Bevezetés. Villanyszerelők Lapja. Kisfeszültségű kapcsolóberendezések szerelés szabványának változásai. Infoshow. 25 éves a KNX rendszer - meghívó

Átírás

1 keresés... Villámhírek: :1 5 Bejelentkezés Nyitólap Lapszámok Előfizetés Események Fórum Médiaajánlat Kapcsolat Hírlevél archívum Navigáció: Lapszámok» 201 3» Szeptember» Kisfeszültségű kapcsolóberendezések szerelés szabv ány ának v áltozásai Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika HKL Kisfeszültségű kapcsolóberendezések szerelés szabványának változásai SZEPTEMBER 16. HÉTFŐ, 09:42 ÍRTA: RUFF ENGELBERT, SZIJÁRTÓ GÁBOR 0 HOZZÁSZÓLÁSOK A Villanyszerelők Lapja elmúlt számaiban sorra jelentek meg a szabványváltozásokkal, és -értelmezésekkel kapcsolatos cikksorozatok. Jelen írás a közeljövő (2014) egy igen jelentős szerelési szabványával kíván foglalkozni: az MSZ EN cel (IEC 61439). Cikksorozatunkban ismertetni fogjuk a legfontosabb változásokat az új szabványt illetően az előző (MSZ EN [IEC 60439]) tartalmához képest. Kitérünk arra is, hogy miért előnyös ezen szabvány alkalmazása, mit jelent a szabvány bevezetése a piaci szereplők számára (a villanyszerelők, a villamos tervezők és a berendezésgyártók szemszögéből). Végül foglalkozni kívánunk azon fontosabb jellegzetességekkel, amelyeket az üzemeltetők, beruházók részéről tudni érdemes a szabvány alkalmazása vonatkozásában. Az első cikkben röviden felvázoljuk a szabványok és ezen belül a szerelési szabvány hátterét múltját, követelményeit, azt, hogy miért szükséges egy új szabvány a kapcsoló- és vezérlőberendezések szerelésére, továbbá, hogy milyen változásokat hozott az MSZ EN a régihez képest. Körüljárjuk az átállás lehetséges buktatóit, azt, hogy hogyan hat várhatóan a piacra az új szabvány. A második rész ismertetni fogja az új szabvány főbb műszaki specifikációit kiemelve a konstrukcióellenőrzést, mint új fogalmat. Kísérletet teszünk a további új fogalmak értelmezésére, úgy, mint például a konstrukcióellenőrzött és darabvizsgált berendezések. Bemutatjuk a háromféle ellenőrzési metódust, ami szóba kerülhet az új szabványnál. A harmadik részben tárgyaljuk, hogy miben más a darabvizsgálat, mint a TTA vizsgálat. A leírtakat darabvizsgálati példákkal illusztráljuk. Egy berendezésnél megadjuk a fontosabb vizsgálati szempontokat. Igyekszünk gyakorlati példákkal még szemléletesebbé tenni a szabvány változás lényegét. Az utolsó részben áttekintjük a tervezésnél és a berendezésgyártásnál a főbb szempontokat a szakirodalom és a szabványkövetelmények segítségével. Ezek után ismertetjük a szerelés menetét érdekesebb lépéseit kiemelve. Igyekszünk hasznos tippekkel szolgálni, hogy a gyártásnál mire kell odafigyelni. Kitekintünk a szabványváltozáson túlra is, hogy globálisan mit hozhat ez az újítás a villamos szakma jövője számára. Cikksorozatunk során főleg a teljesítmény-kapcsoló- és vezérlőberendezésekre vonatkozó előírásokkal foglalkozunk, amelyeket a és szabványlapok határoznak meg. Bevezetés ESEMÉNYAJÁNLÓ november 17. Helyszín: Szeged 25 éves a KNX rendszer - meghívó Meghívó a jubileumi rendezvényre Villanyszerelők Lapja Like Page 4k likes november 24. Helyszín: Győr Be the first of your friends to like this december 1. Helyszín: Budapest Construma április Helyszín: Budapest, Hungexpo Az Ipar Napjai VILÁGÍTÁS május Helyszín: Budapest, Hungexpo Modern fényforrásaink és a színvisszaadás Légi akadályvilágítás II. Környezetbarát iroda energiatakarékos világításának tervezése Örökzöld téma: energiatakarékosság Fénycsövek kivonása VITAINDÍTÓ Néhány gondolat a tartalékvilágítás szabályozási hátteréhez Fontos Önnek... Digitális mágneses indukciós világítás rendszerek Magyar fejlesztésű elektronikus fénycsőelőtétek Épületvillamossági szakkiállítás II. FRISS HOZZÁSZÓLÁSOK MEGÚJULÓK Örökzöld téma: energiatakarékosság II. Az elektroszmog élettani következményei II. A napelemes rendszerek veszélyforrásai és azok kiküszöbölése A tüzelőanyag-cella lehetséges segédeszköz egyes megújuló energiák hatékony kihasználásához? II. Örökzöld téma: energiatakarékosság IV. TANULSÁGOS Death, danger, escape... Az olcsó kábel is lehet jó? A szakma egy biztonságtechnikai cég szemszögéből El kell menni innen Már megint és még mindig a vezetékek...

2 A nemzetközi villamos ipari szabványok kidolgozásának vezető szervezete az IEC (International Electrotechnical Commission) 2009-ben bocsátotta ki először az IEC (Általános szabályok), illetve a (Teljesítmény-kapcsoló- és teljesítmény-vezérlőberendezések) (MSZ EN , ) szabványokat, amelyek a Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések összeszerelésének témakörével foglalkoznak. A szabvány elsődleges célja, hogy a kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések szerelése biztonságos és folyamatos energiaellátásra törekvő legyen. Fontos a biztonság hangsúlyozása, hiszen garantálni kell a végfelhasználók (fogyasztók) számára minden épület esetén, hogy a villamos berendezés ami az egyik legérzékenyebb készülék ne jelentsen kockázatot az emberi élet és a létesítmény szempontjából (pl. tűz, áramütés, robbanás stb.). Az előbbiekben említett másik fontos tényező a folyamatos energiaellátás szavatolása. Ma a világon, így Magyarországon sem engedhető meg, hogy a termelés váratlan okok miatt leálljon. Számos példa bizonyítja világszerte, hogy gazdaságilag milyen káros lehet a villamosenergia-kimaradás. Németországban például a düsseldorfi repülőtérnél bekövetkezett tűz után három napig teljesen le kellett zárni a létesítményt, az egész repülőtér rekonstrukciója több mint két hónapba telt. Hasonló esetek fordultak elő az USA-ban, ez az amerikai ipar számára évente több mint 2000 milliárd forint veszteséget jelent. Kínában a villamos tűzre visszavezethető esetek száma elérte a et 2008-ban. Franciaországban a villamos tüzek okozta károk elérik az évi 274 milliárd forintot, öt tűzesetből egy villamos meghibásodásra vezethető vissza, ami elvesztegetett munkanapot jelent a termelés szempontjából. Egy biztosítói statisztika szerint a létesítményekben bekövetkezett káresetek 64 %-a tűzkár volt, és ennek jelentős hányada a villamos rendszer hibájára vezethető vissza (22 %). A káresetek hátterében a villamos hibák egy része a nem szabványos szerelés eredménye. Navigálás a változó előírások... Ez a novemberi számban a VI. rész. Az októberi szá :51 Nyílt levél az ELMÜ Ügyfélszol... Az ELMŰ nevében kijövő szerelők többségében olyan :53 Variációk áramütésre és elektr... Ma is kellene ilyen felvilágosító anyag. Az azóta :53 EZT LÁTTAM Ezen példák is jól mutatják, hogy jócskán van hova fejlődni ezen a területen, csökkentve a fent felsorolt számokat, ezért születettek különböző követelmények, melyek végül egy új szerelési szabványt hívtak életre. A szerelési szabvány áttekintése Az első kapcsoló- és vezérlőberendezésekkel kapcsolatos biztonsági szabványokat, szabályokat és alapelveket összefoglaló dokumentációt 1896-ban adta ki a VDE (Verband der Elektrotechnik Német Elektrotechnikai Egyesület). Az első magyar villamos biztonsági szabvány 1914-től volt érvényben, melynek kidolgozásában a MEE (Magyar Elektrotechnikai Egyesület) részéről közreműködött dr. Liska József, Zipernowsky Károly és Bláthy Ottó Titusz. A Villamos berendezések létesítése 1000 V alatt című VDE 0100 szabvány 1941-ben

3 jelent meg. A szigetelésre vonatkozó követelmények és az érintésvédelemmel kapcsolatos szabványrész ban látott napvilágot. Az első kisfeszültségű berendezés szabvány, az IEC ban jelent meg Gyárilag szerelt kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések címmel. A második verzió 1985-ben lépett hatályba Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések szerelése 1. rész: Tipizált és részlegesen tipizált kisfeszültségű berendezések címmel, melyben bevezették a tipizált (TTA Type-Tested Assemblies) és a részlegesen tipizált berendezések (PTTA Partial Type-Tested Assemblies) fogalmakat erre majd később részletesebben kitérünk. Az új számozási rendszer (IEC kezdetű) 1999-ben jelent meg (IEC 60439). A fentiek összefoglalását az 1. ábra szemlélteti. Miért szükséges egy új szabvány a kapcsoló- és vezérlőberendezések szerelésére? Kritikák a szabvánnyal szemben A szabványt nem volt könnyű megértetni és alkalmazni, mivel találhatók benne olyan sötét foltok, melyek lehetővé tették a szubjektív értelmezéseket, illetve a tartalom is kevésbé jól strukturált. Felépítését tekintve dilemmát okoz a tipizált és részlegesen tipizált berendezés elkülönítése is, hiszen a két kategória között nincsen egyértelmű határ, a szabvány alkalmazása így korlátozott, és az osztályozás sem nyilvánvaló a végfelhasználó számára. Ezek az okok arra vezethetőek vissza, hogy a szabvány 1. lapja kettős funkciót töltött be: termékszabvány is volt és általános követelményeket is tartalmazott a sorozat többi részéhez. A szabványt nem mindegyik gyártó tartotta be, és ezért részekre bomlott a piac. Mi hívta életre a es szabványt? A kisfeszültségű berendezésekre az IEC (MSZ HD 60364) és a magyarországi (helyi) szabványok vonatkoznak. A kapcsoló- és vezérlőberendezésekre a régi (IEC ) helyett az új (IEC &2) szabványt lehet alkalmazni, mely tartalmazza a gyűjtősínek (IEC ) és a vezérlőszekrények (IEC x) részeket. Az IEC es szabvány MSZ EN néven már megtalálható a Magyar Szabványügyi Testület honlapján. A szabványok általában egy átmeneti időszakot követően váltják egymást, amely alatt mind a régi, mind az új hatályban van. Ebben az esetben is ez történik, jelenleg az átmeneti időszak tart, az új szabvány 2014-től fogja teljes körűen felváltani a régit.

4 Az új szabvány érkezésének oka, hogy ezáltal a teljes rendszer tervezése megvalósítható a rá vonatkozó szabványok betartásával. Különböző kölcsönhatások vizsgálhatóak, ellenőrizhetőek. A bevezetés fő szempontja a szakemberek és a laikusok biztonsága minden olyan kockázattal, veszéllyel szemben, ami a szerelésre vezethető vissza. Ugyancsak követelményként jelent meg, hogy az üzemeltetés, karbantartás leegyszerűsödjön, és emellett a módosítási lehetőség is fennmaradjon. Manapság a szerelések 80%-a nem felelne meg a fent említett szabvány által állított követelményeknek világszerte. Ennek több magyarázata is lehet: - a követelmények nincsenek tisztázva - a kapcsolószekrény- és berendezésgyártók szerepköre nincsen kikristályosodva. Min változtat az új szabvány? A es szabványban az 1. és 2. lapot együtt kell alkalmazni, míg a régebbi szabványnál elegendő volt az 1. lap. Szigorúbb ellenőrzési követelmények is születtek általa, ennek keretében például a darabvizsgálat során a gyártó által elvégzendő ellenőrzések száma tízre nőtt. Szigorúbb biztonsági és üzembiztonsági előírások is keletkeztek. Szigorodtak a követelmények a szigetelőanyagokkal és a tranziens túlfeszültség-állósággal szemben. Rendeződött a származtathatósága egy típustesztelt referencia berendezésből. Az új szabvány 50 helyett már 200 működési ciklust határoz meg a zárszerkezetekre, reteszekre. Ezekről a követelményekről részletesebben a következő cikkekben teszünk említést. A kisfeszültségű berendezések szerelése kellő szakértelmet és figyelmet igényel a szerelvény teljes életciklusa során (2. ábra) mely három részből áll. Az első fázis a tervezés előkészítése, mely során a fontosabb műszaki paraméterek hatásait szükséges megvizsgálni. A felhasználandó anyagok tulajdonságait pontosan meg kell határozni. A második fázis a tervezés és a kivitelezés (gyártás) műszaki oldalról. Az utolsó fázisban pedig már a felhasználóhoz közeli lépésekről beszélhetünk: telepítés, üzemeltetés, élettartam vége. A 3. ábrán a fogalmak előtti szám egészen pontosan meghatározza a szabványon belüli pontot, amelyben a fogalmat definiálják. A szabvány felépítése igazodik a védelmi eszközökkel foglalkozó IEC es szabványhoz. Megkülönbözteti az eredeti termékgyártót (Original Manufacturer) a kapcsolószekrényt összeállító berendezésgyártótól (Assembly Manufacturer). Az első felel a kapcsolószekrény eredeti terveiért, valamint elvégzi az ún. tervezési ellenőrzéseket (design verifications), amiket tanúsító szervezeteken (Asefa, ASTA, KEMA stb.) keresztül kell igazolnia. A második szereplő feladata a kapcsolószekrény összeállítása (Panel builder berendezésgyártó). A végső összeszerelésnél ő vállalja a felelősséget, és a szerelés befejezésével az ő feladata a darabvizsgálati ellenőrzést elvégezni. Az összeszerelésnél az összes mechanikus és villamos alkatrészt (funkcionális egységek, kapcsoló eszközök, szekrények stb.) figyelembe kell venniük (4. ábra). A szabvány alkalmazásában érintett piaci szereplők A szabvány alkalmazása számos piaci szereplő közreműködésével valósulhat meg: beruházó, tervező és tervellenőr, engedélyező hatóság (MKEH Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal), berendezésgyártó, financiális vállalat (pl.: bank), üzemeltető, biztosító. Ezek közül szeretnénk kiemelni azokat, akik a villamos szakmához közelebb állnak (tervező, berendezésgyártó, üzemeltető). A tervező számára a szabvány alkalmazása előnyt jelenthet, hiszen a berendezés meghibásodása (termeléskiesés, káresemény, baleset) során védettséget élvez, mert a követelményeknek megfelelően tervezett, és ezt a tervdokumentációval alá is tudja támasztani. A berendezésgyártó számára két lehetőség áll fenn az új szabvány kapcsán. Az első esetben a termékgyártó típusvizsgált rendszerét alkalmazza, ekkor konstrukciós ellenőrzéseket nem kell elvégeznie, csupán a tíz darabvizsgálatot kell lefolytatnia. A második esetnél, ha eltér a termékgyártó által bevizsgáltatott konfigurációtól, vagy nem tartja be a szerelési utasításokat (nem típusvizsgált berendezés), abban az esetben a felelősség a berendezésgyártóra száll. Amennyiben a berendezésgyártó eltér a bevizsgált konstrukciótól, az

5 esetben el kell végeznie a konstrukció ellenőrzését is, ellenőrizve azt, hogy az adott módosítás milyen hatással van a berendezés működőképességére. Tehát a berendezésgyártó az eddigieknél egyszerűbben lebonyolíthatja az átadást/átvételt a beruházó és a hatóság felé. Hasonlóan a tervezőhöz szabvány szerinti kivitelezés esetén a berendezés meghibásodása, baleset során a berendezésgyártó is mentesül a jogi következmények alól. Az üzemeltető számára kedvező lehet a szabvány szerint tervezett és kivitelezett kapcsolóberendezések működtetése, hiszen így az üzembiztonság magasabb, a meghibásodások és károk lehetősége a minimálishoz közelít. A bevezetés előtt álló vállalatoknak a helyzet felismerése után két feladatot kell elkülönítenünk. Egyrészről a szerelési és ellenőrzési technológia kidolgozását, másrészről minőségbiztosítási oldalról biztosítani kell azokat a dokumentumokat és módszereket, melyekkel a kialakított szerelési technológia eredménye a folyamat és a termék ellenőrizhető, az ellenőrzés dokumentálható, eredményei megismételhetők és kiértékelhetők. Befejezés Ez a cikksorozat nem tűzheti ki célul a felsorolt vonatkozó, több száz oldalnyi anyag kiterjedtebb ismertetését, és ezért nem pótolhatja azok pontos és részletes tanulmányozását. A következő részekben ismertetni fogjuk tehát az új fogalmakat részletesebben, és bemutatjuk példákon keresztül a szabvány követelményrendszere által meghatározott új ellenőrzéseket. Folytatása következik. Irodalomjegyzék MSZ EN :2000 MSZ EN &2:2012 A. P. Rao, D. A. Chavan, P. Patel, T. N. Shah: Introduction to IEC 61439: A new standard on Switchgear & Controlgear Assemblies Arató Cs.: Állandóság és változások a villamos szakmai előírásokban (2012) C. McKee: IEC An introduction (2012) Dr. Novothny F.: A kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések szabvány változásai IEC IEC &2 (2012) G. Verlinden: Basisprincipes EN EN (2011) Kriston J.: Intelligent energy Nagy L.: Villamos hálózatok tűzvédelme, a villamos elosztószekrények tűzvédelme (2007/10,11-12) R. Borchert: IEC The new Standard for Low-Voltage Switchgear Assemblies Changes and Effects in respect of Tests Rudolf J.: Tájékoztató az MSZ EN ,-2:2010 szabvány bevezetéséről (2012) Ruff E.: Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések gyártásellenőrzése (2013) ABB: Technical Application Papers No.11 Guidelines to the construction of a low-voltage assembly complying with the Standards IEC Part 1 and Part 2 ABB: The new standard for low-voltage switchgear and controlgear ASSEMBLIES (2010) Schneider Electric: How to assemble an electrical switchboard Technical guide (2013) Siemens: IEC The new Standard for Low-Voltage Switchgear Assemblies Changes and Effects in respect of Tests (2009) Szabványértelmezés: IEC EN MSZ EN Tetszik 0 Megosztás 0 Témakör: Szabv ány ok 0 hozzászólás Rendezés: Legrégebbi Hozzászólás írása... Facebook Comments Plugin Szólj hozzá! Név (kötelező) cím (kötelező) Weblap

6 keresés... Villámhírek: :20 Bejelentkezés Nyitólap Lapszámok Előfizetés Események Fórum Médiaajánlat Kapcsolat Hírlevél archívum Navigáció: Lapszámok» 201 3» Október» Kisfeszültségű kapcsolóberendezések szerelési szabv ány ának v áltozásai II. - A Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika HKL konstrukcióellenőrzés főbb lépései Kisfeszültségű kapcsolóberendezések szerelési szabványának változásai II. - A konstrukcióellenőrzés főbb lépései OKTÓBER 16. SZERDA, 14:39 ÍRTA: RUFF ENGELBERT, SZIJÁRTÓ GÁBOR, VILLAMOSMÉRNÖK 0 HOZZÁSZÓLÁSOK Jelen írás a közeljövő egy igen jelentős szerelési szabványával kíván foglalkozni: az MSZ EN cel (IEC 61439). Cikksorozatunk első részében röviden ismertettük a szabvány múltját, követelményeit, kitértünk arra is, hogy miért szükséges egy új szabvány a kapcsoló- és vezérlőberendezések szerelésére, továbbá, hogy milyen változásokat hozott az MSZ EN hez képest, és mindez hogyan érinti a piaci szereplőket (tervezők, beruházók, üzemeltetők).a most következő részben kísérletet teszünk további új fogalmak értelmezésére, úgy, mint például a konstrukcióellenőrzött és darabvizsgált berendezések. Bemutatjuk a háromféle ellenőrzési metódust, ami szóba kerülhet az új szabványnál. Végül ismertetni fogjuk az új szabvány főbb műszaki specifikációit kiemelve a konstrukcióellenőrzés lépéseit. Konstrukció ellenőrzött, darabvizsgált - ellenőrzött berendezések Ahogy a cikksorozat bevezetőjében említettük, az új szabvány egyik fontos jellemzője a régi szabványhoz képest, hogy a tipizált és a részlegesen tipizált berendezés (TTA és PTTA) fogalmakat felváltja az ellenőrzött berendezés (tested assemblies) fogalma, mely két ellenőrzésre bontható fel: konstrukciós és darabvizsgálati. Ezen cikk az előbbit, míg a következő cikk az utóbbi ellenőrzést fogják bemutatni. Azt is tisztáztuk az előző cikkben, hogy az eredeti termékgyártó felel a konstrukció ellenőrzés végrehajtásáért. Ezután a berendezésgyártónak két választási lehetősége adódik: az eredeti termékgyártó szerelési útmutatójának megfelelően szereli össze a rendszert, vagy attól eltér (1. ábra). Ezen cikk az előbbi pontokat veszi végig, míg az ezt követő cikkek az utána következő lépéseket fogja taglalni (pl. darabvizsgálat, szimulációk, mechanikai összeszerelés stb.). ESEMÉNYAJÁNLÓ november 17. Helyszín: Szeged 25 éves a KNX rendszer - meghívó Meghívó a jubileumi rendezvényre Villanyszerelők Lapja Like Page 4k likes november 24. Helyszín: Győr Be the first of your friends to like this december 1. Helyszín: Budapest Construma április Helyszín: Budapest, Hungexpo Az Ipar Napjai VILÁGÍTÁS május Helyszín: Budapest, Hungexpo Gondolatébresztő a biztonsági világításhoz Légi akadályvilágítás III. A LED-ekről reklámozás nélkül Modern fényforrásaink és a színvisszaadás Örökzöld téma: energiatakarékosság VI. - Világítástechnika VITAINDÍTÓ MEGÚJULÓK Harmonikus zavarok a villamosenergiafelhasználás gyakorlatában A tüzelőanyag-cella lehetséges segédeszköz egyes megújuló energiák hatékony kihasználásához? II. Napelemes áramtermelő rendszer Hulladékhasznosítás Nagyító alatt a gázmotor Lássuk a medvét! A villamossági piac kilátásairól A vezetékek vizsgálata nyomán - "Majd leverem rajtad..." Kereskedelem: válságon innen és túl Fontos Önnek... TANULSÁGOS Az irodatűz, a gazdaságosság és a szürke karbantartó Tömeges áramütés egy rossz döntés miatt 2011 számokban Az olcsó kábel is lehet jó? A villanyszerelési munka veszélyei FRISS HOZZÁSZÓLÁSOK Navigálás a változó előírások...

7 Ez a novemberi számban a VI. rész. Az októberi szá :51 Nyílt levél az ELMÜ Ügyfélszol... Az ELMŰ nevében kijövő szerelők többségében olyan :53 Variációk áramütésre és elektr... Ma is kellene ilyen felvilágosító anyag. Az azóta :53 EZT LÁTTAM A háromféle ellenőrzési metódus Mint már említettük, az elvégzendő ellenőrzéseket három különböző módszerrel hajthatjuk végre. Nem végezhető el bármely mérési lépés bármely metódussal, de van olyan eset, ahol van választási lehetőségünk (2. táblázat). A három metódus a következő: - Ellenőrző mérés: egy berendezés mintadarabjának vagy a berendezések egyes részeinek mérése, annak igazolására szolgál, hogy a konstrukció teljesíti a vonatkozó berendezés szabvány követelményeit. (Megjegyzés: az ellenőrző mérés egyenértékű a típusvizsgálattal.) - Ellenőrző összehasonlítás: egy berendezés vagy egy berendezés részeinek kialakítására javasolt konstrukció strukturált összehasonlítása egy méréssel ellenőrzött referencia konstrukcióval. - Ellenőrző értékelés: egy berendezés mintadarabjának vagy a berendezések egyes részeinek kialakításánál alkalmazott szigorú konstrukciós szabályok vagy számítások ellenőrzése, annak igazolására, hogy a konstrukció teljesíti-e a vonatkozó berendezés szabvány követelményeit.

8 Eredeti gyártó - konstrukcióellenőrzés Az MSZ EN szabvány megjelenésével előtérbe került néhány új fogalom, amit érdemes lenne tisztázni, mielőtt továbblépnénk a konstrukcióellenőrzés kérdéskörére. Ilyen például az eredeti gyártó definíciója. Az eredeti gyártó egy olyan szervezet, amely megvalósította (létrehozta) az eredeti konstrukciót és (elvégezte és/vagy elvégeztette) a berendezés ellenőrzéseket a vonatkozó berendezés szabvány előírásai szerint. A berendezésgyártó az a szervezet, amely a berendezés teljes összeállításáért vállalja a felelősséget, a berendezést annak elkészülte után darabvizsgálati ellenőrzésnek veti alá. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a berendezésgyártó az eredeti gyártótól eltérő (különböző) szervezet is lehet. A konstrukciós ellenőrzés szerepe egy berendezés mintadarabjának vagy a berendezések egyes részeinek az ellenőrzése. Annak igazolására szolgál, hogy a konstrukció teljesíti-e a vonatkozó berendezés szabvány követelményeit. Az ellenőrzés alapvetően az eredeti gyártó feladata. Amennyiben az eredeti konstrukciót a berendezésgyártó módosította, azaz a bevizsgált konstrukciótól eltérő konstrukciót hozott létre, úgy neki is el kell végeznie az ellenőrzését. Meg kell vizsgálnia, hogy a módosítás milyen hatással van a berendezés működési paramétereire. Még egy fogalmat érdemes megemlíteni mielőtt a konstrukciós ellenőrzés főbb lépéseire áttérnénk az RDF-et (Rated Diversity Factor), mint csökkentési tényezőt. Általában a gyűjtősínre csatlakozott készülék terhelése nem egyforma. Emiatt nem szükséges gyűjtősín méretezésnél az összes készülék (névleges áramainak összegét) folyamatos működését figyelembe venni (1. táblázat.) A konstrukcióellenőrzés főbb lépései A következőkben ismertetjük, hogy a szabvány követelményei szerint hogyan kell a berendezés ellenőrzését elvégezni. A konstrukciós ellenőrzésen belül nem kell elvégezni azokat a vizsgálatokat, amelyek kihatással vannak a berendezés működőképességére (pl. zárlatbiztossági ellenőrzés), abban az esetben, ha a berendezést üzembe helyezik. Kis darabszámú illetve egyedi rendeléseknél van ennek jelentősége. A 2. táblázatban megtekinthetők a konstrukciós ellenőrzés főbb lépései, ezen belül, hogy adott vizsgálatnál, így például a szekrények IP védettségénél milyen ellenőrzési metódus alkalmazható.

9 Korrózióállóság A szabvány a beltéri fémes anyagú kapcsolószekrényekre a következő korrózióállósági tesztet írja elő. 6x24 óra ciklikus vizsgálatot ír elő az MSZ EN :2006 (Db vizsgálat) szabvány 40 ± 3 C-on, 95%-os relatív páratartalom mellett és 2x24 óra sós pára ciklikus vizsgálatot az MSZ EN :2000 (Ka vizsgálat) szabvány alapján 35±2 C-on. A teszt végeztével nem megengedett a nagyobb mértékű rozsdásodásra, repedésre, vagy más károsodásra utaló jel, mint amelyet az ISO megenged. A felület védőrétegének károsodása megengedett, de a mechanikai integritás nem szabad, hogy sérüljön, a tömítés se károsodjon, ajtók, zsanérok, zárak és a rögzítések rendellenes erőfeszítések nélkül működjenek. (Megjegyzés: a szabvány ugyan kültérre is előír követelményeket, de ezzel cikksorozatunkban nem szeretnénk foglalkozni, ugyanis főleg a beltérre készült kapcsolóberendezéseket vesszük górcső alá.)

10 Szigetelő anyagok tulajdonságai A szigetelőanyagok túlmelegedése és a belső áramkörök vizsgálata fontos szempont. Ellenőrizendő a szigetelőanyagból gyártott burkolat hő stabilitása az MSZ EN :2008 szabvány szerint a Bb vizsgálat alapján természetes légáramlás mellett 168 órán keresztül, 70 C hőmérsékleti hatásnak kitéve, 96 órás helyreállási idővel. Elektromosan fűtött szekrény használata ajánlott, a természetes légmozgás megvalósítható a szekrény falába fúrt lyukakkal. Amennyiben a burkolat túl nagy a fűtő -szekrény befogadó képességének, ez esetben használható reprezentatív burkolat minta. A teszt végeztével a burkolaton, illetve burkolatmintán nem látható törés, illetve a burkolat nem lehet ragacsos vagy zsíros. Az izzóhuzalos tesztet az MSZ EN :2001 vizsgálati eljárás és az MSZ EN :2001 éghetőség vizsgálat módszerei alapján kell elvégezni. Az izzóhuzalos tesztet el kell végezni a berendezés részein, vagy a részeiből kivett elemeken. A vizsgálatot a felhasznált anyag legkisebb anyagvastagságú pontjánál kell végezni. Amennyiben egy adott anyagot egy adott keresztmetszettel már megvizsgáltunk, akkor ezt nem szükséges újra vizsgálnunk. Az izzószál hegyének hőmérséklete a különböző vizsgálati pontokra: C a vezető részek vizsgálatára, C abban az esetben, ha a szekrényt a falüregben kívánjuk elhelyezni, C az összes többi részre, beleértve a védővezetőt is. Tehát a szabvány kimondja, hogy a feszültség alatt álló részeknek 960 C-ot el kell viselniük 30 másodpercig úgy, hogy se közben se utána ne keletkezzen tűz. A többi alkatrésznél a vizsgáló hőmérséklet 650 C.

11 A berendezés mechanikus védelme - IP-védettség Az MSZ EN 60529:2001 szabvány jelöli meg a készülékek burkolatainak védettségi szintjét abból a szempontból, hogy azoknak milyen szintű a veszélyes részek érintése elleni védelme, illetve mennyire védett az adott készülék víz és szilárd tárgyak behatolása ellen. Olyan behatásokra, mint korrozív gőzök, nedvesség, gombák vagy férgek, illetve robbanás elleni védelemre az előbb említett szabvány nem vonatkozik. Az IP-védettséget jelző kód két számjegyből áll. Az első számjegye a szilárd tárgyak behatolása, illetve por behatolás elleni védelem szintjére, a második számjegy a burkolat víz behatolása elleni védettségi fokozatra utal (3. táblázat). Amennyiben a személyek érintése elleni védelem az adott burkolat esetén magasabb, mint az az első számjegyből következne, az esetben az IP-védettség jelzése kiegészülhet egy úgynevezett járulékos betűvel. Bizonyos esetekben, amikor csak a személyek védelmét kell figyelembe vennünk, akkor a számjegyek X betűkkel helyettesíthetők (pl. IPxxD). A betűjelek jelentése a következő: - A: kézfejjel történő érintés elleni védelem - B: védelem ujjal történő érintés ellen - C: szerszámmal való érintés elleni védelem - D: védelem huzallal történő érintés ellen Az IP-kódot mindig számjegyenként olvassuk ki (lásd 2. ábra), ne egészben. Pl. ahol IP31 védettségi szint az elvárt, abban a környezetben nem fog megfelelni sem az IP22, sem az IP40-es védettségű szekrény. Mind a két paraméternek el kell érnie, vagy meghaladnia a megadott szintet. Az IP-kódot villamos készülékekre 72,5 kv-ig (kisfeszültségű rendszereknél V váltakozó áramú és V egyenáramú feszültségről beszélhetünk) alkalmazzák.

12 IK-védettség Röviden az IK-védettségről, az MSZ EN 62262:1998 szabvány határozza meg a villamos berendezések burkolatai által nyújtott védettségi fokozatot, amely megadja a külső mechanikai hatásokkal szembeni ellenállóságot (3. ábra). Minden szám a behatás energiájára utal (Joule-ban), amit a tárgy el tud viselni (4. táblázat). Bármilyen IK vizsgálatból eredő deformáció eredménye nem befolyásolhatja a kapcsolóberendezés biztonságát. A kapcsolóberendezés IP-védettségét meg kell őrizni. A feszültség alatt álló részek és a kapcsolóberendezés többi része között megfelelő távolságot kell tartani V-os névleges feszültségig a feszültség alatt álló részek (réz sín) és a takaró panelek közötti távolság valószínűleg egy esemény után deformálódhat (lásd 5. ábra) (pl. IKvédettség vizsgálat).ennek a távolságnak legalább 20 mm-nek (d) kell lennie a szabvány szerint, ha ez nem lehetséges további szigetelőanyagok elhelyezése szükséges. (Folytatjuk!)

13 keresés... Villámhírek: :23 Bejelentkezés Nyitólap Lapszámok Előfizetés Események Fórum Médiaajánlat Kapcsolat Hírlevél archívum Navigáció: Lapszámok» 201 3» Nov ember» Kisfeszültségű kapcsolóberendezések szerelési szabv ány ának v áltozásai III. - A Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika HKL konstrukcióellenőrzés főbb lépései (foly tatás) Kisfeszültségű kapcsolóberendezések szerelési szabványának változásai III. - A konstrukcióellenőrzés főbb lépései (folytatás) NOVEMBER 14. CSÜTÖRTÖK, 10:43 ÍRTA: NET ADMIN 0 HOZZÁSZÓLÁSOK Jelen írás a közeljövő egy igen jelentős szerelési szabványával kíván foglalkozni: az MSZ EN cel. Cikksorozatunk első részében röviden ismertettük a szabvány múltját, követelményeit. A második cikkben bemutattuk a háromféle ellenőrzési módszert, és rátértünk a konstrukció ellenőrzés ismertetésére. A most következő részben folytatni kívánjuk a konstrukció ellenőrzés lépéseinek bemutatását. Az előző cikk végén a berendezés mechanikus védelmét vettük górcső alá, azon belül is külön foglalkoztunk az IP- és IK-védettséggel. Azt is bemutattuk, hogy a szabvány milyen ellenőrzési követelményeket ír elő (VL 2013/10. szám, 28. old. 2. táblázat) a konstrukció ellenőrzésnél. Szeretnénk kiemelni, hogy cikksorozatunk célja nem az, hogy pontról pontra bemutassa a szabványt, hanem felvázolja, hogy a régihez (MSZ EN 60439) képest milyen jelentős változásokat hozott az új szabvány. Tehát, a táblázat szerint a konstrukció ellenőrzés következő lépése: A kúszóáramutak és átívelési távolságok vizsgálata A kúszóáramutak és átívelési távolságok meghatározása az MSZ EN :2008 elveire épül, célja a szigetelők összehangoltságának biztosítása. A különálló áramkörök kúszóáramút és átívelési távolságának méretezésénél a legnagyobb feszültségértékeket kell figyelembe venni (a névleges lökőfeszültség értéket az átívelési távolságoknál, illetve a névleges szigetelési feszültséget a kúszóáramutak méretezésénél) (1. ábra). ESEMÉNYAJÁNLÓ november 17. Helyszín: Szeged 25 éves a KNX rendszer - meghívó Meghívó a jubileumi rendezvényre Villanyszerelők Lapja Like Page 4k likes november 24. Helyszín: Győr Be the first of your friends to like this december 1. Helyszín: Budapest Construma április Helyszín: Budapest, Hungexpo Az Ipar Napjai VILÁGÍTÁS május Helyszín: Budapest, Hungexpo A LED-ekről reklámozás nélkül Modern fényforrásaink és a színvisszaadás Gondolatébresztő a biztonsági világításhoz Kóborló áramok Idegen elem a biztonsági világítási rendszerben VITAINDÍTÓ MEGÚJULÓK Örökzöld téma: energiatakarékosság II. Örökzöld téma: energiatakarékosság III. A napkövető berendezések mellett A napelemes rendszerek veszélyforrásai és azok kiküszöbölése Néhány bekezdés a fotovillamos (PV) rendszerekről II. A legkisebb kúszóáramutakat és átívelési távolságokat az alábbi elemek között szükséges biztosítani: két vezető a vezető és a földelés. A szabványban található táblázat megadja azokat a távolságokat, amelyeket névleges lökőfeszültségre (Uimp) a gyártó megadott. A kimutatásban található értékek egy meghatározott inhomogén villamos térre és 3-as szennyezettségi fokra (a pontos definíciója a szabványban megtalálható) vonatkozik. Ezek a feltételek biztosítják, hogy a lökőfeszültségnek 0-tól 2000 m tengerszint feletti magasságig ellenáll (1. táblázat) V-os gyűjtősín névleges feszültségnél (Un) a megadott névleges lökőfeszültség (Uimp) 12 kv, ebben az esetben a két gyűjtősín közötti távolságnak legalább 14 mm-nek kell lennie, ugyanez 750 V-nál már csak 8 kv, ami azt jelenti, hogy a legkisebb távolság 8 mm lehet. Épületvillamossági szakkiállítás II. Gégecső vagy hajlékony védőcső? III. Közvilágítás és LEDtechnológia A villamossági piac kilátásairól Magyar fejlesztésű elektronikus fénycsőelőtétek TANULSÁGOS Biztonság a válságban avagy miért és hol kössünk casco biztosítást? Az építőipari ló A szakma egy biztonságtechnikai cég szemszögéből Az építőipari ló Tömeges áramütés egy rossz döntés miatt Áramütés elleni védelem Ez az alapvédelem és a hibavédelem (régebben: érintésvédelem) megfelelő működésének ellenőrzését foglalja FRISS HOZZÁSZÓLÁSOK Navigálás a változó előírások...

14 magában. Ellenőrizni kell a védővezető folytonosságát, illetve vizsgálni kell a védővezetőket zárlatbiztonság szempontjából. Az alkalmazott védővezető ellenállása nem haladhatja meg a 0,1 Ω-ot. A védővezető folytonossága csak méréssel igazolható, zárlatbiztonsága viszont méréssel vagy egy már bevizsgált referenciaberendezéssel történő összehasonlítással is. Ezen összehasonlítás végezhető számítással, illetve ellenőrző lista alapján történő ellenőrzéssel is. Azoknál a kapcsolóberendezéseknél, amik nem érzékenyek az elektromágneses terekre (lásd EMC vizsgálatok bekezdés) az egyszerű védővezető használata is megfelelő, azonban elektromágneses térre érzékenyebb berendezés esetén magasabb védelmi szint szükséges, ami sodrattal érhető el (2. ábra). Ez a novemberi számban a VI. rész. Az októberi szá :51 Nyílt levél az ELMÜ Ügyfélszol... Az ELMŰ nevében kijövő szerelők többségében olyan :53 Variációk áramütésre és elektr... Ma is kellene ilyen felvilágosító anyag. Az azóta :53 EZT LÁTTAM A védővezető (PE protective conductor) segítségével érhető el, hogy a kapcsolóberendezés minden alkatrésze azonos potenciálon legyen. Úgy kell méretezni, hogy kellőképpen ellenálljon a hőnek és az elektrondinamikai hatásoknak, ami hibaáram esetén akár 0,2-5 másodperc alatt folyhat. A védővezető keresztmetszetét az alábbi összefüggéssel lehet kiszámolni: ahol: az SP a védővezető keresztmetszete mm2-ben, I: a fázis és a föld között folyó hibaáram, t: a hibaáram fennállásának időtartama, k: tényező, ami a védővezető alapanyagától függ. Például a PVC szigetelésű réz vezetőnek a k tényezője 143. A védővezetőt egyértelműen azonosítani kell és sárgazöld jelzéssel ellátni. Előfordulhat, hogy a védő- és a nullavezetőt egy vezetőként (PEN) alkalmazzák, ebben az esetben a nullavezetőt is külön méretezni kell, azonban cikkünk erre most nem tér ki. Kapcsolóberendezések és alkatrészek beépítése Készülékeknél és alkatrészeknél ellenőrizendő, hogy a beépített készülékek és komponensek megfelelnek-e a szabványban foglaltaknak. Kapcsolóberendezések és alkatrészek beépítésének szabályos ellenőrzésénél három fő szempontot kell kiemelni, hogy az előírás szerint (3. ábra): lettek-e a belső funkcionális egységek telepítve, a védelmi eszköz esetében a (pl.: megszakító) biztonsági távolságokat betartották-e, az üzemeltető és a karbantartó biztonsága garantálva van-e normál működés során. Érdemes megemlíteni, hogy manapság igencsak terjedőben vannak az alumínium gyűjtősínek (régebben pont az alumíniumot váltotta a réz gyűjtősín). Ezen sínek kiválasztásakor különösen oda kell figyelni: a minőségére, hiszen az alumíniumnak nagyobb a fajlagos ellenállása és kisebb a mechanikai tűrőképessége a rézhez képest, felületének minőségét bevonattal (ón, réz) szokás javítani az alumínium gyűjtősínnek, ami biztosítja a villamos kapcsolatot és a korrózióállóságot, melegedésnél (lásd a teljesítmény követelmények egyik pontját) a legnagyobb megengedett hőmérséklet kisebb, mint a réznél (csupasz alumíniumnál 90 C, ón bevonatos alumíniumnál 105 C, míg réz esetén 140 C).

15 Belső villamos áramkörök és csatlakozások Értékeléssel igazolandó a főáramkörök és segédáramkörök megfelelősége, beleértve a főáramkörök keresztmetszeteinek ellenőrzését. Figyelembe kell venni a segédáramkörök földelési rendszerét, biztosítani kell a földzárlatvédelem megfelelőségét, illetve azt, hogy egy zárlat nem okoz váratlanul veszélyes üzemet. A segédáramköröket védeni kell a zárlati áram hatásaitól. A csatlakozó kapcsoknak olyanoknak kell lenniük, amelyek biztosítják a külső vezetékek csatlakoztatását. A külső védővezető csatlakozását meg kell jelölni az MSZ EN 60445:2011 szabványnak megfelelően. Ez a jelölés nem szükséges abban az esetben, ahol a külső védővezető egy belső védővezetőhöz csatlakozik, amely világosan azonosított zöld-sárga színezéssel. Eltérő rendelkezés hiányában a csatlakozók azonosítása meg kell, feleljen az előbb említett szabványnak. A gyűjtősín csatlakozásnál figyelembe kell venni: a hőmérséklet emelkedést az eszköz csatlakozási pontjánál (4. ábra), valamint a csökkentő tényezőt attól függően, hogyan helyezkedik el a gyűjtősín (élre forduló vagy lapos). A követelmények szerint a főáramköröket legalább 6 mm2 keresztmetszetű vezetővel kell csatlakoztatni (például merev vagy szigetelt hajlított gyűjtősín, kábel). Szigetelt, hajlított gyűjtősín nem használható, ha a névleges áram (In) 630 A-nél nagyobb. Az elektrodinamikus erők során kialakuló rövidzárlat kiszámolható, hiszen a csúcsáramerősség négyzetével arányos. Például ha a csúcsáram 5 A, akkor az elektrodinamikus erő 25 N. Érdemes megkülönböztetni a különböző alkalmazásokra használt vezetőket (teljesítmény, vezérlés, kommunikáció) (5. ábra). A teljesítmény átvitelére szánt vezetékeknek külön nyomvonalon kell menni a kommunikáció vezetékeitől.

16 Melegedés A kapcsolóberendezés IP-védettsége hatással lehet a berendezés hődisszipáló tulajdonságára. Minél magasabb az IP-védettségi fokozat, annál kisebb hő hagyja el a kapcsolóberendezést. Ezért javasolják a gyűjtősínek kapcsolóés vezérlőberendezéseinek kiválasztásakor egy csökkentő tényező figyelembe vételét. A csökkentő tényező mértéke függ: az IP-védettségtől és a kapcsolóberendezést körülvevő környezeti hőmérséklettől. A szabvány a megengedett áram értéknél 35 C-os környezeti hőmérsékletet feltételez (2. táblázat). Például egy kapcsolóberendezés IP-védettsége 31 vagy ennél kisebb, a gyűjtősín mérete 50 x 10 mm lapos réz, aminek a megengedhető áram terhelése 1200 A. Ha az IP-védettségi fokozat 31 fölött van, abban az esetben a megengedhető üzemi áram már csak 1080 A. A kapcsolóberendezéseknél ellenőrizni lehet a melegedést hőkamera segítségével (ún. termovíziós felvételek készítésével) egy próbateszt során (6. ábra). EMC (ElectroMagnetic Compatibility elektromágneses összeférhetőség) vizsgálatok Elektromos zavarkibocsátás az összes villamos kapcsolóberendezésre hat, azaz minden villamos berendezés bizonyos mértékig zavarforrás is. Olyan elektromágneses jelet/jeleket adhat ki, amely rendellenes működést okozhat elektromágneses elven működő készülékeknél, berendezéseknél. Ez akkor válhat zavaróvá, ha akadályozza, illetve zavarja egy másik készülék hibamentes működését, ezt már a tervezés folyamán figyelembe kell venni. A berendezés tervezése és gyártása során biztosítani kell, hogy a berendezés által keltett elektromágneses zavar ne haladja meg azt a szintet, amely gátolja a rádió- és távközlési berendezések rendeltetésszerű működését, valamint biztosítani kell, hogy a rendeltetésszerű működése során a berendezés zavartűrése olyan szintű legyen, hogy a rendeltetésszerű használatában nem jelentkezik elfogadhatatlan minőségi romlás. A belső villamos áramkörök és csatlakozások pontban három alkalmazást különböztettünk meg a vezetők szempontjából. Az utolsó típust, vagyis a kommunikációt szeretnénk egy kicsit részletesebben kifejteni. Az elektromágneses összeférhetőség esetén felmerül kérdésként, hogy a kapcsolóberendezés képes-e működni zavart környezetben. Az elektromágneses zavarok minden elektronikus alkatrészre negatívan hatnak: - olyan szabályzóknál és mérőeszközöknél, amelyek analóg jeleket dolgoznak fel, - PLC-kre és kommunikációs interfészekre, melyek digitális jeleket továbbítanak. Ennek megakadályozásához a következő lépéseket szükséges megtenni: a fellépő zavarokat csökkenteni, amelyek akár a kapcsolóberendezésen kívülről is jöhetnek, a kommunikációt olyan belső téren (kapcsolóberendezésen

17 belül) kell végrehajtani, ami megelőzi a problémát, valamint fokozottan figyelni kell a kapcsolóberendezésbe bemenő sugárzott és vezetett zavarokra. Hatékony védekezés lehet az árnyékolt kábel vagy a duplán árnyékolt sodrat a sugárzott zavarok ellen, a kábel fém páncélzatát azonban földelni kell (7. ábra). Befejezés Akkor mondható komplexnek a rendszer, ha minden egyes elemét úgy tervezték, hogy a többivel a lehető legjobban együtt tudjon üzemelni, megfelelő koordináció legyen az alkatrészek között, ha a legrosszabb esetre is bevizsgálják a konstrukciót, és magas minőségű anyagokat használnak az összeszerelésnél. Mindezek által a módosítás lehetősége fennáll már a tervezési szakasztól kezdve. Napjaink legkritikusabb infrastruktúráinál (pl. olaj és gáz létesítmények, kórházak, vegyi és nukleáris üzemek stb.) kellő odafigyelés és tapasztalat szükséges, hogy ne következzen be anyagi kár vagy emberi élet elvesztése. Éppen ezért kerül(he)t(n)ek előtérbe a különböző villamos tervezői, specifikációs, konfiguráló szoftverek. Ezek a szoftverek (szoftvercsomagok) olyan számítógépes alkalmazások, melyek segíthetik a villamos tervező és berendezésgyártó munkáját. A programok segítségével például listázható az anyaglista, homlokképi rajzok és költségvetési számítások is végezhetők. A következő részben ismertetjük, hogy miben más a darabvizsgálat, mint a TTA vizsgálat. A leírtakat darabvizsgálati példákkal illusztráljuk. Egy berendezésnél megadjuk a fontosabb vizsgálati szempontokat, bemutatjuk hogyan használhatók kapcsolóberendezések tervezésénél, kivitelezésnél a szoftverek, milyen számítógépes szimulációk végezhetőek (például kapcsolóberendezések hőmérsékleti kölcsönhatásainak ellenőrzése). Irodalomjegyzék: Kálnay Gábor: Termokamera használata (Energiagazdálkodás laboratóriumi útmutató, 2011) Ruff E.: Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések gyártásellenőrzése (szakdolgozat, 2013) Schneider Electric: How to assemble an electrical switchboard Technical guide (2013) MSZ EN :2000 MSZ EN &2:2012 MSZ EN :2008 MSZ EN 60445:2011 Tetszik 0 Megosztás 0