szent szövetség a fejedelmeknek az alkotmányos és nemzeti mozgalmaknak elfojtására irányuló szövetsége Laibachi és veronai kongresszusok. [ ] A spanyol és az olasz forradalmak elnyomására Metternich a szent szövetség segítségét vette igénybe. A laibachi (1821) és veronai (1822) kongresszusokon az európai uralkodók elhatározták a fegyveres beavatkozást s ennek értelmében Nápolyban és Piemontban az osztrák csapatok, Spanyolországban a franciák levertek minden ellenállást s a fejedelmek korlátlan hatalmát visszaállították A görög szabadságharc. [ ] A század elején Európában vívott nagy küzdelmek alatt a Balkán-félsziget keresztény népei között is felébredt a vágy, hogy a török uralom alól felszabaduljanak. Legerősebb volt e vágy a görög nemzetnél, melyek kebelében már a század elején egy társaság, az úgynevezett Hetaeria, alakult, a görög nemzet felszabadításának előkészítésére. [ ] A sokkal nagyobb számú török csapatok ellen a görögök bámulatos hősiességet fejtettek ki s szabadságharcuk roppant lelkesedést keltett fel egész Európában. Európa részvétele. [ ] Mahmud szultán, midőn látta, hogy saját erejével nem boldogul, az egyiptomi alkirály, Mehemmed Ali, segítségéhez fordult. Sziria átengedése fejében Mehemmed Ali megadta a kért segítséget, s az európai tisztek által képzett s kitünően fegyelmezett egyiptomi csapatok csapást csapás után mérték a görögökre Orosz-török háború E pillanatban a görög forradalmat a bukástól az európai hatalmak közbelépése mentette meg. [ ] Midőn Mahmud szultán az európai hatalmak közbelépését visszautasította, az egyesült angol, francia és orosz hajóhadak a török hajóhadat a Navarinnál vívott ütközetben megsemmisítették (1827) Angolország a 19. században. A szent szövetség rendszere bár a görög forradalom érzékeny csorbát ejtett rajta Közép-Európában fennmaradt egészen a század közepéig; ellenben Nyugot-Európában már 1830-ban végleg elbukott. Bár az angol király forma szerint nem lépett be a szent szövetségbe, az angol kormány bel- és külpolitikája a Napoleon bukását követő években a szent szövetség szellemének 305 Hívószavak nemzetek/ népek országok nemzetek/ népek uralkodók államok vezető államférfi/ miniszter uralkodók küzdelmek egész/ egység szabadságharc tisztek (nagy)- hatalmak (nagy)- hatalmak szövetségi rendszerek szövetségi rendszerek

78 megfelelő volt. Igaz ugyan, hogy az angol parlamentáris alkotmány még mindig páratlanul állott Európában, de azért Angolország belső szervezetében is voltak intézmények, melyek a francia forradalom óta elterjedt szabadelvű nézetekkel összhangzatban nem állottak [A gabonavám eltörlése. A szabad kereskedés elve] Az angol kereskedelem behálózta a föld kerekségét s az angol iparcikkek meghódították Európát és az idegen világrészeket. [A restauráció kora. A juliusi forradalom] A júliusi forradalom visszhangra talált Európa nagy részében. Népmozgalmak és forradalmak támadtak az olasz és német államokban, Belgiumban és Lengyelországban A belga forradalom. Belgium és Hollandia egyesítése a bécsi kongresszus egyik legszerencsétlenebb alkotása volt. [ ] A júliusi forradalom hatása alatt Belgiumban is kitört az idegennek tekintett hollandi uralom ellen a felkelés, s a felkelőknek sikerült a hollandi csapatokat az országból kiűzni. Poroszország és Oroszország hajlandóságot mutattak ugyan, Hollandia javára közbelépni, de mivel Franciaország és Angolország a belgák javára nyilatkoztak és mivel Miklós cár erejét az időközben kitört lengyel forradalom vette igénybe, ők is beleegyeztek, hogy a két ország ügyét egy európai kongresszus intézze el. Az európai nagyhatalmak londoni kongresszusa kimondotta Belgium függetlenségét s az új állam koronáját Lipót, szász-kóburgi herceg nyerte el. [Gróf Széchenyi István] Népképviselet és parlamentáris kormány. A jogegyenlőség természetes következménye gyanánt a rendi országgyűlés megszünt s helyét a népképviseleten alapuló országgyűlés foglalta el. [ ] Az országgyűléssel semmi összefüggésben nem álló és ennek nem felelős kormánytestületek (kir. kancellária, helytartótanács és kamara) helyébe a felelős minisztérium lépett. [ ] Ez utóbbi vívmányok azonban már összeesnek az 1848 elején kitört s Európa csaknem minden államát megrázkódtató nagy forradalmak kezdetével [A magyar szabadságharc] A magyar szabadságharc bukása jelzi a forradalmak korszakának végét. Az abszolutizmus ismét diadalmaskodott, de diadala ezúttal csak látszólagos volt. A szabadelvű eszmék sokkal mélyebb gyökeret vertek már, hogysem azokat ki lehetett volna irtani. Húsz év leforgása alatt az abszolutizmus minden nagyobb rázkódtatás nélkül magától megbukott s ma az összes európai államok, legújabban még Oroszország és Törökország is alkotmányos alapon állanak [III. Napoleon beluralma] Külpolitikájának céljául a császár azon feladatot tűzte ki, hogy Franciaországot ismét Európának vezető államává tegye A krimiai háború. Miklós orosz cár a magyar szabadságharc leverése és Poroszországnak olmützi megalázása után Európa urának hitte magát. Elérkezettnek látta az időt, hogy az orosz politikának a Balkán-félszigetre vonatkozó régi terveit megvalósítsa s 1853-ban azon követeléssel lépett fel Konstantinápolyban, hogy a szultán ismerje el őt a török birodalomban élő összes görög-keleti keresztények védőjének. [ ] III. Napoleon kedvezőnek látta az alkalmat arra, hogy Oroszország nagy befolyását Európában megtörje s szövetkezve Angliával, mely az orosz hatalom terjeszkedését keleten veszedelmesnek találta, párfogásába vette Törökországot [Az olasz egység megalakulása] A szárd hadikészületek a bécsi udvart is hasonlóra ösztönözték, s midőn Ausztria visszautasította Napoleonnak azon ajánlatát, hogy az olasz-ügy az európai kongresszuson tárgyaltassák, kitört a háború A Balkán-félsziget államai a 19-ik században. A Balkán-félsziget politikai viszonyai a 19-ik század folyamán nagy változáson mentek át. A 19-ik század elején a török uralom még az egész félszigetre kiterjedt, de a század folyamán az északi és déli részek egymásután elszakadtak, önálló államokká alakultak, s ma Törökország Európában csak egy keskeny terület a Fekete-tenger és az Adriai-tenger között A török birodalom bomlásának okai. Szerbia. A török birodalom felbomlását főképpen három ok idézte elő: a török birodalom politikai szervezetének összeférhetetlensége az európai jogfelfogással, továbbá a Balkán-félszigeten lakó keresztény népek azon törekvése, hogy nemzeti államokat alkossanak és végre Oroszországnak politikája, mely az orosz befolyás megalapítására és Konstantinápolynak, mint a Fekete-tenger kulcsának, megszerzésére irányul. [ ] A szerbek felkelését 1820-ban a görögök felkelése követte, mely az európai hatalmak, első sorban Oroszország fegyveres beavatkozása folytán sikerre vezetett. 306 parlamentáris alkotmány iparcikkek forradalmak (béke)- kongresszus (nagy)- hatalmak államok államok vezető államok/ országok vezető hatalom (hatalmi) befolyás (béke)- kongresszus Törökország jogfelfogás (nagy)- hatalmak [A török birodalom bomlásának okai. Szerbia] Nem sokkal utóbb 1875-ben Hercegoviná- egész/

79 ban és Bolgárországban orosz izgatásra felkelés tört ki s ugyancsak Oroszország biztatására, egység Szerbia és Montenegro Törökország ellen háborút kezdettek. A törökök, hogy a nagyhatalmak beavatkozását kikerüljék, nagy erővel léptek fel. Leverték Szerbiát, melyet a végromlástól csak Ausztria-Magyarország közbelépése mentett meg, de irtózatos kegyetlenség, mellyel a törökök ugyanakkor a bolgár felkelést elnyomták, egész Európában mély felháborodást keltett fel Az iki orosz-török háború. [ ] A san-stephanói békében Románia, Szerbia és Montenegro függetleneknek nyilváníttattak, s a szultán kénytelen volt beleegyezni a bolgár fejedelemség felállításába, mely a Balkán mindkét oldalán a Dunától az Aegei-tengerig terjedt volna. A szultánnak európai birtokaiból nem maradt volna más, mint Konstantinápoly és környéke s ettől egészen elkülönítve Albánia és Bosznia-Hercegovina. birtokok (Forrás: MIKA, 1912: ) 307

80 41. táblázat Európa megjelenése SEBESTYÉN (1906) tankönyvében Sorszászám Oldal- Idézet Tájékozódás. [ ] A nagy francia forradalmat ekképen, azonnal lezajlása után, európaszerte kisebb forradalmak váltották fel. A század első felét a népek szabadságharcai és alkotmányos küzdelmei jellemzik, amelyek nem is értek addig véget, amíg a század derekán általánosan ki nem vívták az egyéni szabadság, polgári egyenlőség és népfenség diadalát [Tájékozódás] A gazdasági átalakulás és a gazdasági érdekeknek mind nagyobb fontosságra 3- jutása az európai államoknak egymáshoz és világrészünknek a többi világrészekhez való 4. viszonyát is megváltoztatta. [ ] A világkereskedelem e század második felében vált igazán valósággá, s ma már nincs ország, amely magát a világforgalomból kivonhatná és hatását ne érezné. Idegen világrészek addig ismeretlen vagy elzárkozott vidékeinek, országainak felkutatása és megnyitása ennek a forgalomnak számára Európa iparos országainak elsőrendü szükségük. S mert e messze eső területek gazdasági meghódítása és biztosítása nem ritkán csak a politikai hatalom és fegyveres erő latbavetésével lehetséges, az idegen világrészek mind erősebben éreztetik politikai hatásukat is a mi világrészünkre, amelynek egykori, kizárólagos uralma a többiek felett vége felé közeledik. Nincs az az európai nagyhatalom, amely ne volna kénytelen ebben az értelemben világpolitikát folytatni [Az első forradalmi mozgalmak Spanyol-, Olasz- és Németországban. A görög szabadságharc ( )] A szent szövetség ekkép Európában helyreállította a régi rendet és a nyugalmat, de nem akadályozhatta meg az amerikai spanyol és portugál gyarmatok elszakadását [Az 1825-ik évi országgyűlés. Gróf Széchenyi István.] Az európai forradalmi szellem hullámai váratlanúl átcsaptak hazánk határain. I. Ferenc, hogy a veronai kongresszus megbizasát teljesíthesse és az itthon fenyegető nagyobb veszedelemnek elejét vegye, meghallgatta a vármegyék kívánságát és az 1825-ik évre összehívta az országgyűlést Pozsonyba. [ ] Bár az évi országgyűlés az önkényuralom legyőzését jelentette s a magyar nemzet vér nélkül vívott eme diadala párja nélkül állt az akkori Európában, a rendek tanácskozásain Pozsonyban idegen volt a forradalmi szellem A júliusi forradalom hatása Franciaországon kívül. A júliusi forradalom diadala a régi uralom végleges bukását jelentette, s példája európaszerte felbátorította a népeket. A Bourbonok trónvesztése a nyugati országokban a szent szövetség ekkor már elgyengűlt uralmát is megdöntötte [Széchenyi programmja és a reform-országgyűlések Magyarországban ( )] Midőn a kolerajárvány miatt korán feloszlatott 1831-iki országgyűlés után a rendek 1832-ben ismét összegyűltek Pozsonyba, az alsó-táblán a követek többsége már Széchenyi eszméiért lelkesedett, s a liberális párt megkezdte küzdelmét a kormánnyal együtt tartó konzervativ párt ellen az alkotmányos reformokért. [ ] Metternich a hatalom minden eszközét felhasználta a nemes önzetlenséggel folytatott és a törvény korlátait tisztelő mozgalom megakasztására. De erőszakoskodásaival csak azt érte el, hogy hazánkba az európai forradalmi szellemnek is utat nyitott, amely addig még nem éreztette hatását A februári forradalom hatása Olasz- és Németországban. Első kisérletek a nemzeti egyesűlésre. A júliusi forradalom nagy reményeket ébresztett az európai népekben, de 308 Hívószavak forradalmak államok iparos országok (nagy)- hatalmak régi Európa 182. [A görög szabadságharc. A görög királyság megalakulása.] [ ] A Görög-félszigeten és a Balkán-félsziget minden részében lakó görögök közt már a XIX. század kezdete óta jelentkezett az a forrongás, amely a török uralom lerázását tűzte ki céljáúl. [ ] A görögök szolgáltatták a Balkán-félsziget lakosságának legműveltebb és leggazdagabb részét. A külföldön is voltak összeköttetéseik és a klasszikus kornak hozzájuk és hazájukhoz fűzött emlékeinél fogva európaszerte népszerűvé vált a hellén szabadság ügye. A török uralom ellen a görögség nevében Ypsilanti Sándor herceg intézte az első támadást. [ ] Vállalata azonban rövid küzdelem után meghiusúlt. Ő maga hazánkban keresett menedéket, itt azonban Metternich parancsára elfogták, s «Európa nyugalmának megzavarása miatt» hét évig szenvedett a munkácsi vár börtönében. [ ] Európa müveltebb körei lelkesedve figyeltek a görög nép hősi küzdelmére, s újjongtak győzelmein. szabadságharc béke műveltség forradalmi szellem vér nélküli diadal nemzetek/ népek forradalmi szellem nemzetek/ népek

81 Belgium kivételével mindenütt a reakció felülkerekedése járt a nyomukban. Oroszország kegyetlen csapással mindenkorra véget vetett a lengyel szabadságnak, s ameddig Ausztria hatalma ért az olasz félszigeten és a német birodalomban, Metternich útját állta a népek törekvéseinek Ausztria és Magyarország iki törvények. A magyar szabadságharc. Az önkényuralom. [ ] Az alsó-tábla meg sem kezdte a királyi előterjesztések tárgyalását, amelyek több reformjavaslatot is magukban foglaltak, hanem hónapokon át szenvedélyesen vitatta a kormány erőszakoskodásait és a sérelmek orvoslását sürgette. A kormány kénytelen volt engedni. Az első összeütközésben a liberális párt győzött és ez fokozta a maga erejébe vetett bizalmát. Mikor a reformokra kerűlt a sor, nagyobb nehézség nélkül kivívta az ősiség eltörlését és a közteherviselés kimondását. A további tárgyalások sorsát azután jórészt az európai események döntötték el [Az 1848-ki törvények]. Az 1848-ki törvények tették a magyar nemzet közkincsévé a francia forradalomnak európaszerte elismert nagy vívmányait. Kimondták a haza minden polgárának egyenlőségét a törvény előtt és a közteherviselést. Eltörölték az ősiséget és a jobbágyot földjének tulajdonosává tették A nagy francia forradalmat a szent szövetség reakciója következtében európaszerte kisebb forradalmak váltották fel, amelyek csak a század közepén az egyéni szabadság, a polg. egyenlőség és népfelség kivívása után értek véget. [ ] A gazdasági átalakulás egyúttal megteremtette a világkereskedelmet és az európai nagyhatalmak világpolitikáját [III. Napoleon és a franciák második császársága ( )] A februári forradalom végső eredménye Franciaországban is a reakció felülkerekedése volt; de a feltámasztott császárság nem csatlakozhatott az európai konzervativ nagyhatalmakhoz. III. Napoleon a nép szavazatának köszönte császári trónját s a forradalom hagyományaiból és az első császárság dicsőségéből merítette erejét. [ ] Kifelé azon volt, hogy Oroszország és Ausztria hatalmának gyöngítésével Franciaországot ismét Európa vezető államává tegye [A krími háború, ]. Az első alkalmat Oroszország szolgáltatta rá III. Napoleonnak, hogy az európai politikába avatkozzék. Törökországot ebben az időben kezdték diplomáciai nyelven a «beteg embernek» nevezni. I. Miklós cár Európa elcsendesedését a szabadságharcok után és Ausztria barátságát arra akarta felhasználni, hogy Törökország rovására terjeszkedjék [A mexikói háború. Németország ébredése. A császárság hanyatlása és bukása] Az Északamerikai-Egyesűlt-Államokat megalakulásuk óta nem érintették az európai események. Míg a spanyol gyarmatok a francia forradalom hatása alatt kivívták szabadságukat s mint önálló köztársaságok belső viszálykodásaikkal emésztették erejüket: az Unió hatalmasan tört előre és a XIX. század közepén már mind a két oczeánig kiterjesztette határait. Lakosságát is egyre növekedő arányokban szaporította a bevándorlás, amelyet az ötvenes évek óta egyes európai országok már erősen megsínylettek. Az Unió ereje és önbizalma úgy megnőtt, hogy egyik elnöke, Monroe már 1822 körül kimondta azt a róla elnevezett és máig fentartott elvet (Monroe-doktrina), hogy az Unió semmiféle európai hatalomnak sem engedi meg az amerikai államok ügyeibe való beavatkozást [A mexikói háború. Németország ébredése. A császárság hanyatlása és bukása] Az Egyesűlt-Államoknak ezt a polgárháborúját használta fel III. Napoleon arra, hogy a mexikói köztársaság dolgaiba erőszakosan beavatkozzék. Midőn a belső villongások tönkretették a köztársaság pénzügyeit és Juarez elnök az európai hitelezők részére megszüntette a fizetéseket, Anglia, Spanyolország és Franciaország hajóhadat küldtek a mexikói partokra. A két előbbi ország beérte a tüntetéssel és visszavonúlt, III. Napoleon azonban háborút kezdett és azzal a tervvel kecsegtette magát, hogy az Egyesűlt-Államok ellensúlyozására Mexikóból hatalmas császárságot alapít Olaszország egyesítése. ( ). [ ] Piemont és fővárosa, Turin vált a jobbára titokban űzött nemzeti törekvések középpontjává, s Viktor Emánuel kormánya mindenképen azon volt, hogy külső összeköttetést szerezzen Olaszország egyesítésének támogatására. Cavour gróf külügyminiszter ( ) hazájának egyik legnagyobb államférfia, ennek az eszmének szentelte egész életét, s az egyesűlt Olaszország megteremtése főképen az ő műve. Első sikere volt, hogy Sardinia két európai nagyhatalomnak, Angliának és Franciaországnak szövetségében küzdötte végig a krimi háborút. 309 események forradalmak forradalmak (nagy)- hatalmak (nagy)- hatalmak vezető államok/ országok politika szabadságharc események országok (nagy)- hatalmak hitelezők (nagy)- hatalmak [Az évi orosz-török háború. A san-stefanoi béke és a berlini kongresszus.] [ ] (nagy)-

82 Az európai hatalmasságok közbelépésére II. Sándor cár kénytelen volt belenyugodni, hogy a hatalmak san-stefanoi békét a berlini kongresszuson (1878) újra átvizsgálják. Angliára s főkép Ausztriára és Magyarországra nézve döntő fontosságú dolog volt, hogy a Balkán-félsziget ne essék Oroszország zsákmányáúl, s Törökország elég erős maradjon a megnövekedett orosz befolyás ellensulyozására [Az évi orosz-török háború. A san-stefanoi béke és a berlini kongresszus.] Anglia végül, amelynek legnagyobb része volt Oroszország feltartóztatásában, a maga számára biztosította Ciprus szigetének birtokát, s ezzel a Földközi-tenger keleti felében is egyaránt közel Európa, Kis-Ázsia és Afrika partjaihoz uralkodó állásra tett szert. terjeszkedés (Forrás: SEBESTYÉN, 1906: ) 310

83 42. táblázat Európa megjelenése SZIGETHY (1903) tankönyvében Sorszászám Oldal- Idézet [Forradalmi mozgalmak és azok elnyomása] VI. János király Napoleon leveretése után is egészen 1821-ig Braziliában maradt, ekkor pedig fiát, Don Pedrót, hagyta ott regensnek. Don Pedro atyja halála után maga helyett leányát küldte át Portugalba királynak, mert az Európával majdnem egyenlő nagyságú Brazilia nem akart tovább a hazánknak alig egy harmadával felérő Portugal gyarmata maradni. Brazilia független császárság lett; ma köztársaság A görög szabadságharcz. A szent szövetség a forradalmi mozgalmak leverése után megdönthetetlennek látszott, és mégis nemsokára két helyen: Görögországban és Magyarországban kudarczot vallott. A török uralom alatt élő görög nép a görög félszigeten s szigeteken kívül el volt terjedve egész európai és kisázsiai Törökországban. A kereskedéshez s művelődéshez való nagy hajlandósága folytán mindenütt kezébe kerítette a pénzt és a befolyást [A görög szabadságharcz] Egész Európa részvéttel és lelkesedéssel szemlélte a görögök 4- szenvedését és hősiességét. Mindenfelé philhellén, vagyis görögbarát társulatok alakultak s 5- pénzt és hadiszert gyűjtöttek a görögök számára. Sok philhellén elment a görögök közé, 6. hogy szabadságukért harczoljon: köztük Lord Byron is, a ki azután Görögországban meg is halt. A szent szövetség fejedelmei önmagukkal meghasonolva nézték a mozgalmat, melyet egy nép legitim fejedelme ellen folytatott. Csakhogy egy a nép keresztyén nép volt, melynek őseitől vette át Európa műveltsége alapját és a mely egy nem keresztyén fejedelem zsarnokságától akart szabadulni. [ ] Az oroszok pedig ( ) Ázsiában és Európában leverték a törököt, melyet az örökösen lázongó janicsár sereg eltörlése épen ekkor nagyon elgyöngitett. Erre a török a drinápolyi békében belenyugodott, hogy a görögök ügyét európai kongresszus szabályozza A belgiumi szabadságharcz. A juliusi forradalom egész Európában új erőt adott a felszabadulásra törő népeknek. Nagy hatása volt különösen Belgiumra, mely szomszédsága, déli vidékének franczia népessége és az egész országnak franczia műveltsége folytán igen élénk összeköttetésben állt Francziaországgal [A belgiumi szabadságharcz] Ekkor a nagyhatalmak londoni kongresszusa lépett közbe: kimondta Belgiumnak, mint semlegesnek elismert államnak, függetlenségét s elismerte királyáúl a Szász-Koburg-Gotha-házból való I. Lipótot, a kit a belgák megválasztottak. Az új királyság olyan szabadelvű alkotmányt adott önmagának, hogy királyság neve alatt is inkább köztársaság volt. Hogy Európa hatalmai ezt elnézték, mindennél jobban mutatja a viszonyok megváltozását A lengyel szabadságharcz. [ ] A lengyelek régi hírükhöz méltó elszántsággal küzdtek az óriási erő ellen s többször győztek is kiváló vezéreik alatt, a kik közűl Dembinszki József és Bem József később a mi szabadságharczunkban is kitűntek. [ ] Az iki lengyel felkelés után sok ezernyi lengyel hagyta el hazáját. Az 1848-ban Európa-szerte kitörő felkelésekben nagy részük volt a vitéz és minden zsarnokságot elkeseredetten gyűlölő lengyel emigránsoknak A szabadelvűség diadala több európai államban. A juliusi forradalom Angliában is új erőt adott a szabadelvű törekvéseknek [A szabadelvűség diadala több európai államban] Jó részben a juliusi forradalom következtében tehát Nyugat-Európában a szabadelvűség és alkotmányosság tért hódított s Magyarország is a szabadelvű és nemzeti reformok utján haladt előre A februáriusi forradalom hatása Németországra és Olaszországra. A februáriusi forradalom hírére Európa-szerte megmozdult a nép és szabadságot követelt. A Német-birodalom egyes országaiban keletkező mozgalmaknak két czélja volt: a szabadelvű reformok megvalósítása és a német nemzetnek szabad alkotmány alapján való egyesítése Európa Francziaország vezetése alatt. A krimi háború. III. Napoleon Európa megnyugtatására kijelentette, hogy a császárság a béke s hogy nem akar hódító politikát folytatni. [ ] Mindjárt császársága második évében az angolokkal, a Cavour vezetése alatt álló Piemonttal és a törökökkel szövetségben az oroszok ellen indított háborút. Az oroszok ugyanis ürügyűl 311 Hívószavak terjedelem/ méret Törökország egész/ egység műveltség fegyveres harc/ konfliktus (béke)- kongresszus egész/ egység (nagy)- hatalmak felkelések államok alkotmányosság mozgalmak vezető államok/ országok

84 [A krimi háború] A törökök az európai nagyhatalmak felszólítására megígérték, hogy a keresztyéneknek a mohammedánokkal egyenlő jogokat adnak, de ezt nem tartották meg. A keresztyéneknek csak a hűbéres országokban: Szerbiában és a két dunai fejedelemségben, Moldvában és Oláhországban, volt jobb dolguk [A krimi háború] III. Napoleon a krimi háború és a párisi békét megállapító kongresszus után népszerűségben és tekintélyben mind otthon, mind a külföldön nagyon emelkedett és Francziaországot egy évtizedre Európa vezérlő hatalmává tette. Ez abból is kitűnt, hogy a fejedelmek egymásután látogattak Párisba, a hol a császár nagy pompával fogadta őket. A népeket pedig a nagy világkiállitások vonzották Párisba, melyet III. Napoleon Európa legjobban szabályozott s legszebb városává fejlesztett." béke hatalmi/ politikai egyensúly felhasználták a keresztyének elnyomatását és megtámadták Törökországot. Erre az európai egyensuly védelme érdekében a Napoleon vezetése alatt álló szövetség megtámadta az oroszokat és a Duna mellékéről való visszavonulásra kényszerítette. I. Miklós czár az iki intervenczió viszonzásáúl Ausztriától várt segítséget, de ez maga is az oroszok ellen fegyverkezett, mert a Kárpátok keleti lejtőin való hódításukat veszedelmesnek tartotta. A háborúba azonban nem avatkozott s ezáltal elszigetelte magát a nyugateurópai nagyhatalmaktól. (nagy)- hatalmak (nagy)- hatalmak vezető hatalom város fegyveres harc/ konfliktus [III. Napoleon Európán kívül viselt háborúi] A mexikóiakkal megválasztatta császárúl Miksa osztrák főherczeget és haddal segítette, hogy az országot teljesen hatalmába kerítse (1864.). De az Unió az úgynevezett Monroe-elmélet értelmében, melyet Monroe, az Unió ötödik elnöke állított fel, háborúval fenyegetőzve tiltakozott az ellen, hogy európai hatalom az amerikai szabad köztársaságok ügyeibe avatkozzék [Poroszország megerősödése] Poroszország megerősödése különösen akkor indult meg, mikor a királyi trónra I. Vilmos lépett (1861.) és a miniszterium vezetését Bismarck Ottóra bízta (1862.). [ ] A hadsereg újjászervezésében nagy volt az érdeme Roonnak, a hadügyminiszternek és Moltkének, a táborkar vezetőjének is. Olyan kitünő volt ez a szervezet, hogy Európa-szerte utánozták s ma a legtöbb hadsereg porosz mintára van szervezve Az iki német-franczia háború oka. [ ] Ez volt a háború külső oka, de a belső ok a két nagy nemzet kölcsönös gyűlölködése mellett az volt, hogy csak fegyverrel lehetett a kérdést eldönteni: kiket illet Európában a vezető állás, a németeket-e, vagy a francziákat? A háború hatása Németországra. A fényes diadalok hatása alatt a német fejedelmek a bajor király felhivására január 18-án Versaillesben, a német főhadiszálláson, XIV. Lajos palotájának tükör termé -ben kikiáltották I. Vilmost a német szövetséges birodalom császárának. [ ] A vérrel és vassal egyesített hatalmas birodalom Európában a béke fenntartására fordította nagy tekintélyét, melyet félelmetes ereje szerzett neki. De Európán kívül: Afrikában s Uj-Guineában hatalmas gyarmat-birodalmat alapított. A birodalom egyuttal a belső bajokon is jó részben diadalmaskodott Francziaország a háború után. [ ] A belső harcz elmúltával azonban Francziaország gyorsan kigyógyult sebeiből, a mit tőkében való nagy gazdagsága, termékeny földje, két tenger között való szerencsés fekvése mellett mindenekelőtt a lakosság bámulatos szorgalmának, takarékosságának és ügyességének köszön. Az óriási hadisarczot gyorsan kifizette, mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi és művelődési czélokra nagy befektetéseket tett, seregét újjá szervezte, óriási gyarmatbirodalmat alapított s ma is, veresége után is, egyike Európa vezető országainak [Az iki háború] Erre a török kénytelen volt leveretését elismerni és a San Stefanóban Konstantinápoly mellett békét kötött az oroszokkal (1878. márczius). A béke annyira megcsonkította Törökország területét, hogy további fennmaradása is kétessé vált. Ezt azonban az európai egyensuly érdekében a nagyhatalmak meg nem engedhették s így III. Napoleon Európán kívül viselt háborúi. III. Napoleon nemcsak Európában törekedett vezető állásra, hanem világhatalmat akart alapítani s ezért a tengereken túl is viselt háborúkat. vezető szerep/ parancsoló állás (nagy)- hatalmak hadsereg vezető szerep/ parancsoló állás birodalom gyarmatbirodalom vezető államok/ országok hatalmi/ politikai egyensúly

85 Anglia és Ausztria-Magyarország vezetése alatt fenyegetésekkel arra bírták Oroszországot, hogy a békét európai kongresszus döntése alá bocsássa A berlini kongresszus és következményei. A kongresszust Berlinben, Európa legerősebb államának székvárosában, Bismarck elnöklete alatt tartották meg (1878) A hármas szövetség. A nemzeti egyesülésükért küzdő németek és olaszok elérték czéljukat. Az alkotmányosságot és szabadelvű reformokat követelő népek is megnyugodtak, mert az oroszon és törökön kívül valamennyi európai nemzet alkotmányos életet él és a szabadelvűség legfontosabb vívmányai, mint például a szabad sajtó, a jogokban és teherviselésben s a törvény előtt való egyenlőség mindenütt diadalra jutottak. Habár egyes népek nincsenek is helyzetükkel megelégedve, Európa harczai, úgy látszik, hosszabb időre megszűntek. Békéjét mindennél jobban biztosítja az a szövetség, melyet Bismarck és az Osztrák-magyar monarchia külügyminisztere, Andrássy Gyula gróf, megalkotott. (1879.) Ebbe a szövetségbe ban Olaszország is belépett s így megalakult a hármas szövetség, melynek nem hódítás a czélja, hanem az európai béke biztosítása. Az azóta eltelt két évtizedben meg is felelt hivatásának s ha a fegyveres-béke a maga óriási hadseregeivel, nagy teher is Európa népein, mégis inkább elviselhetik ezt, mintha a mostani rettenetes fegyverekkel egymás ellen háborúkat kellene folytatniok. [ ] A hármas szövetség egyik fenntartója a mi nemzetünk is, mint azt II. Vilmos császár 1897-iki budapesti látogatása alkalmával elismerte. Így a mi nemzetünk, mely valaha a keleti barbárság ellen való harczai által Európa békés fejlődését megvédelmezte, ma, a megváltozott viszonyok között is betölti világtörténeti hivatását. A hármas szövetség ellensulyozására Francziaország és Oroszország külön szövetséget alkottak, de ez a szövetség is az európai béke fenntartását vallja czéljának. Az európai viszonyok megszilárdulásának s békéje biztosításának az a nagy következése van, hogy az európai tengeri hatalmak teljes erejükkel gyarmatbirodalmak alapítására vethették magukat, úgy hogy ezen a téren óriási sikereket értek el Összefoglalás. Az időszak elején a szent szövetség uralkodott Európában és elnyomott minden alkotmányos és szabadelvű törekvést. [ ] A szabadelvű és alkotmányos mozgalmak még erősebben megindultak az 1848-iki februárusi forradalom hatása alatt. Ezeket is többnyire elnyomták a fejedelmek és után sok tekintetben olyan világ volt Európában mint után volt. [ ] Azok a nemzetek, melyek eddig több államba széttagolva éltek, az alkotmányosság és a szabadelvűség mellett a nemzeti egyesülésért is küzdtek. Saját erejük és a viszonyok szerencsés fordulatai folytán két nagy európai nemzet, az olasz és a német, el is érte czélját: egységes nagy államban való egyesülését. A nemzeti és alkotmányos küzdelmek befejezése után az európai nagyhatalmak a keleti kérdés -t is, úgy látszik, hosszabb időre elintézték. A berlini kongresszus óta, a hármas szövetség békés politikája folytán, Európa belső nyugalma zavartalan. Ez a békés állapot Európa népeinek nyugodt fejlődését biztosította s az európai nagyobb tengeri hatalmak számára Európán kívül való hódításokat is lehetségessé tette. (béke)- kongresszus vezető államok/ országok nemzetek/ népek fegyveres harc/ konfliktus béke nemzetek/ népek békés fejlődés béke viszonyok tengeri hatalmak szövetségi rendszerek helyzet(kép) nemzetek/ népek (nagy)- hatalmak béke nemzetek/ népek [Időrendi áttekintés] 1879-ben monarchiánk szövetkezett Németországgal, 1883-ban még Olaszországgal s azóta a hármas szövetség, tehát benne hazánk is, Európa békéjének fenntartója. tengeri hatalmak hódítás béke (Forrás: SZIGETHY, 1903: ) 313

86 43. táblázat Európa megjelenése SZÖLGYÉMY (1914) tankönyvében Sorszászám Oldal- Idézet Alkotmányos küzdelmek a reakció ellen. Napóleon zsarnokságát a népekben feltámadt 2- nemzetiségi eszme buktatta meg. Ezt használták ki az európai fejedelmek, midőn annyi meghiúsult 3- kisérlet után belátták, hogy Napóleon lángesze ellenében tehetetlenek. Szabadságot, 4- alkotmányt igértek népeiknek, ha a nagy békebontót legyőzni segítik. 5. A megigért alkotmányra azonban hiába vártak Európa népei, sőt a szolgaság járma csak ezután szakadt igazán nyakukba. [ ] Ahol pedig ez új eszmék még nem voltak megvalósítva, ott minden törekvés elérésükre irányul. Így kerül harcba Európa-szerte a szabadságvágy és a reakció. A szentszövetség feje, Európa gondviselője, Metternich herceg intézi most közel négy évtizeden át úgyszólván egész Európa sorsát A júliusi forradalom hatása Európában. Belgium elszakadása. A júliusi forradalom Európa legtöbb országában éreztette hatását. Ez legelőször Belgiumban mutatkozott, melyet a bécsi kongresszus Hollandiával egyesített, figyelmen kívül hagyva azon okokat, melyek a két ország egyesítése ellen szólottak A lengyel forradalom. [ ] A lengyel forradalom azonban rosszul volt szervezve. Chlopicki, a mozgalom vezetője, a cselekvés drága perceit alkudozásokkal vesztegette el. [ ] A lengyelek hősi küzdelme a dicsőség fényével sugározza be hazájuk végső napjait s Európa élénk részvéttel látta azon nemzet bukását, mely örökös pártoskodása s belső egyenetlenségei közepette szabadságával élni nem tudott Anglia a tétlen és könnyelmű IV. György ( ) uralkodása alatt sokat veszített abból a befolyásból, melyet az európai politikára előbb gyakorolt; belviszonyai is megváltoztak, mert a gyáripar fejlődése folytán a középosztály elszegényedett, a vagyon a gyárosok és nagykereskedők kezében halmozódott össze [Anglia] Viktória királynő uralkodása kezdetén a tory minisztérium, élén Peel (Píl) Róberttel, a szegény néposztály érdekében leszállította a gabonára vetett magas beviteli vámot (1846), emiatt azonban az arisztokraták megbuktatták. Az uralomra jutott whig minisztériumban a külügyeket Palmerston (olv. Pelmersztn) lord vezette ( ), aki a demokratikus irányú törekvéseket Anglián kívül is pártolta és a rabszolgakereskedés megszüntetését Európa és Amerika államaiban, sőt néhány afrikai főnöknél is kieszközölte Az 1848-iki forradalmak. A bécsi forradalom. A februári forradalom nemcsak nálunk, hanem úgyszólván egész Európában éreztette hatását s míg a függetlenség vágya szítja a forradalmak tüzét, felmerül a nemzeti és vallási különbség eltörlésének és az európai köztársaság megalakításának eszméje is A második császárság megalapítása. [ ] Minthogy koronáját a katonai erőnek köszönhette, úgy vélte Napóleon, hogy hatalmát továbbra is csak hadi dicsőséggel tarthatja fenn. Népének és saját magának dicsőségvágya okozta, hogy fegyveresen is beavatkozott Európa ügyeibe, s mivel eleinte siker kísérte vállalatait, jó ideig döntő szerepet játszott Európa külügyi politikájában A mexikói expedició. [ ] Ekkor Napóleon Miksa austriai főhercegnek ajánlotta oda a császári koronát, ki azt el is fogadta és francia katonaság fedezete alatt átkelt Mexikóba. Juarez és a köztársaság hívei azonban elkeseredett harccal védekeztek a betolakodott zsarnok ellen, mint őt nevezték, és midőn az északamerikai Unió a Monroe(Mönró)-határozat (Amerika az amerikaiaké) értelmében Európa beavatkozása ellen tiltakozott és háborúval fenyegetődzött, III. Napóleon is visszavonta seregeit és ekként a derék Miksa főherceget cserbenhagyta. Ettőlfogva Juarez kerekedett felül, Mexikót újra elfoglalta és Miksát főbb híveivel együtt Queretaróban június 19-én főbe lövette Magyarország és Ausztria kiegyezése. [ ] A kiegyezés megkötése után I. Ferenc József június 8-án a nemzet lelkes örömnyilatkozatai közepette megkoronáztatta magát. Azóta népe szeretetétől és Európa csodálatától kísérve, mint az alkotmányosság igazi mintaképe, atyai bölcsességgel uralkodik. Hívószavak fejedelmek nemzetek/ népek fegyveres harc/ konfliktus vezető államférfi/ miniszter egész/ egység forradalmak országok rokonszenv/ támogatás politika államok egész/ egység köztársaság fegyveres harc/ konfliktus külügyi politika beavatkozás rokonszenv/ támogatás 314

87 A keleti kérdés. Az iki orosz-török háború. A berlini kongresszus. A krimi háború után 20 évvel ismét a keleti kérdés foglalkoztatta Európa nagyhatalmait. A kérdés lényege tulajonképen abból áll: fennmaradjon-e továbbra is az európai török birodalom, vagy sem? S ha megdöntetik, melyik hatalom vegye Konstantinápolyt birtokába? 129. [A keleti kérdés. Az iki orosz-török háború. A berlini kongresszus] Bosznia és Hercegovina, Szerbia, Montenegro és Bulgária egymás után kezdték meg a háborút a török ellen. [ ] A porta bizton számított az európai hatalmak támogatására. Ezt azonban maga játszotta el azon kegyetlenségekkel, melyeket a cserkeszek és basi-bozukok (török népfölkelők) a védtelen bolgárokon elkövettek. [ ] Ekkor Beaconsfield (Biknszfild) Konstantinápoly védelmére az angol hajóhadat a Dardanellákba és a Boszporuszba küldötte, mire II. Sándor cár II. Abdul Hamid szultánnal megkötötte a szan-stefánói békét, melynek értelmében a török Albánián, Macedónián és Konstantinápoly vidékén kívül minden európai birtokáról lemondott volna, miáltal a keleti kérdés közelebb jut megoldásához [A főbb politikai változások a berlini kongresszus után. Németország] A kulturharc után megkezdett gyarmatpolitikát erős kézzel folytatja II. Vilmos. Kinától a szabad kereskedelem számára bérbe vette Kiau Csout (1897.) s leverte a keresztényüldőző boxerek lázadását (1900.). Uj gyarmatokat szerezek a németek Afrikában is: Kamerunt, Keleti-Afrikát, Nyugati-Afrikát és ez utóbbit a német-francia Kongó-egyezmény következtében új területekkel nagyobbították. Európában megvették az angoloktól Helgolandot Japánország óta az Egyesült-Államok flottája, azután angol, orosz és francia hajók is jelentek meg a japán vizeken és szabad kikötők megnyitását követelték a világforgalom részére. Úgy látszott ekkor, hogy Kelet-Ázsia európai befolyás alá kerül. A beavatkozás volt oka Kina és Japánország ébredésének [Japánország] A japánok első nagy lépése a haladás útján az volt, hogy megszüntették a sogunok (udvarnagyok) 300 éves uralmát s teljes uralkodói hatalommal ruházták fel az 1868-ban trónra lépő Motsu Hito ( ) mikádót, aki bölcs tanácsosai ajánlatára amerikai és európai minták szerint rendezte be államát s végre alkotmányt is adott népének (1890). [ ] Államférfiai tanulmányutakat tettek a művelt államokban s a japán ifjak sűrűn látogatták az európai egyetemeket [Japánország] Haladása és győzelmes háborúi révén Japánország csakhamar jelentékeny tényező lett a világpolitikában. [ ] Kínának megindítása a haladás útján szintén a japánok munkája. Oroszország legjobban érzi a keletázsiai népek részéről fenyegető sárga veszedelmet, melyre elég gyakran fel is hívja az európai hatalmak figyelmét. A 450 milliónyi sárga faj egyelőre azt az elvet akarja megvalósítani, hogy Ázsia az ázsiaiaké Az északamerikai Egyesült-Államokat a rabszolgaság eltörlésén kívül főleg az Európával szemben való ipari védekezés érdekelte. Ennek a törekvésnek eredménye volt, a Mac Kinleybill, mely az Európából Amerikába szállított nyerstermékek és iparcikkek beviteli vámját fölemelte. [ ] Roosevelt elnök ( ) idejében az Egyesült-Államok és Európa között igen élénk volt a kapcsolat. Az ő közbenjárása siettette az orosz-japán háború befejezését A balkáni háborúk ( ). Bolgárország, Szerbia, Montenegro és Görögország részint területnagyobbítás, részint a török uralom alatt élő fajrokonok megsegítése céljából Oroszország tanácsára szövetségre léptek egymással az ottomán birodalom ellen. A hatalmak békéltető közbenjárása meghiusult s Montenegro megkezdte a háborút (okt. 8.). [ ] A londoni előzetes békében (1913. május) Törökország az enosz-midiai vonaltól keletre eső területén kívül lemondott minden európai birtokáról, Montenegro pedig Szkutariról [A balkáni háborúk ( )] E háborúk alatt az európai béke állandóan veszélyeztetve volt, az uralkodók azonban szívükön viselve népeik sorsát, a háborút a Balkánra lokalizálták. (nagy)- hatalmak török birodalom (nagy)- hatalmak birtokok terjeszkedés (hatalmi) befolyás minta/mód egyetemek (nagy)- hatalmak ipari védekezés szállított nyerstermékek külkapcsolat birtokok béke 315

88 [Világproblémák] Az emberiséget összefűző és egymásra utaló kapcsolatok mellett is mindenütt észlelhető a népeknek fajok és nemzetek szerint való elkülönülése, a nacionalizmus. Minden állam nemzeti állammá igyekszik fejlődni, biztonsága védelmére szövetségeket kötni. Hadseregüket vetélkedve fejlesztik s a legtökéletesebb fegyverekkel szerelik fel, víz alatt járó s dreadnought (drednot = rettenthetetlen) tipusú hajókat építenek, földerítő szolgálatokra aviatikai osztályokat szerveznek s csupán Európa 10 milliárd koronát meghaladó öszszeget fordít évenkint hadi célokra. Az általános fegyverkezés közepette mind szélesebb körben terjed a világbéke nagyszerű eszméje. Európa egyik leghatalmasabb uralkodója, II. Miklós cár 1898-ban lefegyverzésre szólította fel a hatalmakat, minek eredménye az első hágai békekonferencia lett, mely határozatilag nemzetközi biróságot választott az országok közt felmerült viszályok békés elintézésére. hadi célok/ hadi fejlesztés uralkodók (Forrás: SZÖLGYÉMY, 1914: ) 316

89 44. táblázat Európa megjelenése UJHÁZY (1904) tankönyvében Sorszászám Oldal- Idézet A szent-szövetség. Napoleon bukása és a berlini kongresszus befejezése után nagy csalódás érte Európa népeit. Mindama reménységekből, amelyeket a szabadságharc fölkeltett, nem valósult meg semmi Az európai kormányok szervezkedése a régi alapon. Miután a szent-szövetséghez a pápa, az 3. angol király és a szultán kivételével a kontinens összes fejedelmei csatlakoztak, az abszolutizmus Európa-szerte diadalmaskodott és a kormányok siettek a reakció szellemében beren [Alkotmányos mozgalmak Magyarországon] Ez meg is történt s amennyiben a diéta az országgyűlésnek minden három évben való megtartását, az adó- és katonamegajánlásnak jogát ismét törvénybe foglalta, mégegyszer körülbástyázta az ősi alkotmányt és a rendi jogokat. De már az a határozata, amellyel az iki diétából kiküldött bizottságok reformmunkálatainak korszerű átalakítására a nádor elnöklése mellett új bizottságot küldött ki, igazolta, hogy hazánk Metternich elszigetelő rendszere mellett sem volt elzárható az általános európai áramlattól és hogy a haladás eszméi nálunk is termő talajba hullottak. A haladás útját-módját aztán Széchenyi István gróf munkái jelölték meg, akit a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása s a diéta folyamán kifejtett gazdasági és társadalmi tevékenysége egyszeriben a nemzet élére állított A görögök szabadságharca. Európa népeinek a szabadságért vívott harcaiból a századok óta török uralom alatt élő görögök is kivették a maguk részét [A görögök szabadságharca] A faji és vallásháború kegyetlenségével megindult küzdelmet Európa élénk figyelemmel kisérte. A hivatalos világ, Anglia kivételével, lázadásnak bélyegezte ugyan a szabadságharcot és tartózkodott a támogatásától, de a társadalom a görögök pártját fogta és részvéttel kisérte hősies küzdelmüket kegyetlen elnyomójuk ellen [Magyarország átalakulása. Széchenyi István] Tapasztalatai arra birták, hogy minden erejét hazájának szentelje, elmaradottságából kiemelje, Nyugat versenytársává tegye, szóval újjászületését a maga erejéből eszközölje. A maga nagy ambiciójához és hatalmas tehetségéhez mért föladatnak tekintette Nyugat-Európa műveltségének és politikai szabadságának átültetését szeretett hazájába, amelyet mindenek előtt magyarrá óhajtott tenni. [ ] Hogy reformtervei elé a kormány gátat ne vessen, nagyon óvatosan fogott a közállapotok javításához. Számolt az udvar és Metternich konzervativ politikájával és azzal a körülménynyel, hogy Európa még a szent-szövetség korát élte A második császárság Franciaországban. A magyar szabadságharc leverésével a februári forradalom nyomában fakadt reakció megtette a maga körútját Európában. Angolország kivételével, ahol szabadelvű szellemben folyt tovább a 40-es évek reformmunkája, mindenütt a forradalom előtt fönnállott viszonyok állottak helyre. Legelsőbben Franciaországban, ahol Napoleon Lajos herceg vállalkozott a társadalmi rend fönntartására a forradalmi elemekkel szemben, amiért Európa megnyugvással fogadta az államcsinyt és beletörődött abba is, hogy a 10 évre választott elnök már egy év mulva, dec. 2-án újabb népszavazással visszaállította a császárságot [A német-francia háború. ( )] Az ideiglenes kormány alkuba bocsátkozott Bismarckkal, Thiers pedig körútra indult, hogy Európa udvarait szövetkezésre birja. Mivel azonban Bismarck nemcsak hadi kárpótlást, hanem területátengedést is kért, Thiers pedig nem tudott külső segítséget szerezni, folyt a harc tovább [A bach-rendszer Ausztriában és Magyarországon] Ausztriát a krimiai háborúban tartott magatartása, a magyarok és olaszok véres elnyomása megfosztotta a hatalmak rokonérzésétől és a népek gyülöletét táplálta ellene. Nem volt számottevő barátja Európában, német- és olaszországi hegemoniája elveszett és a villafrankai béke idején kevésen mult, hogy Magyarország fegyveresen föl nem kelt. Hívószavak nemzetek/ népek kormányok abszolutizmus dezkedni A szent szövetség beavatkozása. [ ] Metternich tehát, amíg egyrészt azon volt, hogy a carbonarik befolyását távoltartsa a lombard-velencei királyságtól, másrészt azon fáradozott, hogy az olasz forradalmak elnyomására az európai hatalmaktól megbizást nyerjen. E végett már 1820-ban Troppauba, majd Laibachba kongresszusra hívta Európa fejedelmeit. (nagy)- hatalmak fejedelmek általános áramlat nemzetek/ népek érdeklődés/ figyelem műveltség szövetségi rendszerek reakció rokonszenv/ támogatás udvarok ellenszenv/ támogatás hiánya 317

90 [A magyar-osztrák monarchia] A kiegyezést már Andrássy Gyula gróf elnöklése alatt megalakult második magyar felelős miniszterium képviselte az országgyűlésen és az június 8-án végbement koronázás szentesítette. A kiegyezést csak Deák pártja fogadta el ugyan, de a koronázáson őszinte örömmel részt vett az egész nemzet. Ezzel az új alakulás be volt fe jezve. Vele új alapot nyert a dinasztia európai állása, amelyet a nemzetközi érintkezésben óta a magyar-osztrák monarchia képvisel. dinasztia állása (Forrás: UJHÁZY, 1904: ) 318

91 45. táblázat Európa megjelenése UJHÁZY (1913) tankönyvében Sorszászám Oldal- Idézet Európa a szent szövetség korában A kontinens új térképének megszerkesztése után Európa fejedelmei országaik belső berendezéséhez fogtak. Mivel a forradalom túlzásai 3. elidegenítették őket a szabadelvű eszméktől, a berendezkedésnél szó sem esett emberi jogokról, alkotmányosságról és népfölségről, hanem mindezek helyett a maguk önkényes uralmát igyekeztek helyreállítani. [ ] Mivel pedig a szent szövetséghez a pápa, az angol király és a szultán kivételével a kontinens minden fejedelme csatlakozott, az abszolutizmus Európaszerte diadalmaskodott s a reakció megpróbálta, hogy az országokat és népeket a «forradalom mételyétől» megtisztítsa [A szent szövetség beavatkozása] A déli félszigetek forradalmai aggodalomba ejtették a szent szövetséget és főleg Ausztriát, amely a forradalom terjedésétől lombard-velencei királyságát féltette. Mivel a forrongó országok fejedelmei titokban szintén a szent szövetség segítségét kérték, Metternich előbb Troppauba, majd Laibachba gyüjtötte Európa fejedelmeit és megbizást kért tőlük az itáliai jakobinusok elyomására. Az évi országgyűlés. Az évi országgyűlés mindenekelőtt orvosolta a sérelmeket, azután még egyszer körülbástyázta az ősi alkotmányt, végül pedig elrendelte az iki országgyűlésből kiküldött bizottság reformmunkálatainak korszerű átdolgozását. Ez utóbbi intézkedésével nyilvánvalóvá tette, hogy hazánk Metternich elszigetelő rendszerével sem volt elzárható az általános európai áramlattól s a haladás eszméi nálunk is termő talajba hullottak. Megérlelésüket Széchenyi István gróf tette föladatává A görögök szabadságharca [ ] Európa megosztott érzelmekkel nézte a faji- és vallásháborút. A hivatalos világ Angolország kivételével lázadásnak bélyegezte a görögök szabadságharcát s Metternich még a cárt is visszatartotta a görögök megsegítésétől Magyarország átalakulása. Széchenyi István gróf. [ ] Az átalakulás szorosan össze van forrva Széchenyi István gróf nevével, aki Magyarország hátramaradottságának s a nemzet életképességének fölismerése után a maga nagy ambiciójához és hatalmas tehetségéhez mért föladatnak tekintette, hogy Nyugat-Európa műveltségét és politikai szabadságát hazájába átültesse Szociális mozgalmak Angol- és Franciaországban. A szocializmus. A 30-as években indulnak meg Nyugat-Európában a szociális mozgalmak is, amelyeken a vagyontalan munkásoknak (proletároknak) a vagyonos középosztály (bourgeoisie) ellen megindított küzdelmét értjük. E küzdelem a tőke uralma ellen folyik s célja a termelés eszközeinek (tőke, föld, gyárak) közössé tétele, vagyis a társadalom gazdasági szervezetének olyan átalakítása, hogy a tőke a munkást ki ne zsákmányolhassa Lajos Fülöp [ ] Lajos Fülöpnek az volt a legnagyobb gondja, hogy Európát békés szándékai felől megnyugtassa, bizalmatlanságát eloszlassa és elismertetését kivívja. Ennek fejében megtagadta a lengyelek segítését és megengedte, hogy Ausztria az itáliai forradalmakat elnyomhassa Ausztria vereségei Magyarországon ápr. 14. [ ] A válságosra fordult helyzetben az osztrák császár kieszközölte a Lengyelország miatt aggódó cár segítségét, holott a magyarok trónfosztó határozatukkal Angol és Franciaország rokonérzését is eljátszották. A nyugati hatalmak az európai politika szempontjából itélték meg a helyzetet s amíg Napoleon Rómában készült rendet teremteni, Palmerston szükségesnek tartotta Ausztria fönnmaradását s Bismarck még meg is segítette volna A második császárság dec. 2. De nemcsak Franciaország, Európa is megnyugvással fogadta az államcsínyt, mert Napoleon herceg a forradalmi elemekkel szemben a rend fönntartására vállalkozott, sőt már egy év mulva belenyugodott abba is, hogy a tíz évre választott elnök újabb népszavazással a császárságot is visszaállítsa, mert III. Napoleon azt hangoztatta, hogy a császárság a béke Az angol reformok folytatása Ezzel a reakció megtette körútját Európában, csak Angolországban folyt a 40-es évek reformmunkája tovább. Gladstone pénzügyminiszter eltörölte a fogyasztási vámokat, majd a hajózás törvényét s a szabad kereskedelem elveit csaknem teljes mértékben érvényre emelte. 319 Hívószavak szövetségi rendszerek fejedelmek abszolutizmus fejedelmek általános áramlat ellenszenv/ támogatás hiánya műveltség szociális mozgalmak béke politika rokonszenv/ támogatás reakció

92 Nemzeti államok alakulása. A krimiai háború. Az ötvenes évek reakciója visszazökkentette az európai népek közéletét a forradalom előtt fönnállott viszonyok közé. A belső mozgalmak egyelőre elültek s a közfigyelem a külső politika felé fordult, melyben a krimiai háború foglalkoztatta a hatalmakat A francia császárság külpolitikája. Velence megszerzése Olaszország számára volt III. Napoleon utolsó külpolitikai sikere. A tevékeny császár európai szereplését kedvezően egészítette ki az angolok szövetségében megvivott kinai háború ( ), a hátsóindiai gyarmatok terjesztése és a levantei kereskedelem érdekeinek megvédése, de már a francia tőke védelmére alapított mexikói császárság nem tudott a maga erejéből megállani s mivel a francia megszállás ellen az Unio tiltakozott, a magára hagyott Miksa császár (királyunk öccse) életével fizette meg Napoleon kalandos vállalkozását Páris megszállása. A sedani kapituláció után a német főhad Páris ellen fordult, ahol a császárság megbukott s az ideiglenes kormány alkuba bocsátkozott. Mivel azonban Bismarck nemcsak hadikárpótlást, hanem területátengedést is kért, Thiers körútra indult, hogy Európa udvarait szövetkezésre birja, Gambetta pedig honfitársait igyekezett csatasorba állítani A berlini kongresszus Ezt a békét azonban az európai hatalmak berlini kongresszusa még megkötése évében felülbirálta és tetemes változtatásokat eszközölt rajta [ ] Görögország Törökország görög területeire vetett szemet s bár Thessaliát ben megkapta, Krétáért háborút kezdett, de súlyos vereséget szenvedett. Krétáról mindazonáltal nem mondott le, sőt mint Bolgár- és Szerbország szövetségese, Macedónia egy részére is számot tart. Legnyugodtabban Románia élete folyik, amely 1881-ben szintén királyság rangjára emelkedett, de mivel a belső és külső békét gondosan ápolta, biztos és nagyarányú fejlődésnek indult, mely az európai államok sorában tisztes helyet biztosított neki. nemzetek/ népek külügyi politika udvarok (nagy)- hatalmak államok (Forrás: UJHÁZY, 1913: ) 320

93 46. táblázat Európa megjelenése VARGA (1904) tankönyvében Sorszászám Oldal- Idézet A szent szövetség; visszahatás a szabadelvű eszmék ellen. A francia forradalom és következményei igen megriasztották Európa fejedelmeit. A nagy fölfordulás okát ők nem a régi rend zsarolásában látták, hanem a szabadelvű eszmékből keletkező szabadságban, alkotmányban, a melylyel nézetök szerint a népek nem tudnak élni [A szent szövetség; visszahatás a szabadelvű eszmék ellen] A régi rend vezérharcosa: Ausztria, és annak államminisztere: Metternich. A bécsi congressus által urrá lett Közép- Európában, úrrá Németországon, az olasz félszigeten és őt támogatja Porosz-, Oroszország egyaránt. Alkotmányt nem adott, hanem helyette Magyarország alkotmányát is elnyomta, 1812 után országgyűlést többé nem hívott össze és úgy kormányozta, mint egy osztrák tartományt A szent szövetség rendbe hozza Európát. A 20-as évi fölkelések új tevékenységre ösztönözték a szent szövetséget és Metternichet. Hogy a reformköveteléseknek eleget tegyenek, arról szó sincs: karddal kell azt elnyomni. E célból a három nagyhatalom megújította az 1815-iki szövetséget és fölállította az interventió jogát, mely szerint «a királyoknak van joguk segítségül hívni királytársaikat, ha rájuk oly szerződést akarnak tukmálni, mit alkotmány-nak neveznek.» Görögország fölszabadulása. A 20-as évi európai fölkelések között csakis a görögök fölkelése sikerült, kik nem a szent szövetség rendje ellen keltek fel, hanem a törökök igája alól akartak szabadulni [Görögország fölszabadulása] Nem is volt igazi háború, hanem írtó-harc, melyben a két 6- küzdő fél egymáson mindent elkövetett. A boldogtalan görögök Európát hívták segítségül és 7- Európában csakugyan divattá lett a philhellenismus: százak, ezrek siettek Görögországba 8. Nyugat fiai közől, hogy ott a szabadságért ontsák vérüket, ha már otthon nem élhettek szabadon. [ ] Ekkor végre az európai philhellén közvélemény cselekvésre bírta a kormányok egyikétmásikát és első sorban Angliáét, hogy ne hagyja elveszni ama görög nép utódait, amely néptől Európa a maga műveltségét tanulta Ennek alapján az amerikai Fulton a gőzhajót bocsátja vizekre, az angol Stephenson a vasútat teremti meg, 7 mások az elektromos-delejes távirót találják föl Angliában 1830-tól, Közép-Európában a 40-es évektől kezdve közlekedik. 8 Nagyban Angliában állítja fel először Wheatstone 1837-ben. A continenseket összekötő első tenger alatti távírók Dover-Calais közt 1851, Európa és Amerika közt 1866 óta működik Összefoglalva mindent: a juliusi forradalom és következménye az volt, hogy Nyugat- Európa elszakadt a szent szövetségtől. Angolország, Belgium, Franciaország, Spanyolország, Portugalia és Svájc azóta alkotmányosan élnek és nem a régi rend szerint A februári forradalom és következményei. A 30-as években Nyugat-Európa elszakadt a szent szövetségtől, de fönnállott az még Közép-Európában és még mindig vetette azt Metternich egészen 1848-ig ismét az általános forradalmak éve és erősebb mind a 20-as, mind a 30-as évieknél [A februári forradalom és következményei] A februári forradalom hírére Ausztriában is kitört a forradalom. Kitörésének első sorban pénzügyi és gazdasági okai voltak. Metternichnek a fél-európa fölött való zsandároskodó, minden szabad mozgást elnyomó politikája rengeteg pénzbe került és úgy megrontotta Ausztria financiáját, hogy újabb devalvatiótól kellett tartani, holott még az 1811-ikit is alig heverték ki [A februári forradalom és következményei] A februári forradalom következménye az volt tehát, hogy szabadságot hozott Európa legtöbb népének de csak rövid időre [A reactió és a 48-as mozgalmak leverése] A magyar szabadságharc a bukás dacára sem folyt hiába óta Magyarországot Európa szeme elől úgyszólván mindig elfödte Ausztria, míg e harccal újra észrevett bennünket, megnyertük rokonszenvét, becsülését és így mintegy e harccal újra beírtuk nevünket az európai nemzetek sorába. 321 Hívószavak fejedelmek vezető államok/ országok szövetségi rendszerek felkelések rokonszenv/ támogatás rokonszenv/ támogatás rokonszenv/ támogatás műveltség közlekedés távolsági összeköttetés szövetségi rendszerek szövetségi rendszerek szövetségi rendszerek politika nemzetek/ népek rokonszenv/ támogatás A régi rend bukása és az alkotmányos élet diadala. A 48-iki mozgalmak leverésében nyilvánult a szent szövetségnek és a régi rendnek utolsó erőlködése. 20 év se forgott le 1849 után és Közép- nemzetek/ népek alkotmányos fejlődés

94 Európában is mindenütt az alkotmányos szabad élet foglalt helyet. A régi rend minden nagyobb rázkódások nélkül végelgyöngülésben kimúlt, mert a fejedelmek maguk is belátták, hogy a szolgaság gyöngít, a szabadság pedig erősít és egymásután a szabadsággal szövetkeztek [A régi rend bukása és az alkotmányos élet diadala] Ekkép történt, hogy az elmaradt Oroszországot és Törökországot leszámítva, manapság egész Európában alkotmányos élet van és így a szabadelvű eszmék annyi küzdelem után is végre diadalt arattak Franciaország a második császárság alatt. [ ] A krimi háború Oroszország hódítási vágyából keletkezett. A míg ugyanis a közép-európai országok a szabadelvű eszmékkel és az 1848-iki forradalmakkal küzködtek, addig I. Miklós orosz cár előkészítette az európai Törökország megsemmisítését. Az 50-es évekig hatalmas hajóhadat szervezett a Feketetengeren, a partokon pedig erődített kikötőket emelt, köztük a kiváló Sebastopolt a Krimfélszigeten [Olaszország egyesülése. Viktor Emanuel] Ezzel országa mindazon olaszok reménysége lett, kik szabadon élni akartak: arra kellett törekedniök, hogy a szárd királyság az egész olasz földre kiterjedjen. A király gyámolítása mellett erre törekedett az ő nagy minisztere és államférfia: Cavour is. Cavour, hogy Ausztria dacára európai kérdéssé tehesse az olasz kérdést, éles elmével minden ellenzés dacára belevitte a szárd királyságot a krimi háborúba, és a párisi békében csakugyan nemcsak szőnyegre hozhatta e kérdést, hanem még III. Napoleon jóakaratát is meg tudta nyerni [Olaszország egyesülése] A XIX. század uralkodó eszméi ekként egyesítették és tették saját sorsának intézőjévé azt az Olaszországot, mely az Újkor kezdetén elbukott (l. II p.) és azóta mindig külső, idegen hatalmak zsákmánya volt. Az uralkodó eszmék alapján egyesítését végrehajtották: Viktor Emanuel szárd király, az ő minisztere: Cavour és a fáradhatatlan szabadsághős: Garibaldi. Az egyesítés óta Olaszország Európának egyik nagyhatalma [Németország egyesülése] A nemzetiségi és szabadelvű eszmék ekként alakították meg az új német császárságot, mely ma Európának egyik nagyhatalma. Megalapítói I. Vilmos király, az ő nagy minisztere, az időközben herceggé emelkedett Bismarck és fővezére: Moltke A Balkán-államok alakulása. A Balkán-államok alakulása Törökország romlásával van kapcsolatban. [ ] 1600-tól már megkezdődött hanyatlása; a szultánok nem a harcoknak, hanem a gyönyöröknek élnek, a szpáhik seregét a sok birtok puhítja el, a rettegett janicsárságot pedig az, hogy soraikba törökök is lépnek, házasodnak és hova-tova olyan fegyelmetlen, fegyveres nemesség lesz belőle, melynek a szultánok parancsolni nem tudnak. Mindezekkel azt mondhatjuk, hogy összetörött Törökország kardja, pedig e hatalomnak a kardon kívül más alapja nem volt, mert európai alattvalóit mindig elválasztotta tőle a különböző vallás és műveltség [A Balkán-államok alakulása] Az ig tartó krimi háború volt a második nagy háború Oroszország és Törökország között. E háborúban az európai Törökország megsemmisült volna, ha Európa közbelépése meg nem menti (l. 83. p. l.). E háborúval lépett föl igazán az úgynevezett keleti kérdés, vagyis az a kérdés, hogy ma már Törökország fenn nem tarható, hát kie legyen a Balkán-félsziget? Európa megfelelt erre a háborút befejező párisi békében. A győzelmes Európa e békében Oroszországot a Fekete-tengertől visszaszorította, a Duna torkolatától eltiltotta, Moldva és Oláhország fölött pedig védnökségét megsemmisítette. [ ] Így született Moldva és Oláhország egyesüléséből: Románia. Mindezekből kitünt, hogy Európa azt akarja, hogy Balkán-félsziget ne az oroszoké, hanem a balkáni népeké legyen [A Balkán-államok alakulása] 1878-ban a törökök erre San-Stefanóban kénytelenek voltak olyan békét kötni, melynek értelmében csak Konstantinápoly és vidéke maradt volna birtokukban. A győzelmes oroszok kezéből ekkor megint Európa csavarta ki az eredményt. A háború után összeült a berlini congressus és a következőkben rendezte az ügyet. Románia, Szerbia, Montenegro ezúttal teljesen függetlenek lettek úgy, mint délen már függetlenül élt Görögország; Szerbia és Montenegro ezen kívül új területekkel is növekedtek Jelenünk további függő kérdését, változásait tárgyalja a Politikai Földrajz a mi voltaképen nem egyéb: mint jelenünknek rajza. [ ] Ugyanott elmondva a keleti kérdésnek ázsiai része: 1. India felé, 2. China és Japán felé. Ott tárgyalva Európa egyik-másik államának újabb időben megkezdett gyarmatpolitikája és viszont Amerikának, nevezetesen pedig az Egyesült- Államoknak egyre jobban érezhető visszahatása. 322 egész/ egység országok Törökország terjeszkedés (nagy)- hatalmak (nagy)- hatalmak alattvalók Törökország beavatkozás béke béke beavatkozás beavatkozás államok (Forrás: VARGA, 1904: )

95 47. táblázat Európa megjelenése VASZARY (1904) tankönyvében Sorszászám Oldal- Idézet A szent szövetség. Azok a megrázkódtató és véres küzdelmek, amelyeket a francia forradalom és a napoleoni uralom okozott, egész Európában a béke és nyugalom forró óhaját keltették föl. E béke után való sóvárgás elfordult minden oly tényezőtől, amely a francia forradalom fölkeltésében közreműködött [A szent szövetség] Céljaik biztosítására időnként követeik által összejöveteleket, kongreszszusokat tartanak. Ehhez a szövetséghez csatlakoztak későbben az összes európai hatalmak, a szent atyát, Angliát és Törökországot kivéve A kormányok szervezkedése a régi alapon. Franciaországban. A szent szövetség értelmében Európa minden részében a legitimitás elvén kivűl az abszolut hatalmat is visszaállították és a forradalmi elemet üldözőbe vették Ausztriában és Magyarországon, ahol Metternich, akkor Európa legbefolyásosabb államférfia és a szent szövetség leghatalmasabb oszlopa kormányzott, az elnyomatás, az uralkodói önkény szintén helyreállott A conservativ és liberális pártok. [ ] Nehány évtízeden át Közép- és Nyugot-Europában e pártok küzdelmeiből állott a politikai élet A spanyol gyarmatok szabadságharca. Midőn Ferdinánd a spanyol trónt Napoleon bukása után visszanyerte, fölszólította a gyarmatokat is, hogy magokat királyi kegyelmének föltétlenül adják meg. [ ] A legitimitás elvét szem előtt tartó európai hatalmak már készületeket tettek, hogy Spanyolországot gyarmatosai elleni küzdelemben is megvédjék, de ettől elállottak, midőn a washingtoni kormány Monroe elnök által tudtukra adta, (1823) hogy az európa iak beavatkozását amerikai ügyekbe tűrni nem fogja [A júliusi forradalom] X. Károly látva a forradalom győzelmét, unokája javára a trónról lemondott és Angliába menekült. Lajos Fülöp pedig, miután az eléje terjesztett alkotmányt esküvel megerösítette, a nemzet kezéből elfogadta a koronát. Az európai hatalmak, elsősorban Anglia, csakhamar elismerték őt francia királynak. A forradalom győzedelmeskedett a legitimitáson és miután Európa azt elismerte, a szent szövetség alapja megszünt A júliusi forradalom hatása Európára. Hollandia és Belgium. A júliusi forradalom az európai kormányoknál fölkeltette azt az aggodalmat, hogy az 1791-iki módjára hadat fog üzenni az összes európai abszolut monarchiáknak. [ ] Amint azonban a júliusi forradalom híre elterjedt, Brüszszelben a nép fegyvert fogott (aug. 25.) és kiadta a jelszót: el kell szakadni Hollandiától. [ ] A hollandok megkisérlették a fölkelést fegyveres erővel leverni. Azonban vereséget szenvedtek és Brüsszelben egybegyűlt a nemzetgyűlés. Az európai hatalmak a belga kérdés megoldása végett Londonban kongresszusra gyűltek össze, amely kongresszus, nehogy a forradalmi szellem tovább terjedjen, Belgium függetlenségét azon határok közt, amelyek 1791-ig fennállottak, elismerte és hosszabb alkudozás után Lipót, szász-koburgi herceget jelölte ki királyul A szent szövetség hatása hazánkra. Még súlyosabban nehezedett azonban a kormány keze hazánkra, midőn a korszikai hőst Sz.-Ilona szigetére vitték és midőn a sz. szövetség elvei egész Európában uralkodóvá lettek [A reform-országgyűlések] A Deák Ferenctől szerkesztett ellenzéki nyilatkozat a liberálisok táborában az egységet helyreállította és az 1847-iki országgyűlésen egyesült erővel intéztek támadást az adminisztrátori rendszer ellen. A támadásnak az 1848-ban folytatott országgyűlésen még nem volt meg a kívánt sikere, midőn Európa nyugati részében, Franciaországban bekövetkezett események az országgyűlés tárgyalásainak hirtelen más fordulatot adtak A görög szabadságharc első fele. [ ] A Kikladok, Livadia egyrésze és különösen a Kolokotronisz hatása alatt álló Morea fegyvert ragadtak. A boszút lihegő törökök, látva, hogy európai beavatkozástól nem kell tartaniok, Gregoriosz görög patriarchát néhány görög püspökkel együtt temploma ajtajára akasztották föl és mindenütt kegyetlenül írtották a görögöket; a legnagyobb kegyetlenséget Khiosz-szigetén vitték véghez. A hellenek nem vesztették el bátorságukat és egész Moreából kiűzték a mohamedánusokat. Egész Európa rokonszenvvel kisérte küzdelmöket; pénzzel és fegyverrel segítette és sokan, köztük Byron lord, a híres angol költő, személyesen siettek támogatásukra. 323 Hívószavak egész/ egység (nagy)- hatalmak egész/ egység vezető államférfi/ miniszter politika (nagy)- hatalmak beavatkozás (nagy)- hatalmak legitimáció forradalmak kormányok abszolút monarchiák (nagy)- hatalmak egész/ egység események beavatkozás egész/ egység Az egyiptomiak beavatkozása. A hellenek első győzelmeik kivívása után (1822) Maurokordatosz összehívására nemzeti kongresszusra gyűltek össze és kimondták hazájuk függetlenségét. E veszélylyel szemben a török szultán nagy igéretekkel megszerezte a harci- (nagy)- hatalmak

96 as Mehemmed Ali, egyiptomi alkirály támogatását, aki fogadott fiát, Ibrahimot küldte nagy sereggel az oszmánok segítségére. Ibrahim két év alatt élettelen pusztává tette Moreát és végre Misszolungit is, a sokáig ostromolt várat, miután a védők az éhségtől kényszerítve az ellenségre rohanva hősi halált haltak, elfoglalta, fölégette és lakosait kardélre hányatta (1826). Misszolungi sorsa az európai hatalmaknál a görögök iránti részvétet fokozta. A görög szabadságharc győzelme. [ ] Hiába igyekezett Metternich a portánál közvetíteni, Mahmud folytatta hadi készületeit, ami a cárt arra bírta, hogy neki nyíltan is hadat üzenjen. Ibrahimot a franciák kényszerítették Morea elhagyására, mire a görögök Kapodisztriaszt a görög állam elnökévé választották. Az orosz seregek pedig Paskievics vezérlete alatt Ázsiában, Dibics vezérlete alatt pedig Európában egészen Drinápolyig győzelmesen nyomultak előre. [ ] A görög ügy rendezése végett Londonban tartott európai konferencia Görögországot alkotmányos királysággá nyilvánította, annak alkotó részeivé tette Moreát, Livadiát, Theszszália egy részét, Eubeát és a Kikladokat; királyává pedig Lipót szász-koburgi herceget [A lengyel forradalom] Varsó és Prága megadta magát az oroszoknak; a meghasonlott lengyel országgyűlés, kormánytanács és hadsereg pedig porosz területre menekült. Szibéria bányái és hómezői megteltek száműzöttekkel; Lengyelország elvesztette autonomiáját és orosz tartománynyá lett (1832). A katholikus vallásnak és ezzel együtt a lengyel nemzetiségnek elnyomása volt ezentúl az orosz cárok törekvése. Európa államai pedig megteltek lengyel menekültekkel. 324 fegyveres harc/ konfliktus (béke)- konferencia államok A februáriusi párisi forradalom és hatása Európára. forradalmak Az orosz beavatkozás és a világosi fegyverletétel. [ ] Mindez végre katasztrófára vezetett. Görgei a fősereggel Világosnál a fegyvert letette, magát az oroszoknak föltétlenül megadta. [ ] A kik, miként Kossuth, török földre el nem menekültek, halállal lakoltak, vagy várfogságot szenvedtek. Közép-Európában a magyarok lengették legtovább a szabadság zászlaját; legyözetésük után a reakció teljes diadalnak örvendhetett. reakció A krimi háború (1854). A francia államcsiny az európai kontinensen megint az abszolutizmust tette általánossá. Nagy része volt ebben Oroszországnak, amely a német államokat az önkényes uralom helyreállitásában erkölcsileg, Ausztriát pedig a magyar szabadságharc leverésében katonailag is támogatta [A krimi háború] A szövetségesek, akikhez Szardinia is csatlakozott, Szevasztopolt hosszas ostrom után elfoglalták és ezzel Oroszországot, hol a harcias Miklóst a békésebb II. Sándor cár váltotta föl, békekötésre birták. A béke pontjait a Párisban (ezért harmadik párisi béke) tartott kongresszus állapitotta meg, amelyen a nagyhatalmakon kivül Szardinia követe, Cavour is részt vett. A béke szerint az al-dunai fejedelemségeket és a török birodalom keresztény alattvalóit az európai hatalmak protektoratusa alá helyezték, Besszarábia egy részét Moldvához csatolták és a Fekete-tengert semlegessé tették A porosz-francia háború ( ). Négy évvel a prágai béke után a német egység teljessé lett. A porosz-francia háború hozta létre. III. Napoleon ugyanis a krimi és olaszországi győzelmeivel nemzetének Európában bizonyos túlsulyt biztosított. E túlsuly a Mexikóban szenvedett kudarca és a poroszok győzelmei folytán némileg elhomályosult és mivel a legitimista és köztársaság párt is mindig erősbödött, Napoleon saját trónjának megerősítése céljából ujbban a franciáktól oly nagyra tartott katonai dicsőség megszerzésére törekedett Az októberi diploma és a februáriusi patens. [ ] Hazánkban a nemzet szabadságharcának leveretése után nemcsak az alkotmányt szüntették meg, hanem a német nyelvet tevén uralkodóvá, az úgynevezett Bach-rendszer meghonosításával Magyarország kormányát teljesen az örökös tartományokéval tették egyenlővé. Az elkeseredés e miatt általánossá lett. De javulást az elnyomott nemzet saját erejéből létrehozni nem tudott; csakis az európai eseményektől várhatta a dolgok jobbra-fordulását [Az 1867-iki kiegyezés] És így létrejött a kiegyezés, mely szerint megállapították, hogy Ausztria is alkotmányt kap és hogy az Ausztriát és Magyarországot közösen érdeklő ügyek, a védelem és a külképviselet, miként intézendők el alkotmányos módon. Ekkor Ő Felsége kinevezte a felelős miniszteriumot és magát 1867 jun. 8-án nagy fénnyel megkoronáztatta. Az abszolutizmus ekkor Közép-Európa államainak mindegyikében megszünt Az orosz-török háború. ( ). Az olasz és német egység megvalósítása Közép- és Nyugat- Európát részint meggyöngítette, részint belső ügyeinek rendezésével foglalta el. E körülményt Poroszország arra használta föl, hogy területét újra nagyobbítsa. kontinens (nagy)- hatalmak nemzetek/ népek események államok események (Forrás: VASZARY, 1904: )

97 48. táblázat Európa megjelenése VASZARY (1912) tankönyvében Sorszászám Oldal- Idézet A szent szövetség. [ ] A szent szövetséget, melyhez később a pápa, az angol király és a szultán kivételével, a többi európai uralkodók is csatlakoztak, Metternich herceg, Ferenc császár mindenható államkancellárja csakhamar kiforgatta eredeti céljaiból. Mint a régi állami és társadalmi rendnek (conservativismus) a híve, nem elégedett meg az uralkodóknak testvéries viszonyával és az alattvalóknak keresztény szellemben való kormányzásával, hanem szükségesnek találta minden újításnak, minden alkotmányos, nemzeti és társadalmi szabadságra való törekvésnek az elfojtását is A görög szabadságharc. Éppen abban az időben, mikor a szent szövetség a spanyol- és 3. olaszországi mozgalmak elnyomásán fáradozott, fogott fegyvert Görögország a török uralom lerázására. [ ] Fokozta a görögök bátorságát az, hogy Európa több országa (Anglia, Franciaország, stb.) pénzzel és fegyverrel segítette őket. [ ] A görögök szabadságharcába az európai hatalmak Metternich befolyása következtében idáig nem avatkoztak bele. De mikor a cári trónt I. Miklós cár ( ) foglalta el, aki ismét fölelevenítette az ú. n. keleti kérdést, a már-már levert görögök hatalmas támogatóra találtak (Az orosz-török háború.) [ ] Az Edirnében megkötött békében (1829) a szultán elismerte Görögország függetlenségét. Görögország alkotmányos királysággá szervezkedett. Trónját az európai hatalmak intézkedéséből 1833-ban Ottó bajor herceg kapta meg ig uralkodott, amikor a kitört forradalom következtében kénytelen volt lemondani. Utóda György, dán herceg lett A párisi juliusi forradalom. A szent szövetség bukása. A juliusi forradalom hatása Európá ban ( ) [A párisi juliusi forradalom, 1830.] E reactionarius intézkedés miatt a párisi polgárság forradalomban tört ki (1830 jul ) s megbuktatta X. Károlyt. Utódáúl a forradalmi párt Lajos Fülöp, orleansi herceget választotta meg. Az új királyt, miután megesküdött a szabadabb szellemben átdolgozott alkotmányra, egész Franciaország elismerte királynak. Lajos Fülöpöt az európai hatalmak is elismerték s ezzel a szent szövetség s vele a conservativismus elvesztette befolyását Nyugat-Európában A juliusi forradalom hatása Európára. (Belgium és Hollandia szétválása.) [ ] A juliusi forradalom hírére azonban a belga nép fegyvert fogott (1830 aug. 25.) szabadságáért; leverte az uniót védő hollandokat s kikiáltotta Belgium önállóságát. Az európai hatalmak is elismerték Belgium függetlenségét s Lipót szász-koburgi herceget jelölték ki királyává A párisi februári forradalom és a második köztársaság. A februári forradalom hatása a többi európai országokra, az 1848/9-iki események A februári forradalom hatása Olaszországra. Az Európában általában tapasztalható szabadsági mozgalmak hatása alatt Olaszországban legelőször (1847) IX. Pius pápa tett alkotmányos újításokat, de az egyes államok népei nemcsak alkotmányt követeltek, amit uralkodóiktól meg is kaptak, hanem egyúttal Olaszország egyesítését (Italia unita) is célúl tűzték ki [(Az orosz beavatkozás és a világosi fegyverletétel.)] Görgey a fősereggel Világosnál a fegyvert letette (aug.13.) s magát az oroszoknak föltétlenűl megadta. Az osztrák katonai (Haynau) kormány, amelynek ily módon a hatalom kezébe jutott, irgalom nélkül járt el a szabadsághősök ellen. Akik, miként Kossuth, el nem menekültek, halállal lakoltak, vagy várfogságot szenvedtek. Közép-Európában a magyarok lengették legtovább a szabadság zászlaját; legyőzésük utan a reactio teljes diadalnak örvendhetett Napoleon szövetséget hoz létre Oroszország növekvő hatalma ellen. A krimi háború ( ). Napoleont külügyi politikájában kettős cél vezette; Franciaországot az európai continens államai között ismét vezető állammá iparkodott tenni s ezáltal, kielégítve nemzete hiúságát, a maga uralmának is biztos alapot akart vetni. Hívószavak uralkodók országok (nagy)- hatalmak (nagy)- hatalmak forradalmak (nagy)- hatalmak (hatalmi) befolyás forradalmak (nagy)- hatalmak országok szabadság mozgalmak reakció kontinens [Napoleon szövetséget hoz létre Oroszország növekvő hatalma ellen. A krimi háború ( )] Minthogy az orosz cár nem vonta vissza hadait a dunai fejedelemségekből, a szövetségesek megizenték (1854) a háborút. [ ] E vereség az időközben meghalt Miklós utódát, II. Sándort a párisi békére (1856) bírták, melynek értelmében a hatalmak a török főható- (nagy)- hatalmak 325

98 ság fenntartása mellett az aldunai fejedelemségeket (Moldva és Oláhország) és a török birodalomnak keresztény lakóit az európai hatalmak protectoratusa alá helyezték s a Feketetengert semlegessé tették (vagyis a kikötővárosokban nem volt szabad hadihajókat tartani). Moldva és Oláhország 1860-ban Románia néven egyesült [Napoleon mexikói vállalata az észak-amerikai polgári háború alkalmával] Miután a francia seregek elfoglalták az ország fővárosát, a Napoleon parancsára gyűlésre összehivott mexikói előkelők kikiáltották a mexikói császárságot s a koronát Miksa osztrák főhercegnek ajánlották fel. Miksát keserű csalódás érte, amint odaért (1864). A mexikóiak között kevés híve akadt; tetézte e bajt az, hogy mikor az újra egyesűlt észak-amerikai államok (az 1822-ben Monroë elnök által kimondott elvnek megfelelőleg) tiltakoztak az európai befolyás ellen, Napoleon (megszegve Miksának tett igéretét) visszarendelte seregeit Mexikóból A Bach-korszak ( ). A magyar szabadságharcosok megbüntetése után Bach császári belügyminiszter hozzáfogott Magyarországnak, mint a birodalom egyik tartományának osztrák mintára való szervezéséhez. [ ] Az elkeseredés amiatt általánossá lett. Javulást azonban az elnyomott nemzet saját erejéből létrehozni nem tudott, csakis az európai eseményektől várhatta a dolgok jobbrafordulását. Ilyen volt Ausztriának 1859-iki olaszországi veresége [Az 1867-iki kiegyezés] 1867-ben Ausztria is alkotmányt kapott. Igy tehát a hetvenes évek körül a legtöbb európai államban diadalra jutott a liberalismus Kelet-európai állapotok 1850-en innen. Oroszország. (Belső reformok.) II. Sándor cár ( ) a krimi vereség után jóideig nem avatkozott bele az európai ügyekbe, hanem újjászervezte birodalmát s Ázsiában foglalásokat tett (Területszerzések Ázsiában. A panslavismus.) II. Sándor a belső reformokkal egy időben Ázsiában újabb területekkel nagyobbította birodalmát. Elfoglalta a Kaukázus vidékét és Turkesztánt, szerződésekkel megszerezte Khinától az Amur-területet Koreáig, Japántól pedig a Schalin-szigetet. A hetvenes években az európai ügyekbe is beavatkozott. Az európai népeknek nemzeti tömörülésre és önállóságra törekvése a széttagolt szlávságra is megtette hatását Az orosz-török háború, Hercegovina és Bosznia a pánszláv izgatás következben 1875-ben fellázadt a török uralom ellen; támogatásukra Szerbia és Montenegro is fegyvert fogtak, mire Bulgária is fölkelt. Az európai hatalmak a levert szláv keresztények érdekében lépéseket tettek a portánál; mivel azonban a szultán a közvetítést visszautasította, a pánszláv párttól ösztökélt II. Sándor háborút izent a portának (1877) [Az orosz-török háború, ] Minthogy az oroszok Ázsiában is diadalmasan nyomúltak elő, a szultán bár fővárosa védelmére megjelent az angol hajóhad mégis békét kötött San-Stefanóban az orosz cárral, melynek értelmében Törökország lemondott európai birtokainak legnagyobb részéről (1878) (A berlini congressus). Ausztria és Magyarország a Angolország e békét nem hagyták anynyiban; amaz félt a rá nézve veszedelmessé válható panslavismusnak a Balkán-félszigeten való megerősödésétől, emez pedig az Aegei-tengertől akarta oroszokat távol tartani. E két nagy hatalom hadi készületeket is tett. A háború azonban nem tört ki, mert az orosz cár hajlandó volt Bismarck közvetítése folytán a san-stefanói békét az európai hatalmak felülvizsgálata alá bocsátani. Az így létrejött berlini congressus (1878) a következőkben állapodott meg: Románia, Szerbia és Montenegro független államokká lettek; Bulgária török fennhatóság alatt fejedelemségre emelkedett; Kelet-Rumélia megmaradt török tartománynak, de keresztény vallású kormányzó alatt önkormányzatot nyert; Oroszország Törökországtól Örményország egy részét, Romániától pedig Dobrusáért cserébe Bessarabiát kapta; Ausztria és Magyarország megbizást nyert Bosznia és Hercegovina katonai megszállására (occupatio) és kormányzására; Angolország Cyprus szigetét kapta (A hármas szövetség.) Oroszország a berlini congressus határozatai miatt megneheztelt Németországra, s úgy látszott, hogy Franciaországgal szövetségre lép. Minthogy e két hatalomnak közeledése háborút idézhetett volna fel Németország ellenében, Németország szövetségre lépett Ausztria és Magyarországgal (1879), mely hatalom szintén veszélyeztetve volt Oroszország részéről Bosznia-Hercegovina megszállása miatt. E szövetséghez később (1883) Olaszország is csatlakozott s ennek oka az volt, Olaszország ellensúlyozni akarta Franciaországot, mely ez időben szállotta meg az olaszoktól sűrűn lakott Tuniszt. Az így létesült hármas szövetség azóta éber szemmel őrködik Európa békéjén. (hatalmi) befolyás események államok helyzet(kép) beavatkozás beavatkozás nemzetek/ népek (nagy)- hatalmak birtokok (nagy)- hatalmak béke 326

99 [Németország] Németország erősödésének egyik jele, hogy 1884-től fogva eredményes gyarmatpolitikára adta magát. Ezt bizonyítják az Afrika nyugati, délnyugati és keleti részében szerzett területeknek, valamint Európában Helgolandnak, Ázsiában Új-Guinea egy részének megszerzése s a Karolina- és a Mariana-szigeteknek Spanyolországtól való megvásárlása Ausztria és Magyarország (osztrák és magyar birodalom). A külügy, hadügy és az ezekhez szükséges pénzügy tekintetében egy hatalommá egyesült (1867) Ausztria és Magyarország az európai béke ápolását tűzte ki céljáúl. Ezért helyezkedett semleges álláspontra az 1870/1- iki német-francia háború idején. Az európai egyensúly megörzése vezette Andrássy Gyula (1871 óta) külügyminisztert, mikor Angolországgal együtt felszólalt az orosz befolyást anynyira tágító san-stefanói békepontok megváltoztatása ügyében [A norvég és svéd personalis unio felbomlása. Portugália átalakúlása köztársasággá. Törökország alkotmánya] Törökországban az európaiasodás hívei ( ifjú törökök ) oly erősen szervezkedve léptek fel, hogy a szultán 1908-ban alkotmányt adott népének. Az új alkotmány értelmében a régi absolut uralom megszünt, a császár a felelős minisztériummal kormányozza a birodalmat s a törvényhozó hatalmat megosztja az országgyűléssel Japán fölemelkedése és háborúja Oroszországgal ( ). A japánok között a keresztény művelődés a 16. század közepétől fogva (Xaveri Szt. Ferenc) kezdett terjedni, a 17. században keletkezett pogány ellenhatás azonban elsöpörte az új műveltséget. Ezután csak nagysokára, a 19. század derekán kezdődött meg újra Japánnak Európával, illetőleg Amerikával való érintkezése. Az Egyesült-Államoknak és egyes európai államoknak ugyanis sikerült a japán császártól (mikado) kereskedelmi összeköttetést kieszközölni. Ezen érintkezés következtében Japán megismerkedett az európai műveltség egyes ágaival, s ennek az lett a következménye, hogy a japánok között reformpárt keletkezett, mely Japánnak európai mintára való átalakítását sürgette. [ ] Közgazdasági, szellemi, társadalmi, politikai, hadügyi téren egymást érték az újítások. S ezt nagymértékben elősegítette a kormánynak az az intézkedése, hogy sűrűen küldött japánokat európai tanulmányútra; ezenkívül még európaiakat is hívott be oktatókúl. terjeszkedés béke hatalmi/ politikai egyensúly Törökország külkapcsolat államok műveltség minta/mód tanulmányút oktatók (Forrás: VASZARY, 1912: ) 327

100 49. táblázat Európa megjelenése TAKÁTS (1917b) tankönyvében Sorszászám Oldal- Idézet A szent-szövetség. Ferenc császár, Sándor cár és III. Frigyes Vilmos porosz király Párizsban 1815-ben szent-szövetséget kötöttek egymással, melyben megfogadták, hogy egymást testvéreknek tekintik és népeiket a szeretet, a béke és igazság nevében kormányozzák. Valóban pedig legfőbb törekvésük oda irányult, hogy népeiktől a francia szabadelvű eszméket távol tartsák és minden szabadságtörekvést csirájában elfojtsanak. Ferenc császár minisztere, Metternich ügyelt fel nemcsak Ausztriában, hanem Európa legtöbb országaiban arra, hogy sehol semmi kísérlet se történjék a szabadelvű eszmék érdekében, ha pedig valahol ilyenfajta törekvés mutatkozott, mindjárt fegyveres erővel avatkozott be és a»rendet«helyreállította A görögök szabadságharca ( ). Csak a görögök szabadságharcát követte siker ebben a korszakban. [ ] 1821-ben végre harcot kezdtek, de a túlnyomó erővel szemben vereséget szenvedtek. A törökök bosszúja azonban fölkeltette az európai hatalmak rokonszenvét a görögök iránt s az angolok, a franciák és az oroszok segítségükre siettek Kossuth. [ ] A nemzet újjáalkotását befejezte az 1847/48-iki országgyűlés. Az itt alkotott 111. főbb törvények szerint a) Szabaddá lett az ország. [ ] b) Szabaddá lett a nép. [ ] c) Szabaddá lett a föld. [ ] d) Szabaddá lett a sajtó. [ ] Ezek a törvények alkották újjá hazánkat és emelték a művelt európai államok sorába Az orosz-japán háború. [ ] Japán a mult század 70-es évei óta mindinkább európai módon rendezkedett be. Japán államférfiak tanulmányutakat tettek Európában s ifjaik sűrűn látogatták az európai egyetemeket A balkán-szövetség háborúja Törökország ellen ( ). Szerbia, Montenegró, Bulgária és Görögország szövetséget kötöttek egymással, melynek bevallott célja az volt, hogy az európai török tartományok keresztény alattvalóit a török uralom alól felszabadítsák, tényleg pedig országaik határát akarták a töröktől elhódított területekkel nagyobbítani. [ ] A háború 1912 októberében kezdődött. [ ] A teljesen kimerült török kénytelen volt európai tartományairól (Trákia nagy része és Konstantinápoly kivételével) a szövetségesek javára lemondani (1913). Hívószavak országok (nagy)- hatalmak államok minta/mód tanulmányút egyetemek török tartományok török tartományok (Forrás: TAKÁTS, 1917b: ) 328

101 50. táblázat A hívószavak tartalmi alkategóriák mentén történő csoportosítása MANGOLD (1885) tankönyvében Tartalmi főkategória Tartalmi alkategóriák Hívószavak Hívószavak száma összesen (db) Európa (Európa, európai, európai-, europai, Európa-, európa-, Europe, Europa, europea, europ., Europäischer) Európa mint az államok/ nemzetállamok konstrukciója - alkotmányos 1 uralom - államok 3 - fejedelmek 1 - (nagy)hatalmak 1 - nemzetek/népek 1 - udvarok 1 Európa mint (belső és külső) - béke 1 erőviszony-alakító/-fenntartó konstrukció - (fegyveres) harc/ konfliktus 1 - (hatalmi) befolyás hatalmi/politikai 2 egyensúly - reakció 2 Európa mint egységes egész - egész/egység 3 3 konstrukció Európa mint ipari/ kereskedelmi konstrukció Európa mint műveltségi/ művelődési konstrukció - társaságok 1 1 Hívószavak száma összesen (db)

102 51. táblázat A hívószavak tartalmi alkategóriák mentén történő csoportosítása MANGOLD (1891) tankönyvében Tartalmi főkategória Tartalmi alkategóriák Hívószavak Hívószavak száma összesen (db) Európa (Európa, európai, európai-, europai, Európa-, európa-, Europe, Europa, europea, europ., Europäischer) Európa mint az államok/ nemzetállamok konstrukciója Európa mint (belső és külső) erőviszony-alakító/-fenntartó konstrukció - alkotmányos 1 uralom - államok 5 - Európán kívüli 1 alkotmány - fejedelmek 1 - kormányok 2 - (nagy)hatalmak 1 - nemzetek/népek 2 - Törökország 3 - udvarok 1 - vezető szerep/ 2 parancsoló állás - beavatkozás 1 - béke 2 - diplomácia 4 - (fegyveres) harc/ 3 konfliktus - forradalmi eszmék 1 - gyámság 1 - gyarmatállamok 1 - hadsereg 1 - hatalmi/politikai 1 egyensúly - helyzet(kép) 1 - jóváhagyás/ 1 helybenhagyás - keleti kérdés 1 - politika 1 - régi Európa 1 - szabadságharc 1 - szövetségi 1 rendszerek Európa mint egységes egész - egész/egység 6 konstrukció - közszellem 1 - (újkori) modern (újkori) történelmi 1 áttekintés Európa mint ipari/ - kereskedelem 1 1 kereskedelmi konstrukció Európa mint műveltségi/ művelődési konstrukció Hívószavak száma összesen (db)

103 52. táblázat A hívószavak tartalmi alkategóriák mentén történő csoportosítása MANGOLD (1902) tankönyvében Tartalmi főkategória Tartalmi alkategóriák Hívószavak Hívószavak száma összesen (db) Európa (Európa, európai, európai-, europai, Európa-, európa-, Europe, Europa, europea, europ., Europäischer) Európa mint az államok/ nemzetállamok konstrukciója Európa mint (belső és külső) erőviszony-alakító/-fenntartó konstrukció - államok 3 - birtokok 1 - fejedelmek 2 - (nagy)hatalmak 3 - nemzetek/népek 1 - udvarok 1 - vezető szerep/ 2 parancsoló állás - beavatkozás 1 - béke 3 - (béke)konferencia 1 - gyámság 1 - gyarmatállamok 1 - gyarmatok 1 - gyarmatosító 1 államok - hadsereg 1 - hatalmi/politikai 1 egyensúly - helyzet(kép) 1 - keleti kérdés 1 - követelések 1 - politika 1 - rokonszenv/ 3 támogatás - szabadságharc 1 - szövetségi 1 rendszerek - tekintély 1 fenntartása Európa mint egységes egész - egész/egység 6 konstrukció - közszellem 1 - minta/mód (újkori) történelmi 1 áttekintés Európa mint ipari/ kereskedelmi konstrukció Európa mint műveltségi/ művelődési konstrukció - kereszténység 1 1 Hívószavak száma összesen (db)

104 53. táblázat A hívószavak tartalmi alkategóriák mentén történő csoportosítása MÁRKI (1903) tankönyvében Tartalmi főkategória Tartalmi alkategóriák Hívószavak Hívószavak száma összesen (db) Európa (Európa, európai, európai-, europai, Európa-, európa-, Europe, Europa, europea, europ., Europäischer) Európa mint az államok/ nemzetállamok konstrukciója - abszolutizmus 1 - alkotmányos 1 fejlődés - alkotmányosság 1 - államok 4 - birodalom 1 - kormányok 1 - (nagy)hatalmak 3 - nemzetek/népek 2 - Oroszország 1 - országok 1 - uralkodók 1 - vezető államférfi/ 1 miniszter Európa mint (belső és külső) - béke 1 erőviszony-alakító/-fenntartó - érdeklődés/ 4 konstrukció figyelem - forradalmak 1 - gyarmatok 3 - (háborús/fegyveres) szembenállás 1 - hegemónia hódítás 1 - kivándorlási 1 mozgalmak - legitimáció 2 - rokonszenv/ 1 támogatás - terjeszkedés 2 Európa mint egységes egész - egész/egység 3 konstrukció - minta/mód terjedelem/méret 2 Európa mint ipari/ - iparos állam 1 2 kereskedelmi konstrukció - kereskedelem 1 Európa mint műveltségi/ - hagyományok 1 3 művelődési konstrukció - műveltség 2 Hívószavak száma összesen (db)

105 54. táblázat A hívószavak tartalmi alkategóriák mentén történő csoportosítása MIKA (1904b) tankönyvében Tartalmi főkategória Tartalmi alkategóriák Hívószavak Hívószavak száma összesen (db) Európa (Európa, európai, európai-, europai, Európa-, európa-, Europe, Europa, europea, europ., Europäischer) Európa mint az államok/ nemzetállamok konstrukciója Európa mint (belső és külső) erőviszony-alakító/-fenntartó konstrukció - államok 3 - birtokok 1 - (nagy)hatalmak 4 - nemzetek/népek 2 - országok 1 - parlamentáris 1 alkotmány - Törökország 1 - uralkodók 2 - vezető államférfi/ 1 miniszter - vezető államok/ 1 országok - vezető hatalom 1 - (béke)kongresszus 2 - forradalmak 1 - (hatalmi) befolyás 1 - küzdelmek 1 - szabadságharc szövetségi 2 rendszerek - tisztek 1 Európa mint egységes egész - egész/egység 2 2 konstrukció Európa mint ipari/ - iparcikkek 1 1 kereskedelmi konstrukció Európa mint műveltségi/ - jogfelfogás 1 1 művelődési konstrukció Hívószavak száma összesen (db)

106 55. táblázat A hívószavak tartalmi alkategóriák mentén történő csoportosítása MIKA (1912) tankönyvében Tartalmi főkategória Tartalmi alkategóriák Hívószavak Hívószavak száma összesen (db) Európa (Európa, európai, európai-, europai, Európa-, európa-, Europe, Europa, europea, europ., Europäischer) Európa mint az államok/ nemzetállamok konstrukciója Európa mint (belső és külső) erőviszony-alakító/-fenntartó konstrukció - államok 3 - birtokok 1 - (nagy)hatalmak 4 - nemzetek/népek 2 - országok 1 - parlamentáris 1 alkotmány - Törökország 1 - uralkodók 2 - vezető államférfi/ 1 miniszter - vezető államok/ 1 országok - vezető hatalom 1 - (béke)kongresszus 2 - forradalmak 1 - (hatalmi) befolyás 1 - küzdelmek 1 - szabadságharc szövetségi 2 rendszerek - tisztek 1 Európa mint egységes egész - egész/egység 2 2 konstrukció Európa mint ipari/ - iparcikkek 1 1 kereskedelmi konstrukció Európa mint műveltségi/ - jogfelfogás 1 1 művelődési konstrukció Hívószavak száma összesen (db)

107 56. táblázat A hívószavak tartalmi alkategóriák mentén történő csoportosítása SEBESTYÉN (1906) tankönyvében Tartalmi főkategória Tartalmi alkategóriák Hívószavak Hívószavak száma összesen (db) Európa (Európa, európai, európai-, europai, Európa-, európa-, Europe, Europa, europea, europ., Europäischer) Európa mint az államok/ nemzetállamok konstrukciója Európa mint (belső és külső) erőviszony-alakító/-fenntartó konstrukció - államok 1 - (nagy)hatalmak 6 - nemzetek/népek 2 - országok 1 - vezető államok/ 1 országok - béke 1 - események 2 - forradalmak 3 - forradalmi szellem 2 - politika 1 - régi Európa 1 - szabadságharc 2 - terjeszkedés 1 - vér nélküli diadal 1 Európa mint egységes egész konstrukció Európa mint ipari/ - hitelezők 1 2 kereskedelmi konstrukció - iparos országok 1 Európa mint műveltségi/ - műveltség 1 1 művelődési konstrukció Hívószavak száma összesen (db)

108 57. táblázat A hívószavak tartalmi alkategóriák mentén történő csoportosítása SZIGETHY (1903) tankönyvében Tartalmi főkategória Tartalmi alkategóriák Hívószavak Hívószavak száma összesen (db) Európa (Európa, európai, európai-, europai, Európa-, európa-, Europe, Europa, europea, europ., Europäischer) Európa mint az államok/ nemzetállamok konstrukciója Európa mint (belső és külső) erőviszony-alakító/-fenntartó konstrukció - alkotmányosság 1 - államok 1 - birodalom 1 - (nagy)hatalmak 5 - nemzetek/népek 4 - tengeri hatalmak 2 - Törökország 1 - város 1 - vezető államok/ 3 országok - vezető hatalom 1 - vezető szerep/ 2 parancsoló állás - béke 5 - (béke)kongresszus 2 - békés fejlődés 1 - (fegyveres) harc/ 3 konfliktus - felkelések 1 - gyarmat-birodalom 1 - hadsereg 1 - hatalmi/politikai 2 egyensúly - helyzet(kép) 1 - hódítás 1 - mozgalmak 1 - szövetségi 1 rendszerek - viszonyok 1 Európa mint egységes egész - egész/egység 2 3 konstrukció - terjedelem/méret 1 Európa mint ipari/ kereskedelmi konstrukció Európa mint műveltségi/ művelődési konstrukció - műveltség 1 1 Hívószavak száma összesen (db)

109 58. táblázat A hívószavak tartalmi alkategóriák mentén történő csoportosítása SZÖLGYÉMY (1914) tankönyvében Tartalmi főkategória Tartalmi alkategóriák Hívószavak Hívószavak száma összesen (db) Európa (Európa, európai, európai-, europai, Európa-, európa-, Europe, Europa, europea, europ., Europäischer) Európa mint az államok/ nemzetállamok konstrukciója Európa mint (belső és külső) erőviszony-alakító/-fenntartó konstrukció - államok 1 - birtokok 2 - fejedelmek 1 - köztársaság 1 - (nagy)hatalmak 3 - nemzetek/népek 1 - országok 1 - török birodalom 1 - uralkodók 1 - vezető államférfi/ 1 miniszter - beavatkozás 1 - béke 1 - (fegyveres) harc/ 2 konfliktus - forradalmak 1 - hadi célok/ 1 hadi fejlesztés - (hatalmi) befolyás 1 - külkapcsolat 1 - külügyi politika 1 - politika 1 - rokonszenv/ 2 támogatás - terjeszkedés 1 Európa mint egységes egész - egész/egység 2 3 konstrukció - minta/mód 1 Európa mint ipari/ - ipari védekezés 1 2 kereskedelmi konstrukció - szállított 1 nyerstermékek Európa mint műveltségi/ művelődési konstrukció - egyetemek 1 1 Hívószavak száma összesen (db)

110 59. táblázat A hívószavak tartalmi alkategóriák mentén történő csoportosítása UJHÁZY (1904) tankönyvében Tartalmi főkategória Tartalmi alkategóriák Hívószavak Hívószavak száma összesen (db) Európa (Európa, európai, európai-, europai, Európa-, európa-, Europe, Europa, europea, europ., Europäischer) Európa mint az államok/ nemzetállamok konstrukciója - abszolutizmus 1 - dinasztia állása 1 - fejedelmek 1 - kormányok 1 - (nagy)hatalmak 1 - nemzetek/népek 2 - udvarok 1 Európa mint (belső és külső) erőviszony-alakító/-fenntartó konstrukció - ellenszenv/ támogatás hiánya - érdeklődés/ figyelem reakció rokonszenv/ 1 támogatás - szövetségi 1 rendszerek Európa mint egységes egész - általános áramlat 1 1 konstrukció Európa mint ipari/ kereskedelmi konstrukció Európa mint műveltségi/ művelődési konstrukció - műveltség 1 1 Hívószavak száma összesen (db)

111 60. táblázat A hívószavak tartalmi alkategóriák mentén történő csoportosítása UJHÁZY (1913) tankönyvében Tartalmi főkategória Tartalmi alkategóriák Hívószavak Hívószavak száma összesen (db) Európa (Európa, európai, európai-, europai, Európa-, európa-, Europe, Europa, europea, europ., Europäischer) Európa mint az államok/ nemzetállamok konstrukciója - abszolutizmus 1 - államok 1 - fejedelmek 2 - (nagy)hatalmak 1 - nemzetek/népek 1 - udvarok 1 Európa mint (belső és külső) - béke 1 erőviszony-alakító/-fenntartó - ellenszenv/ 1 konstrukció támogatás hiánya - külügyi politika 1 - politika 1 - reakció 1 - rokonszenv/ 1 8 támogatás - szociális 1 mozgalmak - szövetségi 1 rendszerek Európa mint egységes egész - általános áramlat 1 1 konstrukció Európa mint ipari/ kereskedelmi konstrukció Európa mint műveltségi/ művelődési konstrukció - műveltség 1 1 Hívószavak száma összesen (db)

112 61. táblázat A hívószavak tartalmi alkategóriák mentén történő csoportosítása VARGA (1904) tankönyvében Tartalmi főkategória Tartalmi alkategóriák Hívószavak Hívószavak száma összesen (db) Európa (Európa, európai, európai-, europai, Európa-, európa-, Europe, Europa, europea, europ., Europäischer) Európa mint az államok/ nemzetállamok konstrukciója Európa mint (belső és külső) erőviszony-alakító/-fenntartó konstrukció - alattvalók 1 - alkotmányos 1 fejlődés - államok 1 - fejedelmek 1 - (nagy)hatalmak 2 - nemzetek/népek 2 - országok 1 - Törökország 2 - vezető államok/ 1 országok - beavatkozás 3 - béke 2 - felkelések 1 - politika 1 - rokonszenv/ 4 16 támogatás - szövetségi 4 rendszerek - terjeszkedés 1 Európa mint egységes egész - egész/egység 1 1 konstrukció Európa mint ipari/ - közlekedés 1 kereskedelmi konstrukció - távolsági 1 2 összeköttetés Európa mint műveltségi/ - műveltség 1 1 művelődési konstrukció Hívószavak száma összesen (db)

113 62. táblázat A hívószavak tartalmi alkategóriák mentén történő csoportosítása VASZARY (1904) tankönyvében Tartalmi főkategória Tartalmi alkategóriák Hívószavak Hívószavak száma összesen (db) Európa (Európa, európai, európai-, europai, Európa-, európa-, Europe, Europa, europea, europ., Europäischer) Európa mint az államok/ nemzetállamok konstrukciója Európa mint (belső és külső) erőviszony-alakító/-fenntartó konstrukció - abszolút 1 monarchiák - államok 2 - kormányok 1 - (nagy)hatalmak 6 - nemzetek/népek 1 - vezető államférfi/ 1 miniszter - beavatkozás 2 - (béke)konferencia 1 - események 3 - (fegyveres) harc/ 1 konfliktus - forradalmak 2 - legitimáció 1 - politika 1 - reakció 1 Európa mint egységes egész - egész/egység 4 5 konstrukció - kontinens 1 Európa mint ipari/ kereskedelmi konstrukció Európa mint műveltségi/ művelődési konstrukció Hívószavak száma összesen (db)

114 63. táblázat A hívószavak tartalmi alkategóriák mentén történő csoportosítása VASZARY (1912) tankönyvében Tartalmi főkategória Tartalmi alkategóriák Hívószavak Hívószavak száma összesen (db) Európa (Európa, európai, európai-, europai, Európa-, európa-, Europe, Europa, europea, europ., Europäischer) Európa mint az államok/ nemzetállamok konstrukciója Európa mint (belső és külső) erőviszony-alakító/-fenntartó konstrukció Európa mint egységes egész konstrukció Európa mint ipari/ kereskedelmi konstrukció Európa mint műveltségi/ művelődési konstrukció - államok 2 - birtokok 1 - (nagy)hatalmak 7 - nemzetek/népek 1 - országok 2 - Törökország 1 - uralkodók beavatkozás 2 - béke 2 - események 1 - forradalmak 2 - (hatalmi) befolyás 2 - hatalmi/politikai 1 egyensúly 15 - helyzet(kép) 1 - külkapcsolat 1 - reakció 1 - szabadság 1 mozgalmak - terjeszkedés 1 - kontinens minta/mód műveltség 1 - oktatók 1 - tanulmányút 1 Hívószavak száma összesen (db)

115 64. táblázat A hívószavak tartalmi alkategóriák mentén történő csoportosítása TAKÁTS (1917b) tankönyvében Tartalmi főkategória Tartalmi alkategóriák Hívószavak Hívószavak száma összesen (db) Európa (Európa, európai, európai-, europai, Európa-, európa-, Europe, Europa, europea, europ., Europäischer) Európa mint az államok/ nemzetállamok konstrukciója Európa mint (belső és külső) erőviszony-alakító/-fenntartó konstrukció - államok 1 - (nagy)hatalmak 1 - országok 1 - török tartományok Európa mint egységes egész - minta/mód 1 1 konstrukció Európa mint ipari/ kereskedelmi konstrukció Európa mint műveltségi/ - egyetemek 1 2 művelődési konstrukció - tanulmányút 1 Hívószavak száma összesen (db) 8 343

116 65. táblázat A hívószavak összesítése a tartalmi alkategóriák mentén a vizsgált tankönyvi fejezetekben/alfejezetekben (db) Tartalmi alkategóriák Hívószavak Összesen Európa mint az államok/ - abszolút monarchiák 1 nemzetállamok konstrukciója - abszolutizmus 3 - alattvalók 1 - alkotmányos fejlődés 2 - alkotmányos uralom 2 - alkotmányosság 2 - államok 31 - birodalom 2 - birtokok 6 - dinasztia állása 1 - Európán kívüli alkotmány 1 - fejedelmek 9 - kormányok 5 - köztársaság 1 - (nagy)hatalmak 48 - nemzetek/népek Oroszország 1 - országok 9 - parlamentáris alkotmány 2 - tengeri hatalmak 2 - török birodalom 1 - török tartományok 2 - Törökország 9 - udvarok 5 - uralkodók 7 - város 1 - vezető államférfi/miniszter 5 - vezető államok/országok 7 - vezető hatalom 3 - vezető szerep/parancsoló állás 6 Európa mint (belső és külső) erőviszony-alakító/-fenntartó konstrukció - beavatkozás 10 - béke 19 - (béke)konferencia 2 - (béke)kongresszus 6 - békés fejlődés 1 - diplomácia 4 - ellenszenv/támogatás hiánya 2 - érdeklődés/figyelem 5 - események 6 - (fegyveres) harc/konfliktus 10 - felkelések 2 - forradalmak 11 - forradalmi eszmék 1 - forradalmi szellem 2 - gyámság 2 - gyarmatállamok 2 - gyarmat-birodalom 1 - gyarmatok 4 - gyarmatosító államok 1 - (háborús/fegyveres) szembenállás

117 - hadi célok/hadi fejlesztés 1 - hadsereg 3 - (hatalmi) befolyás 6 - hatalmi/politikai egyensúly 7 - hegemónia 2 - helyzet(kép) 4 - hódítás 2 - jóváhagyás/helybenhagyás 1 - keleti kérdés 2 - kivándorlási mozgalmak 1 - követelések 1 - külkapcsolat 2 - külügyi politika 2 - küzdelmek 2 - legitimáció 3 - mozgalmak 1 - politika 7 - reakció 6 - régi Európa 2 - rokonszenv/támogatás 12 - szabadság mozgalmak 1 - szabadságharc 6 - szociális mozgalmak 1 - szövetségi rendszerek 13 - tekintély fenntartása 1 - terjeszkedés 6 - tisztek 2 - vér nélküli diadal 1 - viszonyok 1 Európa mint egységes egész konstrukció - általános áramlat - egész/egység kontinens 2 - közszellem 2 - minta/mód 6 - terjedelem/méret 3 - (újkori) modern 1 - (újkori) történelmi áttekintés 2 Európa mint ipari/kereskedelmi - hitelezők 1 konstrukció - iparcikkek 2 - ipari védekezés 1 - iparos állam 1 - iparos országok 1 - kereskedelem 2 - közlekedés 1 - szállított nyerstermékek 1 - távolsági összeköttetés 1 Európa mint műveltségi/ - egyetemek 2 művelődési konstrukció - hagyományok 1 - jogfelfogás 2 - kereszténység 1 - műveltség 8 - oktatók 1 - tanulmányút 2 - társaságok 1 Összesen

118 66. táblázat A dél-dunántúli főgimnáziumokban és főreáliskolákban az újkor tanításához használt dualizmus kori történelemtankönyvek rendszerezése 163 Tanév Évfolyam (osztály) 1875/ / / / / 1880 PÉCS (Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola) Tantárgy Tankönyvek adatai neve nincs adat 7. nincs adat 6. Vaszary Világtörténelme III. kötet, II. kiadás. Budapest Történeledapest. Vaszary Világtörténelme III. kötet. Bu Vaszary Világtörténelme III. kötet, II. kiadás. Budapest Ribáry F. A legujabb kor története. 6. Vasszary Világtörténelme III. kötet, II. kiadás. Budapest Ribáry F. A legujabb kor története. 6. Vasszary Világtörténelme III. kötet, II. kiadás. Budapest Főgimnáziumok/főreáliskolák KAPOSVÁR (Kaposvári Magyar Állami Királyi Főgimnázium) Tantárgy Tankönyvek adatai neve Tantárgy neve SZEKSZÁRD (Szekszárdi Állami Főgimnázium) Tankönyvek adatai 163 A táblázat szó szerinti átvétellel adja meg az iskolai értesítők tankönyvjegyzékében fellelt tankönyvi adatokat. 164 A tantárgytól eltérő megnevezések mindhárom intézmény esetében dőlt betűvel kerülnek kiemelésre. 346

119 1880/ / / / / / és földrajz és földrajz Ribáry F. A legujabb kor története. Vasszary Világtörténelme III. kötet, II. kiadás. Budapest Ribáry F. A legujabb kor története. Vaszary Világtörténelme III. kötet, II. kiadás. Budapest Ribáry F. A legujabb kor története. Vaszary Világtörténelme III. kötet, II. kiadás. Ribáry F. A legujabb kor története. Vaszary Világtörténelem III. kötet. Ribáry F. A legujabb kor története. Vaszary K. Világtörténelem III. kötet; Jausz Gy. Történelmi Atlasz III. rész. Mangold: A legujabb kor története és Scholz Politikai földrajz. Jausz Gy. Atlasz III. rész. Vaszary K.: Világtörténelem III. kötet; Jausz Gy.: Történeti Atlasz III. rész. Mangold L.: A legujabb kor története és Scholtz A.: Politikai földrajz. Jausz Gy.: Történelmi Atlasz III. rész. és földrajz és földrajz Vaszary Ujkora. Jausz-féle Történeti Atlasz III. r. Mangold L. A legujabb kor története és Scholz Albert Politikai földrajza Vaszary K. Uj-Kor; Jausz-féle Történeti Atlasz. III. Mangold L.»A legújabb kor története«és Scholz Albert»Politikai földrajz«1886/ 1887 Mangold L.: Világtörténelem II. és III. kötet. Jausz Gy.: Történeti Atlasz II. rész. Mangold L.: A legujabb kor története és Scholtz A.: Politikai földrajz. Jausz Gy.: Történelmi Atlasz III. rész és fölrajz Politikai földrajz Vaszary K.»Ujkor«; Jausz atlasza Scholtz G. Politikai földrajza 347

120 1887/ / / / / / / / és fölrajz Mangold L.:»Világtörténelem«II. és III. kötet. Jausz Gy.:»Történelmi Atlasz«II. rész. Mangold L.:»Világtörténelem«III. kötet és Scholtz A.:»Politikai földrajz.«jausz Gy.:»Történelmi Atlasz«III. rész. Mangold L.: Világtörténelem II. és III. k. Mangold L.: Világtörténelem, III. köt. és Scholtz A.: Politikai földrajz. Mangold L.: Világtörténelem, II. és III. k. Mangold L.: Világtörténelem, III. köt. és Scholtz A.: Politikai földrajz. Mangold L.: Világtörténelem, II. és III. k. Mangold L.: Világtörténelem, III. köt. és Scholtz A.: Politikai földrajz. Mangold L.: Világtörténelem, II. és III. k. Mangold L: Világtörténelem, III. köt. és Scholtz A.: Politikai földrajz. Mangold L.: Világtörténelem, II. és III. k. Mangold L.: Világtörténelem, III. köt. Scholtz A.: Politikai földrajz. Mangold L.: Világtörténelem, II. és III. k. Mangold L.: Világtörténelem, III. köt. és Varga O.: Politikai földrajz. Mangold L. Világtörténelem, II. és III. k. Mangold L.: Világtörténelem III. köt. és Varga O.: Politikai földrajz. 6. Politikai földrajz Politikai földrajz Politikai földrajz Politikai földrajz Politikai földrajz Politikai földrajz Politikai földrajz Politikai földrajz Vaszary K. Ujkora Scholtz A. Politikai földrajza Vaszary K. Ujkora, (Jausz atlasza) Scholtz Albert Politikai földrajza Vaszary Kolos: Ujkor Scholz Albert, Pol. földr. Vaszary K., Ujkor Scholtz:»Politikai földrajz«és Kozma Gy. Atlasza Vaszary K. Ujkor Scholtz Politikai földrajza és Kozma Iskolai Atlasza Vaszary K. Ujkor Scholcz Politikai földrajza és Kozma Rendszeres földrajzi atlasza Varga O. Ujkor Scholcz R. Politikai földrajza és Kozma atlásza Varga Ujkor Varga Politikai földrajza és Kozma Atlasza 348

121 1895/ / / 1898 Mangold L.: Világtörténelem, II. és III. k. Mangold L.: Világtörténelem III. k. és Varga O.: Politikai földrajz. Mangold L.: Világtörténelem II. és III. k. Mangold L.: Világtörténelem III. k. és Varga O.: Politikai földrajz. Mangold L.: Világtörténelem II. és III. k Politikai földrajz Politikai földrajz Varga, Ujkor Varga Politikai földrajza és Kozma Atlasza Varga, Ujkor - Varga Politikai földrajza és Kozma Atlasza Varga Ottó, Világtörténet. III. r. Ujkor. Kogutovicz Manó: Tört. isk. atlasz III. füzet / / Mangold L.: Világtörténelem III. k. és Varga O.: Politikai földrajz. Varga O.: Világtörténelem II. és III. k. Mangold L.: Világtörténelem III. k. és Varga O.: Politikai földrajz. Varga O.: Világtörténelem II. és III. k. Varga O.: Világtörténelem III. k. és Varga O.: Politikai földrajz. Politikai földrajz Politikai földrajz Politikai földrajz Varga Ottó, Politikai földrajz - Varga, Világtörténet, III. r. Ujkor. - Kogutovicz, Tört. isk. atlasz III. füzet Varga, Politikai földrajz - Világtörténet. III. r. Ujkor. - Varga, Politikai földrajz / / Varga O.: Világtörténelem II. és III. k. Varga O.: Világtörténelem, III. k. és Varga O.: Politikai földrajz. Varga O.: Világtörténelem II. és III. k. Varga O.: Világtörténelem, III. k. és Varga O.: Politikai földrajz. Politikai földrajz Varga Világtörténet. III. Ujkor. Varga, Politikai földrajz Varga O., Világtörténet. III. r. Ujkor Földrajz Varga O., Politikai földrajz Politikai földrajz Varga Ottó»Világtörténet«III. kötet. Ujkor. Kogutowicz Manó»Történelmi iskolai atlasz«165 II-III. r. - Varga Ottó»Világtörténet«III. kötet. Kogutowicz Manó»Történelmi iskolai atlasz«ii-iii. rész. Varga Ottó «Politikai földrajz» 165 segédkönyv 349

122 1902/ / 1904 Varga O.: Világtörténelem, II. és III. k. Varga O.: Világtörténelem, III. k. és Varga O.: Politikai földrajz. Márki S.: Egyetemes történelem, II. r. Varga O.: Világtörténelem, III. k. és Varga O.: Politikai földrajz. Varga O., Világtörténet III. Ujkor. Varga O. Világtörténet III. Uj-kor; Varga O. Politikai földrajz Mika Sándor, Világtörténet II. k. Középkor és Újkor 1648-ig. Kogutovicz, Történelmi iskolai atlasz II. f. Mika-Létmányi: Világtörténet, Uj-kor III. r. és Politikai földrajz Varga Ottó»Világtörténet«III. kötet. Kogutowicz Manó»Történelmi iskolai atlasz«ii-iii. rész. Varga Ottó: Világtörténet III. kötet Kogutovicz Manó Tört. iskolai atlasz II- III. rész. Dr. Márki Sándor: Egyetemes történelem II. rész. Kogutovicz Manó: Történelmi iskolai atlasz II-III. rész. Márki Sándor: Egyetemes történelem III. rész Kogutowicz Manó: Történelmi atlasz III. rész. Kogutowicz: Földrajzi iskolai atlasz 1904/ 1905 Márki S.: Egyetemes történelem, II. r. Márki Sándor dr.: Egyetemes történelem, III. rész. Mika, Világtörténelem, II. r., Kogutowitz, Történ. isk. atlasz, Mika-Létmányi: Világtörténet, Uj-kor III. r. és Politikai földrajz Dr. Márki Sándor: Egyetemes történelem II. rész Kogutovicz Manó: Történelmi iskolai atlasz II-III. rész. Márki Sándor: Egyetemes történelem III. rész Kogutowicz; Földrajzi iskolai atlasz 1905/ / 1907 Márki S.: Egyetemes történelem, II. r. Márki Sándor dr.: Egyetemes történelem, III. rész. Márki S.: Egyetemes történelem, II. r. Márki Sándor dr.: Egyetemes történelem, III. rész. Mika, Világtörténelem, II. r., Kogutowitz, Történ. isk. atlasz, Mika, Világtörténelem, III. rész Kogutovitz, Történ. isk. atlasz Mika, Világtörténelem, II. r., Kogutowitz, Történ. isk. atlasz, Mika, Világtörténelem, III. rész, Kogutowitz, Történ. isk. atlasz Dr. Márki Sándor: Egyetemes történelem II. rész. Közép-kor Kogutovicz Manó: Történelmi iskolai atlasz II-III. rész Márki Sándor: Egyetemes történelem III. rész. Uj-kor Kogutowicz: Földrajzi iskolai atlasz Dr. Márki Sándor: Egyetemes történelem II. rész. Közép kor Kogutowicz Manó: Történelmi iskolai atlasz II-III. rész Márki Sándor: Egyetemes történelem III. rész. Uj-kor Kogutowicz: Földrajzi iskolai atlasz 350

123 1907/ / / / / 1912 Mika S.: Világtörténet, II. r. Márki Sándor dr.: Egyetemes történelem, III. rész. Mika S.: Világtörténet, II. r. Mika S.: Világtörténelem, III. rész. Mika S.: Világtörténet, II. r. Mika S.: Világtörténelem, III. rész. Mika S.: Világtörténet, II. r. Mika S.: Világtörténelem, III. rész. nincs adat Mika, Világtörténelem, II. r., Kogutowitz, Történ. isk. atlasz, Mika, Világtörténelem, III. rész, Kogutowitz, Történ. isk. atlasz Mika, Világtörténelem, II. rész, Kogutowitz, Történ. isk. atlasz, Mika, Világtörténelem, III. rész, Kogutowitz, Történ. isk. atlasz Mika, Világtörténelem, II. rész. Kogutowitz, Történ. isk. atlasz Mika, Történelmi olvasókönyv 166 IV. rész Mika, Világtörténelem, III. rész. Kogutowitz, Történ. isk. atlasz Mika, Világtörténelem, II. rész. Kogutowitz, Történ. isk. atlasz Mika, Történelmi olvasókönyv IV. rész Mika, Világtörténelem, III. rész. Kogutowitz, Történ. isk. atlasz Mika, Történelmi olvasókönyv V. rész Mika, Világtörténelem, II. rész. Kogutowitz, Tört. isk. atlasz Mika, Történelmi olvasókönyv IV. rész Dr. Márki Sándor: Egyetemes történelem II. rész. Középkor Kogutowicz Manó: Történelmi iskolai atlasz II-III. rész Márki Sándor: Egyetemes történelem III. rész. Uj-kor Kogutowicz: Földrajzi iskolai atlasz Dr. Márki Sándor: Egyetemes történelem II. rész. Középkor Kogutovicz Manó: Történelmi iskolai atlasz II-III. rész Dr. Márki Sándor: Egyetemes történelem III. rész. Uj-kor Kogutovicz: Földrajzi iskolai atlasz Varga Ottó: Világtörténet. II. k., II. kiad. Középkor és ujkor Kogutovicz Manó: Történelmi iskolai atlasz II-III. rész Dr. Márki Sándor: Egyetemes történelem III. rész. Uj-kor Kogutovicz: Földrajzi iskolai atlasz Varga Ottó: Világtörténet. II. k., IV. kiad. Középkor és ujkor Kogutowicz Manó: Történelmi iskolai atlasz II-III. rész Varga Ottó: Világtörténet. III. rész. Uj-kor Kogutowicz: Földrajzi iskolai atlasz Varga Ottó: Világtörténet. II. k., IV. kiad. Középkor és ujkor Kogutovicz Manó: Történelmi iskolai atlasz II-III. rész 166 segédkönyv 351

124 nincs adat Mika, Világtörténelem, III. rész. Kogutowitz, Történ. isk. atlasz Mika, Történelmi olvasókönyv V. rész 7. Varga Ottó: Világtörténet. III. rész. Uj-kor. III. kiadás Kogutowicz: Földrajzi iskolai atlasz 1912/ / / / Mika: Világtörténelem II. r., 2. kiadás. Kogutowicz: Történelmi atlasz, 1. kiadás. Mika: Történelmi olvasó 167 Mika: Egyetemes történelem III. r., 1. kiadás. Kogutowicz: Történelmi atlasz, 1. kiadás. Mika: Történelmi olvasó Mika: Világtörténelem II. r., 2. kiadás. Kogutowicz: Történelmi atlasz, 1. kiadás. Mika: Történelmi olvasó Mika: Egyetemes történelem III. r., 1. kiadás. Kogutowicz: Történelmi atlasz, 1. kiadás. Mika: Történelmi olvasó Mika: Világtörténelem II. r., 2. kiadás. Kogutowicz: Történelmi atlasz, 1. kiadás. Mika: Történelmi olvasó Mika: Egyetemes történelem III. r., 1. kiadás. Kogutowicz: Történelmi atlasz, 1. kiadás. Mika: Történelmi olvasó Mika: Világtörténelem II. r., 2. kiadás. Kogutowicz: Történelmi atlasz, 1. kiadás. Mika: Történelmi olvasó 6. Mika, Világtörténelem, II. rész, 2. kiadás Kogutowitz, Tört. isk. atlasz Mika, Történelmi olvasókönyv IV. rész Mika, Világtörténelem, III. rész, 2. kiadás Kogutowitz, Történ. isk. atlasz Mika, Történelmi olvasókönyv V. rész Mika, Világtörténelem, II. rész, 2. kiadás Kogutowitz, Tört. isk. atlasz Mika, Történelmi olvasókönyv IV. rész Mika, Világtörténelem, III. rész, 2. kiadás Kogutowitz, Történ. isk. atlasz Mika, Történelmi olvasókönyv V. rész Mika, Világtörténelem, II. rész, 2. kiad. Kogutowitz, Történelmi iskolai atlasz Mika, Történelmi olvasókönyv IV. rész Mika, Világtörténelem, III. rész, II. kiadás Kogutowitz, Történelmi iskolai atlasz Mika, Történelmi olvasókönyv V. rész Mika: Világtörténelem II. rész. Közép és Ujkor. 2. kiadás. Kogutowitz: Atlasz a világtörténelem tanításhoz (mint az V. oszt.) Varga Ottó: Világtörténet. II. k., IV. kiad. Középkor és ujkor Kogutowicz Manó: Történelmi iskolai atlasz II-III. rész Varga Ottó: Világtörténet. III. rész. Uj-kor. III. kiadás Kogutowicz: Földrajzi iskolai atlasz Varga Ottó: Világtörténet. II. k., IV. kiad. Középkor és ujkor Kogutowicz Manó: Történelmi iskolai atlasz II-III. rész Varga Ottó: Világtörténet. III. rész. Uj-kor. III. kiadás Kogutowicz: Földrajzi iskolai atlasz Varga Ottó: Világtörténet. II. k., IV. kiad. Középkor és ujkor Kogutowicz: Tört. isk. atlasz (mint az V. oszt.-ban) Varga, Világtörténet III. r. Uj-kor III. kiadás Kogutowicz: Tört. isk. atlasz (mint a VI. oszt.-ban) Varga Ottó: Világtörténet. II. k., IV. kiad. Középkor és ujkor Kogutowicz: Tört. isk. atlasz (mint az V. osztályban) 167 segédkönyv 352

125 1916/ / / / / / Mika: Egyetemes történelem III. r., 1. kiadás. Kogutowicz: Történelmi atlasz, 1. kiadás. Mika: Történelmi olvasó Mika: Világtörténelem II. r., 2. kiadás. Kogutowicz: Történelmi atlasz, 1. kiadás. Mika: Történelmi olvasó Mika: Egyetemes történelem III. r., 1. kiadás. Kogutowicz: Történelmi atlasz, 1. kiadás. Mika: Történelmi olvasó legutóbbi kiadású tankönyvek legutóbbi kiadású tankönyvek nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat A tankönyv a régi marad. A tankönyv a régi marad. A tankönyv a régi marad. A tankönyv a régi marad. 6. Mika: Világtörténelem III. rész, 2 kiadás Uj és legujabb kor Kogutowitz: Atlasz a világtörténelem tanításához (mint V. oszt.) Mika: Világtörténelem II. rész. Közép és Ujkor. 2. kiadás. Kogutowitz: Atlasz a világtörténelem tanításhoz (mint az V. oszt.) Mika: Világtörténelem III. rész, 2 kiadás Uj és legujabb kor Kogutowitz: Atlasz a világtörténelem tanításához (mint V. oszt.) Nincs tankönyvváltoztatás az előző évihez képest. Nincs tankönyvváltoztatás az előző évihez képest. Nincs tankönyvváltoztatás az 1916/1917. tanévihez képest. Nincs tankönyvváltoztatás az 1916/1917. tanévihez képest. nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat Varga, Világtörténet III. r. Uj-kor III. kiadás Kogutowicz: Tört. isk. atlasz (mint a VI. oszt.-ban) Varga Ottó: Világtörténet. II. k., IV. kiad. Középkor és ujkor Kogutowicz: Tört. isk. atlasz (mint az V. osztályban) Varga, Világtörténet III. r. Uj-kor III. kiadás Kogutowicz: Tört. isk. atlasz (mint a VI. oszt.-ban) Varga Ottó: Világtörténet. II. k., IV. kiad. Középkor és ujkor Kogutowicz: Tört. isk. atlasz (mint az V. osztályban) Varga, Világtörténet III. r. Uj-kor III. kiadás Kogutowicz: Tört. isk. atlasz (mint a VI. oszt.-ban) Nincs változtatás az előző évihez képest. Nincs változtatás az előző évihez képest. nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat 353

126 1922/ 1923 A tankönyv a régi marad. nincs adat 6. nincs adat A tankönyv a régi marad. nincs adat 7. nincs adat 1923/ / 1925 Mika: Világtörténelem II. r., 3. k. Kogutowicz: Történelmi atlasz. Mika: Egyetemes történelem III. r. Kogutowicz: Történelmi atlasz. szaktanári utasítás nélkül ne vegyék meg a tankönyveket 6. nincs adat Mika: Világtörténelem II. r. Közép és Ujkor. Kogutowitz: Atlasz a világtörténelem tanításához Mika: Világtörténelem III. r., 2 kiad. Uj és legujabb kor Kogutowitz: Atlasz a világtört. tanításához Ujházy: Egyetemes történelem II. rész (új) Kogutowicz: Történelmi atlasz II. rész Ujházy: Egyetemes történelem III. rész (új) 168 Kogutowicz: Történelmi atlasz II. rész. Takáts: Összefoglaló tételek a világtörténelemből Ujházy: Egyetemes történelem II. rész (új) Kogutowicz: Történelmi atlasz II. rész 1925/ / 1927 szaktanári utasítás nélkül ne vegyék meg a tankönyveket Mika-Szabó, Világtörténet II. 3. Kogutowicz K., Világtörténeti atlasz II. Mika-Szabó, Világtörténet III. 3. Kogutowicz K., Világtörténeti atlasz III. Mika-Szabó, Világtörténet II. 3. Kogutowicz K., Világtörténeti atlasz II nincs adat 7. Mika: Világtörténelem II. rész. Közép- és Újkor. Kogutowitz: Atlasz a világtörténelem tanításához Mika: Világtörténelem III. rész, II. kiadás. Uj és legujabb kor. Kogutowitz: Atlasz a világtörténelem tanításához Mika-Szabó: Világtörténelem II. rész. Kogutowitz: Atlasz a világtörténelem tanításához Ujházy: Egyetemes történelem III. rész Kogutowicz: Történelmi atlasz II. rész. Takáts: Összefoglaló tételek a világtörténelemből és földrajzból Ujházy: Egyetemes történelem II. rész Kogutowicz: Történelmi atlasz II. rész Ujházy: Egyetemes történelem III. rész Kogutowicz: Történelmi atlasz II. rész. Takáts: Összefoglaló tételek a világtörténelemből és földrajzból Ujházy: Egyetemes történelem II. rész Kogutowicz: Történelmi atlasz II. rész 168 A tankönyvek a legutolsó kiadásban szerzendők be. (RESCH, 1923: 15) Az 1924/25., 1925/1926. és 1926/27. tanévi tankönyvekre szintén vonatkozó megjegyzés (lásd RESCH, 1924: 16; RESCH, 1925: 24; RESCH, 1926: 31). 354

127 1927/ / / / / / 1933 Mika-Szabó, Világtörténet III. 3. Kogutowicz K., Világtörténeti atlasz III. Mika-Szabó, Világtörténet II. 3. Kogutowicz K., Világtörténeti atlasz II. Mika-Szabó, Világtörténet III. 3. Kogutowicz K., Világtörténeti atlasz III. Mika-Szabó, Világtörténet II. 3. Kogutowicz K., Világtörténeti atlasz 169 Mika-Szabó, Világtörténet III. 3. Kogutowicz K., Világtörténeti atlasz Mika-Marczinkó, Világtörténet III. Kogutowicz K., Világtörténeti atlasz. Barthos-Kurucz, Világtörténelmi atlasz Mika-Szabó, Világtörténet III. 3. Kogutowicz K., Világtörténeti atlasz. Barthos-Kurucz, Világtörténelmi atlasz Mika-Marczinkó, Világtörténet III. Barthos-Kurucz, Világtörténelmi atlasz Mika-Marczinkó, Világtörténet IV. Barthos-Kurucz, Világtörténelmi atlasz Mika-Marczinkó, Világtörténet III. Barthos-Kurucz, Világtörténelmi atlasz Mika-Marczinkó, Világtörténet IV. Barthos-Kurucz, Világtörténelmi atlasz Mika-Marczinkó, Világtörténet III. Barthos-Kurucz, Világtörténelmi atlasz Miklósi-Marczel-Szolomajer: a VI. oszt. számára Bartos-Kurucz: Történelmi atlasz Mika: Világtörténelem III. rész. Kogutowicz: Atlasz a világtörténelem tanításához. Bartos-Kurucz: Történelmi atlasz nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat Miskolczy-Marczell-Szolomayer: VI. o. számára Barthos-Kurucz: Történelmi atlasz VI. oszt. sz. Mika: Világtörténelem III. rész, 2. kiadás. Kogutowitz: Atlasz a világtörténelem tanításához Mika-Szabó: Világtörténelem II. rész. Kogutowitz: Atlasz a világtörténelem tanításához Mika: Világtörténelem III. rész II. kiadás. Kogutowitz: Atlasz a világtörténelem tanításához Mika-Szabó: Világtörténelem II. r. Kogutowitz: Atlasz a világtörténelem tanítá- sához Mika: Világtörténelem III. rész. Kogutowitz: Atlasz a világtörténelem tanításához 6. Ujházy: Egyetemes történelem III. rész Kogutowicz: Történelmi atlasz II. rész. Ujházy: Egyetemes történelem II. Barthos-Kurucz: Történelmi atlasz Ujházy: Egyetemes történelem III. Barthos-Kurucz: Történelmi atlasz Domanovszky: Világtörténelem VI. Barthos-Kurucz: Történelmi atlasz Ujházy: Egyetemes történelem VII. Barthos-Kurucz: Történelmi atlasz Domanovszky: Világtörténelem VI. Barthos-Kurucz: Történelmi atlasz Domanovszky: Világtörténelem VII. Barthos-Kurucz: Történelmi atlasz 169 a segédkönyvek listájában található 355

128 1933/ / / / / / / Mika-Marczinkó, Világtörténet IV. Barthos-Kurucz, Világtörténelmi atlasz Mika-Marczinkó, Világtörténet III. Barthos-Kurucz, Világtörténelmi atlasz Mika-Marczinkó, Világtörténet IV. Barthos-Kurucz, Világtörténelmi atlasz Mika-Marczinkó, Világtörténet III. Barthos-Kurucz, Világtörténelmi atlasz Mika-Marczinkó, Világtörténet IV. Barthos-Kurucz, Világtörténelmi atlasz Mika-Marczinkó, Világtörténet III. Barthos-Kurucz, Világtörténelmi atlasz Mika-Marczinkó, Világtörténet IV. Barthos-Kurucz, Világtörténelmi atlasz Mika-Marczinkó, Világtörténet III. Barthos-Kurucz, Világtörténelmi atlasz Mika-Marczinkó, Világtörténet IV. Barthos-Kurucz, Világtörténelmi atlasz Mika-Marczinkó, Világtörténet III. Barthos-Kurucz, Világtörténelmi atlasz Mika-Marczinkó, Világtörténet IV. Barthos-Kurucz, Világtörténelmi atlasz nincs adat nincs adat Mika-Marczinkó: Világtörténelem I. Barthos-Kurucz: Egyetemes történelmi atlasz Mika-Marczinkó: Világtörténelem II. Barthos-Kurucz: Egyetemes történelmi atlasz 7. Miskolcy-Marcell-Solomayer: Világtörténelem II. rész Barthos-Kurucz: Atlasz a világtörténelem tanításához 356

129 1940/ / Marczinkó-vitéz Pálfi-Várady: A legújabb kor története. Barthos-Kurucz: Egyetemes történelmi atlasz Mika-Marczinkó: Világtörténelem II. Barthos-Kurucz: Egyetemes történelmi atlasz Marczinkó-v. Pálfi-Várady: A legújabb kor története. Barthos-Kurucz: Történelmi atlasz Marczinkó-v. Pálfy-Várady: Magyarország története a szatmári békéig. Barthos-Kurucz: Atlasz a magyar történelem tanításához 357

130 67. táblázat Magyar állami főreáliskolák és főgimnáziumok a Dunántúlon (települések szerint) ( között) Év Iskolatípus 1860-as évek 1890-es évek Főreáliskola Sopron Sopron Győr Székesfehérvár Pécs Sopron Győr Székesfehérvár Pécs Esztergom Főgimnázium - Zalaegerszeg Szekszárd Kaposvár Szombathely Zalaegerszeg Szekszárd Kaposvár Szentgotthárd (Forrás: MÉSZÁROS, 1988a: , ) 68. táblázat A dunántúli nyolcosztályos magyar állami főgimnáziumok és főreáliskolák létrejötte ( ) Iskolatípus Település neve Iskolaalapítás éve Nyolcosztályos főgimnáziummá/ főreáliskolává válás éve Főreáliskola Sopron Pécs Győr Székesfehérvár Esztergom között Szombathely Főgimnázium Kaposvár Zalaegerszeg Szekszárd Szentgotthárd között (Forrás: MÉSZÁROS, 1988: ; ASZTALOS, 1934: 54-56; BÉCSY PRILISAUER,1896; KÁRPÁTI, 1896; REQUINYI, 1895; KAPOSVÁRI EMLÉKKÖNYV, 1913; KOVÁCS, 1982; NÉMETH, 1997; ZENTAI, 1990; ZSOLDOS, 1983) 69. táblázat A vizsgált dél-dunántúli nyolcosztályos magyar állami főgimnáziumok és főreáliskolák létrejötte ( ) és az áttekintett értesítőik tanévei Iskolatípus Település Iskola- Nyolcosztályos Áttekintett iskolai neve alapítás főgimnáziummá/ értesítők éve éve főreáliskolává válás éve Főreáliskola Pécs / /1941 Főgimnázium Kaposvár / /1932 Szekszárd / /1930 (Forrás: MÉSZÁROS, 1988: ; ASZTALOS, 1934: 54-56; REQUINYI,1895; ZSOLDOS, 1983; KAPOSVÁRI EMLÉKKÖNYV, 1913; BÉCSY PRILISAUER, 1896; ZENTAI,1990) 358

131 TAKÁTS, 1918c TAKÁTS, 1917b VASZARY, 1912 VASZARY, 1904 VARGA, 1904 UJHÁZY, 1913 UJHÁZY, 1904 SZÖLGYÉMY, 1914 SZIGETHY, 1903 SEBESTYÉN, 1906 MIKA, 1912 MIKA, 1904b MÁRKI, 1903 MANGOLD, 1902 MANGOLD, 1891 MANGOLD, 1885 VII.3. Diagramok 1. diagram Az k (N = 850) fajtáinak százalékos megoszlása a vizsgált tankönyvekben 15,5 % 0,5 % 3 % Kartografikus Grafikus illusztáció Szöveges Képi 81 % (Forrás: saját szerkesztés) 2. diagram A vizsgált tankönyvek inak megoszlása tankönyvenként (szerzők szerinti csoportosításban) (db) Kartografikus Grafikus Szöveges Képi (Forrás: saját szerkesztés)

132 TAKÁTS, 1918c TAKÁTS, 1917b SZÖLGYÉMY, 1914 UJHÁZY, 1913 VASZARY, 1912 MIKA, 1912 SEBESTYÉN, 1906 UJHÁZY, 1904 VARGA, 1904 MIKA, 1904b VASZARY, 1904 MÁRKI, 1903 SZIGETHY, 1903 MANGOLD, 1902 MANGOLD, 1891 MANGOLD, diagram A vizsgált tankönyvek inak megoszlása tankönyvenként (kiadás éve szerinti csoportosításban) (db) Kartografikus Grafikus Szöveges Képi 20 0 (Forrás: saját szerkesztés) 4. diagram A képi k (N = 689) típusainak százalékos megoszlása a vizsgált tankönyvekben 0,7 % 0,7 % 19,3 % 8,1 % 5,5 % 4,7 % 2,5 % Névaláírás Tájkép Helyszín-/épület/- építményábrázolás Eseményábrázolás Címerábrázolás Eszköz-/tárgyábrázolás 58,5 % Bibliai alakok/jelenetek/hitvilág Emberábrázolás (Forrás: saját szerkesztés) 360

133 TAKÁTS, 1918c TAKÁTS, 1917b VASZARY, 1912 VASZARY, 1904 VARGA, 1904 UJHÁZY, 1913 UJHÁZY, 1904 SZÖLGYÉMY, 1914 SZIGETHY, 1903 SEBESTYÉN, 1906 MIKA, 1912 MIKA, 1904b MÁRKI, 1903 MANGOLD, 1902 MANGOLD, 1891 MANGOLD, 1885 TAKÁTS, 1918c TAKÁTS, 1917b SZÖLGYÉMY, 1914 UJHÁZY, 1913 VASZARY, 1912 MIKA, 1912 SEBESTYÉN, 1906 UJHÁZY, 1904 VARGA, 1904 MIKA, 1904b VASZARY, 1904 MÁRKI, 1903 SZIGETHY, 1903 MANGOLD, 1902 MANGOLD, 1891 MANGOLD, diagram A vizsgált tankönyvek képi inak megoszlása tankönyvenként (szerzők szerinti csoportosításban) (db) Névaláírás Tájkép Helyszín-/épület-/építményábrázolás Eseményábrázolás Címerábrázolás Eszköz-/tárgyábrázolás Bibliai alakok/jelenetek/hitvilág Emberábrázolás 0 (Forrás: saját szerkesztés) 6. diagram A vizsgált tankönyvek képi inak megoszlása tankönyvenként (kiadás éve szerinti csoportosításban) (db) Névaláírás Tájkép Helyszín-/épület-/építményábrázolás Eseményábrázolás Címerábrázolás Eszköz-/tárgyábrázolás Bibliai alakok/jelenetek/hitvilág Emberábrázolás 0 (Forrás: saját szerkesztés) 361

134 TAKÁTS, 1917b SZÖLGYÉMY, 1914 UJHÁZY, 1913 VASZARY, 1912 MIKA, 1912 SEBESTYÉN, 1906 UJHÁZY, 1904 VARGA, 1904 MIKA, 1904b VASZARY, 1904 MÁRKI, 1903 SZIGETHY, 1903 MANGOLD, 1902 MANGOLD, 1891 MANGOLD, 1885 TAKÁTS, 1917b VASZARY, 1912 VASZARY, 1904 VARGA, 1904 UJHÁZY, 1913 UJHÁZY, 1904 SZÖLGYÉMY, 1914 SZIGETHY, 1903 SEBESTYÉN, 1906 MIKA, 1912 MIKA, 1904b MÁRKI, 1903 MANGOLD, 1902 MANGOLD, 1891 MANGOLD, diagram A tartalmi alkategóriák megoszlása tankönyvenként (kiadás éve szerinti csoportosításban) (db) Európa mint műveltségi/művelődési konstrukció Európa mint ipari/kereskedelmi konstrukció Európa mint egységes egész konstrukció Európa mint (belső és külső) erőviszony-alakító/-fenntartó konstrukció Európa mint az államok/nemzetállamok konstrukciója (Forrás: saját szerkesztés) 8. diagram A tartalmi alkategóriák megoszlása tankönyvenként (szerzők szerinti csoportosításban) (db) Európa mint műveltségi/művelődési konstrukció Európa mint ipari/kereskedelmi konstrukció Európa mint egységes egész konstrukció Európa mint (belső és külső) erőviszony-alakító/-fenntartó konstrukció Európa mint az államok/nemzetállamok konstrukciója (Forrás: saját szerkesztés) 362

135 MANGOLD, 1891 MÁRKI, 1903 SZIGETHY, 1903 MANGOLD, 1902 VASZARY, 1912 SZÖLGYÉMY, 1914 VARGA, 1904 MIKA, 1912 MIKA, 1904b VASZARY, 1904 SEBESTYÉN, 1906 MANGOLD, 1885 UJHÁZY, 1913 UJHÁZY, 1904 TAKÁTS, 1917b 9. diagram A tartalmi alkategóriák megoszlása tankönyvenként (hívószavak száma szerinti csoportosításban) (db) Európa mint műveltségi/művelődési konstrukció Európa mint ipari/kereskedelmi konstrukció Európa mint egységes egész konstrukció Európa mint (belső és külső) erőviszony-alakító/-fenntartó konstrukció Európa mint az államok/nemzetállamok konstrukciója (Forrás: saját szerkesztés) 363

136 VII.4. Képek 1. kép I. Károly angol király 2. kép Thököly Imre (Forrás: MÁRKI, 1903: 7) (Forrás: SZIGETHY, 1903: 20) 3. kép Napoleonnak és feleségének: Josephine-nek megkoronáztatása Notre-Dame templomában Párizsban (Forrás: MIKA, 1904b: 101) 364

137 4. kép Európa I. Napoleon korában [Forrás: MANGOLD, 1902: o. n. ( között)] 5. kép Washington György 6. kép Részlet a Louvre homlokzatából (Forrás: MANGOLD, 1902: 100) (Forrás: SEBESTYÉN, 1906: 26) 365

138 7. kép Felső-Itália a legujabb korban (Forrás: MANGOLD, 1902: 175) 8. kép Károly Albert, Szardinia királya (Forrás: UJHÁZY, 1904: 208) 366