Higiénia fogalma és területei

Átírás

1 Higiénia fogalma és területei A kialakult betegséget kezelni olyan, mintha az ember akkor kezdene kutat építeni, amikor már megszomjazott. Dr Országh Attila 2014 november

2 Higiénia ( Magyar Etimológiai Nagyszótár) egészségügy, az egészség megőrzéséhez szükséges tisztaság, ennek követelményei. higiénikus: egészségügyi, orvosi szempontból tiszta. Az orvostudomány egyik ága, amely vizsgálja a környezetet, az élet-és munkakörülmények hatását az emberi szervezetre. A higiéne átfogja mindazon területeket, amelyek befolyásolják a lakosság egészségi állapotát.

3 Bevezetésként némi szemantika múltban a hygiene avagy egészségtan azon tudományterület amelynek feladata azoknak a módoknak a tanulmányozása és ismertetése, melyek úgy az egyes emberek, mint az egész népesség betegségektől való megóvására, továbbá egészsége megtartására és javítására irányulnak

4 Fodor József, aki 1874-ben lett az első hazai (és Európában második) higiéné tanszék egyetemi tanára a hygienia szót használja: A hygienia azon tudomány, amely kutatja, mikép lehet megismerni úgy az egyes ember, mint a népesség betegsége, vagy egészsége okát, kutatja továbbá azon erőket, amelyek az egyesekre, valamint a népességre előnyösen hatnak; s végre kutatja azon okokat, amelyek által az előnyös terjeszthető s melyek által a hátrányos kikerülhető, vagy megszüntethető

5 már ekkor is használatosak megelőző orvostudomány, a betegség megelőzés tudománya, közegészségtan, közegészségügy kifejezések is, közegészségügy a közegészségtan elméletének gyakorlati alkalmazása, a higiéne e kettő foglalata.

6 múlt század kilencvenes éveiben fogalomváltás elfogadott fogalmak helyébe a népegészségtan, a megelőző orvostan, illetve a népegészségügyi orvostan lépett A megelőző orvostan a lakosság egészségének megőrzését, fejlesztését és a betegségek megelőzését szolgáló tudomány, amelynek gyakorlata a népegészségügy (Kertai )

7 népegészségügy interszektoriális, a társadalom valamennyi szférájára és rétegére építő tevékenység az egészség védelme és fejlesztése, a betegségek, sérülések és rokkantság megelőzése érdekében. (Ádány )

8 néhány külföldi szakmai és közhasználatú lexikonban található definíció. Oxford Concise Medical Dictionary : a higiéne az egészség és ennek megőrzésének útjait vizsgáló tudomány, különösen a tisztaság elősegítésével Melloni s Pocket Medical Dictionary : a higiéné a jó egészséget megvalósító, vagy fenntartó módszerekkel foglalkozó tudomány Roche Lexikon Medizin : az ember és környezete egészséges állapotban történő megtartásának, az erre szolgáló rendszabályoknak a tana. hangsúlyozza a környezeti orvostan beilleszkedését a higiéne egészébe (klímafaktorok, sugárzás, károsító és idegen anyagok).

9 Új magyar lexikon a fertőzés megelőzését és az egészség megőrzését biztosító tisztaság, de leszögezi, hogy ez orvosi vonatkozásban azonos az egészségtudománnyal.

10 Etimológiáját tekintve görög eredetű, az egészség, illetve egészséges szavakból származik. kapcsolódik a görög mitológiában Asklepiosnak, a gyógyítás istenének lányához, Hygieia-hoz

11 Egy kis piszok soha nem árt, azonban a mostani túlságosan tiszta világunkban túlzásba esünk. A vakcinákkal, az antibakteriális szappanokkal, a szorosan, légmentesen záródó ajtókkal és ablakokkal a piszkot és a kórokozókat sakkban tartjuk. Miközben egy csíramentes környezet csökkenti a betegségek és a fertőzések iránti fogékonyságot, egy tisztább környezet a gyermekek között növeli az allergiák számát. / Dr. Marc McMorris /

12 az orvostudománynak az a része, amely az egészség megvédését, a károsodások megelőzését kívánja elérni. elméleti része a közegészségtan, gyakorlata a közegészségügy. Higiéné A higiéné átfogja mindazon területeket, amelyek befolyásolják a lakosság egészségi állapotát. Fogalma:

13 Higiéné részei: település egészségtan környezetvédelem élelmezés és táplálkozás egészségtan munkaegészségtan iskola egészségtan társadalom egészségtan mentálhigiéné sportegészségtan személyi higiéné

14 Vizsgálati módszerei epidemiológiai vizsgálatok (különböző területeken milyen betegségek fordulnak elő) közegészségügyi laborvizsgálatok(víz, étel, talaj és levegőmintából végzik a vizsgálatokat) kísérletes közegészségtan: állatkísérletek: a mérgező anyagok milyen hatással vannak az élő szervezetre emberkísérletek: orvosi etika előírásainak betartásával, tartós károsítást okozó anyagokat nem próbálnak ki

15 Személyi higiénia az egyénre vonatkoztatott, életkori sajátságoknak megfelelő helyes egészségügyi szokások összessége.

16 személyi higiéné Az emberi test ápolásának szükségessége, a helyes testápolás. Testünk és környezetünk tisztasága befolyásolja egészségünket. Az testápolás legfontosabb higiénés területei: bőrápolás, hajápolás, száj- és szájüregápolás, ajakápolás, kéz- és lábápolás, a szem és a szemkörnyék ápolása, fül- és orrápolás, a nemi szervek ápolása.

17 HIGIÉNÉS SZÜKSÉGLETEK CÉL: az egyén,beleértve a beteg testének tisztán tartása, komfortérzetének biztosítása MÓDJA: Fürdés Fürdetés az ágyban teljes ágyfürdő: napi egyszer testtájanként felülről lefelé haladva, az ágyat védve, szappanos vizes lemosás mosdókesztyűvel. részleges lemosás: kéz, arc, genitáliák Fürdetés a fürdőszobában: mozgatható betegnél Hajmosás: ágyban, fürdőben Fogmosás, szájápolás Körömápolás Bőrápolás, bőrvédelem: puhító krémek, testápolók, törlőkendők

18 SEGÉDESZKÖZÖK

19 Mentálhigiéné Fogalma: a lelkileg egészséges személyiség és az egészségesen működő társadalom kialakítására, védelmére, fejlesztésére irányuló mindenfajta tevékenység közös elnevezése.

20 Lelki egészség Alapja személyiség faktorok környezeti tényezők egyéb tényezők Eléréséhez kell: - én erő (örömszerzésre való képesség, munkaképesség, belső egyensúly) - megfelelő személyiség fejlődés Módszerei: - szűrővizsgálatok - tömegkommunikációs eszközök - programok, akciók - klubok, telefonos lelki segély - önismeret és önfejlesztési csoportok

21 Részei: Egészségpromóció- egészség fejlesztés az egészségpromóció az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészségük feletti kontroll megszerzésére és egészségük fejlesztésére. Prevenció- megelőzés Fő területei: Primer prevenció: egészséges emberekre irányul, pl. szűrővizsgálat, anya- gyermekvédelem Szekunder prevenció: egészségesekre, kockázati helyzetben lévőkre és a betegekre irányul, pl. kismamagondozás, mentálhigiénés klub Tercier prevenció: a kompenzált állapotú, egyensúlyban lévő, idült betegekkel, az utógondozottakkal és a rehabilitációra szorulókkal foglalkozik.

22 Munkavédelem Munkaegészségügy Munkabiztonság Foglalkozás- Munkahigiéné egészségügy

23 Munka és foglalkozás egészségtan A higéniás előírásokkal, egészségkárosító hatás mentes munkahely kialakítása. Törvényi szabályozás. Munkahely = mind azon hely, ahol munkát végzünk Az egészséget nem veszélyeztető munkaterület kialakítása: munka elhelyezése (iskola, kórház, ) - az ott folyó munka jellegének megfelelően szabványok betartása belső elrendezés (padlózat, falak, ) világítás: természetes>mesterséges fénycsövekkel,izzóval, gázzal töltött izzóval egyenletes, megfelelő erősség, színhatás megközelítse a természetesét ne legyen árnyékhatás, káprázásmentes szellőztetés: -természetes- ablakkal- átszellőztetés (huzat) kiszellőztetés (ablaknyitás), folyamatos szellőztetés mesterséges- légkondi (!! Allergia, kórokozó!!)-megfelelő légsebesség, páratartalom ventillátor

24 A foglalkozási ártalmak csoportosítása fizikai terhelésből eredő ártalmak, az emberi szervezet egyoldalú igénybevételéből származó ártalmak (statikus terhelés); a munkafolyamat pszichikai hatása; munkahelyi klíma; fizikai ártalmak: - zajártalom, - rezgések (vibráció) okozta ártalom, - sugárzási (ibolyántúli, radioaktív stb.) ártalmak; - porártalmak vegyi ártalmak; biológiai(fertőzés) ártalmak

25 Foglalkozási megbetegedés: Foglalkozásból eredő expozíciós hatásokból létrejövő egészségkárosodás akut- néhány óra/nap elteltével jelentkeznek a tünetek szubakut- néhány hét telik el krónikus- néhány hónaptól több évig Be kell jelenteni a munkavédelmi és egészségügyi hatóságnak, ők kivizsgálják és intézkednek, hogy újabb megbetegedés ne alakuljon ki

26 Kór-oki tényezők szerint fizikai: halláskárosodás, sugárbetegségek,.. kémiai: majdnem minden kémiai anyagtisztító, fertőtlenítőszerek,. biológiai: vírus, baktérium> hepatits, TBC,,fertőző betegségek, bőrbetegségek,. ergonómiai: csontok, ízületek, izmok,. Pszichoszociális: stressz

27 Megelőzés módszerei: műszaki úton (állítható betegágy,.) egyéni védőeszközök használata (szájmaszk, köpeny, kesztyű,.) orvosi vizsgálatok (alkalmassági vizsgálatok,.)

28

29 Település és környezetegészségtan Főbb területei: Település egészségtan Környezetvédelem: levegő, talaj, víz hygiéne

30 a légkör felső, a homoszféra felett elhelyezkedő légrétege (85 km felett).

31

32

33

34

35

36

37

38

39 Környezet és egészség az egészség meghatározói: öröklés (genetikai státus) egészségügyi ellátás magatartás ( kulturális háttér, szellemi környezet) környezeti állapot mikrokörnyezet, makrokörnyezet a környezet -természetes és mesterséges- fizikai, kémiai, biológiai hatásai az anyagi, szociális, társadalmi helyzet szűrőjén keresztül érvényesülnek a környezetből jövő tényezők elsősorban genetikai faktorokon keresztül fejtik ki hatásukat ember és környezete: dinamikus kölcsönhatás a civilizáció környezet átalakító hatása az embert állandó alkalmazkodásra kényszerül

40 Környezet és egészség külső környezet állandóan változik az emberi szervezet belső egyensúlyozó rendszere (homeosztázis) igyekszik fenntartani a szervezeten belüli és a szervezet és a környezet közti egyensúlyt környezeti hatások túllépik az alkalmazkodóképesség határait civilizációs vagy környezeti betegségek alakulnak ki betegség: az egyén válasza a környezet hatásaira az általános környezeti állapotok befolyásolják a betegségek alakulását és struktúráját fejlett országok: szív-, keringési, daganatos megbetegedések ( dohányfüst, légszennyezők) fejlődő országok: járványok ( orvosi ellátás hiánya, fertőzött víz és élelmiszerek) károsodások megelőzése: környezeti ártalmak csökkentése az emberi szervezet ellenálló-képességének növelése

41

42 A környezeti ártalmak megelőzése a környezeti eredetű megbetegedések megelőzése speciális probléma igen alacsony dózisok hosszantartó környezeti expozíció különböző helyekről különböző anyagok keveréke közvetlenül vagy az ökológiai láncon keresztül jut be a szervezetbe víz-, levegő-, talajszennyezések primer, szekunder, tercier prevenció

43 Primer prevenció cél: a károsító anyaggal való találkozás kikerülése, az expozíció csökkentése csökken a betegség kialakulásának lehetősége megvalósítása: ipari, munkavédelmi, környezetvédelmi, közegészségügyi jogi szabályozók általi intézkedések biztosítani pl. tiszta munkahelyi és környezeti levegőt megfelelő ivóvizet egészséges táplálkozást stb. veszélyeztető hatások, anyagok tulajdonságainak felismerése labor vizsgálatok, immisszió mérések, zajmérés stb.

44 Szekunder prevenció cél: a már kialakulóban lévő, egészségre káros folyamatok és állapotok korai felismerése, a létrejött egészségkárosodások mielőbbi diagnóztizálása orvosi feladat megvalósítása: orvosi szűrővizsgálatok, pl. tüdőszűrés biológiai monitorozás a munkahelyeken (vér- és vizeletvizsgálat: az expozíciót jelentő anyag metabolitjának vizsgálata) még a klinikai tünetek megjelenése előtt kiszűrjék az egészségkárosodást teljes mértékű gyógyulás vagy a veszélyeztetés megszüntetése által a megbetegedés megelőzése

45 Tercier prevenció cél: a betegségek kiújulásának megakadályozása megvalósítása: gondozás, rehabilitáció az élet minőségének javulása, az élettartam meghosszabbítása, az egészségesen leélhető évek számának növelése

46 Környezeti hatások okozta egészségkárosodások megelőzése A fő lépések: az egészségügyi határértékek megalkotása évtizedes tapasztalatok, állati, emberi kísérletek alapján egy ember naponta:15-16 kg levegőt, 2-3 l vizet, 1,5 kg táplálékot fogyaszt, 8 órát van a munkahelyén jogszabályokban határozzák meg a műszaki környezetvédelem elméleti alapjainak kidolgozása és gyakorlati megvalósítása ld. Levegővéd, Talajvéd., Vízvéd., Hulladékgazd., Technológiai rendszerek stb. az intézkedések végrehajtásának és hatásosságának ellenőrzése Felügyelőségek, ÁNTSZ helyszíni szemlék, műszeres mérések, helyszínen vett minták laborvizsgálata demográfiai és epidemiológiai módszerekkel nyomon követik: a környezet okozta egészségkárosodások elterjedését a lakosság körében, a környezeti tényezők egészségre gyakorolt hatását

47 HIGÉNIA MEGVALÓSÍTÁSA

48 EBOLA járvány!!!!

49

50

51 Fertőtlenítéstan (dezinfekció): A fertőzés terjedésének meggátlásával, a járványfolyamat terjedésének aspecifikus megszakításával foglalkozik.

52 Fertőzés megelőzésének aspecifikus módjai település higiéné - megfelelő lakásviszonyok - ne legyen zsúfoltság - kifogástalan ivóvízellátás - szemét és szennyvíz helyes kezelése - rágcsálók, szúnyogok, legyek egyéb rovarok rendszeres irtása gyermekvédelmi intézmények, iskolák megfelelő higiénéje megfelelő élelmezés higiénés állapotok - kifogástalan minőségű élelmiszerek kerüljenek forgalomba - maradéktalanul érvényesüljenek a közegészségügyi követelmények munkahigiénés előírások betartása - egészségügyi, higiénés, védőruha, védőcipő, óvórendszabályok helyes technológiai (foglalkozási megbetegedés megelőzése) egészségügyi intézmények higiénéjének növelése - személyi higiénés követelmények betartása (rendszeres kézmosás, helyes zsebkendő használat egészségnevelés - ismeretek bővítése - folyamatos tájékoztatás - helyes szokások kialakítása, megőrzése Időszakos, a kórokozó- hordozók felkutatására irányuló vizsgálatok - orvosi vizsgálat felvételekor - időszakos orvosi vizsgálatok - különösen fontos: bölcsödében, óvodában, iskolában

53 Kórokozók minden olyan egy vagy többsejtű élőlény, amely betegség kialakulását idézi elő pl.: baktériumok, vírusok, gombák, férgek, ízeltlábúak, egysejtűek.. Fertőzés: ha a kórokozó bejut a szervezetbe és azzal kölcsönhatásba lép

54 mikroorganizmusok Baktériumok: ivartalanul szaporodnak, hosszanti tengelyükre merőlegesen osztódnak, szaporodásuk igen gyors (20-30 percenként). Szaporodásuk feltétele: nedves, fénytől védett, alacsonyabb hőmérsékletű környezet. Vírusok: DNS-e vagy RNS-e beépül a sejt DNS-ébe vagy RNS-ébe Vírus szaporodás: kötődés a vírus és a sejtfelszín között, a vírus bejut a sejtbe, nukleinsava megkezdi a sejt anyagcseréjének átállítását, a sejt saját anyagainak előállítását gátolja, az újonnan szintetizált komponensek egyesülnek (érési szakasz). Rickettsiák: hasadással szaporodnak. Gombák: sarjadzó gombák: sarjadással (bimbózással). fonalas gombák: ivartalan szaporító sejteket hoznak létre (konidium = spóra) egyes fajok: ivarosan is szaporodnak. Paraziták: ivartalanul (osztódással) vagy ivarosan

55 Fertőzés, fertőző betegség egy járványfolyamat létrejöttéhez három alapvető tényező szükséges: fertőző forrás a fertőzés terjedésének lehetősége (ún. terjedési módok) fogékony emberi szervezet

56 A fertőzések terjedési módjai, a) Fertőzés közvetlen érintkezés útján - A kórokozó a fertőzött szervezetből közvetítő közeg nélkül kerül egy másik ember szervezetébe. /pl. kézfogás, szexuális érintkezés, állatharapás stb./ b) Fertőzés közvetett terjedési módokkal: - cseppfertőzés: ha a fertőzött szervezetből a kórokozó a légutakon át a levegőben, és onnan belégzéssel egy másik ember szervezetébe kerül. A cseppek fertőzőképességét meghatározza a kórokozók száma és ellenálló képessége - víz által terjesztett fertőzések: elsősorban bélfertőzések terjedhetnek ezen az úton /pl. salmonellosis, dysenteria stb./ - élelmiszerek által: Az élelmiszerek a termelés, a feldolgozás, a tárolás és forgalomba hozatal, továbbá a konyhai elkészítés és tálalás alkalmával fertőződhetnek a dolgozó embertől, a beteg, illetve fertőzött állattól vagy a környezettől. Lehetnek ételfertőzések és ételmérgezések / az utóbbit vegyi anyag vagy baktériumtoxin okozza/

57 Tárgyak közvetítésével: A kórokozók a beteg különböző váladékaival különböző tárgyakra jutnak. Fertőzést terjesztő szerepük a kórokozó virulenciájától, rezisztenciájától és a tárgy használatának módjától függ. Talaj közvetítésével: A bélfertőzések kórokozói különböző utakon /pl. víz, nyersen fogyasztott zöldségek stb./ kerülhetnek be az emberi szervezetbe. Fontos szerepe van a gázgangréna és a tetanusz kialakulásában is. c.) Nosocomiális fertőzések: az egészségügyi ellátás során keletkező fertőzések - Intrauterin fertőzés: Az anya fertőződése következtében a magzat több úton is fertőződhet: transzplacentarisan, vagyis a méhlepényen keresztül a véráram útján / ez a leggyakoribb/, a szülőutakból a magzatburokra való átterjedéssel, a szülés folyamán a szülőutakban található vírusokkal, baktériumokkal történő közvetlen érintkezés, vagy aspiráció útján /pl. rubeola, toxoplasmosis, szifilisz, hepatitis-b vírus, HIV-vírus stb./. A magzati következmények általában a méhen belüli fertőzés időpontjától függenek. d.)rovarok és rágcsálók által terjesztett fertőzések

58 fertőző betegség típus terjedésének főbb törvényszerűségei 1. Bélfertőzések: Kórokozó bélben tartózkodik, széklettel jut a külvilágba. Innen különféle utakon és módokon kerülnek szájon át az emberbe. 4. A kültakaró fertőzése: A bőr és képletei (haj, köröm) valamint a külső nyálkahártyák (szem, ivarszervek) fertőző betegségei, azok a fertőzések, amelyek sérülések útján jönnek létre. Közvetlen érintkezés, illetve a külső környezet közvetítésével jön létre. 2. Légútí fertőzések: (aerogén infekciók, cseppfertőzések) Köhögéskor, tüsszentéskor, beszéd alkalmával kerül ki a légutakból. Közvetített illetve közvetlen terjedés formájában terjed a fertőzés. 3. Vérben és a nyirokerek útján megtelepedő fertőző betegségek: Kórokozó vérben lokalizálódik. A vérbe közvetlenül a külső környezetbe a bőrön keresztül vérszívó rovarok révén jutnak be. Ember vektor ember. Terjedés útjának elvágása, fertőzési lánc megszakítása az egészségre káros rovarok elleni védekezés a feladat. 5. Állatról emberre terjedő fertőzések: Lehet közvetlen érintkezéssel (brucellózis, anthrax) - levegő közvetítésével (ornithozis) - állatok harapása, karmolása (lyssa, macskakarmolási betegség) - ízeltlábúak útján terjedő betegségek - állati eredetű élelmiszerek fogyasztása útján létrejött betegségek (pl. trichinosis) 6. Nosocomiális fertőzések Azok a fertőzések, amelyeket a beteg a kórházban szerez és amelyek a kórházba való felvétel idején még lappangó formában sem voltak jelen.

59 fertőzés terjedésének megelőzése igen fontos láncszem a terjedés megakadályozása, melyet a külső környezetben lévő kórokozók elpusztításával érhetjük el.

60 A mikroorganizmusok szaporodását gátló kémiai, fizikai hatások: Csíraszám csökkentő hatást eredményez pl. a tisztító-, mosószerek oldataival történő lemosás, vagy a padlófelület felmosása, szappanos kézmosás, helyiségek szellőztetése. Fizikai ágensek közül fertőtlenítésre ma leggyakrabban a hőenergiát alkalmazzuk telített, túlnyomásos vízgőz, forrásban lévő víz formájában. Ezen kívül a fizikai hatások közé tartoznak még UV sugarak is. A kémiai ágensekhez soroljuk az antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkező vegyületeknek oldatát, aeroszol, vagy gázhalmazállapotban kifejtett mikrobaölő hatását. A kombinált ágensek pedig a kémiai és fizikai hatások együttes alkalmazását jelentik.

61 Alapfogalmak Fertőtlenítés (dezinfekció): minden olyan eljárás, amely a külső környezetbe kikerült kórozók elpusztítására, fertőző képességük megszüntetésére, inaktiválására irányul. Aszepszis (csíramentesség): Mindazon módszerek és, munkafolyamatok összessége, melyek megakadályozzák a kórokozók elszaporodását az eszközökön, a műtőkben és az egészségügyi intézmények egyéb helyiségeiben. Az aszepszikus körülmények betartása akadályozza meg a kórokozók kiszabadulását a nem steril helyiségekből. Antiszepszis: az a módszer, amelyet a mikroorganizmusok számának csökkentésére, szétterjedésének meggátlására alkalmazunk.

62

63

64 Fertőtlenítő szerek csoportosítása alkalmazás területe szerint Dezinficiensek: baktericid, fungicid, virucid hatással rendelkeznek,antiszeptikumoknál erősebbek, valamennyi élő sejtet károsítják, tárgyak, eszközök, környezet fertőtlenítésére használjuk Antiszeptikumok: külsőleg bőrfelületen, nyálkahártyán, főként bakteriosztatikus hatásúak Speciális csoport: bőrfertőtlenítésre (higiénés, sebészi, műtét) alkalmazunk. A bőrszövetet nem károsítják. Kemoterápiás szerek vagy antibiotikumok: szájon át vagy az emésztőrendszer megkerülésével kerülnek a szervezetbe, a gyógyszerek csoportjába tatoznak, élő szervezetben előforduló kórokozó ellen alkalmazzuk.

65 Ideális fertőtlenítőszerekkel szembeni elvárások: legyen széles spektrumú, azaz valamennyi mikroorganizmusra hatásos minél rövidebb idő alatt fejtse ki ínaktiváló hatását jó behatoló képességű legyen ne legyen kellemetlen szagú ne károsítsa az anyagot gazdaságos legyen az alkalmazása.

66 Fertőtlenítő hatás fogalma fertőtlenítő hatásúak azok a kémiai, fizikai, fizikaikémiai tényezők, melyek a mikroorganizmusokkal közvetlenül érintkezve, megfelelő intenzitás, aktivitás mellett, meghatározott időtartam (behatási vagy expozíciós) alatt azok pusztulását, inaktiválását idézik elő. a hatás milyensége szempontjából kémiai, fizikai, kombinált ágenseket különböztetünk meg.

67 Fertőtlenítő eljárás fogalma: antimikrobiális ágensek és ezek gyakorlatban történő alkalmazásához szükséges anyagok, eszközök összessége, melyekkel lehetővé válik a környezetbe kikerült és a különböző eszközöket, tárgyakat, anyagokat szennyező patogén mikroorganizmusok elpusztítása, inaktiválása.

68 Fertőtlenítő eljárások hatáserősségének fokozatai 1. Csíraszámcsökkentő hatás (szanációs effektus) 2. Baktériumszaporodást gátló hatás (bakteriosztatikus effektus) 3. Baktériumölő hatás (baktericid effektus) 4. Spóraölő hatás (sporocid effektus) 5. Vírusinaktiváló hatás (virucid effektus) 6. Gombaelemek szaporodását gátló ( fungiszatikus effektus) 7. Gombaelemeket pusztító hatás (fungicid effektus) 8. Parazitákat pusztító hatás (paraziticid effektus) 9. Mikroorganizmusokat pusztító hatás (mikrobicid effektus)

69 Fertőtlenítés fajtái, fertőtlenítő eljárások: kémiai fizikai kombinált speciális fertőtlenítő eljárások

70

71

72 Kémiai fertőtlenítő eljárások azoknak a módszereknek az összessége, melyek alkalmazása során antimikrobiális hatású kémiai anyagokkal (oldat, aeroszol vagy gáz formájában) pusztítjuk el, illetve inaktiváljuk a környezetbe kikerült mikroorganizmusokat. Lényege: az előírt dezinficiens kontaktusba kerüljön a mikroorganizmusokkal. Befolyásoló tényezők: koncentráció vegyhatás szelektivitás kapilláraktív hatás mechanikai hatás.

73 Koncentráció: ha túl híg vagy túl tömény lecsökkenhet a fertőtlenítő hatás- előírt optimális töménységre kell törekedni Vegyhatás: egyes dezinficiensek csak lúgos vagy csak savas vegyhatáson képesek kifejteni hatásukat Szelektivitás: egyes szerek nem egyformán hatásosak a különböző mikrobákra (szelektív, csoport specifikus, széles spektrumú) a széles spektrumúak általános mikrobaölő hatásúak, de csak kevés sporocid hatású közülük. Kapilláraktív hatás: lényege, hogy a mikrobákat körülvevő szerves anyagok hatását azok feloldásával, fellazításával megszünteti. A szerek csak a ténylegesen benedvesített felületen fejtik ki hatásukat. A felületek nedvesítésére csak a felület aktív dezinficiensek, az úgy nevezett tenzidek alkalmasak- ezek egy munkafázisban feloldják a szennyeződéseket és elpusztítják a kórokozókat. Más szerek erre nem képesek csak két munkafázisban. Mechanikus hatás: a fertőtlenítendő felületen lévő szennyeződést az erre alkalmas gép vagy eszköz segítségével fellazítjuk vagy ezekről eltávolítjuk.

74 Fertőtlenítőszer csoportok: higiénés kézfertőtlenítő szerek műtéti kézfertőtlenítő szerek bőrfertőtlenítő szerek felületfertőtlenítő szerek eszköz/műszer fertőtlenítőszerek speciális fertőtlenítőszerek (korrózió gátló is van közte) endoszkóp fertőtlenítő szerek, fogászati fertőtlenítőszerek,

75 Az engedélyezett fertőtlenítőszerek: - aldehidek : formaldehidek, glutáraldehidek, - alkoholok: etilalkohol, propilalkohol - alkilaminok - klórvegyületek:nátriumhipoklorit, klórmész, kloramin - B - jódvegyületek:jodoforok - glikol-származékok - guanidinek:diguanidin ( Dodigen - 180) klórhexidin ( Biotensid) - lúgok: nátronlúg., kálilúg, mésztej, mosószóda - peroxid vegyületek : hidrogén - peroxid - fenol-származékok : krezol - szappan, fenil fenol ( kodan) - kvaterner vegyületek - szervetlen savak - szerves savak - tiocianátok.

76

77 Oldatok, vegyszerek kiválasztásának szempontjai Függ a kórokozó: virulenciájától (a kórokozó megbetegítő képessége) számától, a kórokozó behatolási helyétől szervezet ellenálló képességétől, széles spektrumú legyen, minél rövidebb időn belül hasson, minél kisebb koncentrátumban hatásos legyen, ne károsítsa az eszközöket, a bőr szöveteit.

78 A kémiai fertőtlenítő eljárás típusai Lemosás Mikor egybefüggő, tömör, vízálló felületekre, erre alkalmas eszközzel a fertőtlenítő oldatot rávisszük és hagyjuk, hogy az oldat ezekre rászáradjon. Az érdes repedezett felületeken a fertőzött váladék jobban megkötődik, nehezebb eltávolítani. Permetezés A fertőtlenítő oldatot annak mechanikus porlasztásával juttatjuk a fertőtlenítendő felületre. A helyes szeradagolás, felületen egyenletes eloszlatás fontos. Permetezés két fajtája van: ködszerű és áztatásos. Beáztatás a fertőtlenítendő eszközt, tárgyat, anyagot a fertőtlenítőszer oldatába helyezzük és abban az előírt behatási ideig tartjuk a folyadék azt teljesen ellepje. Meg kell forgatni, vagy meg kell rázni, hogy a légbuborékok eltávozzanak. Letörlés A fertőtlenítendő tömör felszínű tárgyakat, eszközöket dezinficiens oldattal átitatott törlőeszközzel kezeljük. Csak vékony ún. folyadékfilm formájában visszük fel a fertőtlenítő oldatot a fertőtlenítő oldat filmet a felületen kell hagyni, illetve rá kell hagyni száradni.

79 Átkefélés Mikor a fertőtlenítendő tárgyat fertőtlenítő oldatba mártott kefével kezeljük. Elegyítés Folyékony, vagy képlékeny halmazállapotú fertőző anyagot fertőtlenítőszerrel, vagy fertőtlenítőszer oldattal elegyítünk Dezinficiálás habbal A dezinficiens habját alkalmazzuk. Gázokkal A gázosítással történő fertőtlenítés 3 leggyakoribb formája: - helyiséggázosítás - kistér gázosítás - kamragázosítás

80 Fizikai fertőtlenítő eljárások hőenergiával, sugárzó energiával pusztítjuk el, illetve inaktiváljuk a környezetbe került patogén mikroorganizmusokat. Befolyásolják a hatást: fizikai ágens milyensége a fertőtlenítendő anyag milyensége a fertőtlenítendő anyag tömege.

81 Típusai: égetéssel Az ún. száraz hővel történő fertőtlenítés egyik legkorszerűbb módja. Az elégetés teljes antimikrobális hatású eljárás. kifőzéssel (forralással) Az ún. nedves hővel történő fertőtlenítés leggyakoribb formája a kifőzés. A baktériumnak csak a vegetatív alakja, a vírusok egy része és néhány gombafaj pusztítható csak el. fertőtlenítés gőzzel Egyike a legbiztonságosabb eljárásoknak. A nyugvó gőznek behatoló tulajdonsága alig van: ezért a gőzfertőtlenítésnél mindig áramló gőzt kell alkalmazni! Hatása csak akkor, ha folyamatosan átjárja az anyagot a gőz.

82 nem ionizáló (ultraibolya) sugárzással A betegellátó intézményekben csak mint kiegészítő eljárás használható. Zárt terek légterének fertőtlenítésére. Az UV sugár csak a mikroorganizmusok számát csökkenti, sugárzást ún. germicid lámpával lehet előállítani, leghatásosabb a 253,7 nm-es sugárzás (mikrobális hatású), ez kis mennyiségben ózont is fejleszt.

83 Kombinált fertőtlenítő eljárások Fizikai ágensek közül a hőenergiát kombináljuk a fertőtlenítőszerek kémiai hatásával mechanikus hatás egyidejű alkalmazása mellett. Speciális tényezők érvényesülése szükséges: a fertőtlenítőszer tulajdonsága a fertőtlenítendő anyag milyensége (ez határozza meg az alkalmazható dezinficiensen kívül a hőmérsékletet, a mechanikus hatás milyenségét) az alkalmazható mechanikai hatás tulajdonsága. (fertőtlenítő mosás, mosogatás)

84 Sterilitás, sterilizálás fogalma Sterilitás:(csíramentesség): az anyagok azon mikrobiológiai állapota, melyek mentesek minden mikroorganizmustól, valamint ezek összes nyugvó formáitól. Sterilizálás:(csíramentesítés): az az antimikrobiális eljárás, melynek során a különböző fizikai, kémiai hatásokkal, vagy ezek kombinált alkalmazásával a csíramentesítésre kerülő anyagon és anyagban elpusztítjuk ill. inaktiváljuk a mikroorganizmusokat, valamint ezek összes nyugvó formáit.

85 Steril munka fogalma, feltételei, műveletei Az antiseptikus betegellátás értelmében minden olyan megelőző, diagnosztikus és terápiás célt szolgáló anyagnak és tárgynak, amely a beteg nyitott testszöveteivel, testüregeivel vagy nyálkahártyáival érintkezésbe kerül, sterilnek kell lennie. Az alkalmazható sterilezési módszerek alapkövetelménye, hogy a kezelendő anyag fizikai, kémiai tulajdonságait az eljárás ne változtassa meg, a műszer, az anyag ne károsodjon. A sterilezés nem csupán a csíramentesítést foglalja magában, hanem az ezzel kapcsolatos előkészítő és következményes műveleteket is. Ennek a műveleteknek a célja, hogy a műszerekről a kórokozókat, vért, fehérjét és egyéb anyagokat tartalmazó szennyeződésektől megtisztítsuk annak érdekében, hogy a csíramentesítő hatást semmi se csökkentse. A sterilezés technológiai folyamata: Előkezelés - öblítés, előáztatás, előfertőtlenítés Tisztítás-áztatás, mechanikus tisztítás, utóöblítés Szárítás, csomagolás, jelölés Sterilizálás Sterilitás ellenőrzése: a kiemelt csomagokat egyenként ellenőrizzük: megtörtént-e a kémiai indikátor színváltozása ép -e a burkolat ép -e a kötszerdoboz zárószerkezete

86 eszközök, műszerek sterilizálhatósága, sterilizáló eljárások túlnyomásos, telített vízgőzzel- autoklávozás (műtéti műszerek, többször használatos fecskendők, tűk, műtéti textíliák, sebészeti kötözőszerek, varróanyagok, hőálló gumi- és műanyag eszközök, üveg- és porceláneszközök) cirkuláló forró levegővel- hőlégsterilizálás (éles mikrosebészeti-, fogászati műszerek, edények, tartályok, porok) etilén- oxid gázzal- gázsterilizálás (szintetikus varróanyagok, szívbillentyűk, protézisek, katéterek, flexibils endoscopok, pacemakerek) formaldehides gázzal- gázsterilizálás (gumi, többször használatos műanyag eszközök, endoscopok) hidrogén- peroxid plazmában- plazmasterilizálás (porok, textíliák, kötszer, vatta, géz, szivacs, implantátumok) antimikrobiális anyagok oldatában- kémiai, ún. hidegsterilizálás (mikrosebészeti-, fogászati műszerek, gumi- és többször használatos műanyag eszközök, endoscopok) mechanikus módszerrel- mikrobamentesítő szűrés (alkoholok, hőérzékeny oldatok, vérplazma, vérszérum) ionizáló sugarakkal- sugársterilizálás (egyszer használatos eszközök- inj. tűk, fecskendők- gyógyszerkészítmények, vérpótló anyagok, ér-, porc-, csontplantátumok

87

88

89 Semmelweis Ignác Fülöp (Buda, Tabán, július 1. Bécs-Döbling, augusztus 13.) magyar orvos, az anyák megmentője Rájött, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok és orvostanhallgatók okozták azzal, hogy boncolás után átjártak a szülészeti osztályára, és ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálták a várandósokat. A klórmész-oldatos kézmosást Semmelweis antiszeptikumként ajánlotta kollégáinak.

90 kézhigiéne A kézfertőtlenítés elmulasztását világszerte az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések vezető okaként tartják számon, mely hozzájárul a multirezisztens kórokozó terjedéséhez és elismerten jelentős szerepet játszik a fertőzések kialakulásában. Tudományos bizonyítékok igazolják, hogy a kézhigiéne javításával csökkenthető az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések gyakorisága

91

92

93 KÉZHIGIÉNE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSBAN (WHO IRÁNYELV) Szappannal és vízzel történő kézmosás szükséges fehérje természetű vagy egyéb látható szennyeződés, vérrel vagy testváladékkal történt látható szennyeződés esetén, illetve ha spóraképző baktérium expozíciójának gyanúja vagy ténye merül fel valamint WC használata után Higiénés kézfertőtlenítés szükséges: - pácienssel való direkt kontaktus előtt és után (IB); - kesztyű levétele után - betegellátás közben, invazív eszköz érintése előtt (kesztyűhasználattól függetlenül) - vérrel vagy testváladékkal, nyálkahártyával, sérült bőrrel való érintkezés, illetve sebkötözés után - betegellátás közben, ha szennyezett testrészről tiszta testrészre térünk át - a páciens közvetlen közelében lévő tárgyakkal (beleértve az orvosi eszközöket is) való érintkezés után

94

95 ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT MÓDSZERTANI LEVÉL A KÉZHIGIÉNE GYAKORLATA AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS AZ ÁPOLÁST VÉGZŐ SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOKBAN

96 FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK Kézhigiéne: a kezek tisztítására, fertőtlenítésére vonatkozó előírások, eljárások összessége. Kézmosás: a kezek megtisztítása vízzel, szappannal, vagy antimikrobiális hatású szappannal. Higiénés kézfertőtlenítés: eljárás, melynek során biocid hatóanyagot tartalmazó kézfertőtlenítő készítménnyel a kezeken (és az alkarokon) pusztítjuk el a bőr felületén lévő ún. átmeneti (tranzitórikus) mikroflórát. A higiénés kézfertőtlenítésnek két formája van: a fertőtlenítő kézmosás és az alkoholos kéz-bedörzsölés. Fertőtlenítő kézmosás: eljárás antikmikrobiális hatóanyagot és felületaktív anyagot (tenzidet) is tartalmazó kézfertőtlenítő készítménnyel víz hozzáadása mellett, elpusztítva a bőr felületén lévő átmeneti (tranzitórikus) mikroflórát, valamint feloldva és eltávolítva a kezeken (és az alkarokon) lévő szennyeződéseket (egyfázisú tisztító/fertőtlenítő hatású kézfertőtlenítés). Alkoholos kéz-bedörzsölés: eljárás alkohol alapú kézfertőtlenítő készítmény alkalmazásával, mely a kezek bőrfelületén egyenletesen eloszlatva, majd a kéz bőrébe bedörzsölve, víz hozzáadása és letörlés nélkül csökkenti vagy gátolja a kéz bőrfelületén lévő átmeneti (tranzitórikus) mikroflórát (a higiénés kézfertőtlenítés egyik formája).

97 ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK, SZABÁLYOK A kezek állapotával kapcsolatos követelmények A köröm-toilette rendszeres végzése nagyban elősegíti a kéz megfelelő higiénés állapotát. A köröm-toilette terjedjen ki a körömre, a köröm alatti területre, a körömágyra, valamint a köröm körüli bőrképletekre. A köröm-toilette végzése során ügyelni kell arra, hogy a körömágy ne sérüljön. A körmöknek rövideknek, az ujjbegyeket meg nem haladó hosszúságúaknak és lekerekített (legömbölyített) végűeknek kell lenniük. Munkavégzés közben gyűrűk, műkörmök, festett körmök, karkötők, karóra viselése tilos. Sebes, ekcémás, egyéb gyulladásos bőrfolyamat esetén közvetlen betegellátás nem végezhető. A kézhigiéne végrehajtásához szükséges eszközök A kézhigiéne kivitelezéséhez szükséges strukturális elemek: fali folyékonyszappan-adagoló, fali kézfertőtlenítőszer-adagoló, fali kézápolószer-adagoló, fali papírtörlő adagoló vagy fali egyszer használatos textiltörlő adagoló készülék.

98 szabályos kézmosás Először meleg vízzel bevizesítjük a kezünket, meghatározott mennyiségű folyékony szappannal jól bedörzsöljük a tenyér belsőt, az ujjak közti részeket (mindkét kézen), a kézujjakat, a hüvelykujj területét, a csuklót, a köröm alatti részeket, majd meleg vízzel jól lemossuk, a kezet papírtörlővel megtöröljük, az ujjak közti részt is, a papírtörlővel elzárjuk a csapot, a papírtörlőt a szemetes edénybe dobjuk. A fertőtlenítést másodpercig a fertőtlenítőszerek bedörzsölésével végezzük

99 A kézmosással/kézfertőtlenítéssel kapcsolatos szabályok Szappannal és folyó, langyos vízzel történő kézmosást munkába lépéskor, étkezés előtt, WC-használat után végezzünk. Fertőtlenítő kézmosást, azaz egyfázisú tisztító fertőtlenítő szerrel történő kézfertőtlenítést akkor kell végezni, ha a kézen látható szennyeződés van. Alkoholos kézfertőtlenítő szerrel történő higiénés kézfertőtlenítést (ún. alkoholos kézbedörzsölést) kell végezni minden olyan munkavégzés előtt, illetve után, mikor a kezeken látható szennyeződés nincs. Az alkoholos kéz-bedörzsölő alkalmazása az egészségügyi ellátás során rutin tevékenység. A szappannal és folyó vízzel történő kézmosás, illetve egyfázisú tisztító fertőtlenítő szerrel történő higiénés kézfertőtlenítés után a kezek szárítását egyszer használatos papírtörölközővel, vagy automata textiltörölköző-adagolóval (pl. CWS törölközőadagoló) kijuttatott, rolnis, egyszer használatos textiltörölközővel lehet végezni. Hivatal által engedélyezett készítmények alkalmazhatók! Többször használható textiltörölköző használata tilos! A kézmosáshoz/kézfertőtlenítéshez szükséges folyékony szappant,alkoholos kézfertőtlenítő készítményt, fertőtlenítő hatású folyékony szappant,illetve a bőr ápolására szolgáló bőrápoló krémet mechanikus (alkarral, könyökkel, vagy lábpedállal működtethető),illetve elektromos szenzoros fali adagolóból kell kijuttatni. Kivételt képeznek a kis kiszerelésű ( ml-es), személyre szóló (nyakba akasztható, illetve zsebben hordozható kivitelű) műanyagflakonban lévő alkoholos (oldat, vagy gél) kézfertőtlenítő készítmények, melyeket a személyzet munkavégzés alatt magánál tart és csak ő használ. A higiénés kézfertőtlenítéshez (alkoholos kézbedörzsöléshez), illetve fertőtlenítő kézmosáshoz csak erre a célra, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által engedélyezett készítmények alkalmazhatók!

100 A szappanos/antibakteriális szappannal történő kézmosás műveleti sorrendje

101

102

103 kézfertőtlenítés Higiénés kézfertőtlenítés dezinfekciós oldatokkal végezzük kézbedörzsölés formájában. Ezzel elérhető, hogy akár az összes tranziens flóra elpusztuljon. A fertőtlenítés akkor hatásos, ha kellő mennyiségű oldatot használunk, és egyenletesen eloszlatva másodpercig alaposan bedörzsöljük. Sebészi kézfertőtlenítés : cél: a mélyebben ülő rezidens flóra nagy részét gátoljuk aktivitásukban átmenetileg. Ezzel elérhetjük, hogy a műtét folyamán a bemosakodó kezéről esetleges kesztyűsérülés esetén csak elenyésző számú baktérium kerüljön a műtéti területre. a sebészi kézfertőtlenítés két fázisból áll: első fázisban a kezet és az alkart a könyékig szappannal alaposan bedörzsöljük és meleg folyóvízzel lemossuk második fázisban a dezinficiens szert (pl. Descoderm, Spitaderm, Sterillium ) az alkartól a kéz felé haladva dörzsöljük be, a folyamatot 5- ször ismételve

104

105 Veszélye egészségügyi hulladékok kezelésének szabályai

106 Az egészségügyi ellátó rendszerek tevékenységéből származó szennyező anyagokra vonatkozó előírások, szabályok 1/2002. (I.11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok kezeléséről (továbbiakban: R) részletes ismertetése ÉVI XLIII. TÖRVÉNY A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL 98/2001 korm rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről

107 Veszélyes hulladékok az egészségügyben Az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről 1/2002. (I. 11.) EüM rendeletében az egészségügyi miniszter szabályozást léptetett életbe. A rendelet hatálya kiterjed a) minden egészségügyi szolgáltatást nyújtó természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre Az OHT-ben megfogalmazott célkitűzéseknek megfelelően ezen hulladékáram döntő többségét - a lerakási irányelvek szerinti bomló szervesanyag-tartalom csökkentése miatt és a fertőzésveszély elkerülése érdekében - égetéssel kell ártalmatlanítani.

108 veszélyes hulladék A veszélyes hulladékok kezelésének általános szabályait a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a külön jogszabályokban megállapított részletes rendelkezésekre figyelemmel tartalmazza A lakosságnál keletkező gyógyszerhulladékok ellenőrzött begyűjtésének és kezelésének jogi szabályozását oldotta meg a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezeléséről szóló 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet, amelynek alapján a közforgalmú és a fiókgyógyszertárak visszafogadják a gyógyszerhulladékokat. A gyógyszertárakban gyűjtött gyógyszerhulladékokat hulladékégetőbe szállítják. A hulladékkezelés a gyógyszer gyártók és a gyógyszerforgalmazók felelősségi körébe tartozik. Egyéb lakossági eü veszélyes hulladék gyűjtése nem megoldott pl tűk,fecskendők

109 Az egészségügyi ellátó rendszerek tevékenységéből származó környezetszennyező anyagok kezelése, ezekre vonatkozó előírások, szabályok Kezelés folyamata: gyűjtés tárolás szállítás előkezelés ártalmatlanítás célszerű intézményi gyűjtőhelyet kialakítani a keletkezett veszélyes hulladékról nyilvántartást kell vezetni

110 Veszélyes, fertőző hulladékok gyűjtése: a hulladékok két nagy csoportra oszthatók: fertőző hulladékok veszélyes hulladékok ezek a hulladékok a betegellátást végző személyek egészségét veszélyeztetik megbetegedést okozhatnak a hulladékkezelést végző személyeknél is szelektíven kell gyűjteni az éles, sérülést okozó eszközöket is speciális kezelést igénylő egészségügyi veszélyes hulladékok: fertőző hulladékok, testrészek, szervmaradványok, szövetek betegellátási hulladékok, injekciós tűk és fecskendők, infúziós-, transzfúziós szerelékek citosztatikumok illetve ezekkel szennyezett eszközök, anyagok

111 7/2004. (XI. 23.) EüM rendelet a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeiről kölcsönzés: a gyógyászati segédeszköznek a fogyasztó részére kölcsönzési díj ellenében történő időleges használatba adása. Gyógyászati segédeszköz kölcsönbe adása és használt gyógyászati segédeszköz forgalmazása esetében a forgalmazónak biztosítania kell a higiénés szabályok betartását, a korábbi kölcsönzés után visszaérkezett gyógyászati segédeszköznek az újbóli kölcsönbe adása előtti fertőtlenítését, annak dokumentálását és a gyógyászati segédeszközön való feltüntetését,

112 Köszönöm a figyelmet!