AZ ÉTKEZDEI HULLADÉK ALAPÚ KATALITIKUS PIROLÍZIS TERMOANALITIKAI HÁTTERÉNEK VIZSGÁLATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÉTKEZDEI HULLADÉK ALAPÚ KATALITIKUS PIROLÍZIS TERMOANALITIKAI HÁTTERÉNEK VIZSGÁLATA"

Átírás

1 MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR Energia- és Minőségügyi Intézet Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék AZ ÉTKEZDEI HULLADÉK ALAPÚ KATALITIKUS PIROLÍZIS TERMOANALITIKAI HÁTTERÉNEK VIZSGÁLATA DIPLOMAMUNKA Készítette: Csanálosi Ádám MSc anyagmérnök hallgató Konzulens: Nagy Gábor, tanszéki mérnök Miskolc, 2017.

2 Tartalomjegyzék ABSZTRAKT... 1 BEVEZETÉS ÉTKEZDEI HULLADÉKOK Étkezdei hulladékok keletkezése, forrásai Élelmiszerhulladékok megoszlása a világban Élelmiszerhulladékok tulajdonságai, kezelése Gyakorlati módszerek Anaerob lebontás Lerakás Égetés Komposztálás PIROLÍZIS Pirolízis általános bemutatása Elgázosítás KATALIZÁTOROK CÉLKITŰZÉS A vizsgálatok célja Külföldi példák derivatográfos vizsgálatokra Lignin pirolízise Rizshéj és kókuszdió kopra pirolízise Rizshéj katalitikus pirolízisének vizsgálata a termogravimetria és a Coats- Redfern modell alkalmazásával Fémklorid katalizátorok alkalmazása szén pirolízisénél és elgázosításánál A külföldi példák tanulságai FELHASZNÁLT ANYAGOK Ételmaradék Az ételmaradékok összetétele Mintaelőkészítés Katalizátorok A felhasznált katalizátorok

3 6.2.2 Katalizátorok előkészítése A keverékek elkészítése DERIVATOGRÁFOS VIZSGÁLATOK Módszer, eszközök EREDMÉNYEK Az étkezdei hulladékok derivatográfos vizsgálata A katalizátorok hatásának vizsgálata Ételmaradék és dolomit keverékének vizsgálata Ételmaradék és mádi zeolit keverékének vizsgálata Ételmaradék és a zeolit2 keverékének vizsgálata Ételmaradék és NaCl keverékének vizsgálata A katalizátoros mérési eredmények összehasonlítása Aktiválási energia vizsgálata A kinetikai állapot leírása Reakciókinetikai paraméterek vizsgálata ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 2

4 Absztrakt Az élelmiszerhulladékok keletkezése egyre nagyobb problémát jelent napjainkban. Ennek csökkentése és megakadályozása megoldást jelenthetne a problémára, de a jelenlegi társadalmi berendezkedés ezt nem teszi kellő mértékben lehetővé, így ezek hasznosítására megfelelő módot kell találni. Az élelmiszerhulladék csoportján belül az étkezdei hulladékok hasznosítási lehetőségét vizsgáltam, melyre a Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék korábbi kutatásai alapján a pirolízis megfelel. Azt itt alkalmazott módszert kívántam katalitikus úton tovább fejleszteni. Ehhez laboratóriumi kísérletek helyett a termoanalitikai vizsgálatokat választottam, melyeket szimultán TG-DTG-DTA vizsgálatokra alkalmas derivatográffal végeztem el. A felhasznált katalizátorok a szakirodalmi adatok alapján a már korábbi esetekben is bevált dolomit, zeolit valamint a NaCl voltak, melyeket 5 %m/m arányban kevertem az alapanyaghoz. Az eredményeim alapján elmondható, hogy a választott katalizátorok alkalmasak a folyamatok javítására, ugyanolyan körülmények között az alapanyag (étkezdei hulladék) nagyobb tömegcsökkenése érhető el, mint katalizátor nélkül. Ezáltal az alapanyagunk nagyobb mértékben alakítható valamilyen egyéb, nagyobb értéket képviselő pirolízistermékké. 3

5 1 Bevezetés Mai világunkban jelentős probléma a nagy mennyiségben termelődő hulladékok elhelyezése, feldolgozása. Ezen belül is az élelmiszerhulladékok okoznak nagy problémát. A megtermelt élelmiszer kb. 1/3 része kerül a szemétbe különböző okok miatt. Az élelmiszer ilyen mennyiségű pazarlása már-már elkeserítő mértékű. A hulladék termelődésének a megelőzése lehet a megoldás a mennyiség csökkentésére, de amíg a világ a jelenlegi fogyasztásközpontú irányban halad, ennek kicsi az esélye. Az ételmaradékok a szerves anyag tartalmuk miatt számos lehetőséget nyújtanak az energetikai célú feldolgozásra. Egyik ilyen megoldás a pirolízis, melynek segítségével hasznos, könnyen kezelhető energiahordozókat és vegyipari alapanyagokat is termelhetünk gyorsan, ellenőrzött körülmények közt. A legmegfelelőbb, lehatékonyabb katalizátorok kiválasztására különböző mérési és modellezési módszerek állnak rendelkezésre. Ezek alkalmazásával a hagyományos laboratóriumi módszereknél gyorsabban juthatunk hasznos információhoz. 4

6 2 Étkezdei hulladékok 2.1 Étkezdei hulladékok keletkezése, forrásai Évente kb. 1,3 milliárd tonna élelmiszerhulladék keletkezik a világban. Ez a megtermelt mennyiség kb. 1/3 része. Az egyes élelmiszertípusok esetén ezek aránya más és más, ahogyan az a 2.1. ábrán is látható. 100% Élelmiszerhulladékok megoszlása 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% % gyümölcs és zöldség hal és más tengeri étel gabonafélék tejtermékek húsfélék Hulladék mennyisége Elfogyasztott mennyiség 2.1. ábra Élelmiszerhulladékok százalékos megoszlása a különböző típusú élelmiszereknél [1] A rendelkezésre álló termőterületek 30%-án, azaz kb. 1,3 milliárd hektáron megtermelt élelmiszer válik hulladékká. Ez azt vetíti előre, hogy 2050-re az élelmiszertermelést 60%-kal kell növelni a 2005-ös évihez képest, hogy a megnövekedett populáció ellátása biztosított legyen. Az élelmiszerhulladékok csökkentése könnyebbé tenné a jövőbeni igények kielégítését [1]. A fejlődő országokban a hulladék forrása nem szándékos okokra vezethető vissza, melyek közé tartoznak például az elmaradott konyhai felszerelések, fejletlen infrastruktúra és a szállítmányozási feltételek. A jómódú, gazdag országokban nagyon kicsi a nem szándékos veszteség, viszont nagyon magas az igazán élelmiszerhulladéknak tekinthető hulladék aránya. Ez a magas arány a túlvásárlás, vagy a kiskereskedők által visszaküldött, esztétikailag nem megfelelő árufélékből adódik [1]. 5

7 Hulladék megoszlása, % 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 14% 15% 10% 9% 2% 2% Termelés Kezelés és tárolás Feldolgozás és csomagolás Fejlett országok Fejlődő országok 7% 5% Terjesztés és értékesítés 7% 28% Fogyasztás 2.2. ábra Az összes élelmiszermaradék és -hulladék százalékos megoszlása az értéklánc egyes állomásain 2009-ben [2] 2.2 Élelmiszerhulladékok megoszlása a világban Egy átlagos brit család havonta kb. 60 GBP értékű hibátlan élelmiszert dob ki. A 2013-as évre előrejelzett adatok szerint az átlag heti élelmiszerre és alkoholmentes italokra költött összeg egy családban 58,80 GPB. A fentiek alapján egy teljes heti élelmiszer kerül hulladékok közé havonta [1]. Kínában a Shandong Egyetem esettanulmánya alapján kimutatható, hogy 2014-ben t/d élelmiszerhulladék keletkezik, amely a települési szilárd hulladékok 50%-át adja [3] ábra Élelmiszerhulladékok és -maradékok eloszlása a világban, kg/fő/év [2] 6

8 Állati- és vegyes élelmiszerhulladékok mennyisége Európa néhány országában (W091+W092+W093), 2014 Ausztria Belgium Bulgária Csehország Dánia Egyesült királyság Finnország Franciaország Hollandia Horvátország Lengyelország Luxemburg Magyarország Montenegró Németország Norvégia Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia ezer tonna 2.4. ábra Állati- és vegyes élelmiszerhulladékok mennyisége Európa néhány országában, 2014 [5] 2.3 Élelmiszerhulladékok tulajdonságai, kezelése Az élelmiszermaradékok 3 fő forrásból származnak [3]: irodai étkezdék; egyetemi menzák; szolgáltatóipar. Étkezdei hulladékok a települési hulladékok egy speciális csoportja, amely az alábbi tulajdonságokkal rendelkezik [3]: nagy nedvességtartalom; sótartalom; 7

9 növényi olaj tartalom; zsírtartalom. A fent felsorolt összetevők eltérő módszereket követelnek meg, mint ami az általános kommunális hulladék kezelése során megszokott. A következő fejezetben röviden bemutatok néhány eljárást, amelyek a gyakorlatban előfordulnak. 2.4 Gyakorlati módszerek Anaerob lebontás Anaerob lebontás során oxigénszegény környezetben mikroorganizmusok végzik a szerves anyagok bontását. A folyamat során főleg metán és CO2 keletkezik, amely biogáz keverék hőés elektromos energia előállítására alkalmazható. Az oxigénszegény környezetet levegőtől elzárt nagyméretű tartályokkal biztosítják. Ide töltik be a hulladékot és adagolják hozzá a lebontást végző mikroorganizmusokat. A lebontás 3 fő lépésből áll. A baktériumok egyik csoportja a szerves anyagot cukorrá bontja. A cukorból ezután egy másik mikroorganizmus segítségével CO2, H2, NH3, valamint szerves savak keletkeznek. A folyamat harmadik lépcsőjében egy anaerob baktérium metánná és széndioxiddá alakítja a fenti anyagokat. Melléktermékként foszforban, káliumban és nitrogénben gazdag folyékony és szilárd maradékok keletkeznek, melyek műtrágyává és komposzttá tovább alakíthatók. A technológia hátránya a kiépítés magas költsége, valamint a szigorú létesítési előírások. További hátrány, hogy a fermentálás folyamata meglehetősen hosszú ideig megy végbe [3, 6] ábra Az anaerob lebontás vázlatos folyamata [7] 8

10 2.4.2 Lerakás Ez a hagyományos módszer, amely a többi hulladéktípushoz hasonlóan az élelmiszerhulladékokra is alkalmazott eljárás. Hátrányai közt felsorolhatjuk a nagy területigényt, illetve, hogy jelentős mértékben termelődnek üvegház hatású gázok a lerakott hulladékból ábra Települési hulladékok kezelési módjainak változása közt az EU-27 országaiban, kg/fő [8] Amint a 2.6. ábrából is látható, a lerakás aránya az Európai Unió országaiban kezd háttérbe szorulni. Ennek egyik oka, hogy a hosszútávú EU-s irányelvek közt szerepel, hogy Európát az újrahasznosítás felé kell kormányozni, valamint a hulladékokat a lehető legnagyobb arányban hasznosítani kell. Célként szerepel az újrahasznosítás magasabb fokának elérése annak érdekében, hogy minimálisra csökkenjen a természeti erőforrások kiaknázása. A hulladékkezelés az egyik fő kulcs ennek az eléréséhez, valamint Európa fenntartható gazdasági fejlődéséhez [9] Égetés Az égetés során a hulladékot a tökéletes égéshez szükséges, vagy annál nagyobb mennyiségű oxigén jelenlétében, nagy hőmérsékleten gáz halmazállapotú égéstermékké alakítják. Elsősorban rostélytüzelésű berendezéseket alkalmaznak a szilárd hulladékok égetésére. A folyamat során hőenergia termelődik a hulladék kémiailag kötött energiájából felszabadulva. A hulladékok jelentősen eltérő összetétele miatt nagy mennyiségű károsanyag keletkezhet, mivel 9

11 nem lehetséges mindig a megfelelő égési körülményeket biztosítani az adott keverékhez. A káros égéstermékek kezelésére megfelelő emissziócsökkentő eljárásokat kell alkalmazni. A véglegesen lerakandó szervetlen hulladék a szilárd halmazállapotú salak vagy pernye, amely az égés során bekövetkező 80-95%-os térfogatcsökkenés után marad vissza. A módszer társadalmi elfogadottsága nehezíti annak alkalmazását [10, 11, 12] Komposztálás A komposztálás egy biokémiai reakció, amely során a különböző szerves hulladékokat átformálják egy relatív stabil humusz-szerű anyaggá. Ez a termék talajjavítóként és műtrágyaként hasznosítható. Az egyik legnépszerűbb eljárás az egyszerűsége és gazdaságossága miatt. Lényege, hogy az ételhulladék lerakásra, valamint a szerves anyag újrahasznosításra kerüljön. Ez a technológia ipari méretekben hatalmas területigénnyel rendelkezik, nagy előnye viszont, hogy háztartási méretekben is működőképes egyszerű eszközök segítségével [13]. Egy ipari komposztáló fényképe látható a 2.7. ábrán ábra 150 t/nap kapacitású komposztáló üzem Wilmington, USA [14] Hazánkban a 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet szabályozza a komposztálás feltételeit. Ennek értelmében komposztálás során a hulladékot többször át kell keverni. Törekedni kell az optimális C:N (25-30:1) arány elérésére, valamint az alábbi táblázatban előírt hőmérsékleti viszonyok valamelyikének kialakítására [15]. A hőmérsékleti viszonyok rendelet által előírt feltételeit a 2.1. táblázat foglalja össze. 10

12 2.1. táblázat Komposztálás hőmérsékleti viszonyainak előírásai [15] Hőmérséklet Kezelés időtartama Forgatás gyakorisága Prizmakomposztálás (1) 55 C 2 hét 5 Prizmakomposztálás (2) 65 C 1 hét 2 Zárt rendszerű komposztálás 60 C 1 hét - 11

13 3 Pirolízis 3.1 Pirolízis általános bemutatása A hagyományos pirolízis egy lassú, irreverzibilis folyamat, melynek során a biomassza szerves alkotói termikusan bomlanak el oxigénszegény körülmények közt. A lassú pirolízist eredendően faszén előállítására alkalmazták. Ez a folyamat több napot igényel, a gáz és folyadék halmazállapotú pirolízistermékek hozama pedig kicsi, kb %-os. A kis tartózkodási idejű (flash) pirolízis néhány másodpercet igényel, az alkalmazott hőmérséklet C közötti tartományban változik. Ezt a módszert általában a folyékony termékeknél használják, segítségével magas, kb. 70%-os hozam érhető el. A keletkezett folyadékon gyors hűtést végeznek, hogy megakadályozzák a termékek másodlagos konverzióját. A biomasszák alkotóinak pirolízise különböző arányban és különböző mechanizmusok által mennek végbe. Az egyes komponensek bomlásának mértéke és aránya nagyban függ a reaktortól, a fűtési sebességtől, a nyomástól és a szemcsemérettől. Mivel többféle termék keletkezik a pirolízis során, az egyes komponensek elvárt hozamának függvényében többféle technológia alkalmazható (3.1. táblázat). [16] 3.1. táblázat Különböző pirolízis technológiák összehasonlító táblázata [16] Technológia Tartózkodási idő Fűtési sebesség Hőmérséklet, C Fő termékek Hagyományos elszenesítés órák-napok nagyon alacsony koksz Nyomásos elszenesítés 15 min - 2 h közepes 450 koksz Hagyományos pirolízis néhány óra alacsony koksz, folyadék, gáz Hagyományos pirolízis 5-30 min közepes koksz, gázok Flash pirolízis 0,1-2 s magas folyadékok Flash pirolízis < 1 s magas foly., gázok Flash pirolízis < 1 s nagyon magas gázok Vákuum pirolízis 2-30 s közepes folyadékok Nyomásos hidropirolízis < 10 s magas <500 folyadékok A pirolízis során keletkező termékek összefoglalva: gázok (pirolízis gáz); 12

14 folyadék halmazállapotú termékek (pl.: olaj, kátrány, szerves savakat tartalmazó bomlási víz); szilárd halmazállapotú termékek (pl.: pirolízis koksz). A 3.1. ábrán egy pirolizáló berendezés vázlatát mutatom be, melyen látható a pirolízis egyik alapvető követelménye, a zárt reaktor, amiben megvalósítható a levegőtől elzárt hőbontás. 3.2 Elgázosítás 3.1. ábra Pirolizáló berendezés vázlata [17] Az elgázosítás célja az alapanyagot a lehető legnagyobb mértékben nagy szén-monoxid és hidrogén tartalmú gázzá (szintézisgáz) alakítani, mely folyamatra a legtöbb szilárd, szerves karbon tartalmú alapúanyag megfelel. A szintézisgáz kiválóan hasznosítható az energetikában, valamint a vegyiparban is számos értékes termék előállítására. Az elgázosítást parciális oxidáció útján valósítják meg, melyhez szabályozott körülmények között oxigén tartalmú gázosító közeget használnak. Ez lehet tiszta oxigén, levegő és/vagy víz/gőz. [18] 13

15 4 Katalizátorok A katalizátorok olyan anyagok, amelyek az adott folyamatot gyorsítják, de a reakcióban nem vesznek részt. A folyamat befejeztével regenerálhatók és újra felhasználhatók. Segítségükkel a folyamatokhoz szükséges aktiválási energiát (azt a minimális energiamennyiséget, ami szükséges az adott folyamat/reakció végbemeneteléhez) lecsökkentik, mivel hatásukra a reakciók más módon mennek végbe. Ezt az energiacsökkenést ábrázolja vázlatosan a 4.1. ábra. Az ábrán pirossal jelölik a reakcióhoz szükséges energiamennyiséget, kékkel pedig a katalitikus úton, több lépcsőben, de kisebb energiaszükséglettel járó folyamatot, aminek a végeredménye megegyezik a katalizátormentes folyamat eredményével [19] ábra Aktiválási energia csökkenése katalizátorral [19] Alapvetően kétféle katalizátort különböztetünk meg felhasználásuk szerint: elsődleges katalizátor, melyet az alapanyaghoz kevernek; másodlagos katalizátor, ami az alapanyagtól elkülönítve, a reaktor egy külön részében, vagy egy másik reaktorban található. [20, 21] 14

16 Pirolízises eljárásokkal foglalkozó tanulmányoknál gyakran alkalmazott katalizátorokra és alkalmazásuk módjára mutat példákat az alábbi, 4.1. táblázat táblázat Pirolízisnél használt katalizátorok [22, 23, 24, 25, 26] Referencia Katalizátor 22 zeolit Alapanyag ételmaradék és kukoricaszár 23 zeolit fenyőfa 24 NaCl barnaszén CuCl2; MgCl2; NaCl dolomit, zeolit ételmaradék kommunális hulladék Katalizátor alkalmazása alapanyagba keverve külön egységben alapanyagba keverve alapanyagba keverve alapanyagba keverve Pirolízis célja pirolízis gáz előállítása hamuvizsgálat pirolízis koksz vizsgálat gáz, folyadék, szilárd fázisok vizsgálata pirolízis gáz vizsgálat 15

17 5 Célkitűzés 5.1 A vizsgálatok célja A dolgozatom célja annak megállapítása, hogy katalizátorok segítségével lehetséges-e az ételmaradékok pirolízisének hatékonyságát növelni. Elemzéseim során négyféle katalizátor hatását vizsgáltam termoanalitikai módszerekkel és vetettem össze a katalizátor nélküli minta vizsgálatának eredményeivel. Külföldi kutatók publikációinak megismerésével, feldolgozásával egyértelművé vált számomra, hogy érdemes ezt a területet kutatni, ugyanis számos cikk foglalkozik eredményesen a különböző szerves anyag tartalmú alapanyagok pirolízisének vizsgálatával, illetve sok esetben ezt termoanalitikai vizsgálatokkal modellezik. A következő fejezetben ilyen példákat mutatok be. 5.2 Külföldi példák derivatográfos vizsgálatokra Lignin pirolízise Lignin pirolízisekor GAC 830 plus típusú katalizátor használata esetén a tömegarányt növelve a DTG görbe csúcsai enyhén jobbra tolódtak. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a katalizátor hozzáadásával a termikus lebontás hőmérséklete enyhén növekszik. Az aktívszén katalizátor használata viszont gátolta a kokszképződést azáltal, hogy elősegítette a nagy molekulatömegű vegyületek bomlását, a kokszképzés helyett [27] Rizshéj és kókuszdió kopra pirolízise Rizshéj és kókuszdió kopra pirolízisét vizsgálták Ni-Ce/Al2O3 katalizátorral TG és DTG görbéken vizsgálva. A görbéket elemezve a katalizátor nélküli mintáknál volt a legnagyobb a tömegcsökkenés az I. fázisban. Ez alapján a Ni-Ce/Al2O3 katalizátor alkalmazása nem előnyös a biomasszák dehidratációs mechanizmusánál. A biomasszák fő lignocellulóz összetevői a hemicellulóz és cellulóz, mely komplex alkotók bontása nagy hőmérsékletet igényel. A kutatás alapján általánosságban elmondható, hogy az említett összetevők C-on bomlanak illókká. 16

18 Kókuszdió kopránál vizsgálatáról elmondható, hogy a katalizátor tömegének további növelése gyorsítja a hemicellulóz és a cellulóz lebomlását. A DTG hőmérsékletcsúcsokra csekély hatása van a katalizátornak. A kókuszkopra legnagyobb tömegcsökkenését 1:0,15 tömegarányú keveréknél érték el, az érték 0,0107 mg/s volt. Rizshéjhoz kevert Ni-Ce/Al2O3 katalizátornak nem volt jelentős hatása a DTG hőmérsékletcsúcsokra. A legnagyobb bomlási arány a katalizátor nélküli mintánál volt tapasztalható, tehát a használt katalizátorral nem értek el eredményt ebben az esetben. [28] Rizshéj katalitikus pirolízisének vizsgálata a termogravimetria és a Coats-Redfern modell alkalmazásával Van olyan kutatás, melyben többféle zeolit katalizátor hatását vizsgálták rizshéj pirolízisekor. A rizshéjat először őrölték ( µm közti szemcseméretre), majd 24 óráig szárították 105 C-on. A mérések során alkalmazott zeolit katalizátorok típusai: ZSM-5; MCM-22; ITQ-2. Mindhárom típus esetében a katalizátor-biomassza arány 1:10 volt. Különböző termoanalitikai modelleket alkalmaztak a kutatók a kinetikus karakterisztika tanulmányozására. A termigravimetrikus eredmények szerint a bomlás katalitikus és nemkatalitikus esetben is C közt ment végbe. Ez két hőmérsékleti intervallumra bontható az alábbiak szerint: I. intervallum: C; II. intervallum: C. A vizsgálat szerint a katalizátorok hozzáadása az I. intervallumban csökkentette az aktiválási energiát, a II. régióban pedig növelte azt. A legnagyobb tömegcsökkenés minden esetben a C közti intervallumban volt tapasztalható. Itt a hemicellulóz, a cellulóz és a lignin egy része bomlott el. Nemkatalitikus esetben az I. intervallumban elsőrendű reakció szerint játszódott le a pirolízis, a II. intervallumban viszont nem. A legjobb eredményeket az ITQ-2 katalizátor adta, amely alkalmazása esetében volt tapasztalható a legnagyobb aktiválási energia csökkenés az I. intervallumban, valamint a legnagyobb növekedés a II. intervallumban [29]. 17

19 5.2.4 Fémklorid katalizátorok alkalmazása szén pirolízisénél és elgázosításánál Kínai kutatások fémklorid katalizátorok hatásait vizsgálták lignit pirolízisekor termogravimetriai és Fourier-transzformációs infravörös spektroszkópiai módszereken keresztül a C-os hőmérséklettartományban. Az alkalmazott fűtési sebesség 10 C/min volt. A 20 g-os szénminták egy részét eredeti állapotukban vizsgálták, másik részét pedig HClos és HF-os előkezelésnek vetették alá, majd forró ioncserélt vízzel átmosták és 80 C-on szárították vákuumkemencében. A vizsgálatok során használt katalizátorok az alábbiak voltak: KCl; ZnCl2; MnCl2. A katalizátorok hatása leginkább 660 C felett volt észrevehető, de a pirolízist 400 C alatt és a kritikus hőmérséklet fölött is elősegítették. Leginkább a CH4 mennyiségének termelődésre voltak jó hatással, de a CO mennyiségénél ennek az ellenkezője volt tapasztalható. A metánképződést legjobban a MnCl2 segítette elő a három fémklorid közül. A pirolízis egy olyan folyamat, ahol a reakciók átfedésben vannak egymással, akár sorban, akár párhuzamosan is lefolyhatnak. Az elemzés azt mutatta, hogy a DTG görbéket hat algörbe alkotja, amelyek egy vagy több reakciót jellemeznek. A savas mosás a hamutartalomban mutatott jelentős változást. A nyers minták 13%-ával szemben az előkezelésnek alávetett mintáknál csak 0,52% hamu volt csak tapasztalható. A legnagyobb tömegcsökkenéshez tartozó hőmérséklet a TG analízisek alapján nem változott jelentősen a nyers és a savval átmosott minták összehasonlításában. Ez azt jelenti, hogy a savas előkezelés nem módosítja nagy mértékben a szén szerkezetét. A savas mosásnak alávetett szenes minták TG és a DTG görbéi azt mutatták, hogy mindhárom katalizátornak van hatása a szén pirolízisére. A KCl-nek és a ZnCl2-nek volt a legjobb katalitikus hatása, ezeket követte a MnCl2. A görbék további elemzése azt mutatta, hogy a fémklorid katalizátoroknak más-más hatásuk van különböző hőmérsékleteken, valamint a katalitikus reakció is eltérhet [30]. 5.3 A külföldi példák tanulságai Az előzőekben röviden bemutatott kutatási eredmények alapján elmondható, hogy a pirolíziskor lejátszódó folyamatok termogravimetriás modellezésével időt lehet megtakarítani, 18

20 mert gyorsabban kapunk eredményeket, mint a laboratóriumi kísérletek során. Jelentősen egyszerűbb a megfelelő katalizátor kiválasztása, valamint annak optimális mennyiségét is jobban meg lehet becsülni a termogravimetriai módszerek használatával. Dolgozatomban a katalizátorokat változtattam, de aza alapanyag és a katalizátor aránya mind a négy vizsgált esetben ugyanannyi volt. Az eredményeim a későbbiekben alapot szolgáltathatnak olyan jellegű vizsgálatokhoz/kísérletekhez, melyek célja a katalizátor optimális mennyiségének meghatározása. 19

21 6 Felhasznált anyagok 6.1 Ételmaradék Az ételmaradékok összetétele A kísérletekhez a korábban említettekkel összhangban étkezdei ételhulladék mintákat használtam. Ezek a következő négy összetevőből álltak 1:1:1:1 tömegarányban: rántott sertésszelet; sült csirkemell; főtt rizs; sült burgonya. Ezek egy tipikus menzai menü részei. Található bennük növényi és állai eredetű, valamint sült és főtt, illetve olajos, zsíros ételek is. Egy minta fotóját mutatom be a 6.1. ábrán, ahol az ételmaradék egy 60 mm átmérőjű óraüvegen van elhelyezve, a szemcseméret kb. 0,5 mm ábra Az ételminta 60 mm átmérőjű óraüvegen 20

22 6.1.2 Mintaelőkészítés Az ételminták előkészítésekor a következő lépéseket hajtottam végre: 1. szárítás; 2. a száraz anyag porítása mozsárban. A mozsár használatának két oka volt. Az egyik, hogy az ételminta az őrlőmalomban való porítási kísérletek során megégett a nagy belső súrlódások következtében. A keverék olajossága, zsírossága volt a másik ok, ugyanis ezek miatt a rizsszemek nem törtek össze a malomban. 6.2 Katalizátorok A felhasznált katalizátorok A mérések során négyféle katalizátort alkalmaztam, melyek mintáit mutatja be az alábbi, 6.3. ábra. Az ábrán szereplő katalizátorok balról jobbra: mádi zeolit (összetétel a 6.1. táblázatban); zeolit2 (összetétel a 6.2. táblázatban); dolomit (összetétel a 6.3. táblázatban); NaCl (analitikai tisztaságú). 21

23 6.2. ábra Az alkalmazott katalizátorok mintái 6.1. táblázat Az alkalmazott dolomit összetétele Szemcseméret, mm BET fajlagos felület, m 2 /g Alkotók, % m/m CaO MgO CO2 d < 0,063 S = 0,381 31,41 21,86 47, táblázat Az alkalmazott mádi zeolit ásványi összetétele Összetétel, % m/m SiO2 Fe2O3 CaO K2O Al2O3 MgO Na2O 69,0-72,0 1,0-1,5 1,5 3,0 3,9 5,0 10,0 12,0 1,0-1,5 0,3-1, táblázat Az alkalmazott zeolit2 katalizátor összetétele Összetétel, % Klinoptilolit Krisztobalit Kvarc Földpát Montmorillonit Amorf Illit SiO Katalizátorok előkészítése A katalizátorok előkészítése a következő lépésekből állt: 22

24 1. őrlés Fritsch Pulverisette 6 típusú őrlőmalommal 5 percig, 250 1/min fordulaton; 2. szitálás, 0,125 mm alatti frakció használata katalizátorként. Az őrlés és szitálás célja, hogy a lehető legkisebb méretű frakciókat érjük el, hogy a katalizátor fajlagos felületét megnöveljem. Az ételmaradékkal kölcsönhatásba lépő nagyobb felülettel jobb eredmények várhatók. 6.3 A keverékek elkészítése A bemutatott anyagokat elsődleges katalizátorként az alapanyaghoz kevertem. A keverékek elkészítésekor a tömegarányok változatlanok voltak. A katalizátorok mennyisége 5 %m/m volt, mert a szakirodalom alapján sok esetben 10%m/m alatti mennyiségeket alkalmaznak. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a g tömegű előkészített étkezdei hulladékhoz 4 tizedes pontossággal mértük be a katalizátorokat, azaz összességében a keverék 95% élelmiszerhulladékból és 5% katalizátorból állt. A keverék elkészítését mutatja be a 6.3. ábra. A mozsárban való homogenizálás időtartama 5 perc volt ábra Ételminta és katalizátor keverékének mozsárban való őrlése 23

25 7 Derivatográfos vizsgálatok 7.1 Módszer, eszközök A vegyületekben, illetve a vegyületek között végbemenő fizikai és kémiai reakciók vizsgálatára használják a termoanalitikai berendezéseket, ilyen például a derivatográf is, amely TG-DTG-DTA vizsgálatok szimultán elvégzésére alkalmas. Ezeket a készülékeket elsősorban a hőmérséklet folyamatos növelése mellett, vagy nagy hőmérsékleten történő mérések esetén használják, a kistömegű mintában végbemenő tömeg- és hőmérsékletváltozások figyelemmel kísérésére. Ezen mérések kiértékelésével a dehidratációs, illókiválási, égési, fázisátalakulási stb. folyamatokat lehet nyomon követni. A kiértékelések általában két görbe alapján történnek (TG, DTA), ezeket ábrázolja a számítógép. A TG és a DTA görbéket deriválva (DTG, DDTA) is hasznos adatokhoz juthatunk. Az alábbiakban bemutatom a négyféle görbe adta lehetőségeket: - Termogravimetria (TG): a hőmérséklet emelkedésének hatására a mintában bekövetkező tömegváltozást mutatja. - Differenciál termikus analízis (DTA): a mérés alatt a készülék a minta és egy másik tégelybe helyezett inert anyag hőmérsékletét méri differenciál termoelemmel. Ez a vizsgálati módszer azt a hőmennyiséget határozza meg, amely a vizsgálandó anyag hevítésekor a fizikai és kémiai folyamatok során felszabadul, illetve elnyelődik az anyagban. A vizsgálat során kapott görbe minimuma felé haladva endoterm, míg a maximuma felé exoterm folyamatok játszódnak le. - Differenciál termogravimetria (DTG): a TG görbe deriválását követően kapjuk. Ahol a TG-görbének inflexiós pontja volt, ott a DTG-görbén csúcs jelentkezik. A DTG görbe alakjából a tömegcsökkenés sebességére lehet következtetni. - Derivált hőmérsékletkülönbség (DDTA): a DDTA görbe a kemencébe helyezett inert anyag és a minta hőmérsékletkülönbségének időbeli változását mutatja. Minél nagyobb egy csúcs a DDTA görbén, annál gyorsabban nő vagy csökken a minta és a referenciaanyag közötti hőmérsékletkülönbség [31., 32.] Vizsgálataim során a DDTA görbék felvételének nem volt jelentősége, ugyanis az inert atmoszféra alkalmazásával a minta égésére nem kerülhet sor. 24

26 A rendelkezésemre álló minták vizsgálatához MOM Derivatograph-C típusú készüléket használtam (7.1. ábra). A készülék kemencéi 1200 és 1600 C-ig fűthetők, melyek fűtési sebessége programozható (max. 20 C/perc). Mivel a pirolízist leggyakrabban 900 C alatti hőmérsékleten valósítják meg, a derivatográfos vizsgálataim véghőmérsékletét 900 C-ra állítottuk be, majd az alapvonal korrekció miatt az utolsó 15 C-hoz tartozó adatokat le kellett vágni, így a görbék 885 C-ig tartalmaznak adatokat. A fűtési sebességet 7,5 C/percre választottam, ami a Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszéken folyó további kutatások szempontjából jelentős, ugyanis a másik, MOM Q1500D Derivatograph típusú készülék által szolgáltatott görbékkel így lesznek összevethetők ezek az adatok. Emellett lehetséges lett volna megközelíteni a tanszéken üzemelő pirolizáló rendszer fűtési sebességét, viszont a derivatográfos kísérletekhez egy túl gyorsnak bizonyult, így nem tudott értékelhető eredményeket produkálni a készülék. Ahogy a 7.2. ábrán látható nyers derivatogramon is látszik, a gyors felfűtés alatt a kemence hőmérséklete nem volt egyenletes, többször és hosszabb időre is kikapcsolat a vizsgálat közben, ami megzavarta a DTA, TG és DTG görbéket is. A Derivatograph-C készülékkel megvalósítható a lépcsőzetes felfűtés hőntartási szakaszok beiktatásával. Lehetőség van argon atmoszférában, inert körülmények között is méréseket végezni (ezt a megoldást alkalmaztam a vizsgálatok során). A mérésekhez mg minta bemérése szükséges. Az adatok kiértékelése mindkét készülék esetén WinderC programmal történt, a szakdolgozatban látható görbéket ezek alapján, a programból exportált adatsorok alapján készítettem Microsoft Excel programban. 25

27 7.1. ábra MOM Derivatograph C/PC gyári képe [33] 7.2. ábra Az ételkeverék minta nyers derivatogramja 20 C/perc felfűtés során 26

28 8 Eredmények 8.1 Az étkezdei hulladékok derivatográfos vizsgálata Az étel mintát inert és levegő atmoszférában is megvizsgáltam, így jobban megismerhető ez az anyagcsoport. A minták tömegcsökkenését megvizsgálva (8.1. ábra) látható, hogy levegő atmoszférában a tömegcsökkenés sokkal nagyobb, ugyanis az oxigén jelenlétében a vizsgált anyag meggyullad, így, ha azt megfelelően nagy hőmérsékletig hevítjük, teljesen kiég. Ezt követően a hamu az összetételétől függően akár további tömegcsökkenést is elszenvedhet annak következtében, hogy az egyes hamualkotók elbomlanak (pl. karbonátok) vagy elpárolognak (pl. sók). Látható, hogy levegő atmoszférában a tömegcsökkenés valamivel gyorsabban indul meg, majd lelassul 380 C körül, 500 C fölött pedig további gyors csökkenés látható. Itt gyullad be a fix-karbon tartalom, majd 640 C körül fejeződik be az intenzív égése, a további, minimális tömegcsökkenés a hamuban lejátszódó folyamatokra utal. Inert atmoszférában az intenzív tömegcsökkenés sokkal kisebb hőmérsékleten befejeződik, majd a további hőmérséklet növekedés hatására nagyon lassú csökkenés következik. 20 Tömegváltozás, % Hőmérséklet, C Étel inert atmoszférában Étel levegő atmoszférában 8.1. ábra Ételminták tömegcsökkenése inert és levegő atmoszférában A görbék deriváltját megvizsgálva (8.2. ábra) elmondható, hogy az illókiválás maximális sebessége (maximális sebességű tömegcsökkenés) szinte egybeesett. A levegő esetén a maximum kb. 10 C-kal kisebb hőmérsékleten következett be, ami abból eredhet, hogy levegőben az anyag illói kis hőmérsékleten meggyulladnak (későbbi DTA görbén látható). Az illókiválás maximumát követően levegő atmoszférában a tömegcsökkenés kb. 380 C-ig lassul, majd újra gyorsulni kezd, ami a fix-karbon kiégését mutatja. Inert atmoszféra esetén a DTG 27

29 görbén az illókiválás sebességének maximumát követően 380 C körül is látható egy csúcs. Ez valószínűleg már nem a vizsgált anyag illóinak távozását jelöli, hanem az alapanyag jelentős oxigén tartalma miatt, szén-monoxidban és hidrogénben gazdag gáz keletkezik. DTG, %/perc 0,5 0-0,5-1 -1,5-2 -2, Hőmérséklet, C Étel inert atmoszférában Étel levegő atmoszférában 8.2. ábra DTG görbék ételmaradékok esetén A DTA görbék vizsgálatakor (8.3. ábra) inert esetben egy kisméretű csúcs látszik, ami szinte egybeesik az illókiválás maximális sebességének hőmérsékletével. Valószínűleg az alapanyag nagy oxigéntartalma miatt inert atmoszférában is meggyulladnak az illók, de az égés csak nagyon rövid ideig tart. Ezzel ellentétben levegő atmoszférában látható, hogy 280 C körüli hőmérsékleten az illók meggyulladnak, de ez az égés csak nagyon rövid ideig tart. Ezt követően 270 C-on egy újabb gyulladás következik be, de ettől kezdve az égés fennmarad egészen a fixkarbon kiégésének végéig (660 C). Az illók égése 400 C alatt befejeződik, de lassan elkezdődik a kiégés, amely egy sokkal intenzívebb folyamat. 9 7 DTA, %/perc Hőmérséklet, C Étel inert atmoszférában Étel levegő atmoszférában 8.3. ábra DTA görbék ételminták inert és levegő atmoszférás esetekben 28

30 8.2 A katalizátorok hatásának vizsgálata Ételmaradék és dolomit keverékének vizsgálata A három minta (étel, dolomit és étel +5% dolomit) tömegcsökkenését összehasonlítva (8.4. ábra) elmondható, hogy az eredeti alapanyag és a keverék tömegcsökkenésének lefutása hasonló. Mivel a dolomit tömegcsökkenése 690 C környékén kezdődik, a két görbének közel párhuzamosan kellene haladnia, viszont ez nem teljesen így van, mint ahogyan azt majd a DTG görbék is alátámasztják. A dolomitban lévő karbonátok bomlása 870 C-on fejeződik be. Látható, hogy az 5% katalizátormennyiség olyan kevés, hogy a 45%-ban elbomlott dolomit sem változtatta meg jelentősen a görbék lefutásának végét. 20 Tömegváltozás, % Hőmérséklet, C Étel Dolomit Étel + 5% dolomit 8.4. ábra A tömegváltozás görbéi dolomit katalizátoros méréseknél A DTG görbéket összehasonlítva (8.5. ábra) a keverék esetén kisebb bomlási intenzitások figyelhetők meg, viszont 390 C-nál a keverékben lejátszódik valamilyen reakció (amit az étel mintához hasonlítva) nagyobb csúcs jelöl. A dolomit esetén két csúcs látható, az első a magnézium-karbonát, a második pedig a kalcium-karbonát bomlását jelöli. 29

31 0,5 0 DTG, %/perc -0,5-1 -1,5-2 -2, Hőmérséklet, C Étel Dolomit Étel + 5% dolomit 8.5. ábra DTG görbék dolomit katalizátoros méréseknél A DTA görbék lefutása (8.6. ábra) hasonló az alapanyag és a keverék esetén C-ig, amikor elkezd bomlani a dolomit. Ez egy endoterm reakció, viszont a görbe a pozitív, exoterm irányba mozdul el, ami alapján feltételezni lehet egyéb reakciókat is, melyeknek a bruttó kimenetele exotermebb jellegű, mint amit a tiszta étel alapanyag mutat. A dolomit esetén a két endoterm csúcs megfelel a magnézium-karbonát és a kalcium-karbonát bomlásának, mint ahogyan azt a DTG görbén láttuk. 2 1 DTA, %/perc Hőmérséklet, C Étel Dolomit Étel + 5% dolomit 8.6. ábra DTA görbék dolomit katalizátoros méréseknél Ételmaradék és mádi zeolit keverékének vizsgálata A mádi zeolit hatását megvizsgálva a százalékos tömegcsökkenés kisebb volt a keverék esetén, mint ami az étel minta esetén jelentkezett (8.7. ábra). A dolomit 80 C-tól kezdve 30

32 egyenletes, lassú tömegcsökkenést mutatott a vizsgálat végéig, amely 850 C-on elérte a 7,7 %- ot. 20 Tömegváltozás, % Hőmérséklet, C Étel Mádi zeolit Étel + 5% mádi zeolit 8.7. ábra A tömegváltozás görbéi dolomit katalizátoros méréseknél A DTG görbéket összehasonlítva (8.8. ábra) a katalizátoros keverékben lezajló folyamatok intenzitásai kisebbek voltak, a mádi zeolit esetén itt is megfigyelhető az egyenletes tömegcsökkenés, ugyanis a DTG görbe szinte teljesen párhuzamosan halad az x tengellyel. 0,5 0 DTG, %/perc -0,5-1 -1,5-2 -2, Hőmérséklet, C Étel Mádi zeolit Étel + 5% mádi zeolit 8.8. ábra DTG görbék mádi zeolitos méréseknél A DTA görbéket vizsgálva (8.9. ábra) hasonló azok lefutás az étel és a keverék esetén, viszont itt is megfigyelhető 690 C-on az, ami a dolomit adagolása esetén kis, egy minimális exoterm csúcs jelentkezik. A mádi zeolit DTA görbéje alapján az anyagban hőmérséklet növekedés hatására láthatóan semmilyen reakció nem játszódik le, ami hőfejlődéssel vagy hőelnyelődéssel jár. 31

33 1,5 1 DTA, %/perc 0,5 0-0,5-1 -1, Hőmérséklet, C Étel Mádi zeolit Étel + 5% mádi zeolit 8.9. ábra DTA görbék mádi zeolitos méréseknél Ételmaradék és a zeolit2 keverékének vizsgálata A zeolit2 tömegcsökkenése (8.10. ábra) szinte megegyezett azzal, amit a mádi zeolit esetén tapasztaltam, így a keverék esetén is hasonló volt a tömegcsökkenés. 20 Tömegváltozás, % Hőmérséklet, C Étel Zeolit2 Étel + 5% zeolit ábra A tömegváltozás görbéi zeolit2 katalizátoros méréseknél A DTG görbék lefutása (8.11. ábra) szinte teljesen megegyezett a keverék és az étel minta esetén, a zeolit2 minta görbéje pedig megegyezett a mádi zeolit görbéjével. 32

34 0,5 0 DTG, %/perc -0,5-1 -1,5-2 -2, Hőmérséklet, C Étel Zeolit2 Étel + 5% zeolit ábra DTG görbék zeolit2 katalizátoros méréseknél A keverék és az étel minta DTA görbéit megvizsgálva (8.12. ábra) jelen esetben C között játszódott le valamilyen reakció, ugyanis a keverék görbéje exotermebb jelleget mutatott, mint a katalizátor nélküli anyag. Önmagában a zeolit2 DTA görbéje szinte megegyezett a mádi zeolit DTA görbéjével. 2 1 DTA, %/perc Hőmérséklet, C Étel Zeolit2 Étel + 5% zeolit ábra DTA görbék zeolit2 katalizátoros méréseknél Ételmaradék és NaCl keverékének vizsgálata A NaCl tartalmú keverék és az étel minta tömegcsökkenése (8.13. ábra) 260 C fölött hasonlóan ment végbe, viszont ez alatt a hőmérséklet alatt a keverék tömegcsökkenése gyorsabb volt. A NaCl tömege C között mutat 2% csökkenését (ez a NaCl valamilyen szennyezőjének bomlása lehet), majd ezt követően 805 C fölött újabb tömegcsökkenés kezdődik. 33

35 20 Tömegváltozás, % Hőmérséklet, C Étel NaCl Étel + 5% NaCl ábra A tömegváltozás görbéi NaCl katalizátoros méréseknél Az étel és 5% NaCl DTG görbéjének lefutása (8.14. ábra) kisebb sebességekről tanúskodik, mint a tiszta étel esetén. A NaCl görbéjén a C közötti szakaszon látható a tömegcsökkenésre utaló jel, viszont feltehetően valamilyen külső behatás miatt (többször becsapódó ajtó a termoanalitikai labor mellett vagy ingadozás a kemence elszívását biztosító víz nyomásában) a görbe belengett. 0,5 0 DTG, %/perc -0,5-1 -1,5-2 -2, Hőmérséklet, C Étel NaCl Étel + 5% NaCl ábra DTG görbék NaCl katalizátoros méréseknél Az étel és a keverék DTA görbéinek lefutása (8.15. ábra) egybeesik, a NaCl esetén 805 Con látható nagy endoterm csúcs annak megolvadását jelöli. 34

36 2 0 DTA, %/perc Hőmérséklet, C Étel NaCl Étel + 5% NaCl ábra DTA görbék NaCl katalizátoros méréseknél A katalizátoros mérési eredmények összehasonlítása A tiszta alapanyag és a katalizátoros keverékek tömegcsökkenését összehasonlítva (8.16. ábra) elmondható, hogy ugyanolyan körülmények között végzett hevítés hatására a véghőmérsékleten 5% eltérés tapasztalható a legnagyobb (étel + 5% NaCl) és legkisebb (étel + 5% zeolit 2) tömegcsökkenést mutató anyag között. 0 Tömegváltozás, % Hőmérséklet, C Étel Étel + 5% dolomit Étel + 5% mádi zeolit Étel + 5% zeolit2 Étel + 5% NaCl ábra A tömegváltozás görbéinek összehasonlítása Mivel a pirolízishez sok esetben alkalmaznak C közötti hőmérsékletet, külön megvizsgáltam a tömegcsökkenés görbék erre a hőmérséklet tartományra eső részét (8.17. ábra). Ez alapján a legnagyobb mértékben az étel minta tömege csökkent, tehát látszólag a hozzáadott anyagok hátrányosan befolyásolták a szilárd anyag átalakulását. 35

37 Tömegváltozás, % Hőmérséklet, C Étel Étel + 5% dolomit Étel + 5% mádi zeolit Étel + 5% zeolit2 Étel + 5% NaCl ábra Tömegváltozás a C közötti tartományban Amennyiben megnézzük az egyes katalizátorok tömegcsökkenéseit is ezen a szakaszon (8.18. ábra), látható, hogy a dolomit kivételével lényegesen nem változott ezek tömege. Tömegcsökkenés, % Hőmérséklet, C ábra Katalizátorok tömegcsökkenése a C közötti tartományban Az egyik alapfeltétele a jó katalizátoroknak, hogy a tömegük nem csökken használatuk során. Az általam használt anyagokat is alkalmazzák katalizátorként, tehát ennek a kritériumnak eleget kell tenniük. Feltételezve azt, hogy a katalizátorok tömege csak annyira csökken a folyamatok során, mint amennyire a tiszta állapotukban hevítés hatására, a tömegcsökkenés görbék korrigálhatók. Ezt úgy végeztem el, hogy a keverékek aktuális hőmérsékleten bekövetkező tömegcsökkenéseiből kivontam az azon a hőmérsékleten éppen visszamard katalizátor mennyiséget. Így kiszámítható a katalizátoros keverékben lévő ételmaradék mennyisége. Dolomit Mádi zeolit Zeolit2 NaCl 36

38 Az eredmények a ábrán tekinthetők meg, mely alapján jól látható, hogy mind a négy katalizátor használata előnyös volt, ugyanis minden esetben nagyobb volt az étel minta tömegcsökkenése, mint katalizátor nélkül. A két zeolitnak hasonlóan kismértékű hatása volt, majd ezt követte a dolomit, végül a NaCl, amivel a tiszta ételhez képest további, több, mint 5% alapanyag átalakulás érhető el. Számított, visszamaradt tömegek katalizátor nélkül, % Hőmérséklet, C Étel Étel + 5% dolomit Étel + 5% mádi zeolit Étel + 5% zeolit2 Étel + 5% NaCl ábra Számított visszamaradt tömegek katalizátor nélkül A DTG görbéket összehasonlításával (8.20. ábra) is további hasznos információ nyerhető, amiket a 8.1. táblázatban tüntettem fel. DTG, %/perc 0,5 0-0,5-1 -1,5-2 -2, Hőmérséklet, C Étel Étel + 5% dolomit Étel + 5% mádi zeolit Étel + 5% zeolit2 Étel + 5% NaCl ábra DTG görbék összehasonlítása katalizátor nélküli és katalizátoros esetekben A TG és a DTG görbék csúcsértékeit mutatja be az alábbi, 8.1. táblázat az ételmaradék a keverék minták esetében. A 7.1. fejezetben ismertetett fogalmak értelmében a görbék maximuma felé haladva exoterm folyamatok zajlanak. [31, 32] 37

39 8.1. táblázat A csúcsok hőmérsékletei, DTG és TG értékei az egyes görbéken Minta Csúcs hőm., DTG, TG, Csúcs hőm., DTG, TG, C %/perc % C %/perc % Étel 290-2,382-21, ,883-54,67 Étel + 5% dolomit 292-1,861-19, ,942-54,97 Étel + 5% mádi zeolit 291-1,927-20, ,852-54,19 Étel + 5% zeolit ,321-18, ,929-52,27 Étel + 5% NaCl 287-1,809-17, ,753-54,89 A ábra és a 8.1. táblázat alapján megállapítható, hogy a tömegcsökkenés jellemzően 2 lépésben ment végbe minden minta esetén. Az első lépcső sebesség maximuma nagyon kis hőmérséklet intervallumon belül következett be ( C), viszont a csúcsmaximumok értékei között viszonylag nagy volt a különbség. Ebből az következik, hogy az illókiválás a különböző katalizátorok alkalmazásakor eltérő sebességgel ment végbe, emellett a csúcsmaximumokon mért tömegcsökkenések között is nagy volt az eltérés (17,71-21,26%). A második csúcs maximumának hőmérséklete már nagyobb hőmérséklet intervallumon belül változott ( C), a tömegcsökkenés maximális sebessége és a csúcsmaximumig bekövetkező tömegcsökkenés is kisebb tartományon belül változott. A DTA görbét összehasonlítva (8.21. ábra), azok lefutása nagyon hasonló volt, viszont a dolomittal kevert étel görbéje ezektől eltért, 500 C alatt kisebb, majd 600 C fölött nagyobb mértékben mutatott exoterm jelleget. DTA, %/perc 1 0,5 0-0,5-1 -1, Hőmérséklet, C Étel Étel + 5% dolomit Étel + 5% mádi zeolit Étel + 5% zeolit2 Étel + 5% NaCl ábra DTA görbék összehasonlítása katalizátor nélküli és katalizátoros esetekben 38

40 8.3 Aktiválási energia vizsgálata A kinetikai állapot leírása A termoanalitikai elemzések eredményei alapján vizsgálni lehet az egyes anyagokban végbemenő tömegváltozások, reakciók kinetikáját, melyek menete a szakirodalom [34, 35, 36, 37] alapján a következő. A szilárd állapotban lefolyó reakciók kinetikáját az alábbi egyenlet írja le: = ( ) ( ) (1) Az α konverziós tényező kifejezve a lebomlott minta tömegcsökkenéséből: = (2) ahol: mi: a minta kezdeti tömege; ma: az aktuális tömeg; mf: a pirolízis utáni tömeg. Az Arrhenius egyenlettel összhangban a k tényező értéke a hőmérséklet függvénye az alábbiak szerint: = (3) ahol: Ea: aktiválási energia [kj/mol]; T: abszolút hőmérséklet [K]; R=8,314 J/K* mol gázállandó; A: pre-exponenciális tényező [1/min]. Az (1) és (3) egyenletek összevonásával kapjuk a TGA eredményeken alapuló kinetikai paraméterek kiszámításához szükséges analitikai módszerek alapegyenletét (4). = ( ) (4) Az ( ) függvény kifejezését és annak ( ) = 1 deriváltját használják a szilárd állapotú elsőrendű reakciók leírására. Emiatt sok szerző az alábbi kifejezésre korlátozza az ( ) függvényt: ( ) = (1 ) (5) 39

41 ahol: n: a reakció rendűsége. Az (5) egyenletet a (4)-be behelyettesítve kapjuk a reakció arányát: = (1 ) (6) A nem-izotermikus TGA kísérletek = lineáris fűtési sebességgel a (6) egyenlettel kifejezhetők: = (1 ) (7) Ez az egyenlet kifejezi az időben elfogyó anyag részarányát. Ezek alapján a három paraméter (Ea, A, n) meghatározásához különböző fűtési sebesség mellett végzett vizsgálatokra van szükség. Számos kinetikai modell létezik, melyekkel a folyamatok leírhatók, ezek közül is a nem-izotermikus és modell-mentes módszerek közé tartozó Kissinger módszeren alapul a WinderC program számítási algoritmusa. A Kissinger módszer alapján szilárd állapotú reakcióból kapjuk meg a kinetikus paramétereket anélkül, hogy ismernénk a reakció mechanizmusát. A kinetikus paraméterek kiértékeléséhez nincs szükség az Ea kiszámítására minden konverziós értéknél. Ez a módszer az aktiválási energia értékét az ln skálán függvényeként adja meg, különböző (β) fűtési sebességeket alkalmazó kísérletsorozattal (8.22. ábra), ahol Tm a DTG görbe hőmérséklet csúcsa. Az egyenlet a következő: ln = ln (8) Az Ea aktiválási energia a görbe meredekségéből számítható, amely / -rel egyenlő. [34] 40

42 8.22. ábra Példa a Kissinger módszer grafikus ábrázolása egy nyárfa minta hőbomlása során [38] Ahogy a ábrán is látszik, a Kissinger módszer helyes alkalmazásához legalább 4 különböző fűtési sebességgel kivitelezett termoanalitikai vizsgálat szükséges, amit a WinderC program kiértékelő rendszere bizonyos egyszerűsítések mellett helyettesíteni tud egy vizsgálattal. Ennek a módja a következő [39]: A derivatogram TG görbén ki kell jelölni a kezdeti és végpont (C0 és Ce). Ezek után a Kissinger módszert alkalmazva a program számítja reakció rendűség (n) értéket, a DTG görbén kijelölt C0 és Ce tömeg és az ezekhez tartozó t0 és te időpontok alapján. Ezen időintervallumon belül a program kijelöli a T1 és T2 hőmérsékleteket és C1 C2 tömegértékeket, amik a DTG görbe középértékeihez tartoznak (h1 és h2) majd az Arrhenius egyenlet természetes alapú logaritmikus alakját használva kiszámolja az E értékét: ln = ln + ln (1 ) (9) ln = ln + ln (1 ) (10) ahol = ( = 1,2) (11) A (10) egyenletet elosztva az (9) egyenlettel, meghatározható az E értéke: = [ ( ) ( )] (12) 41

43 A program a loga kiszámításához az E és n értékek mellett a T3 hőmérséklet értéket használja fel, ami a 0,2 konverziós tényezőhöz tartozik. A 0,2 konverziós tényező használatát az indokolja, hogy eddig a pontig a loga becsléséhez a TG görbét nulladrendű görbének vehetjük, így a képlet lényegesen leegyszerűsödik: log = log 0,2 ( + 2 ) + (13) ahol = (14) Ez a módszer elfogadható eredményt hoz az egylépcsős folyamatok esetén, ez is indokolta a kiszárított alapanyag alkalmazását a vizsgálatokhoz. A WinderC szoftver által használt számítási módszer grafikusan ábrázolva a ábrán látható ábra Egy kalcium-oxalát minta derivatogramjának részlete a WinderC program számítási menetének megértéséhez [39] 42

44 8.3.2 Reakciókinetikai paraméterek vizsgálata Az előző fejezetben bemutatott, WinderC program által végzett kiértékelő módszer abban az esetben hoz megfelelő eredményt, amikor az anyagban lezajló reakciók egy lépcsőben mennek végbe, ez is indokolta az anyagok kiszárítását. Ezáltal az anyagok hőbomlása egy lépcsőnek tekinthető. A fent bemutatottak alapján a használt kiértékelő programmal bizonyos a három fontos kinetikai paraméter (A, E, n) kinyerhető (8.2. táblázat). Mivel a tömegcsökkenés két lépcsőben ment végbe, vizsgáltam a TDG görbén látható két csúcs környezetében lévő szakaszokat ( és C) külön és együtt is. Az aktiválási energiával kapcsolatos hátteret egy korábbi fejezetben már ismertettem. Emellett hasonlóan fontos tényező a reakciók rendűsége (n). Ez a sebességi egyenletben (5) lévő koncentrációk hatványkitevőinek összege, ami egyszerű reakciók esetén egész szám. Amennyiben ettől különbözik, abban az esetben összetett (sorozatos vagy párhuzamos) reakciókról van szó. Beszélhetünk nullad-, első-, másod- illetve r-edrendű reakciókról, melyek során a komponensek koncentrációja lineárisan, exponenciálisan, hiperbola szerint, vagy (r-1)- edfokú hiperbola szerint változik [40]. Az Arrhenius egyenletben szereplő pre-exponenciális faktornak (konstansnak) nincs fizikai jelentése, viszont köze van az egyes reakciók sebességének változásáért [41]. A WinderC által szolgáltatott paraméterek a 8.2. táblázatban szerepelnek. Az aktiválási energiákat vizsgálva (8.2 táblázat) elmondható, hogy a NaCl mindkét szakaszon, illetve a teljes hőbomlás során jelentősen megnövelte az aktiválási energiát, tehát növelte a folyamat energia igényét. Az első szakaszon a dolomit és a zeolit2 kismértékű aktiválási energia növekedést okozott, a mádi zeolit alkalmazása viszont csökkenést jelentett. A második szakaszon a NaCl kivételével mindhárom anyag alkalmazása előnyös. A teljes bomlási folyamatot vizsgálva megállapítható, hogy a mádi zeolit adagolásával csökkent legnagyobb mértékben az aktiválási energia, majd ezt követte a dolomit, a zeolit2 kismértékű növekedést eredményezett a tiszta étel mintához képest, a NaCl pedig jelentős aktiválási energia növekedést okozott. A reakciók rendűsége alapján megállapítható, hogy a NaCl alkalmazása növelte ezt (megváltozik a reakciók lefutása), a többi esetben vagy csökkent, vagy pedig nem volt rá hatása. 43

Biomassza anyagok vizsgálata termoanalitikai módszerekkel

Biomassza anyagok vizsgálata termoanalitikai módszerekkel Biomassza anyagok vizsgálata termoanalitikai módszerekkel Készítette: Patus Eszter Nagykanizsa, Batthyány Lajos Gimnázium Témavezető: Sebestyén Zoltán 2010. júl. 2. Mit is vizsgáltunk? Biomassza: A Földön

Részletesebben

Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István

Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István II. éves PhD hallgató,, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola VIII. Életciklus-elemzési

Részletesebben

Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató

Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató Lehetséges alapanyagok Mezőgazdasági melléktermékek Állattenyésztési

Részletesebben

Tüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence

Tüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence Égéselméleti számítások Tüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence Miskolci Egyetem - Tüzeléstani és Hőenergia Tanszék 2 Tüzelőanyagok Definíció Energiaforrás, melyből oxidálószer jelenlétében, exoterm

Részletesebben

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power Mobil biomassza kombinált erőmű Hu 2013 Elgázosító CHP rendszer Combined Heat & Power Elgázosító CHP rendszer Rendszer elemei: Elgázosítás Bejövő anyag kezelés Elgázosítás Kimenet: Korom, Hamu, Syngas

Részletesebben

Pirolízis a gyakorlatban

Pirolízis a gyakorlatban Pirolízis szakmai konferencia Pirolízis a gyakorlatban Bezzeg Zsolt Klaszter a Környezettudatos Fejlődésért Environ-Energie Kft. 2013. szeptember 26. 01. Előzmények Napjainkban világszerte és itthon is

Részletesebben

LABORATÓRIUMI PIROLÍZIS ÉS A PIROLÍZIS-TERMÉKEK NÉHÁNY JELLEMZŐJÉNEK VIZSGÁLATA

LABORATÓRIUMI PIROLÍZIS ÉS A PIROLÍZIS-TERMÉKEK NÉHÁNY JELLEMZŐJÉNEK VIZSGÁLATA LABORATÓRIUMI PIROLÍZIS ÉS A PIROLÍZIS-TERMÉKEK NÉHÁNY JELLEMZŐJÉNEK VIZSGÁLATA TOLNERLászló -CZINKOTAImre -SIMÁNDIPéter RÁCZ Istvánné - SOMOGYI Ferenc Mit vizsgáltunk? TSZH - Települési szilárd hulladék,

Részletesebben

Bodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola

Bodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola Szerves ipari hulladékok energetikai célú hasznosításának vizsgálata üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27 Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:

Részletesebben

Termokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Termokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Termokémia Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A reakcióhő fogalma A reakcióhő tehát a kémiai változásokat kísérő energiaváltozást jelenti.

Részletesebben

A kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata 9a. mérés B4.9

A kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata 9a. mérés B4.9 A kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata 9a. mérés B4.9 Név: Pitlik László Mérés dátuma: 2014.12.04. Mérőtársak neve: Menkó Orsolya Adatsorok: M24120411 Halmy Réka M14120412 Sárosi

Részletesebben

Szabadentalpia nyomásfüggése

Szabadentalpia nyomásfüggése Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével

Részletesebben

Badari Andrea Cecília

Badari Andrea Cecília Nagy nitrogéntartalmú bio-olajokra jellemző modellvegyületek katalitikus hidrodenitrogénezése Badari Andrea Cecília MTA Természettudományi Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai Intézet, Környezetkémiai

Részletesebben

Kémiai reakciók sebessége

Kémiai reakciók sebessége Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását

Részletesebben

A biomassza rövid története:

A biomassza rövid története: A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian

Részletesebben

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége

Részletesebben

Az égés és a füstgáztisztítás kémiája

Az égés és a füstgáztisztítás kémiája Az égés és a füstgáztisztítás kémiája Miért égetünk? Kémiai energia Hőenergia Mechanikai energia Kémiai energia Hőenergia Mechanikai energia Elektromos energia Kémiai energia Felesleges dolgoktól megszabadulás

Részletesebben

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

Biomassza anyagok hasznosítása termikus módszerekkel

Biomassza anyagok hasznosítása termikus módszerekkel Biomassza anyagok hasznosítása termikus módszerekkel Czégény Zsuzsanna Anyag- és Környezetkémiai Intézet Megújuló Energia csoport XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 2. Biomassza anyagok hasznosítása

Részletesebben

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. 2013.10.25. 2013.11.26. 1 Megrendelő 1. A vizsgálat célja Előzetes egyeztetés alapján az Arundo Cellulóz Farming Kft. megbízásából

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

BIOMASSZA TÜZELÉS. ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS HŐENERGIA ÉS SZILIKÁTTECHNOLÓGIASZAKIRÁNY KÖZELEZŐ TANTÁRGYA (nappali munkarendben)

BIOMASSZA TÜZELÉS. ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS HŐENERGIA ÉS SZILIKÁTTECHNOLÓGIASZAKIRÁNY KÖZELEZŐ TANTÁRGYA (nappali munkarendben) BIOMASSZA TÜZELÉS ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS HŐENERGIA ÉS SZILIKÁTTECHNOLÓGIASZAKIRÁNY KÖZELEZŐ TANTÁRGYA (nappali munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR

Részletesebben

Gázégő üzemének ellenőrzése füstgázösszetétel alapján

Gázégő üzemének ellenőrzése füstgázösszetétel alapján MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR ENERGIA- ÉS MINŐSÉGÜGYI INTÉZET TÜZELÉSTANI ÉS HŐENERGIA INTÉZETI TANSZÉK Gázégő üzemének ellenőrzése füstgázösszetétel alapján Felkészülési tananyag a Tüzeléstan

Részletesebben

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged... Lektorálta: Kovács Lászlóné, Szolnok 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam A feladatok megoldásához csak

Részletesebben

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT

Részletesebben

Ón-ólom rendszer fázisdiagramjának megszerkesztése lehűlési görbék alapján

Ón-ólom rendszer fázisdiagramjának megszerkesztése lehűlési görbék alapján Ón-ólom rendszer fázisdiagramjának megszerkesztése lehűlési görbék alapján Készítette: Zsélyné Ujvári Mária, Szalma József; 2012 Előadó: Zsély István Gyula, Javított valtozat 2016 Laborelőkészítő előadás,

Részletesebben

Reakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53

Reakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53 Reakciókinetika 9-1 A reakciók sebessége 9-2 A reakciósebesség mérése 9-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 9-4 Nulladrendű reakció 9-5 Elsőrendű reakció 9-6 Másodrendű reakció 9-7 A reakciókinetika

Részletesebben

A Lengyelországban bányászott lignitek alkalmazása újraégető tüzelőanyagként

A Lengyelországban bányászott lignitek alkalmazása újraégető tüzelőanyagként ENERGIATERMELÉS, -ÁTALAKÍTÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -SZOLGÁLTATÁS 2.1 1.6 A Lengyelországban bányászott lignitek alkalmazása újraégető tüzelőanyagként Tárgyszavak: NO x -emisszió csökkentése; újraégetés; lignit;

Részletesebben

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók

Részletesebben

MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE

MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ MASZESZ Ipari Szennyvíztisztítás Szakmai Nap 2017. November 30 Lakner Gábor Okleveles Környezetmérnök Témavezető: Bélafiné Dr. Bakó Katalin

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai DR Hargitai Hajnalka 2011.10.05. BURGERS FÉLE NÉGYPARAMÉTERES

Részletesebben

Fizikai kémia 2 Reakciókinetika házi feladatok 2016 ősz

Fizikai kémia 2 Reakciókinetika házi feladatok 2016 ősz Fizikai kémia 2 Reakciókinetika házi feladatok 2016 ősz A házi feladatok beadhatóak vagy papír alapon (ez a preferált), vagy e-mail formájában is az rkinhazi@gmail.com címre. E-mail esetén ügyeljetek a

Részletesebben

KERÁMIATAN I. MISKOLCI EGYETEM. Mőszaki Anyagtudományi Kar Kerámia-és Szilikátmérnöki Tanszék. gyakorlati segédlet

KERÁMIATAN I. MISKOLCI EGYETEM. Mőszaki Anyagtudományi Kar Kerámia-és Szilikátmérnöki Tanszék. gyakorlati segédlet MISKOLCI EGYETEM Mőszaki Anyagtudományi Kar Kerámia-és Szilikátmérnöki Tanszék KERÁMIATAN I. gyakorlati segédlet : Égetési veszteség meghatározása Összeállította: Dr. Simon Andrea Géber Róbert 1. A gyakorlat

Részletesebben

Katalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017

Katalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017 Katalízis Tungler Antal Emeritus professzor 2017 Fontosabb időpontok: sósav oxidáció, Deacon process 1860 kéndioxid oxidáció 1875 ammónia oxidáció 1902 ammónia szintézis 1905-1912 metanol szintézis 1923

Részletesebben

Tóvári Péter 1 Bácskai István 1 Madár Viktor 2 Csitári Melinda 1. Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Tóvári Péter 1 Bácskai István 1 Madár Viktor 2 Csitári Melinda 1. Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Kistelepülések mezőgazdasági melléktermékekből és hulladékok keverékéből, pirolízis útján történő energia nyerése című projekt tapasztalatai és kutatási eredményei a NAIK MGI-ben Tóvári Péter 1 Bácskai

Részletesebben

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2. 6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen

Részletesebben

Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév

Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév Óbudai Egyetem Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév Balla Andrea Témavezetők: Dr. Klébert Szilvia, Dr. Károly Zoltán MTA Természettudományi Kutatóközpont

Részletesebben

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27 Az egyensúly 10-1 Dinamikus egyensúly 10-2 Az egyensúlyi állandó 10-3 Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések 10-4 Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége 10-5 A reakció hányados, Q:

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

Iparosodott Ázsia. Szubszaharai Afrika

Iparosodott Ázsia. Szubszaharai Afrika MŰSZERES ANALITIKA ANALYSIS WITH INSTRUMENT ÉTELMARADÉKOK KIGÁZOSÍTÁSÁHOZ KIEGÉSZÍTŐ ALAPANYAG VÁLASZTÁSA TERMOANALITIKAI VIZSGÁLATOK ALAP- JÁN CHOOSING BASE MATERIAL FOR CANTEEN WASTE GASIFICATION BASED

Részletesebben

1. feladat Összesen: 26 pont. 2. feladat Összesen: 20 pont

1. feladat Összesen: 26 pont. 2. feladat Összesen: 20 pont É 2048-06/1/ 1. feladat Összesen: 26 pont ) z alábbi táblázatban fontos vegyipari termékeket talál. dja meg a táblázat kitöltésével a helyes információkat! termék lapanyagok Előállítás megnevezése Felhasználás

Részletesebben

A hulladék, mint megújuló energiaforrás

A hulladék, mint megújuló energiaforrás A hulladék, mint megújuló energiaforrás Dr. Hornyák Margit környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakértő c. egyetemi docens Budapest, 2011. december 8. Megújuló energiamennyiség előrejelzés Forrás:

Részletesebben

Faanyagok modifikációja_06

Faanyagok modifikációja_06 Faanyagok modifikációja_06 Faanyagok módosítása hıkezeléssel kémiai változások a faanyagban a hıkezelés hatására Dr. Németh Róbert, NymE Faipari Mérnöki Kar, Sopron, Faanyagtudományi Intézet, 2009. nemethr@fmk.nyme.hu

Részletesebben

TANULÁSTÁMOGATÓ KÉRDÉSEK AZ 2.KOLLOKVIUMHOZ

TANULÁSTÁMOGATÓ KÉRDÉSEK AZ 2.KOLLOKVIUMHOZ TANULÁSTÁMOGATÓ KÉRDÉSEK AZ 2.KOLLOKVIUMHOZ Vas-karbon diagram: A vas olvadáspontja: a) 1563 C. b) 1536 C. c) 1389 C. Mennyi a vas A1-el jelölt hőmérséklete? b) 1538 C. Mennyi a vas A2-el jelölt hőmérséklete?

Részletesebben

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek

Részletesebben

GÁZTISZTÍTÁSI, GÁZNEMESÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

GÁZTISZTÍTÁSI, GÁZNEMESÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA GÁZTISZTÍTÁSI, GÁZNEMESÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Kotsis Levente, Marosvölgyi Béla Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron Miért előnyös gázt előállítani biomasszából? - mert egyszerűbb eltüzelni, mint

Részletesebben

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013

Részletesebben

ÚTKÁLI környezetbarát jégmentesítő (biztonságtechnikai adatlap)

ÚTKÁLI környezetbarát jégmentesítő (biztonságtechnikai adatlap) ÚTKÁLI környezetbarát jégmentesítő (biztonságtechnikai adatlap) Megnevezés: csúszásgátlóval kevert környezetbarát jégoldó Származási hely: Magyarország Általános ismertetés Az útkáli magas kálium és kálcium

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) / FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) / FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2019.5.3. C(2019) 3211 final ANNEXES 1 to 4 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) / FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

Részletesebben

A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából. Dr. Kálmán Gergely

A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából. Dr. Kálmán Gergely A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából Dr. Kálmán Gergely Bevezetés Az úgynevezett második generációs (lignocellulózokból előállított) bioetanol

Részletesebben

Almalégyártási melléktermék hasznosításának vizsgálata

Almalégyártási melléktermék hasznosításának vizsgálata Almalégyártási melléktermék hasznosításának vizsgálata Tudományos Diákköri Konferencia Előadás 2013 Előadó: Szilágyi Artúr II. éves Előkészítéstechnikai mérnök MSc hallgató Konzulens: Dr. Mucsi Gábor egyetemi

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan

7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan 7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan A gyakorlat célja: Megismerkedni az analízis azon eljárásaival, amelyik adott komponens meghatározását a minta elégetése

Részletesebben

Sók oldáshőjének és jég olvadáshőjének meghatározása anizotermés hővezetéses kaloriméterrel

Sók oldáshőjének és jég olvadáshőjének meghatározása anizotermés hővezetéses kaloriméterrel Sók oldáshőjének és jég olvadáshőjének meghatározása anizotermés hővezetéses kaloriméterrel Előadó: Zsély István Gyula Készült Sziráki Laura, Szalma József 2012 előadása alapján Laborelőkészítő előadás,

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Magyar joganyagok - 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet - a hulladékgazdálkodással kapc 2. oldal D8 E mellékletben máshol nem meghatározott biológiai kezel

Magyar joganyagok - 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet - a hulladékgazdálkodással kapc 2. oldal D8 E mellékletben máshol nem meghatározott biológiai kezel Magyar joganyagok - 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet - a hulladékgazdálkodással kapc 1. oldal 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Reakciókinetika. aktiválási energia. felszabaduló energia. kiindulási állapot. energia nyereség. végállapot

Reakciókinetika. aktiválási energia. felszabaduló energia. kiindulási állapot. energia nyereség. végállapot Reakiókinetika aktiválási energia kiindulási állapot energia nyereség felszabaduló energia végállapot Reakiókinetika kinetika: mozgástan reakiókinetika (kémiai kinetika): - reakiók időbeli leírása - reakiómehanizmusok

Részletesebben

Plazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője.

Plazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője. Plazma a villám energiájának felhasználása. A plazmatrónon belüli elektromos kisülés energiája 1,5 elektronvolt, amely az elektromos vonalas kisülés hőmérsékletének, legaláb 15 000 С felel meg. Bazaltszerü

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

Települési szennyvíz tisztítás alapsémája

Települési szennyvíz tisztítás alapsémája Iszapkezelés Települési szennyvíz tisztítás alapsémája Eleveniszapos szennyvíztisztítás Elvi kapcsolás A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok

Részletesebben

Összefoglaló a GOP-1.3.1.-11/A-2011-0164-es kutatásfejlesztési projektről.

Összefoglaló a GOP-1.3.1.-11/A-2011-0164-es kutatásfejlesztési projektről. Összefoglaló a GOP-1.3.1.-11/A-2011-0164-es kutatásfejlesztési projektről. Old. 1 Kutatás célja Nyolcatomos kén alkalmazása hőenergia tárolására, villamos energia előállítása céljából. Koncentrált nap

Részletesebben

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Bio Energy System Technics Europe Ltd Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap

Részletesebben

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában Bocskay Balázs tanácsadó Magyar Cementipari Szövetség 2011.11.23. A stratégia alkotás lépései Helyzetfelmérés

Részletesebben

Fázisátalakulások vizsgálata

Fázisátalakulások vizsgálata Klasszikus Fizika Laboratórium VI.mérés Fázisátalakulások vizsgálata Mérést végezte: Vanó Lilla VALTAAT.ELTE Mérés időpontja: 2012.10.18.. 1. Mérés leírása A mérés során egy adott minta viselkedését vizsgáljuk

Részletesebben

Fázisátalakulások vizsgálata

Fázisátalakulások vizsgálata Fázisátalakulások vizsgálata Mérő neve: Márkus Bence Gábor Mérőpár neve: Székely Anna Krisztina Szerda délelőtti csoport Mérés ideje: 10/12/2011 Beadás ideje: 10/19/2011 1 1. A mérés rövid leírása Mérésem

Részletesebben

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Bevezetés A kerámia masszák folyósításkor fő cél az anyag

Részletesebben

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

zeléstechnikában elfoglalt szerepe

zeléstechnikában elfoglalt szerepe A földgf ldgáz z eltüzel zelésének egyetemes alapismeretei és s a modern tüzelt zeléstechnikában elfoglalt szerepe Dr. Palotás Árpád d Bence egyetemi tanár Épületenergetikai Napok - HUNGAROTHERM, Budapest,

Részletesebben

Szárazjeges tisztítás hatásai hegesztő szerszámokon 2012 GESTAMP 0

Szárazjeges tisztítás hatásai hegesztő szerszámokon 2012 GESTAMP 0 Szárazjeges tisztítás hatásai hegesztő szerszámokon 2012 GESTAMP 0 Karbantartás Szárazjeges tisztítás hatásai hegesztő szerszámokon Október 2014. október 15. Készítette: Kemény Béla Gestamp Hungária Kft

Részletesebben

TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata

TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata Veszprém, Gátfő u. 19. Tel./fax: 88/408-920 Rádiótel.: 20/9-885-904 Email: gyulaigy1@chello.hu TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag

Részletesebben

Folyamatok tervezése és irányítása - BME VEFK M /19/02 Oktatók: Dr. Mizsey Péter, Dr. Havasi Dávid, Stelén Gábor, Dr. Tóth András József

Folyamatok tervezése és irányítása - BME VEFK M /19/02 Oktatók: Dr. Mizsey Péter, Dr. Havasi Dávid, Stelén Gábor, Dr. Tóth András József Tervezési feladat A feladat a vegyipari folyamatszintézis egyes lépéseinek és feladatainak tanulmányozása egy kumol előállító üzem részletes megtervezése, modellezése és optimalizálása során. A kumolt

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE

ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE Célok a települési szilárd hulladék 40%-ának hasznosítása 2009ig, 50%-ának hasznosítása 2013 végéig a lerakott hulladék biológiailag

Részletesebben

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége

Részletesebben

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc I. Mérés vezet je: Horváth Ákos Mérés dátuma: 2010. október 21. Leadás dátuma: 2010. november 8. 1 1. Bevezetés A mérés

Részletesebben

Kinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53

Kinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53 Kinetika 15-1 A reakciók sebessége 15-2 Reakciósebesség mérése 15-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 15-4 Nulladrendű reakció 15-5 Elsőrendű reakció 15-6 Másodrendű reakció 15-7 A reakció kinetika

Részletesebben

Modern Fizika Labor. 11. Spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: dec. 16. A mérés száma és címe: Értékelés: A beadás dátuma: dec. 21.

Modern Fizika Labor. 11. Spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: dec. 16. A mérés száma és címe: Értékelés: A beadás dátuma: dec. 21. Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. dec. 16. A mérés száma és címe: 11. Spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2011. dec. 21. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin

Részletesebben

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KARDOS LEVENTE 1*, SIMONNÉ DUDÁS ANITA 1, VERMES LÁSZLÓ 1 1 Szent István Egyetem Kertészettudományi

Részletesebben

Fázisátalakulások vizsgálata

Fázisátalakulások vizsgálata KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 6. MÉRÉS Fázisátalakulások vizsgálata Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. szeptember 28. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja A mérés

Részletesebben

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a

Részletesebben

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó

Részletesebben

SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK

SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. REAKCIÓK FÉMEKKEL fém

Részletesebben

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása 1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával

Részletesebben

Műanyaghulladék menedzsment

Műanyaghulladék menedzsment Műanyaghulladék menedzsment 1. Előadás 2015. IX. 11. Dr. Ronkay Ferenc egyetemi docens Elérhetőség: T. ép. 314. ronkay@pt.bme.hu Ügyintéző: Dobrovszky Károly dobrovszky@pt.bme.hu A bevezető előadás témája

Részletesebben

SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL

SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL Farkas Éva Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Terra Preta

Részletesebben

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kezelés Fizikai, fizikai-kémiai Biológiai Kémiai Szennyezők típusai Módszerek Előnyök

Részletesebben

ÉMI TÜV SÜD. Hulladékból előállított tüzelőanyagok minősítése. Magasházy György

ÉMI TÜV SÜD. Hulladékból előállított tüzelőanyagok minősítése. Magasházy György ÉMI TÜV SÜD Hulladékból előállított tüzelőanyagok minősítése Magasházy György 2016.11.29. ÉMI - TÜV SÜD 2016. 12. 01. Hulladékból tüzelőanyag előállítás gyakorlata 2016 őszén Slide 1 Szakértelem és tapasztalat

Részletesebben

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS HÍDFŐ-PLUSSZ IPARI,KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Székhely:2112.Veresegyház Ráday u.132/a Tel./Fax: 00 36 28/384-040 E-mail: laszlofulop@vnet.hu Cg.:13-09-091574

Részletesebben

Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia

Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Potenciális (helyzeti) energia: a részecskék kölcsönhatásából származó energia. Energiamegmaradás

Részletesebben

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23.

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. Családi méretű biogáz üzemek létesítése Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. AGORA Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport www.green-agora.ro Egyesületünk 2001 áprilisában alakult Küldetésünknek tekintjük

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában

Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában Készítette: Pálur Szabina Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. tárgyához A Hulladékgazdálkodás helyzete Magyarországon

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11.

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11. Gondolatok az élelmiszerkidobásról KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11. 1 Élelmiszer pazarlás Élelmiszer veszteség: a termelés, a feldolgozás, a szállítás, a kereskedelem és a fogyasztás során keletkező

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás Tüzeléstechnika Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei, helykiválasztás szempontjai.

Részletesebben