Szembratovics Sándor szakvéleménye a telkibányai arany- és ezüstbányászatról
|
|
- Miklós Domokos Török
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A r c h í v u m Szembratovics Sándor szakvéleménye a telkibányai arany- és ezüstbányászatról Közli: HADOBÁS SÁNDOR Telkibánya és környéke hajdan jelentős nemesérc-bányászatának (arany, ezüst) újjáélesztésére a században többször történt próbálkozás. Különösen megnőtt az érdeklődés a terület ásványkincsei iránt azután, hogy a trianoni békeszerződés következtében történelmi bányavidékeink Csehszlovákiához és Romániához kerültek. Egyfajta kutatási kényszer jelentkezett: a megcsonkított ország területén mindenáron találni kellett új nyersanyaglelőhelyeket (elsősorban érctelepeket) az elvesztettek legalább részbeni pótlására. A földtani vizsgálatokban a magántársaságok mellett sok esetben az állam is részt vállalt, tekintettel arra, hogy alapvető nemzeti érdekről volt szó. Telkibánya vidéke sem maradhatott ki a kutatómunkából, annak ellenére, hogy itt az előző évtizedek ércfeltárási és bányászati kísérletei sorra kudarcot vallottak. Egy magánbánya (amely valóságos termelést nem végzett, csak a bányászati jogosítvánnyal rendelkezett) fordult állami támogatásért, megérezve az ország szorult helyzetéből adódó lehetőséget. A pénzügyminisztérium azonban előbb tudni szerette volna, milyenek az esélyek a jövőbeni termelést illetően, ezért szakértőt küldött ki a körülmények megvizsgálására. A feladattal Szembratovics Sándor bányamérnököt bízták meg az március 29- én kelt rendelet útján. Személyéről annyit tudunk, hogy 1861-ben született egy Baryez nevű településen, de hogy ez hol volt (vagy van), csak találgatni lehet. Az Osztrák-Magyar Monarchiából az Egyesült Államokba bevándorlók Ellis Island-i névjegyzékében több személy szerepel, akik ugyanitt látták meg a napvilágot, és nemzetiségüket ruténnak 95
2 (mai nevükön ruszinnak) adják meg. Ennek alapján valószínű, hogy az egykori Galíciában, a mai lengyel vagy ukrán területen kell keresni Baryezt. A Szembratovics név egyébként most is gyakori arrafelé, természetesen más ortográfiával (Sembratowicz) ban végezte el a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémiát, majd négyévi gyakornokoskodás után október 13-án tette le a bányamérnöki államvizsgát. Selmecbányán helyezkedett el, 1896-ban m. k. segédmérnök -ként említi legfontosabb forrásunk. 1 Közben ben tanársegéd volt az akadémia építészeti tanszékén. Később Körmöcbányán találjuk. A Bányászati és Kohászati Lapokból néhány publikációját ismerjük (1895, 1900). A szóban forgó szakvéleményben már nyugállományú bányaigazgatónak mondja magát. Halálának idejét és helyét egyelőre nem sikerült kideríteni. A névazonosság és születési helye (Selmecbánya) alapján az ő fia az a Szembratovics Sándor ( ) bányamérnök, akinek nekrológját a BKL Bányászat évi 7. számának 503. oldalán olvashatjuk. Szembratovics alapos munkát végezhetett, mert kutatási jelentését megbízatását követően csak három és fél évvel később, 1924 szeptemberében terjesztette az illetékesek elé. Megállapításai, következtetései első pillantásra is túl optimistának, a realitásokat messze meghaladónak tűnnek ki tudja, milyen megrendelői igényeknek kívánt ezzel eleget tenni. Tény, hogy ezután sem történt semmi érdemleges a telkibányai bányászat ügyében. A szakemberek előtt ugyanis régóta nyilvánvaló volt, hogy műre való aranyvagy ezüstérc-előfordulás már nincs ott. (Ennek ellenére később, 1945 után, sőt még az 1990-es években is folytak érckutatások a környéken, nem sok eredménnyel.) Szembratovics kutatási jelentésének egy példánya a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum (Rudabánya) adattárában található. (Az írógéppel készített dokumentum nyilván máshol is fellelhető, például az egykori pénzügyminisztériumi ira- 1 PAUER János: A selmecbányai magyar királyi Bányászati és Erdészeti Akadémia története. Selmecbánya, A Szembratovics Sándorra vonatkozó adatok a 119., 256. és 294. oldalon találhatók. 96
3 tok között vagy a Magyar Állami Földtani Intézetben.) A Telkibányával foglalkozó földtani és bányászati szakirodalomban sehol sem említik, így valószínű, hogy nem vált szélesebb körben ismertté. Egyebek mellett ez indokolja a Bányászattörténeti Közlemények hasábjain való megjelentetését. Említett gyengéje ( kincstári optimizmusa ) ellenére érdekes olvasmány, s valamennyire mégis csak hozzájárul az Aranygombos Telkibánya hajdan volt bányászatának jobb megismeréséhez. Különösen értékesek a bányajárásokról írt tapasztalatai, amelyek fényt vetnek az 1920-as évek elején végzett munkálatokra. A szöveget a mai helyesíráshoz igazítottuk, s ahol szükségesnek mutatkozott, lábjegyzetben vagy szögletes zárójelek között igazítottuk ki a nyilvánvaló hibákat, tévedéseket. Telkibánya község Abaújmegyében, a gönci járásban, Hidasnémetitől keletnek 15, a Hernád folyótól keleti 7-8 km-re fekszik. A csehszlovák határvonal a községtől 10 km távolságban húzódik. Mint neve is mutatja, eredetét az egykor virágzó bányászatának köszönheti, amelynek múltja 1341-ig vezethető vissza, midőn Róbert Károly rendeletére a szepesi káptalan Telkibánya határait rendezi, szabályozza. A király Montana nostra Telukbanyensis - nek nevezi és azonkívül, mind a káptalan jelentésében, mind a királynak a határszabályozását megerősítő okmányában Civitas - nak van jelezve, ahol a Rector et nobarius noster de monte Telukbánya vezeti a bányaművelést. Ide vonatkozó történelmi adatokat Wenzel Gusztáv Magyarország bányászatának kritikai története című, 1880-ban megjelent művében lehet találni, a , a és a oldalakon. Kétségtelen tehát, hogy a bányászat keletkezése Róbert Károly uralkodásának idejét jóval megelőzte. A 14. században, különösen Zsigmond király idejében lehetett a bányaművelés itt igen élénk, mert ez időből származó feljegyzéseinkben, melyek a telkibányai református egyház levéltárában őriztetnek, többszörösen tétetik említés igen gazdag arany- és ezüstleletekről. 97
4 Hunyadi János kormányzó 1447-i adományozása folytán a Rozgonyi család birtokába került a bánya. Mátyás király 1470-ben a Rozgonyi család birtokára és Telkibányára a királyi jogot is adományozta. Ezután a bányák gyakran cserélnek gazdát valószínűleg ajándékozás (adományozás) útján a háborúban szerzett érdemekért, vagy egyéb szolgálatokért kitüntetésképpen. Az évi időkben a bányaüzem szünetel, valószínűleg a háborús viszonyok miatt. Ez időből származó feljegyzéseink nincsenek. 2 Mária Terézia 1757-ban a már összeomlott bányáknak megnyitását és üzembe helyezését rendelte el, minek következtében Telkibánya fellendült. Ez időből származó feljegyzéseink szintén igen gazdag arany- és ezüstleletekről emlékeznek meg. Különösen az ezüsttermelés lehetett nagy, s ezért állítottak fel itt az ismeretes Mária Terézia tallérok gyártására egy pénzverdét. 3 II. József császár idejében a bányaüzemben zavarok állottak be, mely okból az uralkodó a bányászatot beszüntette. Ez az intézkedés valószínűleg összefüggésben áll azzal a nagyarányú bányaszerencsétlenséggel, melyről a telkibányai egyház levéltárában található, s 1799-ből származó templomi jegyzőkönyvben is tétetik említés. E feljegyzés szerint a bányának hiányos biztosítása miatt bekövetkezett omlás folytán 360 ember vesztette életét. 4 A bécsi kormány 1836-ban a felhagyott bányákat ismét megnyittatta. A bécsi pénzügyminisztériumból származó és a bánya nem régi tulajdonosának, Cselei Herminnek birtokában levő alábbi kimutatás feltünteti az ban termelt arany és ezüst menynyiségét. 2 Valójában a Rákóczi-szabadságharc idején indult újra a bányászat, és váltakozó intenzitással tartott 1890-ig. 3 Ez minden alapot nélkülöző állítás, Telkibányán nem volt pénzverde. 4 Szembratovics téved: a bányaszerencsétlenség nem II. József korában, hanem jóval előbb, még a középkorban történhetett (közvetett adatokból feltételezett éve 1443), s kiváltó oka valószínűleg földrengés volt. 98
5 A r a n y E z ü s t Év M L Q D gr M L Q D kg ¼ ¼ ¼ NB. 1 M = Münzpfund (0.5 kg). 1 L = Loth (17.5 gr). 1 Q = Quentschen (4.37 gr). 1 D = Denar (1.1 gr). Az évi kiegyezés után a bányák ismét magánkézre kerültek. Megfelelő tőke és szakértelem hiányában azonban rendszeres üzemre berendezkedni nem tudtak. Még életben levő néhány öreg községi lakos vissza tud emlékezni arra az időre, amikor a múlt század II. felében apáikkal a bányákba jártak, és mint bányamunkások dolgoztak. Ismerik azokat a helyeket, melyeken Kapy 5 bányatulajdonos idejében a bányaművelés még folyt. Azt mondják, hogy a termelt érceket egy kisebbszerű, primitív berendezésű ércelőkészítő-műbe szállították, ott zúzták, mosták és higannyal kezelték, azután egy olvasztóban olvasztották. Az ércelőkészítő-műnek és az olvasztónak falmaradványai most is láthatók, amelyekből arra lehet következtetni, hogy az ércelőkészítés annyiból állott csupán, miszerint az ércet felzúzták, vízzel és higannyal kezeltek, a nyert foncsort azután egy kemencében, melyet olvasztónak neveztek, kiégették. Ezt az eljárást addig alkalmazhatták, míg a bányaművelés a magasabb szintekben, az úgynevezett oxidációs zónában mozgott, mert itt az arany és ezüst termésfém alakjában fordult elő az ércben. Amint a bányászattal nagyobb mélységre jutottak, elérték a II., az ún. cementációs zónát, hol a fémek túlnyomóan már mint szulfidok fordulnak elő. Ezekből a fémet az általuk követett egyszerű eljárással kinyerni már nem tudták, s kénytelenek voltak érceiket a legközelebbi, az aranyidai kincstári kohóba szállítani és ott beváltani. 5 Az említett bányatulajdonos neve más forrásokban: Koppy. 99
6 A Bányászati és Kohászati Lapok évi számában a 162. oldalon az aranyidai kohóban az 1880 évben beváltott és a selmeci m. kir. vegyelemző hivatal által elemzett érceknek elemzési eredményei között találjuk a telkibányai ércek kémiai alkatrészeit feltüntetve: aranyos ezüst % (q-ként 181 gr) ólom réz antimon arzén nyom vas mangán cink agyagföld (Mg O) mész magnézia kén oldhatatlan telérkőzet szénsav kénsav víz oxigén és higany (valószínűleg foncsorítás után) 100 % Ferdinand Freiherr Richthofen bécsi geológus ban gyakran megfordult Telkibányán, és az ottani geológiai és bányászati viszonyokat tanulmányozta. Megfigyeléseit a Jahrbuch der K. u. K. Geologischen Reichsantaltban közölte. Figyelemre érdemes a XI. Jahrgang (1860) 248. oldalán megjelent közleménye. Eszerint abban az időben Telkibányán több ércteléren folyt a bányaművelés, amely teléreken jó ércek fordultak elő, különösen oly pontokon, ahol a telérek egymással találkoztak. A telérek az Eperjes-Tokaj között elterülő vulkanikus eredetű hegyvonalban lépnek fel piroxénandezitben. Telkibányától délnek egészen Tokajig abban az időben bányászat nem volt, dacára annak, hogy a telkibányai telérnek folytatása megvan. Különösen ki- 100
7 emeli Regéc és Erdőbénye környékét. Erdőbényén a Rakottyás egyik árkában több m vastag telér van, ahol grafit és kaolin előfordul. A telér többi anyaga kvarc piritbehintéssel. Kétséget nem szenved tehát, hogy elődeink a telkibányai bányákat a legrégibb időktől kezdve a múlt század végéig kisebbnagyobb megszakításokkal művelték. Az akkor életbeléptetett aranyvaluta következtében beállott nagyfokú ezüst-áresés miatt számos magánkézen levő fémbánya [ércbánya] dacára annak, hogy az állam a válságos helyzetbe jutott bányákat szubvenciókkal támogatta üzemét megszorítani, majd teljesen beszüntetni volt kénytelen. A telkibányai bányákat is valószínűleg ez a sors érte. A bányák a legújabb ideig Cselei Hermin budapesti lakos tulajdonát képezték Román János 1920-ban a bányákat német-birodalmi márkáért és K-ért megvette, mely öszszeg év folyamán négy egyenlő részletben lett volna törlesztendő. Ő azonban csak K-t fizetett, és szerződésileg biztosította magának a jogot a megnyitási munkálatok keresztülvitelére. A munkálatok folytatásához és a vételár törlesztéséhez a m. kir. pénzügyminisztériumban benyújtott beadványában állami támogatást kért. Hogy a bányáról közelebbi tájékoztatás szereztessék, évi március 29-én kelt sz. P. M. rendelettel alulírott megbízatott, hogy a bányákat helyszíni szemle útján vizsgálja meg, és azokról szakértői véleményes jelentést tegyen. E megbízatásomnak megfelelően április án a Román által már megnyitott bányarészeket és az egész bányavidéket bejártam. A nemesérceket tartalmazó telérek az Eperjes-Tokaji vulkanikus hegység déli részében fordulnak elő. Csapásuk 2-3 hóra között van nyugati 70-80º dőléssel. A telérek kitöltése kvarc és kaolin, mint alapanyag, melybe a nemesfémek részint igen finom szemű termésalakban vagy pirithez kötve szulfidok alakjában vannak behintve. A vastagság 1-6 m közt váltakozik. Általában két telérvonulat állapítható meg, melyek egymástól m távolságban húzódnak. 6 A telérek egymással mellék- 6 Az újabb vizsgálatok alapján több telért valószínűsítenek a kutatók. 101
8 erek által vannak összekapcsolva úgy, hogy helyenként telérhálózatot képeznek. A mellék- és főerek találkozási pontján a kitöltés gazdag. Richthofen szerint a geológiai és települési viszonyok azonosak a kereszthegyi (Nagybánya) viszonyokkal. A magam részéről Telkibánya geológiai, illetőleg telepviszonyait nagyon hasonlóknak találom a selmecbányai aranyos-ezüstben gazdag Grünertelér viszonyaival. Az I. telérvonulat az ún. Gyepihegyben 7 van megnyitva. A hegy keleti oldalán 398 m tengerszint feletti magasságban van telepítve az András táró, melyet túlnyomó részben bejárható állapotban találtam. Deformált piroxénandezitben van kihajtva, helyenként ékés kalapácsmunkával, miből arra lehet következtetni, hogy abból az időből való, amikor a robbantóport még nem ismerték. A 131 m-ben a vágat harántolja a főtelért, közben kisebb telérágyakon áthaladva. A keresztezési ponton túl is vannak átvágott erecsek, ezek azonban csapás szerint feltárva nincsenek. A főtelér ÉK-i irányban 166 m-re van feltárva, és fejtésre érdemes része m hosszban és m vastagságban a külszínig teljesen le van fejtve. A lefejtett részen túl északkeleten 35 méter hosszban egy kaolintömzs is fel van tárva, melynek anyaga porcelángyártásra volna alkalmas. Az ÉK-i fővájvégbe azonban omlások miatt eljutnom nem sikerült. A telérnek a táró talpa alá terjedő része is le van fejtve 95 m mélységig. E célból két aknaszerű mélyezéssel hatoltak le, melyek közül az egyik lójárgányú szállításra volt berendezve. Az érceket tehát a mélységből a táró szintjére lójárgány segélyével emelték fel, melynek tere és járgánymaradványai most is megvannak. A két mélyezés között elterülő részt 3 talpbelnével tárták fel és főtepásztákkal fejtették le. A mélyezés fenekére ugyan lejutottam, de a műveket bejárni levegő hiánya és omlások miatt nem lehetett. Tovább ÉK-nek András-táró felett mintegy m magasságban van Mihály-táró. Ez teljesen be van omolva, s be nem járható. A főtelér itt állítólag jó volt és sok ércet adott. 7 Gyepihegy: helyesen Gyepű-hegy. 102
9 Kapy bányatulajdonos idejében András és Mihály-táró még üzemben volt a múlt század végéig. Gyepihegytől K-nek találjuk a Kányahegyet, melynek Ny-i oldalán számos beomlott táró, akna és ezek közelében elterülő hatalmas hányók jelzik, hogy itt egykor intenzív bányászat volt. A bányaművelés tárgyát itt a II. főtelér és annak mellékerei képezték, melyek azonban gazdagabbak voltak, mint az I. főtelér. A Zsófia-tárónak nyílása 565 m tengerszint feletti magasságban van. Ottlétemkor kitakarítás alatt volt, s mintegy 700 m hosszban már le is járható, a táró deformált piroxénandezitben van kihajtva. A kitakarítással azonban a telért még nem érték el. A Kányahegy Ny-i oldalán 548 m tengerszint feletti magasságban találjuk Mária-táró nyílását. Ennek kitakarítása szintén folyamatban volt, s azt mintegy m hosszban bejárható állapotban találtam. A táró K-i irányban haladva mintegy 300 m hosszban számos piroxénandezitbe beágyazott erecset harántolva eléri a főteléreket, melyeket azután ÉK-nek és DK-nek terjedelmes hosszban feltárja. Itt kiterjedt fejtési üregek láthatók, s a telér javarésze ki van szedve. Próbaanyagot csak fekvőn és fedőn talált maradványokból vehettem. A tárás terjedelmét és műveletét megállapítani nem lehetetett a nagy omlások miatt. A táró előtt egy hatalmas hányó van, melynek anyaga a bányából került ki és a vett próbák szerint arannyal és ezüstben oly tartalommal bír, hogy feldolgozásra érdemes. Innen tovább DK-nek mintegy 2 km távolságban a Kányahegy talpánál, illetőleg a Kánya és Fehérhegy által képezett katlanban találjuk a Veresvíz-táró (Rothwasserstollen) beomlott nyílását 420 m tengerszint feletti magasságban. A táró nyílása előtt elterülő hatalmas hányó, ennek közelében látható falromok és a táró nyílásából kifolyó nagy mennyiségű bányavizek arra emlékeztetnek, hogy itt lehetett a nagykiterjedésű bányászatnak a központja. Veresvíz-táró mint a telkibányai bányászatnak legmélyebb altárója és egyúttal főszállító tárója volt. A legmagasabb ponton levő Zsófia- és a legmélyebb ponton levő Vörösvíz-tárók között a Kányahegy Ny-i oldalán számos beomlott tárónak és aknának nyomai találhatók. Ezek között különösen feltűnik Jupiter-táró és Jupiterakna környéke, melyen a bányászkodás nyomai láthatók. 103
10 A Mária-táró előtti hányótól, melynek anyaga a bányából, a II. főtelérből került ki, továbbá a bányában a Mária-táró fő-telér fedőés fekvőmaradványaiból, és végre az András-tárói főtelér maradványaiból próbaanyagot vettem, és a budapesti m. kir. főfémjelzőhivatalban próbáltattam meg. A próbaeredmények fel vannak tüntetve a következő tartalomjegyzékben. Tétel sz. 1. Mária-táró előtt talált zúzóérckészlet 2. Mária-tárói hányóból átlag Mária-tárói főtelés, vörös kitöltés Mária-tárói főtelés szürke kitöltés Mária-tárói főtelér hátsó részből vörös 6. Mária-tárói főtelér fekvő és fedő maradványok 7. András-tárói főtelér az akna III. talpbelnéjéből 8. András tárói fekvő és fedőmaradványok Fémtartalom gr tart. 1 g ércben 1 kg ércben A megpróbált anyag megnevezése Jegyzetek 1-6 tételből egy közös arany solutió 7-8. tételből egy közös solutió Budapest, április 27. L. Pethe s. k. L. Kéméndy Schleicher s. k. Szembratovics s. k. Eszerint a Mária-tárói főtelérből származó teléranyag tartalmaz tonnánként átlag: aranyos ezüstöt 203 gr melyben a színarany 32.6 a színezüst Az András-tárói főtelérből származó anyag tonnánként átlag aranyos ezüstöt 90 gr melyben a színarany 5 a színezüst
11 A Kányahegyben levő főleltár Veresvíz-táró feletti része mintegy 2500 m hosszban teljesen le van fejtve, és annak gazdag része ki van aknázva. A bánya e részében dús ércekre eszerint nem lehet számítani. Valószínűnek tartom azonban, [hogy] őseink a telérnek csak a leggazdagabb részét fejtették le, mert az akkori primitív berendezésekkel és eljárásokkal csak a gazdag érceket tudták feldolgozni, kohósítani és értékesíteni, míg a tömegesebben előfordulni szokott zúzóérceket otthagyták. Az altáró talpa alá terjedő részeket megnyitni már nem tudták, mert ebben megakadályozta őket a tömegesen előtörő bányavíz. Az András-tárói főtelér eret a táró szintje felett szintén lefejtették, sőt a táró talpa alá is behatoltak, és a telért 95 m mélységig lefejtették. Mélyebbre hatolni a léghiány és költséges szállítási viszonyok miatt szintén nem tudtak. A felső szinteken itt is csak próbák által kimutatott minőségű zúzóérceket lehetne kapni. A teléreknek a mélység felé terjedő része nézetem szerint egy, a telkibányai fővölgyből kiinduló, s már elődeink által megkezdett altáró segélyével lenne megnyitható és művelés alá vehető. A völgy talpának tengerszint feletti magassága 288 m, s mivel Veresvíz-táró tengerszint feletti magassága 420 m, = 132 m, ennélfogva a fővölgyből kihajtandó altáróval, számbavéve annak talpemelkedését is, mintegy 120 m magas fejtési pillérmagasság lenne megnyitható. Az altáró becslésem szerint kb m kivágás után érné el és harántolná a II. főtelért is. Meg kell itt említenem, hogy az altáró a vulkanikus hegyvonulat jelentékeny részét harántolná, s valószínűleg még eddig ismeretlen társteléreket is megnyitna. Az előadottakból az alábbi következtetések vonhatók le: 1. Az itt-ott található feljegyzésekből, a tárók számából és a hányók nagyságából arra lehet következtetni, hogy itt évszázadokon át jelentős bányászat folyt, s a bánya több száz munkást foglalkoztatott. 2. Abból, hogy az András-tárói telért a szállító és szellőztető táró alatt 95 m mélységig lefejtették, és ennek lehetővé tételére 2 105
12 vakaknát és 3 mélyszintet létesítettek, számbavehető érc-előjövetelekre kell következtetnünk, mert a levegővel, vízzel és a szállítás nehézségeivel való küzdés csak így lehetett rentábilis. 3. Az, hogy egyetlen főteomlás egyszerre 360 munkás halálát okozhatta, sok munkásra és igen nagy fejtőhelyekre, s ezzel együtt ismét igen gazdag érc-előjövetelre utal. 4. Ugyancsak a gazdagság mellett szól az a körülmény, hogy a telér fedője és fekvője mentén a szegényebb zúzóérceket hátrahagyták, s csak a dúsabb behintésű érceket termelték. 5. Abból, hogy a termelt ezüstre még pénzverőt is állítottak fel, a nemesfém-előfordulás állandóságára lehet következtetni. 6. Minthogy a múlt század 60-as évei óta a bánya nem volt rendesen üzemben tartva, annak elszegényedésére, s főleg arra kell következtetnünk, hogy a megfelelő feltárások elhanyagolása itt is, mint sok más bányánál, végül az üzem folytatását lehetetlenné tette. Különösen ki kell emelnünk, hogy az előző táblázatban felsorolt fémtartalmak a telér gyengébb részeiből származnak, nevezetesen részben olyanok, melyeket mint a primitív berendezésű feldolgozó üzemükkel haszonnal fel nem dolgozhattak és ezért le nem fejtettek (l. a telér fedő és fekvő részein hátrahagyott telérmaradványokból vett próbák fémtartalmát), részben olyanok, melyeket a dúsabb telérrész fejtése közben kénytelenek voltak termelni, de kisebb fémtartalmuk miatt fel nem dolgozták, hanem mint berendezéseik tökéletesítése után feldolgozásra érdemes zúzóérceket gyűjtögettek. (1. a zúzóérchányók fémtartalmát), s végül részben olyanok, melyeket a dúsércek fejtése közben kénytelenek voltak termelni, de mint meddőt, a hányókra szórtak. (1. a Mária-tárói hányó fémtartalmát). A próbajegyzék szerint a hányóban hátrahagyott András-éri fekvő- és fedőmaradványok fémtartalma métermázsánként [arany] = gr, [ezüst] = 8 10 gr. A Jupiter-telér fekvő- és fedőmaradványainak métermázsánkénti tartalma = 3 gr, = 15 gr. Ez most is megállapítható. A Mária-táró előtti zúzóérc-hányó fémtartalma = 4 gr, = 22 gr. A Mária-táró előtti meddőhányóé = 3 gr, = 16 gr. 106
13 Ezen fémtartalmak olyanok, hogy már magukban is virágzó és igen jól jövedelmező bányászat anyagát képezhetik, s vetekedhetnek Nagy-Magyarország legjobb aranybányáinak fémtartalmával, pedig s ezt különösen hangsúlyozni óhajtjuk ez a tényleg feldolgozásra került teléranyag fémtartalmánál sokkal szegényebb, melyet akkor, mint feldolgozásra nem érdemest, hátrahagytak. A két telérvonulat Veresvíz-táró fölött mintegy m csapásmenti hosszban le van fejtve, tehát a telkibányai völgyből már elődeink által megkezdett altárónak kihajtása által összesen mintegy 5000 m hosszú és legalább 120 m magas fejtési köz lenne megnyitható. A telérek fejtésre érdemes vastagsága a felső szinteken 1-6 m között váltakozik. A reális számítás kedvéért azonban az átlagos vastagságot 1.2 m-nek számítva, a fejtmény térfogata: = m 3 és 1 m 3 súlyát 20 q-val véve annak súlya = q, melynek kihozható nemesfém-tartalma az előbb említett próbaeredmények átlagának kb. csak 1/3-át véve ( : 1, : 5 gr q-ként) = kg és = kg. Ez a számítás azonban csak arra az esetre vonatkozik, ha a feltárandó köz egész terjedelmében a feltételezett legkisebb fémtartalommal és vastagsággal bír. Tekintettel azonban arra, hogy az előrebocsátott adatokból és a nagykiterjedésű fejtési üregekből bizton következtethetjük, miszerint az általunk felvett 1.2 m vastagság az 5000 m hosszkiterjedésben helyenként sokkal nagyobb is lesz, és a fémtartalom pedig, amennyiben dúsércekre is kell számítani, szintén nagyobb lesz, bátran ki lehet mondani, hogy a jelzett körből kihozható fémmennyiség kerek számban kg arany és kg ezüst, annál inkább, mert a felhagyott tárókban jelentékeny mennyiségben visszahagyott és a hányókon található zúzóércek is a kihajtandó altáróra lesznek lezuhinthatók, és a feldolgozás színhelyére olcsón elszállíthatók, és így értékesíthetők. Ezen óvatos és pusztán gyakorlati alapokon álló számításokra és meggondolásokra támaszkodva ajánlhatom a vállalkozást, amely alkalommal azonban nem hallgathatom el azokat a momentumokat sem, amelyek az itt alapítandó bányászat helyzetét különösen kedvezővé teszik, nevezetesen: 107
14 1. Nemcsak a fent említett kb. 120 m pillérmagasság, hanem ez alatt a Hernád nívóját és a talpemelkedést tekintetbe véve további 120 m is olcsó táróbányászattal lesz alávájható nem említvén azt, hogy mint a hasonló korú és geológiai képződésű felső-magyaroszági ércbányászat telérrendszerének analógiája mutatja, az ércelőjövetel nem csupán az említett két telérre és csapásmenti hosszra fog szorítkozni, hanem igenis joggal feltehető, hogy a bányászat tere sokkal nagyobb területekre fog terjedni az eddig számba vehetőnél. 2. Ugyancsak a rokon selmeci Grüner-teléren szerzett tapasztalataimra támaszkodva állíthatom, hogy az érc-előjövetel gazdagságát, a cementációs zóna tulajdonképpeni zömét a mélyebb szintekben várom Nem kicsinylendő előny még a nem messze folyó Hernád vize sem, amely az ott felállítandó elektromos erőmű révén a bányászat részére szükséges erő-, és az ugyancsak ott felállítandó nagyszabású ércelőkészítő és feldolgozó mű erő- és vízszükségletét bőven és olcsón szolgáltatná. Van ezenkívül még számos egyéb momentum, amelynek felemlítése és az egész kérdés-komplexus érdemleges kimerítése a rendelkezésre álló idő keretein kívül esne. Befejezésül kívánom, hogy azok az intenciók, amelyek az igen tisztelt urakat összehozták, szép gyümölcsöket teremjenek. Budapest, szeptember 13. Jó szerencsét! Szembratovics Sándor m. kir. bányaügyi főtanácsos ny. bányaigazgató 8 A mélyebb szinteken a mai kutatók is feltételezik színesfém-tartalmú ércek létezését, feltárásuk azonban mindeddig nem sikerült. 108
Liffa Aurél leírása a Telkibánya környéki régi bányákról (1943)
K i n c s t á r Liffa Aurél leírása a Telkibánya környéki régi bányákról (1943) Közli: HADOBÁS SÁNDOR A jeles geológus, Liffa Aurél (1872-1956) munkássága életének utolsó évtizedeiben főként a Zempléni-
égalj-viszonyai az 1876-ik év második felében.
Részünkről bárkinek is sokkal inkább Neubrand művét ajánlhatjuk mint olyant, mely tárgyát kimerítőbben és szakavatottabban ismerteti, s mely felett Frilin müvének csak egy előnye van: az áttekintőbb és
PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BAKONYA. BAKONYA A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Keresztény Zsolt, Németh Gábor BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ
PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ BAKONYA BAKONYA A szöveget írta: Sallay Árpád TársszerzŐk: Keresztény Zsolt, Németh Gábor 165 9. térkép, Bakonya 9.1. II. sz. Bányaüzem 200 m 1000 foot 9.2. Kossuth Lajos
Máramaros-megye geologiai viszonyai különös tekintettel értékesíthető ásványok fekvő helyeire.
IX. Máramaros-megye geologiai viszonyai különös tekintettel értékesíthető ásványok fekvő helyeire. Gesell Sándor-tól. Máramaros-megyének legkiterjedtebb geologiai képződése a kárpáti homokkő, mely az egész
A rudabányai vasbuca
K ö z l e m é n y e k A rudabányai vasbuca HADOBÁS SÁNDOR A szakemberek szerint a direkt vasgyártás legritkább és legértékesebb leletei közé tartoznak a vasbucák, valamint a vasrudak, amelyeket az újraizzító
A PILISI SZÉNBÁNYÁSZAT NÉHÁNY TÉRKÉPE ÉS GEOLÓGIAI METSZETE
! 1 A PILISI SZÉNBÁNYÁSZAT NÉHÁNY TÉRKÉPE ÉS GEOLÓGIAI METSZETE Dr. Bánki Imre Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület kiadásában 1996-ban megjelent A MAGYAR BÁNYÁSZAT ÉVEZREDES TÖRTÉNETE.
Jelentés az Ali Baba-barlangban a évben végzett kutató munkáról
GBTE-13/2011. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2010. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
Ércőrlő malomkövek Telkibányán
K ö z l e m é n y e k Ércőrlő malomkövek Telkibányán BENKE ISTVÁN Napjainkban sokszor különös gyűjtési szenvedélyekről, gyűjtési ágakról olvashatunk hazánkban is, de meglepő és egyedülálló, ha valaki malomköveket
A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei.
A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei Molnár Melinda Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési
GPS koordináták: É 48 29,093; K 21 21,833 ; 266 m tengerszint feletti magasság;
Telkibányai múzeum Helyszín: Telkibánya, Múzeum u. 15. GPS koordináták: É 48 29,093; K 21 21,833 ; 266 m tengerszint feletti magasság; Kor: 16. század Jelenlegi állapot: A gyűjtemény április 1 és október
Kedves Természetjárók!
A túra időpontja: 2017.11.25. szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2017.11.25. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 280 HUF oda vissza pedig 185; Összesen: 465
Rudabánya újrafelfedezése
Rudabánya újrafelfedezése Van új a nap alatt Földessy János geológus, egy. tanár Németh Norbert geológus mérnök, egy. tanársegéd Gerges Anita geológus mérnök Kupi László geológus Tóth Szabolcs geológus
A családi háttér és az iskolai utak eltérései
13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.
Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén
Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén Mint ismeretes, a Dobó-bástya 1976 júliusában leomlott, ezt követően a megmaradt részt balesetvédelmi okok miatt lerobbantották.
CÍM: Előterjesztés a Selmecbányával kötendő testvérvárosi szerződésről
Önkormányzata Sopron Megyei Jogú Város (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40889/2008. CÍM: Előterjesztés a Selmecbányával kötendő testvérvárosi szerződésről Előterjesztő: Dr. Fodor Tamás polgármester
BUDAPEST VII. KERÜLET
M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN
Robbantással jövesztett kőzet, két bánya közötti szállításának megoldási lehetőségei
Robbantással jövesztett kőzet, két bánya közötti szállításának megoldási lehetőségei ALBERT Károly PhD hallgató Miskolci Egyetem, Bánya és Geotechnikai Intézet, 3515, Miskolc - Egyetemváros, Egyetem út
Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról
GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
BUDAPEST, VII. KERÜLET
M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI
Ásványi nyersanyagok, 3. év Gyakorlat I. 2012. március 1.
Ásványi nyersanyagok, 3. év Gyakorlat I. 2012. március 1. 1. Gazdaság-földtani alapfogalmak: Klark érték (Average abundance of the elements) Az adott elem átlagos földkéregbeli gyakorisága. A gyakoribb
AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *
Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai
Bükki Kék. Jelvényszerző túra
Bükki Kék Jelvényszerző túra A Hegyiember és Baráti Köre 2016. április 1-től meghirdeti a Bükki Kék elnevezésű jelvényszerző túrát a Bükk hegységben. A túra során a Bükk-hegység varázslatos útjain, ismert
Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
Adalékok Telkibánya bányászatának századi történetéhez
Adalékok Telkibánya bányászatának 19-20. századi történetéhez DR. IZSÓ ISTVÁN Magyarország középkori ércbányászatának egyik kiemelkedő jelentőségű helyszíne és tanúja Telkibánya. A hajdani bányaváros,
A törzsszámok sorozatáról
A törzsszámok sorozatáról 6 = 2 3. A 7 nem bontható fel hasonló módon két tényez őre, ezért a 7-et törzsszámnak nevezik. Törzsszámnak [1] nevezzük az olyan pozitív egész számot, amely nem bontható fel
- 241 SZÖCS LÁSZLÓ A SZARVASKŐI WEI81LIT II.: OÓSÍIÁSA ÓS KOHÁSZATA
- 241 SZÖCS LÁSZLÓ A SZARVASKŐI WEI81LIT II.: OÓSÍIÁSA ÓS KOHÁSZATA Amint azt munkáin megjelent első részében (1) mór leírtain, a szarvaskői wehrlitet először Zipser András (2) 1833-ban a német orvosok
AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.
L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi
Magnitudó (átlag) <=2.0;?
2. Epicentrum Egy földrengés keletkezési helyének földfelszíni vetületét nevezzük a rengés epicentrumának, melynek meghatározása történhet műszeres észlelés ill. makroszeizmikus adatok alapján. Utóbbi
Álmodik a múlt - Szent Ilona és Zsófia is...
2013 október 16. Flag 0 Értékel kiválasztása Még Givenincs Álmodik értékelve a múlt - Szent Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Rudabánya - amelynek neve az ószláv érc, vasérc szóból származik - első írásos említe
Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július
Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott
TÖRTÉNELEM FELADATLAP
VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI
JÓ SZERENCSÉT, TATABÁNYA!
JÓ SZERENCSÉT, TATABÁNYA! csapatnév:. (kód) (név) Helytörténeti vetélkedő: 7-8. osztály 2018/2019. II. (téli) forduló iskola neve:. Beérkezési határidő: 2019. február 8. felkészítő tanár:... Ajánlott források:
Új utak a földtudományban
Új utak a földtudományban AZ ÉRC- és ÁSVÁNYBÁNYÁSZAT MULTJA, JELENE és JÖVŐJE Zelenka Tibor Már ANONYMUS azt írta, hogy a honfoglalás egyik fontos szempontja az volt, hogy folyóiban sok az arany. Magyarországon
Magyarország rákos betegeinek statisztikája.
138 Magyarország rákos betegeinek statisztikája. Magyarország rákos betegeinek összeszámlálására s ezen adatoknak tudományos feldolgozására azon mozgalom szolgáltatta a közvetlen indokot, mely külföldön
Kedves Természetjárók!
A túra időpontja: 2018.03.10. szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2018.03.10. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 325 HUF oda vissza pedig 325; Összesen: 650
Elérhetőségek. Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu. Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu
1. Elérhetőségek Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu 2. Hallgatói feladatok Zárthelyi dolgozat: 30% 1. HF: 40 % (határidő: 8. hét,
VII. FEJEZET. Erdőhátság.
VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről
ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete
A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz
Szakmai beszámoló Generációs-híd program Jeles napok tevékenység
Szakmai beszámoló Generációs-híd program Jeles napok tevékenység Előzmények Projekt adatai: Kedvezményezett Projekt címe Projekt azonosítója Alsómocsolád Község Önkormányzata Mintaprogram a minőségi időskorért
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a
Az évezred pénze. Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt.
Az évezred pénze Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt. Arany Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert,
A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó
A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:
Kollár Ferenc KISHEGYES Időutazás 250 év fizetőeszközeivel Magyar Kultúra Emlékívek Kiadó 2017.
Kollár Ferenc KISHEGYES Időutazás 250 év fizetőeszközeivel Magyar Kultúra Emlékívek Kiadó 2017. A kishegyesi lakosok az elmúlt 250 évben az alábbi fizetőeszközöket használhatták: I. József 1705. december
AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET
AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.
1465 Budapest, Pf telefon: ,
A Levegő Munkacsoport és a Nemzetgazdasági Minisztérium közötti levélváltások arról, milyen intézkedést tervez a tárca annak érdekében, hogy behajtsa azt a sok milliárd forint adót, amitől a csaló autógyártó
Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között
Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi
LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének
GULYÁS MIHÁLY A BAROMFI-FELDOLGOZÁS ÉS BAROMFIKONZERV-GYÁRTÁS TÖRTÉNETE OROSHÁZÁN
GULYÁS MIHÁLY A BAROMFI-FELDOLGOZÁS ÉS BAROMFIKONZERV-GYÁRTÁS TÖRTÉNETE OROSHÁZÁN GULYÁS MIHÁLY A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán A Békés Megyei Múzeumok Közleményei
Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám
Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT ÍRTA: KELETI JÓZSEF A szociális állam keretében az egészség teljesen elveszti magánérdekjellegét és olyan közüggyé válik, melyre nézve az egészségügyi
Ki volt Vadas Jen? Az m. kir. bányászati és erdészeti fiskola rendes tanára Több ízben rektora és prorektora
Ki volt Vadas Jen? Erdmérnök Oktató Az m. kir. bányászati és erdészeti fiskola rendes tanára Több ízben rektora és prorektora Az erdészeti tudományos kutatás megteremtje Szakíró Az m. kir. Erdészeti Kísérleti
FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
Osztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
Freudiger Mózes és fiai Guttmann és Fekete Kötött- szövött és tricotáruk nagykereskedése 1923
Textilipar anno Az első világháború alatti háborús konjunktúra után az ipar elvesztette piacainak jelentős részét. A rövid stagnálást követően fokozatosan nőtt a gyárak száma az országban. A válság alatt
UGOD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK Települési Értéktár Bizottsága Ugod, Kossuth Lajos u. 32. JEGYZŐKÖNYV
Szám: 523-2/2016. UGOD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK Települési Értéktár Bizottsága Ugod, Kossuth Lajos u. 32. JEGYZŐKÖNYV Készült: Ugod Község Önkormányzatának Települési Értéktár Bizottsága 2016. december
Bányaipari technikus É 1/6
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
Tárgy: Bongó - zsomboly (4422-3) KÜJ: 101 509620 ) a T. Felügyelıség által kiadott (Üsz.: 13909/2014, ill. Iktsz. 49906/2014 ) érvényes kutatási engedéllyel rendelkezett 2015-ben a Balatonfelvidéki Nemzeti
Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban
K ö z l e m é n y e k Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban DR. VITÁLIS GYÖRGY A miocén-kori vulkánosság utóhatásait követően, de főleg a negyedidőszakban a Kápát-medence
ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő
634.0:069 ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő A Bükk-hegység nyugati részén a Szilvásváradi Erdészet területén a festői szépségű Szalajka völgyben található az első szabadtéri Erdei Múzeum. Építése társadalmi
JEGYZŐKÖNYV EGERÁG KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 2013. március 11. napján MEGTARTOTT NYILVÁNOS ÜLÉSÉRŐL
JEGYZŐKÖNYV EGERÁG KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2013. március 11. napján MEGTARTOTT NYILVÁNOS ÜLÉSÉRŐL Hozott határozatok: 13/2013.(III.11.) 14/2013.(III.11.) 15/2013.(III.11.) 16/2013.(III.11.)
Úrkút Község Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program
Podányi Tibor
114 Podányi Tibor 1920-2003 PÁLFY GÁBOR HADOBÁS SÁNDOR 2003. november 19-én elhunyt Podányi Tibor gyémántokleveles bányamérnök, az OMBKE tiszteleti tagja. 1920. július 19-én született Érsekvadkerten. Elemi
Dr. Wencz Balázs: Családtörténetre vonatkozó források az MNL KEM Levéltárában. Leányvár, június 24.
Dr. Wencz Balázs: Családtörténetre vonatkozó források az MNL KEM Levéltárában Leányvár, 2017. június 24. Az MNL KEM Levéltára Esztergom vármegye és Esztergom szabad királyi megyei jogú város levéltárainak
Az aknasugatagi sóbányászat
Az aknasugatagi sóbányászat RÉTHY KÁROLY Az aknasugatagi sótömb, amely évszázadokon át kitermelés alatt állt, ma a Romániához tartozó Máramaros területén, Máramarosszigettől 18 km-re délre, a Mára és Kászó
VÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 80. kötet (2011), p.197-203. VÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN egyetemi tanár, MTA rendes tagja Miskolci Egyetem,Bányászati és
Kutatási jelentés az Adrenalin, TBE illetve egyéni kutatási engedélyekhez a 2010-es évben, az Aggteleki Nemzeti Park területén végzett tevékenységről.
Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Miskolc, 3530 Pf. 379. Kutatási jelentés az Adrenalin, TBE illetve egyéni kutatási engedélyekhez a 2010-es évben, az Aggteleki
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó
2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi
A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1
A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1 A Sierra Gorda Nemzeti Park a Sierra Madre Oriental (Keleti-Miasszonyunk-hegység)
A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY
A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A csehszlovák köztársaságnak az 1938-39 években történt felszámolása után a Magyarországhoz visszacsatolt területeken élő munkásrétegek
EMLÉKÉRE, 1922. ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉNEK ORSZ. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET AZ ELSŐ DUNAGÖZHAJŐZÁSI TÁRSASÁG BÁNYAIGAZGATÓSÁGA.
AZ ORSZ. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET 1922. ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉNEK EMLÉKÉRE, PÉCSETT, 1922, ÉVI SZEPTEMBER HŐ 3-ÁN, AZ ELSŐ DUNAGÖZHAJŐZÁSI TÁRSASÁG BÁNYAIGAZGATÓSÁGA. NYOMATOTT TÁ.IZS JÓZSEF
A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI
SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti
Magyarország növényföldrajzí térképe Símonkaí Lajos hagyatékából*
288 TUZSON JÁNOS Magyarország növényföldrajzí térképe Símonkaí Lajos hagyatékából* (V. tábla, térkép.) Az elbb közzétett, S i m o n k a i L. tudományos munkálkodásáról szóló megemlékezésben röviden ki
Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program
Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség
MÉRTÉKEGYSÉGEK Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség alapegységhez viszonyított nagyságát,
Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ
1 Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Collegium Hungaricum ösztöndíjamat 2013. év március hónapjában valósítottam meg, azzal a céllal, hogy az előző évben sikeresen
FELVIDÉK:»GYÁRAK TEMETŐJE«
FELVIDÉK:»GYÁRAK TEMETŐJE«A cseh államot hamarább teremtették meg, mint Csehszlovákiát. Az államnak fegyveres erővel kellett birtokba vennie az országot. Felépítettsége és szerkezete akkor mutatkozott
Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés
TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,
A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése. az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig
A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig Szerző: dr. Varga Nóra Budapest, 2015. augusztus 27. A bírósági
Szigetvári Viktor előadása
Szigetvári Viktor előadása info@penzugykutato.hu Tel: +36.1.335.0807 Fax: +36.1.335.0828 Összefoglaló Szigetvári Viktor előadásáról Pénzügykutató Napok, 2012. október 26. Visegrád Mivel mind a független
A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/
PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária
Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:
Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az
A MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR INTÉZETI KÖNYVTÁRAINAK NYILVÁNTARTÁSI ÉS HASZNÁLATI RENDJÉNEK SZABÁLYZATA
A MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR INTÉZETI KÖNYVTÁRAINAK NYILVÁNTARTÁSI ÉS HASZNÁLATI RENDJÉNEK SZABÁLYZATA Miskolc, 2018 1.1.9.1. sz. Egyetemi Szabályzat A MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN?
Matuska Márton, újvidéki újságíró a Délvidéki Mártírium 1944-45. Alapítvány kuratóriumi tagja MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? (A Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány megalakításának közvetlen előzménye)
MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés
MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények
Id. dr. Gagyi Pálffy András, a kutató bányász és a gyakorlati földtan kapcsolata *
Id. dr. Gagyi Pálffy András, a kutató bányász és a gyakorlati földtan kapcsolata * DR. ZELENKA TIBOR Id. dr. Gagyi Pálffy András (1918 1988) erdélyi bányamérnöki végzettsége és a Nagybánya-kereszthegyi
Az ÉMI szerepe az épített környezet minőségéért és biztonságáért
Az ÉMI szerepe az épített környezet minőségéért és biztonságáért Szakértelem és biztonság az ÉMI Nonprofit Kft. szakmai napja Tóth Balázs Tamás, Értékesítési Csoport vezető ÉMI Nonprofit Kft. Ősember (nagyon
BAKONYI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE 8443 Bánd, Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/
8443 Bánd, Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/3828-595 a Hárskúti-cseppk barlangban 2017-ben végzett munkájáról Kat. sz.: 4411-36 - Eng. sz.: PE-KTF/3641-4/2017. A 2017-es évben a barlang hossza nem változott.
Jogszabályi keretek összefoglalása polgári ügyszak
Jogszabályok listája Jogszabályi keretek összefoglalása polgári ügyszak 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (Büsz) 56/2008.(III.26.)
A pellagra^betegség.
A pellagra^betegség. A pellagra (pel agra = durva bőr) sajátságos lefolyású, nehéz és rendesen évek hosszú során át elhúzódó betegség, mely kezdetben egyszerű bőrbetegség alakjában mutatkozik (a honnét
D E B R E C E N I B Ú V Á R K L U B
Bükki a Csipkéskúti víznyelı barlangban A munkát mint minden évben a felszínen kezdtük az idıszakos törmelékfogó patak medrének kitakarításával. Az ácsolatot a szükséges helyeken kijavítottuk, a létracsúszda
Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről)
T a n u l m á n y o k Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről) GAVALLÉR PÁL Nagybánya máig ismert legrégibb pecsétjéről és a hozzá tartozó typariumról, magyarul pecsételőről (1) sokan írtak
Osztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
Megoldás és pontozási útmutató
Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.
ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET. Csíkajnád. HONISMERETI ESSZÉ Bakó Katalin Csíkajnád Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium
ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET Csíkajnád HONISMERETI ESSZÉ Bakó Katalin Csíkajnád Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium 2014 0 Csíkajnád Csíkszeredától 20 kilométernyi távolságra lévő 600 lelket számlálókis falu.több
SHk rövidítéssel fogunk hivatkozni.
Nevezetes függvény-határértékek Az alábbiakban a k sorszámú függvény-határértékek)re az FHk rövidítéssel, a kompozíció határértékéről szóló első, illetve második tételre a KL1, illetve a KL rövidítéssel,
A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral
HISTÓRIA RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral Katona Orsolya 1, Pásztor József 4, Dinnyés István 3, Dr. Sipos György 1, Dr. Páll Dávid Gergely 1, Dr. Mezősi
A 2012-es szezon értékelése
A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben