a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés november 27-ei ü l é s é r e

Átírás

1 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI. 1590/2008 ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés november 27-ei ü l é s é r e Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat évi költségvetési koncepciójának megalkotása Elıterjesztı: Dr. Völner Pál, a megyei közgyőlés elnöke Elıadó: Dr. Péntek Péter fıjegyzı

2 2 Tisztelt Megyei Közgyőlés! A megyei önkormányzat évi költségvetésének tervezése a költségvetési koncepcióval veszi kezdetét, amelyet az Államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény alapján november 30-áig kell a közgyőlés elé terjeszteni. A koncepció elkészítésére vonatkozó alapelveket a 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet határozza meg. Ennek megfelelıen a tervezet a Kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslat, az önkormányzat évre várható bevételei, valamint az ismert kötelezettségvállalásai figyelembevételével készült. A kialakult nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság Magyarország esetében hangsúlyosabban jelentkezik, hiszen gyengén mőködnek, illetve nincsenek meg azok a védelmi mechanizmusok és eszközök, tartalékok, melyek biztosítanák az átmeneti nehézségek, rendkívüli helyzetek kezelését. Ez kihatással van a készülı költségvetésre is, így elıállhat az a helyzet is, hogy a Magyar Köztársaságnak nem lesz december 31-ig elfogadott költségvetési törvénye. 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA Az önkormányzatok gazdálkodására jelentıs hatással van a Kormányzat gazdaságpolitikája, melynek változásait az önkormányzatok elsısorban az állami támogatások összegén és elosztási rendszerén keresztül tapasztalják meg, mivel ezek az önkormányzatok legfıbb bevételi forrásai. A Kormányzat által 2006 közepétıl megkezdett költségvetési konszolidáció hatására ben a gazdasági növekedés lelassult. Ez elsısorban az állami ágazatokban (közigazgatás, oktatás, egészségügy) meghozott hatékonyságjavító intézkedések és az állam beruházási kiadásainak visszafogása miatt következett be, de hozzájárult a kedvezıtlen idıjárás miatt a térség egészében tapasztalt gyenge mezıgazdasági teljesítmény is. A magánszféra egészének teljesítményét az egyensúlyjavító intézkedések csak mérsékelten érintették, itt becslések szerint a növekedés megközelítette a 3 %-ot elsı félévében a magyar gazdaságban már élénkülés volt megfigyelhetı (1,9 %-os volt a gazdasági növekedés). Ugyanakkor a nemzetközi gazdasági helyzet második negyedévtıl egyértelmően kedvezıtlenebbé vált, továbbá az amerikai jelzálogpiacról kiindult pénzügyi válság a világgazdaság egészét negatívan érinti. A folyamatnak az amerikai és az európai állami bankmentı akciók sem tudnak egyenlıre gátat szabni, mivel azok jótékony hatását erıteljesen fékezik a piaci szereplık recessziós félelmei. A magyar export súlya a GDP-ben meglehetısen magas, így a magyar gazdaság nem tud függetlenedni a nemzetközi folyamatoktól. A magyar export bıvülése már 2008-ban is 7-8 %- ra csökken, a világgazdasági visszaesés miatt ez 2009-ben még kisebb mértékő lesz. A belföldi kereslet 2008-ban némi élénkülést mutat, a háztartások fogyasztása a évi 2 %-ot megközelítı csökkenés után 0,9 %-kal bıvül. Ugyanakkor a pénzügyi válság várható következményei miatt (hitelforrások drágulása, az alkalmazotti létszám csökkenése stb.) a következı évben a fogyasztás csökkenésével lehet számolni. Ezek a folyamatok a beruházásokra is kedvezıtlenül hatnak, 2008-ban a bruttó állóeszköz növekedés 1 % körül várható. Mindezek alapján a évre prognosztizált GDP növekedés 1,8 % körüli, ugyanakkor a nemrégiben elindult folyamatok hatására a Kormány évre -1,0 %-kal számol. Az elmúlt évek kormányzati kiigazító lépései, valamint a világpiaci energia- és agrárárak nagymértékő emelkedése következtében az éves átlagos infláció 2007-ben 8 % volt. Ezt követıen a fogyasztói árak emelkedése lassult, és 2008-ban az éves átlagos infláció már csak 6,4 % körüli lesz. A Kormány évre az infláció további mérséklıdésével számol (4,5 %).

3 3 A Kormány célja, hogy a tartós egyensúlyon alapuló növekedés feltételeinek megteremtésével a gazdasági teljesítmény és az életkörülmények tartósan és gyorsuló ütemben közelítsenek az Európai Unió átlagához. Azonban a jelenleg meglévı determinációk és kedvezıtlen világgazdasági folyamatok a következı évek mozgásterét erıteljesen behatárolják. A Konvergencia program az államháztartás eredményszemlélető hiányát 2009-re a GDP 3,2 %-ában határozta meg. Ez az érték a költségvetési törvénytervezet módosulása során várhatóan nem lesz tartható és a Kormány a világgazdaságban bekövetkezett kedvezıtlen folyamatok hatására a hiánymutatót jelenleg 2,6 %-ra csökkentette. Ez az év a következı év költségvetése készítésének szempontjából rendhagyónak ígérkezik, hiszen a Kormány a évi költségvetési törvényjavaslatát már többször módosítani kényszerült. Az októberben benyújtott második törvényjavaslatot novemberben módosította a Kormány. Jelenleg is folyik a törvényjavaslat vitája képviselıi indítványok útján további módosításokkal kell számolni, mivel jelentıs elvonásokat, csökkentéseket tartalmaz az eredetileg benyújtotthoz képest. A törvény várható tartalma és elfogadásának ideje bizonytalan. Ez jelentısen megnehezíti az önkormányzatok tervezési munkáját. Az önkormányzatokat a törvényjavaslat 3. változata a 2. változathoz és a évi költségvetési törvényhez képest is - nagyon kedvezıtlenül érinti, elfogadása az állami támogatások és az átengedett személyi jövedelemadó jelentıs csökkenését eredményezi. A fedezet elvonás a 13. havi bért és a 4 %-os illetményemelést érinti. Az alábbi tábla szemlélteti a gazdasági mutatók, valamint az államháztartás fı számainak alakulását: változat változat GDP növekedése 1,1 % 1,8 % 1,2 % -1,0 % Infláció 8,0 % 6,4 % 3,9 % 4,5 % Államháztartás hiánya 5,0 % 3,4 % 2,9 % 2,6 % Központi költségvetés - bevétel 7.594,3 md Ft 7.899,5 md Ft 8.457,9 md Ft 8.270,0 md Ft - kiadás 8.992,4 md Ft 9.017,1 md Ft 9.231,3 md Ft 8.933,8 md Ft - hiány 1.398,1 md Ft 1.117,6 md Ft 773,3 md Ft 663,7 md Ft Néhány terület kivételével 2009-ben nincs lehetıség a kiadások jelentıs növekedésére, sıt lesznek kedvezıtlenül ható kiadás-csökkentı intézkedések. 2. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA A fentiekbıl is kitőnik, hogy jelenleg meghatározhatatlan a évi központi költségvetés végleges tartalma, ebbıl eredıen a megyei koncepció sem alakulhat ki határidıre a korábbi években megszokott módon, ezért a jelenlegi koncepció elkészítésénél a fı hangsúly a tervezési irányelvek és a további racionalizáló intézkedések meghatározására kerül. Az állami normatívák várható csökkenését, az energiaár-sokk miatt jelentkezı többletkiadások hatását, a kialakult és a jövıben tovább romló helyzetet átfogóan, megelızı szándékkal célszerő kezelni.

4 4 Természetesen számba vesszük a várható bevételeket, és a jelenleg ismert kötelezettségeket, ellátandó feladatokat az alábbiak szerint: 1.1. BEVÉTELEK Az önkormányzat gazdálkodási lehetıségeit jelentıs mértékben meghatározzák a központi forrásokból származó bevételek (arányuk Szent Borbála Kórház nélkül számított évi költségvetési pénzforgalmi bevételek elıirányzatán belül 84,7 % ). Ez magában foglalja: - az átengedett bevételeket, - személyi jövedelemadó, - illetékbevételek, - az önkormányzatok költségvetési támogatását, - normatív hozzájárulások, - normatív kötött felhasználású támogatások, - központosított elıirányzatok, - egyéb központi támogatások, - címzett támogatás. Átengedett bevételek A megyei önkormányzatot megilletı személyi jövedelemadó visszaosztási módja nem változott, a korábbi évekhez hasonlóan három részbıl áll: egységes, lakosságszám, továbbá ellátotti létszám arányos. Az átengedett bevételek másik jelentıs tétele az illetékbevételek, amely vonatkozásában a szabályozás szintén nem változik. A költségvetési törvényjavaslat az illetékbevételekre vonatkozóan mérsékelt, 4 %-os emelkedést tartalmaz. Azonban a pénzügyi válság egyik következménye, hogy a hitelek megdrágultak és a hozzájutás feltételei is várhatóan tovább szigorodnak, ezért megyei önkormányzati szinten az illetékbevételek csökkenésére lehet számítani 2009-ben. Költségvetési év Eredeti Teljesítés Változás %-a elıirányzat (E Ft) (Elızı év 100 %) (E Ft) ,49 % ,97 % ,29 % ,33 % ,42 % ,99 % ,87 % X.31-ig ,50 % évi megyei illetékbevétel prognózisunk: a évi várható tényadat ( E Ft) 10 %-os csökkenésével számolva E Ft

5 5 Önkormányzatot megilletı költségvetési támogatás A normatív alapú támogatások fajlagos összegei bizonytalanok, elıre nem látható, melyik hogyan változik és mi lesz a végleges. A jelenlegi változat szerint a megyei önkormányzatot érintı összes normatív hozzájárulás fajlagos összege a évi szint alá csökkenne. A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított elıirányzatok felosztása év közben igénylés alapján történik. A megyei önkormányzatot megilletı átengedett személyi jövedelemadót és normatív állami támogatásokat jogcímenként az 1/a sz. táblázat tartalmazza. Mőködési és felhalmozási célú átvett pénzeszközök és támogatásértékő bevételek Egészségügyi ellátás társadalombiztosítási finanszírozása A Szent Borbála Kórház feladatainak ellátásához szükséges mőködési célú forrást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közvetlenül az intézménnyel kötött finanszírozási megállapodás alapján biztosítja. Ez az intézménynél, mint támogatás értékő mőködési bevétel jelenik meg. Jelenleg csak a Kórház által megadott becslés ismert. A Kórház évben feléli tartalékait, eladósodási folyamat indul. Ennek megfékezése érdekében a közgyőlés elnöki biztos kirendelésének lehetıségérıl rendelkezett. Egyéb mőködési és felhalmozási célú átvett pénzeszközök Jellegükbıl következıen a költségvetés legnehezebben tervezhetı tételei. Ide tartoznak az uniós és egyéb pályázati források, a Munkaügyi Központtal történt megállapodás alapján foglalkoztatott tartós munkanélküliek után folyósított hozzájárulás, valamint a szakképzési támogatás. Ez utóbbi esetében 2008-ban változást hozott a Területi Integrált Szakképzési Központ (TISZK) megalakulása, így a szakképzési hozzájárulások már nem közvetlenül az intézmények számláira érkeznek, hanem a TISZK részére. A beérkezı támogatások felhasználásáról (mérték, cél) a TISZK jogosult és köteles dönteni. A szükséges döntések még nem születettek meg. Az önkormányzati hivatal esetében a várható hozzájárulások, támogatások: Tatabánya Megyei Jogú Várostól o a József Attila Megyei Könyvtár mőködési költségeihez (4.000 E Ft); o valamint a gyermekvédelmi ellátásban részesülı tatabányai gyermekek utáni költség hozzájárulás; Megyei Területfejlesztési Tanácstól a munkaszervezeti mőködtetési kiadások megtérítése (a évi E Ft helyett E Ft); KEM TISZK tıl a munkaszervezeti mőködtetési kiadások megtérítése (még nincs TISZK döntés). Intézményi saját mőködési bevételek Az intézményi saját mőködési bevételek vonatkozásában nem számíthatunk jelentıs növekedésre. A térítési, ellátási díjak esetében a bevétel várható alakulását a Közgyőlés által késıbb elfogadásra kerülı díjrendeletek határozzák meg. A fizetési képesség romlott ezen a területen. A jelen stádiumban az intézmények által becsült adat ismert, ami csak indokolt esetben lehet alacsonyabb a évi várható teljesítésnél.

6 6 Az önkormányzati hivatal esetében a kötvény bevétel részleges (kb. 50%-os) felhasználásból adódóan a évre tervezetnél kevesebb betéti kamat bevételre számítunk. Felhalmozási és tıkejellegő bevételek A tárgyi eszközök értékesítésébıl általában az önkormányzatnak származik nagyobb összegő bevétele évi döntések alapján - ahol az értékesítésre kijelölés megtörtént, illetve az eladás meghiúsult - a következı ingatlanok értékesítésébıl várható bevétel: o Szent Borbála Kórház Tatabánya, Semmelweis úti telephelye, o Balatonvilágosi önkormányzati üdülı, o Feichtinger Sándor Idıskorúak Otthonának korábban helyet adó ingatlan (Esztergom, Simor J. u. 128.), o Tatabánya, Erdész u irodaház (volt ÁNTSZ székház), o Komárom Táncsics u. 38. Kemping és Szálloda, o Tata, Diófa utca 8. szám alatti ingatlan. A korábbi eredménytelen értékesítési kísérletek és a stagnáló ingatlanpiac miatt javaslom az ilyen jogcímen tervezett bevételt kiadási oldalon céltartalékba helyezni, és csak a tényleges teljesítésnek megfelelıen felhasználni. Feltehetıen az ingatlan értékesítés bevételét kénytelenek leszünk mőködési célokra felhasználni. Hitelfelvételek Eredeti elképzelésünk szerint a évi költségvetés készítésének egyik alapelveként fogalmaztuk meg, hogy a mőködési és felhalmozási mérleg hiányt ne, vagy csak minimális mértékben tartalmazzon, azaz folyószámla hitelen, valamint likvid hitelen kívül egyéb hitelfelvételre ne kerüljön sor. A normatív és illeték bevételek várható jelentıs csökkenése miatt ez az irányelv sajnos nem lesz tartható, de mindenképpen törekedni kell a hitelfelvétel minimalizálására. 2.2 KIADÁSOK A Közgyőlés évben is több olyan racionalizáló intézkedésrıl döntött, melynek eredménye a évi költségvetésben már jelentkezik. Ugyanakkor ez a folyamat nem állhat meg, hiszen a következı év a gazdálkodásra ható külsı hatások miatt még nehezebbnek ígérkezik az eddigieknél. A megyei önkormányzat kötelezı feladatait saját fenntartású intézményeken, valamint társulásokon, vagy közvetlenül az önkormányzati hivatalon - keresztül látja el. Intézmények Az önkormányzat intézményi hálózata változott 2008-ban. Jelentıs megtakarítást eredményez, hogy a évi költségvetésben már nem szerepel a Komárom Városnak átadott Jókai Mór Gimnázium és Szakképzı Iskola; a Tata Városkapu Közhasznú Zrt részére átadott Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, ez utóbbi esetben csak a szakiskolai feladatok ellátásával kell számolni. Az oktatási intézmények zöménél a tanulói létszám csökkenés miatt néhány fıs engedélyezett létszámkeret csökkentésére került sor, ami szintén megtakarítást jelent.

7 7 A Jávorka Sándor Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Kollégiumban a lótenyésztı és halászati szakképzés megszüntetése miatt csökkent a foglalkoztatottak létszáma. Felmerült az intézmény tangazdaságának megszüntetése, és az itt tanulók gyakorlati képzésének más módon történı biztosítása. Ennek költségkímélı lehetıségét a hivatal vizsgálja. Továbbá javaslom megvizsgálni a komáromi Alapy Gáspár Szakiskola és Szakközépiskola és Kollégium (Alapy G. Szakiskola) és a Középfokú Kollégium összevonásának és egy telephelyre történı költözésének lehetıségét. A Középfokú Kollégium kihasználtságának csökkenése várható, ugyanakkor zömében az Alapy G. Szakiskolában tanulók veszik igénybe a kollégiumi ellátást. További indok, hogy ez utóbbi intézmény ingatlana Komárom Város tulajdonában van és nincs jó állapotban. Települési önkormányzatok részére július 1-tıl a következı intézményeket adjuk át: esztergomi Bottyán János Mőszaki Szakközépiskola, nyergesújfalui Szabolcsi Bence Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény. A fenti intézmények költségvetése csak idıarányosan szerepel majd a megyei önkormányzat költségvetésében. A tatabányai Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthon nevelıszülıi hálózatát 2008 szeptemberében átadtuk a Váci Egyház megyének és megállapodás alapján a lakóotthoni ellátás szintén átadásra kerül. Az egyház a feladat ellátásra emeltszintő normatív állami hozzájárulást kap, és az e feletti tényleges szükségletet finanszírozza csak a megyei önkormányzat. Az Esztergom és vonzáskörzetében mőködı szociális intézmények január 1-tıl integráltan, egy központtal mőködnek. Hosszútávon körülbelül 10 %-os megtakarítást várunk az érintett intézmények évi összevont teljesítési adataihoz képest. Az integrációba bevont intézmények a következık: Pszichiátriai Betegek Otthona, Esztergom Esthajnal Idıskorúak Otthona, Pilismarót-Basaharc (az esztergomi Feichtinger Sándor Idıskorúak Otthona november 1-tıl telephely), Fogyatékosok Otthona, Tokodaltáró, Szent Rita Fogyatékosok Otthona, Esztergom A pénzügyi lehetıségek szőkössége miatt javaslom felülvizsgálni a tatai Múzeumok Igazgatósága évre elfogadott fejlesztési tervének átütemezését, racionalizálását. Társulások A megyei önkormányzat december 31-ével felmondta az összes korábban kötött társulási megállapodást. Az érintett települési önkormányzatokkal megkezdıdtek a tárgyalások, hogy az önkormányzat milyen mértékben és hogyan járuljon hozzá ezen feladatok ellátásához, intézmények finanszírozásához. Az egyeztetések jelenleg Oroszlány Városával a legelırehaladottabbak, három intézmény költségvetéséhez 2009-ben a megyei önkormányzat összesen E Ft-ot biztosítana (ez évhez képest E Ft megtakarítást jelentene), melyek a következık: Bakfart Bálint Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Benedek Elek Általános Iskola és Elıkészítı Speciális Szakiskola és Kollégium, Pedagógiai Szakszolgálat.

8 8 A nyergesújfalui Pedagógia Szakszolgálat fenntartásához a megyei önkormányzat 2009-ben már nem járul hozzá (2008-ban E Ft-ot adtunk át). Az esztergomi és dorogi intézmények támogatása még bizonytalan. A következı évben az esztergomi Majer István Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet és Gyermekjóléti Szolgálatot a kistérségi társulás veszi át, mint ahogy várhatóan a dorogi Pedagógiai Szakszolgálatot is. Az esztergomi Montagh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskola dorogi telephelyével kapcsolatban tárgyalások folynak Dorog Várossal egy kisebb épületbe történı átköltözésrıl. Az átköltöztetés az intézmény fenntartási költségeit csökkentené. Nem társulási formában, hanem egyéb megállapodás keretében a következı intézmények fenntartásához járul hozzá a megyei önkormányzat 2009-ben: Jászai Mari Színház, Tatabánya Múzeum, Tatabánya Idıskorúak Otthona, Tata (kistérségi társulás) Balassa Bálint Múzeum, Esztergom Dobó Katalin Gimnázium, Esztergom Ez utóbbi intézmény esetében megtakarítást jelent, hogy a megállapodás értelmében 2009-ben a hozzájárulás összege nem lehet magasabb, mint a évi normatíván felüli fenntartói támogatás 50 %-a. Önkormányzati Hivatal kezelésében lévı egyéb belsı pénzeszközök Az önkormányzat kötelezettségei közül elsıként kell megemlíteni az adósságszolgálatot, melynek fedezetét minden más kiadást megelızıen biztosítani kell. A felvett hitelek és egyéb adósságok (lízing, kölcsön, kötvény) várható tıketörlesztését és kamatfizetési kötelezettségeit részletesen a 2. sz. táblázat tartalmazza. A pénzügyi válság miatt drasztikusan megemelt jegybanki alapkamat (11,5 %) keményen érezteti hatását. A folyószámla hitelkeret jelenleg E Ft, melyet a várható likviditási nehézségek elkerülése érdekében E Ft-tal javaslok megemelni. További racionalizáló intézkedésként áttekintve az önkormányzati hivatal évi feladatait január 1-jével 3 fı létszámleépítést javaslok az apparátust érintıen. Mindhárom érintett dolgozó részére felajánlásra kerül a prémium évek programban való részvétel. Amennyiben a munkavállaló ezt a lehetıséget nem kívánja igénybe venni, munkaviszonya a létszámleépítés szabályai szerint szőnik meg. Az eddig nem említett, az önkormányzati hivatal kezelésében lévı belsı pénzeszközök tervezésére vonatkozóan általános elvként javaslom a évi eredeti elıirányzatot figyelembe venni, ez különösen érvényes az önként vállalt feladatokra. A felhalmozási kiadások (beruházások, felújítások) esetében elsısorban a korábban megkezdett, illetve már kötelezettséget vállalt feladatok valósuljanak meg. Tekintettel a szőkös pénzügyi lehetıségekre a még elvégzendı munkákat, tervezett beruházásokat rangsorolni szükséges. A felhalmozási mérleg egyensúlyát feltétlenül biztosítani kell, akár a kötvény terhére, de maximum annak fel nem használt részéig. Az intézmények vonatkozásában az általános tervezési metodika, hogy a normatív állami támogatáson felül az önkormányzat csak annyi támogatást tud biztosítani, ami a várható mőködési bevételek és szükséges kiadások egyenlegeként jelentkezik, tekintettel arra, hogy a mőködési hitel felvételt a reális lehetıségeink határain belül - szeretnénk elkerülni. Ennek

9 9 az összegnek az intézmények közötti felosztása elsı lépésben a normatív állami támogatásra jogosultság arányában történne, és ezt követıen kerülne sor a kötelezı feladatok finanszírozási igényéhez igazodó finomításokra. Speciális helyzetben van a tatabányai Gazdasági Szolgáltató Szervezet (nincs normatív állami hozzájárulása), ezért ennél az intézménynél a költségvetési tervezéskor a évi tény adatokból kell kiindulni. A három közmővelıdési, közgyőjteményi intézménynél szintén a teljesítési adatokból kell kiindulni. A feladat ellátásra az önkormányzat egyrészt minden megyére vonatkozóan egy egységes támogatást, másrészt a megye lakosainak száma alapján egy számított hozzájárulást kap. Összefoglalva: A költségvetési koncepciót a helyben képzıdı bevételeket, valamint az ismert kötelezettségeket figyelembe véve kell összeállítani. A költségvetési koncepció összeállítása elıtt a fıjegyzı áttekinti az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek következı költségvetési évre vonatkozó feladatait, az önkormányzat bevételi forrásait, és ennek alapján kialakítja a költségvetés koncepcióját, amelyet a közgyőlés elnöke terjeszt a közgyőlés elé. A közgyőlés elnöke a bizottságok véleményét a szervezeti és mőködési szabályzatban foglaltak szerint kikéri, és a koncepció tervezetrıl alkotott véleményével együtt a koncepcióhoz csatolja. A közgyőlés szakbizottságai a bizottság feladatkörét érintı részekben, a pénzügyi bizottság az egész koncepcióról alkot(nak) véleményt. A bizottságok véleményével együtt a koncepciót a közgyőlés megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól. Az önkormányzat költségvetési koncepciójának a területi kisebbségi önkormányzatra vonatkozó részérıl tájékoztatni kell a területi kisebbségi önkormányzat elnökét. Fenti feladatainknak megfelelıen elkészítettük a évi költségvetés tervezési irányelveit, a következık szerint: 1. Biztosítani kell az önkormányzat likviditásának fenntartását, az adósságszolgálati kötelezettségek határidıben történı teljesítését. 2. Az intézmények és a hivatal mőködéséhez, a kötelezı alapfeladatok megfelelı színvonalú ellátásához biztosítani kell a szükséges forrásokat, ugyanakkor a nem kötelezı feladatokra fordítandó kiadásokat tovább kell csökkenteni. 3. A társult intézmények költségvetése csak a megyei önkormányzat intézményei költségvetésének tervezése során alkalmazott elvek szerint fogadható el. 4. Az önkormányzat intézményeiben foglalkoztatottak számára biztosítani kell a jogszabály által kötelezıen meghatározott juttatásokat. A teljesítmény fokozását, a többletteljesítmények elismerését a kötelezıen tervezendı kereset-kiegészítés terhére kell biztosítani. 5. A dologi kiadásokat az elégséges szinten szabad tervezni, de az csak indokolt esetben haladhatja meg a évi szintet. Az intézmények vezetıivel szemben támasztott követelmény a takarékos gazdálkodás és a megfelelı színvonalú feladatellátás összehangolt, egyidejő minimálisan a már elért színvonalon történı - biztosítása. 6. A folyamatban levı fejlesztések önrészét szükség esetén kötvény felhasználással biztosítani kell. A közgyőlés döntésének, illetve a szerzıdéseknek megfelelı ütemben folytatni kell, illetve be kell fejezni a folyamatban lévı beruházásokat. 7. Tartalékot kell képezni az elıre nem látható káresemények következményeinek elhárítására, illetve az elıre nem látható kiadásokra. 8. Többletkiadással járó feladat csak többletforrás egyidejő biztosításával lehetséges. Az év közben jelentkezı, nem cél jellegő többletbevételeket elsıdlegesen a további kiadáscsökkenést eredményezı szervezési intézkedések és felhalmozási kiadások finanszírozására, illetve a költségvetési hiány mérséklésére kell fordítani.

10 10 9. A forgalomképes ingatlanok körének bıvítése, a költségek mérséklésének érdekében törekedni kell az intézményi telephelyek racionalizálására. Hatékony intézkedéseket kell tenni az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételek fokozására, a rendelkezésre álló kapacitások jobb kihasználására, a saját bevételek növelésére a fejlesztések érdekében. 10. A források koncentrálása érdekében, a gazdálkodási fegyelem erısítésére vizsgálni szükséges a kiskincstári finanszírozás további finomítását. 11. A területi kisebbségi önkormányzatok önkormányzati támogatása bázis szinten, míg állami támogatása a jogszabályban meghatározott összeggel megegyezıen kerüljön megtervezésre. 12. A várható bevételeken túl kiadás csak rendkívül indokolt esetekben tervezhetı. A felhalmozási mérlegnek hitelfelvétel nélkül kell egyensúlyban lennie. 13. Törekedni kell a megyei önkormányzat önként vállalt feladatainak minimumra való csökkentésére. 14. Valamennyi intézmény vonatkozásában tovább kell vizsgálni az intézménymőködtetés átszervezésével elérhetı megtakarítások lehetıségét, az intézmények szakmai feladatainak áttekintése alapján a megkezdett racionalizálást. A feladatstruktúrát vizsgálva tovább kell szőkíteni az önkormányzat kötelezı feladat ellátási körébe nem tartozó tevékenységeket. 15. Az intézmények vezetıit érdekeltté kell tenni, hogy a költségvetési keretszámokat betartsák. Amennyiben az intézmény saját kezdeményezésére történik költségcsökkentı intézkedés (pl. létszámleépítés), akkor a tényleges megtakarítás 50 %-át az intézmény felhasználhatja, de hosszú távú kötelezettséget erre nem vállalhat. 16. A közgyőlés azonnali hatállyal az intézményhálózat egészére vonatkozóan létszámfelvételi korlátozást ír elı. A megüresedett, illetve megüresedı álláshelyek betöltésének különlegesen indokolt esetben történı engedélyezésére a közgyőlés elnöke jogosult. 17. Törekedni kell arra, hogy a jogszabályi kötelezettségeken felül többletfeladat (új képzési forma, évfolyam) vállalására a mőködési kiadások pontos, részletes számbavétele és a szükséges forrás rendelkezésre állása esetén kerüljön sor. A feladatvállalásra kizárólag a közgyőlés adhat engedélyt. 18. Fokozott figyelmet kell fordítani minden intézmény esetében az adósságkezelési eljárás kezdeményezésére alkalmas tartozásállomány kialakulásának megakadályozására és a késedelmes fizetés miatti kamatfizetési kötelezettség csökkentésére. 19. Fokozott figyelmet kell fordítani külsı források - a pályázati úton elnyerhetı források, támogatások, szakképzési bevételek - bevonására az intézményeknél és az önkormányzat hivatalában egyaránt. 20. A jogszabályi változásokból eredı negatív hatásokat folyamatosan vizsgálni kell, minden jogszabály adta forráslehetıséget ki kell aknázni. A jogszabály által biztosított kiegészítı normatívák igénybevételét vizsgálni kell az intézményeknek, ha annak igénybevétele többletköltség nélkül megtehetı. 21. Elsıdleges cél, hogy a felhalmozási kiadások között az elızı években már megkezdett, valamint a kár- és balesetveszély elhárítását szolgáló fejlesztések, felújítások, rekonstrukciók valósuljanak meg. Újabb beruházások megkezdésére csak a teljes pénzügyi fedezet megléte esetén kerüljön sor. 22. Mind a mőködési, mind a fejlesztési kiadásokkal kapcsolatosan érvényesíteni kell a közbeszerzési törvény elıírásait, elınyben kell részesíteni a racionális, takarékos megoldásokat.

11 Az önkormányzati hivatal tárgyi eszköz értékesítés tervezett bevételét (felhalmozási bevétel) kiadási oldalon céltartalékba kell helyezni. Felhasználása a tényleges teljesítés ütemében, az intézményi mőködési kiadások finanszírozására történjen. 24. Felterjesztésben kell az Országgyőlés elnökénél kezdeményezni, hogy a évi költségvetési törvény megalkotásakor a közszférát érintı 13. havi juttatás ne kerüljön elvonásra. Kérem képviselıtársaimat a megyei önkormányzat évi költségvetési koncepcióját meghatározó javaslatunk megvitatására és elfogadására. Tatabánya, november 19. Dr. Völner Pál

12 12 A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Határozati javaslat I. a megyei önkormányzat évi költségvetési koncepcióját, illetve a évi költségvetésének tervezési irányelveit az alábbiak szerint határozza meg: 1. Biztosítani kell az önkormányzat likviditásának fenntartását, az adósságszolgálati kötelezettségek határidıben történı teljesítését. 2. Az intézmények, a közgyőlés és bizottságai, valamint a hivatal mőködéséhez, a kötelezı alapfeladatok megfelelı színvonalú ellátásához biztosítani kell a szükséges forrásokat, ugyanakkor a nem kötelezı feladatokra fordítandó kiadásokat tovább kell csökkenteni. 3. A társult intézmények költségvetése csak a megyei önkormányzat intézményei költségvetésének tervezése során alkalmazott elvek szerint fogadható el. 4. Az önkormányzat intézményeiben foglalkoztatottak számára biztosítani kell a jogszabály által kötelezıen meghatározott juttatásokat. 5. A dologi kiadásokat csak az elégséges szinten szabad tervezni, de az csak indokolt esetben haladhatja meg a évi szintet. Az intézmények vezetıivel szemben támasztott követelmény a takarékos gazdálkodás és a megfelelı színvonalú feladatellátás összehangolt, egyidejő minimálisan a már elért színvonalon történı - biztosítása. 6. Az új és folyamatban levı fejlesztések (beruházások) finanszírozási önrészét a évben kibocsátott kötvények értékesítési bevételébıl kell biztosítani. A közgyőlés döntésének, illetve a szerzıdéseknek megfelelı ütemben folytatni kell, illetve be kell fejezni a folyamatban lévı beruházásokat. 7. Tartalékot kell képezni az elıre nem látható vis major káresemények következményeinek elhárítására, illetve az elıre nem látható kiadásokra. 8. Többletkiadással járó feladat csak többletforrás egyidejő biztosításával lehetséges. Az év közben jelentkezı, nem cél jellegő többletbevételeket elsıdlegesen a további kiadáscsökkenést eredményezı szervezési intézkedések és felhalmozási kiadások finanszírozására, illetve a költségvetési hiány mérséklésére kell fordítani. 9. A forgalomképes ingatlanok körének bıvítése, a költségek mérséklésének érdekében törekedni kell az intézményi telephelyek racionalizálására. Hatékony intézkedéseket kell tenni az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételek fokozására, a rendelkezésre álló kapacitások jobb kihasználására, a saját bevételek növelésére a fejlesztések érdekében. 10. A források koncentrálása érdekében, a gazdálkodási fegyelem erısítésére vizsgálni szükséges a kiskincstári finanszírozás további finomítását. 11. A területi kisebbségi önkormányzatok önkormányzati támogatása bázis szinten, míg állami támogatása a jogszabályban meghatározott összeggel megegyezıen kerüljön megtervezésre. 12. A várható bevételeken túl kiadás csak rendkívül indokolt esetekben tervezhetı. A felhalmozási mérlegnek hitelfelvétel nélkül kell egyensúlyban lennie. 13. Törekedni kell a megyei önkormányzat önként vállalt feladatainak minimumra való csökkentésére. 14. Valamennyi intézmény vonatkozásában tovább kell vizsgálni az intézménymőködtetés átszervezésével elérhetı megtakarítások lehetıségét, az intézmények szakmai feladatainak áttekintése alapján a megkezdett racionalizálást. A feladatstruktúrát

13 13 vizsgálva tovább kell szőkíteni az önkormányzat kötelezı feladat ellátási körébe nem tartozó tevékenységeket. 15. Az intézmények vezetıit érdekeltté kell tenni, hogy a költségvetési keretszámokat betartsák. Amennyiben az intézmény saját kezdeményezésére történik költségcsökkentı intézkedés (pl. létszámleépítés), akkor a tényleges megtakarítás 50 %-át az intézmény felhasználhatja, de hosszú távú kötelezettséget erre nem vállalhat. 16. A közgyőlés azonnali hatállyal az intézményhálózat egészére vonatkozóan létszámfelvételi korlátozást ír elı. A megüresedett, illetve megüresedı álláshelyek betöltésének különlegesen indokolt esetben történı engedélyezésére a közgyőlés elnöke jogosult. 17. Törekedni kell arra, hogy a jogszabályi kötelezettségeken felül többletfeladat (új képzési forma, évfolyam) vállalására a mőködési kiadások pontos, részletes számbavétele és a szükséges forrás rendelkezésre állása esetén kerüljön sor. A feladatvállalásra kizárólag a közgyőlés adhat engedélyt. 18. Fokozott figyelmet kell fordítani minden intézmény esetében az adósságkezelési eljárás kezdeményezésére alkalmas tartozásállomány kialakulásának megakadályozására és a késedelmes fizetés miatti kamatfizetési kötelezettség csökkentésére. 19. Fokozott figyelmet kell fordítani külsı források - a pályázati úton elnyerhetı források, támogatások, szakképzési bevételek - bevonására az intézményeknél és az önkormányzat hivatalában egyaránt. 20. A jogszabályi változásokból eredı negatív hatásokat folyamatosan vizsgálni kell, minden jogszabály adta forráslehetıséget ki kell aknázni. A jogszabály által biztosított kiegészítı normatívák igénybevételét vizsgálni kell az intézményeknek, ha annak igénybevétele többletköltség nélkül megtehetı. 21. Elsıdleges cél, hogy a felhalmozási kiadások között az elızı években már megkezdett, valamint a kár- és balesetveszély elhárítását szolgáló fejlesztések, felújítások, rekonstrukciók valósuljanak meg. Újabb beruházások megkezdésére csak a teljes pénzügyi fedezet megléte esetén kerüljön sor. 22. Mind a mőködési, mind a fejlesztési kiadásokkal kapcsolatosan érvényesíteni kell a közbeszerzési törvény elıírásait, elınyben kell részesíteni a racionális, takarékos megoldásokat. 23. Az önkormányzati hivatal tárgyi eszköz értékesítés tervezett bevételét (felhalmozási bevétel) kiadási oldalon céltartalékba kell helyezni. Felhasználása a tényleges teljesítés ütemében, az intézményi mőködési kiadások finanszírozására történjen. 24. Felterjesztésben kell az Országgyőlés elnökénél kezdeményezni, hogy a évi költségvetési törvény megalkotásakor a közszférát érintı 13. havi juttatás ne kerüljön elvonásra. II. elrendeli 1. a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal (Tatabánya) teljes munkaidıben foglalkoztatottak álláshelyei számának január 1-jétıl 58 fırıl 55 fıre csökkentését. 2. hogy a Hivatal szakértı(k) bevonásával vizsgálja meg - a tatai Jávorka Sándor Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Kollégium tangazdasága megszüntetésének várható elınyeit és hátrányait, az itt tanulók gyakorlati képzésének más módon történı biztosítását,

14 14 - a komáromi Alapy Gáspár Szakiskola és Szakközépiskola és Kollégium és a komáromi Középfokú Kollégium összevonásának és egy telephelyre történı költözésének lehetıségét, 3. hogy a 2. pont szerinti vizsgálat eredményérıl, illetve a javasolt megoldási alternatívákról készüljön közgyőlési elıterjesztés. 4. a tatai Múzeumok Igazgatósága évre elfogadott fejlesztési terve kiadásnövelı tételeinek zárolását, átütemezését, racionalizálását. 5. hogy az Integrált Szociális Intézmény (Esztergom) részére készüljön intézkedési terv az integrációs közgyőlési döntést megalapozó szakértıi tanulmány kiadáscsökkentı javaslatai szerint. Határidı: Felelıs: azonnal, illetve értelem szerint Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke, és dr. Péntek Péter fıjegyzı